Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Volksbank
3 tétel
2010. február 27.
Hét milliárd euróval nőtt tavaly a román államadósság
Hét milliárd euróval nőtt tavaly a román államadósság, amely a román hazai össztermék (GDP) 29 százalékát tette ki 2009 végén. Az államadósság gyors növekedése a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodással, valamint a román államnak a helyi bankoktól felvett sorozatos hiteleivel magyarázható.
A román államadósság 2009-ben elérte a 149 milliárd lejt (34,9 milliárd euró). 2008 végén az államadósság a GDP-nek még csak a 21,7 százalékát tette ki. Egy a Ziarul Financiar által közölt pénzügyminisztériumi statisztika szerint a román államadósság 2005 végétől megkétszereződött, hiszen négy évvel ezelőtt az államadósság 16,1 milliárd euró volt.
Melania Hancil, a Volksbank Románia pénzintézet elemzője szerint az államadósság elviselhető szinten van, és egyelőre nem aggasztó méretű.
A román gazdaság tavaly 7,2 százalékkal zsugorodott 2008-hoz képest, miután a megelőző esztendőben 7 százalékkal növekedett. Románia tavaly márciusban volt kénytelen csaknem 20 milliárd euró értékű nemzetközi többoldalú hitelmegállapodást kötnie az IMF-el. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Hét milliárd euróval nőtt tavaly a román államadósság, amely a román hazai össztermék (GDP) 29 százalékát tette ki 2009 végén. Az államadósság gyors növekedése a Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött hitelmegállapodással, valamint a román államnak a helyi bankoktól felvett sorozatos hiteleivel magyarázható.
A román államadósság 2009-ben elérte a 149 milliárd lejt (34,9 milliárd euró). 2008 végén az államadósság a GDP-nek még csak a 21,7 százalékát tette ki. Egy a Ziarul Financiar által közölt pénzügyminisztériumi statisztika szerint a román államadósság 2005 végétől megkétszereződött, hiszen négy évvel ezelőtt az államadósság 16,1 milliárd euró volt.
Melania Hancil, a Volksbank Románia pénzintézet elemzője szerint az államadósság elviselhető szinten van, és egyelőre nem aggasztó méretű.
A román gazdaság tavaly 7,2 százalékkal zsugorodott 2008-hoz képest, miután a megelőző esztendőben 7 százalékkal növekedett. Románia tavaly márciusban volt kénytelen csaknem 20 milliárd euró értékű nemzetközi többoldalú hitelmegállapodást kötnie az IMF-el. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2015. január 20.
Meglépték: itt a horvát és a román árfolyamgát
A horvát kormány rögzíti a kuna és a svájci frank átváltási árfolyamát egy évre, hogy enyhítsen a svájci frank alapú hitelek felvevőinek terhén – jelentette be Zoran Milanovic horvát miniszterelnök hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján.
A kormányfő közölte, hogy 6,39 kunán rögzítik a frank árfolyamát, a különbséget pedig a pénzintézeteknek kell viselniük.
Törvényt módosítanának
A döntés életbe léptetéséhez parlamenti jóváhagyás szükséges. A kormány azt szeretné, hogy az általa előterjesztett feltételek alapján a parlament módosítsa a fogyasztói kölcsönökről szóló törvényt, megnyitva ezáltal az utat a devizahitelesek megsegítése előtt.
A horvát jegybank (HNB) adatai szerint tavaly szeptember végén a svájci frank alapú hitelek összege 23,7 milliárd kunára rúgott. Mintegy hatvanezer állampolgárnak van svájci frank alapú hitele, amelynek több mint 92 százaléka lakáshitel.
Mindenhogy segítenének
Azóta, hogy a svájci jegybank múlt héten csütörtökön váratlanul eltörölte a franknak az euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét, a frank kunához viszonyított árfolyama közel 20 százalékkal erősödött. A svájci deviza hétfőn 7,6607 kunán forgott a nemzetközi devizapiacon, így a deviza alapú hitelek összértéke kunában számolva nagyjából 4 milliárd kunával 27 milliárd kunára (több mint 1,1 ezer milliárd forintra) emelkedett. (Az MNB napi középárfolyamán 1 kuna 41,37 forintot ért hétfőn.)
A miniszterelnök bejelentése előtt a pénzügyminisztérium, a jegybank és a kereskedelmi bankok képviselői egyeztetést tartottak. A kereskedelmi bankok azzal a javaslattal érkeztek, hogy három hónapra átvállalják a frank erősödéséből származó összes terhet, és ez idő alatt keressenek tartós megoldást a devizahitelesek problémáira.
Josip Leko házelnök ugyancsak a kormányfő bejelentése előtt jelezte, hogy a kormány törvényjavaslatot terjeszt elő a devizahitelesek megsegítésére, az indítvány már pénteken napirendre kerül, azt a lehető legrövidebb időn belül megvitatják.
Jöhet a végtörlesztés is
Zoran Milanovic rendkívüli sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a következő egy év során tárgyalhatnak a svájci frank alapú hitelek kunára való konvertálásáról, amelyhez a jegybank egyetértése is szükséges.
Arra az újságírói kérdésre, tisztában van-e a miniszterelnök azzal, hogy a döntés miatt beperelhetik az országot, Milanovic azt válaszolta: „egyedül az alkotmánybírósághoz fordulhatnak panaszaikkal. A bankok számára ez nem lehetséges, én azért vagyok itt, hogy megvédjem az állampolgárokat.”
Románia is meglépi
A tavaly december 31-én érvényes árfolyamon fizethetik három hónapig törlesztőrészleteiket a Volksbank Románia frankhitelesei – közölte hétfőn a bank. A svájci frank árfolyama tavaly év végén 3,8 lej volt: a Volksbank romániai leánybankja ezen az árfolyamon számolja frankhitelesei következő három havi törlesztőrészletét. Hétfőn a svájci fizetőeszköz újabb történelmi csúcsot ért el: a román nemzeti bank 4,47 lejes árfolyamot közölt.
A román pénzügyminiszter szerint hat bank 75 ezer lakossági ügyfelét érinti a svájci frank váratlan megerősödése. A romániai pénzintézetek közül pénteken elsőként az OTP Bank reagált, amely a törlesztőrészletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel frankhiteleseinek. Sorba álltak a receptért
Az NGM hétfői közleménye szerint a tárcát megkeresték a horvát és a lengyel pénzügy-minisztérium képviselői, hogy megismerjék a lakossági devizahitelek kivezetésére tett magyar kormányzati lépéseket. Emellett az Európai Központi Bank (EKB) is figyelemmel kíséri a magyar módszert. mno.hu / MTI
Erdély.ma
A horvát kormány rögzíti a kuna és a svájci frank átváltási árfolyamát egy évre, hogy enyhítsen a svájci frank alapú hitelek felvevőinek terhén – jelentette be Zoran Milanovic horvát miniszterelnök hétfői rendkívüli sajtótájékoztatóján.
A kormányfő közölte, hogy 6,39 kunán rögzítik a frank árfolyamát, a különbséget pedig a pénzintézeteknek kell viselniük.
Törvényt módosítanának
A döntés életbe léptetéséhez parlamenti jóváhagyás szükséges. A kormány azt szeretné, hogy az általa előterjesztett feltételek alapján a parlament módosítsa a fogyasztói kölcsönökről szóló törvényt, megnyitva ezáltal az utat a devizahitelesek megsegítése előtt.
A horvát jegybank (HNB) adatai szerint tavaly szeptember végén a svájci frank alapú hitelek összege 23,7 milliárd kunára rúgott. Mintegy hatvanezer állampolgárnak van svájci frank alapú hitele, amelynek több mint 92 százaléka lakáshitel.
Mindenhogy segítenének
Azóta, hogy a svájci jegybank múlt héten csütörtökön váratlanul eltörölte a franknak az euróval szembeni 1,20-as árfolyamküszöbét, a frank kunához viszonyított árfolyama közel 20 százalékkal erősödött. A svájci deviza hétfőn 7,6607 kunán forgott a nemzetközi devizapiacon, így a deviza alapú hitelek összértéke kunában számolva nagyjából 4 milliárd kunával 27 milliárd kunára (több mint 1,1 ezer milliárd forintra) emelkedett. (Az MNB napi középárfolyamán 1 kuna 41,37 forintot ért hétfőn.)
A miniszterelnök bejelentése előtt a pénzügyminisztérium, a jegybank és a kereskedelmi bankok képviselői egyeztetést tartottak. A kereskedelmi bankok azzal a javaslattal érkeztek, hogy három hónapra átvállalják a frank erősödéséből származó összes terhet, és ez idő alatt keressenek tartós megoldást a devizahitelesek problémáira.
Josip Leko házelnök ugyancsak a kormányfő bejelentése előtt jelezte, hogy a kormány törvényjavaslatot terjeszt elő a devizahitelesek megsegítésére, az indítvány már pénteken napirendre kerül, azt a lehető legrövidebb időn belül megvitatják.
Jöhet a végtörlesztés is
Zoran Milanovic rendkívüli sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy a következő egy év során tárgyalhatnak a svájci frank alapú hitelek kunára való konvertálásáról, amelyhez a jegybank egyetértése is szükséges.
Arra az újságírói kérdésre, tisztában van-e a miniszterelnök azzal, hogy a döntés miatt beperelhetik az országot, Milanovic azt válaszolta: „egyedül az alkotmánybírósághoz fordulhatnak panaszaikkal. A bankok számára ez nem lehetséges, én azért vagyok itt, hogy megvédjem az állampolgárokat.”
Románia is meglépi
A tavaly december 31-én érvényes árfolyamon fizethetik három hónapig törlesztőrészleteiket a Volksbank Románia frankhitelesei – közölte hétfőn a bank. A svájci frank árfolyama tavaly év végén 3,8 lej volt: a Volksbank romániai leánybankja ezen az árfolyamon számolja frankhitelesei következő három havi törlesztőrészletét. Hétfőn a svájci fizetőeszköz újabb történelmi csúcsot ért el: a román nemzeti bank 4,47 lejes árfolyamot közölt.
A román pénzügyminiszter szerint hat bank 75 ezer lakossági ügyfelét érinti a svájci frank váratlan megerősödése. A romániai pénzintézetek közül pénteken elsőként az OTP Bank reagált, amely a törlesztőrészletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel frankhiteleseinek. Sorba álltak a receptért
Az NGM hétfői közleménye szerint a tárcát megkeresték a horvát és a lengyel pénzügy-minisztérium képviselői, hogy megismerjék a lakossági devizahitelek kivezetésére tett magyar kormányzati lépéseket. Emellett az Európai Központi Bank (EKB) is figyelemmel kíséri a magyar módszert. mno.hu / MTI
Erdély.ma
2015. január 26.
A hitelek lejre váltásáért tüntettek
Tüntetést rendezett a frankhitelesek szövetsége vasárnap Bukarestben, a hitelek lejre váltását követelve. A parlament épülete előtt összegyűlt, az ország különböző térségeiből érkezett több száz demonstráló a kormány és jegybank közbelépését sürgette.
A megmozdulás kezdeményezői előzőleg interneten tettek közzé petíciót, amelyet öt nap alatt 21 ezren írtak alá. Ebben egy olyan jogszabályt követelnek, amely lehetővé tenné, hogy a devizahitelesek az eredeti árfolyamnál legfeljebb 20 százalékkal magasabb árfolyamon lejre váltsák hitelüket, a kamatfeltételek és a teljes hiteldíj- mutató (THM) megváltoztatása nélkül.
A tüntetők "A jegybank úgy szabályoz, ahogy a bankok diktálnak", "Az uzsorát a jegybank és az állam törvényei védik", "Eredeti árfolyamon akarunk törleszteni" feliratú táblákat emeltek a magasba. A demonstráció szónokai azt hangoztatták, hogy a bankok és a jegybank is felelős a frankhitelesek nehéz helyzetéért, amibe a svájci frank váratlan erősödése nyomán kerültek.
A tüntetők azt állították: a szerződéskötéskor nem tájékoztatták őket az árfolyamkockázat valódi mértékéről, becsapták őket, ezért azt követelik, hogy ne hagyják magukra őket a válság terheivel. Több szónok kijelentette: nem fizetik tovább a törlesztőrészleteket a bankoknak, amíg a hatóságok nem lépnek közbe védelmükben.
A közösségi portálokon szervezett tüntetés résztvevői azt kérték a más valutákban eladósodott devizahitelesektől, csatlakozzanak mozgalmukhoz, mert szerintük – ha nem váltják lejre hitelüket – könnyen hasonló helyzetbe kerülhetnek.
A kormány múlt héten jelezte: a bajba jutott frankhitelesek számára is elérhetővé akarja tenni azt a programot, amely adókedvezménnyel bátorítja, hogy a hitelesek a futamidő meghosszabbításáról egyezzenek meg a bankokkal.
Romániában hat bank 75 ezer lakossági ügyfelét érinti a svájci frank váratlan erősödése. Az OTP Bank Romania a törlesztőrészletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel frankhiteleseinek, a Volksbank romániai frankhitelesei pedig három hónapig tavalyi árfolyamon fizethetik törlesztőrészleteiket, a Raiffeisen romániai bankja pedig a júniusban esedékes félszázalékos kamatcsökkentés előrehozásával próbált könnyíteni frankhitelesei helyzetén.
Népújság (Marosvásárhely)
Tüntetést rendezett a frankhitelesek szövetsége vasárnap Bukarestben, a hitelek lejre váltását követelve. A parlament épülete előtt összegyűlt, az ország különböző térségeiből érkezett több száz demonstráló a kormány és jegybank közbelépését sürgette.
A megmozdulás kezdeményezői előzőleg interneten tettek közzé petíciót, amelyet öt nap alatt 21 ezren írtak alá. Ebben egy olyan jogszabályt követelnek, amely lehetővé tenné, hogy a devizahitelesek az eredeti árfolyamnál legfeljebb 20 százalékkal magasabb árfolyamon lejre váltsák hitelüket, a kamatfeltételek és a teljes hiteldíj- mutató (THM) megváltoztatása nélkül.
A tüntetők "A jegybank úgy szabályoz, ahogy a bankok diktálnak", "Az uzsorát a jegybank és az állam törvényei védik", "Eredeti árfolyamon akarunk törleszteni" feliratú táblákat emeltek a magasba. A demonstráció szónokai azt hangoztatták, hogy a bankok és a jegybank is felelős a frankhitelesek nehéz helyzetéért, amibe a svájci frank váratlan erősödése nyomán kerültek.
A tüntetők azt állították: a szerződéskötéskor nem tájékoztatták őket az árfolyamkockázat valódi mértékéről, becsapták őket, ezért azt követelik, hogy ne hagyják magukra őket a válság terheivel. Több szónok kijelentette: nem fizetik tovább a törlesztőrészleteket a bankoknak, amíg a hatóságok nem lépnek közbe védelmükben.
A közösségi portálokon szervezett tüntetés résztvevői azt kérték a más valutákban eladósodott devizahitelesektől, csatlakozzanak mozgalmukhoz, mert szerintük – ha nem váltják lejre hitelüket – könnyen hasonló helyzetbe kerülhetnek.
A kormány múlt héten jelezte: a bajba jutott frankhitelesek számára is elérhetővé akarja tenni azt a programot, amely adókedvezménnyel bátorítja, hogy a hitelesek a futamidő meghosszabbításáról egyezzenek meg a bankokkal.
Romániában hat bank 75 ezer lakossági ügyfelét érinti a svájci frank váratlan erősödése. Az OTP Bank Romania a törlesztőrészletek kamatának 1,5 százalékkal való ideiglenes csökkentését ajánlotta fel frankhiteleseinek, a Volksbank romániai frankhitelesei pedig három hónapig tavalyi árfolyamon fizethetik törlesztőrészleteiket, a Raiffeisen romániai bankja pedig a júniusban esedékes félszázalékos kamatcsökkentés előrehozásával próbált könnyíteni frankhitelesei helyzetén.
Népújság (Marosvásárhely)