Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Vinca Minor Egyesület (Sepsiszentgyörgy)
6 tétel
2011. szeptember 27.
Háromszéki Civil Napok szeptember 23-24
A két napos rendezvénynek nagy sikere volt, szeptember 23.-án huszonkét háromszéki civil szervezet mutatkozott be a Szabadság téren, a civilek érdekes programokkal vonzották sátraikhoz a kicsiket, nagyokat, időseket és fiatalokat:
honfoglaló-csapajáték az EMI-s fiatalok sátránál;
családfa rajzolás az Erdélyi Genealógiai Társaság felügyelete alatt;
tudásszint felmérés idegen nyelvekből (ECL) az Amőba sátornál;
közösségi kártya tájékoztatás a Háromszéki Közösségi Alapítvány részlegén;
vércukorszint- és vérnyomásmérés a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány illetve az Izabella Alapítvány jóvoltából;
cserkésztevékenységi bemutató a Romániai Magyar Cserkészszövetség sátornál;
Háromszék első zöldútjának, a Sepsi Zöld Út véleményezése a Civilek Háromszékért Szövetség sátránál;
kóstoló az Árkosi Fészekrakók által készített finom házi almaléből és mézes pogácsából;
az Írisz Ház Értékes kincsek programjának bemutatója, amelyet fogyatékos személyek munkaterápiás foglalkoztatásával szemléltettek;
segítségnyújtás szenvedély betegeknek a Bonus Pastor Alapítvány által, a Mindig van esély- Tedd meg az első lépést programon belül;
hagyományápolás és kézműves foglalkozások a Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében, minden korosztály számára;
tanácsadás és a Nemere Útja biciklis út bemutatása a Zöld Nap Egyesület sátránál;
tevékenységi ismertető a Háromszéki Mára Szociális és Közművelődési Egyesület által;
népzene alapú zenei produkció a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület előadásában;
a Híd a lélekért program népszerűsítése a kézdivásárhelyi Pro Pectus Egyesület által, amelynek célja a segítségnyújtás a testi-lelki-szellemi akadályokkal küzdő embereknek;
tájékoztatás gyógyulási lehetőségekről a rákban, daganatban szenvedő betegek számára a Rák Ellen a Jövőért Egyesület részéről;
természetvédelmi ismeretek a Csomád-Bálványos gondnokságot biztosító Vinca Minor Egyesülettől;
rövid filmek és önkéntes játékok a Turulmadár Ifjúsági Iroda Cselekedj-Légy Aktív! programjában;
érdeklődőknek színes gombabemutató a László Kálmán Egyesület közreműködésével;
otthoni beteggondozási és családsegítő szolgálat a Gyulafehérvári Caritas programjában.
A Civil Sétány megközelítőleg 3.000 személyt vonzott a szervezett programokra és látnivalókra. Másnap a Civilek Lendületben! konferencia zajlott a Gyárfás Jenő képtárban, 36résztvevővel. A konferencia sikeres, példaértékű civil összefogással megvalósuló programokat ismertetett, illetve forráslehetőségeket tárt fel a civil szervezetek számára. Az ünnepi megnyitót Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke tartotta, majd Ördög Gyárfás Lajos, a Kovászna Megyei Tanács főtanácsosa előadása következett a Kovászna megyei civil helyzetképről. Előadásában hangsúlyozta, hogy sok esetben a civil szervezetek nem használják ki kellőképpen a pályázati lehetőségeket, még mindig felkészületlenek a pályázati pénzek lehívására.
A konferencia egyik díszvendége a Győri Civil Szövetség elnöke, Rácz Sándor volt, aki egyben a Vízi Polgárőr Egyesület elnöke is. Előadásában beszámolt arról, hogy civil összefogással hogyan mentettek meg életeket, kisgyerektől idős korosztályig. A pozitív kicsengésű előadást a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztésért Alapítvány 2011-2015 közötti stratégiájának ismertetése követte, amely számos forrásszerzési lehetőséget kínált fel a civil szervezetek számára. Furus Levente, a Háromszéki Közösségi Alapítvány programigazgatója bemutatta a Közösségi Kártya programot, amelynek felhasználásával alig néhány hét alatt több, mint 1.000 lej gyűlt össze a közösségi alapba (2.000 kiosztott kártya, amelyből 1.300 darabot használtak). A HKA a programot a Bertis és a Merkúr üzletlánc közreműködésével bonyolítja, egyelőre csak Sepsiszentgyörgyön, idővel azonban kiterjeszti egész Kovászna megyére is.
A fenti példa is igazolja, hogy mennyire fontos a civil vállalkozói szféra együttműködése a jó közösségi eredmények elérésében. Ezt hangsúlyozta Bordás Attila is, az OTP Bank regionális igazgatója, aki tájékoztatta a résztvevőket az OTP bank civil programjairól.
A konferencia a Bodosi játszótér megvalósításának bemutatásával zárult, amely a civil összefogásnak kiemelkedő példája és mindenki számára tanulsággal szolgált. A játszótér 110 önkéntes (gyerek, szülő, nagyszülő, pedagógus, falusi) stb. munkájával valósult meg és a Háromszéki Közösségi Alapítvány támogatásával.
A Háromszéki Civil Napok sikeres megvalósításában a szervező Civilek Háromszékért Szövetség CIVEK és a Kovászna Megye Tanács mellett támogatást nyújtott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal valamint a Székely Nemzeti Múzeum. 2012-ben is terveink közt szerepel a Civil Napok megszervezése és regionális szintre való kiterjesztése (Kézdivásárhely, Barót).
Lepedus Lívia, CIVEK irodavezető. Erdély.ma
A két napos rendezvénynek nagy sikere volt, szeptember 23.-án huszonkét háromszéki civil szervezet mutatkozott be a Szabadság téren, a civilek érdekes programokkal vonzották sátraikhoz a kicsiket, nagyokat, időseket és fiatalokat:
honfoglaló-csapajáték az EMI-s fiatalok sátránál;
családfa rajzolás az Erdélyi Genealógiai Társaság felügyelete alatt;
tudásszint felmérés idegen nyelvekből (ECL) az Amőba sátornál;
közösségi kártya tájékoztatás a Háromszéki Közösségi Alapítvány részlegén;
vércukorszint- és vérnyomásmérés a Sepsiszentgyörgyi Diakónia Keresztény Alapítvány illetve az Izabella Alapítvány jóvoltából;
cserkésztevékenységi bemutató a Romániai Magyar Cserkészszövetség sátornál;
Háromszék első zöldútjának, a Sepsi Zöld Út véleményezése a Civilek Háromszékért Szövetség sátránál;
kóstoló az Árkosi Fészekrakók által készített finom házi almaléből és mézes pogácsából;
az Írisz Ház Értékes kincsek programjának bemutatója, amelyet fogyatékos személyek munkaterápiás foglalkoztatásával szemléltettek;
segítségnyújtás szenvedély betegeknek a Bonus Pastor Alapítvány által, a Mindig van esély- Tedd meg az első lépést programon belül;
hagyományápolás és kézműves foglalkozások a Csiporkázó Játszóház Egyesület szervezésében, minden korosztály számára;
tanácsadás és a Nemere Útja biciklis út bemutatása a Zöld Nap Egyesület sátránál;
tevékenységi ismertető a Háromszéki Mára Szociális és Közművelődési Egyesület által;
népzene alapú zenei produkció a MUKKK Kulturális és Ifjúsági Egyesület előadásában;
a Híd a lélekért program népszerűsítése a kézdivásárhelyi Pro Pectus Egyesület által, amelynek célja a segítségnyújtás a testi-lelki-szellemi akadályokkal küzdő embereknek;
tájékoztatás gyógyulási lehetőségekről a rákban, daganatban szenvedő betegek számára a Rák Ellen a Jövőért Egyesület részéről;
természetvédelmi ismeretek a Csomád-Bálványos gondnokságot biztosító Vinca Minor Egyesülettől;
rövid filmek és önkéntes játékok a Turulmadár Ifjúsági Iroda Cselekedj-Légy Aktív! programjában;
érdeklődőknek színes gombabemutató a László Kálmán Egyesület közreműködésével;
otthoni beteggondozási és családsegítő szolgálat a Gyulafehérvári Caritas programjában.
A Civil Sétány megközelítőleg 3.000 személyt vonzott a szervezett programokra és látnivalókra. Másnap a Civilek Lendületben! konferencia zajlott a Gyárfás Jenő képtárban, 36résztvevővel. A konferencia sikeres, példaértékű civil összefogással megvalósuló programokat ismertetett, illetve forráslehetőségeket tárt fel a civil szervezetek számára. Az ünnepi megnyitót Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke tartotta, majd Ördög Gyárfás Lajos, a Kovászna Megyei Tanács főtanácsosa előadása következett a Kovászna megyei civil helyzetképről. Előadásában hangsúlyozta, hogy sok esetben a civil szervezetek nem használják ki kellőképpen a pályázati lehetőségeket, még mindig felkészületlenek a pályázati pénzek lehívására.
A konferencia egyik díszvendége a Győri Civil Szövetség elnöke, Rácz Sándor volt, aki egyben a Vízi Polgárőr Egyesület elnöke is. Előadásában beszámolt arról, hogy civil összefogással hogyan mentettek meg életeket, kisgyerektől idős korosztályig. A pozitív kicsengésű előadást a bukaresti Civil Társadalom Fejlesztésért Alapítvány 2011-2015 közötti stratégiájának ismertetése követte, amely számos forrásszerzési lehetőséget kínált fel a civil szervezetek számára. Furus Levente, a Háromszéki Közösségi Alapítvány programigazgatója bemutatta a Közösségi Kártya programot, amelynek felhasználásával alig néhány hét alatt több, mint 1.000 lej gyűlt össze a közösségi alapba (2.000 kiosztott kártya, amelyből 1.300 darabot használtak). A HKA a programot a Bertis és a Merkúr üzletlánc közreműködésével bonyolítja, egyelőre csak Sepsiszentgyörgyön, idővel azonban kiterjeszti egész Kovászna megyére is.
A fenti példa is igazolja, hogy mennyire fontos a civil vállalkozói szféra együttműködése a jó közösségi eredmények elérésében. Ezt hangsúlyozta Bordás Attila is, az OTP Bank regionális igazgatója, aki tájékoztatta a résztvevőket az OTP bank civil programjairól.
A konferencia a Bodosi játszótér megvalósításának bemutatásával zárult, amely a civil összefogásnak kiemelkedő példája és mindenki számára tanulsággal szolgált. A játszótér 110 önkéntes (gyerek, szülő, nagyszülő, pedagógus, falusi) stb. munkájával valósult meg és a Háromszéki Közösségi Alapítvány támogatásával.
A Háromszéki Civil Napok sikeres megvalósításában a szervező Civilek Háromszékért Szövetség CIVEK és a Kovászna Megye Tanács mellett támogatást nyújtott a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivatal valamint a Székely Nemzeti Múzeum. 2012-ben is terveink közt szerepel a Civil Napok megszervezése és regionális szintre való kiterjesztése (Kézdivásárhely, Barót).
Lepedus Lívia, CIVEK irodavezető. Erdély.ma
2012. augusztus 8.
Lovasíjászos nyílt napok
Sztyeppei népek a város határában
Pászka Lehel, a Magyarországon működő kaposmérői Kassai Lovasíjász Iskola tanítványa hétvégén, a megyeszékhely határában szervezte meg először a Sztyeppei népek életmódja nevet viselő rendezvényt.
A Kökényes-patak, illetve a sepsiszentgyörgyi lőtér között elterülő magánterületen hagyományteremtő szándékkal rajtolt az a kétnapos rendezvény, ahol akár a népmesékben, kacsalábon forgó várat, bográcsost készítő hobbiszakácsok körül ólálkodó lovakat, illetve íjakat feszítő, nemezelő csöppségeket csodálhattak meg az arra járók. – Az idén számos versenyen, vizsgán, bemutatón vettünk részt, mint lovasíjászok. Az ott tapasztalt érdeklődésen felbátorodva, a Sport- és Ifjúsági Igazgatóság és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala támogatásával, valamint a Vinca Minor Egyesület segítségével vágtunk bele az esemény megszervezésébe. Közel 50 személy jelezte részvételi szándékát – magyarázta Pászka Lehel, a Sagittis Siculorum Egyesület elnöke.
Az jelenlévők lovagolhattak, íjazhattak, nemezelhettek, előadásokat hallgathattak íjakról, székelykapu- és kopjafa-faragásról, de a tojáspatkolás titkaiba is beleshettek. Tervek szerint jövőben is megszerveznék a kétnapos eseményt.
Tinca Teddy
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Sztyeppei népek a város határában
Pászka Lehel, a Magyarországon működő kaposmérői Kassai Lovasíjász Iskola tanítványa hétvégén, a megyeszékhely határában szervezte meg először a Sztyeppei népek életmódja nevet viselő rendezvényt.
A Kökényes-patak, illetve a sepsiszentgyörgyi lőtér között elterülő magánterületen hagyományteremtő szándékkal rajtolt az a kétnapos rendezvény, ahol akár a népmesékben, kacsalábon forgó várat, bográcsost készítő hobbiszakácsok körül ólálkodó lovakat, illetve íjakat feszítő, nemezelő csöppségeket csodálhattak meg az arra járók. – Az idén számos versenyen, vizsgán, bemutatón vettünk részt, mint lovasíjászok. Az ott tapasztalt érdeklődésen felbátorodva, a Sport- és Ifjúsági Igazgatóság és Sepsiszentgyörgy Polgármesteri Hivatala támogatásával, valamint a Vinca Minor Egyesület segítségével vágtunk bele az esemény megszervezésébe. Közel 50 személy jelezte részvételi szándékát – magyarázta Pászka Lehel, a Sagittis Siculorum Egyesület elnöke.
Az jelenlévők lovagolhattak, íjazhattak, nemezelhettek, előadásokat hallgathattak íjakról, székelykapu- és kopjafa-faragásról, de a tojáspatkolás titkaiba is beleshettek. Tervek szerint jövőben is megszerveznék a kétnapos eseményt.
Tinca Teddy
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2013. június 6.
Nemzetközi összefogás a Schweighofer ellen
Nemzetközi petíció aláírását kezdeményezte több civil szervezet az erdélyi erdők, különösképpen a Kovászna megyei Réty megmentésére, arra válaszul, hogy a Holzindustrie Schweighofer óriás-beruházása felkavarta az indulatokat. A petíciót bárki aláírhatja ITT.
A kezdeményezést indító szervezetek az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Háromszéki Közösségi Alapítvány, a Civilek Háromszékért Szövetség, a Zöld Nap Egyesület, a Vinca Minor Egyesület, a László Kálmán Gombászegyesület, az Elveszett Világ Egyesület, a Sepsi Bike Egyesület, a Gyurgyalagok blog, a Romániai Denevérvédelmi Egyesület és a Nemere Természetjáró Kör. A Természetvédelmi Wildlife Project keretében Paul White két aláírásgyűjtő oldalt is indított.
Eddig csaknem 7000 aláírás gyűlt össze, az angol nyelvű petíciós oldalon pedig 400. Az aláírók közt európai országokon kívül Szingapúr, Kanada, Egyesült Arab Királyság, Egyesült Államok, Kína, Brazília is szerepel több száz aláírással.
A természetvédők a kisüzemek bezárását és több ezer ember megélhetésének veszélyeztetését látják, de a természettel való fenntartható együttműködés végzetes és végleges megbomlását is vizionálják. A háromszéki faiparosok egyezkednek és túlélésre készülnek
Nem lehet leállítani az osztrák fakirály betelepedését Háromszékre, ám a helyi fafeldolgozók megoldásokat kell találjanak a túlélésre, erre a következtetésre jutottak a háromszéki fások egy részét tömörítő Kovászna Megyei Faipari Szövetség (KOFA) tagjai, miután a Holzindustrie Schweighofer képviselőjével találkoztak. A KOFA vezetői beszámoltak, hogy egyeztettek Herbert Sattlerrel, a Schweighofer vállalat rönkfelvásárlási és hulladékgazdálkodási vezetőjével. A találkozóra meghívták az Arbor fafeldolgozó szövetséget, ám a gyergyószentmiklósi szervezet képviselői nem vettek részt, jelen volt viszont a székelyudvarhelyi Régiófa egyesület és 18 háromszéki faipari vállalkozó.
Bagoly Miklós a KOFA elnöke hangsúlyozta, szakmai jellegű megbeszélésre került sor, a beruházás szociális és környezetvédelmi vetülete nem került terítékre. Az osztrák vállalkozás képviselőjével ismertették a Pro Wood klasztert, melynek tagjai kölcsönösen segítik egymást, egymás termékeit és szolgáltatásait kedvezményesen veszik igénybe, mire a Herbert Sattler megígérte, hogy belépnek a klaszterbe.
Kádár Rezső a KOFA ügyvezetője elmondta, kiderült, hogy az osztrák cég nem számol azzal a lehetőséggel, hogy valamiért nem valósul meg a rétyi gyár, nem is vettek számításba más helyszínt. A KOFA vezetői szerint, Sattler elismerte, hogy a betelepedésükkel újrarendeződik a piac, helyi vállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe, és azt is mondta, ennyire erős ellenállással még sehol nem találkoztak. A KOFA és a Pro Wood klasztert próbálja menteni a helyzetet, azt javasolják, hogy a fenyegetett kisebb vállalkozók is csatlakozzanak, összefogással keressenek piacot és népszerűsítsék termékeiket.
www.slagerradio.ro / maszol.ro
Erdély.ma
Nemzetközi petíció aláírását kezdeményezte több civil szervezet az erdélyi erdők, különösképpen a Kovászna megyei Réty megmentésére, arra válaszul, hogy a Holzindustrie Schweighofer óriás-beruházása felkavarta az indulatokat. A petíciót bárki aláírhatja ITT.
A kezdeményezést indító szervezetek az Erdélyi Kárpát Egyesület, a Háromszéki Közösségi Alapítvány, a Civilek Háromszékért Szövetség, a Zöld Nap Egyesület, a Vinca Minor Egyesület, a László Kálmán Gombászegyesület, az Elveszett Világ Egyesület, a Sepsi Bike Egyesület, a Gyurgyalagok blog, a Romániai Denevérvédelmi Egyesület és a Nemere Természetjáró Kör. A Természetvédelmi Wildlife Project keretében Paul White két aláírásgyűjtő oldalt is indított.
Eddig csaknem 7000 aláírás gyűlt össze, az angol nyelvű petíciós oldalon pedig 400. Az aláírók közt európai országokon kívül Szingapúr, Kanada, Egyesült Arab Királyság, Egyesült Államok, Kína, Brazília is szerepel több száz aláírással.
A természetvédők a kisüzemek bezárását és több ezer ember megélhetésének veszélyeztetését látják, de a természettel való fenntartható együttműködés végzetes és végleges megbomlását is vizionálják. A háromszéki faiparosok egyezkednek és túlélésre készülnek
Nem lehet leállítani az osztrák fakirály betelepedését Háromszékre, ám a helyi fafeldolgozók megoldásokat kell találjanak a túlélésre, erre a következtetésre jutottak a háromszéki fások egy részét tömörítő Kovászna Megyei Faipari Szövetség (KOFA) tagjai, miután a Holzindustrie Schweighofer képviselőjével találkoztak. A KOFA vezetői beszámoltak, hogy egyeztettek Herbert Sattlerrel, a Schweighofer vállalat rönkfelvásárlási és hulladékgazdálkodási vezetőjével. A találkozóra meghívták az Arbor fafeldolgozó szövetséget, ám a gyergyószentmiklósi szervezet képviselői nem vettek részt, jelen volt viszont a székelyudvarhelyi Régiófa egyesület és 18 háromszéki faipari vállalkozó.
Bagoly Miklós a KOFA elnöke hangsúlyozta, szakmai jellegű megbeszélésre került sor, a beruházás szociális és környezetvédelmi vetülete nem került terítékre. Az osztrák vállalkozás képviselőjével ismertették a Pro Wood klasztert, melynek tagjai kölcsönösen segítik egymást, egymás termékeit és szolgáltatásait kedvezményesen veszik igénybe, mire a Herbert Sattler megígérte, hogy belépnek a klaszterbe.
Kádár Rezső a KOFA ügyvezetője elmondta, kiderült, hogy az osztrák cég nem számol azzal a lehetőséggel, hogy valamiért nem valósul meg a rétyi gyár, nem is vettek számításba más helyszínt. A KOFA vezetői szerint, Sattler elismerte, hogy a betelepedésükkel újrarendeződik a piac, helyi vállalkozások kerülhetnek nehéz helyzetbe, és azt is mondta, ennyire erős ellenállással még sehol nem találkoztak. A KOFA és a Pro Wood klasztert próbálja menteni a helyzetet, azt javasolják, hogy a fenyegetett kisebb vállalkozók is csatlakozzanak, összefogással keressenek piacot és népszerűsítsék termékeiket.
www.slagerradio.ro / maszol.ro
Erdély.ma
2016. március 22.
Csinosodó feredőink
Bálványosi fürdő(tér)kép
Múlt év novemberének utolsó hétvégéjén szinte nyárias időben tettünk egy nagyobb sétát Bálványoson és környékén, felmérni, hogy miként zárult a fürdőfelújítási idény. Három helyen is látványos az átalakulás: megújult a Buffogó-tőzegláp, nem lehet ráismerni az Apor lányok feredőjére, és az egykori Csiszárfürdő is sokat csinosodott a múlt év folyamán. Azaz: elindult egy folyamat, természeti kincseink egyre tetszetősebb „csomagolásban” fogadják a környékünkre érkező vendégeket.
A természeti ritkaságnak számító Buffogó-tőzeglápot többek között a Bálványos és a Grand Hotel közötti négy kilométeres országút harmadik hajtűkanyaránál letérve lehet megközelíteni. Az út első fele könnyű sétának fogható fel, jobb kondícióra csak akkor van szükség, amikor rátérünk egy vízmosásokkal szabdalt, vizes ösvényre. Eltévedni még az sem tud, aki kenyere javát betondzsungelben fogyasztotta, lépten-nyomon jól látható turistajelzések (fehér keretes piros háromszög) kalauzolnak.
Vigyázzunk a Buffogó felé!
Van egyéb is: a vizenyős talajt hellyel-közzel dagonyák pettyezik, amikor arra jártunk, rengeteg friss vaddisznónyomot láttunk. Szerencsére nemhogy kannal, de kocákkal sem kellett farkasszemet néznünk, a terep sajátosságait szemügyre véve ugyanis lehet, hogy sutba dobhattuk volna a „szégyen a futás, de hasznos” szólásmondást, ugyanis a sáros talajon nehéz lett volna nyúlcipőt kötni.
A Buffogó környékét amúgy a Vinca Minor Egyesület tette rendbe a Csomád–Bálványos Natura 2000 terület fenntartható kezelése nevű program révén, 2013 és 2015 között. Az 1,6 millió lej összértékű munkálatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a román kormány finanszírozta.
Az 1094 méteres Géczi-bérc alatt meghúzódó csendes, meseszép tájon mintegy hatezer hektár a védett terület, ritka növények és állatok élőhelye. A program keretében egy kb. 150 m hosszú, korláttal védett tölgyfapallót is építettek, így a lápot körbe lehet sétálni, anélkül hogy a növényeket összetapodnánk.
A számos mohafaj, a kereklevelű harmatfű (húsevőnek is becézik, mivel kisebb rovarokból is ki tudja nyerni a szükséges tápanyagokat) és tőzegrozmaring mellett nagy mennyiségben van vörös (vagy tőzeg) és fekete áfonya ezen a részen, a növényt szedik is, ugyanis a palló mellett jól láthatóak a „fésülésre” utaló nyomok. A láp bejáratánál információs tábla, valamint térkép is található, aminek tanúsága szerint több ösvényen is vissza lehet térni a civilizációba.
Az átalakult Apor-feredő
Egy másik nagy munkálat szintén a tavaly zajlott: az Ars Topia Alapítványnak és a Vinca Minor Egyesületnek köszönhetően, önkormányzati és civil összefogás révén teljesen átalakult az Apor lányok feredője, ami Európa-szerte híres különböző összetételű gyógyvizeiről. A mintegy száz önkéntes szűk kéthetes munkával példásan rendbe tette a kisebb-nagyobb forrásokat, öltöző, mellékhelyiség, de még napóra is fogadja a feredő környékén járókat, a talajeróziónak is megálljt szabtak ágakból font kis kerítésekkel.
A helyet érdemes felkeresni, hiszen a Büdöshegy weboldal szerint a kis területen nyolc különböző típusú ásványvizet találunk, melyek Ph-ja 1,82–4,28 között váltakozik, erős savas jellegük a bennük képződő szabad kénsav (vitriol) eredménye. Egyedi élményt nyújt például a völgy tengelyén levő üregből vett vízzel történő szájöblítés, ugyanis a savas víz rögtön kikezdi a fogzománc meszes kérgét. Az érzés kísértetiesen hasonlít a szénsavas üdítők fogyasztására. Ilyen forrásokat Európában sehol máshol nem találni.
Aki a hosszú sétákat nem szereti, az Bálványos szívében, a Transzilvánia fogadó mögötti mofettában szedetheti ki a csúzt a lábából: ottjártunkkor is többen üldögéltek a lábáztató melletti szárazfürdőben, és elmondásuk szerint nagyon elégedettek a mofettázási lehetőséggel.
Az újjáépülő Csiszárfürdő
Johann Taierling és családja pár évvel ezelőtt vásárolta meg nagyapja birtokát, ahol a bálványosi hidegfürdők találhatók. Ottjártunkkor Peter Taierling és pár önkéntes, illetve alkalmazott tevékenykedett a fürdők körül, a padokat mázolták, a Jordán-forrásra került tető. Johann Taierling érdeklődésünkre elmondta: azt a munkát fejezték be, amit múlt év augusztusában önkéntesek segítségével kezdtek meg, és a kedvező időjárásnak köszönhetően késő ősszel is tudtak még dolgozni. Taierling szerint körülbelül negyven önkéntes vett részt a Csiszárfürdőnél zajló munkálatokban. Tavaly jórészt elkészült a Csokoládé-medence, így az idén nyáron már a napozóval együtt használható lesz.
A nagy fürdő sorsa egyelőre kétséges, hiszen a kitakarítása óta a medencét addig tápláló forrás képtelen azt vízzel feltölteni. Ettől eltekintve biztosan állíthatjuk: tavaly nagy átalakuláson esett át Bálványos, reméljük, idén is folytatódik mind a kaláka, mind a természet védelme, hiszen ezek az értékek, folyamatos odafigyelés és gondozás után, bizton meghálálják a törődést. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Bálványosi fürdő(tér)kép
Múlt év novemberének utolsó hétvégéjén szinte nyárias időben tettünk egy nagyobb sétát Bálványoson és környékén, felmérni, hogy miként zárult a fürdőfelújítási idény. Három helyen is látványos az átalakulás: megújult a Buffogó-tőzegláp, nem lehet ráismerni az Apor lányok feredőjére, és az egykori Csiszárfürdő is sokat csinosodott a múlt év folyamán. Azaz: elindult egy folyamat, természeti kincseink egyre tetszetősebb „csomagolásban” fogadják a környékünkre érkező vendégeket.
A természeti ritkaságnak számító Buffogó-tőzeglápot többek között a Bálványos és a Grand Hotel közötti négy kilométeres országút harmadik hajtűkanyaránál letérve lehet megközelíteni. Az út első fele könnyű sétának fogható fel, jobb kondícióra csak akkor van szükség, amikor rátérünk egy vízmosásokkal szabdalt, vizes ösvényre. Eltévedni még az sem tud, aki kenyere javát betondzsungelben fogyasztotta, lépten-nyomon jól látható turistajelzések (fehér keretes piros háromszög) kalauzolnak.
Vigyázzunk a Buffogó felé!
Van egyéb is: a vizenyős talajt hellyel-közzel dagonyák pettyezik, amikor arra jártunk, rengeteg friss vaddisznónyomot láttunk. Szerencsére nemhogy kannal, de kocákkal sem kellett farkasszemet néznünk, a terep sajátosságait szemügyre véve ugyanis lehet, hogy sutba dobhattuk volna a „szégyen a futás, de hasznos” szólásmondást, ugyanis a sáros talajon nehéz lett volna nyúlcipőt kötni.
A Buffogó környékét amúgy a Vinca Minor Egyesület tette rendbe a Csomád–Bálványos Natura 2000 terület fenntartható kezelése nevű program révén, 2013 és 2015 között. Az 1,6 millió lej összértékű munkálatot az Európai Regionális Fejlesztési Alap és a román kormány finanszírozta.
Az 1094 méteres Géczi-bérc alatt meghúzódó csendes, meseszép tájon mintegy hatezer hektár a védett terület, ritka növények és állatok élőhelye. A program keretében egy kb. 150 m hosszú, korláttal védett tölgyfapallót is építettek, így a lápot körbe lehet sétálni, anélkül hogy a növényeket összetapodnánk.
A számos mohafaj, a kereklevelű harmatfű (húsevőnek is becézik, mivel kisebb rovarokból is ki tudja nyerni a szükséges tápanyagokat) és tőzegrozmaring mellett nagy mennyiségben van vörös (vagy tőzeg) és fekete áfonya ezen a részen, a növényt szedik is, ugyanis a palló mellett jól láthatóak a „fésülésre” utaló nyomok. A láp bejáratánál információs tábla, valamint térkép is található, aminek tanúsága szerint több ösvényen is vissza lehet térni a civilizációba.
Az átalakult Apor-feredő
Egy másik nagy munkálat szintén a tavaly zajlott: az Ars Topia Alapítványnak és a Vinca Minor Egyesületnek köszönhetően, önkormányzati és civil összefogás révén teljesen átalakult az Apor lányok feredője, ami Európa-szerte híres különböző összetételű gyógyvizeiről. A mintegy száz önkéntes szűk kéthetes munkával példásan rendbe tette a kisebb-nagyobb forrásokat, öltöző, mellékhelyiség, de még napóra is fogadja a feredő környékén járókat, a talajeróziónak is megálljt szabtak ágakból font kis kerítésekkel.
A helyet érdemes felkeresni, hiszen a Büdöshegy weboldal szerint a kis területen nyolc különböző típusú ásványvizet találunk, melyek Ph-ja 1,82–4,28 között váltakozik, erős savas jellegük a bennük képződő szabad kénsav (vitriol) eredménye. Egyedi élményt nyújt például a völgy tengelyén levő üregből vett vízzel történő szájöblítés, ugyanis a savas víz rögtön kikezdi a fogzománc meszes kérgét. Az érzés kísértetiesen hasonlít a szénsavas üdítők fogyasztására. Ilyen forrásokat Európában sehol máshol nem találni.
Aki a hosszú sétákat nem szereti, az Bálványos szívében, a Transzilvánia fogadó mögötti mofettában szedetheti ki a csúzt a lábából: ottjártunkkor is többen üldögéltek a lábáztató melletti szárazfürdőben, és elmondásuk szerint nagyon elégedettek a mofettázási lehetőséggel.
Az újjáépülő Csiszárfürdő
Johann Taierling és családja pár évvel ezelőtt vásárolta meg nagyapja birtokát, ahol a bálványosi hidegfürdők találhatók. Ottjártunkkor Peter Taierling és pár önkéntes, illetve alkalmazott tevékenykedett a fürdők körül, a padokat mázolták, a Jordán-forrásra került tető. Johann Taierling érdeklődésünkre elmondta: azt a munkát fejezték be, amit múlt év augusztusában önkéntesek segítségével kezdtek meg, és a kedvező időjárásnak köszönhetően késő ősszel is tudtak még dolgozni. Taierling szerint körülbelül negyven önkéntes vett részt a Csiszárfürdőnél zajló munkálatokban. Tavaly jórészt elkészült a Csokoládé-medence, így az idén nyáron már a napozóval együtt használható lesz.
A nagy fürdő sorsa egyelőre kétséges, hiszen a kitakarítása óta a medencét addig tápláló forrás képtelen azt vízzel feltölteni. Ettől eltekintve biztosan állíthatjuk: tavaly nagy átalakuláson esett át Bálványos, reméljük, idén is folytatódik mind a kaláka, mind a természet védelme, hiszen ezek az értékek, folyamatos odafigyelés és gondozás után, bizton meghálálják a törődést. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
2016. augusztus 1.
Újjászületett a Büdös-feredő
Feredezéssel örvendeztek a közös munka eredményének a hétvégén Bölönben.
Tíz nap alatt összefogással tündérkertté varázsolta a Büdös-feredőt a Budapesti Ars Topia Alapítvány, a Sepsiszentgyörgyi Vinca Minor Egyesület és az önkéntesek csapata a XXI. Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka részeseként. Az avatót Bölön község népes serege és a kalákások maguk végezték: kipróbálták a gyógyvizes medencét, megkóstolták a kénes forrásvizet. A helyiek a kalákásoknak megköszönték a lelkes munkát, a kalákások a bölönieknek az önzetlen segítséget, a székely konyha ízeit és a vég nélküli vendégszeretetet.
:Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
Feredezéssel örvendeztek a közös munka eredményének a hétvégén Bölönben.
Tíz nap alatt összefogással tündérkertté varázsolta a Büdös-feredőt a Budapesti Ars Topia Alapítvány, a Sepsiszentgyörgyi Vinca Minor Egyesület és az önkéntesek csapata a XXI. Székelyföldi Fürdő- és Közösségépítő Kaláka részeseként. Az avatót Bölön község népes serege és a kalákások maguk végezték: kipróbálták a gyógyvizes medencét, megkóstolták a kénes forrásvizet. A helyiek a kalákásoknak megköszönték a lelkes munkát, a kalákások a bölönieknek az önzetlen segítséget, a székely konyha ízeit és a vég nélküli vendégszeretetet.
:Kisgyörgy Zoltán
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2017. május 15.
A Büdös-hegy napja Bálványosfürdőn
Figyeljünk kincseinkre!
Szombaton Bálványosfürdőn nyolcadik alkalommal szervezte meg a Tanulj és szórakozz a Büdös-hegy napján! elnevezésű rendezvényt a Vinca Minor Egyesület, a Csomád–Bálványos Natura 2000 terület gondnoksága.
A hagyományteremtő jelleggel bíró, egész napos rendezvény célja idén is az volt, hogy felhívja a figyelmet a Csomád–Bálványos védett terület természeti értékeire alternatív tantárgyversenyek, izgalmas vetélkedők által.
Rengeteg program zajlott párhuzamosan, a gyerekek a délelőtti tevékenységek révén ismerkedhettek a régió madárvilágával, beleshettek a gombák titkaiba, tündérkerti vigadalomban vehettek részt, meghallgatták az öreg bükk meséit és Bálványosvár történetét. Minden foglalkozást lelkes önkéntesek vezettek, az izgalmas elnevezések mögött számtalan ötlet bújik meg, amelyek révén kisebb és nagyobb gyerekek szórakozva, szinte észrevétlenül szerezhettek ismereteket az állat- és növényvilágról, a természetben való viselkedés szabályairól, mondakincsünkről stb. Ebéd után felkerekedtek, erdészeti túrán, tájékozódási futáson vehettek részt, és az elsősegélynyújtás alapjait is megtanulhatták.
Délelőtt szerencsére kitartott az idő, délutánra azonban igencsak nekikeseredett, ám a szervezők és diákok bebizonyították, hogy egy kis eső nem akadály, és a tervezett program szerint lebonyolították a rendezvényt.
Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület elnöke elmondta: mintegy 200 résztvevővel zajlott a nap, ebből 180 tanuló, zömmel Oltfej, Felsőháromszék és Orbaiszék képviseltette magát. A cél, hogy a Csomád-környéki településeket bevonják, hiszen a helyieknek kell felismerniük, megbecsülniük és megóvniuk saját természeti kincseiket, a fiatal nemzedékek ilyen szellemben való nevelése tehát kulcsfontosságú.
Farkas Imola / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)
Figyeljünk kincseinkre!
Szombaton Bálványosfürdőn nyolcadik alkalommal szervezte meg a Tanulj és szórakozz a Büdös-hegy napján! elnevezésű rendezvényt a Vinca Minor Egyesület, a Csomád–Bálványos Natura 2000 terület gondnoksága.
A hagyományteremtő jelleggel bíró, egész napos rendezvény célja idén is az volt, hogy felhívja a figyelmet a Csomád–Bálványos védett terület természeti értékeire alternatív tantárgyversenyek, izgalmas vetélkedők által.
Rengeteg program zajlott párhuzamosan, a gyerekek a délelőtti tevékenységek révén ismerkedhettek a régió madárvilágával, beleshettek a gombák titkaiba, tündérkerti vigadalomban vehettek részt, meghallgatták az öreg bükk meséit és Bálványosvár történetét. Minden foglalkozást lelkes önkéntesek vezettek, az izgalmas elnevezések mögött számtalan ötlet bújik meg, amelyek révén kisebb és nagyobb gyerekek szórakozva, szinte észrevétlenül szerezhettek ismereteket az állat- és növényvilágról, a természetben való viselkedés szabályairól, mondakincsünkről stb. Ebéd után felkerekedtek, erdészeti túrán, tájékozódási futáson vehettek részt, és az elsősegélynyújtás alapjait is megtanulhatták.
Délelőtt szerencsére kitartott az idő, délutánra azonban igencsak nekikeseredett, ám a szervezők és diákok bebizonyították, hogy egy kis eső nem akadály, és a tervezett program szerint lebonyolították a rendezvényt.
Para Zoltán, a Vinca Minor Egyesület elnöke elmondta: mintegy 200 résztvevővel zajlott a nap, ebből 180 tanuló, zömmel Oltfej, Felsőháromszék és Orbaiszék képviseltette magát. A cél, hogy a Csomád-környéki településeket bevonják, hiszen a helyieknek kell felismerniük, megbecsülniük és megóvniuk saját természeti kincseiket, a fiatal nemzedékek ilyen szellemben való nevelése tehát kulcsfontosságú.
Farkas Imola / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)