Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Vallási és Közpolitikai Intézet (Washington, Amerikai Egyesült Államok)
2 tétel
2007. január 5.
Az újprotestáns felekezetek elégedetlenségét váltotta ki a tavaly elfogadott romániai kultusztörvény, mivel hivatalos elismerésük és állami támogatásuk szinte lehetetlenné válik. A romániai neoprotestáns felekezetek védelmére kelt a Washingtonban élő Joseph K. Grieboski emberjogi harcos, valamint az általa alapított és vezetett amerikai Vallás és Közpolitikák Intézete. A washingtoni intézet szerint a bukaresti törvényhozás által elfogadott jogszabály „Európa legrosszabb kultusztörvénye”. „A törvény érvénybe lépése a vallásszabadság és az emberi jogok elleni támadást jelenti” – szögezte le Grieboski. Az amerikaiak azt sérelmezik leginkább, miszerint az államilag támogatható felekezetek közé csak azok a vallási közösségek tartozhatnak, amelyek legkevesebb 23 ezer tagot számlálnak, vagyis Románia lakosságának 0,1 százalékát teszik ki. A kultusztörvényt több romániai civil szervezet is bírálta, főleg azt a szakaszát, amely tiltja az egyházak becsmérlését. /B. T.: Washingtoni bírálat a kultusztörvény miatt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 5./
2007. január 11.
Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa szerint a jelenlegi körülmények között az új felekezeti törvény a legtöbb, amit ezen a területen ki lehetett hozni, és megfelel a történelmi magyar egyházaknak. Közben a washingtoni Vallási és Politikai Intézet az EU-hoz fordult a törvény miatt, több civil szervezet pedig alkotmányellenesnek tartja. Nagy Benedek kifejtette, azok közé tartozik, akik keresztény Európát akarnak, mert az európai civilizáció elválaszthatatlan a kereszténységtől. Ez az ország az ortodoxia, a katolicizmus és az iszlám határán áll. Nagyon nehéz volt kivívni, hogy lemondjanak a „nemzeti egyház” megfogalmazásról. Óriási áttörés, hogy az állam finanszírozni fogja az egyházi oktatást a készülő új közoktatási törvény által szabályozott feltételek között. A román állam, ortodox nyomásra, sohasem akarta elismerni azt, hogy olyan egyházak kapjanak szabadságot, amelyeket nem innen irányítanak. Az új törvény kimondja, hogy az egyházak saját szabályzatuk szerint működhetnek, ezzel szentesíti a pápa fennhatóságát. /Gujdár Gabriella: A kultusztörvényről nyilatkozik Nagy Benedek, a Vallásügyi Államtitkárság tanácsosa. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./