Az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa /SZKT/ szept. 5-6-án tartotta ülését Kolozsváron. Markó Béla szövetségi elnök beszámolójában elemezte a kialakult helyzetet. 1996 novemberében az RMDSZ kormányzati szerepvállalása nem volt hibás döntés, hiszen ez a koalíció akkor egyértelműen az európai utat választotta. Az utóbbi időszak történései viszont azt bizonyítják, hogy a partnerek letértek erről az útról. Ez mind a kisebbségi kérdés kezelésében, mind pedig a gazdasági reform halogatásában egyértelműen kimutatható. Amennyiben ez a koalíció nem képes a szükséges korrekciókat végrehajtani, az RMDSZ nem tudja követni szövetségeseit. Megállapította, hogy a képviselőház oktatási szakbizottságának döntése része az utóbbi hetekben felerősödött kisebbségellenes, magyarellenes támadássorozatnak, és ez érthetetlen módon épp akkor történt, amikor a nehéz gazdasági helyzetre való tekintettel az RMDSZ egy olyan alternatívát igyekezett kidolgozni, amely kivezet a válságból. Markó Béla beszámolt a Cotroceni-palotában szeptember 4-re összehívott koalíciós csúcsról: tekintettel arra, hogy nem született megnyugtató döntés a magyar egyetem ügyében, az RMDSZ nem szavazott bizalmat a Radu Vasile-kabinetnek. "Addig, amíg ebben a kormányban olyan miniszterek vannak, mint Andrei Marga, aki fő akadályozója volt a magyar egyetem ügyének, ebben a kormányban nem lehet bizalmunk" - szögezte le. A szövetségi elnök szerint a koalíciós pártvezérek a találkozó során elismerték azt, hogy egyetértettek az önálló magyar egyetem létrehozásában. Egyetértettek abban is, hogy képviselőház tanügyi szakbizottsága által javasolt szöveg elfogadhatatlan, de a multikulturális intézményeknél, egy esetleges magyar-német egyetem gondolatánál tovább nem lehetett jutni, Kolozsvár székhelyről pedig hallani sem akartak - jegyezte meg az elnök. Mint mondotta: a koalíciós vezetők újabb ülést terveznek keddre, amelynek egyetlen témája lesz: a magyar felsőoktatás sorsa. A meghívást el kell fogadni - vélte az elnök, aki viszont nem sok esélyt lát a továbblépésre. Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke vitára bocsátotta az RMDSZ-nek a kormánykoalícióból tervezett kilépésről szóló határozattervezetét, amelyet az SZKT bizonyos módosításokkal elfogadott. A Szabadságnak nyilatkozva Takács megerősítette: az SZKT lényegében az ügyvezető elnökség határozattervezetét fogadta el, azzal a kiegészítéssel, hogy a döntés érvénybelépésének időpontjául szeptember 30-át jelölte meg. Mindez nem befolyásolja a kilépés eldöntött tényét, az SZKT határozat lényegét, csupán "technikailag" lehetővé teszi a kilépéssel felmerülő gyakorlati problémák időbeni megoldását. "Tudjuk, hogy nehéz döntést javasoltunk az SZKT-nak, és felmértük azt is, hogy e döntést követően nagyon sok olyan intézkedésre is sor kerül, amely negatívan érinti közösségünket" - mondta az ügyvezető elnök. "Koalíciós partnereink egyértelműen bebizonyították, hogy nem hajlandók támogatni egy olyan fontos kérdésben, mint az önálló magyar oktatási rendszer létrehozása. Itt nem csupán egyetemről, hanem sokkal súlyosabb kérdésről van szó: egy kétmilliós közösség nemzeti identitása megőrzését szavatoló teljes oktatási rendszer kiépítéséhez való alapvető jogának a megtagadásáról - mutatott rá Takács Csaba. Tokay György, a Kisebbségvédelmi Hivatal vezetője beszámolójában kifejtette: a koalíciónak nem sikerült még a minimális konszenzust sem kialakítani a kisebbségi kérdésben. Véleménye szerint a koalíciós partnerek gyakorlatilag kitaszították az RMDSZ-t a koalícióból. A szövetségnek a kormányból való kiválása elsősorban a román partnerek döntése - hangsúlyozta. Verestóy Attila, az RMDSZ szenátusi frakciójának elnöke szerint a szeptember 30-i határidő megalapozott, körülbelül ennyi időre lenne szükség ahhoz, hogy a képviselőház olyan formában módosítsa a tanügyi törvényt, hogy ez összeegyezethető legyen a koalíció programjában leszögezettekkel, ez csakis a koalíciós partnerek akaratán múlik - szögezte le a szenátor. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7., Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke kifejtette: nem szabad elkövetni ugyanazt a hibát, mint 1996 novemberében, amikor "egy szóra beléptünk". Haladékot kért a kilépésre. Szerinte két hetet kell adni a kormánynak és megszabni azokat a feltételeket, amelyek az RMDSZ-t a koalícióban tarthatják. /Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 7./ Az SZKT az ülésről kiadott határozata szerint RMDSZ szeptember 30-i határidővel kilép a kormányból, amennyiben eddig az időpontig a parlament nem fogadja el a tanügyi törvényt módosító sürgősségi kormányrendeletet eredeti formájában. Az elfogadott határozat értelmében szeptember 7-től kezdődően az RMDSZ nem tekinti a maga számára kötelezőnek a koalíciós egyezségeket, következésképp szenátorai, képviselői, valamint vezetői parlamenti, illetve politikai döntésekben az RMDSZ programját tartják önmaguk számára mérvadónak. A határozat kimondja: az RMDSZ a továbbiakban is aktív partnerséget vállal, saját törvénytervezeteket, módosító indítványokat fog előterjeszteni, illetve támogatni fogja a kormányzati többség minden olyan javaslatát, amely megegyezik a szövetség programjával. Az RMDSZ ugyanakkor továbbra is nyitott marad egy olyan koalíciós együttműködés előtt, amely pontosan kidolgozott új koalíciós megállapodáson alapul - áll az SZKT határozatában. /Határozat. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 7./ Az SZKT ülésén Tokay György kisebbségvédelmi miniszter elmondta, ő volt az első, "akit a tiszteletbeli elnök úr gazembernek vagy baleknek nevezett", mert vállalta a kormányszereplést. Emlékeztetett rá, hogy az általa vezetett hivatal nemcsak a magyarság, hanem Románia 17 kisebbségének sorosával foglalkozik. A koalíciós partnerek rendszeresen megszegték az eredeti kormányprogramban rögzítetteket. Az SZKT ülésén megkérdezték azt, hogy az RMDSZ miért "cserélte el" az idegenforgalmi tárcát az egészségügyire. Birtalan Ákos volt turisztikai miniszter megjegyezte, a lényeget úgyis csak az emlékirataiban közli, ha valaha is megírja azokat. Az 1996-os kormánykoalícióban egyedül az RMDSZ vette komolyan a közös programot. A kabinet átszervezésekor Birtalan azt javasolta Markó Bélának, hogy az RMDSZ a gazdasági minisztériumot vegye át, nem az egészségügyit javasolta. /Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 8./ A lapok újabb "zsarolásként" (Transivania Jurnal), "ultimátumként" (Adevarul, Ziarul de Cluj, "példátlan radikalizálódásként" értékelik az RMDSZ lépését, figyelemre méltó viszont az, hogy a "kész helyzet" elé állított sajtó ez esetben a kilépés következményeire, a kormánykoalíció további sorsára is utal elemzéseiben. A Szabadság két teljes oldalon elemezte a helyzetet, közölte az RMDSZ-vezetők felszólalásait. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 7./

Corneliu Vadim Tudor szenátor, a Nagy-Románia Párt elnöke az alsócsernátoni fórummal kapcsolatosan kijelentette: ha a magyarok tovább hangoztatják szecessziós követeléseiket és "további bolondságaikat, amiket (...) a csernátoni fórumon el fognak hadarni", akkor azonnal egy fegyveres Nemzetőrség szervezésébe kezd - írta a National. A Cronica Romana "példátlanul súlyos"-nak, míg a Ziarul de Cluj "rendkívül durvá"-nak minősítette Vadim gondolatait. A katonai szervezet - mely a haza egységét hivatott őrizni -, finanszírozásához szükséges alapot a szenátor háza, autója, könyvtára, ritka kéziratos gyűjteménye és "a nyakában hordott aranykereszt" eladásával biztosítaná. A Jurnalul National idézte a szélsőséges politikus ama kijelentését, mely szerint Emil Constantinescu legfélelmetesebb hibája az volt, mikor az RMDSZ-t elfogadta kormánypartnernek. Ugyanakkor a szenátor az önálló magyar egyetemmel kapcsolatosan elmondta: azok a magyarok, kiknek anyanyelvű felsőoktatás kell, "építsenek magánegyetemeket vagy menjenek Magyarországra tanulni" - írja a lap. / RMDSZ Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 14. – 897. sz./

Gheorghe Funar kolozsvári polgármester feljelentést nyújtott be az ügyészségnek a csernátoni fórum szervezői és résztvevői ellen, azzal az indoklással, hogy a fórum az alkotmányos rend elleni cselekedetnek minősül, olvasható a Transilvania Jurnal és a Ziarul de Cluj lapokban. Valeriu Tabara, a RNEP-elnöke Tőkés László püspök "és a többi szélsőséges" polgári és büntetőjogi felelősségre vonását követelte amiatt, hogy "illegális követeléseikkel durván megsértik Románia alkotmányát és az ország törvényeit. Az egységpárti vezető ugyanakkor Orbán Viktor magyar miniszterelnök "nem kívánatos személlyé" történő minősítését, valamint a "magyar eredetű irredenta Eva Maria Barki az országból való kitoloncolását" is indítványozta abban a nyilatkozatban, melyben Tabara felszólította a kormányt: haladéktalanul zárja ki soraiból az RMDSZ-t, amely "tudatosan megszegi Románia alkotmányát". Amennyiben pedig nem tesznek eleget ennek a kérésnek, a RNEP megteszi a szükséges lépéseket Radu Vasile kormányfő, illetve Emil Constantinescu államelnök leváltásához - fenyegetőzött a pártelnök. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), szept. 16./

Hajdú Gábor egészségügyi miniszter egy olyan rendeletet bocsátott ki, mely szerint az egészségügyi igazgatóságoknak, a kórházak igényei szerint ortodox vallású egyházi személyeken kívül más vallású papokat is alkalmazniuk kell, számolt be a Ziarul de Cluj. A lap szerint jelenleg a minisztérium csupán ortodox papokat foglalkoztat az ország egészségügyi intézményeiben. /Romániai Sajtófigyelő (Kolozsvár), okt. 14., 189. sz./

A Szabadság Kolozsváron a helyi napilapok közül huzamosabb ideje a legnagyobb példányszámban jelenik meg. A helyi román nyelvű napilapok az utóbbi időben nagymértékben veszítettek olvasóközönségükből. Jelenleg a Szabadság átlagos példányszáma 33 százalékkal múlja felül az Adevarul de Clujt és a Monitorul de Clujt, 14 százalékkal a Ziarul de Clujt, 340 százalékkal a Mesagerul Transilvant! Tekintettel Kolozsvár lakosságának nemzetiségi összetételére ez mindenképpen dicséretes! Tudni kell azt is, hogy a viszonylag jómódú magyarok közül sokan érdektelenek a Szabadság iránt, és inkább a központi román újságokat részesítik előnyben. Nemcsak a kincses városban kedvelt a lap, hanem a Szabadság egész vonzáskörzetében: Kolozs, Beszterce-Naszód, Fehér, Szilágy megyében, és újabban - mutatóban - Marosvásárhelyen. /A Szabadság Kolozsvár legnagyobb napilapja. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./

Jövedelempótlás közpénzből (Botrány Kelemen Hunor sajtófőnöke körül)
Évi 44 ezer lej fizetést vesz fel a Kolozsvári Rádiótól Debreczeni Hajnalka, az RMDSZ elnökének sajtótanácsosa, bár a szerkesztőségben eddig senki nem látta, érdemi rádiós, szerkesztői munkát nem végez – ismertette tegnap az Átlátszó Erdély. A portál szerint ez a munkahely egyébként Kelemen Hunor sajtósának az RMDSZ oldalára feltöltött önéletrajzában nem szerepel. Debreczeni tegnap a Transindexnek azt nyilatkozta: „feladata a területi stúdiókkal való kapcsolattartás, stratégiák elkészítése, sajtómonitoring, illetve az egyéb kisebbségi csoportokkal való kapcsolattartás” volt.
Az ügyet egy szintén a Kolozsvári Rádiónál dolgozó újságíró, Vasile Luca fedte fel, akinek birtokába jutott az a dokumentum, melyben az Országos Rádiótársaság igazgatója jóváhagyja Debreczeni Hajnalka közszolgálati televíziótól való kihelyezésének meghosszabbítását három hónappal. Luca panaszt tett a korrupcióellenes ügyészségnél, a dokumentumok a Ziarul de Clujhoz szivárogtak ki. Debreczeni Hajnalka tavalyi vagyonnyilatkozata alapján teljes munkaidős alkalmazott az Országos Rádiótársaságnál, évente közel 44 ezer lejnyi jövedelemben részesül. Az RMDSZ tanácsosaként évente valamivel több, mint 12 ezer lejt keres. Az oknyomozó portál közölte: az adatok 2013-ra vonatkoznak. Rámutatnak arra is, hogy a Debreczeni esetében fennálló funkcióhalmozás a közszolgálati rádiót és televíziót szabályozó 1994/41-es törvény két paragrafusába is ütközik. A közszolgálati médiában dolgozó személyek nem lehetnek párttagok, és tilos részt venniük más rádió- vagy televíziótársaságok vezetőségében, sőt, végrehajtó tisztségük sem lehet. Az Átlátszó Erdély a Kolozsvári Rádiónál dolgozó forrásaira hivatkozva azt írta, Debreczeni soha nem jelent meg a szerkesztőségben, aláírása nem szerepel a jelenléti íveken, és anyagot soha nem adott le. És bár egy ideje a szerkesztőségben megindult a suttogás arról, hogy alkalmazotti státusban van, azt nem tudták, hogy fizetést is kap.
A portál szerint Debreczeni fizetése jelentősebb, mint a rádiónál dolgozó, sokszorosan túlterhelt szerkesztőknek. Egy átlagos szerkesztő havi fizetése 2000 lej körüli, amit a régiségi pótlék egészít ki. Bár a rádiónál a fizetés rendszerint nincsen összefüggésben az elvégzett munkával és ezen belül a szakmai teljesítménnyel, az RMDSZ sajtótanácsosa által felvett, havonta 3600 lejes fizetés akkor is magas – írják.
A Transindexnek nyilatkozva Debreczeni Hajnalka felidézi, a kolozsvári televíziótól került 2008-ban előbb a parlamenthez, majd a művelődési minisztériumhoz, és ezzel párhuzamosan alkalmazták a bukaresti székhelyű Román Rádiótársaságnál is, ahol a területi stúdiókért felelős főosztályra került. 2012-ben, amikor az RMDSZ nem volt kormányon, Bukarestből Kolozsvárra költözött, és kérte áthelyezését az ottani stúdióhoz.
Az Átlátszó Erdély szerint „azt beszélik, Debreczeni Hajnalka nem az egyedüli párthivatalnok, aki a közszolgálati médiában »parkol«”. Az RMDSZ védelméért és támogatásáért cserébe szemet hunynak efölött szerkesztők és vezetők egyaránt.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)