A Velencei Bizottság után az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) is elmarasztalta Romániát a tavalyi választási törvények miatt. A jelentés annak a törvénycikkelynek a törlését javasolja, amely különböző feltételeket állít a parlamentben jelen lévő és a parlamenten kívüli kisebbségi szervezetek számára. Az EBESZ bizottsága azt is kifogásolja, hogy Románia alig két hónappal a választások előtt módosította a választási törvényt. A jelentésben a legnagyobb hangsúlyt a választás hitelességének a megkérdőjelezhetősége kapta. A választási törvények kisebbségekre vonatkozó fejezetét tavaly azt követően módosították, hogy kiderült, az RMDSZ-en kívül a Magyar Polgári Szövetség is a magyar kisebbség szavazataira számít. A vele szemben támasztott feltételeket a Velencei Bizottság szinte teljesíthetetleneknek minősítette. A Velencei Bizottság az Európa Tanács felkérésére vizsgálta meg a román törvényt, azt követően, hogy Németh Zsolt és Braun Márton fideszes képviselő határozatjavaslatot terjesztett a parlamenti közgyűlés elé. Frunda György elmondta, megpróbálta lebeszélni őket a határozattervezet benyújtásáról. Két héttel később Frunda azzal a javaslattal próbálta menteni a romániai törvényt, hogy a Velencei Bizottság vizsgálja meg az európai országok választási gyakorlatát e tekintetben. Frunda nem osztja a Velencei Bizottság álláspontját. Szerinte a román törvény egyik célja az volt, hogy egy kisebbséget ne képviseljen több szervezet. /Bakk Miklós, Gazda Árpád: Szemben az európai főárammal. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

Frunda György, az RMDSZ „európai szenátora” elutasítja a Velencei Bizottság és az EBESZ kritikus szakvéleményét a román választási törvényekről – mindkét jelentés azt kifogásolja, hogy a törvény privilegizálja a parlamenti képviselettel rendelkező kisebbségi szervezeteket, és erősen korlátozó, majdhogynem tiltó feltételeket támaszt a törvényhozásban képviselőkkel nem rendelkező szervezetekkel szemben. Frunda György az elutasításnál szerzett jogokra hivatkozott. Szerzett jogokon Frunda György sokkal inkább azt érti, hogy amennyiben ő és társai megszerezték a parlamenti széket, akkor azt ne kelljen demokratikus versenyben újra és újra megmérettetés tárgyává tenni, írta Bakk Miklós. /Bakk Miklós: A mi kis európaiságunk. = Krónika (Kolozsvár), febr. 22./

A választásokon tapasztalt számos hiányosságot, szabálytalanságot sorolt fel az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint a Velencei Bizottság jelentése, amely megkérdőjelezi a tavalyi romániai elnök- és parlamenti választások eredményeit. Ismeretes, Traian Basescu a parlamenti választások eredményét kétségbe vonva, még a második forduló előtt választási csalással vádolta az SZDP-t. Az EBESZ jelentése összesen 36 ajánlást fogalmazott meg Románia számára. Elsősorban azt kifogásolta, hogy a román parlament egyfajta matricát vezettek be, amely az új típusú személyi igazolványra ragasztva tanúsította, hogy az illető már szavazott, azonban ezt könnyűszerrel le lehetett kaparni a személyi okmányról. /Szabálytalanságokat tapasztalt az EBESZ a választásokon. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 23./

Önnön hatalmának végleges megerősítése, minden döntési jog kisajátítása, a más hangok, vélemények, nézetek demokratikus köntösbe öltöztetett kirekesztése – erről szól az RMDSZ kisebbségi törvénye, állapította meg Farkas Réka, a lap munkatársa. A tartalommal kapcsolatban nagy volt a titkolózás. Mostanáig a szűk munkacsoporton és a legfelsőbb vezetésen kívül senki nem ismerhette meg a tervezet tartalmát. Markó Béla több ízben kifejtette, figyelembe veszik a módosító javaslatokat. A kisebbségi törvénytervezet a nemzeti kisebbségek jogállásának rendezése ürügyén teljhatalommal kívánja felruházni a parlamenti képviselethez jutott szervezeteket. Önrendelkezési jogosítványt nem az erdélyi magyarságnak, csak az RMDSZ-nek, és gondoskodik arról is, hogy senki másnak ne legyen esélye bekerülni a jelentős jogkörökkel felruházott Országos Kisebbségi Tanácsba, illetve az autonómiatanácsba. A jogalkotók a kisebbségi törvénybe szóról szóra átemelték a tavalyi választási törvény Velencei Bizottság, Európai Parlament és az Egyesült Államok külügyminisztériuma által elítélt cikkelyeit. Az RMDSZ nem szánt hosszú időt a vitára, március 23-ig tehetik meg módosító javaslataikat a megkérdezettek, az ütemterv szerint március 31-ig a kormány asztalán kell lennie a jogszabálynak. A háromszéki RMDSZ a történelmi egyházak képviselőit, civil szervezeteket hívott meg az első beszélgetésre. A sajtót és a Székely Nemzeti Tanács képviselőjét hívatlan vendégként nem engedték be a terembe. ,,Egy alkotási folyamat zajlik, nem tartozik a közvéleményre” – fejtette ki Márton Árpád képviselő. /Farkas Réka: Jogsértő kisebbségi törvénytervezet. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 19./

Fennakadhat a Diszkriminációellenes Tanács szűrőjén az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezet, nyilatkozott Asztalos Csaba, a tanács elnöke. Az államtitkár szerint el lehet kerülni a diszkriminációt, ha a törvényalkotó követi a Velencei Bizottságnak a tavalyi választási törvények kisebbségi fejezetével kapcsolatos 2004/300-as számú véleményezését. A törvénynek nem szabad különbséget tennie a parlamenten kívüli és a parlamenti képviselettel rendelkező szervezetek között. A Magyar Polgári Szövetség elnöksége szerint határozott lépést kell tenni a romániai magyar nemzeti közösség autonómiatörekvéseinek megvalósítása érdekében. Az MPSZ leszögezte: közösen jobb törvényt tudnak készíteni. Markó Attila kisebbségügyi államtitkár leszögezte, a beküldött véleményekből kiderült, a romániai magyar közösségen belül egyetértés van abban, hogy a reprezentativitási kritériumoknak létezniük kell. /Gazda Árpád: Asztalos bekeményít. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 1./

Március 29-én a Romániai Magyar Szóban megjelent Barabás István Aláírni veszélyes! című cikke, amelyben a szerző azt bizonygatta, hogy ha a Magyar Polgári Szövetség párttá alakul, akkor ennek a magyar egység, a romániai magyarság látja kárát. Román Győző reagált erre, megállapítva, Barabás nem szólt arról, hogy az RMDSZ nyomására a parlament által elfogadott jogszabály olyan szűk időhatárt adott a nem parlamenti kisebbségi szervezetek számára az aláírások megszerzésére, hogy a listák ellenőrzése nem volt lehetséges, ezt a Velencei Bizottság is antidemokratikusnak titulálta. Román Győző kifogásolta Barabásnak az Országos Magyar Pártra vonatkozó kitételeit is, ezek tele vannak tévedéssel. Barabás István az (Országos) Magyar Párttal akarta példázni, hogy mennyire fontos az erdélyi magyarság egysége. Barabás szerint valaha a Magyar Néppárt is megbukott, vezetői az ismeretlenségbe távoztak. Valójában Kós Károly akarta föltámasztani a Magyar Néppártot. /Román Győző: Ki ellenzi a romániai magyar pluralizmust? = Erdélyi Napló (Kolozsvár), ápr. 19./

A Velencei Bizottság és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) véleményezésére vár a kormány a kisebbségi törvény tervezetének elfogadása előtt – jelentette be Oana Marinescu kormányszóvivő. A Velencei Bizottság és az EBESZ korábban kritikákat fogalmazott meg a szövegnek a parlamenti képviselettel nem rendelkező kisebbségi szervezeteket diszkrimináló rendelkezéseivel szemben. /Salamon Márton László: Európai véleményezésre vár a kisebbségi törvénytervezet. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 22./

Az RMDSZ jó súllyal, aránnyal van jelen a kormányban, kormányfő-helyettese, három további minisztere, kilenc államtitkára van, és több államtitkári rangú vezetője dolgozik különböző országos hivatalok és hatóságok élén. Ezzel az RMDSZ valóra válthatja mindazokat az ígéreteket, amelyeket a választási kampányban tett – jelentette ki Markó Béla miniszterelnök-helyettes április 23-án a Marosvásárhelyen rendezett sajtótalálkozón. A találkozóra – amelyet moderátorként Stanik István, a szövetség új kommunikációs tanácsosa vezetett – a hazai magyar írott és elektronikus sajtó képviselőit hívták meg. Az RMDSZ elnöki hivatalának sajtóirodája pedig erre az alkalomra elkészítette a Jelenlét című füzetet, amely – a sajtó munkájának megkönnyítése végett – az RMDSZ valamennyi szervezeti, kormányzati és parlamenti tisztségviselőjének címét és telefon-elérhetőségét is tartalmazza. Markó leszögezte: az erdélyi autópálya építése folytatódik. A kisebbségi törvénytervezetnek a kormány által történt halasztását az elnök a kabineten belüli ellenzéssel magyarázta. /Tibori Szabó Zoltán: RMDSZ-es médiatalálkozó. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A kisebbségi törvénytervezetből kikerültek azok a rendelkezések, amelyeket a Velencei Bizottság és az EBESZ kisebbségügyi főbiztosa diszkriminatívnak talált, így az RMDSZ nem látja okát annak, hogy az említett szervezetek ne véleményezzék pozitívan a tervezet szövegét – jelentette ki Márton Árpád képviselő a marosvásárhelyi médiatalálkozón. A változtatás után 15 helyett a kisebbség összlétszáma 10 százalékának kell aláírnia a támogatólistát, illetve a 15 megyés területi megoszlásból kikerült a kötelező bukaresti taglista; a 25 ezres taglétszám felső határként érvényben maradt. A sajtóval fenntartott kapcsolatáról Markó Béla elmondta, politikusi pályafutása alatt soha nem perelt be egyetlen újságírót sem, a replika jogával is mindössze két-három esetben élt. „Szélsőséges pártokhoz közel álló lapoknak nem is replikázom” – jelentette ki Verestóy Attila szenátor, aki szerint nagyon sok alaptalan támadás érte személyét. /Salamon Márton László, Szucher Ervin: Nem diszkriminál a kisebbségi törvény? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

Okafogyottá vált lemondása, így visszavonta azt – nyilatkozta május 12-én Csapó József, az SZNT Állandó Bizottságának sepsiszentgyörgyi ülését követően. Kifejtette, távozásának két oka lett volna: nem rendezték az SZNT és EMNT viszonyát, illetve nem sikerült feloldani azokat az átfedéseket, amelyeket az állandó bizottsági tagok más szervezetekben betöltött vezető tisztségei okoztak. Csapó leszögezte: mindkét kérdésben orvoslás történt, és garanciákat kapott, így nincs oka a távozásra az SZNT elnöki tisztségéből. A Székely Nemzeti Tanács az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal a jövőben tisztességes partneri viszonyt szeretne kialakítani. Indítványozni fogják, hogy az erdélyi magyarság sorsdöntő kérdéseiben továbbra is együtt lépjenek fel. Az SZNT elnöke szerint a két szervezet egymás mellé rendelt viszonyára való törekvés nem válthat ki nézeteltéréseket. Csapó másik kifogása is megoldódott, az állandó bizottsági tagok többsége lemondott az MPSZ-ben, illetve az EMNT-ben elfoglalt vezető tisztségéről. /Farkas Réka: Csapó József visszavonta lemondását. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./ Tulit Attila, az SZNT alelnöke Csapó kérésére lemond a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) országos alelnöki tisztéről. „Az átfedések mától megoldódtak, így az SZNT önállóan tudja megvalósítani céljait. Csapó József bejelentette, hogy május 16-áig felkérik a kormányt és az RMDSZ-es honatyákat, hogy változatlan formában terjesszék a parlament elé az autonómia-statútumot. A dokumentumot a Velencei Bizottsághoz is eljuttatják. /Bíró Blanka: Csapó marad az SZNT elnöke. = Krónika (Kolozsvár), máj. 13./

Kilenc Kovászna és Hargita megyei román liga és alapítvány kéri a kormányt, hogy halassza el a kisebbségi törvény elfogadását, amíg a Velencei Bizottság nem nyilvánít véleményt a tervezetről, ne engedjen „az RMDSZ zsarolásának és nyomásának”. Tiltakoznak az RMDSZ tervezetének előírásai ellen, amelyek „túllépik az európai törvények standardjait és a demokratikus államok gyakorlatát, és megteremtik az etnikai alapú területi autonómia alapjait a két megyében”. /Ellenzik a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 18./

Május 19-én az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Nagyváradon Autonómia és integráció címen nemzetközi konferenciát szervezett. – Romániában el kellene már jutni oda, hogy az autonómia kérdéséről érdemi párbeszédet lehessen folytatni, és a román hatalom ne zárja ki „látatlanban” a területi autonómiáról folyó párbeszédet – mondta Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke előadásában. Németh Zsolt kifejtette: A mi Európa-víziónk a polgárok Európája, amely az állampolgárok minél szélesebb köreinek megfelelő életfeltételeket teremt. Smaranda Enache, a marosvásárhelyi Pro Európa Liga elnöke előadásában emlékeztetett a romániai magyarság rohamos fogyására. Úgy vélte, hogy a román hatalomnak el kell fogadnia az autonómiát. Gabriel Andreescu emberjogi aktivista előadásában élesen bírálta az RMDSZ által kidolgozott kisebbségi törvénytervezetet. Úgy vélte, a törvény meggátolja a kisebbségek szervezetei közötti megmérettetést. Kifogásolta a kisebbségi szervezetek létrehozására és választásokon való részvételére vonatkozó előírásokat. A konferencián résztvevő Marian Mandache, a roma kisebbség képviselője közös fellépést szorgalmazott, hogy megakadályozzák a tervezet jelenlegi formájában való elfogadását. Toró T. Tibor, RMDSZ-es parlamenti képviselő, az EMNT alelnöke megállapította: a tervezet rendszerbe foglalja a gyakorlatban már létező jogokat, de nem próbál többletet adni. Toró a tervezet erős pontjának nevezte, hogy megfogalmazza a kulturális autonómiát. Bakk Miklós politológus szerint a tervezet súlyos hibája az, hogy közjogi formába betonozza be a parlamenti kisebbségi szervezetek monopóliumát. Szerinte a kulturális autonómia megfogalmazása révén egyúttal strukturális reformokat is végre kellett volna hajtani, nemcsak összefoglalni a már létező jogokat. Szász Jenő, a Magyar Polgári Szövetség elnöke szerint a tervezet önbecsapást jelent, amely nemzetárulással ér fel. /Borbély Tamás: Bírálatok össztüzében a kisebbségi törvénytervezet. EMNT-autonómiakonferencia Nagyváradon. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 21./ A sajtótájékoztatón részt vett Gál Kinga, Európai parlamenti képviselő, és az uniót működtető alapelvekről szólt: az önkormányzatiságról és a szubszidiaritás elvéről. „Ezért lényeges, hogy az Európai Parlament Romániáról szóló jelentésben szerepel ez a két elv a romániai kisebbségekre és kifejezetten a magyar kisebbségre kiemelve. Ezen alapelvek segítségével és az EU területén működő autonómiákat, azok eszközként való alkalmazását tekintve, elmondhatjuk, hogy az unió és az autonómia összeegyeztethető, remélem, hogy ez megtörténik Romániában is.” Franz Matscher, a Velencei Bizottság tagja arról beszélt, hogy Európa jelentős nemzetállamai nem tudnak mit kezdeni a kisebbségvédelemmel és az autonómia kérdésével. A többségnek és a kisebbségnek közös nevezőre kell jutnia, reméli, hogy ez Romániában is meglesz, magyarázta az osztrák vendég. /Lakatos Balla Tünde: Autonómia a többség és kisebbség egyetértésével. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

Sürgősségi kormányrendelettel módosítják a választási törvényt – döntötték el július 11-én a kormánykoalíció pártjainak képviselői. Az új előírások értelmében kötelezővé válik a választói kártya használata. Arról is döntöttek, hogy a kormány július 18-án mond le, Traian Basescu államfő pedig 19-én nevezi meg az új miniszterelnököt. A hatályos ötszázalékos választási küszöb csökkentését kérték az RMDSZ képviselői, azonban a testület elvetette a négyszázalékos küszöb bevezetésére vonatkozó RMDSZ-javaslatot. A Krónika arra is kíváncsi volt, hogy a választási törvény módosításánál figyelembe veszik-e azokat a bírálatokat, amelyeket az Európa Tanács jogásztestülete, a Velencei Bizottság, az Európai Parlament, az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ), valamint az Amerikai Egyesült Államok törvényhozása is megfogalmazott a tavalyi törvénnyel kapcsolatban. Az említett szervezetek demokráciaellenesnek tekintették a jogszabály kisebbségi fejezetét, mely monopolhelyzetet biztosított a hatalmon levő kisebbségi szervezeteknek, így az RMDSZ-nek is. Takács Csaba úgy vélte, a felsorolt szervezetek állásfoglalásai félretájékoztatáson alapultak. Szerinte a Magyar Polgári Szövetség a feltételeket csalással próbálta teljesíteni. /A koalíciós pártok ismertették az előrehozott választások menetrendjét. = Krónika (Kolozsvár), júl. 12./

Szeptember 7-én Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes Bukarestben fogadta a Velencei Bizottság szakértőit, Alain Chablaist és Sergio Bartolét. A megbeszélés során Markó Béla tájékoztatta a küldöttséget a kisebbségi jogok terén eddig elért eredményekről, a kisebbségi intézmények működéséről, arról, hogy a 2003-ban módosított alkotmányban bővült a kisebbségi jogok skálája, a módosított tanügyi törvény ma már minden szinten lehetővé teszi az anyanyelvű oktatást, és hogy a közigazgatási törvény módosítása is jogokat biztosít a kisebbségben élő közösségeknek. Az RMDSZ által a tavalyi választások után kidolgozott és előterjesztett kisebbségi törvénytervezet tartalmát részletesen ismertette. „Az RMDSZ továbbra is fenntartja álláspontját, miszerint a kisebbségi tanács véleményezését kötelezően figyelembe kell venni az oktatási, kulturális intézmények igazgatóinak kinevezésekor” – hangsúlyozta Markó Béla.. /Markó fogadta a Velencei Bizottság szakértőit. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 8./

Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség Kovászna megyei szervezetének elnöke kijelentette, hogy Markó Béla RMDSZ-elnök félrevezette a Velencei Bizottságot a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény kapcsán. Markó megpróbálta kedvező színben feltüntetni a diszkriminatív törvényt, mivel a testület tagjai nem ismerték a jogszabály-tervezetet, mondta Gazda. Gazda Zoltán közölte, az MPSZ központi vezetősége levelet kíván küldeni a Velencei Bizottságnak, Traian Basescu államfőnek, Calin Popescu Tariceanu miniszterelnöknek, a parlament házelnökeinek és a parlamenti pártok elnökeinek, és felhívja a figyelmüket arra, hogy a törvénytervezet diszkriminatív elemeket tartalmaz, akárcsak a választási törvény. /MPSZ-bírálat Markó címére. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 16./

A kulturális autonómia különböző megvalósítási lehetőségeiről tartott előadást Salat Levente, a Babes-Bolyai Egyetem prorektora, Márton Árpád képviselő pedig a közép- európai kulturális autonómiatörvényes kereteiről értekezett azon a kétnapos autonómia szemináriumon, amelyet a Project on Ethnic Relations (PER) szervezett a hét végén Marosvásárhelyen. Bogdan Aurescu, a Velencei Bizottság képviselője a kulturális autonómiát a többség szemszögéből mutatta be, Markó Attila, az etnikumközi főosztály államtitkára a kisebbségi törvénytervezetről beszélt. Frunda György szenátor szerint nem elég, ha a kisebbségi jogokat törvényekbe foglalják, hanem azokat intézményesíteni kell. Kiemelte, hogy a román többségnek meg kell értenie, egy kisebbség akkor lojális, ha a jogait biztosítják. Salat Levente szerint a romániai magyarok autonómiatörekvései akkor lehetnek sikeresek, ha mind a román többség, mind a magyar kisebbség jelentősen változtat az álláspontján. A magyarság hangadóinak tudatosítaniuk kell, hogy az autonómia nem valósul meg egyoldalú politikai nyilatkozatokkal, a különböző autonómiaformák megvalósulásához politikai bölcsességre és professzionalizmusra van szükség. /Mózes Edith: Egy kisebbség akkor lojális, ha biztosítják a jogait. Autonómiaszeminárium a Bernády Házban. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 17./

Kedvezően véleményezte a Velencei Bizottság a kisebbségi törvénytervezetet – tájékoztatott Markó Béla RMDSZ-elnök, miniszterelnök-helyettes, akit azért hívták meg Velencébe, hogy ismertesse a román kormány és az RMDSZ álláspontját. Markó a bizottság soros ülésén kérte a testület támogatását, hogy minél európaibb jogszabály születhessen, amely alkalmas lesz arra, hogy a kisebbségi közösségek számára megfelelő jogokat, e jogok gyakorlásához pedig megfelelő intézményeket biztosítson. A román kormány nevében a román Etnikumközi Hivatal és a román külügyminisztérium küldte el véleményezésre e nemzetközi testülethez a törvénytervezetet. A Velencei Bizottság jelentéstevői pedig kidolgoztak egy jelentést, melyet egyhangúlag elfogadtak október 22-én. A Velencei Bizottság állásfoglalásában üdvözli a romániai kisebbségek törvénytervezetét, úgy értékeli, hogy ez a jogszabály lehetőséget fog teremteni Romániában a kisebbségi jogok megerősítésére és kiszélesítésére. Az állásfoglalás szerint a kulturális autonómia eszköz arra, hogy a nemzeti közösségek közvetlenül részt vegyenek minden olyan döntésben, amely saját oktatásuk, kultúrájuk megőrzésében és fejlesztésében jelentőséggel bír. „A kisebbségi törvénytervezetben rögzített kulturális autonómia képes arra, hogy biztosítsa a nemzeti kisebbségek számára a tényleges döntéshozatali jogosítványokat, nem csupán egyszerű konzultációs jogot, ahogy gyakran más országokban rögzítették” – olvasható a bizottság véleményezésében. A Velencei Bizottság – hivatalos nevén az Európa Tanács Joggal a Demokráciáért Európai Bizottsága – független nemzetközi jogászokból álló testület. A bizottság egyetlen kifogást tett szóvá, ez a jogorvoslatra vonatkozik, a kisebbségi törvénytervezetben ugyanis nincs pontosan meghatározva, hogy jogsérelem esetén milyen szankció jár. Ismeretes, a Velencei Bizottság a romániai önkormányzati választási törvény véleményezésekor azon aggodalmának adott hangot, miszerint a jogszabály diszkriminatív előírásokat tartalmaz, hiszen nem teremt esélyegyenlőséget a parlamenti képviselettel rendelkező, illetve nem rendelkező nemzeti kisebbségi szervezeteknek a választásokon való részvételéhez. A nagy vitát kiváltott választási törvény ugyanis arra kötelezi a parlamenti képviselettel nem rendelkező szervezeteket, hogy a bejegyzéshez szigorú feltételeknek tegyenek eleget. /Velencei Bizottság: zöld út a kulturális autonómiának. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 24./

A szenátus törölte a kisebbségi törvénytervezet kulturális autonómiáról szóló fejezetét. Egyetlen nappal a Velencei Bizottság pozitív jelentése, néhány nappal a román–magyar közös kormányülés mosoly-offenzívája után, és alig egy nappal az EU-országjelentés nyilvánosságra hozatala előtt. A szenátusi vita rácáfol arra a közvélemény-kutatási adatokkal is alátámasztott elméletre, miszerint az RMDSZ kormányzati felelősségvállalásával megváltozott a többségnek a kisebbségről, mindenekelőtt pedig az erdélyi magyarokról alkotott képe az utóbbi tíz évben. Nastase kijelentette: az Alkotmánybírósághoz fordulnak, ha a parlament nem csonkítja meg a tervezetet. És Rus, aki nagyrészt megkapta Kolozsvár magyarságának támogatását a helyhatósági választásokon, most a magyarok „szeparatista törekvéseiről” beszél. Joggal vetődik fel a kérdés: hatékony-e ez a fajta érdekérvényesítési politika? /Székely Kriszta: Szenátusi nem. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 25./

A kormányon levő pártok rendszeresen kisebbségbarátságot mímelnek, míg az ellenzékiek a román nemzeti érzelmek védelmezőinek tüntetik fel magukat. Hasonlóan viselkedtek a jelenlegi hatalmat alkotó pártok is ellenzékként, s nyilvánvaló, hogy most is csak kényszerűségből támogatták az elképzelést. A szenátorok nem voltak tekintettel arra, hogy a Velencei Bizottság pozitívan véleményezte a kisebbségi törvény tervezetét. A radikális magyar csoportosulásokat most szövetségesként üdvözli a Nagy-Románia Párt. A tervezet ellen szövetkezett Vadim Tudor, Funar, Paunescu, Dan Voiculescu és Szász Jenő, állította Bálint Zsombor. Az október 24-i szenátusi botrány a román demokrácia kudarca. /Bálint Zsombor: Zsákutcában a kisebbségi törvénytervezet. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 25./

Dorin Florea, Marosvásárhely polgármestere sajtóközleménynek álcázott politikai állásfoglalást adott ki. Ebben kifejtette: „Romániában az utóbbi évek munkája és áldozata árán megvalósított értékek vannak, amelyek esetében a politikai kompromisszum megengedhetetlen. (...) A régi sebek feltépése, a szeparatista és szegregacionista tendenciák álcázott táplálása a közigazgatás és oktatás szintjén, az alkotmányos előírások könnyed semmibevevése rontja a multikulturális közösségek nyugalmát és szembeállítja a polgárokat. Azt a pozitív diszkriminációt, tüntető kiváltságokat, amelyekkel a törvénytervezetnek megfelelően egyes kisebbségek rendelkeznek, nem fogadják el, sőt az Európai Unió tagállamainak többsége elutasítja”. Floreának az EU-val kapcsolatos állítása nem igaz, sőt, a Velencei Bizottság elfogadta a tervezetet. /Mózes Edith: Dorin Florea és a kisebbségi törvény. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 26./

A Magyar Polgári Szövetség kéri az RMDSZ csúcsvezetőinek lemondását, a kisebbségi törvénytervezet visszavonását és egy másik, az autonómiáról szóló tervezet előkészítését, amelyet a teljes magyar nemzeti közösség elfogad. Az MPSZ szerint az RMDSZ vezetőinek vállalniuk kell a politikai felelősséget a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezet kudarcáért, és le kell mondaniuk, olvasható október 26-án kiadott közleményükben. “Bármennyire igyekszik is Markó Béla sikeresnek beállítani a Velencei Bizottságnál való szereplésüket, teljesen nyilvánvaló, hogy az kizárólag csak a szándékot minősítette kedvezően, a törvénytervezettel kapcsolatban azonban úgy döntött, hogy alaposabban meg kell még vizsgálja azt, de már első olvasatban számos kritikát fogalmazott meg vele szemben” – áll a közleményben. “Az RMDSZ csúcsvezetőinek felelőssége, hogy olyan kisebbségi törvénytervezetet készítettek, amely nem rendelkezik a romániai magyar társadalom többségének, történelmi egyházaink, magyar civil szervezeteink támogatásával, ezért az elutasított törvénytervezetet a romániai magyar társadalom nem tudja, nem kívánja megvédeni” /Hazai krónika. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 27./

Markó Béla miniszterelnök-helyettes november 7-én Bukarestben részt vett a Kin-state involment in minority protection – Lessons learned című könyv bemutatóján. A Nemzetközi Jog és Nemzetközi Kapcsolatok Egyesülete, a Velencei Bizottság és a Külügyminisztérium együttműködésével kiadott kötet a 2004. február 12-én Bukarestben megrendezett szeminárium anyagát tartalmazza, az előadások a kisebbségvédelem európai gyakorlatát járják körül, különös figyelemmel a státustörvény kedvezménytörvény által kiváltott szakmai és politikai vitákra. Markó szerint az elmúlt 15 évben szemléletváltás történt a nemzeti kisebbségek problémái rendezése tekintetében. Ugyanígy, hosszas viták előzték meg a Magyarország által bevezetett kedvezménytörvény elfogadását. Markó Béla jogosnak tekinti, hogy Magyarország kezdeményezett egy, a határon túli magyarok érdekeit támogató törvényt, amely ma már példaértékű jogszabály más országok hasonló törekvéseiben. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség az elmúlt időszakban a párbeszéd, az együttműködés útját választotta a konfrontáció, a heves viták helyett – emlékeztetett a szövetségi elnök, ugyanakkor arra is rámutatott, hogy a kisebbségi kérdések ügye nem visszafordíthatatlan. Amíg egyik héten közös román-magyar kormányülést rendeztek Bukarestben, addig néhány nappal később a szenátus elutasította a kisebbségi törvénytervezetet. /Anyaország és kisebbségvédelem. Nemzetközi könyvbemutató Bukarestben. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 9./

Tizenegy cikkelyből álló módosító tervezetet állított össze a képviselőházi RMDSZ-frakció két vezetője, Márton Árpád és Varga Attila képviselő. „A Velencei Bizottság észrevételeihez igazítottuk a kisebbségek jogállására vonatkozó törvénytervezetet. Ahol erre lehetőség volt, módosításokat eszközöltünk, beépítettük ötleteiket, javaslataikat és úgy gondoljuk, eleget tettünk elvárásaiknak” – nyilatkozta Varga Attila frakcióvezető-helyettes. Márton Árpád frakcióvezető elsőként az állampolgárság kritériumáról beszélt a kisebbségi jogok gyakorlására vonatkozóan. A Velencei Bizottság szerint ezt a jogosultságot mindenkire ki kell terjeszteni. A Velencei Bizottság másik észrevétele bővebb jogorvoslati lehetőséget kért a kisebbségi kérdésekben, ahol a hatóságok kisebbségi szervezetekkel vagy személyekkel szembeni visszaélési lehetőségei mellett az autonómia-tanácsok hatalommal való visszaélésére is kitér. /Béres Katalin: Módosítják a kisebbségi törvénytervezetet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 10./

Korábban konszenzus alakult ki a kormánykoalíció vezető tanácsában a kisebbségi törvénytervezettel kapcsolatban, ennek ellenére a vitatott jogszabályt a testület ismét napirendre tűzte. Eugen Nicolaescu, a D. A. Szövetség szóvivője közölte, hogy a szóban forgó gyűlésen összevetik a Velencei Bizottság ajánlásait a tervezet szövegével. A parlamentben csakis támogatni lehet egy olyan tervezetet, amelyet a kormány megvitatott és elfogadott – szögezte le Calin Popescu Tariceanu kormányfő a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvénytervezetre utalva. /Ismét koalíciós tárgyalások a kisebbségi törvénytervezetről. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./

Nem került napirendre a koalíciós egyeztető tanács november 15-i ülésén a kisebbségi törvénytervezet. Az RMDSZ 11 pontban fogalmazta meg javaslatait, amelyeket benyújtott a képviselőházba. A Velencei Bizottság jogászai elsősorban azt kifogásolták, hogy a jogszabály nem kellő mértékben részletező. Nincs világosan körülhatárolva az autonómiatanácsok hatásköre, illetve ezeknek az állami intézményekhez való viszonya. Kevés a garanciális jellegű intézkedés, nem világos, hogy személyek vagy intézmények fordulhatnak jogorvoslatért a közigazgatási bírósághoz, ha a hatóságok vagy az autonómiatanácsok törvényt sértenek. Varga Attila képviselő elmondta: a Velencei Bizottság javaslatainak szellemében tett pontosítások nem csorbítják a törvényben megfogalmazott jogokat. Az RMDSZ november 15-i frakcióülésén a képviselők eldöntötték, az RMDSZ semmilyen további módosítást nem hajlandó eszközölni a tervezeten. /Sz. K.: Kisebbségi törvénytervezet: RMDSZ-módosítások a Velencei Bizottság javaslatainak szellemében. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 16./

A szélsőséges csoportok és az ellenzéki pártok feszültségkeltésben érdekeltek, ezért hozták előtérbe a magyar-kérdéskört, amely most, 2005-ben nem kellene különösebb gondot okozzon – mondta Markó Béla szövetségi elnök november 16-i bukaresti sajtóértekezletén. A kisebbségek jogállásról szóló törvénytervezet nem elsősorban a magyar közösségről, hanem minden romániai kisebbség jogállásáról szól. – hangsúlyozta Markó Béla. A Velencei Bizottság által megfogalmazott észrevételeket figyelembe véve a szövetség megfogalmazta javaslatait, amelyeket be is nyújtott a képviselőházba – jelentette be a szövetség elnöke hozzátéve: figyelembe véve a bizottság ajánlásait a kisebbségi törvénytervezet teljességgel EU- konformmá vált. Puskás Bálint szenátusi RMDSZ frakció-titkár elmondta, a szövetség megszavazza a költségvetési törvényt a kormány által előterjesztett formában, figyelembe véve a módosító indítványokat is. /EU-konform a kisebbségi törvénytervezet. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 17./

A Demokrata Párt (DP) nem szab ki szankciókat a képviselőház közigazgatási bizottságának demokrata tagjaira, akik elutasították a kisebbségi törvény tervezetét, közölte Emil Boc pártelnök. Megegyeztek, hogy támogatják ezt a törvénytervezetet, a Velencei Bizottság módosítási javaslataival. Monica Iacob Ridzi (DP) EP-megfigyelő kijelentette, a nemzeti kisebbségek jogállásáról szóló törvény elfogadása nem feltétele Románia uniós csatlakozásának. A DP-képviselő nyilatkozata ellentétes a Nemzeti Liberális Párt (NLP) europarlamenti megfigyelőinek nyilatkozataival, akik azt közölték, hogy a kisebbségi törvényt az EP-képviselők Románia uniós csatlakozásának feltételeként emlegetik. Titus Corlatean (SZDP) EP-megfigyelő megerősítette Ridzi asszony nyilatkozatát, miszerint Románia EU-csatlakozásának nem feltétele a kisebbségi törvény elfogadása, a kormány által beterjesztett formában. /Ideges román európarlamenti megfigyelők. Demokrata és szociáldemokrata offenzíva a kisebbségi törvény ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 26./

A kisebbségi törvény összhangban van az európai normákkal, nyilatkozta Mihai- Razvan Ungureanu román külügyminiszter. Arra is emlékeztetett, hogy a törvényt a velencei bizottság is pozitívan véleményezte. Ungureanu azt is közölte, hogy Románia alkotmánya nem engedi meg a területi autonómiát. /Ungureanu: a kisebbségi törvény modern jogszabály. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 5./

Vegyes bizottságot hoz létre a D.A. Szövetség, amely a Velencei Bizottság ajánlásai alapján kidolgozza a demokraták és liberálisok módosítási javaslatait a kisebbségi törvény kapcsán – jelentették be a kormánykoalíció vezetői december 5-én. Az RMDSZ által már megfogalmazott módosítások tartalmazzák a Velencei Bizottság ajánlásainak jó részét, de ugyanazon ajánlások alapján további módosítások dolgozhatók ki. Eugen Nicolaescu liberális szóvivő bejelentette: december 20-ig kell a közös bizottságnak kidolgoznia a javaslatokat, amelyeknek „teljes egészében” összhangban kell lenniük a Velencei Bizottság kifogásaival. A kisebbségi törvény szóba került Calin Popescu Tariceanu brüsszeli látogatásán is. A miniszterelnök a romániai euró-parlamenti megfigyelőkkel találkozva kifejtette: a kisebbségi törvény ugyan nem feltétele Románia EU-csatlakozásának, de egyike a kormányígéreteknek. December 6-i sajtóértekezletén Emil Boc DP-elnök csodálkozásának adott hangot Markó Béla erélyes válaszával kapcsolatban. Markó ugyanis szabályosan kitessékelte a koalícióból a demokratákat, akik – bár aláírták azt a koalíciós megállapodást, miszerint lényeges módosítások nélkül támogatják a kisebbségi törvény elfogadását – most éppen az ellenkezőjét cselekszik. A DP egyik javaslata arra vonatkozik, hogy az autonómia tanácsok csak konzultatív joggal rendelkezzenek, ami a kulturális autonómia ellehetetlenítését jelentené. Boc szerint a koalíció pártjainak joguk van módosító indítványt benyújtani. Nem kívánnak „túllicitálni” kisebbségi jogok terén, hangoztatta a demokraták elnöke. Elemzők szerint a demokraták attól tartanak, ha kiállnak a törvény mellett, szavazókat veszítenek. /N.-H. D., Sz. K.: Boc: nem kívánunk „túllicitálni” a kisebbségi jogok terén. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

A frakciófegyelem megsértése miatt rendkívüli ülést tartott december 6-án az RMDSZ képviselőházi csoportja. Az ülés összehívását az indokolta, hogy Toró T. Tibor saját módosító-indítványait is beterjesztette a jogi bizottság elé a kisebbségi törvénytervezet kapcsán. Toró javaslatában enyhítené a kisebbségi szervezetek bejegyeztetési feltételeit a Velencei Bizottság javaslatainak megfelelően. Így egy kisebbségi szervezet nem a közösség tagjainak 10, hanem csupán öt százalékának támogatásával is létre jöhetne. A kisebbségi törvénytervezet 15 megyéből 25 ezer aláírás összegyűjtésére kötelezi a megalakulni óhajtó kisebbségi szervezeteket. Toró indítványa szerint ehhez elég lenne háromezer tag is, mindez a jelentős számarányú kisebbségi közösségek által lakott megyék 40 százalékára vonatkozna. Toró javaslata szerint minden olyan megye a kisebbségek által jelentős számarányban lakottnak számít, ahol egy közösség legalább 1500 tagja él. Ez a választásokon egy magát bejegyeztetni óhajtó magyar szervezet esetében azt jelentené, hogy egy a 15 helyett csak 8 megyéből kellene aláírásokat gyűjtenie, és minden közigazgatási egységből legalább 100-at. Toró javaslatában a Velencei Bizottság ajánlásai alapján pontosította az autonómiatanácsok hatáskörét is. Az Európai Parlament magyar képviselőinek köszönhetően új helyzet állt elő, ez lehetővé tenné az RMDSZ-nek, hogy javítsa a tervezetet. Toró szerint a javítások alapján többet kellene kérni. Az RMDSZ-frakciónak az ülésen jelen levő tagjainak többsége – Toró szerint – nem támogatta a javaslatait, ezért a következő ülésen nem várható, hogy az indítványok végrehajtását felkarolja a szövetség. Indítványait azonban ebben az esetben is fenntartja. /B. T.: Frakciófegyelem-sértéssel vádolják Toró T. Tibort. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 7./

Akár koalíciós válságot is okozhat a kisebbségi törvény, ugyanis a liberálisokon kívül minden alakulat csak hangsúlyos módosításokkal tartja elfogadhatónak a tervezetet. Váratlanul érte az RMDSZ-t, hogy a Demokrata Párt is beállt a tervezet ellenzői közé. Először akkor vált nyilvánvalóvá, hogy a demokraták nem támogatják a kisebbségi törvényt, amikor Emil Boc kijelentette: nem szankcionálja szenátorait, amiért távol maradtak, illetve a jogszabály ellen szavaztak. Azóta Boc egyre keményebben fogalmaz. Szerinte a Velencei Bizottság is ellenzi a kulturális autonómiát, valamint az autonómiatanácsot. A demokrata politikus elfogadhatatlannak tartja, hogy utóbbinak vétójoga legyen, és úgy fogalmazott: Románia nem lehet a kisebbségi jogok kísérleti telepe. Valójában a Velencei Bizottság nem emel kifogást a kisebbségi törvényben megfogalmazottak ellen, sokkal inkább technikai kérdésekben kér kiigazítást. Ám ezek sem az autonómiát, sem a tanácsot nem érintik. Gyakorlatilag a PD a kabinet, illetve a kormányprogram ellen emel szót. Egyes források szerint a demokraták továbbra is előre hozott választásokat szeretnének, és a kisebbségi törvény elutasításával azt szeretnék elérni, hogy a D.A. Szövetség kiváljon a koalícióból. Ezzel nemcsak a kormány bukna meg, hanem Boc is megszabadulna Tariceanutól. Markó Béla ezzel szemben csak azt a PD-t tessékelné ki a kabinetből. A liberális miniszterelnök védelmébe vette a kormányprogramban szereplő jogszabályt és kijelentette: a kisebbségi törvényt jelenlegi formájában, módosítások nélkül kell elfogadnia a törvényhozásnak. Az ellenzéki pártok és a demokraták összesen közel 500 módosító indítványt fogalmaztak meg a tervezet kapcsán, a bizottsági munka határidejét pedig kitolták. Basescu államfő hallgat. – Toró T. Tibor a Velencei Bizottságra hivatkozva állította, hogy változtatni kellene a kisebbségi szervezetek bejegyeztetési feltételein. Az RMDSZ alsóházi frakciója szankciót helyezett kilátásba Torónak, amiért indítványáról nem egyeztetett képviselőtársaival. /Simon Judit: Két táborra szakadt a koalíció a kisebbségi törvény miatt. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 9./