A Magyarországi Ifjú Németek Közössége (GJU) szervezésében került sor április első felében Pécsen az Európai Nemzetek Fiataljai (Youth of European Nationalities – YEN) húsvéti szemináriumára és küldöttgyűlésére. A találkozón 14 országból érkezett 26 európai kisebbség közel 120 fiatal képviselője vett részt. A fiatalok tájékoztató előadásokon, felkészítéseken, kulturális eseményeken és Pécs-környéki kirándulásokon is részt vehettek. A YEN teljes jogú tagjaként a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) Dukász Magort (TEMISZ) és Somogyi Attila elnököt bízta meg, hogy képviselje az ernyőszervezetbe tömörült romániai magyar ifjúsági szervezeteket. Idén ősszel a Vajdasági Ifjúsági Fórum (VIFO) meghívására Szabadkára, a délvidéki magyarokhoz látogatnak az európai kisebbségek fiataljai, jövőre pedig az okcitán és baszkföldi ifjak várják Franciaországba a YEN-t. /A YEN küldöttgyűlésén a MISZSZ. = Nyugati Jelen (Arad), ápr. 26./

A kolozsvári csendőrség székhelyén kérdőre vonták a december 7-i tüntetést megzavaró négy fiatalembert. Az Új Generáció Pártja (PNG) képviseletében hangoskodó Ionut Tene és három társa elmondták: nem akarták megzavarni a tüntetést, csupán békés párbeszédet kezdeményeztek a jelenlevőkkel. A csendőrök figyelmeztetésben részesítették, majd útjukra bocsátották őket. Ennek dacára az Erdélyi Magyar Ifjak azt fontolgatja, hogy bűnügyi feljelentést tesz ellenük. A Bolyai Kezdeményező Bizottsággal (BKB) szolidarizáló nyilatkozatot tett közzé a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ). Ebben elítélte a BKB két alelnökének, Hantz Péternek és Kovács Lehelnek a tanári állásából való menesztését. A MISZSZ az Európai Népcsoportok Ifjúsága (Youth of European Nationalities – YEN) teljes jogú tagjaként az egyik legbefolyásosabb európai ifjúsági ernyőszervezethez fordul, hogy az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szintjén is megjelenítse a két kizárt magyar oktató ügyét. /E.-R. F.: Figyelmeztették a BKB-tüntetés rendbontóit. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 9./

Több mint másfél évtizednyi képviseleti, szervezői tapasztalat áll a romániai magyar fiatalság egyesületeinek egyik ernyőszervezete, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) mögött. A MISZSZ elnöke, a temesvári Somogyi Attila elmondta, hogy tavaly ilyenkor nehéz 2006-nak néztek elébe, ugyanis teljesen kimerültek a forrásaik. Ennek ellenére a hagyományos rendezvényeiket megtartották: az Udvarhelyi Fiatal Fórummal és a Temesvári Magyar Diákszervezettel közösen szervezett Hóhányó Olimpián kezdték az évet. Bonchidán jövőtervező műhelytábort szerveztek, majd Zeteváralján projektmenedzsment-képzést. A MISZSZ kábítószer-fogyasztást megelőző programja is útjára indult. Hagyományos táborukat, immár a hatodikat Szovátafürdőn szervezték meg, egyszerre a tizedik tisztújító küldöttgyűlésükkel. Az évet pedig a harmadik kapnikbányai téli műhelytáborral zárták. A MISZSZ a tagszervezeteit képviseli a Magyar Ifjúsági Tanácsban, a Román Ifjúsági Tanácsban, a Magyar Ifjúsági Konferenciában, az Európai Népcsoportok Ifjúságában, valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségében. A MISZSZ közleményben ítélte el a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnökének tanári állásából való menesztését, és az Európai Népcsoportok Ifjúsága teljes jogú tagjaként az egyik legbefolyásosabb európai ifjúsági ernyőszervezethez fordultak, hogy az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szintjén is megjelenítsék a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt magyar oktatók ügyét. /Mérlegkészítés és jövőtervezés MISZSZ-szemmel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

EU: szolidáris kisebbségek
Fontos lépés történt tegnap Brüsszelben a kisebbségek védelme érdekében: Winkler Gyula EP-képviselő bemutatta az RMDSZ és az Európai Nemzetiségek Föderális Uniójának  közös nyilatkozatát, amely együttműködésre kéri fel az európai őshonos kisebbségi szervezeteket az EU-s kisebbségi keretszabályozás megalkotását célzó állampolgári kezdeményezés kivitelezésében.
A polgári kezdeményezés a Lisszaboni Szerződés által létrehozott jogi eszköz, amely az unió legkevesebb egymillió állampolgárának lehetővé teszi, hogy az EB hatáskörébe tartozó kérdésekben jogalkotást kérjen. Az uniós jogi eszköz 2012. április elejétől lép életbe. „Ezért is sürget az idő” – nyilatkozta tegnap az ÚMSZ-nek Winkler Gyula. Az RMDSZ-es EP-képviselő a közös nyilatkozatot kerekasztal-megbeszélésen mutatta be, amelyen az Európai Parlament kisebbségi frakcióközi munkacsoportjának számos tagja, a FUEN vezetősége és több érdeklődő vett részt. A rendezvényen az RMDSZ-t Winkler Gyula mellett Sógor Csaba EP-képviselő, Markó Attila államtitkár, az Etnikumközi Kapcsolatok Hivatalának vezetője és Vincze Loránt nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár képviselte.
Az értékek közös nevezője
A nyilatkozathoz csatlakozott a kisebbségi frakcióközi munkacsoport vezetősége, az európai nemzetiségek ifjúsági szervezete (YEN) és a Dél-tiroli Néppárt is. A dokumentum hivatkozik a Lisszaboni szerződésre, amely a kisebbségeket európai értéknek nevezi, utal azokra a nehézségekre, amelyekbe hazai érdekérvényesítő erőfeszítéseik során a kisebbségi szervezetek ütköznek, a kisebbségi közösségek fogyására és fenyegetettségükre, a gazdasági válság által egyre nehezebb helyzetbe kerülő kisebbségi oktatási, kulturális és médiaintézményekre, ugyanakkor az európai jó gyakorlatok hasznosításának hiányára. Mindezek tükrében a nyilatkozat az őshonos nemzeti kisebbségek megmaradása és védelme érdekében felkéri az európai kisebbségi szervezeteket és népcsoportokat, hogy csatlakozzanak egy összeurópai sikeres aláírásgyűjtési kampányhoz.
Az EP-képviselő a kezdeményezés hátteréről az ÚMSZ-nek elmondta: az RMDSZ Szövetségi Képviselők Tanácsa 2011. április 3-án határozta el az állampolgári kezdeményezés jogintézményére is támaszkodó európai kisebbségi keretszabályozás megalkotását. Az RMDSZ a FUEN tavaly júniusi kongresszusán az európai kisebbségi szervezet tagjaként határozatot javasolt kisebbségi tematikájú európai állampolgári kezdeményezés elindítására. Ezt követően széles konzultáció kezdődött a Kárpát-medencei magyar kisebbségi szervezetekkel és más európai őshonos kisebbségekkel. „A kétoldalú találkozókon minden megkeresett szervezet egybehangzóan támogatta a keretszabályozás megalkotását igénylő indítvány tervét” – mondta Winkler. Az EP-képviselő szerint a tegnapi találkozó fő üzenete a szolidaritás szükségessége volt. „Meg kell találnunk az európai őshonos nemzeti kisebbségek érdekeinek közös nevezőjét, és ebben már erős partnereink vannak” – magyarázta.
Húsz hónapos procedúra
A brüsszeli kerekasztal-beszélgetésen Markó Attila a korábbi kisebbségi kezdeményezések tartalmát ismertette, és megállapította, hogy a bennük foglalt javaslatok ma is érvényesek, még akkor is, ha nem sikerült elfogadtatni az Európai Unió intézményeivel. Markó Attila úgy fogalmazott, hogy a mostani kezdeményezés során érdemes lesz hasznosítani az Európai Tanács és az EBESZ kisebbségi tematikájú szabályozásait.
Vincze Loránt ismertette az állampolgári kezdeményezés részleteit, a szükséges technikai lépéseket. Hangsúlyozta, hogy tekintettel kell lenni a különböző határidőkre, összességében a kezdeményezés húsz hónap alatt kivitelezhető – összegezte a nemzetközi kapcsolatokért felelős titkár.
A rendezvényt és a kezdeményezést üdvözölte Tabajdi Csaba, a kisebbségi frakcióközi munkacsoport új társelnöke, méltatva az RMDSZ javaslatát. Jan Diedrichsen, a FUEN igazgatója köszönetet mondott az RMDSZ kezdeményezéséért, és a szervezet 90 tagjának támogatásáról biztosította az új tervet.
Új Magyar Szó (Bukarest)

Egyenesben a kisebbségvédelmi kezdeményezés
Tegnap az Európai Parlament brüsszeli épületében ülésezett az RMDSZ képviselőházi és szenátusi frakciója. Ez alkalommal bemutatták az RMDSZ által kezdeményezett európai szintű kisebbségvédelmi polgári kezdeményezést.
Részletesen tájékoztattak annak tartalmáról, amely – hat pontba foglalva – egy sor szabályozást kér az őshonos nemzeti kisebbségek, regionális és kisebbségi nyelvi csoportok vagy kisebbségi nyelvek védelmére. Ismertették az európai polgári kezdeményezés szabályozását, a partnerek és a kisebbségi szolidaritás fontosságát, és bemutatták a polgári bizottság tagjait, illetve a Minority SafePack Initiative csomag tartalmát. Az RMDSZ által előkészített kisebbségvédelmi kezdeményezés végleges szövegét a FUEN két hét múlva sorra kerülő kongresszusán fogadja el, majd ezt követően regisztrációra nyújtja be az Európai Bizottsághoz. A kezdeményezés mellé az RMDSZ nemzetközi partnereket talált, így a beadványt többek között az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójával, a Dél-tiroli Néppárttal és az Európai Nemzetiségi Fiatalok szervezetével közösen terjeszti elő. Az Európai Bizottság pozitív véleményezése esetén a kezdeményezés támogatására ősztől tizenkét hónapos aláírásgyűjtő kampány indul.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Polgári kezdeményezések európai szűrőben
Az észak-olaszországi Brixenben június 21-én hivatalosan is útjára indították az RMDSZ és partnerei által kidolgozott kisebbségvédelmi európai polgári kezdeményezést. A polgári kezdeményezés és az ehhez csatolt keretszabályozás tervezetét az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kongresszusán mutatták be. Tőkés László egységes támogatásra szólít fel.
Az európai polgári kezdeményezés – mint ismeretes – négy szervezet partnerségével indult. Az európai őshonos nemzeti kisebbségek 94 szervezetét tömörítő ernyőszervezet, a FUEN az RMDSZ-szel és a Dél-Tiroli Néppárttal közösen, az Európai Nemzetiségi Fiatalok (YEN) támogatásával 2013. január 14-én Dél-Tirolban írtak alá együttműködési megállapodást a kisebbségi európai polgári kezdeményezés elindításáról. Az alapítókhoz rövid időn belül csatlakozott a felvidéki Magyar Közösség Pártja, mellette pedig az olaszországi németek és ladinok, a franciaországi bretonok és elzásziak, a belgiumi németek, a lengyelországi németek és kesubiak, a németországi dánok, szinti romák és frízek, a hollandiai frízek, a dániai németek, a görögországi törökök, az ausztriai szlovének, horvátok és magyarok.
Az európai polgári kezdeményezés új jogi eszköz, amely 2012. április 1-je óta teszi lehetővé kampányok indítását. Az eszköz lényege, hogy az unió legalább hét tagállamát képviselő hét személyből álló polgári bizottság bejegyez egy kezdeményezést, kampányt indít és egy éven belül egymillió aláírást gyűjt össze Európában. A minimális számú támogatást az EU legalább hét tagállamából kell összegyűjteni. Sikeres aláírás-gyűjtési kampányt követően a szervezőknek lehetőségük lesz arra, hogy bemutassák kezdeményezésüket az Európai Parlamentben, az Európai Bizottságnak pedig meg kell fontolnia a javaslatot.
Mindenki egyért
A polgári kezdeményezés műfajában elsőként az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) és az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) lépett. Közös tervezetüket 2013. március 22-én nyújtották be jogi elővéleményezésre az EB jogi szolgálatához, amelyre június közepén kelt válaszában a bizottság azt közölte, hogy a kérdés tagállami hatáskörbe tartozik. Ennek ismeretében a kezdeményezőknek kell dönteniük a kezdeményezés további útjáról, illetve szövegének módosításáról.
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) saját tervezetét a napokban terjesztette be, ennek megfelelően a jogi szakhatóság válasza mintegy két hónapon belül várható. A FUEN és az RMDSZ közös EPK-szövege elkészültének brixeni bejelentése után a dokumentumot várhatóan július folyamán nyújtják be.
„Bár eredetileg egyetlen, egységes polgári kezdeményezésben gondolkoztunk, a kialakult helyzetet figyelembe véve és az egyes kezdeményezők akaratát tiszteletben tartva, ezennel bizakodással üdvözlöm, hogy benyújtását követően mindhárom, hosszú hónapok szakértői munkájával kidolgozott szövegnek elvi esélye van arra, hogy az Európai Bizottság jogi szűrőjén túljutva, elindulhasson az egymillió aláírás összegyűjtésének fáradságos útján” – fogalmazott közleményében Tőkés László.
Az európai őshonos nemzeti közösségek kollektív jogainak biztosítása, a kulturális örökség védelme, valamint a hagyományos régiók sajátos jogállása tárgyköreiben benyújtandó európai polgári kezdeményezések ügye immár több mint két éveszerepel a Kárpát-Medencei Magyar Autonómia-Tanács (KMAT) napirendjén. Tavaly májusi találkozójukon a KMAT tagszervezetei úgy döntöttek, hogy minden olyan polgári kezdeményezést egyöntetűen támogatnak, amely átjut az Európai Bizottság jogi főosztályának szűrőjén. Ezért Tőkés arra szólít fel, hogy ha a három szövegváltozat közül bármelyik is túljut a regisztráció sorompóján, a tavalyi állásfoglalásnak megfelelően mindenki aláírásával támogassa a szűrőn átment kezdeményezéseket. „Az Európai Parlament képviselőjeként minden lehetőt meg fogok tenni annak érdekében, hogy mind a kisebbségi frakcióközi munkacsoport (intergroup), mind pedig a kisebbségi ügyek iránt elkötelezett európai képviselők hatékony támogatásukban részesítsék kezdeményezéseinket. Az egyesülő Európának és tagországainak közös érdeke, hogy a lakosságuknak jelentős részét kitevő őshonos kisebbségek védelmét és jövőjét az egész unióra érvényes kerettörvény szabályozza, amely az egyéni állampolgári jogokkal együtt a kisebbségi közösségi jogoknak is helyt ad” – áll Tőkés László közleményében.
Brixeni ünnep
„Az elmúlt két évben északról délre, nyugatról keletre partnereinkkel bejártuk Európát, voltunk kisebb és nagyobb, jobb helyzetben lévő és nehéz sorsban élő közösségekben – fogalmazott a brixeni rajt alkalmával Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke. – Közös kisebbségvédelmi céljainkat fűztük össze a kisebbségi európai polgári kezdeményezésbe, a Minority SafePack Initiative-be. Ebben megfogalmaztuk a kisebbségvédelmi szabályozást, a kisebbségi közösségeket és nyelveket védő intézkedéseket. Nem ajándékot és nem kivételezést kérünk Európától, hanem minden európai tagállamban a bennünket megillető jogokat. Azokat a jogokat kérjük minden kisebbség számára, amelyet a jól működő demokráciákban évtizedes harcok árán, de sikerült megszerezni és alkalmazni.” Az RMDSZ elnöke felhívta a figyelmet arra a tényre, hogy ha a kisebbségi lét értéknek számít és ezt az állam is támogatja Dániában, Németországban vagy sok más európai államban, akkor annak kell számítania Franciaországban és Szlovákiában is.
Az európai összefogással elindított Európai Polgári Kezdeményezést támogató aláírás-gyűjtési kampány – amelynek keretében az RMDSZ negyedmillió aláírás összegyűjtését vállalta – 2014 nyarán ér véget az európai parlamenti választásokkal egy időben.
Egy vita vége?
A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) külpolitikája első jelentős hozadékának tartja Izsák Balázs, az SZNT újraválasztott elnöke a szervezet nemzeti régiók védelmében indított polgári kezdeményezését. „Évek óta készülünk erre, attól kezdve, hogy a 2007 novemberében a Lisszaboni Szerződést aláírták, és az elmúlt napokban iktattuk az Európai Bizottságnál – fogalmazott elnöki beszámolójában Izsák. – Augusztus 18-ig lesz visszajelzés a kezdeményezés bejegyzésére vonatkozóan. Ha a bizottság bejegyzi a kezdeményezést, attól a pillanattól 12 hónap áll a rendelkezésünkre, hogy az egymillió aláírást összegyűjtsük. Kifejezetten örvendetes, hogy olyan kezdeményezéssel álltunk elő, amelyhez sikerül megnyerni az erdélyi magyar közélet teljes spektrumát. A Magyar Polgári Párt után partnerünk lett az Erdélyi Magyar Néppárt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács, és végül Korodi Attila képviselő jelölésével a kezdeményező polgári bizottságban az RMDSZ is. Ezzel a döntéssel egy évek óta húzódó vitára tettünk pontot az EMNT-vel, és megteremtettük a partneri együttműködés előfeltételét, minden erdélyi magyar szervezettel.”
Csinta Samu
Erdélyi Napló (Kolozsvár)

A FUEN tovább bővíti az európai kisebbségi együttműködést
„Az Európai Unió nem szorítkozhat csupán gazdasági együttműködésre, belső piacra vagy eurózónára, hiszen közös európai értékeken alapul, ezért többség-kisebbség együttműködésre, nyelvi sokszínűségi piacra és az alapvető jogokon belül kisebbségi zónára is szükség volna. Erősítenünk kell az elmúlt években összekovácsolódott európai kisebbségi szolidaritást. A Minority SafePack kezdeményezésben foglalt intézkedési javaslatok EU-s elfogadását széles összefogással hatékonyabban tudjuk érvényesíteni”– jelentette ki Vincze Loránt, a FUEN kongresszusának második napján. A FUEN alelnöke, az RMDSZ külügyi titkára elmondta a Föderatív Unió tovább erősíti európai platformját, amelyet az RMDSZ javaslatára a Minority SafePack kisebbségi európai polgári kezdeményezés indított el.
A kisebbségi ernyőszervezet tanácsadó testület létrehozását javasolta a görögországi Komotiniben tartott kongresszusán, amely a polgári kezdeményező bizottság tagjai mellett európai közéleti személyiségeket, a kisebbségekkel való együttműködés mellett elkötelezett többségi politikusokat, kisebbségi kérdésekkel foglalkozó civil szervezeteket, régiók képviselőit és szakértőket egyesít. A belgiumi németajkú közösség kormányának meghívására a kezdeményezés első találkozójára ősszel, Belgiumban kerül sor.
A kisebbségi párbeszéd fórumról szervezett görögországi beszélgetést Vincze Loránt moderálta. A témát Nils Torválds, az Európai parlament kisebbségi Intergroupjának társelnöke vezette be. A vitán Hans Heinrich Hansen, a FUEN elnöke mellett jelen volt a Meirion Prys Jones az NPLD nyelvi sokszínűséget támogató hálózat vezetője, Johann Hagmann a Finnországban élő svéd anyanyelvű közösség Magma központjának képviselője, Matic Gremovsak, az Európai Nemzetiségi Fiatalok elnöke. Több kisebbségi kérdéssel foglalkozó európai szervezet üzenetben biztosította támogatásáról a javaslatot.
Nyugati Jelen (Arad)

Eszközöket keresünk annak érdekében, hogy Európa védje is kisebbségeit"
A FUEN pozitív döntést vár Luxemburgtól
Szeptember utolsó napján kisebbségi szemináriumot szerveztek a Bernády Házban. A rendezvényen részt vett Vincze Lóránt, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnöke, aki előadásában európai szemszögből próbálta megközelíteni a nemzeti kisebbségek helyzetét. A tanácskozás szünetében beszélgettünk a témáról.
– A FUEN elnöke szerint az alapok letételekor sem az Európai Unióban, sem Romániában nem sikerült hosszú távon rendezni a kisebbségi kérdést.
– Az Európai Unió esetében azért, mert mindig voltak olyan tagállamok, amelyek a kisebbségeket nem ismerték el, és ily módon nem lehetett konszenzust teremteni a témában, holott a nagy Európában 100 millió, de az EU-ban 60 millió személy tartozik valamelyik etnikai kisebbséghez vagy beszél egy kisebbségi nyelvet. Románia sem tette a dolgát. A legutóbbi lehetőség, a ’89-es fordulat után sem alakult ki egy olyan etnikumközi párbeszéd, amely a közösségek jogos igényeit elfogadtatta volna a közgondolkodással, és emögé nem sikerült egy politikai többséget megteremteni, amelynek támogatásával a magyarság közösségi jogokat és autonómiát nyert volna.
Nos, ha a történelmi pillanatokban nem sikerült meglépni ezeket a szükséges lépéseket, akkor kiigazításokat lehetne most eszközölni, mert amúgy Európa történelmében, a különböző államok esetében a kisebbségi kérdést akkor sikerült látványosan és hosszú távra megoldani, amikor azt valamilyen fegyveres konfliktus előzte meg vagy a világháború utáni helyzetet kívánták rendezni. Dél-Tirolban még a hatvanas években is nagyon kiélezett társadalmi konfliktust jelentett a németek ottani helyzete, illetve a német–dán vitában Dánia mindaddig vétóval fenyegette Nyugat-Németország fölvételét a NATO-ba, amíg nem rendezte a dán kisebbség helyzetét Németország északi részében.
– Azt mondják, ma egy felnőtt Európában élünk, amely belátja, hogy helyre kell igazítani ezeket a dolgokat, és ezt meg is teszi, felismerve, hogy az etnikai kisebbségek minden esetben nagyon erős asszimilációs hatásnak vannak kitéve. Demográfiai értelemben az etnikai közösségek nagyobb arányban öregednek el és fogynak, mint a többségi társadalmak. Tehát olyan intézkedésekre van szükség, amelyekkel ezek a folyamatok megfordíthatók. Mit tehet, mit tesz az európai színtéren a FUEN?
– Tulajdonképpen eszközöket keresünk annak érdekében, hogy Európa védje is kisebbségeit, ne csak elismerje értékként. Ez az európai munka mindig kétirányú. Egyrészt ott van az Európai Unió, amely szőnyeg alá söpörte ezt a kérdést. Csupán értékként ismeri el a kisebbségeket, de elutasította azt az ajánlatot, amit mi a kisebbségi polgári kezdeményezéssel megfogalmaztunk. Illetve ott van az Európa Tanács, ahol vannak eszközök: létezik a kisebbségi keretegyezmény, és ott van a regionális és kisebbségi nyelvek chartája.
– Ezeknek az eszközöknek korlátaik is vannak.
– Valóban így van. A tagállamokon nem kéri számon, hogy teljesítik-e azokat az ajánlásokat, amelyeket a különböző országjelentések kapcsán megfogalmaznak ezek a testületek, illetve még arra sem tudja rákényszeríteni őket, hogy újra felvegyék a monitorozást. Világos, hogy összességében ezek a jó szándékú eszközök megmutatták a korlátaikat, és szükséges arról beszélnünk, hogy miként javíthatunk ezeken. Az Európa Tanácsban, úgy gondolom, elkezdődött egy olyan időszak, amikor értékelik ezeket az eszközöket. Tehát ez a nagy irány, ami Európát illeti. Itthon, ha az 1918-as évfordulóra is gondolunk, akkor az etnikumközi megbékélési charta vagy kisebbségi paktum jelenthetne egy olyan mérföldkövet a román társadalom életében, amelynek teljes értékű részei lennének – hivatalosan is elismerve – a nemzeti kisebbségek, és akkor beszélhetnénk valódi értelemben egy modern államról, amely el tudja fogadni azt, hogy egy nemzeti közösségnek megvannak a saját önálló igazgatásához való jogosítványai, ezeket elfogadja és támogatja.
– Ahogy most kinéz egyre, inkább erősítenék a nemzetállami jelleget…
– Így van. A nemzetállami jelleget erősítenék, és mindent elfelejtenének, ami arra mutat, hogy Románia multikulturális társadalom, amelyben a különböző nemzeti kisebbségek államalkotó tényezők, amelyek teljes értékkel járulnak hozzá a kultúra, a társadalom egészének fejlődéséhez, és ily módon meg kellene becsülni őket. De még van idő igazítani ezen. Lesz még egy fontos momentum, ugyancsak 2018-ban: Románia soros EU-s tanácsi elnöksége, amely Európa figyelmét is rá tudja terelni erre a témára.
– Lát-e e valamilyen megoldást? Mert folyamatosan arról beszélünk, hogy a kisebbség érték, de nem történik semmiféle előrelépés az őshonos kisebbségek védelme terén.
– A legkonkrétabb elem, amit mi tenni tudtunk, az volt, hogy megfogalmaztuk a kisebbségi polgári kezdeményezést 11 intézkedési javaslattal. Azt mondtuk, hogy itt van, letesszük az asztalra, beszéljünk róla.
– Az Európai Bizottság azonban a párbeszédet is elutasította…
– Elutasította, és nem engedte meg az aláírásgyűjtés elindítását. Ezért ezelőtt két héttel a luxemburgi törvényszéken volt végre lehetőségünk arra, hogy az Európai Unió egyik intézményével – a törvényszék is az – hivatalosan fölvethessük a kérdésünket, és arról érdemben tárgyaljunk. Erre még nem volt példa: voltak konferenciák az Európai Parlamentben, ahol néhány képviselő meg egyéb fórumok részt vettek, de ez volt az első, hogy intézményi kapcsolat jött létre a témában. És az is fontos, hogy a tárgyalás során éreztük, a bírák is látják, hogy az Európai Bizottság kellő indoklás nélkül utasította el a javaslatunkat, nem vette figyelembe a kezdeményezés védzáradékát, amely szerint részleteiben is bejegyezhetik a csomagot.
Mi úgy gondoltuk, és ma is ezt gondoljuk, hogy mind a 11 intézkedési javaslatunk beilleszkedik az uniós kompetenciákba. De ha a Bizottság úgy érzi, hogy egy-egy pont mégsem tartozik a kompetenciájába, akkor tekintsen el azoktól, és jegyezzék be csak azt a részt, amely megfelel a Bizottság elvárásainak. Az egyik bíró fel is tette a kérdést, hogy ha valaki egy 100 pontból álló intézkedéscsomagot tett le és abból egy nem illeszkedik a kompetenciákba, akkor elutasítják az egészet, és még rendesen magyarázatot sem adnak rá, hogy miért?
Tehát úgy gondolom, jó esélyünk van arra, hogy valamilyen módon pozitívan záruljon le ez a bírósági szakasz. Ezt követően az indoklás függvényében tudunk majd azon gondolkozni, hogy ezt a csomagot így, ahogy van, még egyszer benyújtsuk- e, elkezdődhet-e az aláírásgyűjtés, vagy valóban kiragadunk egy részt belőle, és azt nyújtjuk be. Hangsúlyozni szeretném, hogy vannak olyan alapvető témák a javaslatunkban, amelyektől nem tudunk eltekinteni: például az identitásra, nyelvre, oktatásra, kultúrára vonatkozó részek, azt gondoljuk, ide tartoznak, és a regionális politikában tett javaslatunk is kompatibilis az uniós kompetenciákkal, hiszen a regionális kohézió erősítését szolgálná, ha a következő támogatások kialakításakor figyelembe vennék, hogy a régiókban nemzeti, etnikai kisebbségek élnek, amelyek legtöbbször elmaradottabb helyzetben vannak a régión belül, és áldoznának arra, hogy ők is fölzárkózzanak egy magasabb szintre.
Minden intézkedésünket nagyon jól meg tudjuk indokolni, az ügyvédeink meg is tették. Látnunk kellett azonban a másik oldalon Románia jogi képviselőjét. Én magam román állampolgárként éreztem rosszul magam, hallgatva azt a nem jogi érvelést, hanem sokkal inkább politikai nyilatkozatot, amit a jogi képviselő megtett. Azt mondta: óva inti az Európai Uniót attól, hogy bármiféle szabályozásnak utat nyisson a nemzeti kisebbségek esetében, mert az beláthatatlan következményekkel járna mind az unióra, mind a tagállamokra nézve.
Szegény Európai Unió, milyen állapotban lehet, ha a koporsóba az utolsó szöget egy kisebbségeknek kedvező szabályozás elfogadása jelentené! Azt gondolom, ezzel Románia újból bebizonyította, hogy nem tud érzelemmentesen viszonyulni a kisebbségi kérdéshez, továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy a romániai kisebbségvédelem modellértékű. Annyira az, hogy arról külföld se mondjon véleményt, és főleg ne az Európai Unió legyen az, amely az élére áll egy keretszabályozás kidolgozásának. Úgy vélem egyébként, hogy a Romániában létező egyéni kisebbségi jogokhoz képest semmiféle pluszt nem jelentene, ennek ellenére Románia fél, hogy mi lesz, ha az Európai Unió ezentúl alaposabban odafigyel erre a kérdéskörre.
– Mi lesz a következménye a luxemburgi bíróság döntésének?
– A legoptimistább verzió szerint elkezdődhet az aláírásgyűjtés. Össze kell gyűjteni egymillió aláírást az EU-ban az intézkedési javaslatok támogatására. Utána a Bizottságnak jogalkotási procedúrát kellene indítania, arról újabb közvita lenne. Az volna a lényeg, hogy elinduljon az aláírásgyűjtés, elinduljon egy európai párbeszéd a közbeszédben. Több szó essen erről ne csak nálunk, kisebbségi vidékeken, hanem máshol is.
– Köztudott, hogy az igazságszolgáltatás malmai lassan őrölnek. Ez különösen igaz az európai bíróságokra…
– Így van. Mi körülbelül hat hónapon belül várunk döntést.
***
A FUEN 33 európai országból származó mintegy 90 tagszervezetével az őshonos nemzeti kisebbségek és etnikai csoportok legnagyobb európai ernyőszervezete. 1949-ben alakult meg Párizsban az európai kisebbségek identitásának, nyelvi és kulturális jogainak védelmére. A szervezet résztvevői státusszal rendelkezik az Európa Tanácsban, konzultatív státusszal az ENSZ-ben. Az Európai Parlamenttel együttműködve létrehozta az Európai Párbeszéd Fórumot.
A FUEN legfontosabb projektje a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés, amelyet a FUEN, az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és az Európai Nemzetek Ifjúsága (YEN) kezdeményezett. A Nem vagy egyedül! Egymillió aláírás a sokszínű Európáért! mottót viselő dokumentum egy sor jogszabályt és intézkedést javasol, amely az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét és érdekeit szolgálja a regionális és kisebbségi nyelvek, kultúra, oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlő bánásmód, audiovizuális és egyéb média, regionális (állami) támogatás területén.
Mózes Edith Népújság (Marosvásárhely)

Szakaszgyőzelem a kisebbségvédelemben
Fontos és előzménytelen szakaszgyőzelmet ért el a teljes Kárpát-medencei magyar közösség az Európai Unión belüli kisebbségi jogérvényesítés terén, ugyanis 2017. február 3-án az Európai Unió törvényszéke helyt adott a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést előterjesztők kérésének, és megsemmisítette az Európai Bizottság (EB) elutasító határozatát.
Ez volt az első az európai polgári kezdeményezések történetében, amelynek fellebbezése sikeres volt. Az alábbiakban röviden áttekintjük a Minority SafePack létrejöttét, tartalmát, ugyanakkor részletesen bemutatjuk a luxemburgi bíróság döntését és annak következményeit.
Európai polgárok jogalkotási folyamatban
Az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN), az RMDSZ, a Dél-Tiroli Néppárt és az Európai Nemzetiségek Ifjúsága (YEN) már 2011-ben kezdeményezte egy európai szintű kisebbségvédelmi keretszabályozás létrehozását az Európai Unión belül. A kezdeményezés egyik előzménye az Európai Parlament Kisebbségi Intergroupjának a 2000-es évek közepén beterjesztett javaslata volt, amely megrekedt az Európai Bizottság szűrőjén. 2012-ben egy új lehetőség adódott az elképzelés érvényesítésére.
A lisszaboni szerződés által bevezetett európai polgári kezdeményezés intézménye az európai polgárok jogalkotási folyamatban való részvételét teremti meg azáltal, hogy amennyiben legalább hét EU-tagállamból minimum egymillió választókorú állampolgár kezdeményezi egy uniós hatáskörbe tartozó kérdés szabályozását, akkor az EB-nek megfontolás tárgyává kell tennie, hogy kezdeményez-e jogi aktust a témában. Az aláírásgyűjtés elindításának előfeltétele, hogy az EB döntsön a nyilvántartásba vételről. Azt, hogy egy kezdeményezés nyilvántartásba vehető-e, azaz a benne foglalt témakör mennyiben tartozik az EU hatáskörébe, azt egy erre vonatkozó előzetes határozatban ugyancsak a bizottság állapítja meg.
A Minority SafePack elnevezésű polgári megmozdulás (teljes nevén Minority SafePack – one million signatures for diversity in Europe) kezdeményező bizottsága héttagú: Hans Heinrich Hansen dániai német, a FUEN volt elnöke (a kezdeményezők képviselője), Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke (a kezdeményezők helyettes képviselője), Luis Durnwalder dél-tiroli német, volt dél-tiroli kormányzó, Karl-Heinz Lambertz belgiumi német ajkú, Belgium német nyelvi közösségének volt miniszterelnöke, Anke Spoorendonk németországi dán, Schleswig-Holstein tartomány minisztere, Valentin Inzko karintiai szlovén, az ENSZ bosznia-hercegovinai főképviselője, Jannewietske de Vries hollandiai fríz, a hollandiai Frízföld tartomány volt minisztere. A MinoritySafePack hat területen – nyelv-oktatás-művelődés, regionális politika, közképviselet, egyenlőség, média, regionális (tagállami) támogatás – összesen 11 konkrét szabályozási javaslatot tesz, megjelölve a megfelelő jogalapokat, valamint a javasolt jogszabály típusát. A kezdeményezés tehát valójában nem egy, hanem több jogalkotási javaslatot tartalmazó csomag, amely az EU intézményrendszerében már létező és szabályozott területekhez kapcsolja a kisebbségi jogokat.
A Minority SafePack kezdeményezést 2013. július 16-án iktatták az Európai Bizottságnál, mely végül 2013. szeptember 13-án elutasította azt. Az elutasító levélben az EB megjegyzi, hogy megvizsgálta a kezdeményezést abból a szempontból, hogy megfelel-e az Európai Parlament és Tanács 2011/211-es rendeletében foglalt kritériumoknak, és megállapította, hogy az „nyilvánvalóan kívül esik az EB azon jogkörén, amely felhatalmazná, hogy jogalkotási javaslatot tegyen". Az elutasító határozat ugyanakkor nem jelöli meg egyértelműen azokat a pontokat, amelyekre a fenti megállapítás érvényes. A kezdeményező bizottság úgy döntött, hogy az elutasító határozatot megtámadja az EU luxemburgi törvényszékén. A panaszt 2013. november 25-én iktatták, érvelésük alapja pedig az, hogy a bíróság semmisítse meg a határozatot azon az alapon, hogy az EB nem indokolta megfelelően az elutasító határozatát. A procedurális indokok mellett a fellebbezés tartalmi elemekről is szólt, amelyek kitértek azokra az intézkedésekre, amelyek az EB szerint az EU-s kompetencián kívül esnek. A kezdeményezők oldalán a perbe belépett Magyarország, míg az EB oldalán Szlovákia és Románia.
A bíróság ítélete és érvei
Az Európai Unió törvényszékének első tanácsa az írásbeli szakaszt és a 2016. szeptember 16-ai tárgyalást követően, 2017. február 3-án a T-646/143 ügyben meghozta az ítéletét. A bíróság számba veszi a felperes és az EB érveit, és kiemeli, hogy az alapvető jogvita tárgya annak a kérdésnek az eldöntése, hogy milyen mértékben kellett volna a bizottságnak részleteznie ellenvetését azon javaslatokra vonatkozóan, amelyek véleménye szerint nyilvánvalóan nem tartoznak a hatáskörébe. Ugyanis a felperesek szerint meg kellett volna jelölnie azokat az okokat, amelyekre tekintettel az egyes szóban forgó javaslatokat illetően erre a következtetésre jutott. Indokolás hiányában a szervezők nem tudhatták, hogy az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat mely részére vonatkozóan kellett volna bizonyítani kérelmük megalapozottságát, és adott esetben nem tudják az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot az EB által képviselt állásponthoz igazítani annak érdekében, hogy a bizottsághoz új javaslatot nyújtsanak be. A Románia és Szlovákia által támogatott bizottság ellenérvei szerint a beadvány törzsszövege egyértelműen jelezte a szabályozni kívánt témakört (nemzeti kisebbségek jogai), a különböző részletkérdések és konkrét javaslatok csupán a mellékletben szerepeltek. Ennek értelmében a bizottság úgy vélte, hogy a javaslat egy része nem tartozik a hatáskörébe, ezért az egész kezdeményezés nyilvántartásba vételét elutasította.
A bíróság azonban nem értett egyet a bizottság véleményével. Kijelenti ugyanis, hogy az EB annak ellenére utasította el a kezdeményezést, hogy az előterjesztők pontosan megjelölték a javasolt jogi normák típusait és a jogalapot. Úgy érvel továbbá, hogy bár a bizottság a kifogásolt határozatban „felidézi a szervezők által az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslatot alátámasztó kiegészítő információkban hivatkozott különböző jogalapokat, és ezt követően kijelenti, hogy az említett információkban szereplő bizonyos aktusok esetén jogosult lehet uniós aktusra vonatkozó javaslat előterjesztésére, az említett határozat csupán az említett javaslat mellékletének 1. fejezetében hivatkozott EUSZ 2. cikknek, az EUSZ 3. cikk (3) bekezdésének, valamint a Charta 21. cikke (1) bekezdésének megemlítésére szorítkozik. Majd kimondja, hogy mivel csak az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat egyes részeit tudná nyilvántartásba venni, a kérelmet egészében el kell utasítani".
A lényegre törő érve a bíróságnak, hogy a bizottság „nem tette lehetővé a szervezők számára az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat mellékletében megfogalmazott javaslatok közül azok beazonosítását, amelyek ezen intézmény szerint a 2011/211. rendelet 4. cikke (2) bekezdésének b) pontja értelmében kívül estek a hatáskörén, sem pedig az ezen értékelést eredményező indokok megismerését", és következésképpen a kezdeményezőknek nem volt lehetőségük vitatni az említett értékelés megalapozottságát. Ugyanakkor a bíróság azt is kijelenti, hogy épp ebből a hiányosságból fakadóan maga sem tud felülvizsgálatot gyakorolni a bizottság értékelésének jogszerűsége fölött. Ez azt jelenti, hogy a bíróság elvi szinten megállapítja, hogy hiányosan megindokolt határozatok esetében önmagában ez a hiányosság elegendő ahhoz, hogy annak jogi értelemben vett értékelhetetlenségét és ennek következtében annak semmisségét vonja maga után. A bíróság nyitva hagyta annak lehetőségét, hogy egy európai polgári kezdeményezést tartalmától függetlenül, pusztán annak részleges elfogadhatatlansága miatt a bizottságnak joga van teljes egészében elutasítani, ám ezt úgy kell megtegye, hogy a kezdeményezők beazonosíthassák azokat a részelemeket, amelyeket a bizottság hatáskörén kívül esőnek tart, és amelyek miatt az elutasítás mellett döntött.
Érdekes megfigyelni azt is, hogy a bíróság a teljes indoklásában központi helyre teszi az európai polgári kezdeményezés intézményének lényegét: azt, hogy a polgároknak jogi ismeretek hiányában is tényleges lehetőségük legyen részt venni az uniós jogalkotásban. Ebből a megközelítésből fakadóan olyan helyzetbe hozza a bizottságot, hogy az a közember számára is érthető, átlátható módját válassza a polgári kezdeményezések elfogadhatóságának vizsgálatában. Éppen ezért fektet akkora hangsúlyt arra, hogy különösen a polgári kezdeményezések ügyében fontos a részletes, érthető indoklás azokban az iratokban, amelyek révén az uniós polgárokkal közvetlenül kommunikál. Ezért is összegez az ítélet úgy, hogy „a megtámadott határozat nyilvánvalóan nem tartalmaz ahhoz elegendő információt, hogy a felperes megismerhesse az európai polgári kezdeményezésre irányuló javaslat nyilvántartásba vételének megtagadására vonatkozó indokokat az említett javaslatban szereplő különböző információkra tekintettel, és ennek megfelelően járjon el". A törvényszék ítéletének érdekessége, hogy csupán procedurális témákat érint, és amint a törvényszéki meghallgatáson is történt, egyáltalán nem tér ki a tizenegy intézkedési javaslat befogadhatóságának kérdésére.
Az ítélet megsemmisíti a kifogásolt EB-határozatot, és rendelkezik a költségek viseléséről. Az ítélettel szemben az Európai Unió törvényszékének eljárási szabályzata értelmében fellebbezéssel lehet élni a bírósághoz (fellebbezés csak jogkérdésben lehetséges), ugyanakkor az nem halasztó hatályú, a bizottság attól függetlenül köteles két hónapon belül új határozatot hozni. Az ítélet nyomán a Minority SafePack kezdeményező bizottsága és a FUEN levélben fordultak az EB-hez, amelyben felhívják a testület figyelmét arra, hogy az európai polgári kezdeményezések regiszterében az elutasító döntést még nem semmisítették meg, és kérik ennek rendezését. Ugyanakkor bejelentették, hogy készen állnak a párbeszédre az EB-vel a kezdeményezés formájáról és tartalmáról. Véleményük szerint a jó kormányzáshoz tartozó alapvető jog (alapjogi charta, 41. cikk), hogy egy újabb döntés meghozatala előtt az EB konzultáljon a kezdeményezőkkel.
Jogi és politikai következmények
Bár a bírósági eljárás során valójában egy formai elem – a bizottság indoklási kötelezettsége – volt terítéken, mégis több szempontból is precedensértékű döntés született. Egyrészt jogi szempontból az EB kényszerhelyzetben van, ugyanis meg kell egyértelműen jelölnie, hogy melyek azok a pontok, amelyek nem tartoznak az uniós szabályozás körébe. Értelemszerűen ez újabb luxemburgi pert is vonhat maga után azzal kapcsolatban, hogy a bíróság állapítsa meg az ebben a témakörben igencsak pontatlan uniós hatáskörök pontos határait.
A FUEN nyilatkozatai szerint az EB következő döntésétől függően több forgatókönyv is elképzelhető. Kevéssé valószínű, hogy az EB pozitív döntést hoz, és ezúttal regisztrálja a kezdeményezést, megadva az aláírásgyűjtés azonnali elindításának lehetőségét. A második forgatókönyv szerint az EB részleges regisztrálásról hoz döntést, amelyre akkor teremtődhet esély, ha valós párbeszédbe kezd a kezdeményezőkkel, amelynek megegyezés lesz a vége. A harmadik lehetőség egy újabb negatív döntés, amely azonban a részletes indoklás révén lehetőséget teremt arra, hogy a kezdeményezők a befogadható elemekből (amennyiben elégségesnek ítélik meg azokat) új javaslatot nyújtsanak be, miközben párhuzamosan a törvényszék tartalmi értelmezését kérik az elutasított elemekkel kapcsolatban. Az EB nehéz helyzet előtt áll, ha az általa megfogalmazott pozitív elemeket is elutasítja egy harmadik döntésben. A FUEN célja az egyéves aláírásgyűjtési kampány mihamarabbi elindítása, amelynek révén tematizálhatják az európai kisebbségpolitikát, bevonhatnak több tagállamot és régiót, az európai közbeszéd tárgyává tehetik felvetéseiket. Az is rendkívül fontos, hogy a bírósági döntés következtében az EU különböző szintjein és intézményeiben felerősödhet a kisebbségi jogvédelem kérdése, az őshonos nemzeti közösségek kultúrája, anyanyelve és hagyományai megőrzésének és fejlesztésének szükségessége és fontossága.
Nemzetpolitikai Kutatóintézet, Budapest
1 Az Európai Unió luxembourgi székhelyű bírósága két igazságszolgáltatási fórumból áll, a bíróságból és a törvényszékből
Krónika (Kolozsvár)

Bejegyezte az Európai Bizottság a Minority SafePacket
Történelmet írtak szerdán az európai kisebbségek, hiszen az Európai Bizottság új, ezúttal kedvező döntést hozott a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés bejegyzéséről. A Bizottság részleges bejegyzést hagyott jóvá, amely kilencet tartalmaz az eredeti tizenegy javaslatból.
A kezdeményezést az RMDSZ és partnerei javaslatára az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniója (FUEN) kisebbségi vezetőkből álló bizottság égisze alatt 2013-ban indította el.
A luxemburgi törvényszék idén február 3-án helyezte hatályon kívül az EB korábbi, elutasító döntését, és egy új, részletesen megindokolt döntést kért a Bizottságtól. Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, a kezdeményező bizottság tagja és Vincze Loránt, a FUEN elnöke Máltán üdvözölték a Bizottság új döntését, amely lehetővé teszi, hogy aláírásgyűjtés induljon, majd jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről.
„Nem hátráltunk meg, amikor az Európai Bizottság elutasította a Minority Safepack kezdeményezést. S nem hátrálunk meg most sem, amikor lehetőség nyílik arra, hogy befejezzük mindazt, amit évekkel ezelőtt az európai polgári kezdeményezéssel el akartunk érni: mi továbbra is párbeszédet kérünk az őshonos európai kisebbségek nevében az uniós intézményektől egy közös kisebbségvédelmi keretszabályozás létrehozásáról és a nyelvi-kulturális sokszínűséghez kapcsolódó intézkedésekről” – nyilatkozta Kelemen Hunor szövetségi elnök, aki az RMDSZ delegációjával az Európai Néppárt máltai kongresszusán vesz részt jelenleg.
Vincze Loránt úgy fogalmazott: „A Minority SafePack kezdeményezés új és mindeddig páratlan lehetőséget nyit a kisebbségi érdekérvényesítés előtt.” A FUEN elnöke az EB-vel kötött megegyezés hátteréről is beszélt: „Elfogadtuk az Európai Bizottság részleges bejegyzésre vonatkozó ajánlatát, hiszen nagyon fontosnak ítélt javaslataink szinte kivétel nélkül bekerültek, és egészében a Minority SafePack kezdeményezés több, mint nyolcvan százaléka bekerült a csomagba. Ez egy olyan eredmény, ami minden várakozásunkat felülmúlta, ezt a csomagot bátran bemutathatjuk Európában. Nem kevesebb, mint kilenc jogi aktus jöhet létre az aláírásgyűjtés nyomán, ami több mint, ami a Római Szerződés elfogadása óta összesen az uniós kisebbségvédelemben történt.”
Vincze Loránt elmondta, hogy az aláírásgyűjtést a FUEN egy intenzív és látványos kampánnyal szeretne véghezvinni. Az 1 millió aláírás összegyűjtésére 12 hónap áll a kezdeményezők rendelkezésére és nem csak kisebbségi személyek, hanem bármely európai állampolgár aláírhatja. „Egy évünk van arra, hogy felhívjuk Európa figyelmét hatvan millió polgárra, akik valamely kisebbségi nemzeti közösséghez vagy nyelvi csoporthoz tartoznak. Beszélni kívánunk magyar közösségeink helyzetéről és terveiről is, valamint meg akarjuk győzni az európaiakat, hogy aláírásukkal követeljék a nyelvi és kulturális hagyaték védelmét, támogassák a kisebbségi régiókat” – fogalmazott Vincze Loránt.
„Az RMDSZ európai kisebbségpolitikai célkitűzése természetesen otthoni kihívásokkal is kiegészül, hiszen olyan anyanyelv-használati törvénymódosítást nyújtunk be hamarosan, amely kötelezővé tenné a nyelvi jogok alkalmazását minden olyan területen, ahol magyarok élnek. A jelenlegi húsz százalékról tízre csökkentetnénk az anyanyelv-használati küszöböt. A törvény értelmében magyarul is feliratozni kellene a településeket, utcaneveket, intézményeket és közterületeket, a közérdekű információkhoz való hozzáférést pedig magyar nyelven is biztosítani kellene. Amennyiben nem tartanák be a törvényeket, szankciók is járnának” – tette hozzá Kelemen Hunor.
Mi a Minority SafePack? A Minority SafePack európai polgári kezdeményezés a FUEN legnagyobb politikai projektje, amelyet az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt (SVP) és az Európai Nemzetiségek Ifjúsága (YEN) kezdeményezett. A „Nem vagy egyedül. Egy millió aláírás a sokszínű Európáért!” mottót viselő dokumentum tizenegy EU-s intézkedést és jogszabályt javasol, amely az európai őshonos nemzeti és etnikai kisebbségek védelmét és érdekét szolgálja a következő területeken: regionális és kisebbségi nyelvek, kultúra és oktatás, regionális politika, közképviselet, egyenlő bánásmód, audiovizuális és egyéb média, regionális (állami) támogatás. A javaslatcsomagot a kezdeményező bizottság 2013-ban nyújtotta be. Az Európai Bizottság uniós kompetenciahiányra hivatkozva elutasította bejegyzését, így nem kezdődhetett el egy uniós jogi aktus elfogadását célzó egy millió támogató aláírás összegyűjtése. A kezdeményező biztosság tagjai között van Hans Heinrich Hansen, a FUEN volt elnöke, Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint az ENSZ egyik magas rangú diplomatája, kisebbségi képviselők, regionális vezetők és miniszterek. Az ügymenet során Magyarország a kisebbségek oldalán, Szlovákia és Románia pedig az Európai Bizottság oldalán lépett fel, a tárgyalásra 2016. szeptember 16-án került sor. A 2017. február 3-án kihirdetett döntés értelmében az Európai Bizottság egy új, részletesen megindokolt döntést kellett hozzon.
Az európai polgári kezdeményezés intézményét 2012-ben vezette be a Lisszaboni Szerződés. Az új jogintézmény értelmében a legalább 7 tagállamból származó 1 millió aláírás összegyűjtése esetén az Európai Bizottságnak meg kell fontolnia jogalkotási folyamatot elindítását a polgárok által javasolt tárgyban. Az 1 millió aláírás összegyűjtésére 12 hónap áll a kezdeményezők rendelkezésére és nem csak kisebbségi személyek, hanem bármely európai állampolgár aláírhatja.
maszol.ro

„Hallatni az erdélyi fiatalok hangját”
Oltean Csongor Brüsszelben
Brüsszelben folytatta kampánykörútját Oltean Csongor MIÉRT-elnökjelölt, aki munkamegbeszéléseken vett részt Winkler Gyula európai parlamenti képviselővel és Vincze Loránttal, az Európai Nemzetiségek Föderatív Uniójának (FUEN) elnökével. A fiatal háromszéki politikus részt vett az Európai Parlamentben az Örökségünk Őrei vetélkedő idei nyertes csapatainak bemutatkozásán is.
Oltean Csongor elmondta: a MIÉRT tagja a YEPP-nek, az Európai Néppárt ifjúsági szervezetének, ugyanakkor kezdeményezték csatlakozását a YEN-hez, a FUEN ifjúsági szervezetéhez is. Ezek a tagságok rengeteg jogosítvánnyal járnak, számos fórumon tudják az erdélyi magyar fiatalok hangját hallatni. „Meggyőződésem, hogy erősebb külügyi tevékenységre van szükség ifjúsági szinten is, hiszen sok kapcsolódási pont van az ifjúságpolitika és a külpolitika között. Jó példa erre a Minority SafePack európai polgári kezdeményezéshez szükséges aláírások gyűjtése, ahol az RMDSZ számíthat a fiatalok munkájára, mert mindannyiunk közös célja, hogy jogalkotás kezdődjön az európai kisebbségvédelemről” – részletezte Oltean.
Vincze Loránt FUEN-elnök úgy fogalmazott: maximálisan támogatja, hogy a MIÉRT tevékenyen vegyen részt az európai ifjúsági szervezetek munkájában, kiemelten a FUEN mellett működő YEN, a Nemzetiségi Ifjak Szervezetében.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Kelemen Hunor: Azt a kultúrát akarjuk megőrizni, amit az EU is értéknek tekint Egymillió aláírás Európa sokféleségéért
A Romániai Magyar Demokrata Szövetség július közepén indította el a Minority SafePack európai polgári kezdeményezés online aláírási kampányát. Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke a szövetség által létrehozott jogaink.eu internetes felületet ajánlotta az erdélyi magyaroknak, amely többek között abban is segítséget nyújt az aláíróknak, hogy megtalálják lakcímük postai irányítószámát.
Kelemen Hunor elmondta: az RMDSZ 250 ezer romániai aláírás összegyűjtését vállalta. „Meg kell győznünk az EU-t, hogy semmit nem akarunk elvenni másoktól, azt a kultúrát akarjuk megőrizni, amit az EU is értéknek tekint” – jelentette ki. Úgy vélte, a polgári kezdeményezés arra kényszerítheti az Európai Uniót, hogy a tagállamokra kötelező érvényű szabályozást vezessen be. Porcsalmi kijelentette: a romániai kampány során a szabad anyanyelv- és szimbólumhasználatot, a regionális politika kisebbségi vonatkozásait és a televíziós közvetítések korlátozásainak a megszüntetését helyezik a középpontba. Azt kérjük, Európa álljon ki kisebbségi jogainkért Mi, az erdélyi magyar közösség kultúránkkal, hagyományainkkal több évszázada gazdagítjuk az európai közösséget. Most Európán a sor: azt kérjük, hogy álljon ki értünk, álljon ki a kisebbségi jogainkért – ezzel az üzenettel indította az RMDSZ az Európai védelmet jogainknak! (Minority SafePack Initiative) kampányt. Porcsalmi Bálint hangsúlyozta: bár a szövetség először gyűjt elektronikus formában aláírást, reméli, sikeres lesz a kampány, hiszen a kisebbségügyi kezdeményezést támogató aláírás ívének kitöltése mindössze 3 percet vesz igénybe. Az RMDSZ az online kampányra külön weboldalt hozott létre a http://jogaink.eu címen. Európának meg kell védenie polgárait Kelemen Hunor szövetségi elnök kiemelte: amikor elindították a Minority SafePack európai polgári kezdeményezést, egyetlen cél foglalkoztatta az RMDSZ-t és az őshonos kisebbségek kérdésével foglalkozó Európai Nemzetiségek Föderatív Unióját (FUEN): az, hogy törvényhozásra kényszerítsék az európai döntéshozókat. „Európa ma megosztott az őshonos kisebbségek tekintetében is: van a boldogabbik Nyugat-Európa, ahol sikerült megoldani a kisebbségi kérdést, és ott vannak a volt kommunista országok, amelyeknek Románia is része. A mi esetünkben azt állítja az állam, a hivatalos álláspont az, hogy sikerült modellértékűen rendezni a kisebbségi kérdést, de ez nem igaz” – mutatott rá a kezdeményezés fontosságára Kelemen Hunor. Meggyőződése, hogy Európának meg kell védenie polgárait, az őshonos kisebbségeket is, amelyek a többségiekhez hasonlóan szintén hozzájárultak az elmúlt száz esztendőben Európa sokszínűségéhez, viszont nem kívánnak asszimilálódni. „Ezt az EU-nak kötelessége felismerni. Mi párbeszédet kérünk a törvényhozóktól, ezt követően pedig egy olyan törvényt, amely rendezi a kisebbségi jogokat a tagállamok szintjén. Uniós védelmet nyújt az őshonos kisebbségeknek, szabad anyanyelvhasználatot és szimbólumhasználatot ír elő, egyenlő bánásmódot biztosítana többség és kisebbség között” – hangsúlyozta. Az EB idén áprilisban regisztrálta a kezdeményezést A kezdeményezést áprilisban regisztrálta az Európai Bizottság, így egy év áll rendelkezésre ahhoz, hogy Európa legkevesebb hét tagállamából egymillió aláírás gyűljön össze a jogalkotás elkezdéséhez – aláírni legegyszerűbben a személyi szám vagy a személyi igazolvány segítségével egyszer lehet minden uniós tagállam 18. életévét betöltött állampolgárának, még akkor is, ha valaki kettős állampolgár. „Aláírni magyarul is lehet, fontos kiválasztani az állampolgárságnak vagy a bejelentett lakhelynek megfelelő országot, mert az űrlapok különböznek egymástól” – nyomatékosított Porcsalmi. Bár Európában jövő áprilisban zárul a kampány, az RMDSZ még idén decemberben szeretné Erdélyben lezárni az aláírások gyűjtését. Ennek az időszaknak a végén a kezdeményezőknek be kell nyújtaniuk hitelesítésre a román szakhatóságokhoz az aláírásokat. Az RMDSZ arra kér mindenkit: civil szervezeteket, egyházakat, médiát, magánembereket, pártállástól függetlenül, hogy áldozzanak rá három percet, és írják alá az európai kisebbségek jogait támogató kezdeményezést, népszerűsítsék az ügyet, kapcsolódjanak be a kampányba. Az RMDSZ szeptemberben indítja a papíralapú aláírásgyűjtést Az RMDSZ szeptemberben elindítja a papíralapú aláírásgyűjtést is azok számára, akik az interneten még nem írták alá a kezdeményezést. Ugyanakkor figyelmezteti az aláírókat, hogy az aláírásokat a román állam intézményei ellenőrzik, és kizárják azokat az aláírókat, akik mind papíron, mind pedig az interneten aláírtak. Azt is kéri, hogy a kettős állampolgársággal rendelkező erdélyi magyarok csak az egyik állampolgárságuk alapján támogassák a kezdeményezést. Az EU-nak akkor kell foglalkoznia a kezdeményezéssel, ha 2018. március 4-ig több mint egymillió alá- írást sikerül összegyűjteni. Mi a Minority SafePack? Az Európai Unió 2012 áprilisa óta teszi lehetővé, hogy polgárai az európai polgári kezdeményezés jogával éljenek. Ennek lényege, hogy olyan javaslat esetén, amelyet az unió egymillió polgára támogat alá- írásával, az Európai Bizottság jogszabályt alkothat egy adott kérdéskörben, amely összhangban áll az európai uniós alapszerződéssel és irányelvekkel. A Minority SafePack, azaz Mentőcsomag a kisebbségek számára – Egymillió aláírás az európai sokszínűségért egy 2013-as európai kezdeményezés, amelynek célja, hogy a kisebbségvédelem bizonyos területei az uniós jog részei legyenek. A javaslatcsomag összesen 15 intézkedést javasol az EU számára nyelvi, oktatási, kulturális kérdésekben, a regionális politikában, a kisebbségek európai parlamenti jelenlétének kérdésében, a diszkriminációellenesség, a médiaszabályozás és a támogatáspolitika terén. Európa 47 államában hozzávetőleg 340 történelmi kisebbség él, lélekszámuk meghaladja a 100 milliót. Minden hetedik európai polgár valamely történelmi kisebbség vagy etnikum tagja. Az Európai Unióban annak 23 hivatalos nyelve mellett hatvannál több regionális vagy kisebbségi nyelvet beszélnek. Az említett nyelveket beszélő polgárok száma 40 millió. A projekt az utóbbi évtizedek legfontosabb európai kisebbségi összefogásának eredménye. Az előzmények 2011-ben a FUEN, az RMDSZ, a Dél-tiroli Néppárt és az Európai Nemzetek Ifjúsága közös kisebbségvédelmi európai kezdeményezést indított. Egy év alatt összegyűlt a szükséges egymillió aláírás. A 2013. július 16-án benyújtott európai kezdeményezés bejegyzését az Európai Bizottság (EB) 2013. szeptember 13-án elutasította, mert úgy ítélte meg, hogy a javasolt szabályozás nem tartozik jogalkotási hatáskörébe, azt tagállami szinten kell megvalósítani. A bizottság elismerte, hogy a kisebbségekhez tartozó személyek jogainak a tiszteletben tartása az unió egyik értéke, de hozzátette, sem az EU szerződése, sem az EU működési szerződése nem nyújt törvényes alapot a kisebbségekhez tartozó személyekkel kapcsolatos jogalkotáshoz. A FUEN 2013. november 25-én megtámadta az elutasító döntést az Európai Közösségek Bíróságánál, mert a bizottság nem vette figyelembe a kezdeményezés mellékleteként benyújtott intézkedéscsomagot és azt a védzáradékot sem, amely az intézkedés különböző elemeinek felhasználását teszi lehetővé. 2014-ben Szlovákia és Románia az EB, Magyarország pedig a kezdeményezők oldalán kérte, hogy beléphessen a perbe.
Mózes Edith / Népújság (Marosvásárhely)

Megkezdődött az RMDSZ és a MIÉRT közös politikai edzőtábora
„A mi legnagyobb fegyverünk 2017-ben a tudás és az információ. Mi mind, akik most itt vagyunk, dolgozni és tenni akarunk. Ez a tábor rólunk szól, nektek szól” – hangsúlyozta Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök az RMDSZ és a MIÉRT politikai edzőtáborának megnyitóján csütörtökön, Zeteváralján. Mint mondta, a tábor megálmodásakor nem akartak más rendezvénnyel versengeni, egy olyan alkalmat kerestek, ahol a Szövetségben és a MIÉRT-ben dolgozó fiatalok tanulhatnak, gyakorlati tudást szerezhetnek, persze, ahol emellett a szórakozás is főszerepet kap. Ügyvezető elnöksége hat hónapja eredményeit áttekintve elmondta: az elmúlt fél évben munka volt elég, sokat változtattak, léptek előre. A kommunikáció egységes, egy hangon mondják azokat a dolgokat, amelyek számukra fontosak, a területi szervezeteket megerősítették. A következő fél év feladatait megnevezve Porcsalmi Bálint az Európai védelmet jogainknak! – Minority SafePack (MSPI) európai polgári kezdeményezés kampányát említette. Elmondása szerint interneten aláírók sora folyamatosan bővül, bár az emberek nincsenek ehhez hozzászokva, és vannak olyanok is, akik nem érzik az ügyet magukénak. „Azon kell nekünk gondolkodnunk, hogy ezt a kisebbségi javaslatcsomagot úgy artikuláljuk, hogy a Facebookon élő fiatalok is megmozduljanak, aláírjanak” – fejtette ki. Szeptember második felében door to door indul, így kérik az emberek támogatását a MSPI-hez, év végéig pedig célul tűzték ki a 250 ezer aláírás összegyűjtését. Emellett a Szövetség azt is vállalta, hogy segít a magyarországi választások regisztrációjában: „nekünk az az érdekünk, hogy az, aki részt akar venni a választásokon, meg tudja ezt tenni.” Porcsalmi Bálint meghatározó jövő évi momentumnak nevezte 2018-at: „meg akarjuk mutatni, a magyar közösség mivel járult hozzá száz év alatt Románia fejlődéséhez, meg kell tanulnunk elmondani, hogy mi, a magyar közösség mit akarunk.” Szerinte létezik egy erdélyi magyar generáció, amelynek ez a dátum nem mond semmit, nem érdekli őket. Őket is meg kell szólítani, magyarázó, ismertető kampányt kell ennek a generációnak szervezni. „Folyamatosan készenlétben kell lennünk, állandó kampányban vagyunk, összemosódtak a határok: nincs békeidő, amikor építkezni lehet, és külön kampányidőszak, amikor harcolni kell. Most mindennap kell egyidőben dolgoznunk, de harcolnunk és védekeznünk is” – fogalmazta meg a Szövetség munkájára jellemzőket az ügyvezető elnök. „A fiatalok lendülete és tenni akarása, az idősebbek tapasztalata és bölcsessége nagyon fontos a MIÉRT és az RMDSZ viszonyában is. Bízom benne, hogy ez a hétvége a stratégiázásról fog szólni, és úgy megyünk haza, hogy eredményesebb szervezetet tudunk építeni”−hangzott el Oltean Csongor, a MIÉRT elnökének köszöntőjében.
Két hónapja tartó elnökségének eredményeiről így nyilatkozott: megalakították a MIÉRT ügyvezető elnökségét, abban bízva, hogy ezáltal operatívabban és eredményesebben tudnak foglalkozni a MIÉRT és a fiatalok aktuális ügyeivel. Emellett megalakult a jogi, belügyi, gazdasági, sport, külügyi és oktatási és kutatási, valamint mezőgazdaság és vidékfejlesztés kabinet is.
„A külügyi kollegák két héttel ezelőtt részt vettek az Európai Nemzetek Ifjúságának rendezvényén Lengyelországban, mely során kiemelt szerepet kapott Minority SafePack aláírásgyűjtési kampánya. A MIÉRT és tagszervezetei aktívan kiveszik a részüket a munkából, minden MIÉRT-es rendezvényen és tagszervezeteink rendezvényein is gyűjtjük és gyűjteni fogjuk az aláírásokat” – fogalmazott Oltean Csongor, majd eredményként emelte ki, hogy az elmúlt időszakban a párbeszédre építve sikerült egy erőteljesebb kapcsolatot kialakítani a diákszervezetekkel is.
A megnyitón Tamás Ernő, Székelyvarság polgármestere és Nagy Attila, Zetelaka polgármestere is köszöntette és jó tanácsokkal látta el a fiatal résztvevőket. A nap folytatásában a táborlakók szervezeti protokoll és etikett, személyes és szervezeti time-management témájú workshopokon vesznek részt, este pedig régiók közti gasztró-megmérettetésre, majd tehetségkutatóra kerül sor. Erdély.ma

A legnagyobb fegyverünk a tudás és az információ
Az RMDSZ és a MIÉRT közös politikai edzőtábora
„A mi legnagyobb fegyverünk 2017-ben a tudás és az információ. Mi mind, akik most itt vagyunk, dolgozni és tenni akarunk. Ez a tábor rólunk szól, nektek szól” – hangsúlyozta Porcsalmi Bálint ügyvezető elnök az RMDSZ és a MIÉRT politikai edzőtáborának megnyitóján csütörtökön Zeteváralján. Mint mondta, a tábor megálmodásakor nem akartak más rendezvénnyel versengeni, egy olyan alkalmat kerestek, ahol a szövetségben és a MIÉRT-ben dolgozó fiatalok tanulhatnak, gyakorlati tudást szerezhetnek, persze, ahol emellett a szórakozás is főszerepet kap.
Ügyvezető elnöksége hat hónapja eredményeit áttekintve elmondta: az elmúlt fél évben munka volt elég, sokat változtattak, léptek előre. A kommunikáció egységes, egy hangon mondják azokat a dolgokat, amelyek számukra fontosak, a területi szervezeteket megerősítették.
A következő fél év feladatait megnevezve Porcsalmi Bálint az Európai védelmet jogainknak! – Minority SafePack (MSPI) európai polgári kezdeményezés kampányát említette. Elmondása szerint az interneten aláírók sora folyamatosan bővül, bár az emberek nincsenek ehhez hozzászokva, és vannak olyanok is, akik nem érzik az ügyet magukénak. „Azon kell gondolkodnunk, hogy ezt a kisebbségi javaslatcsomagot úgy artikuláljuk, hogy a Facebookon élő fiatalok is megmozduljanak, aláírjanak” – fejtette ki. Szeptember második felében door to door indul, így kérik az emberek támogatását az MSPI-hez, év végéig pedig célul tűzték ki a 250 ezer aláírás összegyűjtését. Emellett a szövetség azt is vállalta, hogy segít a magyarországi választások regisztrációjában: „nekünk az az érdekünk, hogy az, aki részt akar venni a választásokon, meg tudja ezt tenni”.
Porcsalmi Bálint meghatározó momentumnak nevezte 2018-at: „meg akarjuk mutatni, a magyar közösség mivel járult hozzá száz év alatt Románia fejlődéséhez, meg kell tanulnunk elmondani, hogy mi, a magyar közösség mit akarunk”. Szerinte létezik egy erdélyi magyar generáció, amelynek ez a dátum nem mond semmit, nem érdekli őket. Őket is meg kell szólítani, magyarázó, ismertető kampányt kell nekik szervezni.
„Folyamatosan készenlétben kell lennünk, állandó kampányban vagyunk, összemosódtak a határok: nincs békeidő, amikor építkezni lehet, és külön kampányidőszak, amikor harcolni kell. Most mindennap kell egyidejűleg dolgoznunk, de harcolnunk és védekeznünk is” – fogalmazta meg a szövetség munkájára jellemzőket az ügyvezető elnök.
„A fiatalok lendülete és tenni akarása, az idősebbek tapasztalata és bölcsessége nagyon fontos a MIÉRT és az RMDSZ viszonyában is. Bízom benne, hogy ez a hétvége a stratégiáról fog szólni, és úgy megyünk haza, hogy eredményesebb szervezetet tudunk építeni” – hangzott el Oltean Csongor, a MIÉRT elnökének köszöntőjében.
Két hónapja tartó elnökségének eredményeiről így nyilatkozott: megalakították a MIÉRT ügyvezető elnökségét, abban bízva, hogy ezáltal operatívabban és eredményesebben tudnak foglalkozni a MIÉRT és a fiatalok aktuális ügyeivel. Emellett megalakult a jogi, belügyi, gazdasági, sport-, külügyi, oktatási és kutatási, valamint mezőgazdasági és vidékfejlesztési kabinet is.
„A külügyi kollégák két héttel ezelőtt részt vettek az Európai Nemzetek Ifjúságának rendezvényén Lengyelországban, mely során kiemelt szerepet kapott a Minority SafePack aláírásgyűjtési kampánya. A MIÉRT és tagszervezetei aktívan kiveszik a részüket a munkából, minden MIÉRT-es rendezvényen és tagszervezeteink rendezvényein is gyűjtjük és gyűjteni fogjuk az aláírásokat” – fogalmazott Oltean Csongor, majd eredményként emelte ki, hogy az elmúlt időszakban a párbeszédre építve sikerült erőteljesebb kapcsolatot kialakítani a diákszervezetekkel is.
A megnyitón Tamás Ernő, Székelyvarság polgármestere és Nagy Attila, Zetelaka polgármestere is köszöntette és jó tanácsokkal látta el a fiatal résztvevőket.
A nap folytatásában a táborlakók szervezeti protokoll és etikett, személyes és szervezeti time-management témájú workshopokon vettek részt, este pedig régiók közti gasztro-megmérettetésre, majd tehetségkutatóra került sor. Népújság (Marosvásárhely)