"1994-ben elkészült a felmérés az Erdélyben levő 150 kastélyról. A felmérést a kolozsvári Utilitas Kft. vezetője, dr. Szabó Bálint kezdeményezte és koordinálta. Minden kastélyról írott, rajzolt és képes anyagot gyűjtöttek. A legjelentősebben /41 %/ képviselt stílus a barokk, utána jön a reneszánsz /28 %/, eklektikus /neoreneszánsz vagy neobarokk/ 20 %-uk, 15 %-uk romantikus /neogót/, 7,3 %-uk klasszicista és 2,6 %-uk gótikus. Az épültek közül 21 % üresen, elhagyatottan áll. /Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./"

"1992-től újból a római katolikus egyház tulajdona a Kolozsváron levő kolozsmonostori Kálvária templom. /Az 1924-ben 25 évre a görög katolikusoknak bérbe adott épületet 1948 óta az ortodox egyház használta./ Meg kellett kezdeni a templom felújítását, melyet az Utilitas iroda koordinált, Eke Éva építész irányításával. Az 1792-ben készült orgonát megvásárolták a szászdályai evangélikus templomtól. A templom újraszentelése bérmálással egybekötötten jún. 21-én volt, még az orgona restaurálása van hátra. Ebből az alkalomból megjelent a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Műemlék Restaurátorok Egyesületének gondozásában A kolozsmonostori római katolikus Kálvária templom címmel az Erdélyi műemlék sorozat 27. füzete, amely dr. Kovács András munkája. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 24./"

Nov. 17-e és 19-e között tartották meg Budapesten a Kárpát-medence műemlékvédőinek tanácskozását. Ennek keretében az Erdélyi Magyarok Egyesülete budapesti székhelyén, a Molnár utcában /nov. 18-án/ Maksay Ádám bemutatta az Erdélyi műemlékek sorozatot, melyet a Transylvania Trust Alapítvány és az Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete gondozásában az Utilitas Kiadó (Kolozsvár) ad ki. Eljutottak a 28. füzethez. Az 1997-ben indult program keretében 2000-ig mintegy 200 falképes és nagy kazettás erdélyi templom állagvizsgálatát végzik el. A szakértői csoportban a magyarországi Állami Műemlék-Restaurálási Központ is részt vesz. /Meghívó alapján/

Számos székelyföldi nagyközség nyomatott már színes füzetet, afféle kiskalauzt, többé-kevésbé szakszerű, hiteles és stílusos szöveggel, amolyan monográfia-amalgámot, benne egy kis múlttal, egy kis földrajzi leírással, népességi adatokkal, jelennel, a jövő bizakodó távlatával, és persze ha lehet, térképpel és sok színes fényképpel. - Némileg rendhagyó kiskalauz jelent meg, Erdély egyik legrangosabb vidéki településéről nem kisebb személyiség, tudós írt tartalmas összefoglalót, mint Tonk Sándor: Gernyeszeg. (1999). /Erdélyi Műemlék-restaurátorok Egyesülete, Transylvania Alapítvány, Utilitas Könyvkiadó, Kolozsvár, 1999.- Erdélyi műemlékek 31./ /b.d. [Bölöni Domokos]: Gernyeszeg. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 25./

Dr. Szabó Bálint /Kolozsvár/, az Erdélyi Műemlékrestaurátorok Egyesületének elnöke, a Transylvania Trust Alapítvány ügyvezető igazgatója a Kárpát-medencei műemlékvédelem egyik legelismertebb alakja. Elmondta, hogy most már vannak támogatóik, így például az angliai Institute for Historic Building Conservation eddig körülbelül 50 ezer dollárt költött tíz erdélyi szakmunkás angliai képzésére, de támogatja munkájukat a román Művelődési Minisztérium, a román Területfejlesztési Minisztérium, a magyar Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériuma. Szabó Bálint nyugdíjasként teljes energiáját erre a nemes célra fordíthatja. Melléjük szegődött néhány idősebb nagytudású építész szakember, illetve sok fiatal. Maksay Ádám, Kirizsán Imola, Furu Árpád, Makay Dorottya mind a tanítványai voltak. Az EMKE és a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság tulajdonában levő Kós-házban rendezkedtek be. - Az Erdélyi Műemlékek kiadványsorozatuk 31 magyar nyelvű füzete az Utilitas Könyvkiadónál jelent meg. -Balogh Ferencet a közvélemény leginkább a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság elnökeként ismeri. Pedig sok más tisztséget is betölt. A Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság /KLMT/ 1990. január 21-én alakult meg. Ez a társaság egy jogi védelmű szellemi mozgalom. Tematikus konferenciákat rendeztek az egyházakkal, majd az önkormányzatokkal. A KLMT elődokumentációkat készített Erdőddel, Aranyosmeggyessel, Kőrösfővel, az aradi Szabadság-szoborral kapcsolatban. A KLMT egyik célkitűzése a kolozsvári főtér együttesének világörökséggé való nyilvánítása, de ez eddig nem sikerült. A világörökségi lista csak úgy bővíthető, ha a tulajdonosország kormánya hivatalosan kéri azt. Ezt nem tudták elérni. /Találkoztam sikeres erdélyi magyarokkal Elsődleges az önbizalomteremtés! = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 22./

"Nagybányán a Bethlen Gábor Kollégium a tornacsarnok felújítására Deutsch Tamás egykori sportminiszter 19 millió forintot ígért, de ennek még nincs semmi nyoma, jelezte Simon János kollégiumi igazgató. 2001. okt. 15-én kelt levelében dr. Deutsch Tamás miniszter gratulált a 19 millió forint támogatási összeg megítéléséhez. Az építkezési engedélyhez szükséges terv elkészítésére a kolozsvári Utilitas cég vállalkozott. Miután a tervek elkészültek, és az építkezési engedély birtokába jutottak, a dokumentumokat elküldték a Pro Minoritate Alapítványnak, amely átvette a pályázat további lebonyolítását. 2002. szept. 17-én váratlanul a Mobilitas Alapítvány /átvéve a pályázat lebonyolítását/ levelében értesítette a kollégiumot, hogy nem folyósítja a támogatást, ugyanis hiányzik a jogerős építkezési engedély, a kiírásban meghatározott önrész, valamint a számlavezető pénzintézet megjelölése. Ezek az indokok teljesen alaptalanok. A végeredmény az, hogy iskola nem tudja kifizetni az építkezési tervet, elköltött egy jelentős összeget két budapesti utazásra, de az ígért támogatás nem érkezett meg. /Szabó Csaba: Még mindig várják Deutsch Tamás forintjait. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 6./"

Megjelent a Transylvania Trust munkatársainak /Benczédi Sándor, Kirizsán Imola, dr. Kovács András, dr. Szabó Bálint, Weisz Attila/ könyve: Magyar vonatkozású épített örökség Erdélyben /Utilitas Kiadó, Kolozsvár, 2005/. A szép kivitelezésű kötet több mint félszáz műemléket mutat be. Kastélyok, templomok, jeles házak, iskolák, történelmi városközpontok sorakoznak a könyvben. A szerzők szerint ezek „a legmeghatározóbbak az erdélyi magyar gondolkodásban, kultúrában, és legnagyobb hatással voltak építészetünk alakulására”. Ilyen például: Kolozsváron a Farkas utca, a város középkori falai és tornyai, a Házsongárd, Déva vára és Vajdahunyad várkastélya, Bonchida, Gernyeszeg, Keresd, Bánffyhunyad, Alvinc, Nagyenyed, Gyulafehérvár műemléki együttesei vagy Torockó házsorai. A leírásokba a legfrissebb kutatási eredmények is beépültek. /Dr. Murádin Katalin: Épített örökségünk szemléltető példatára. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 9./

A romániai Nemzeti Kulturális Alap támogatásával 2007 novemberében megjelent a Száz erdélyi műemlék /Utilitas Kiadó, Kolozsvár/ című könyv átfogó képet nyújt Erdély száz legismertebb, magyar vonatkozású műemlékéről, öt csoportba osztva azokat: műemléki együttesek; várak és erődök; kastélyok, paloták és kúriák; középületek és lakóházak; illetve egyházi épületek. A műemlékekről részletes művészettörténeti leírások készültek fényképes illusztrációval. Az 551 fénykép képaláírása három nyelvű fordításban (román, angol, német) szélesebb közönséget céloz meg. A kolozsvári Utilitas Kiadó és Transsylvania Nostra Alapítvány 200 példányt ajándékoz az erdélyi magyar iskoláknak. Az iskolák megbízottai forduljanak a kiadóhoz, egy román nyelvű, pecsétes felhatalmazással. /Erdélyi magyar iskolák figyelmébe. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 19./