Oktatási, szociális és egészségügyi támogatásokat nyújt a Verestóy Attila szenátor-üzletemberről elnevezett és általa létrehozott alapítvány, amelyet július 2-án mutattak be Székelyudvarhelyen. Verestóy azt nyilatkozta, fontos számára, hogy segítsen, így példát lehet mutatni. Sok dologban szükség van a segítségre, a tehetséges gyerekek felkarolására, támogatására. A gazdag ember imidzse sem mindig pozitív, jegyezte meg Salamon Márton László, a lap főszerkesztője. Verestóy arra gondolt, azt fogják mondani, az imidzse javításáért teszi, márpedig ez nem igaz. Ő mindig segített a rászorulókon. /(S. M. L.): „Idealistának is kell lenni” = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./

A Dr. Verestóy Attila Alapítvány alapítója Verestóy Attila üzletember, szenátor. A februárban bejegyzett alapítvány pályázati rendszerének három kiemelt támogatási területe van: az oktatás, az egészségügy, valamint a szociális támogatások. Az oktatási pályázatok által Hargita megyei lakhellyel rendelkező diákokat támogatnak: 20 középiskolás diákot havi 250 lejjel szeptembertől júliusig, és 10 egyetemistát havi 400 lejjel októbertől augusztusig. Erre várják az igénylőket. A támogatások elbírálásánál elsődleges szempontok a tanulmányi eredmények és a szociális helyzet. Egészségügyi vonatkozásban Hargita megyei lakhellyel rendelkező betegek kezelését támogatja az alapítvány, szociális területen az alapítvány hasonló szakterületekkel rendelkező szervezetekkel akar együttműködni, mint például a fogyatékos gyerekeket segítő székelyudvarhelyi Orbán Alapítvány. A kuratóriumi tagok köztiszteletben álló személyek: dr. Lőrincz Csaba, orvos, Hermann Gusztáv történész, Hajdó István nyugalmazott főesperes. Az alapítvány egymillió új lej alaptőkével indul, mely az alapító reményei szerint évente kétszázezer lej plusz jövedelmet is teremt. Amennyiben nem sikerül az alapítványon keresztül ezt az összeget kigazdálkodni, ennek biztosítását az alapító vállalja. /(Bágyi Bencze Jakab): Alapítvány három pilléren. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 4./ Emlékeztető: 2006-ban 53-54 millió dollár volt Verestóy vagyona. /Krónika (Kolozsvár), 2006. nov. 15./

Húsz helyett huszonkét középiskolást támogat a 2008–2009-es tanévben havi 250 új lejes ösztöndíjjal a dr. Verestóy Attila Alapítvány Hargita megyében. Az alapítványt Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor idén februárban jegyeztette be, és július elején volt a hivatalos bemutató. /Bágyi Bencze Jakab: Ösztöndíj középiskolásoknak. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 12./

„Életképes nemzeti közösség vagyunk mi, székely magyarok. Mutassuk meg hát, hogy – a meg nem valósult autonómia, a tőlünk megvont egymilliárd forint támogatás hiányában is (utalás a Gyurcsány-kormány Erdély-szerető intézkedésére) – képesek vagyunk magyar egyetemünk, intézményeink életben tartására. Ajánljuk fel Széchenyi közös közteherviselésének szellemében – egyénenként, közbirtokosságonként – anyagi támogatásunkat, ki-ki a maga lehetőségei szerint. Itt az ideje, hogy kiszolgáltatottságunkat felváltsa az elszánt, cselekvő, nemes közösségi szellem és akarat. Remélem, hogy a multimilliárdos szenátorunk kezdi az adakozást Széchenyi példáját követve!” – írta 2004 márciusában Papp Kincses Emese Szabad emberként című cikkében. És várt, reménykedett. Felhívása süket fülekre talált. Most pedig multimilliárdos szenátor végre meghallotta a szót, és cselekedett. Magánalapítványt hozott létre, szociális-egészségügyi támogatásokat osztogatott, 10 egyetemista és 20 középiskolás diák továbbtanulását is segíti. Örvendetes kezdeményezés. Folytathatná Frunda György, Markó Béla, sőt Kelemen Hunor is. Mégis van ami zavaró. Az egyik, hogy az alapítványt szemérmes szerénységgel saját magáról nevezte el: „Verestóy Attila Alapítvány”. Kár, hogy nem korábban, nem tíz vagy négy évvel ezelőtt, hanem MOST, a parlamenti választások küszöbén ajándékoz Verestóy Attila, aki mellékesen hatodszor (!) is megpályázza a szenátori bársonyszéket. /Papp Kincses Emese: Fehér (?) holló. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 2./

A Verestóy Attila Alapítvány sajtóirodája reagált Papp Kincses Emesének Fehér (?) holló /Hargita Népe, okt. 2./ című írására. Érthetetlen, hogy valakinek problémát okoz, hogy a szenátor adakozik. Egy olyan alapítványon keresztül, mely a nevét viseli, Verestóy Attila nevét. Az álszerénységet már nem kell pajzsként használni, a mai világban már nem szégyen a siker és a pénz. Végül egyetértenek Papp Kincses Emesével, az adományozás dicséretes tett, és ritka, mint az a bizonyos fehér holló. /Verestóy Attila Alapítvány Sajtóiroda: Fehér holló! Válasz Papp Kincses Emesének. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 9./

Működésének második évébe lépett a Dr. Verestóy Attila Alapítvány, sajtótájékoztatón mutatták be az idei pályázási lehetőségeket. Az oktatási pályázatok mellett külön pályázási lehetőséget kapnak a Hargita megyei kutatók, és keretet biztosítanak gyermekek egészségügyi gondjainak enyhítésére. Eddig 22 középiskolást és 11, Hargita megyei lakhellyel rendelkező egyetemistát támogattak. /Kéznyújtás a Verestóy-alapítványtól. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 6./

Átadták Székelyudvarhelyen a Dr. Verestóy Attila Alapítvány által biztosított ösztöndíjakat. 225 pályázat érkezett be, közülük 11 egyetemista és 22 középiskolás nyerte el a milliomos Verestóy támogatását. A középiskolásoknak 250, az egyetemistáknak havi 400 lej támogatás jár. /Segít a Verestóy-alapítvány. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 18./

Civil ösztöndíj rászorulóknak
Középiskolások, egyetemisták és fiatal kutatók számára hirdetett meg a hétvégén Székelyudvarhelyen tanulmányi ösztöndíjat a Dr. Verestóy Attila Alapítvány. „A jövő magad vagy” ösztöndíjprogram három éve működik, idén is 22 középiskolás havi 250, 11 egyetemista pedig havi 400 lejes támogatásban részesülhet tíz hónapon át.
A tanulmányi ösztöndíjon túl kutatási programot is működtet az alapítvány: évente egy kutató pályázatát támogatják. A szabályok szerint a kedvezményezettek Hargita megyei lakhellyel rendelkező fiatalok lehetnek.
A pályázási feltételekkel kapcsolatos további fontos tudnivalók, a szükséges dokumentumok, illetve a letölthető űrlapok az alapítvány honlapján (www. verestoyattila-alapitvany.ro ) megtalálhatók.
Az űrlapok igényelhetők a verestoyattilaalapitvany@yahoo.com emailcímen is. Érdeklődni a 0728-930916, a 0728-930916-os és a 0758 100 860-as telefonszámokon lehet. A középiskolások esetében a pályázatok leadási határideje augusztus 31-e, egyetemisták esetében szeptember 10-e.
B. T. E. Új Magyar Szó (Bukarest)

Verestóy: nem jutottunk még el a magyarság megbecsüléséig, de a tiszteletet már ki lehetett vívni
Az RMDSZ-szenátor a kilenvcenes évek óta megkerülhetetlen szereplője a székelyföldi, erdélyi és romániai politikának. Kapott már hideget-meleget, de bírja a kritikát. Egyebek közt arról faggattuk, hogy nála miért nem kopogtatott még a DNA, mit remél az idei választásoktól, illetve milyen a viszonya az udvarhelyi polgármesterrel, a Fidesszel, valamint hogy mi változhat az eddigi kis lépések politikájához képest. Nagyinterjú Verestóy Attilával...
– Sokan azt mondják – én is többször leírtam –, hogy politikai szerepét Ön kiválóan tudta saját gazdagodására is használni…
– Addig, amíg a törvény megengedte, gazdasági érdekeltségeket is felvállaltam, építettem ki. Volt, ami nem volt eredményes, volt, ami az volt. Viszont bármilyen vállalkozásomat fokozott figyelem kísérte az állami ellenőrző szervek részéről. Egyik legsikeresebb vállalkozásomat, amit el is kellett adnom, mert politikai nyomást éreztem – azt, hogy nem engedi a közeg, amiben élünk –, megléte alatt évente tizenhét állami ellenőrzés lepte meg, közben a másik három konkurens vállalatnál összesen kettő volt. Ilyen körülmények között nehéz volt építkezni, de lehetett. Nagyon sok olyan magyar vállalkozó volt és van, aki sikeres és megfelelő anyagi feltételeket teremtett. Tegye mindenki azt, amit én is teszek, s akkor talán sokkal jobb lesz ez a mi kis világunk.
Jelenleg a vagyonnyilatkozatok nyilvánosak, és az is, hogy ki mire használja megteremtett pénzét. Nem azt mondom, hogy ugyanúgy kell követni a példámat, de a vagyonnyilatkozatokból kiderül, hogy bár én nem Székelyföldön teremtek jövedelmet, a megteremtett bevételem több mint nyolcvan százalékát közcélra itt fordítom. Alapítványra, a sportmozgalom támogatására, közösségi és egyházi támogatásra. Tegye ezt mindenki megteremtett jövedelmének legalább egy tizedével.
– Nagyságrendet mondana?
– Több százezer eurót fordítok közcélra.
– Egyre gyakoribbak az ügyészségi eljárások RMDSZ-es magyar tisztségviselők ellen. Ön nem számol további eljárásokkal?
– Úgy vélem, járulékos veszteségként mi is számolhatunk azzal, hogy az ügyészség csapkodó és ide-oda kapkodó szelekciója minket sem kerül ki. Félek attól, hogy szelektíven, torzítva, a tényeket messze nem tekintetbe véve indulnak vagy indulhatnak olyan eljárások, amelyek megalapozottsága kétséges.
– Számít arra, hogy akár Ön ellen is?
– Ellenem nincs miért. Nem foglalkoztam soha közpénzzel. Nem voltam olyan helyzetben, hogy közpénzekről döntsek. Hosszú évek óta nagyon jól tudom, hogy engem megfigyelnek.
– Nem azért lehet úgymond „védettsége”, mert a Román Hírszerző Szolgálatot felügyelő parlamenti bizottságnak is tagja?
– Ez kétirányú utca, ugyanis aki a titkosszolgálatokat ellenőrző bizottságban benne van, az óhatatlanul tudomásul veszi, hogy a megfigyelés rá is kiterjed. Két évig hivatalosan lehallgattak, amire akkor derült fény, amikor aláíratták velem, hogy vegyem tudomásul, hogy lehallgattak. Ennek oka az volt, hogy a politikai egyezségek során olyan feladatot kaptam, hogy a romániai költségvetésnél alakítsunk ki olyan megoldást, hogy az általunk képviselt magyar közösségek, önkormányzatok megfelelő költségvetési támogatást kapjanak. Az ügyészség által megfogalmazott vád az volt, hogy én így diszkrimináltam a magyar községek és adminisztráció javára a román adminisztrációjú polgármesteri hivatalokkal szemben. Mert feltételül szabtam – írja a jegyzőkönyv –, hogy csak akkor szavazzuk meg a költségvetést, ha a magyar adminisztrációk megfelelő anyagi támogatásban részesülnek. Hosszú idő kellett elteljen, és sok meghallgatást kellett elszenvednem, amíg kétségtelenül sikerült bebizonyítani, hogy ez járt nekünk.
– Az eddigi kis lépések politikája nem vezet átütő eredményre. A törvénykodifikációk megtörténtek ugyan, de betartatni nagyon nehéz. Mi változhat? A jelöltek nagy része nem cserélődött ki. Mitől lesz erősebb az RMDSZ?
– Kétségtelen, hogy az RMDSZ állandóan megújuló politikai szervezet, hiszen volt ereje jelöltjeinek több mint felét cserélni, miközben a nyugati demokráciákban általában húsz-huszonöt százalékos a mandátumonkénti csere. Ezt a vádat nem tudom elfogadni. Az biztos, hogy az utóbbi egy-két évben határozott csökkenését lehetett látni annak a politikai erőnek, amivel az RMDSZ-nek potenciálisan rendelkeznie kellene.
– Ennek mi lehet az oka?
– A politikai belharc jegyeit látta nap mint nap a választópolgár, és abból lassan elege lett. Azt látta, hogy van két-három olyan magyar politikai erő, amely egymás ellen próbál valamit megoldani, ahelyett hogy közösen, összefogva együtt lépne fel a közösség érdekében. Ennek feltételét most megteremtettük. Ez az első olyan esztendő a kilencvenes évek nagy összefogása után, amikor ismét esély van egy nagy összefogás jegyében megmozdítani a magyarságot, és nem olyan arányban, mint az országos átlag, hanem jóval nagyobb arányban. Ha ez megtörténik, annak következményei szerintem beláthatatlanul pozitívak lesznek a magyar közösség számára. Ha sikerül megmozdítani a magyarságot, akkor nem az ötszázalékos küszöb körüli eredmény várható, minőségi áttörést valósíthatunk meg, ha a hat, hat és fél százalék fölé tudjuk emelni a választási eredményeket.
Látszik a valós esélye annak, hogy a Romániai politikai belharc következményeként két nagyobb tömb alakíthat ki egy-egy negyven, negyvenvalahány százalékos jelenléti arányt a következő parlamentben. Ha mi öt százalék körül leragadunk, akkor beállunk egy sorba, ahol nem mi leszünk az élen, ha viszont hat százalék fölött sikerül teljesíteni, akkor annak több következménye is lehet. Az egyik az, hogy a nagy pártok után mi következünk, a másik az, hogy egy ilyen aránynál a különösen nacionalista pártok közül többet ki lehet szorítani a parlamentből.
– Ön ideális viszonyokról beszél, miközben a mai reálpolitika azt sugallja, hogy csak az erő számít a romániai belpolitikában, a román politikum már csak így működik. Vagy Ön ezt másképp látja?
– Én úgy látom, hogy a nemzeti ügy megoldása nem egy nulla összegű játék, és ezt bizonyítja a valóság, ha kicsit átlépjük az országhatárt. Ezt viszont itt megértetni a román politikummal csak akkor lehet, ha a romániai közhangulat is felfogja és támogatja. Óriási a változás ebből a szempontból, de még nem elég. A román közhangulatra – annak ellenére, hogy a média sok mindent tesz azért, hogy lerombolja – nem jellemző a magyargyűlölet. Nem jutottunk még el a magyarság megbecsüléséig és szeretetéig, de a tiszteletet már ki lehetett vívni. Ez az alapja a következő lépéseknek. Ez valójában a pozitív, konstruktív erő megmutatása, és ez lehetséges.
Első lépésként sikerült egyezséget megvalósítani a polgári párttal, ez egy nagyon fontos első lépés volt. Ezt követte a második lépés, aminek kialakításában józan magyar politikai vezetők jelentős szerepet játszottak. Féltem, hogy független jelöltek indulnak. Erről konkrét egyeztetés volt, és örülök, hogy végül nem történik meg.
– Jól érzékelem, hogy 2016-ban valamiféle hárompárti, konszenzusos érdekképviseletet vizionál a romániai magyarságnak?
– Volt idő, még a kilencvenes évek elején, amikor éppen Toró Tiborral értettem egyet abban, hogy a belső választások jegyében kell az RMDSZ-t kialakítani. Most ez az egyetlen esély.
– Apropó, kampány. Itt van a „botrányos óriásplakátok” ügye. Erről Önnek mi a véleménye?
– Egy jó figyelemfelkeltés volt, akkor is, ha tartalmilag vitatkozhatunk vele.
– Ön vitatkozott vele? Mivel győzték meg?
– Vitatkoztam vele, természetesen. Mint minden sarkításban, ebben is van támadási felület. De kiemel egy olyan dolgot, amire a közfigyelmet fel kellett hívni. Ha csak a puszta számokat nézzük: lehet, vitatható, hogy teljes egészében mi tartjuk el Bukarestet, de az tény, hogy az itteni emberek tisztességesebb és jobb adózók, mint a Kárpátokon túliak. És ezt valahol meg kellett mutatni. Ha már állandóan vitatják az állammal szembeni lojalitást, akkor itt látszik, hogy kik a lojálisak és a kevésbé lojálisak a román államot támogató, adózó polgárok szemszögéből. Mert az egyik legfontosabb szempont nem az, hogy hányszor énekeljük el a himnuszt egy rendezvényen, hanem az, hogy tisztességgel befizetjük-e az adót. Ez szerintem sokkal fontosabb tényező. Erre hívta fel a figyelmet ez a kis plakátháború.
– Sikeresnek tartja?
– Szükségesnek tartom.
– Milyen a viszonya a némileg független és önjáró udvarhelyi polgármesterrel, Gálfi Árpáddal?
– Többször találkoztunk, és úgy érzem, együtt tudunk dolgozni, mert mindkettőnknek fontos Udvarhely jövője, a város fejlődése. Azt szeretném, ha sikerülne néhány fontos projektben egyesíteni eszközeinket (például ipari park, terelőút), olyan életképes, megvalósítható tervek kellenének, amelyekhez Bukarestből megfelelő finanszírozást tudunk szerezni. Ahogy például a Kipi-Kopi óvoda építéséhez is sikerült több mint ötmillió lej kormánypénzt hozzátenni.
– Hosszú ideig az RMDSZ-nek nem volt jó kapcsolata a Fidesszel. Mi az, ami változott, és miért?
– Változott mind a két politikai erő filozófiája. A Fidesz végül is belátta, hogy az RMDSZ körül valósítható meg az a magyar összefogás, amit évekkel ezelőtt úgy látott, alternatívaként kell megfogalmazni az RMDSZ-szel szemben. Ez egy óriási előrelépés. És ehhez arra is szükség volt, hogy most arról beszéljünk, nem RMDSZ-listára kérjük a választók szavazatát, hanem az összefogás listájára, a magyar listára.
Életrajzi adatok
Verestóy Attila Székelyudvarhelyen született 1954. március 1-jén. A Bukaresti Műszaki Egyetem vegyészmérnöki karán diplomázott 1978-ban. 1994-ben fejezte be tanulmányait a bukaresti Nemzeti Védelmi Kollégiumban (Colegiul Național de Apărare), ezt követően a németországi George C. Marshall Stratégiai Tudományok Kollégiumában tanult. 1999-ben a Bukaresti Műszaki Tudományegyetem szervetlen kémia és környezetvédelem szakán doktori címet szerez. Gyakorlómérnökként kezd dolgozni 1978-ban, előbb a gyergyószentmiklósi Mecanica üzemben, majd a székelyudvarhelyi Gábor Áronban. 1980-tól tanársegéd a Bukaresti Műszaki Tudományegyetem vegyészmérnöki karán, majd ’83-tól ’89-ig a Bukaresti Szervetlen Vegyipari Kutatóintézet tudományos kutatója. 1990 januárjától a Nemzeti Megmentési Front tanácsosa, Király Károly alelnök irodája szakértőcsoportjának tagja. 1990 óta Hargita megye RMDSZ-szenátora, 2004-től az RMDSZ szenátusi frakciójának vezetője, és néhány év megszakítással 1997 óta az udvarhelyszéki területi RMDSZ elnöke. Verestóy Attila alapítója, elnöke és főtámogatója a Székelyudvarhelyi Kézilabda Club (SZKC), valamint a Dr. Verestóy Attila Alapítványnak. Nős, egy gyereke és két unokája van.
Szőke László
Székelyhon.ro