Kezdődik a FIERD- tábor
Buli a tónál
Hamarosan – egészen pontosan pénteken déli tizenkét órakor – elkezdődik a második FIERD- tábor a Bözödi-tó partján. A Fiatalok Erdélyért nevű, csupán egy éve alakult ifjúsági szervezet által létrehozott, idén megismétlendő tábor számos rendezvénnyel, előadással, vetélkedővel, koncerttel és bulival várja az ifjabbakat és idősebbeket, akiknek jelképes összegért buszokkal való szállítást biztosítanak Marosvásárhelyről Bözödre.
Pénteken a táborozók bejelentkezése, a sátortábor felállítása a vetélkedőkön részt vevő, fiúkból és lányokból álló, legfeljebb 15 fős csapatok benevezése zajlik, este 7 órától elkezdődnek az első nap koncertjei: először az Offline zenél, majd a Megasztárból ismert Tabáni István lép fel a tóparti színadon. Este kilenctől a legendás Piramis koncertezik, míg 12 órától hajnalig dzsesszbuli a bemutatásra nem szoruló Dömével.
Szombaton délelőtt 11 órakor kezdődnek a vetélkedők (köztük harácsolás, sörivóverseny és Toldi-vetélkedő, általános Ki mit tud) este nyolctól Stand-up Comedy a méltán elhíresült székelyföldi Open Stage részvételével. Napközben a tábor tudományos bázisaként működő FIERD- sátorban zajlanak a meghívott vendégek előadásai és az azokat követő "rövidnadrágos" beszélgetések. Az idei tematika: Erdélyi magyar fiatalok szerepvállalásának lehetősége a közéletben, valamint az üzleti életben. Fiatal magyar vállalkozók sikerességének lehetőségei Erdélyben a gazdasági válság közepette. A szórványvidéken élő magyarság nemzeti identitása megőrzésének esélyei. Etnikumközi kérdések Maros megyében 20 évvel a fekete március után. Magyar-román és magyar-magyar viszonyok átrendezése a budapesti kormányváltás következményeként. Közigazgatási reform Romániában: területi autonómia vagy decentralizált székelyföldi régió? Az előadásokra szombat délután 14 és 16 óra között kerül sor, meghívott előadók: Széll Lőrincz (az Országos Sport és Ifjúsági Hatóság alelnöke), Zahorán Csaba (a Terra Recognita Alapítvány történésze) és Miklós Gábor (a budapesti Közgazdasági Egyetem oktatója). A koncertek ugyancsak este kilenc órakor kezdődnek, ekkor lép fel a magyar rocklegenda Ossian, majd a hazai Detox. 24 órától Huli Buli. A programsorozat vasárnap sem ér véget: 12 és 16 óra között kocsmajátékok a Kikapcs- sátorban (a versenyzők bizonyíthatják testi és szellemi erejüket a sakk, table, malom, csocsó, kártya, skandenberg és egyéb meglepetés- vetélkedőkön), 16 órakor eredményhirdetés és díjazás, 17 órakor népi tánc (az erdőszentgyörgyi táncegyüttes előadása a nagyszínpadon), 18 órakor pedig további koncertek következnek: fellép a Vírus, a Crash, Keresztes Ildikó és a Defender, a napot ismét Huli Buli zárja. Hétfőn 12 órakor hazamenet, a szervezők felkérik a táborozókat: előtte segítsenek megtisztítani a tó partját.
A Fiatalok Erdélyért (FIERD) egyesület 2009 júliusában alakult meg. Az ifjúsági szervezet létrehozását az RMDSZ marosvásárhelyi szervezete XI. körzetének fiatal tagjai kezdeményezték, akikhez mások is csatlakoztak. A kezdetben hét alapító taggal induló, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet tevékenységeinek köszönhetően rövid időn belül nagy elismertséget és népszerűséget nyert a marosvásárhelyi magyar fiatalok, elsősorban a középiskolások körében.
2009 augusztusában az akkor alig egy hónapja alakult FIERD sikeresen megszervezte Bözödön első ifjúsági táborát, amelynek megismétlését 2010-ben maguk a táborlakók is elvárják. A bözödi ifjúsági tábor megszervezése jelentette az egyesület számára azt a dobbantót, amelynek köszönhetően a FIERD Marosvásárhely egyik legnépszerűbb magyar ifjúsági szervezetévé vált – áll a tábor honlapján (www.tabor.fierd.ro), ahol a buszok menetrendjét is megtekinthetik a látogatók. A táborba a napijegy 15 lejbe, három napra 40 lejbe kerül, ami tartalmazza a sátorhelyet is a táborban kialakított sátortáborban.
Nagy Botond. Népújság (Marosvásárhely)

Ötéves születésnapját ünnepli a Vásárhelyi Hírlap
Ötéves születésnapjának ünneplésére készül a Vásárhelyi Hírlap. A kiadó és a szerkesztőség ajándékkal szeretné meglepni olvasóit, akiket gulyásvacsorára hív augusztus 31-én, pénteken 18 órától a Maros-parti Sörpatikához.
Míg a felnőttek a szemközt felállított színpad előtt a Vírus, a Corax, a Titan és az Autostop MS zenéjére dolgozhatják le a korábban felszedett kalóriákat, a gyermekek kézműves-foglalkozásokra vagy arcfestésre nevezhetnek be. Ugyanitt a nyilvános sorsolás következtében derül ki azoknak a szerencsés olvasóknak a kiléte, akik Segesváron a Dracula étteremben vacsorázhatnak, vagy Bécsbe a karácsonyi vásárra utazhatnak.
Kérdésünkre, hogy mit jelentett a 2007. augusztus 31-én elrajtolt lap életében az első öt év, Bálint Zsombor főszerkesztő úgy vélekedett, hogy egyrészt rengeteg küzdelmet és nehézséget, másrészt szép eredményeket. „A nehezén túl vagyunk, most lendülettel, bizakodással és derűlátással tekintünk a jövő felé” – hangsúlyozta. Arra is kíváncsiak voltunk, főszerkesztőként miként szeretné látni a Vásárhelyi Hírlapot újabb öt év múlva.
„Egy, a mainál tartalmasabb, gazdagabb újságnak, amelynek írása és szerkesztése büszkeséggel töltsön el valamennyiünket, az olvasó meg örömmel vegye kézbe” – fogalmazta meg gondolatait az ünnepre készülő Bálint Zsombor.
Szucher Ervin
Krónika (Kolozsvár)

Az együttlét, az összetartozás élménye
Bolyai-világtalálkozó
Mert bennünk van az iskola. S mi is ott vagyunk tetteink, eredményeink révén abban az immár világrészeket átfogó csapatban, amely azt az útravalót viszi, adja tovább, amelyet tudós tanárok s a Bolyaiak nevétől híres tanintézmény padjaiban sajátítottunk el. Hűséges öregdiákjai révén az ötévenkénti kerek évfordulókhoz kapcsolódó világtalálkozókon az iskola visszahív, hogy emlékeztessen és biztasson. A péntek esti szép lírai bevezető után – szeptember elsején reggel a csengő szavára kezdődött meg a VI. Bolyais Világtalálkozó nyitóünnepsége.
Alaphangját a négy felekezet nevében Csáky Tünde református lelkész, Oláh Dénes katolikus főesperes, Papp Noémi lutheránus lelkész és Kecskés Csaba unitárius esperes adta meg.
A Református Kollégium – Bolyai Farkas Líceum Öregdiákok Baráti Köre nevében az elnök Kirsch Attila mondott köszönetet dr. Zsigmond Barna Pálnak, a csíkszeredai magyar főkonzulnak, volt bolyais diáknak, aki a rendezvény fővédnökeként támogatta a találkozó megszervezését. A baráti kör vezetőségi tagjai mellett kiemelte a Református Kollégium és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum vezetőségének, lelkes tanárainak és diákjainak a hozzájárulását a szervezéshez, a Teleki Téka Alapítvány és a Dr. Bernády György Közművelődési Egyesület szerepét, s köszönetet mondott a kisegítő személyzetnek.
Az iskola megalapításának 455. évfordulóját köszöntő hatodik világtalálkozó résztvevőit, akik a helybeliek mellett Kanadától Svájcig sok országból érkeztek, arra kérte, hogy egypercnyi csenddel adózzanak a néhai tanárok és diákok emlékének. Beszédében Kirsch Attila kiemelte annak az összetartó varázserőnek a fontosságát, amit Bolyai-szellemnek nevezünk, s amely örök nosztalgiát jelent a hazatérésre, hozzájárul a közösségi tudat, a nemzeti összetartozás érzésének a megerősítéséhez, az újra megtalált iskola rejtett értékeinek a felfedezéséhez. A világtalálkozót a Baráti Kör korelnöke, a 91 éves Keresztes Gyula nyitotta meg.
Az elszántnak semmi sem nehéz – idézte Zrínyi Miklóst, a nagy hadvezért Zsigmond Barna Pál főkonzul, aki arra figyelmeztette a hallgatóságot, hogy ma is vannak, akik félelemben próbálják tartani a magyarságot, hátha feladja iskoláit, amelyeket őseitől örökölt. Zrínyi népe régen karddal harcolt a földért, ma vállalkozó szellemmel, fejlesztésekkel, gyárakkal, vállalkozásokkal, családalapítással, gyermekek világra hozásával kell a földet megtartani. Ehhez létfontosságú, hogy gyermekeink szülőföldjükön színvonalas magyar iskolában tanulhassanak, amilyen a Bolyai Líceum vagy a Székely Mikó Kollégium, mondta a főkonzul, aki az egyházi iskolák fontosságáról beszélt. "Ma minden demokratikus gondolkodású embernek meg kell értenie, hogy az anyanyelvű oktatás, az egyházi iskolák a magyarok számára fontosak, és a háttérben, legyen az Mikó-ügy vagy MOGYE-ügy, ott van az egész nemzet konszenzusa, ahogy Zrínyi fogalmaz, a nemzeti egység. Magyarországon és Erdélyben az egyházi fenntartású iskolák voltak a megújulás zászlóvivői, ugyanakkor ékes bizonyítékai annak, hogy a vallás tanításán alapuló morál illetve a tudományos nyitottság nem összeegyeztethetetlenek egymással. Az iskola nem csupán a múlt értékeinek megőrzője, hanem a megújulás, az új vívmányok alkotásának, létrejöttének melegágya is. Elég itt iskolánk nagy tanáraira, tanítványaira gondolni, de köztudott, hogy Nobel-díjasaink zöme is egyházi iskolák padjaiból került ki. Magyarország csíkszeredai főkonzuljaként jó érzés ma úgy itt lenni, hogy nemcsak az egykori iskola, a közös magyar állampolgárság is összeköt sokunkat". Az állampolgárság, amely immár a szülőföldön is elérhető, erősíti és ugyanakkor törvényesíti azokat a szálakat, amelyek a magyar nemzet egységét képezik. Erőt merít a múltból, átsegít a jelenbe és reményt ad a jövőre. "Remélem, hogy a Mikó- ügy, a MOGYE-ügy, azaz az anyanyelvű oktatás kapcsán román barátaink is mellénk állnak" – tette hozzá.
Családi és saját emlékeit idézte dr. Kelemen Atilla akadémikus, parlamenti képviselő, akinek szépapja is a Református Kollégiumban tanult, s aki parlamenti tapasztalatai alapján cáfolta a főkonzul optimizmusát a román többség irányából tapasztalt megértést illetően. Csáky Károly református lelkész a Baráti Kör nevében fogalmazta meg a kérést, hogy a bejárati emléktáblák visszafordítása, a jelenleg látható feliratuk új emléktáblára való átírása és elhelyezése érdekében betű- és szójegyeket lehet váltani az ügy támogatása érdekében. Az iskola volt román diákjai nevében az 1983-ban végzett Chiorean Ioan emlékezett az orgona felavatására és vallotta büszkén bolyais diáknak magát.
A Bolyai Farkas Elméleti Líceumban és a Református Kollégiumban ma 1.500 diák tanul száz pedagógus irányításával, s kiváló eredményeikkel az erdélyi magyar középiskolák sorában az első helyen állnak – hangzott el Bálint István igazgató köszöntőjében. Székely Emese, az 1994-ben újraindított Református Kollégium igazgatónője csalódottságát fejezte ki, hogy a 455 éves iskola épülete rossz állapotban fogadja a volt diákokat, majd reményét fejezte ki, hogy a legközelebbi találkozón talán sikerül olyan szépre felújítani, amilyenre közadakozásból száz évvel ezelőtt felépítették. Sajnálatát fejezte ki, hogy a világtalálkozón résztvevők nem lehetnek jelen a Székely Mikó Kollégiumért tüntetők mellett, és felolvasta az ünnepségre összesereglett több mint ezer öregdiák álláspontját, amelyben elítélik a sepsiszentgyörgyi kollégium visszaállamosítására hozott igazságtalan döntést és a visszaszolgáltató bizottság tagjait ért büntetést. Majd Bethlen Gábor fejedelem szállóigévé vált mondását idézve – ha Isten velünk, kicsoda ellenünk? – kifejezte reményét, hogy a Fellebbviteli Bíróság hatályon kívül helyezi az igazságtalan döntést.
A nyitóünnepség zárómomentumaként a résztvevők megkoszorúzták a Bolyaiak szobrát, majd az iskola udvarán két újabb emléktáblát lepleztek le: az Albisi Bod Sándorét, akit a Református Kollégium nevelt és Bem tábori lelkésze volt, valamint a 210 éve elhunyt Kibédi Mátyus István orvostudorét, aki a neves külföldi egyetemeket megjárva tért haza és szolgálta hatósági orvosként, meghatározó értékű orvosi könyvek szerzőjeként az erdélyi magyar orvostudományt.
Márkos Ferenc, az Egyesült Államokban élő egykori bolyais diák, sporttanár és festő munkájának eredményeként megörökített tanárok munkásságáról laudáció hangzott el. Kozma Béla tevékenységét Mátyás Zoltán öregdiák, a Pálffy Antalét dr. Weszely Tibor Bolyai-kutató, a Horváth Andrásét Klósz Bálint öregdiák, a Fülöp Györgyét Albertini Zoltán testnevelő tanár, a dr. Kiss Elemérét Balás Árpád öregdiák, a Kirsch Mártáét dr. Oláh Gál Róbert Bolyai-kutató méltatta.
A kora délutáni órákban színvonalas tudományos előadások zajlottak párhuzamosan három helyszínen, zsúfolt nézőtér előtt. Volt, aki megpróbált ingázni a három terem között, de sajnos e sorok írójának ez nem sikerült. A Teleki Téka új olvasótermében dr. Weszely Tibor magyarázta el Bolyai János két zseniális felfedezését, amit a 26 nyomtatott oldalon latinul írt Appendixben jelentetett meg. Dr. Körtesi Péter, a Miskolci Egyetem professzora arról számolt be, hogy egykori bolyais diákként hogyan lett a matematikatörténet elismert nagykövete, rendszeres konferenciák elindítója és szervezője, Bolyai János tudománytörténeti jelentőségének a népszerűsítője a nagyvilágban, s közben nem feledkezett el szülővárosáról sem, ahol 2008-ban nagy sikerrel szervezett nemzetközi konferenciát. Dr. Oláh Gál Róbert, a Sapientia EMTE tanára a Bolyai-kutatás megoldott és nyitott problémáit ismertette a hallgatósággal, s fogalmazott meg a kutatók számára új feladatokat. Az előadásokat beszélgetés követte arról, hogy a legnagyobb magyar tudós miért nem került be a magyar akadémikusok sorába, holott a világörökségi listán az Appendix mellett még egy magyar szerző könyve, Kőrösi Csoma Sándor tibeti-angol szótára szerepel.
Még a bejárat előtti lépcsőn is ültek a Bernády György-amfiteátrum előtt, ahol Spielmann Mihály történész (Bolyaiak kora), Oláh Anna tanár (Egy jeltelen sírtól – a világemlékezetig), Kiss Székely Zoltán tanár (Újabb adalékok a marosvásárhelyi Református Kollégium Természetrajzi Katedrájának történetéhez), Klósz Bálint tanár (Ép testben ép lélek) tartott előadást. Ezt követően dr. Péterffy Árpád szívsebész professzor hozta összefüggésbe az 1944. szeptember 13-i tordai csatát, amely négy hétre feltartóztatta a szovjet előrenyomulást, a kolozsvári magyar egyetemen és az egyetemhez tartozó klinikákon történt változásokkal.
Hasonlóan érdekes előadások zajlottak a díszteremben is, Oniga Erika a Református Kollégium százéves épületegyüttesének építéstörténetéről, Berekméri Róbert a Református Kollégium levéltáráról, Kálmán Attila az erdélyi főurak adományairól tartott előadást.
A tanári szobában hangzott el a mai Református Kollégium és a Bolyai Farkas Elméleti Líceum bemutatása, a Budapestről érkezett dr. Szalai Zoltán a Mathias Corvinus Collegiumban folyó tehetséggondozásról számolt be.
Bár sokszor hallottuk az öregdiákok adomáit, ezúttal is érdekes volt részt venni a dr. Tőkés Béla professzor vezette visszaemlékezésen, ahol kiderült, hogy ugyanaz az iskola hányféleképpen él a volt diákokban, milyen ösztönző tényezők és sérelmek motiváltak egyeseket, hogy a szakmájukban a legjobbak közé verekedjék fel magukat. Amiképpen az is, hogy milyen sokat köszönhetünk az öregdiákoknak az iskola címerének újraalkotásától a múlt sok más emlékeinek megőrzéséig és nem utolsósorban a világtalálkozók megszervezéséig. A sport kedvelői természetesen a sportvetélkedőket követték, s az Élő könyvtár résztvevőit is igénybe lehetett volna venni talán nagyobb mértékben is egy-egy kötetlen beszélgetésre.
Szombaton este a Kultúrpalota nagytermében sikeres gálaműsor bizonyította, hogy a tudomány mellett a művészetek művelésére és ápolására is tudott és tud nevelni az iskola. A hatodik világtalálkozó résztvevőit a Gaudeamusszal köszöntötte a kollégium Enyedi Csaba vezette kamarakórusa, majd az erdélyi régizene világába kalauzoltak el László József fizikatanár tanítványai, a Kájoni János furulyaegyüttes tagjai, s vajdaszentiványi táncot adott elő az iskola tánccsoportja. A műsor vendége volt egy bolyais család, Kilyén Ilka, a Tompa Miklós Társulat színésze és lánya, Ritziu Ilka- Krisztina, a Művészeti Egyetem hallgatója, akik Ritziu Dániel, a fiú zenekíséretével énekeltek. Pethő László Arccal a végtelen felé című versét Ördög Miklós Levente, a Tompa Miklós Társulat színművésze szavalta, majd a feleségével, Szabadi Nóra színművésszel musicalrészleteket adtak elő. Mozartot játszottak a budapesti Bolyai János vonósnégyes tagjai. Csíky Boldizsár zeneszerző jóvoltából a geometria és a hegedű találkozásáról is meggyőződhettünk, a Bolyai-képletben felfedezett zenét Selmeczi János budapesti hegedűművész tolmácsolta. Kocsis István A tér című monodrámájából Sebestyén Aba, a Tompa Miklós Társulat tagja adott elő részletet. A Marosvásárhelyi Állami Filharmónia fiatal szólistái – Boros Emese, Buta Árpád, Szabó Levente és Trózner Kincső – Ávéd Éva zongorakíséretével örökzöld operarészletekkel szórakoztatták a jelenlévőket.
A bolyaiság lényege a hit, a magyarság és az európaiság hármas egysége. Ennek szellemében énekelte közösen az iskola kamarakórusa és a közönség Kovács András szerzeményét, a Bolyai-indulót. A műsort Kovács Levente rendezte, Szabadi Nóra és Bodolai Balázs vezette.
És úgy tűnik, hogy a "találkozó vasárnapra sem fáradt el", hisz tele volt a Vártemplom. Csáky Károly református lelkész, öregdiák igehirdetését követően dr. Soós Zoltán ismertette a szépszámú érdeklődővel a marosvásárhelyi vár történetét az újabb ásatások tükrében, majd dr. Szekeres Gerő beszélt pályafutásáról és a várban épülő geodezikus kupoláról. Közel ötvenen vettek részt a református temetőben tartott megemlékezésen, ahol megkoszorúzták a tanárok és diákok emlékére emelt kopjafát és a két Bolyai sírját.
A beszámolóhoz hadd tegyük hozzá, hogy esténként az iskola udvarán a Tonight Jazz Quartet, a DNS, az Autostop, szombaton pedig a Vecker, Detox, Vírus ifjúsági rockzenekarok valamint a Cold Taste és a Bojtorján zenélt, s közben a sátrak alatt régi osztálytársak, barátok, ismerősök találkoztak, beszélgettek, örültek az együttlétnek.
Összességében gondosan, jól szervezett találkozó volt, az összetartozás, az együttlét felejthetetlen élményével.
Bodolai Gyöngyi
Népújság (Marosvásárhely)

Marosvásárhelyiek Világtalálkozója Magyarországon
A kilencedik alkalommal szervezi meg az Erdélyi Magyarok Kulturális Szabadidő Baráti Egyesülete a Marosvásárhelyiek Világtalálkozóját Magyarországon, az Egertől 4 km-re levő Felsőtárkányban az Imókő üdülőben. A rendezvényre nemcsak a Magyarországon, hanem Erdélyben élő Marosvásárhelyieket is várnak augusztus 18–21. között. Augusztus 19-én 18 órától három Marosvásárhelyi együttes, a Büsz, a Bikabornyú és a Vírus lép fel. Augusztus 20- án Szent István-ünnepség lesz, 18 órától pedig ismét koncertek lesznek, fellépnek a Piranda Transfer, BackToFloyd és a Nemcsak Berry.
Népújság (Marosvásárhely)