Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
UPC Romania – Astral Telecom
23 tétel
2004. november 27.
Aláírásgyűjtő-akciót indított az RMDSZ Kolozsváron annak érdekében, hogy a kábeltévék alapcsomagjába magyar adók is bekerüljenek. A kezdeményezés eredményességéről számolt be Kónya-Hamar Sándor, a megyei RMDSZ elnöke, Bitay Levente, az RMDSZ ügyvezető elnöke, Boros János alpolgármester és Balló Áron, a Szabadság közéleti napilap főszerkesztője. Az UPC vezérigazgatójának, Mircea Ileának átnyújtották a beadványt, az Astral igazgatója csak a jövő héten tér vissza Kolozsvárra, ezért a magyar adók számának méltánytalansága ellen tiltakozó listát akkor adják át Mindkét társaság pozitívan reagált az igényekre. /Póka János András: A kábeltévézés Robinson-szigete. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 27./
2005. szeptember 24.
A kolozsvári magyarság Erdélyben mostohagyereknek számít, hiszen miközben a régió félreesőbb településein, de a kolozsvárihoz képest elsöprő többségű román lakosságot számláló Brassóban, Medgyesen vagy Nagybányán is több magyar adó műsora fogható. Kolozsváron jelenleg az UPC és az Astral kábelszolgáltatónál évek óta csak a Duna TV-t és a Magyar Televízió kettes műsorát lehet nézni. A Szabadság ezért tavaly aláírásgyűjtést kezdeményezett. Az ügyet az RMDSZ Kolozs megyei szervezetének akkori vezetősége is felkarolta, és besegített az aláírásgyűjtésben. Azóta azonban az RMDSZ nem foglalkozik az üggyel, noha az anyanyelvű televíziózás is azon kulturális jogok közé tartozik, amelyekre az Európai Unióban nagy hangsúlyt fektetnek. Az UPC alapcsomagjában megtalálható azóta a Hálózat TV, a bérleti díjon kívüli összeget kell azonban fizetni a Film+, valamint a magyar szinkronnal ellátott Minimax rajzfilmcsatornáért. Ugyanakkor az Astralnál mindössze a Film+ található meg, amelynek eléréséért szintén külön használati díjat kell fizetni. Időközben a harmadik országos kábelszolgáltató-óriás, a kolozsvári piacon mindeddig jelen nem lévő nagyváradi RCS most már Kolozsváron, annak környékén és Erdély több részén is beindította 50 programot kínáló Digi Tv nevű szolgáltatását. Ebben több olyan magyar adó is megtalálható, amelyekre igényt tart a kolozsvári magyarság. /Borbély Tamás: Kevés haladás a magyar nyelvű tévéadók ügyében. Kettő veszekszik – a harmadik győz Kolozsváron? = Szabadság (Kolozsvár), szept. 24./
2006. február 17.
Riadalmat keltett a magyarországi kábeltévés társaságok sorában egy romániai versenytárs megjelenése. A nagyváradi Teszári Zoltán tulajdonában levő RDS-RCS cégcsoport ugyanis lényegesen kedvezőbb ajánlatot tett a magyarországi tévézőknek, mint a kábeltévés cégek. A hét elején elindult Digi Tv-szolgáltatás előfizetői egy évig ingyen élvezhetik a műholdon keresztül átjátszott csatornákat, csupán a vételezéshez szükséges tányérantennát és beltéri egységet kell megvásárolniuk. Teszári Zoltán cége nemcsak az alacsony árakkal, a műsorkínálattal is túllicitálja versenytársait. A műholdas szórású Digi Tv-szolgáltatás Romániában is fejtörést okoz az RDS-RCS-cégcsoport konkurenseinek. Míg a legnagyobb kábelszolgáltató, az UPC havi 28 új lejért kínálja alapcsomagját, a Digi Tv-alapcsomag 21,18 lejbe kerül, és tízzel több adót tartalmaz mint az UPC-é. Az alapcsomag 41 csatornája elsősorban a román műsorokat tartalmazza. A magyar anyanyelvű nézők számára enyhe feláron (23,2 lej) kínál extracsomagot a cég, mely az alapcsomag adásai mellett az m1, a Duna Tv, a TV2, az RTL Klub, a Hír Tv, a Film+, a Cool Tv, a Viasat3, a Minimax HU / A+ műsorát kínálja. A cégcsoport kábeles szolgáltatásait Romániában 1,1 millió háztartásban élvezik. A Digi Tv műsorszórására pedig mintegy 140 ezren fizettek eddig elő. A zárkózottság Teszári Zoltánnak alapvető tulajdonsága. A 36. évét taposó fiatalemberről biztosan csak annyit lehet tudni, hogy évek óta a leggazdagabb romániai magyarként tartják számon. Teszári 2004 végén 93-95 millió dollárra becsült vagyonát 2005 novemberére megduplázta, a leggazdagabb romániaiak rangsorban a 17. helyen szerepelt 180-190 millió dollárral. Teszári sportolóból lett üzletember. 1990-ben húszéves fejjel egy fagylaltos bódé megnyitásával kezdett vállalkozni. Az üzlet annyira sikeres volt, hogy egy év múlva a cég már fagylaltpor-gyártásra szakosodhatott. A kábeltévés hálózatépítésbe 1992-ben még társával, Ludescher Csabával együtt vágtak bele, útjaik egy évvel később váltak el. Teszári kábeltévés hálózatára hamarosan internetes, 2003-tól pedig telefonszolgáltatást lehetett ráépíteni. Az RDS-RCS ma már komplex kábeltévé-internet-telefon szolgáltatáscsomagokat kínál, versenytársainál messze kedvezőbb áron. /Gazda Árpád: Romániai magyar befektetőtől retteg a magyarországi kábeltévés piac. = Krónika (Kolozsvár), febr. 17./
2006. május 10.
Rácz Levente, a Fehér megyei RMDSZ elnöke levélben fordult az UPS Romania SA – Astral Telecom vezetőségéhez, több magyar adó műsorának programba helyezését kérve. A 2004-ben benyújtott igényre az Astral vezetősége kivitelezhetőnek találta a kérés teljesítését, de azóta sem történik semmi. Nagyenyed magyar ajkú lakossága, az összlakosság 16%-a most ismételten kéri a több magyar nyelvű adó nézhetőségét. /Takács I.: Magyar műsorokat kér az RMDSZ. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 10./
2006. november 15.
A Capital pénzügy hetilap toplistát készített az ország háromszáz leggazdagabb emberéről, a 2005. év adatai alapján. A lap becslése szerint dúsgazdagok javainak összértéke 37 százalékkal nőtt 2004-hez képest. A leggazdagabb üzletemberek vagyonának összértéke két évvel ezelőtt 16 milliárd dollárt ért el, most már 22 milliárd dollár. A 22 milliárd dollár az ország nemzeti össztermékének a 18,3 százalékát teszi ki. A lista élén az idén a 89 éves, Milánóban élő Iosif Constantin Dragan áll, akinek vagyonát 1,3 és 1,6 milliárd dollár közöttire becsülik. Második helyen Ion Tiriac 1,2 és 1,5 milliárd dollár közötti összeggel. Az előző években is ők foglalták el az első két helyet. Harmadik Gigi Becali, közel áll az egymilliárd dolláros vagyonhoz. Sorin Ovidiu Vîntu és a Paunescu család a negyedik és az ötödik helyen végzett, tulajdonukat 830–900 millió dollárra értékelhető. A hatodik helyen a nagyváradi Micula-testvérek (750–770 millió dollár) állnak. /B. T.: Az ingatlanpiac gyarapítja milliárdosaink vagyonát. Capital: továbbra is Dragan és Tiriac vezet. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 15./ Tizenkét magyar büszkélkedhetett tízmillió dollárnál nagyobb vagyonnal a tavalyi évben, most az ők nevük is szerepel Románia háromszáz leggazdagabb emberének lajstromán. A leggazdagabb romániai magyar továbbra is a kábeltévé-, telefon- és internet-szolgáltatásban utazó nagyváradi Teszári Zoltán, aki az országos 16. helyen áll. A második leggazdagabb magyar az Astral telekommunikációs cégben és a Transilvania Bankban érdekelt Urasi Béla, majd a nagyváradi hipermarket-tulajdonos Mudura Sándor után Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor áll. További sorrend: Bába György, a Cosmo üzletlánc tulajdonosa 38-39 millió dollárjával, a háztartási cikkeket forgalmazó Domo üzletlánc alapítói, Szarvadi Lóránd és Zsuzsanna 40 millió dollárjukkal, a kolozsvári Pólus Transilvaniát birtokoló Pászkány Árpád. A Capital idén tízmillió dollárra emelte a bejutási küszöböt, ezért hétmillió dollárra becsült vagyonával lecsúszott a listáról a gyergyószentmiklósi Apicom építkezési vállalat tulajdonosa, Szilágyi Imre. Szerinte a Capital szerkesztői túlbecsülték a vagyonát, nincs hétmillió dollárja. /Mihály László: Dollárderbi a román mágnáslistán. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 15./ Külön listán sorakoznak a leggazdagabb politikusok. Dan Voiculescu konzervatív pártelnök a legmódosabb, akinek vagyona egyetlen év alatt 150 millió dollárral gyarapodott. Az ugyancsak konzervatív párti George Coposnak majdnem sikerült megkétszereznie vagyonát, 230 millió dollárról 420 millióra nőtt. Verestóy Attila RMDSZ-es szenátor Románia harmadik leggazdagabb politikusa 54 millió dollárral. Dumitru Becsenescu, volt PC-s, jelenleg független képviselő vagyona 35-ről 41 millió dollárra gyarapodott, míg a demokrata párti bukaresti főpolgármester, Adriean Videanu 4 millió dollárról 30 millióra gazdagodott. A konzervatív párti Corneliu Pascu vagyona eléri a 25 millió dollárt, Nicolae Bara demokrata párti képviselő pedig kis híján megháromszorozta a vagyonát: 7 millió dollárról 20 millióra. Calin Popescu-Tariceanu kormányfő 5 millió dollárral lett gazdagabb, vagyona jelenleg 20 millióra tehető. Idén is Teszári Zoltán a leggazdagabb romániai magyar, a nagyváradi származású üzletember vagyona a tavalyi 180-190 millió dollárról 220-230 millióra gyarapodott. Az általa 1992-ben alapított RCS&RDS nevű cég azóta három országban – Románia, Magyarország és Szlovákia – mintegy egymillió előfizető számára biztosítja a mindennapi televíziózást, internetkapcsolatot. A második a 60 millió dollárra rúgó vagyonnal rendelkező kolozsvári Urasi Béla. A 90-es évek elején taxisofőrként dolgozott, majd 5000 dollárral beszállt az éppen induló Astral Telecomba. A harmadik Verestóy Attila székelyudvarhelyi RMDSZ-szenátor, akinek 53-54 millió dolláros vagyonát a faipar, az élelmiszeripar, az értéktőzsde, valamint az ingatlan-beruházások gyarapították. Negyedik Fodor Zsolt és felesége, Silvia, az Euro GSM tulajdonosai, egyetlen év alatt megkétszerezték vagyonukat: a tavalyi 22–23 millió után idén már 45–50 milliójuk van. Kézdivásárhelyről indult Szarvadi Loránd és Hegedűs Ferenc. Ötödik Szarvadi és felesége, Zsuzsanna 40 millió dollárral. Bába György kézdivásárhelyi vállalkozó, a Cosmo üzletláncot működtető Primex cég tulajdonosa a hatodik leggazdagabb hazai magyar, 38-39 millió dolláros vagyonnal rendelkezik. Pászkány Árpád kolozsvári üzletember a hetedik, 35-40 millió dollárra rúgó vagyonával. A nyolcadik Hegedűs Ferenc /32 millió/. A kilencedik Kurkó János György idegenforgalmi és ingatlanbefektetésekkel foglalkozó üzletember 23 millió dolláros vagyonnal. László Jánosnak, a székelyudvarhelyi Impar cégcsoport, illetve a Küküllő szálloda tulajdonosának a tavalyi 12-13 millióról 20-21 millió dollárra gyarapodott a vagyona, míg Kovács Zoltán temesvári üzletember különböző sajtóorgánumok, nyomdák, reklámcég működtetése és ingatlanberuházások révén megszerzett vagyona 11-12 millió dollárról 19-20 millióra nőtt. A leggazdagabb romániai magyarok (millió dollár): 1.   Teszári Zoltán  –  220-230; 2.   Urasi Béla –   60; 3.   Verestóy Attila  –  53-54; 4.   Fodor Zsolt és Silvia   – 45-50; 5.   Szarvadi Zsuzsanna és Loránd   – 40; 6.   Bába György   – 38-39; 7.   Pászkány Árpád   – 35-40; 8.   Hegedűs Ferenc   – 32; 9.   Kurkó János György   – 23; 10.   László János   – 20-21; 11.   Kovács Zoltán   – 19-20. /Már ketten dollármilliárdosok. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2007. január 9.
Megkapta a 3G mobiletelefon-szolgáltatási engedélyt az RDS&RCS-csoport. A nagyváradi Teszári Zoltán üzletember által irányított RDS&RCS-csoport a UPC-vel együtt a legnagyobb kábeltelevíziós és internetszolgáltató, sőt a vezetékes telefonok piacán a Romtelecom legnagyobb vetélytársa, alternatív szolgáltatóként alig másfél év alatt meghaladva a 10 százalékos piaci részesedést. /Mobilszolgáltatás az RDS-től. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 9./
2007. január 30.
Napok óta nem fogható a magyarországi Hír TV az UPC kábeltévé-szolgáltató kínálatában. A székelyudvarhelyi körzetben a csatorna helyére a Viva TV zenecsatornát tették be, míg Csíkszeredában egyelőre nem döntöttek arról, hogy mivel helyettesítik a Hír TV-t. /Többé nem fogható a Hír TV. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 30./
2007. február 2.
Székelyudvarhelyen és Csíkszeredában február 2-ától újra nézhető a magyarországi Hír TV, Zilahon majd valamikor. A különböző szolgáltatók révén 240 ezer romániai háztartásba eljutó Hír TV adását az UPC-hálózatban legutóbb egy hete láthatták. A megvonás a székelyudvarhelyi, csíkszeredai és zilahi nézőket érintette, összesen 32 ezer háztartást. Az UPC nem volt hajlandó újabb szerződéskötésre, sokallva a Hír TV által kért jogdíjat. Az Astralt 2006 októberében felvásárló UPC egyoldalúan módosította a szerződést: a Hír TV az alapcsomagból átkerült az extra csomagba. „E lépés következtében egycsapásra háromezer körülire csökkent a korábbi 16 ezer háztartás, ahol nézhettek bennünket” – mondta el Sipos Gábor, a Hír TV terjesztési igazgatója. A mostani tárgyaláson a felek a korábbiakkal nagyjából megegyező feltételrendszer mellett araszolgattak a megegyezés felé. Egyetlen magyar csatorna sem szerepel a piacon nemrég megjelent Dolce televíziós műsorszolgáltatás ajánlatában. A RomTelecom szolgáltatása műholdon keresztül sugározza az alapcsomagba foglalt 45 televízió műsorát. A cég marketingosztályának munkatársa a Krónikának azzal magyarázta a magyar adók hiányát, hogy rendkívül rövid idő alatt vezették be a Dolcét. /Csinta Samu: UPC–Hír TV: árvita kiegyezéssel. = Krónika (Kolozsvár), febr. 2./
2007. szeptember 26.
Csíkszereda lakosságának nagy része magyar, érthetetlen, hogy miért nem ennek megfelelően állítja össze az UPC kábeltévé az alap-programcsomagot. Miért kell külön megfizetni, ha több magyar nyelven sugárzott adást kérnek? /Máté M. Géza, Csíkszereda: Több magyar nyelvű csatornát. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 26./
2008. november 6.
A kárpátaljai magyarok egy részét is hátrányosan érinti az ukrán médiahatóság rendelete, amely szerint november 1-jétől a kábeltévé- szolgáltatóknak tilos külföldi televíziós csatornák adásait közvetíteniük. Ez a rendelet kedvezőtlen visszhangot váltott ki, főként az Ukrajnában igen népszerű orosz tévécsatornák közvetítésének megszűnése miatt. Az ungvári Igazi Kárpáti Igaz Szó szerint az Ungváron működő négy kábeltársaságot is érzékenyen érinti a tiltás, és a helyi magyar lakosságot is. Balla Bálint, az ungvári Satsystem és Kábel 4. nevű műsorszolgáltatók vezetője szerinte a magyar tévétársaságoknak képviseletet kellene nyitniuk Ukrajnában, és hivatalos szerződés alapján kellene sugározniuk a műsoraikat. Erről már tárgyalt az ORTT-vel, a UPC-vel, de csak ígéreteket kapott. /Ukrajnában megtiltották a külföldi tévéadások kábelközvetítését. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 6./
2008. november 14.
Kolozsváron az UPC analóg változatában megszüntette a Minimax magyar nyelvű adását, továbbá a magyar nyelvű Hálózat Tv és a német RTL adását. A bukaresti nyilatkozat értelmében a megszüntetett adók igény szerint visszakerülhetnek „abban a pillanatban, amikor Kolozsvárott lehetséges lesz a műsorrács bővítése. ”Asztalos Csaba, az Országos Diszkriminációellenes Tanács elnöke elmondta: mindazok, akik diszkriminatívnak ítélik meg az UPC eljárását, feljelentést tehetnek náluk és az Audiovizuális Tanácsnál (CNA) is. Hasonló a véleménye Szász Attilának, a CNA alelnökének is. A hivatalosan is 18%-os magyar lakosságú Kolozsvár esetében egyértelműen rossz szándékról tanúskodik az, hogy éppen a magyar nyelvű adókat helyettesítették más román adókkal. 2004 végén a Szabadság aláírásgyűjtést kezdeményezett a magyar műsorajánlat szélesítése érdekében. Az RMDSZ és a Kolozsvár Társaság segítségével lebonyolított akció során több mint ötezer aláírás gyűlt össze. Az aláírásgyűjtésnek csak 2006-ban lett hatása, akkor még csak a külön fizetős részbe tették be a magyar Minimaxot, a film+ tévéadót és a Hálózatot. Jelenleg az UPC analóg műsorrácsában több mint 60 csatorna vételezhető, ha az etnikai arányokat tekintenénk, akkor is 11–12 magyar nyelvű adónak kellene lennie a keretben. Jelenleg azonban csak három magyar adó maradt. /P. J. A., S. B. Á. : Merénylet a kolozsvári magyar tévénézők ellen. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 14./
2008. november 19.
Nagy felháborodást keltett Kolozsvár legnagyobb kábeltévé szolgáltatójának, az UPC-nek a múlt heti döntése, amelynek következtében két magyar nyelvű tévéadót (Minimax és a Hálózat) száműzött a műsorrács analóg változatából. Az UPC most félig visszakozott: Kolozsvárott a Minimax magyar változata visszakerült a műsorrácsba. /Póka János András: Engedmény az UPC-től: ismét van Minimax. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 19./
2008. december 6.
A UPC nevű kábeltévés cég a digitális tévézés bevezetéséhez hozzáadta a maga csomagját 45, 40 és 60 lejes áron. A csomagban a román előfizetők kívánságlistája maradéktalanul helyett kapott. (Ráadásnak a francia, olasz, német, angol anyanyelvűekre is gondoltak, pedig ez utóbbiakból vajmi kevesen lehetnek a másfél milliós magyar előfizetőkhöz viszonyítva!) A romániai magyaroknak meg kell fizetniük a többletet, de ha az anyanyelvükön is akarnak kapni csatornákat, akkor a külön csomag árát pótlólag kell fizetniük. Ez diszkrimináció! /Kiss János: Kábeltévén érkező diszkrimináció. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./
2008. december 29.
A székelyudvarhelyi Príma Rádió idén ünnepelte 11. születésnapját. Ez év decemberében sikerült javítani az internetes rádió minőségén, így most már nagyon jó minőségben, sztereóban hallgatható a Príma Rádió a világhálón. A webrádió sikerességét bizonyítja az a sok, a világ minden tájáról érkező hallgatói visszajelzés, mondta Szabó Attila, a rádió főszerkesztője. December 23-tól már nemcsak hallgatható, hanem nézhető is a rádió: beindult a Príma Text nevet viselő képújság, amelynek köszönhetően a helyi UPC-kábelrendszeren keresztül Udvarhelyszéken közel 12 000 háztartásba jutnak el a nap 24 órájában sugárzott közérdekű és naprakész információk, aktuális hírek. /Lázár Emese: Rádiós meglepetés Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 29./
2009. február 5.
Csíkszereda, Temesvár és Kolozsvár után Bukarestben is elérhetővé vált az új digitális televíziózás. Egyelőre csak a UPC kábelszolgáltató dobta piacra az ország huszonkét városában a Digital Video Recorder (DVR) elnevezésű csomagját, amelynek segítségével a néző bármikor megállíthatja vagy visszatekerheti a tévéadást, esetleg felveheti kedvenc műsorait videokazetta vagy DVD-lemez nélkül is. A magyar lakosság számára nagy előnyt jelenthet, hogy a csomag megvásárlása esetén a legtöbb nemzetközi csatorna adásai magyar nyelven vagy felirattal is megtekinthetők. /O. M. : Digitális televíziózás huszonhárom városban. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 5./
2009. április 10.
A romániai közszolgálati televíziózás történetében elsőként a Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója magyar nyelvű szentmisét közvetít élőben húsvétvasárnap a kolozsvári Szent Mihály templomból. A Román Televízió Kolozsvári Területi Stúdiója március 15-től kezdődően műholdas frekvencián napi 10–13 órás regionális műsort sugároz, amely Erdély tizenegy megyéjéből dolgoz fel információkat – tájékoztatott Bardocz Sándor, tévé kolozsvári nemzetiségi szerkesztőségének főszerkesztője. A kolozsvári szerkesztőség péntek kivételével mindennap sugároz magyar nyelvű műsort, Próbáltak lobbizni annak érdekében, hogy a kábeltelevíziós szolgáltatók átvegyék ezt a műsort. Kolozsvár környékén és Fehér megyében már látható, és az UPC Hargita és Kovászna megyei központjai is ígéretet tettek, hogy április végétől beteszik a csomagjaikba. Olyan szolgáltató is volt, amelyik elzárkózott ettől. /Premierek a hazai televíziózásban. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 10./
2009. június 2.
Június 1-jétől a kábeltévé-társaság új programcsomaggal jelentkezik abban a 23 városban (így Kolozsváron), ahol működik a digitális változat. Az UPC Pannonia 10 magyar nyelvű adót tartalmaz. /Magyar nyelvű csomag az UPC-nél. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 2./
2009. június 9.
Szerzői jogdíjas problémák miatt több magyar nyelvű csatorna sugárzása is veszélybe került az UPC csíkszeredai kábelhálózatán. Az már szinte biztos, hogy jövő hónaptól nem fogható az analóg rendszeren az RTL Klub. Ugyanakkor veszélybe került az ismeretterjesztő műsorokat sugárzó Spektrum, a magyarországi Discovery csatornák, valamint a PAX Televízió csíkszeredai vétele is. A Hír TV sugárzása is kérdőjeles, ugyanis az UPC és a hírtelevízió között megkötött szerződés értelmében nagyon magas összegért továbbítják az anyaországi jobboldalhoz közel álló csatorna műsorát: a kábeltelevízió-társaság több mint egymillió előfizetője közül csak a magyar ajkúak igénylik ezt a szolgáltatást, a szerződést viszont a teljes előfizetők arányában kötötték. /Kozán István: Kevesebb magyar tévécsatorna. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 9./
2009. június 11.
A magyar csatornák számának csökkentése miatt is tiltakozást kell szervezni, állította több csíkszeredai, akik az UPC kábeltévé-szolgáltatóval szerződtek. Leginkább a Hír TV miatt aggódnak, aláírásgyűjtésbe kezdtek, hogy megakadályozzák a magyarországi hírcsatorna eltávolítását az analóg rendszerből. /Kozán István: Aláírásgyűjtés a magyar adókért. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 11./
2009. június 20.
Klub Tv néven regionális tévéadót indított a Bogdan Eduard kolozsvári származású újságíró tulajdonában lévő Europe Media Kft. A Kolozsváron és környékén a UPC kínálatában fogható új adó egész nap magyar adásokat fog sugározni, este 10 órától pedig román nyelvű talk-show-k láthatók. Az analóg tv-vel rendelkező előfizetők esetében az m2 helyén jelent meg az új adó. Saját műsorokat két-három hét múlva kezdenek el sugározni. A műsorrácsnak körülbelül 30–40 százaléka lesz saját műsor, a többit megvásárolt magyar nyelvű adások fogják kitenni. Bogdan Eduard nem lát szándékosságot abban, hogy a kevés magyar tévéállomás egyikének a helyén jelent meg az új adó. /Magyar kereskedelmi tévéadó Kolozsváron. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./
2009. július 3.
Az UPC kábeltévé- és internetszolgáltató vállalat néhány héttel ezelőtt kivette az analóg típusú kábeltévé-csomagból a magyar közszolgálati televízió 2-es csatornáját, amely – úgy tűnik – nagy nézettségnek örvend a kolozsvári magyarok körében. Az m2 szerencsére nézhető a digitális kábeltévé-csomagban, de ehhez új szerződést kell kötnie az ügyfélnek a vállalattal, s valamivel magasabb árat kell fizetnie. /Kábeltévés kiszolgáltatottság. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 3./
2013. június 18.
Több mint félmillió erdélyi magyar nézheti az ETV-t
Immár nyolc erdélyi megye 386 településén, több mint 500.000 magyar nemzetiségű néző számára elérhetőek az Erdélyi Magyar Televízió (ETV) műsorai, azt követően, hogy az elmúlt hetekben számos helyi kábelszolgáltató is műsorkínálatába vette a televíziót. Szepessy Előd igazgató elmondta, a UPC-vel folytatott eredményes együttműködésnek köszönhetően a nemzetközi műsorszolgáltató nemrég úgy döntött, nemcsak a digitális, hanem az analóg műsorkínálatába is beemeli az ETV-t. Ez újabb több ezer potenciális nézőt jelenthet az egyetlen önálló erdélyi magyar televízió számára – mondta az igazgató. A legnagyobb lefedettséggel Maros megye rendelkezik, itt Marosvásárhelyen kívül 154 magyarok lakta településen, Hargita és Kovászna megyében pedig 58, illetve 55 településen van jelen az adó. Jelentős eredménynek számít, hogy további öt erdélyi megyében, Szilágy, Máramaros, Kolozs, Szatmár és Brassó megyék közel 120 településén is foghatók vagyunk – tette hozzá Szepessy Előd.
Nagy Zsolt, a televíziót működtető Janovics Jenő Alapítvány elnöke kifejtette, közel állnak ahhoz a célkitűzésükhöz, hogy valóban minden erdélyi magyar számára elérhető legyen az ETV. – Célunk, hogy a mai, túlnyomórészt kereskedelmi alapú televíziózás világában egy értékközpontú, korszerű, ám a hagyományos erdélyi magyar értékvilágot hitelesen tükröző műsorkínálatot biztosítsunk nézőinknek. Egyre több pozitív visszajelzést és kritikát is kapunk, ami számunkra azt mutatja, hogy az erdélyi magyar nézők igényt tartanak a televízióra, és hogy fontos helyünk és szerepünk van az médiapiacon – mondta Nagy Zsolt, aki arra hívta fel a figyelmet, hogy azok a nézők, akik még nem fogják az Erdélyi Magyar Televízió műsorait, ezt az igényüket jelezzék a helyi kábelszolgáltatónál.
Az Országos Audiovizuális Tanács nemrég hozott határozata értelmében az ETV bekerült az országos must carry (vinni kell) csomagba, így azon településeken, ahol a magyar közösség számaránya eléri a 20%-ot, a műsorterjesztők kötelesek szerepeltetni kínálatukban a marosvásárhelyi székhelyű televízió műsorát.
Népújság (Marosvásárhely)
2014. november 11.
CAPITAL 300
Íme a 12 leggazdagabb romániai magyar
Idén is az RCS&RDS tulajdonosa a leggazdagabb romániai magyar. A 300 leggazdagabb romániai közé csupán 12 magyar fért be.
1. Teszári Zoltán (5.) 
Vagyon: 530-560 millió euró Kor: 44 éves Szektor: telekommunikáció, energia, egészségügy, média Lakhely: Bihar, Budapest
A leggazdagabb romániai magyar milliomos Teszári Zoltán, vagyona az összesített Capital 300 lista ötödik helyének kivívására volt elég. Az üzletember és az általa irányított RCS&RDS üzletpolitikája leginkább az agresszív terjeszkedésről szólt az elmúlt időszakban, a vállalat 2013-ban indította Digi Online platformját és indított erős reklámkampányt a vállalat mobilszolgáltatásainak terjesztéséhez. Az RCS&RDS az elmúlt évben 475 millió eurós árbevételt jegyzett, a vállalat több mint 1 milliárd eurónyi eszközállománnyal rendelkezik, viszont hatalmas, mintegy 900 millió eurós tartozást halmozott fel.
Teszárit a Capital az “arc nélküli milliomosnak” nevezi, hiszen 2002 óta nem vett részt semmilyen közösségi rendezvényen, azóta pedig csak egy bulvárlap tudott képeket közölni róla. Az üzletember korábban judózott, képviselte Romániát az 1990-es Európa Bajnokságon. Miután abbahagyta a versenysportot, Ludescher Csabával vállalkozni kezdett. Társával kezdetben fagylaltot árusítottak, majd megalapították a fagylaltpor és ostyák elállításával foglalkozó Rubin&King-et. A fagylaltbiznisz után Ovidiu Crișannal karöltve megalapította a Kappa nevű céget, majd nem sokkal később létrehozta saját telekommunikációs cégét, az RCS-t.
Az elmúlt időszakban a sajtó egyre többször szellőztette meg, hogy Teszári esetleg eladná az RCS&RDS-ben levő tulajdonrészét. Tavasszal a szaksajtó arról cikkezett, hogy a Vodafone élénken érdeklődik a vállalat átvétele iránt, de ezeket az információkat egyik fél sem erősítette meg. A Capital szerint egy ilyen tranzakció értéke akár 2 milliárd euró is lehet, ha figyelembe vesszük, hogy a régió többi országában milyen összegekért cseréltek gazdát hasonló méretű vállalatok.
2. A Mudura család (95.)
Vagyon: 58-60 millió euró Szektor: ingatlanszektor, kereskedelem Lakhely: Bihar
Mudura Sándor a nagyváradi Lotus Center tulajdonosa idén tavasszal hunyt el. A vállalkozó onnan vált ismertté, hogy kilencvenes évek elején meghódította a magyarországi édességpiacot, ahol elsőként kezdte forgalmazni a Ferrero termékeit, amelyek közül leginkább a Kinder tojásoknak és a Tic-Tac cukorkáknak volt keletje.
1995-ben a tulajdonában levő vállalat tevékenységét kiterjesztette a romániai piacra, később ingatlanpiaci beruházásokkal hívta fel magára a figyelmet: a Lotus Centert 2002-ben nyitotta meg, amely akkoriban Erdélyben a legnagyobb bevásárlóközpontnak számított.   Az elmúlt években az üzletember vállalatainak irányítását majdnem teljes mértékben fia, ifj. Mudura Sándor vette át. A család vállalatainak struktúrájában idén nem történt nagyobb változás, az elmúlt időszakban a mezgazdaságba és a turizmusba ruháztak be számottevően.
3. Verestóy Attila (107.)
Vagyon: 52-55 millió euró Kor: 60 éves Szektor: tőkepiac, ingatlan Lakhely: Hargita megye
Vagyonnyilatkozata szerint az RMDSZ szenátorának több mint 3 millió eurója van elhelyezve hazai is külföldi bankszámlákon, emellett 5,9 millió eurós kitettséggel rendelkezik különböző befektetési alapokban. Verestóy vagyona jelents részét a Bukaresti Értéktőzsdén jegyzett értékpapírokban tartja, a Capital szerint ezeknek a részvényeknek az összértéke jelenleg 27,8 millió euróra tehet, amelyek 8,5 millió euróval érnek kevesebbet, mint megvásárlásuk pillanatában.
A szenátor és felesége tulajdonában 3 lakás (kettő a fővárosban és egy Székelyudvarhelyen), 2 ház (Székelykeresztúron és Ilfov megyében) és több földterület is van. Vagyonnyilatkozata alapján egy BMW X3 és egy Audi S8 típusú autó tulajdonosa.
4. Pászkány Árpád (150.)
Vagyon: 38-40 millió euró Szektor: építkezések, ingatlan Lakhely: Kolozsvár
Pászkány Árpád ebben az évben több vállalatától is megvált. Januárban túladott a CFR Cluj futballklubon, amelynek részvényeit több vállalat együttesen vásárolta meg azzal az ígérettel, hogy biztosítani fogják az elmúlt tíz év egyik legsikeresebb és legjövedelmezőbb romániai csapatának finanszírozását. Az üzletember idén kilépett a médiaiparból is miután az Intel Sky megvásárolta tőle a Transilvania Live és Transilvania Look csatornákat. 
Pászkány tulajdonában ingatlanvállalatok mellett tanácsadó cég és IT vállalat is található. Az üzletember első millióját samponok és dezodorok értékesítéséből kereste, az elmúlt időszak egyik legfontosabb ingatlanberuházójává vált Kolozsváron.
5. Szigeti Zoltán és társai (165.)
Vagyon: 35-38 millió euró Szektor: reklámipar Lakhely: Bukarest
Szigeti Zoltán és Mihaela Nicola 2005-ben alapították a The Group névre keresztelt vállalatot, amely mára Románia egyik legsikeresebb reklámcégévé nőtte ki magát. Az alapítókhoz később Bogdan Nicola, Mihaela testvére is csatlakozott. Jelenleg a vállalat tíz ügynökséget működtet, és olyan ügyfelekkel rendelkezik, mint a Dacia, a Renault, a Nissan, a McDonald’s vagy a Bosch. Az elmúlt évben a The Group tulajdonrészt szerzett a világ legnagyobb reklámipari holdingjának helyi leányvállalatában, az Omnicorm Media Group-ban.
6. Pálfi Miklós (190.)
Vagyon: 29-30 millió euró Kor: 56 éves Szektor: ásványvíz-, sörgyártás Lakhely: Bukarest
Pálfi Miklós a Romaqua 30,5%-át birtokolja. A vállalat az elmúlt évben még a Coca-Colát és a Heinekent is megelőzte az alkalmazottak számát illetően, tavaly 133 millió eurós árbevételt és 300 ezer eurós profitot tudott felmutatni, annak ellenére is, hogy 2012-ben még jelents veszteségekkel volt kénytelen számolni. A vállalat portfóliójában olyan márkák találhatóak, mint a Borsec, a Giusto, a Quick Cola, a Metropolitan Caffe és az Albacher. A Romaqua palackozási kapacitása évente egy milliárd literre tehet. 
7. Péter Pál (203.)
Vagyon: 25-27 millió euró Kor: 52 éves Szektor: energia, ipar Lakhely: Kolozsvár
Az üzletember 24 éve Ștefan Gadolával és Ioan Soceával közösen alapította Kolozsváron az EnergoBit nevű vállalatot, amelynek 53%-os tulajdonrészét két éve a lengyel Innova Capital vásárolta meg. Péter partnereivel több zöldenergia elállításával foglalkozó vállalatnál is részvényes, de az áramkereskedelemben is megvetették a lábukat az Enex nevű cég által. 8. Szász testvérek (220.)
Vagyon: 20-23 millió euró  Szektor: kereskedelem Lakhely: Marosvásárhely 
Szász Orlando és Roland úgy kerülhettek fel a leggazdagabb romániai magyarokat összesít listánkra, hogy édesapjuk magyar, édesanyjuk pedig román anyanyelvű, de k tökéletesen beszélnek magyarul. Marosvásárhelyen működtetik a Renaniát, amely piacvezető a munkavédelmi berendezések, védruha forgalmazásában, tavalyi forgalma megközelíti a 20 millió eurót, bár enyhe csökkenést mutat az előző évekhez képest. A Renania tavaly 2,4 millió eurós nyereséget ért el. Szász Roland tulajdonosa még a Vertical Engineering cégnek is, amely tavaly 1,9 millió eurós forgalmat ért el.
9. Fodor Zsolt és Szilvia (226.)
Vagyon: 22-25 millió euró Szektor:  telekommunkáció, kereskedelem Lakhely:  Marosvásárhely 
A házaspár az EuroGsm tulajdonosa. 17 éves működésük alatt a hálózat folyamatosan bővült, bekebelezve versenytársait: a Kopiernicust, a Fronterat és a Rurint. A lánc jelenleg 113 üzletből áll, 81 városban vannak jelen, árbevételük tavaly elérte a 18,8 millió eurót, nyereségük az egymillió eurót. Pár hónapja az EuroGsm aláírt egy partnerségi megállapodást a Seamless Romániával, ami egy okostelefonos fizetést lehetővé tevő applikációról szól. A Fodor házaspár a Mobile Distributiont is működteti, amelyik a legnagyobb PrePay-kártya forgalmazó Romániában.
10. Urási Béla (279.)
Vagyon: 15-16 millió euró Szektor:  tkepiac, ingatlanügyek, bankszektor Lakhely:  Kolozsvár 
Urási Béla olyan sikeres erdélyi üzletekben vett részt, mint az Astral Telecom és a Transilvania Bank. Az előbbit 2005-ben megvásárolta az UPC, Urási 16 millió dollárt kaszált a tulajdonrészéért. A Transilvania Bankban 3,95%-részesedéssel rendelkezett, amitől szintén megvált, majd a pénzt ingatlanokba fektette. Urási jelenleg nehéz időszakot él meg: válásával van teli a sajtó, és miután felesége a vagyon felét követeli, elképzelhet, hogy idén utoljára találkoztunk vele a TOP 300-ban. 
11. Szarvadi Lóránd (289.)
Vagyon: 14-16 millió euró Szektor:  kereskedelem, ingatlanügyek, turizmus   Lakhely:  Bukarest 
Szarvadi Lóránd évről évre lejjebb csúszik a vagyonranglistán, 2012-ben még 203. volt. Szarvadi és Hegedüs Ferenc a '90-es évek elején nyitották meg az első elektronikai és informatikai szaküzletüket. A Domo áruházlánc alapítóiként ismertek. A Hegedűs és a Szarvadi család 2007-ben kiszállt a Domóból, eladták tulajdonrészüket, és Szarvadi már semmilyen funkcióval nem rendelkezik a vállalatban. Ő és felesége jelenleg a Toyplex vállalat tulajdonosai, amely 17 üzlettel rendelkezik, de idén áprilisban fizetésképtelenségi eljárás indult ellene. 2013-ban a cégnek 1,2 millió eurós forgalma és 750 ezer eurós vesztesége volt.
12. Hegedüs Ferenc (290.)
Vagyon: 14-16 millió euró Szektor:  kereskedelem, ingatlanügyek, turizmus, építőipar Lakhely:  Kézdivásárhely  
A Domo-társalapító 2007-ben adott túl tulajdonrészén 75 millió euróért. Ezután komoly ingatlanberuházások következtek, említésre méltó ezek közül az Interdomo, az Imperial Hotel Management és a Logistika. Az Interdomo tavaly mindössze 200 ezer eurós forgalmat jelentett. A kézdivásárhelyi Atrium hotel is Hegedüs nevéhez fűződik, társaival közösen megvásárolták és felújították a bálványosi Best Western Grand Hotelt.
Transindex.ro