Közösségi élmény népviseletben
Népviseletbe öltözött leányoktól, legényektől, kisgyerekes családoktól, sőt nagyszülőkkel érkező unokáktól volt hangos Csíkszereda és Csíksomlyó hegye szombaton. Az Ezer Székely Leány Napjára érkezők között volt, aki családjával tartalmasan szerette volna tölteni idejét, volt akit a közösségi élményért ment, mások unokáikra akartak hatni, de voltak olyanok is akik kikapcsolódni, lelkiekben feltöltődni érkeztek.
A csíkszéki falvak bevett szokása, hogy a fiatalok az Ezer Székely Leány Napjára szekereken, énekelve vonulnak szülőfalujuktól a megyeszékhelyig, hogy ott népviseletbe öltözve közösen ünnepelhessenek. Idén sem volt ez másképp a csíkbánkfalvi fiatalok esetében sem, hiszen egy szekérre sorakoztak fel a népviseletbe öltözött ifjak, a falu határában pedig hozzájuk csatlakozott egy Csíkszentgyörgyről, illetve a két Csíkmenaságról induló szekér is. A több mint hatvan csíkszentgyörgy községbeli székelyruhás leány és legény – közöttük mi is – az előző évhez képest később, valamivel fél hét után indult Csíkszereda felé. Mindszent és Szentlélek érintésével kilenckor érkeztek a városba, ahol hangos énekszóval vonultak a Szabadság-tér irányába, közben integetve az út mellett álló, néhol mosolygó, néhol pedig könnyező nézelődők felé.
Népdaltól volt hangos a város
Miután az ünneplők eljárták a közös táncot újra szekerekre szálltak és hangos énekszóval töltötték meg a Szabadság-teret, a Márton Áron utcát, illetve a Szék útját, hogy azt követően részt vehessenek a 11 órától, a Csíksomlyói kegytemplomban kezdődő szentmisén. Közben egyre inkább benépesedett a Csíksomlyói Nyereg is: voltak akik az árnyékban hűsöltek, mások a kézműves kiállítás és vásár asztalai közt sétáltak, rég nem látott ismerősökkel beszélgettek, vagy éppen lángossal, kürtőskaláccsal próbálták éhségüket oltani.
Tartalmas családi együttlét
A szentmisét követően a Nyeregben nemcsak a csíkszékiek, hanem a távolabbról érkezők is megtalálták a számukra kellemes elfoglaltságot. A hagyományőrző néptánccsoportok előadását nézte, mikor megszólítottuk a Gyergyóditróból érkezett Bíró Zsuzsannát. Kérdésünkre elmondta, édesanyjával és testvérével érkezett az eseményre. „Ez egy ilyen ritka alkalom, hogy együtt lehet a család, a húgom Debrecenből érkezett haza. Ez első alkalom, hogy részt veszek a rendezvényen, de úgy gondoltam, hogy ez itt egy tartalmas együttlét lehet családunknak” – osztotta meg a ditrói tanár.
Megmutatni a népzene, néptánc ízét
A háromszéki Gelencéről közel negyven fiatal érkezett Pap Erzsébet Kinga helyi óvónő szervezésében. Mint tőle megtudtuk már öt éve, hogy rendszeresen járnak az Ezer Székely Leány Napjára, eleinte a Zernyealji Néptáncegyüttes tagjait hívták, azóta viszont igyekeznek minél több fiatalt bevonni. „Szeretném, ha a fiatalok is ráéreznének, a népzene, a néptánc, a népviselet ízére, közösség összetartó erejére. Hiszen Gelencén is korábban volt egy időszak, amikor ezek el voltak hanyagolva, a népviseletek is a szekrényekben porosodtak” – mutatott rá az óvodapedagógus.
Amit kommunizmusban nem tehettek
A fiatalok mellett az idősebb korosztály tagjai is szép számmal képviseltették magukat az ifjú székelyek között. Péter Ilona Madéfalváról érkezett népviseletben az ünnepre, elmondása szerint 63 évesen is nagyon jól érezte magát a fiatal leányok között. „Nagyon szépnek találom ezt a találkozót. Jó, hogy évről évre szervezhetnek ilyen rendezvényeket, hiszen a kommunizmus idejében, a fiatalságunk alatt mi nem tehettük” – elevenítette fel.
Székelységre nevelt unokák
Gál István, Csíkszentmártonról unokáival együtt érkezett a szombati eseményre. A 70 éves férfi kiemelte, büszkék a népviseletükre, szívesen őrzik a hagyományt általa. Megjegyezte, nemcsak július első hétvégéjén, hanem pünkösdkor is rendszerint felöltik a székely ruhát, úgy érkeznek Csíksomlyóra. „Próbáljuk belenevelni unokáinkba, hogy minek születtek – székelynek –, hogy mi szerint kellene élniük” – avatott be Gál. Unokája, a 12 éves Gál Katalin elmondta, szívesen veszi fel a székelyruhát, annál is inkább, hiszen ezen kívül kevés alkalom adatik arra, hogy viselhesse.
Fontos a közösségi élmény, a hangulat
Csíkcsicsóról 130-an szekerekkel érkeztek az ünnepre. A 17 éves Kelemen Istvánt barátai győzték meg, hogy idén első alkalommal vegyen részt az eseményen, amibe bele is ment, hiszen számára is fontos a hagyományápolás, a székelység megőrzése. A szintén csicsói Szabó Szilvia a közösségi élményt – új barátok szerzése – és a néptánctanulás lehetőségét emelte ki a rendezvény pozitív hozadékaként. A 16 éves, csíkrákosi Máthé Beáta és Székely Angyalka három éve, hogy rendszeresen megjelennek az Ezer Székely Leány Napján. Ami leginkább tetszik számukra, hogy sokan megjelennek székely népviseletben, s hogy gyönyörű táncokat járnak. A csíkszentgyörgyi Gál Enikő szeret táncolni, énekelni, ahogyan szereti a szekereken levő jó hangulatot is, emiatt jön minden évben.
Kömény Kamilla, Székelyhon.ro

Néptánctalálkozó Csernátonban
Tíz erdélyi néptánccsoport több száz táncosa lépett színpadra tegnap az egykori Ika-vári találkozók mintájára harmadik alkalommal megszervezett néptáncseregszemlén a felújított Ika vára alatt, a Malom feredőnél.
Az első Ika-vári találkozót 1972-ben tartották, a rendszerváltásig évente megszervezték, majd hosszú szünet után három esztendővel ezelőtt élesztették fel. A Hargita és Kovászna megyeiek mellett a szervezők a szórványban tevékenykedő néptánccsoportokat is meghívtak a Hunyad megyei Csernakeresztúrról és a Fehér megyei Magyarlapádról azzal a céllal, hogy erősítsék a tömb- és szórványmagyarság közötti kapcsolatot.
Az idei néptánctalálkozó szombat este a felsőcsernátoni Bod Péter Népházban kezdődött, ahol Kádár Elemér néprajzkutató Kis magyar néptánctörténet címmel tartott előadást. Tegnap délben – kedvcsinálóként és toborzóként – a pompás népviseletbe öltözött táncosok felvonultak Alsócsernáton központjában. Az ünnepség 15 órakor kezdődött az Ika-vári szabadtéri színpadon, ahol Bölöni Dávid polgármester köszöntötte a táncosokat és a nagyszámú közönséget, Ágoston József, a Sylvester Lajos Községi Könyvtár vezetője pedig Jókai Anna Kossuth-díjas író üzenetét olvasta fel. A csernátoni férfi dalcsoport Horthy-nótákat adott elő, majd a helyi Szakajtó és Pántlika, a csernakeresztúri hagyományőrző együttes, a csernátoni Pántlikácska, a magyarlapádi hagyományőrző együttes, a zabolai Gyöngyharmat, a gelencei Zernyealja, a csíkszentmártoni Labdarózsa, a csíkcsicsói Vadvirág és a kézdiszentléleki Perkő Néptáncegyüttes táncosai ropták a táncot. A találkozó közös örömtánccal és a Bod Péter Népházban táncházzal ért véget.
A szemet és lelket gyönyörködtető táncok mellett Kovászna megyei kézművesek, zömében a Barabás Zsombor Háromszéki Népművészek Egyesületének tagjai – Szabó Erzsébet (Bimbi) csuhészobrász, Volloncs Mária üvegfestő, Gábor Mária bőrdíszműves, István Sándor fafaragó és Fazakas Sándor csontfaragó – mutatták be munkáikat, a gyermekeknek pedig a Haszmann Pál Közművelődési Egyesület és a Csiporkázó Játszóház tagjai tartottak kézműves- és játszóházi foglalkozásokat.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Ezerkétszáz táncos a Perkőn
Részvételi rekordot döntött a fesztivál
Szombaton tartották meg a XI. Perkő Erdélyi Gyermek- és Ifjúsági Néptáncegyüttesek Találkozóját a Szent István-kápolna alatti nyeregben. A Kovászna Megyei Művelődési Központ, Kovászna Megye Tanácsa és Kézdiszentlélek Polgármesteri Hivatala közös szervezésében rendezett találkozón Kovászna, Hargita, Maros, Brassó és Bákó megyékből 39 gyermek- és ifjúsági tánccsoport közel ezerkétszáz táncosa vett részt. A színes forgatagot csak délután zavarta meg enyhe eső, így sikerült minden programpontot betartani.
Mint színes virágok a réten, úgy néztek ki a gyerektáncegyüttesek tagjai, akik népviseletbe öltözve fedezték fel a környéket, keresték az előző években megismert barátokat, hiszen ez a hely és a rendezvény a hagyományápolás mellett a meglévő baráti kapcsolatok ápolásáról, újak megkötéséről is szól. A bemelegítőt a Háromszék Néptáncegyüttes tartotta, Az én mesém című előadást kicsik és nagyok egyaránt örömmel nézték végig.
Időközben javában csomagoltak a kézművesek, üzemeltek be a lacikonyhák, a kirakodóvásáron a népi mesterek portékái is asztalokra kerültek. A megnyitót Balogh Tibor polgármester tartotta, elmondva: a találkozó egy olyan alkalommá vált, amikor közeli és távoli barátok, tánccsoportok adnak egymásnak randevút, hogy a találkozásból, az együttlétből erőt, reményt és jókedvet merítsenek.
– Amikor itt találkozunk, nemcsak a közösséghez való tartozás örömét érezhetjük át, hanem sok mindent abból, amit önismeretnek, önbecsülésnek nevezünk. Sokan mondják, hogy a globalizáció nem kedvez a nemzeti kultúráknak. De ha itt körbenézünk, és nézni fogjuk a színpadi produkciókat, beláthatjuk, hogy tévednek.
Magyarságunkat az anyatejjel szívjuk magunkba. Magyarnak lenni annyi, mint magyarul gondolkodni, imádkozni, magyarul vallani szerelmet, magyarul becézni gyermekeinket. Ebből fakad érzelmi világunk minden rendülése – mondta a polgármester, aki után Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános köszöntötte a jelenlevőket.
Ezt követően a Perkő Néptáncegyüttes fellépésével kezdetét vette a találkozó. A rendezvény gördülékenyen zajlott, ebédre 550 literes üstben főzött paszulyos–krumplis–kolbászos gulyást (recepjét lásd keretes írásunkban) szervíroztak, továbbá játszóházakba lehetett bekapcsolódni, majd este, a Heveder zenekar fellépése után a találkozó tábortűzzel ért véget.
A fesztiválon fellépő gyermek- és ifjúsági táncegyüttesek: Borsika (Kézdiszentlélek), Százlábacskák ( Sepsiszentgyörgy), Százlábú (Sepsiszentgyörgy), Szakajtó ( Csernáton), a Pántlikácska (Csernáton), Tisztás (Kézdiszentkereszt), Minitisztás (Kézdiszentkereszt), Kockás Liliomok (Kovászna), Tüzes ( Zágon), Szikrák (Zágon), Zernyealja (Gelence), Batyus (Sepsiszentgyörgy), Nagy Mózes Elméleti Líceum ( Kézdivásárhely), Gyöngyvirág (Kézdivásárhely), Hajnalcsillag ( Olasztelek), Dobó (Erdőfüle), Pásztortűz ( Nagybacon), Burusnyán (Gelence), Gyöngyharmat ( Zabola), Harmatfű (Kézdivásárhely), Kékvirág (Sepsiszentgyörgy), Kincskeresők (Sepsiszentgyörgy), Kincsek (Sepsiszentgyörgy), Recefice (Kovászna), Magok ( Gyimesközéplok, Hargita megye), Borsika ( Csíkszereda), Boróka ( Székelyudvarhely), Mereklye ( Madéfalva), Ördögborda ( Balánbánya), Mákvirágok ( Székelykeresztúr), Kispipacsok (Székelykeresztúr), Forgórózsa ( Rugonfalva), Napsugár ( Marosvásárhely), Fürgelábak ( Szabéd, Maros megye), jobbágytelki néptáncegyüttes, Rozmaring (Alsórákos, Brassó megye) és Szellőcske (Kóstelek, Bákó megye).
Főzzünk nagyban!
Amennyiben valakinek kedve szottyanna a Bertis cég szakácsának, Tribel Sándornak az 550 literes, szenzációs ízű paszulyos–krumplis–kolbászos gulyását otthon megfőzni, íme, a recept: 33 kg szalonnából készült az alap, ebben dinsztelte meg a 30 kg hagymát és 25 kg piros és zöld paprikát. Erre került rá a 80 kg krumpli és a 25 kg kolbász, illetve a 120 kg előre megfőzött bab. Ízesítése Vegetával és babérlevéllel történt. A legvégén tette bele a félig készre főzött húst, így a kb. tízórás készülési idő hatra „rövidült”. Húslével öntötte fel a gulyást, hogy az ízek ne vesszenek el. Jó étvágyat!
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Húszéves a Gyöngyharmat
Ünnepségre készülnek Zabolán 
Október 16-án, vasárnap fennállásának huszadik évét ünnepli a zabolai Gyöngyharmat néptáncegyüttes. A rendezvényre régi tagokat, illetve népzene- és néptánckedvelőket egyaránt várnak.
A Gyöngyharmat néptáncegyüttes, a Gyöngyharmat Egyesület szervezésében és a zabolai önkormányzat, valamint a Csángó Néprajzi Múzeum társszervezésében tető aláhozott rendezvény 14 órakor rajtol a Csángó Néprajzi Múzeumban, ahol a néptáncegyüttes múltját felelevenítve régi fényképeket, videofelvételeket mutatnak be az érdeklődőknek. Ezt követően a zabolai központi művelődési házban 15.30-tól megkezdődik a műsor. Fellép a Gyöngyharmat, a gelencei Zernyealja, a kovásznai Recefice, a csernátoni Pántlika és az anyaországi Bag testvértelepülés Muharay Elemér néptáncegyüttese. Az ünnepség 18 órától táncházzal folytatódik, ahol Ábri Béla és zenekara húzza a talpalávalót.
Kérdésünkre Both László, a Gyöngyharmat vezetője és alapítója elmondta: 1996 őszén a jelenleg Gelencén élő Ilyés Máriával alakították a néptáncegyüttest.
– A Gyöngyharmat táncházként kezdte, és az évek során nőtt egyre nagyobbra. Jelenleg közel 60 tagja van – tájékoztatott Both.
N. Sz. A. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)