Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Viharsarok Egyesület (Székelymuzsna)
7 tétel
2005. február 18.
Székelymuzsna Hargita, Maros és Brassó megyék határán található település. Itt él a székelyudvarhelyi Farkas doktor fia és élettársa, Farkas Wellmann Endre költő és Nemes Anna Borbála. Budapesten Endre és Borbála elhatározták, hogy Székelymuzsnán házat vásárolnak, amit korszerűsítettek, otthonossá tettek. Decemberben múlt egy éve, hogy a fiatalok, harmincas életévükhöz közeledvén, kiköltöztek Muzsnára. Ezt megelőzően a faluban létrehozták a Viharsarok Egyesületet, amelynek célkitűzése a mikroregionális fejlesztés, a falu és a térség felzárkóztatása a modern élet követelményeihez és a hagyományok ápolása. Mindezt megfogalmazták a Viharsarok.Erdély.Org honlapjukon. Az eltelt egy év alatt mintegy tíz programot és rendezvényt tudnak maguk mögött, és az elkövetkező időben a faluturizmust szeretnék meghonosítani, ehhez a Székelyderzsen lévő, és a világörökség részét képező unitárius templom ehhez igazi vonzerőt nyújtanak. A számítógép lehetővé teszi, hogy valaki Muzsnán éljen és Budapesten dolgozzon, mert Endre és Borbála könyvet, folyóiratot szerkesztenek az éteren keresztül. /Ferencz Imre: A falu vonzásában. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 18./
2005. április 12.
Farkas Welmann Endrének és Nemes Anna Borbálának köszönhetően Székelymuzsnán éledni kezdett a kulturális élet. Az általuk alapított Viharsarok Egyesület már számos rendezvényt tud maga mögött, most a József Attila év tiszteletére toborozták össze a muzsnaiakat. Iskolások szavalták a költő verseit. A Viharsarok szavalókört működtet és ifjúsági klubot. /(bb): Költészet Napja Székelymuzsnán. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 12./
2005. június 25.
Székelymuzsnán a helyi Viharsarok Egyesület intenzív német nyelvtábort szervez augusztus 8–15-e között. /Német nyelvtábor Székelymuzsnán. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 25./
2005. augusztus 5.
Végvár névvel megjelent Székelyderzs és Székelymuzsna ingyenes havilapjának első száma. A lapot az önkormányzat és a Viharsarok Egyesület /Székelymuzsna/ közösen adja ki, a helyi unitárius lelkészi hivatal, Demeter Sándor Loránd lelkész és Újvárosi Katalin tiszteletes asszony hatékony közreműködésével. Farkas Wellmann Endre a főszerkesztő. A Végvár politikai irányzatoktól függetlenül a civil szféra, az önkormányzat és a két település kulturális, ünnepi és hétköznapi eseményeiről, valamint egyházi életéről tájékoztat. /bágyi: Két falu havilapja. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), aug. 5./
2005. november 22.
Székelymuzsnán, a Viharsarok Egyesület háza táján újra fellendültek a különböző foglalkozások, gyermektevékenységek. Színjátszó kör is alakult, melynek első bemutatkozása a hagyományos októberi kulturális napra esett. A muzsnai gyermekszínjátszó kör nemrég elkezdte a második rövid darab betanulását. A Viharsarok Egyesület vers- és rajzpályázat mellett idén népdalversenyt is szervezett. Olyannyira sikeres volt a rendezvény, hogy mintegy hatvanan, többnyire gyermekek neveztek be a versenyre Muzsnáról és Székelyderzsből. November elejétől bútorfestést és bogozást tanítanak. /Barabás Blanka: A kultúráért és a néphagyományokért. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 22./
2006. április 26.
A székelymuzsnai Viharsarok Egyesület Nemes Anna Borbála vezetésével április 21–22-én anyanyelvi versenyt rendezett udvarhelyszéki vidéki iskolák ötödik-hatodik osztályos tanulói számára. Az első ilyen kezdeményezésű versenyen hat általános iskola diákjai – Székelyderzsből, Kányádból, Bögözből, Fenyédről, Máréfalváról, Parajdról – vehettek részt, csapatonként két tanulóval. A nyertesek részt vehetnek az anyanyelvi táborban, melyet júliusban rendez a Viharsarok Egyesület, ugyancsak Székelymuzsnán. Székelymuzsna színjátszó köre Weöres Sándor Csalóka Péter című vígjátékával kedveskedett a versenyzőknek. /Barabás Blanka: Jeleskedtek a máréfalvi diákok. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 26./
2016. augusztus 22.
Bemutatták a Bán Péter-mellszobor gipszvázlatát
A tíz éve elhunyt íróra, műfordítóra emlékeztek a székelymuzsnaiak a kilencedik falunapon, ahol leleplezték a Bán Péter-mellszobor gipszvázlatát.
A Viharsarok Egyesület a szomorú évfordulóra emlékképeslapot adott ki, és az ünnepi műsor után az irodalmár testvére, Bán Margit, valamint a hagyatékot gondozó egyesület elnöke, Nemes Anna Borbála leleplezte a Székelyudvarhelyi születésű, Baján élő szobrászművész, Harmath István által készítendő Bán Péter-mellszobor gipszvázlatát.
Az unitárius közösségi ház udvarán előbb István Adorján, Székelyderzs község polgármestere mondott köszöntőt a Szent István napján kezdődött kétnapos falunapon. Azzal az örömmel, hogy „saját utcájukért” dolgozhatnak.
Előbb az óvodások, majd a kisiskolások mutatták be ünnepi összeállításukat, aztán Geréd Gábor tanár-vállalkozó, az író jó barátja emlékezett az együtt töltött évekre. Az 1946. július 14-én született Bán Péterrel Székelyudvarhelyi középiskolás éveik alatt ismerkedett meg az emlékező. írogató diákokként tartották számon mindkettőjüket: Geréd egyik versét Bán lefordította litván nyelvre, ami meg is jelent.
Az ünnepség előkészítése során Geréd Gábor telefonkapcsolatba került Kányádi Sándorral, így az ő üzenetét is tolmácsolta szombaton. Bán sokszor átment kerékpárral Nagygalambalvára, de első verseit is a Napsugárban jelentette meg. Kányádi Sándor, akinek verseit litván nyelven tolmácsolta a műfordító, úgy érzi, „ha a néhai vékonypénzű literátort ilyen nagyra becsüli faluja, képes lesz talpra állni ez a közösség”. Amihez sok sikert, egészséget kívánt a Kossuth-díjas költő.
Geréd kiemelte: kettőjüket az orosz nyelv is összekötötte: hetente egy napon ezt használták kommunikációjukban. Példásnak említette munkabírását, tehetségét, és azt is, hogy bár kortársai nem becsülték, a falu ilyen „makacsul ragaszkodik” emlékének megőrzéséhez. Hiszen mint ismeretes, immár öt éve látogatható a helyi kultúrotthonban a Bán Péter-emlékszoba, és a Viharsarok Egyesület folyamatosan dolgozza fel írott hagyatékát, amely szintén ott kap majd helyet.
A megemlékezésen Demény Andrea diák Bán Péter-mesét olvasott fel, melynek hallatán újra bizonyossá vált: írója elkötelezettséggel vitte bele az egyetemes mesekultúrát a magyar mesevilágba. Harmath István szobrász életútjáról Dénes Kinga beszélt, majd felolvasta az írót-műfordítót személyesen ismerő művész visszaemlékezését.
Molnár Melinda
Bán Péter /Székelymuzsna, 1946. júl. 14. - Székelymuzsna, 2006. júl. 27./
Székelyhon.ro
A tíz éve elhunyt íróra, műfordítóra emlékeztek a székelymuzsnaiak a kilencedik falunapon, ahol leleplezték a Bán Péter-mellszobor gipszvázlatát.
A Viharsarok Egyesület a szomorú évfordulóra emlékképeslapot adott ki, és az ünnepi műsor után az irodalmár testvére, Bán Margit, valamint a hagyatékot gondozó egyesület elnöke, Nemes Anna Borbála leleplezte a Székelyudvarhelyi születésű, Baján élő szobrászművész, Harmath István által készítendő Bán Péter-mellszobor gipszvázlatát.
Az unitárius közösségi ház udvarán előbb István Adorján, Székelyderzs község polgármestere mondott köszöntőt a Szent István napján kezdődött kétnapos falunapon. Azzal az örömmel, hogy „saját utcájukért” dolgozhatnak.
Előbb az óvodások, majd a kisiskolások mutatták be ünnepi összeállításukat, aztán Geréd Gábor tanár-vállalkozó, az író jó barátja emlékezett az együtt töltött évekre. Az 1946. július 14-én született Bán Péterrel Székelyudvarhelyi középiskolás éveik alatt ismerkedett meg az emlékező. írogató diákokként tartották számon mindkettőjüket: Geréd egyik versét Bán lefordította litván nyelvre, ami meg is jelent.
Az ünnepség előkészítése során Geréd Gábor telefonkapcsolatba került Kányádi Sándorral, így az ő üzenetét is tolmácsolta szombaton. Bán sokszor átment kerékpárral Nagygalambalvára, de első verseit is a Napsugárban jelentette meg. Kányádi Sándor, akinek verseit litván nyelven tolmácsolta a műfordító, úgy érzi, „ha a néhai vékonypénzű literátort ilyen nagyra becsüli faluja, képes lesz talpra állni ez a közösség”. Amihez sok sikert, egészséget kívánt a Kossuth-díjas költő.
Geréd kiemelte: kettőjüket az orosz nyelv is összekötötte: hetente egy napon ezt használták kommunikációjukban. Példásnak említette munkabírását, tehetségét, és azt is, hogy bár kortársai nem becsülték, a falu ilyen „makacsul ragaszkodik” emlékének megőrzéséhez. Hiszen mint ismeretes, immár öt éve látogatható a helyi kultúrotthonban a Bán Péter-emlékszoba, és a Viharsarok Egyesület folyamatosan dolgozza fel írott hagyatékát, amely szintén ott kap majd helyet.
A megemlékezésen Demény Andrea diák Bán Péter-mesét olvasott fel, melynek hallatán újra bizonyossá vált: írója elkötelezettséggel vitte bele az egyetemes mesekultúrát a magyar mesevilágba. Harmath István szobrász életútjáról Dénes Kinga beszélt, majd felolvasta az írót-műfordítót személyesen ismerő művész visszaemlékezését.
Molnár Melinda
Bán Péter /Székelymuzsna, 1946. júl. 14. - Székelymuzsna, 2006. júl. 27./
Székelyhon.ro