Dec. 2-án gyűlést tartottak Gyergyószentmiklóson a Vitézi Rend gyergyószentmiklósi tagjai, amelyen részt vett a budapesti Vitézi Rendtől dr. Vitéz Bercsényi Miklós és dr. Vitéz Lehr György, és Vitéz György Fazakas Dénest a rend Hargita megyei székkapitányának választották az egybegyűltek. A budapesti dr. Vitéz Lehr György 1995-től járta Erdélyt, hogy fölkutassa a rend tagjait, illetve azok gyermekeit, akik szintén jogosultak a kitüntetésre. A Vitézi Rend 1996-ban avatóünnepséget tartott Debrecenben, ám ezen a romániai 58 jelentkező jogosultból csak heten vettek részt - köztük Vitéz György Fazakas, akit édesapja után vitézzé avattak -, ezért 1997. június 14-én ünnepélyes eskületételt és vitézi avatást szerveztek Gyergyószentmiklóson, amikor 14 gyergyószentmiklósit avattak vitézzé. Ma György Fazakas úr összesen 18 vitézt tart számon a városban. Az elmúlt két- három évben több vitézzé avatást is tartottak Erdélyben, Kolozsváron, Marosvásárhelyen, Nagyváradon. Az Erdélyi Vitézi Rend törzskapitánya Vitéz Bereczky Árpád, Kolozsvár székhellyel. - A Vitézi Rendbe való felvételre jogosultak mindazok, akik vitézi kitüntetést nyertek a világháborúkban, valamint ezek gyermekei, akik igazolni tudják szüleik vitézzé avatását. Hargita megye székely vitézeinek száma összesen 336. /Gál Éva Emese: A Vitézi Rend Hargita megyében. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Február 19-27-e között egyhetes rendezvénysorozat keretében emlékeznek meg Nyárádszeredában arról, hogy 395 évvel ezelőtt az erdélyi rendek a helybéli református templomban Bocskai Istvánt kiáltották ki Erdély fejedelmévé. Bocskai 1606. december 17-én kelt végrendeletében ez áll: "Meghagyom, s írom, szeretettel intvén mind az Erdélyi és Magyar Országi Híveinket és egymás között való szép egyezségre. Atyafiúi szeretetre az Erdélyieket, hogy Magyar Országtól, ha más fejedelemség alatt lesznek is, el ne szakadjanak. A Magyar Országiakat, hogy az Erdélyieket töllök el ne taszítsák, tartsák ő atyafioknak, és ő véreknek, tagoknak." A nyárádszeredai Bocskai Napokat febr. 19-én dr. Szabó Miklós magyarországi történész péntek esti előadása nyitotta meg, majd 21-én ünnepélyes istentiszteletet tartottak a református templomban. Dászkel László, Nyárádszereda polgármestere kifejezte reményét, hogy sikerül hagyományossá tenni ezt az ünnepet. Patrubány Miklós MVSZ-alelnök és VET-elnök, az idei Bocskai Napok fővédnöke szólott az egybegyűltekhez, hangsúlyozva: bár Bocskai, miként Mátyás király is, Kolozsvárott született, a nagy király szülőházától nem messze, szülővárosában a mai napig sem jelzi emléktábla ezt a helyet, s kezdeményezte egy majdani emléktábla elhelyezését. Bocskai István szobortalapzatára a következő szervezetek helyezték el a kegyelet koszorúit: a Bocskai Szövetség Hajdúszoboszlóról, az Erdélyi Vitézi Rend Marosvásárhelyi Székkapitánysága, a megyei RMDSZ, az MVSZ, a Nyárádszeredai Polgármesteri Hivatal és képviselőtestülete, a nyárádszeredai Bocskai Alapítvány, a helyi Bocskai Szövetség, valamint a református, unitárius és a katolikus egyházak. Febr. 21-én a Civil szervezetek szerepe társadalmunkban címmel Fodor Imre, Marosvásárhely polgármestere tartott előadást, febr. 22-én középiskolások számára Bocskai Istvánról szóló történelmi vetélkedőre került sor. A gazdag programban szerepel még a Bocskai Női Dalkör és a Bekecs Táncegyüttes műsora, táncház, irodalmi vetélkedő általános iskolásoknak, farsangi játékok, versek, álarcosbál, Bocskai-bál, farsangi kosaras mulatság végül febr. 27-én Buksa Éva Bocskai című történelmi drámájának bemutatása. /"Igazán tudjak reményleni". Bocskai Napok Nyárádszeredában. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), febr. 24./

Kolozsváron rendezték meg ápr. 3-án az Atlantisz harangoz című országos versmondó-vetélkedőt. A rendezvényre a Koós Ferenc Alapítvány, a Phoenix és Gaudeamus könyvesházak, valamint a vetélkedőnek otthont adó János Zsigmond Unitárius Kollégium szervezésében került sor. Az idei verseny tematikája a kisebbségi lét irodalma volt. Közel 50 középiskolás mérhette össze tudását és előadói tehetségét. A díjazottak az oklevelek mellett értékes könyvajándékokat, CD-t, valamint emlékplakettet vehettek át. /Tóth Ibolya: Újra felcsendült Atlantisz harangja. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 7./ Magyari Eszter, a kolozsvári Phoenix Könyvesbolt vezetője társaival együtt negyedik alkalommal szervezte meg az Atlantisz harangoz című szavalóversenyt. Erdély legeldugottabb településeiről jönnek ilyenkor ide a fiatalok. Az Erdélyi Vitézi Rend lovagjai Magyari Esztert nemrégiben maguk közé választották. /Szabó Csaba: Atlantisz, a biztos szárazföld. Jelenség lett a Phoenix könyvesbolt. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./

A kettős állampolgárságról szóló népszavazás előtt a határon túli magyarok szervezeteinek vezetői és a magyarországi ellenzéki pártok vezetői az igen szavazatokért kampányoltak, a magyarországi kormánypártok a nem voksokért szálltak síkra. A népszavazás eredményére a határon túli, így a romániai magyarok többsége hisztérikusan reagált. „Az anyaország eltaszított minket magától”. „Mi nem kellünk senkinek”. Az igen-tábor érzelmekre ható kampányt folytatott. „Érzelgős, könnyzacskót facsaró szövegekkel igyekeztek nyomást gyakorolni az emberekre.” – minősített Fey László. Szerinte „a határokon túli magyar szervezetek vezetői már a népszavazás előtt is sértő módon követelőztek, gyanúsítgattak, vádoltak, szemrehányásokat tettek, sőt fenyegetőztek is.” Fey László megállapította: társadalmunk beteg; Trianon-szindrómában szenved, „máig sem tudta feldolgozni a trianoni döntés okozta sokkot, máig is frusztrált.” Fey László szerint a magyar kormánytényezők tartják magukat az európai normákhoz, „a mélyben tenyészik a nacionalizmus, antiszemita és revizionista beütésekkel. Hogy erre a szellemre milyen nagy az igény, az abból is kitűnik, hogy milyen sok szervezet igyekszik kielégíteni ezt a keresletet: a MIÉP, a hungarista mozgalom, a Fidelitas, az MVSZ, a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom, a Trianon Társaság, a Jobbik Magyarországért Mozgalom, a Magyar Fórum, a Polgári Körök, a Lelkiismeret 88 Csoport, a Honfoglalás 2000 Egyesület, a Magyar Út Körök Mozgalom, a Bocskai Szövetség, a Rákóczi Szövetség, a Vitézi Rend, a Vér és Becsület Kulturális Egyesület… és a lista közel sem teljes. De a Fidesztől sem idegen ez a szellemiség.” „Az említett szervezetek közé nem lehet egyenlőségi jelet tenni, de mindnek közös vonása a nacionalizmus ilyen vagy olyan formája.” A cikkíró következtetése: Több józanságra, valóságismeretre és kritikai szellemre volna szükségünk. /Fey László: Beteg társadalom. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 13./

Hét végén tartották a két éve önállósult magyar tannyelvű általános iskola névadó ünnepségét Szilágysomlyón, a tizenötödik alkalommal megrendezett Báthory-napok alkalmával. Az ünnepségen a település szülöttjének, Báthory Istvánnak nevét viselő tanintézet tanulói ünnepi műsort mutattak be. Vida Annamária igazgatója elmondta, az egykori ferences zárdában berendezett iskola 2005. óta működik önálló, magyar tannyelvű intézményként, padjaiban idén 285 diák kezdte el az új tanévet. A névtábla leleplezését követően az iskola diákjai kívánságaikat, terveiket tartalmazó, színes léggömböket eresztettek a magasba. A háromnapos ünnepségsorozat szeptember 28-án kezdődött Kristófi Enikő nagyváradi festőművész tárlatának megnyitójával, este néptánctalálkozót tartottak, a debrecenieken kívül a szilágycsehi Berekenye Néptáncegyüttes, valamint a helyi Vadrózsák ifjúsági tánccsoport mutatkozott be. Másnap megszervezték tizennegyedik alkalommal az orvostovábbképzőt. Az Erdélyi Vitézi Rend szervezett avatóünnepséget a katolikus templomban. Hunyadi László, a hagyományőrző, magyarságápoló szervezet főkapitánya a rend harmincegy erdélyi tagját avatta vitézzé. Az ünnepséget szervező Báthory István Alapítvány, fennállásának tizenötödik évfordulója alkalmából emlékplakettel fejezte ki köszönetét mindazoknak, akik az elmúlt másfél évtizedben önkéntesen támogatták az alapítvány munkáját, és hozzájárultak az évente megszervezett Báthory-napok lebonyolításához. Szeptember 30-án a vasárnapi ünnepélyes ökumenikus istentiszteleten igét hirdetett Tempfli József nagyváradi római katolikus megyés püspök és Tőkés László királyhágómelléki református püspök, majd a rendezvénysorozat vendégei a helyi elöljárókkal közösen megkoszorúzták Báthory István mellszobrát. /Gyergyai Csaba: Léggömbpostával elküldött tervek. = Krónika (Kolozsvár), okt. 1./

Kézdivásárhelyen október 6-án első alkalommal emlékeztek utcai rendezvényen az aradi hős tábornokokra az 1848–49-es, valamint a két világháború hősi halottainak felállított emlékműnél. Vitéz Pásztori Tibor Endre ny. református lelkész-esperes, az Erdélyi Vitézi Rend külügyi osztályvezetője szorgalmazta a megemlékezést, amit a város vezetősége felkarolt. Az Erdélyi Vitézi Rend díszruhába öltözött öt tagja, élükön vitéz dr. Szőts Dániel törzskapitánnyal az emlékmű elé vonult a kevés megemlékezővel. Az aradi hős tábornokok emlékét Pásztori Tibor Endre idézte fel. /Iochom István: Külső kezdeményezésre (A tizenhárom aradi vértanúra emlékeztünk Kézdivásárhelyen). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 8./

Érmihályfalva: iskolát és emléktáblát avattak
Hatvankét év eltelte után indult újra Érmihályfalván a református iskolai oktatás azzal, hogy az egykori leányiskola rendbetett épületében step by step első osztály kezdte meg működését.
Az elmúlt vasárnap ünnepi jellegét azzal is hangsúlyozta az érmihályfalvi református egyházközség, hogy a délelőtti istentisztelet előtt a templokertbeli zászlórúdra az Erdélyi Magyar Vitázi Rend helyi tagjai felhúzták a nemzeti zászlót, mely nemzeti ünnepeinket bevett szokás. Az Aranykapu Református Napközi korábbi beindítása után az elemi első osztály indítása alkalmából tartott ünnepi istentiszteleten Csűry István királyhágómelléki püspök egyebek mellett arról beszélt – az oktatás újrakezdésére utalva – hogy a világ talpraállításához a saját kicsinyhitűségünk feletti győzelmen át vezet az út. Továbbra is tisztelnünk kell a másként és más nyelven tanítókat/tanulókat, elvárva az irántunk való tiszteletet is, tette hozzá. Kovács Zoltán főgondnok, polgármester felidézte a helyi református oktatás főbb állomásait, megemlítve annak végét, az 1948–as államosítást is. Az akkori diákok 62 év távlatából is azt vallják, az egyházi iskolában eltöltött idő egész életükre kihatott, ma is ragaszkodnak egyházukhoz, nemzetükhöz. Hozzátette: a presbitérium tavaly novemberben egyhangúan megszavazta, hogy a visszakapott egykori leányiskolában indítsanak alsó tagozatos osztályt, ami illeszkedik az egyházkerület oktatási politikájába.
Azonos tanterv, más módszerek
Pető Csilla képviselő, korábbi tanfelügyelő, aki az Aranykapu beindítását is támogatta, tudatta, hogy az érmihályfalvi a nagyváradi, a margittai, a székelyhídi, és a szalontai után az ötödik step by step–típusú osztály a megyében. Mint oktatási programról hozzátette, ez a legösszetettebb és legeredményesebb alternatív módszer, mely megfelel a széles érdeklődési körű gyerekeknek, kiket a más osztályokra érvényes tanterv szerint okatatnak, csak más eszközökkel. Ezután a zöld nyakkendőt viselő 24 kisdiák adott elő verses–énekes műsort, az istentiszteleten közreműködött a Szenczi Molnár Albert és a Musica Sacra kórus.
Szeptember tizenkettedikék
Ezután a Vitézi Rend tagjai vezették az egybegyűlteket az egykori református leány–, ma ismert nevén a Kerekeskúti iskolához, mely tegnap óta Bernátfalvi Bernáth József nevét viseli. A felvirágozott kapu előtt Balázsné Kiss Csilla lelkipásztor elevenítette fel, hogy az 1936. szeptember 12–én Érmihályfalvára helyezett néhai Sass Kálmán tiszteletes kezdeményezésére 1937. szeptember 12–én avatták fel az újjászervezett református iskolát (a parókia melletti épületben, amit államosítottak), és most ugyancsak szeptember 12–én avatják a rendbetett, több, mint 110 éves épületet. Az anyagi támogatás mellé sokszor kell a jó szó is, mondta, megköszönve Pető Csilla, Kovács Zoltán és Csengeri Csongor iskolaigazgató támogatását. Ugyanakkor köszöntötte az Érmelléki Református Egyházmegye espereseként hivatalosan első napját töltő Rákosi Jenőt, így fogalmazva: azzal a reménnyel választottuk meg, hogy szeretni fogja Érmihályfalvát. A megszólított később gratulált a szorgalmas munkához, azt kívánva, hogy továbbra is tartson a „külső és belső” építkezés.
Emléktáblát is avattak
Még ugyancsak a kapu előtt Csengeri Csongor igazgató mondta el, hogy lelkesen fogadta az osztály beindításának gondoltatát, most pedig diákoknak, tanítóknak jó munkát, türelmet kívánt. Szavaihoz csatlakoztak a balmazújvárosi testvérintézmény pedagógusai, majd az avatószalagot Csengeri Csongor és Balázs Dénes tiszteletes vágta át. Az udvaron – ahová a renoválás alkalmával az iskola falára az utcafronról bekerült Kuthy Lajos író emléktáblája – egy újabb emléktáblát leplezett le Pető Csilla és Kovács Zoltán: halálának 150. évfordulóján a helyi születésű Bernáthfalvi Bernáth József (1801–1860) érmelléki országgyűlési képviselő, 1848–as kormánybiztos, korabeli nagyváradi díszpolgár emlékezetére. A táblát, illetve az épületet a lelkészek megáldották, a tábla alá koszorúk kerültek, az ünneplőket pedig szeretetvendégség várta. A résztvevők kézbe vehették Az Érmihályfalvi református oktatás–nevelés története című, az egyházközség által megjelentetett kiadványt is. erdon.ro

Megemlékezés Sepsiszentgyörgyön
Magyarország egykori kormányzójára, a vitézi rend alapítójára, v. nagybányai Horthy Miklósra (1868–1957) emlékeztek Szent Miklós napján.
A sepsiszentgyörgyi református vártemplom falai mögött, a kopjafás vitézi emlékmű előtt ünnepelt a Vitézi Rend Erdélyi Országos Törzskapitánysága és megyénk más tájairól érkezett tagsága. Rövid beszédében Lukács Jenő Benedek kézdivásárhelyi székkapitány méltatta a rendalapító érdemeit, s hangsúlyozta, eljött az idő, hogy személyiségéről igaz és tiszta képet alkothasson minden nemzet. Adventi ima után elhelyezték a kopjánál a késői kegyelet virágait. (Kgy. Z.)
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A kormányzó emlékét idézték
A Vitézi Rend által a kézdivásárhelyi református temetőben 2013. december 7-én felállított monumentális méretű, Horthy Miklós domborművével díszített kopjafánál a Történelmi Vitézi Rend és a Vitézi Rend képviselői közösen rótták le kegyeletüket a rend alapítójának emléke előtt kedd délután. 
Megemlékeztek arról, hogy 1957. február 9-én hunyt el a portugáliai Estorilban vitéz nagybányai Horthy Miklós altengernagy, a Magyar Királyság kormányzója. Horthyról Ambrus Ágnes ny. egyetemi adjunktus, a Történelmi Vitézi Rend hadnagya tartott rövid méltatást, majd Mike Bernadett, a Református Kollégium tanulója Wass Albert Hová, Uram, hová... című versét adta elő. Az áldás és koszorúzás után ima és himnuszéneklés következett. Hasonló rendezvény zajlott Sepsiszentgyörgyön: a közös temető Hősök parcellájánál az Erdélyi Vitézi Rend (EVR) emlékezett – tájékoztatott Nyáguly Vilmos, a rend sajtóreferense. Dajka Mihály csíkszentkirályi tárogatós nyitó játéka után dr. Székely Zsolt, az EVR törzskapitánya emlékeztetett a kormányzó gazdasági haladást hozó 17 esztendejére, amely alatt „halálából feltámasztotta az akkori Kis-Magyarországot”. Ferencz Botond orbaiszéki hadnagy elmondta Kisfaludi Károly Rákosi szántó című versét. Áldást mondott Bucsi Zsolt Tamás sepsiszentgyörgyi vártemplomi lelkész. 
(iochom/kgy. z.) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Szentjobbi főhajtás az áldozatok előtt
Nagyszabású ünnepség keretében szoboravatással emlékeztek a kommunizmus áldozataira, október 23-án, vasárnap délelőtt Szentjobbon.
Az 1956-os magyar forradalom és szabadságharc 60. évfordulóján azokra a helybeliekre is emlékeztek, akiket az embertelen román önkényuralmi rendszer kényszerlakhelyre hurcolt és emberi mivoltukban megnyomorított. A rájuk való emlékezést szoboravatással kívánta elősegíteni és ébrentartani a helyi református gyülekezet. A fából készült alkotást Sipos Béla szalárdi fafaragó művész készítette és ajánlotta fel az eklézsia részére, az Erdélyi Vitézi Rend nevében.
A magyarországi Falvak Kultúrájáért Alapítvány és a helyi református gyülekezet közös szervezésében tartott alkalom ünnepi istentisztelettel kezdődött, amelyen Forró László,nemrég újraválasztott püspökhelyettes a hitvallástétel fontosságáról hirdette Isten megtartó Igéjét. Az ünnep a templom előtti emlékparkban folytatódott Somogyi Imre moderálásával. A szobor körül a helyi huszáregyesület és a Vitézi Rend tagjai a Magyar Kultúra lovagjaival közösen álltak díszőrséget. Baliga Andrea és Veres Ilona református egyháztagok alkalomhoz illő verseket szavaltak a nagyszámú közösség előtt.
Ünnepi beszédet mondott ft. Kurilla Gábor szentjobbi római katolikus pap, nt. Gellért Gyula, volt érmelléki esperes, egykori szentjobbi lelkész, Nick Ferenc, a társszervező alapítvány kuratóriumi elnöke, Molnár József helyi független polgármester, Szabó Ödön RMDSZ-es parlamenti képviselő, Zatykó Jácint helyi alpolgármester és RMDSZ-elnök,nt. Fábián Tibor helyi református lelkipásztor, valamint nt. Forró László református püspökhelyettes. A beszédekben szóba került a helyi közösség fájdalmas megosztottsága, amely megyeszerte rossz hírét kelti a településnek. Ennek kapcsán Szabó Ödön hangsúlyozta: az összefogásról, a békéről, az egységről nem elég csak beszélni, de legfőképpen tenni is kell érte.
A szobor ünnepélyes leleplezésében közreműködött Szabó Ödön parlamenti képviselő és László Attila helyi református gondnok. Az egybegyűltekért könyörgött Gavrucza Tibor volt érmelléki esperes. A koszorúzás után a Himnusszal zárult a méltóságteljes együttlét, amit szeretetvendégség követett, a távolról érkezettek pedig fehér asztal mellett folytatták a beszélgetést, melyhez az ebédet a helyi Nőszövetség készítette. erdon.ro

Vitézi állománygyűlés
Szombaton délután a sepsiszentgyörgyi Sugás étteremben tartotta adventi évzáró állománygyűlését az Erdélyi Vitézi Rend Hagyományőrző Kulturális Egyesület. A Magyar Hiszekegy elmondása után dr. v. Székely Zsolt főkapitány köszöntötte a jelenlévőket. Ezt követően v. Benedek Farkas Péter főszéktartó a rend évi tevékenységét, valamint a következő év tevékenységeinek tervezetét mutatta be, majd v. Pitlák Károly törzskapitány pénzügyi beszámolója hangzott el. 
A 2017-re kiírandó pályázati lehetőségekről v. Zsigmond Sándor háromszéki kapitány tartott tájékoztatót, amelyet v. Gecse Imre orbaiszéki, v. Székely Ernő csíkszéki kapitányok beszámolója követett. Dr. v. Székely Zsolt főkapitány a 2016-os évben a Vitézi Rendért és a nemzetért végzett áldozatos tevékenységük elismeréséül díszokleveleket adományozott rendtársainak.
Az est díszvendége, dr. v. l. Rimay István Kálmán anyaországi és nyugat-erdélyi törzskapitány köszöntőbeszéde zárta a felszólalók sorát. A 2009-ig v. Balogh István által írt Krónikák könyvét v. Benedek Farkas Péter főszéktartó átadta e sorok írójának, aki a továbbiakban a rend krónikása szerepét is betölti. A barátságos hangulatú vitézi összejövetel ünnepi vacsorával és rövid táncmulatsággal zárult.
V. Nyáguly Vilmos hadnagy-krónikás Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Főhajtás a hősök előtt
A 74 évvel ezelőtt a Don-kanyarban lezajlott Voronyezs környéki harcok, tragikus, katasztrofális események kitörölhetetlenül mindörökre nemzetünk történetének részévé váltak, és ezek ismerete főhajtás a bajtársaink előtt, akik kötelességük teljesítése közben estek el – hangzott el a sepsiszentgyörgyi köztemetőben a Vitézi Rend erdélyi törzskapitánysága megemlékezésén.
A sepsiszentgyörgyi Hősök temetőjében, a rend kopjafájánál mindössze páran, a rend tagjai dacoltak a hideggel és hallgatták meg Székely Zsolt főkapitány rövid visszatekintőjét, melyben az elmúlt években előkerült új, a veszteségeket más megvilágításba helyező adatok foglaltak el központi helyet. A szerény megemlékezés imával, valamint a kegyelet koszorújának elhelyezésével zárult.
Nagy D. István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A jelent is a régi tartja (Kisborosnyó)
Nem igaz, hogy nem változott a világ Kisborosnyón, kissé másabb szelek fújnak, mint régen, de az biztosan elmondható, hogy faluhelyen a jelent is a régi tartja, a családnak megélhetést biztosító termőtalaj, az ősök hagyatéka, az erdő, és ott a nyelv, az ének, az ima, a hit, s mindeneknek mélyén a hely története, a megtartó történelem.
Valamikor a jelenkor elején egyfajta tundrai növényzet borította ezt a vidéket is. A fa már a legelső embernek a hasznára vált, többszörösen is. Irtották őseink az erdőt, hogy legelőt szabadítsanak fel az állatnak, amely életmentő volt, s a termékeny, legelők alatti talaj megteremte a kenyérgabonát, az állatnak a takarmányt. Így lett Kisborosnyó erdős területén is életet mentő a termékenyebbé tett podzol s az annál még jobb, csokoládébarna erdei talaj. Ennek az istene az istállótrágya, ez tette az anyakőzetet talajjá. Sajnos, ebből egyre kevesebb a kisborosnyói emberé, látni itt-ott ugarként alvó földet is, avagy olyan parcellát, amely már új tulajdonosé. Mindegy: szépen kelt a gabona, zöldell, jöhet a vetésre az eső is. A Nagypatak völgyének talaján csak annyit lehet termelni, amennyi az itt élő népességet eltartja, felesleges, eladnivaló alig marad. Azzal, hogy az erdő rejtekéből a vad pusztítja a határt, együtt kell élni, mi már megszoktuk – mondja az itt élő ember. A Bodzai-hegyek pedig biztosítják a tűzifát. A tél az tél, itt is fűteni kell.
– Nos, az erdővagyon jelenleg is közös a szomszédos Nagypatak különálló községgel, mert ez, akárcsak az egész Nagypatak, valamikor Kisborosnyó része volt. Tehát nem kell csodálkozni, hogy a két település erdő-közbirtokossága is közös: eddig a kisborosnyói Nagy Sándor volt az elnök, ő lemondott, most pedig a nagypataki Costea Ivan – mondta Veress Kálmán, a birtokosság pénzügyeinek felelőse. Azt is megtudtuk, hogy a birtokosság sikeresen működik, eddig és jelenleg is minden örökös kap pénzbeli jutalékot vagy tűzifát, amit ebben az esztendőben is bélyegeznek. Kisborosnyó kétharmad, Nagypatak pedig egyharmad részben részesül a közös vagyonból. Üzemterv alapján évi 1000 köbmétert vághatnának ki, de spórolnak, hogy maradjon is. Tizenöt esztendeje a Kovászna székhelyű állami erdészethez tartoznak, március 28-án tartják a közgyűlést saját székházukban.
Anyánk ajándéka, a nyelv
Régi és nélkülözhetetlen támasza-oszlopa megmaradásunknak az anyanyelv. Kisborosnyó lakói a kezdetekkor magyar anyanyelvű székelyek voltak – és azok a jelenben is. A helybeli cigány lakosság rég elvesztette anyanyelvét, helyette a magyart beszéli és magyarul énekel. Anyanyelvünkön volt hangos a kisborosnyói iskola épülete március idusán két helyen is: a Nagy Károly református püspök nevét viselő elemi iskolában és a Tompa Klára-óvodában, ahol vidáman szárnyalt az ének, készültek a gyermekek március idusának méltó megünneplésére. Nagy Csongor, a nagyborosnyói N. Bartha Károly-iskola igazgató-tanára elmondta, hogy a kisborosnyói rászoruló és részben hátrányos helyzetű tanulók a Diakónia jóvoltából délutáni oktatásban és meleg ételben részesülnek, amelyet a kovásznai Botimi cég szállít. Kisborosnyón növekszik a gyereklétszám, s lehetőség adódik, hogy ez év szeptemberétől még egy csoporttal bővüljenek. Anyanyelvükön ismerkednek a vallással a gyermekek, akiket a gógánváraljai származású helybeli református tiszteletes, Székely Róbert Imre, a kétszáz lelket elérő egyházközség lelkipásztora oktat. Ottjártunkkor Zsigmond Réka tanítónő tanítványai három negyvennyolcas énekkel készültek a március 15-ei ünnepségre. Kimondhatjuk, hogy a szép szavú költő, Tompa Mihály versei sem hangzanának oly kedvesen, ha nem anyanyelvünkön írta volna a költő, aki bár soha nem jutott el Kisborosnyóra, de egy életen keresztül kereste-kutatta azokat az adatokat, amelyekkel végérvényesen be akarta bizonyítani, hogy ősei bizony a híres-neves kisborosnyói Tompa famíliából származtak.
Gyarapodó emlékpark
Kisborosnyó központjában történelmi emlékpark várja a látogatót. Lehet, hogy olvasóink között is vannak, akik nem látták ezt az emlékhelyünket, amelynek ötletgazdája Damó Gyula nyugalmazott tanító, segítője és támogatója a Nyíres Lokálpatrióta Kör. Megszámlálhatatlan emlékmű, emlékkopja és jeles személyiség által ültetett emlékfa tereli történelmünk eseményeire, személyiségeire az odalátogató figyelmét. Ez az emlékpark volt a színhelye a március 15-ei ünnepségnek, ahol Székely tiszteletes mondott imát, tiszteletét tette Bartha Árpád és Demeter Mihály községi képviselő, utóbbi és Veress Kálmán helyezte el az emlékezés koszorúit, és elhangzott a Nemzeti dal is.
Több ez a megszokott kis falusi emlékhelyeknél, emlékparkoknál. De mi az oka, hogy ugyan esett szó már róla a sajtóban, mégis kevésbé keresett? – latolgattuk a kérdést. Nem elég a reklám? Az itthoniaknak egyfajta tanhely lehetne a park, ahol történelemórát is tarthatnának. Az is tény, hogy kissé félreesik a legfőbb közlekedési útvonalaktól, de a nagyborosnyói letérőnél egy szerényebb tábla felhívhatná az utas figyelmét, hogy erre található a kisborosnyói történelmi emlékpark, ahol bárki találhat látnivalót magának. Emléket állítottak a település üldözött zsidóinak és azoknak a kiskatonáknak is, akik életüket vesztették a világháborúban, ugyanis az egykori monarchia hadserege vegyes nemzetiségű volt. – Mivel gazdagodik az emlékpark ebben az esztendőben? – kérdeztük Damó tanítót.
– Van még, amire, akire emlékeznünk. Terv, hogy emlékkopját állítunk dr. Vitéz Szőts Dániel (1925–2017) nyugalmazott tisztifőorvosnak, Úz-völgye hősének és református egyházmegyei főgondnoknak, Pro Urbe és Pro Comitatu Covasnae díjas polgárnak. Ezt az Erdélyi Vitézi Rend akarja elhelyezni ez év június 3-án, amikor a trianoni eseményekre is emlékezünk az emléktábla előtt, amelyet Mikepércs önkormányzata adományozott. Kettős emlékezetű faragottkopja-állítás is lesz Báró Urmánczy Nándornak (1868–1940), az Ereklyés Országzászló Mozgalom vezetőjének, s mert ebben az évben van a kiegyezés 150. évfordulója, az emlékünnepséget augusztusra tervezzük. Túl vagyunk a park tavaszi takarításán, ígéretet kaptunk a nagyborosnyói önkormányzattól, hogy segítenek, hogy az emlékpark patak felőli részén kerítést építsünk. Örvendetes lenne, ha újraépítenék a park előtti hidat, amelyen nem tud áthaladni a tűzoltókocsi. Fontos, mert ezen a hídon túl él a falu családjainak fele, ott az iskola, a templom és hamarosan a ravatalozóház is. A park bejáratával szemben levő szabad területen ki lehetne alakítani egy parkolóhelyet.
Segít az önkormányzat
– A mi segítségünkre is számíthatnak – mondotta ifj. Kanyó Antal, Borosnyó község alpolgármestere megkeresésünkre. – Megígértük, hogy segítünk az emlékpark bekerítésében, miután befejezzük a falun áthaladó Nagypatak medrének megtisztítását. Ismerjük a kisborosnyói híd helyzetét is, azt is megoldjuk, miként új betonhidat építettünk a kispataki útra is, van anyagi alapunk az úttest feljavítására és kétoldali árkolására is. Kispatak is Kisborosnyó területén van. Ismert az a tény is, hogy a megyei tanács támogatásával még ebben az évben aszfaltburkolat kerül a nagyborosnyói leágazástól Kisborosnyó érintésével Nagypatak végéig, illetve a Hammas-hágóig terjedő megyei rangú útszakaszra. Nem felejtünk el egy hozzánk tartozó települést sem, így a sokat emlegetett feldobolyi kultúrotthon teljes felújítását a Leader Progresszió pályázatából szándékszunk elvégeztetni, van már erre jelentkező cég is, várjuk az építkezési engedélyt. Nagyborosnyón a tavaly megalakítottuk a Hársfa Kulturális Egyesületet, amelynek fel kell vállalnia a művelődési élet irányítását, hiszen falvainkban a múltban is jelentős fontosságú közművelődési élet folyt. A tavaly nyert pályázati pénzből hangfalakat, laptopot, hangosító-erősítő felszerelést vásároltunk. Az idén sem lesz másképpen, ugyanis a Bethlen Gábor Alaptól nyert anyagiakból felújítjuk a nagyborosnyói és kisborosnyói, valamint a feldobolyi világháborús hősi emlékműveket, adózunk ezen falvak háborúban elesett hősei emlékének. Az önkormányzati ígéretekre Bartha Árpád községi tanácstag is rábólintott, mert a kisborosnyói református egyházközség gondnokaként számára is fontos minden helybeli megvalósítás, az említett hidak, a kis település ravatalozójának minél hamarabbi elkészítése, amely – mint mondta – eddig is csak az időhiány miatt nem épült fel. Már készülnek arra is, hogy a helybeli fiatalok segítségével mintegy 500 fenyőcsemetét telepítsenek a kisborosnyói temetőbe. Idén hét konfirmációs fiatal tesz tanúbizonyságot hitéről – tudtuk meg a lelkésztől, aki abban reménykedik, hogy ők fogják majd képezni az eljövendő kisborosnyói Ifjúsági Keresztyén Egyesület, az IKE magját.
Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Tanácskozás az erdővidéki turizmus lehetőségeiről
Van még, amit tenni
Az erdővidéki turizmus lehetőségeit beszélték meg a helyi panziósok és a turisztika fejlődésében, fejlesztésében érdekelt személyek a pénteken, Baróton a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület, valamint az iparkamarán belül működő turisztika és panziós tagozatok vezetői jelenlétében. A Goodwill Consulting pályázatíró cég részéről Bartis Botond regionális igazgató tartott tájékoztatót.
A megjelenteket László Endre, a megyei kereskedelmi és iparkamara alelnöke köszöntötte, mondván, a megyén belül Erdővidék a kedvenc turisztikai célpontja, és úgy látja, a turizmus szempontjából a kistérség lényeges fejlődésen ment át az utóbbi években. Majd néhány statisztikai adatot ismertetett. Például, hogy a megye tavalyi összbevételeinek mindössze 1,8%-a származott a turizmusból, ami 0,3%-kal így is magasabb az országos átlagnál, továbbá, hogy a Háromszékre érkező vendégek átlagosan öt éjszakánál többet töltöttek el itt, amiből az következtethető, hogy vannak jó turisztikai csomagjaink, melyekkel sikerül megfogni, itt tartani őket.
A jelenlevő panziósokat arra biztatta, legyenek tagjai a kereskedelmi és iparkamarának, mert ez számos előnnyel jár: biztosítják a panziósok érdekvédelmét, naprakészen megkapják azokat a törvényeket, melyek működésüket szabályozzák. Szólt az ún. idegenforgalmi adóról, mely nem kötelező jellegű, az önkormányzatoktól függ, hogy bevezetik-e.
– Mi szorgalmazni fogjuk a bevezetését, mert az abból származó pénz egy adott térségben a turizmus népszerűsítésére fordítható – mondta.
Rácz Lilla, az olaszteleki kastélyszálló tulajdonosa azt fejtette ki, hogy Erdővidéken nagy lehetőségek rejlenek még a turizmusban, legalábbis ők, a kastélyszálló két és félévnyi működtetése után ezt tapasztalják. Fontos lenne ilyen tekintetben az erdővidéki összefogás, a turisztikai szolgáltatások bővítése, hangsúlyozta, hozzáfűzve, Erdővidék sehol sincs Románia turisztikai térképén, egy teljesen ismeretlen vidék, amin csak maguk az erdővidékiek változtathatnának, elsősorban azzal, ha a helyi értékeket a turizmus, a turisták szolgálatába állítanák.
Jánó Szabolcs, a Kovászna Megye Turizmusáért Egyesület igazgatója a hamarosan Sepsiszentgyörgyön nyíló turisztikai iroda és a háromszéki turizmust népszerűsítő, ugyancsak rövidesen új adatbázissal bővülő iranyharomszek.ro honlap jelentőségéről beszélt, Bartis Botond, a Goodwill Consulting cég regionális igazgatója pedig pályázati lehetőségeket ismertetett, részletesen beszélve a Start-up Nation Romania kormányprogramról, mint elsősorban a most induló kis- és középvállalkozásoknak szánt nagy- és újszerű lehetőségről.
Böjte Ferenc / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A hősökre emlékeztek Kisborosnyón
A kisborosnyói történelmi emlékparkban koszorúzott a hősök napja alkalmával a Vitézi Rend erdélyi törzse v. dr. Székely Zsolt erdélyi törzskapitány vezetésével. Az eseményen a rend tucatnyi vitéze volt jelen, számos helybéli részvétele mellett.
Vasárnap a kisborosnyói református templomban tartott istentiszteleten vettek részt a vitézek. Igét hirdetett Székely Róbert Imre, aki maga is a Vitézi Rend tagja. A lelkész üdvözölte a jelen lévő vitézeket, majd mindenkit szólított: vegyenek részt a koszorúzáson. A Vitézi Rend zászlaja és tagsága mögött vonultak az emlékparkba, ahol tisztelegtek a hősök emléke előtt. Dr. Székely Zsolt a nap fontosságáról beszélt érdeklődésünkre. A hősök napi megemlékezés törvénybe foglalva 1917-ben került a hivatalos ünnepek közé. A második világháború után eltűnt a naptárból, majd a rendszerváltás után minden május utolsó vasárnapján emlékeznek a hősökre. Erdélyben a Vitézi Rend erdélyi törzse vállalta fel a nemes feladatot. Sepsiszentgyörgyön a Hősök temetőjében, a Vitézi Rend 90. évfordulója alkalmával állított emlékműnél tartották idáig a rendezvényt, idén rendkívüli módon Kisborosnyón rótták le kegyeletüket, vitéz Horthy Miklósra, mint ellentengernagyra, az otrantói ütközet hősére emlékezve. A hazának nem hősi halottakra, hanem túlélőkre van szüksége, így hősökre, túlélő hősökre emlékezünk. Horthy a monarchia egyetlen megnyert tengeri ütközetében maga is sebesülést szenvedett, de tovább vezette a hadihajókat, innen indult politikai karrierje is. Azért választották Kisborosnyót a megemlékezés helyszínéül, mert itt van a csodálatos emlékpark, mely rendtársuk, Damó Gyula nyugalmazott tanító nevéhez fűződik, és hogy tiszteletüket és kegyeletüket róják le előtte – magyarázta a megemlékezés hátterét dr. Székely Zsolt törzskapitány.
Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Emlékkopját állítottak Szőts Dánielnek
Újabb emlékkopjával gazdagodott a kisborosnyói Történelmi Emlékpark. Ezúttal néhai dr. vitéz Szőts Dánielnek, a Vitézi Rend erdélyi törzse oszlopos tagjának állítottak emléket. A tegnap délutáni ünnepségen az elhunyt vitéz társai, rokonok, barátok, a Vitézi Rend eszméivel szimpatizáló polgárok vettek részt. A kopjafát Bartha Árpád faragta.
Székely Róbert lelkipásztor üdvözölte elsőként a jelenlevőket, „vitézeket, nemzetes hölgyeket és urakat, Nagyborosnyó alpolgármesterét, Kanyó Antalt, a vendégeket”. Elmondta, a kopjafa állításának ötlete Damó Gyulától – az emlékpark megálmodójától – származik. A nyugdíjas tanítóval folytatott beszélgetésekből vált számára tisztává a kopjafa állításának háttere: Dani bácsi sokat járt az emlékparkban, emlékfát is ültetett, de a Damó Gyulával tartott baráti viszonya, az egymás iránti tisztelet vezérelte leginkább az ötletgazdát, akinek kezdeményezését a Vitézi Rend erdélyi törzse is felvállalta.
Rövid áhítattal folytatódott a rendezvény, nem mindennapi módon az elhangzott egyházi énekek dallamát Márk Norbert vadászkürtből szólaltatta meg. Damó Gyula beszédében „Dani bátya” jelmondatát idézte: „cselekvésben kell élni és szolgálni nemzetünket”. Ennek szellemében élte életét tiszti főorvosként, a Vitézi Rend tagjaként is. A kopjafa jelzi, hogy földi élete véget ért ugyan, de az emlékezetben továbbra is élni fog – hangoztatta. Székely Zsolt, a Vitézi rend erdélyi törzsének főkapitánya így értékelte dr. Szőts Dániel életútját: a pályát megfutotta, a harcot megharcolta, a hitét megtartotta. 15 millió magyarnak volt testvére, s fájlalta a nemzet fogyását – méltatta az Úz völgyének veteránját. A Vitézi Rend a kopjafa állításával rója le tiszteletét – emelte ki.
Nyáguly Vilmos felelevenítette, tíz évvel ezelőtt járt először a kisborosnyói emlékparkban dr. Szőts Dániel társaságában. Melegedett a szíve, amikor látta, mire képes egy idős ember egy pár száz lelkes faluban. Jeleket állít arra érdemes, a nemzet asztalára valamit letevő embereknek, a magyar történelem sorsdöntő eseményeinek. Dani bácsi és Damó tanító bácsi ezért vált eszményképévé – jelentette ki. Nyilvánosan tett fogadalmat: ezentúl minden Dániel-napon ott lesz az emlékparkban. Mindezek után Búcsú Dániel barátomtól című versét olvasta fel. Az ünnepi beszédeket követően a kopjafa leleplezésére, majd koszorúzására került sor. A Vitézi Rend mellett a Szőts család, Kanyó Antal alpolgármester, az elhunyt ismerősei, barátai helyezték el az emlékezés koszorúit, virágait.
Az ünnepség végén Ferenc Botond és Tánczos András szavalt. Az áldás után a himnusz hangzott el, először vadászkürtből, majd a résztvevők torkából is.
Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)