Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
UniCredit Bank
5 tétel
2011. december 27.
Tehetségprogram indul erdélyi diákok részvételével
Erdélyiek számára is hozzáférhető többéves tehetséggondozó program indul a pályakezdő magyar képzőművészek támogatására, a kezdeményezés főbb elemei között kiállítás és ösztöndíj-lehetőség is szerepel.
Az UniCredit Bank tehetségprogramjának egyik fő célja felélénkíteni a kortárs magyar műtárgypiacot, ennek elősegítésére dolgoztuk ki a többszintű tehetséggondozó programot – közölte a pénzintézet az MTI-vel. A bank a projekt során egyrészt bemutatja, másrészt fiatal tehetségek alkotásaival bővíteni kívánja meglévő műgyűjteményét, amelyet Magyarország határain túl többnyelvű katalógusa segítségével népszerűsít.
A fiatal képzőművészeket támogató program indító eseményeként 2012. február 14. és 28. között kiállítást és vásárt rendeznek a budapesti Kieselbach Galériában, ahol a nagyközönség is megtekintheti a gyűjtemény legszebb darabjait, valamint a bank műtárgygyűjteményéről szóló kiadványt. A bemutatott alkotások közül néhány tárgy megvásárlását is lehetővé teszik az érdeklődők számára.
A kiállítás megnyitóján közzéteszik a pénzintézet Tehetségprogram a magyar kortárs művészetért elnevezésű ösztöndíjpályázat részletes felhívását, amely három ifjú alkotó számára féléves ösztöndíj-lehetőséget kínál, további tíz fiatal tehetség pedig egyszeri támogatásban részesül képvásárlás formájában. A programra a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, a Budapesti Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Kolozsvári Művészeti Egyetem hallgatói, , illetve az ott végzett 23–33 év közötti fiatalok jelentkezhetnek.
Új Magyar Szó (Bukarest)
Erdélyiek számára is hozzáférhető többéves tehetséggondozó program indul a pályakezdő magyar képzőművészek támogatására, a kezdeményezés főbb elemei között kiállítás és ösztöndíj-lehetőség is szerepel.
Az UniCredit Bank tehetségprogramjának egyik fő célja felélénkíteni a kortárs magyar műtárgypiacot, ennek elősegítésére dolgoztuk ki a többszintű tehetséggondozó programot – közölte a pénzintézet az MTI-vel. A bank a projekt során egyrészt bemutatja, másrészt fiatal tehetségek alkotásaival bővíteni kívánja meglévő műgyűjteményét, amelyet Magyarország határain túl többnyelvű katalógusa segítségével népszerűsít.
A fiatal képzőművészeket támogató program indító eseményeként 2012. február 14. és 28. között kiállítást és vásárt rendeznek a budapesti Kieselbach Galériában, ahol a nagyközönség is megtekintheti a gyűjtemény legszebb darabjait, valamint a bank műtárgygyűjteményéről szóló kiadványt. A bemutatott alkotások közül néhány tárgy megvásárlását is lehetővé teszik az érdeklődők számára.
A kiállítás megnyitóján közzéteszik a pénzintézet Tehetségprogram a magyar kortárs művészetért elnevezésű ösztöndíjpályázat részletes felhívását, amely három ifjú alkotó számára féléves ösztöndíj-lehetőséget kínál, további tíz fiatal tehetség pedig egyszeri támogatásban részesül képvásárlás formájában. A programra a Pécsi Tudományegyetem Művészeti Kara, a Budapesti Képzőművészeti Egyetem, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem és a Kolozsvári Művészeti Egyetem hallgatói, , illetve az ott végzett 23–33 év közötti fiatalok jelentkezhetnek.
Új Magyar Szó (Bukarest)
2013. október 17.
Gazdag és „szegény” romániai milliomosok
Romániában több mint 10 600 ember rendelkezik egy millió dollárnál nagyobb összeggel, bankszámlával. Az országnak azonban csupán egyetlen dollármilliárdosa van – amint az a második legnagyobb svájci bank, a Credit Suisse Global Wealth Report 2013 című összesítéséből kiderül.
Románia: 10 600 dollármilliomos
A nem egészen 20 millió lakosú Romániában tehát nagyjából 19 ezer állampolgárra jut egy-egy dollármilliomos. Pénzügyi szakemberek szerint ez viszonylag nagy arányszám, tekintetbe véve azt, hogy Románia az Európai Unió egyik legszegényebb államai közé tartozik.
A romániai milliárdos után a két leggazdagabb román vagyona 500 millió dollár fölött van, őket követi 17 személy, aki 100 és 500 millió dollár közötti vagyonnal rendelkezik. A rangsorban további 31 személy következik, 50 és 100 millió dollár közötti vagyonnal, 406 ember 10 és 50 millió dollárral rendelkezik, 721 román állampolgár pedig 5 és 10 millió dollár közötti vagyont gyűjtött. A rangsor végén 9449 „szegény dollármilliomos” található, „mindössze” 1-5 millió dollárral.
Pénz és kontinensek. A leggazdagabb földrész Észak-Amerika, amely 2005 után most nyerte vissza először ezt a címet, elsősorban az Egyesült Államokbeli ingatlanpiac újbóli megerősödése és a tőzsdei indexek megugrása nyomán. Észak-Amerika lakosságának vagyona 2012 júliusa és 2013 júliusa között 12 százalékkal növekedett, és elérte a 78 900 milliárd dollárt. Az ázsiai-csendes óceáni térségben ugyanebben az időszakban a lakosság vagyona 3,7 százalékkal csökkent, és visszaesett 73 900 milliárd dollárra, elsősorban Japán gazdasági visszaesése miatt. Az európai lakosság vagyona a jelzett időszakban 7,7 százalékkal nőtt, és meghaladta a 76 000 milliárd dollárt. Világviszonylatban a lakosság vagyona úgyszintén nőtt: a növekedés mértéke 4,9 százalékos volt, a fölgolyó lakossága így 241 000 milliárd dollárral rendelkezik.
A gazdasági-pénzügyi válság a milliomosokat is érintette: a Capital című folyóirat tavaly még hat román dollármilliárdosról tudott.
Ismertebb hazai milliomosok
Az egyetlen román dollármilliárdos a 49 éves Frank Timiş, akinek vagyonát 1,7-1,75 milliárd dollárra becsülik. A Capital című folyóirat szerint tavaly is ő volt a leggazdagabb. Frank Timiş élete valóságos regény: 16 éves volt, amikor disszidált Romániából, a Temesvárról Triesztig vezető 1500 kilométeres utat gyalog tette meg. Olaszországból Ausztráliába vezetett az útja, ahol először bányában dolgozott. Jelenleg bányakitermeléssel foglalkozó vállalkozó, kezdeményezésére alakult meg a verespataki aranykitermelésre létrehozott Rosia Montana Gold Corporation vállalat. Frank Timiş a Sierra Leone-i gyémántkitermelő African Minerals valamint a kazahsztáni kőolajra szakosodott Eastern Petroleum Corporation tulajdonosa. Részvényese a Regal Petroleum és az Europea Goldfield vállalatoknak is. Frank Timis bőkezű is: szponzorizál egy romániai kolostort, egy maláriás gyermekek számára gyógyszereket előállító angliai gyógyszergyárat, iskolát épített Sierra Leonában.
A ranglista második helyén a 73 éves neves teniszező, Ion Ţiriac szerepel, 850-900 millió dolláros vagyonnal. Vállalkozásai elsősorban a pénzügyi és bankvilágban, a gépkocsiiparban valamint az építkezésben vannak. Az UniCreditŢiriac Banc 40,4 százalékos részvénycsomagjának tulajdonosa, 44 százalékkal érdekelt az Allianz-Ţiriac biztosító társaságban, de részvényese a Globe Round valamint a Bucharest International Center társaságnak is. Ingatlanjai vannak Münchenben, Monte Carlóban és Párizsban.
A harmadik helyen álló 45 éves Gruia Stoica vagyona 530-550 millió euró. Jelenleg a román államvasutak áruszállító részlegét kívánja megvásárolni, elsősorban idegenforgalommal és vasúti szállítással foglalkozik. Az áruszállító részleg megvásárlásáig nagyrészt kerülte a nyilvánosságot, arról sem nyilatkozik, miként vágott bele az üzleti tevékenységbe. Gazdasági elemzők szerint néhány évvel ezelőtt még csak kis részvénycsomagok voltak a tulajdonában, vagyona nagy része más személyek nevén volt. A Román Vasúti Csoport, a piski Reva és a páskányi Temar mellett cégei vannak Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában, Ukrajnában, Montengróban és Mozambikban.
Dinu Patriciu vagyonát 2012-ben még 850 millió euróra becsülték. A válság miatt azonban számos vállalkozása tönkrement. Elsősorban az építkezésben volt érdekelt, amelyet a válság esztendei a leginkább érintettek.
Gigi Becali úgyszintén sokat veszített a válság idején. Jóllehet néhány évvel ezelőtt vagyona még meghaladta az egymilliárd eurót, jelenleg mintegy 300 millió euróval jegyzik. Elsősorban a labdarúgásba és az ingatlanpiacba fektetett be.
A gazdag emberek országai
A legtöbb dollármilliárdos az Egyesült Államokban van: számuk 326. Az Egyesült Államokban él egyébként a legtöbb dollármilliomos, számuk eléri a 13 200 000-at. Közülük 629 vagyona 500 millió dollár és egymilliárd dollár között van.
A világranglista következő helyeit Japán, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia foglalja el. Japánban 2 650 000 dollármilliomost tartanak nyilván, de az ország dollármilliárdosokban is jól áll, számuk eléri a 16-ot.
A gazdagok számát tekintve Európában Franciaország vezet: 2 210 000 ezer dollármilliomosa és 17 dollármilliárdosa van. Németország ugyan „csak” 1 730 000 milliomost mondhat magáénak, 46 dollármilliárdosával azonban túlhaladja Franciaországot. Nagy-Britanniában 1 520 000 dollármilliomos és 28 dollármilliárdos él. Ausztriában 205 ezerre teszik a dollármilliomosok számát, az ország 5 dollármilliárdossal is rendelkezik.
A román vendégmunkások „kedvenc országában”, Olaszországban és Spanyolországban 1 450 000 illetve 400 000 dollármilliomos él – egyikük sem román. Az egykori szocialista országok közül Lengyelország áll a legjobban: a 44 millió lakosú országban négyszer több a milliomos, mint Romániában, a dollármilliárdosok száma pedig 3, de Csehországban is csaknem háromszor annyi milliomos – 28 400 – él, mint Romániában, milliárdosainak száma pedig szintén 3.
Maszol.ro
Romániában több mint 10 600 ember rendelkezik egy millió dollárnál nagyobb összeggel, bankszámlával. Az országnak azonban csupán egyetlen dollármilliárdosa van – amint az a második legnagyobb svájci bank, a Credit Suisse Global Wealth Report 2013 című összesítéséből kiderül.
Románia: 10 600 dollármilliomos
A nem egészen 20 millió lakosú Romániában tehát nagyjából 19 ezer állampolgárra jut egy-egy dollármilliomos. Pénzügyi szakemberek szerint ez viszonylag nagy arányszám, tekintetbe véve azt, hogy Románia az Európai Unió egyik legszegényebb államai közé tartozik.
A romániai milliárdos után a két leggazdagabb román vagyona 500 millió dollár fölött van, őket követi 17 személy, aki 100 és 500 millió dollár közötti vagyonnal rendelkezik. A rangsorban további 31 személy következik, 50 és 100 millió dollár közötti vagyonnal, 406 ember 10 és 50 millió dollárral rendelkezik, 721 román állampolgár pedig 5 és 10 millió dollár közötti vagyont gyűjtött. A rangsor végén 9449 „szegény dollármilliomos” található, „mindössze” 1-5 millió dollárral.
Pénz és kontinensek. A leggazdagabb földrész Észak-Amerika, amely 2005 után most nyerte vissza először ezt a címet, elsősorban az Egyesült Államokbeli ingatlanpiac újbóli megerősödése és a tőzsdei indexek megugrása nyomán. Észak-Amerika lakosságának vagyona 2012 júliusa és 2013 júliusa között 12 százalékkal növekedett, és elérte a 78 900 milliárd dollárt. Az ázsiai-csendes óceáni térségben ugyanebben az időszakban a lakosság vagyona 3,7 százalékkal csökkent, és visszaesett 73 900 milliárd dollárra, elsősorban Japán gazdasági visszaesése miatt. Az európai lakosság vagyona a jelzett időszakban 7,7 százalékkal nőtt, és meghaladta a 76 000 milliárd dollárt. Világviszonylatban a lakosság vagyona úgyszintén nőtt: a növekedés mértéke 4,9 százalékos volt, a fölgolyó lakossága így 241 000 milliárd dollárral rendelkezik.
A gazdasági-pénzügyi válság a milliomosokat is érintette: a Capital című folyóirat tavaly még hat román dollármilliárdosról tudott.
Ismertebb hazai milliomosok
Az egyetlen román dollármilliárdos a 49 éves Frank Timiş, akinek vagyonát 1,7-1,75 milliárd dollárra becsülik. A Capital című folyóirat szerint tavaly is ő volt a leggazdagabb. Frank Timiş élete valóságos regény: 16 éves volt, amikor disszidált Romániából, a Temesvárról Triesztig vezető 1500 kilométeres utat gyalog tette meg. Olaszországból Ausztráliába vezetett az útja, ahol először bányában dolgozott. Jelenleg bányakitermeléssel foglalkozó vállalkozó, kezdeményezésére alakult meg a verespataki aranykitermelésre létrehozott Rosia Montana Gold Corporation vállalat. Frank Timiş a Sierra Leone-i gyémántkitermelő African Minerals valamint a kazahsztáni kőolajra szakosodott Eastern Petroleum Corporation tulajdonosa. Részvényese a Regal Petroleum és az Europea Goldfield vállalatoknak is. Frank Timis bőkezű is: szponzorizál egy romániai kolostort, egy maláriás gyermekek számára gyógyszereket előállító angliai gyógyszergyárat, iskolát épített Sierra Leonában.
A ranglista második helyén a 73 éves neves teniszező, Ion Ţiriac szerepel, 850-900 millió dolláros vagyonnal. Vállalkozásai elsősorban a pénzügyi és bankvilágban, a gépkocsiiparban valamint az építkezésben vannak. Az UniCreditŢiriac Banc 40,4 százalékos részvénycsomagjának tulajdonosa, 44 százalékkal érdekelt az Allianz-Ţiriac biztosító társaságban, de részvényese a Globe Round valamint a Bucharest International Center társaságnak is. Ingatlanjai vannak Münchenben, Monte Carlóban és Párizsban.
A harmadik helyen álló 45 éves Gruia Stoica vagyona 530-550 millió euró. Jelenleg a román államvasutak áruszállító részlegét kívánja megvásárolni, elsősorban idegenforgalommal és vasúti szállítással foglalkozik. Az áruszállító részleg megvásárlásáig nagyrészt kerülte a nyilvánosságot, arról sem nyilatkozik, miként vágott bele az üzleti tevékenységbe. Gazdasági elemzők szerint néhány évvel ezelőtt még csak kis részvénycsomagok voltak a tulajdonában, vagyona nagy része más személyek nevén volt. A Román Vasúti Csoport, a piski Reva és a páskányi Temar mellett cégei vannak Magyarországon, Bulgáriában, Szerbiában, Ukrajnában, Montengróban és Mozambikban.
Dinu Patriciu vagyonát 2012-ben még 850 millió euróra becsülték. A válság miatt azonban számos vállalkozása tönkrement. Elsősorban az építkezésben volt érdekelt, amelyet a válság esztendei a leginkább érintettek.
Gigi Becali úgyszintén sokat veszített a válság idején. Jóllehet néhány évvel ezelőtt vagyona még meghaladta az egymilliárd eurót, jelenleg mintegy 300 millió euróval jegyzik. Elsősorban a labdarúgásba és az ingatlanpiacba fektetett be.
A gazdag emberek országai
A legtöbb dollármilliárdos az Egyesült Államokban van: számuk 326. Az Egyesült Államokban él egyébként a legtöbb dollármilliomos, számuk eléri a 13 200 000-at. Közülük 629 vagyona 500 millió dollár és egymilliárd dollár között van.
A világranglista következő helyeit Japán, Franciaország, Németország és Nagy-Britannia foglalja el. Japánban 2 650 000 dollármilliomost tartanak nyilván, de az ország dollármilliárdosokban is jól áll, számuk eléri a 16-ot.
A gazdagok számát tekintve Európában Franciaország vezet: 2 210 000 ezer dollármilliomosa és 17 dollármilliárdosa van. Németország ugyan „csak” 1 730 000 milliomost mondhat magáénak, 46 dollármilliárdosával azonban túlhaladja Franciaországot. Nagy-Britanniában 1 520 000 dollármilliomos és 28 dollármilliárdos él. Ausztriában 205 ezerre teszik a dollármilliomosok számát, az ország 5 dollármilliárdossal is rendelkezik.
A román vendégmunkások „kedvenc országában”, Olaszországban és Spanyolországban 1 450 000 illetve 400 000 dollármilliomos él – egyikük sem román. Az egykori szocialista országok közül Lengyelország áll a legjobban: a 44 millió lakosú országban négyszer több a milliomos, mint Romániában, a dollármilliárdosok száma pedig 3, de Csehországban is csaknem háromszor annyi milliomos – 28 400 – él, mint Romániában, milliárdosainak száma pedig szintén 3.
Maszol.ro
2014. július 30.
Felvásárolta az OTP a romániai Millenium Bankot
Az OTP Bank Románia megveszi a romániai Millennium Bankot a portugál Banco Comercial Portugues-től. A szerdán aláírt szerződés szerint a vételár 39 millió euró – jelentették be a pénzintézet szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján.
A Millenium Bank Romania tavaly év végén 2,83 milliárd lej ( mintegy 635 millió euró) mérlegfőösszeget ért el, ami 0,8 százalékos piaci részesedésnek felelt meg, és ezzel a 22. helyen állt a romániai bankpiacon.
Az MTI tudósítása szerint az akvizíció eredményeként az OTP Bank Romania piaci részesedése 2,1 százalékra nő, amivel a 11. helyre lép elő a romániai bankok között. A tavalyi évet a Millennium Bank adózás után 5,9 millió euró veszteséggel zárta. A Banco Comercial Portugues a legnagyobb tőzsdén jegyzett portugál bank, több mint 2,3 millió ügyfele van, piaci részesedése Portugáliában mind a hitelezés, mind a betétgyűjtés terén 20 százalék körüli.
„A Millenium Bank megbízható hitelintézet Romániában, erőteljes lakossági orientációval. Ez az akvizíció egy újabb lépés, amely megerősíti az OTP romániai jelenlétét, különösen lakossági téren” – mondta Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója az adásvétel alkalmából.
Az akvizíciót követően az OTP Bank Románia ügyfeleinek száma megközelíti a 400 ezret, bankfiókjainak száma a 150-et, ATM-jeinek száma pedig meghaladja a 160-at. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese kiemelte: a bank megvásárlása jól illeszkedik az OTP növekedési stratégiájába, ez a vétel egyben stratégiai befektetés. A Millennium Bank integrációja az OTP Bank Romaniába várhatóan egy éven belül megvalósul.
Július közepén a Ziarul Financiar gazdasági lap azt írta, az OTP-nek 900 alkalmazottja és 84 fiókja van Romániában, ahol a kétezres évek eleje óta van jelen. Az OTP folyamatosan próbálkozott részesedése növelésével, érdeklődött a BCR, a Banca Transilvania, a Banca Ţiriac, Banca Carpatica, illetve az RBS iránt, de ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, mostani piaci részesedését szerves növekedés révén érte el.
Az OTP Bank április végi éves rendes közgyűlésén Csányi Sándor elnök-vezérigazgató kiemelte: az esetleges akvizíciós lehetőségek is tőkét igényelhetnek. Szólt arról, hogy Horvátországban lezárult a csoport bankvásárlási tranzakciója, emellett Romániát említette olyan konkrét piacként, ahol akvizíciókkal szeretne növekedni a bank.?;;; Szabadság (Kolozsvár)
Az OTP Bank Románia megveszi a romániai Millennium Bankot a portugál Banco Comercial Portugues-től. A szerdán aláírt szerződés szerint a vételár 39 millió euró – jelentették be a pénzintézet szerdai bukaresti sajtótájékoztatóján.
A Millenium Bank Romania tavaly év végén 2,83 milliárd lej ( mintegy 635 millió euró) mérlegfőösszeget ért el, ami 0,8 százalékos piaci részesedésnek felelt meg, és ezzel a 22. helyen állt a romániai bankpiacon.
Az MTI tudósítása szerint az akvizíció eredményeként az OTP Bank Romania piaci részesedése 2,1 százalékra nő, amivel a 11. helyre lép elő a romániai bankok között. A tavalyi évet a Millennium Bank adózás után 5,9 millió euró veszteséggel zárta. A Banco Comercial Portugues a legnagyobb tőzsdén jegyzett portugál bank, több mint 2,3 millió ügyfele van, piaci részesedése Portugáliában mind a hitelezés, mind a betétgyűjtés terén 20 százalék körüli.
„A Millenium Bank megbízható hitelintézet Romániában, erőteljes lakossági orientációval. Ez az akvizíció egy újabb lépés, amely megerősíti az OTP romániai jelenlétét, különösen lakossági téren” – mondta Diósi László, az OTP Bank Románia vezérigazgatója az adásvétel alkalmából.
Az akvizíciót követően az OTP Bank Románia ügyfeleinek száma megközelíti a 400 ezret, bankfiókjainak száma a 150-et, ATM-jeinek száma pedig meghaladja a 160-at. Wolf László, az OTP Bank vezérigazgató-helyettese kiemelte: a bank megvásárlása jól illeszkedik az OTP növekedési stratégiájába, ez a vétel egyben stratégiai befektetés. A Millennium Bank integrációja az OTP Bank Romaniába várhatóan egy éven belül megvalósul.
Július közepén a Ziarul Financiar gazdasági lap azt írta, az OTP-nek 900 alkalmazottja és 84 fiókja van Romániában, ahol a kétezres évek eleje óta van jelen. Az OTP folyamatosan próbálkozott részesedése növelésével, érdeklődött a BCR, a Banca Transilvania, a Banca Ţiriac, Banca Carpatica, illetve az RBS iránt, de ezek a tárgyalások nem vezettek eredményre, mostani piaci részesedését szerves növekedés révén érte el.
Az OTP Bank április végi éves rendes közgyűlésén Csányi Sándor elnök-vezérigazgató kiemelte: az esetleges akvizíciós lehetőségek is tőkét igényelhetnek. Szólt arról, hogy Horvátországban lezárult a csoport bankvásárlási tranzakciója, emellett Romániát említette olyan konkrét piacként, ahol akvizíciókkal szeretne növekedni a bank.?;;; Szabadság (Kolozsvár)
2015. december 21.
Hatott a befolyásos külföldi bankárok „zsarolása”?
Sajtóértesülések szerint nem hajlandó kihirdetni, és visszaküldi a parlamentnek Klaus Johannis államfő a fizetés nélküli teljesítésről szóló törvényt.
A Realitatea Tv szerint az elnöknek azért nem tetszik a jogszabály, mivel abból a nagy ingatlanhiénák húznának hasznot. Az Agerpres hírügynökség eközben arról számolt be, Johannis azt kifogásolja, hogy nincs összhang a törvény cikkelyei és egyes fogalmak meghatározása között. A kiszivárgott információk szerint az államfő úgy véli, hogy a jogszabály a polgári törvénykönyv túl sok cikkelyét hagyja figyelmen kívül.
Már voltak híresztelések
A hírtelevíziók által idézett, ám meg nem nevezett források egyébként nem mondtak újdonságot, már a hét első felében az szivárgott ki a parlament berkeiből, hogy Klaus Johannis visszaküldheti a parlament elé a fizetés helyetti teljesítés törvényét – ugyan egyetért az intézkedéssel, de meglátásában a törvény szövegében bizonyos dolgok tisztázására van szükség.
Éppen ezért parlamenti források szerint a PNL vezetősége úgy döntött, hogy kérni fogja a két ház együttes házbizottságát, hogy hívják össze a költségvetési és a jogi bizottságokat, hogy meghallgassák a jegybank vezetőit. Utóbbiak részletekkel szolgálhatnának a törvény és annak várható hatása kapcsán. A meghallgatásokról azután születik döntés, miután Johannis elnök visszaküldi a parlament elé a jogszabályt. A döntéshozók téli szünetének közeledtét figyelembe véve, az intézkedés újratárgyalására és a bizottsági meghallgatásra már csak jövő év elején kerülhet sor.
„Zsaroló” bankok
Eközben szerda este a Hotnews hírportál birtokába jutott egy olyan levél, amelyben négy, külföldi tőkéjű, romániai pénzintézet anyabankjának vezetője kérte az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a hitelek ingatlanokkal való törlesztését lehetővé tevő törvényt, ellenkező esetben perekkel fenyegetőznek.
A dokumentumot Andreas Treichl, a BCR anyabankja, az Erste Group elnök-vezérigazgatója, Carlo Vivaldi, az Unicredit Group kelet-közép-európai vezetője, Frederic Oudea, a BRD anyabankja, a Societé Generale elnök-vezérigazgatója, aki egyben a Bankok Európai Szövetségének elnöke, valamint Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével.
Rögtön léptek
A négy nagy európai pénzintézet vezetője december elsején küldte el a levelet Klaus Johannis államfőhöz, miután a képviselőház november 25-én elfogadta a fizetés nélküli teljesítésről szóló törvényt. Mint ismeretes, ennek értelmében egy magánszemély, aki bankhitelt vett fel, és már nem tudja törleszteni adósságát, a bankra írathatja a jelzálogot képező ingatlant, a pénzintézet pedig nem tarthat igényt további javakra vagy jövedelmekre.
A jogszabályt a nemzeti liberális párti (PNL) Daniel Zamfir kezdeményezte, kidolgozásában segédkezett Gheorghe Piperea ügyvéd, a törvénykezdeményezés aláírói között pedig egyaránt találunk liberális, szociáldemokrata párti (PSD), RMDSZ-es, ALDE-s honatyát, vagy a nemzeti kisebbségek képviselőjét.
A bankárok és szervezeteik keményen bírálták a törvényt, mondván, az veszélybe sodorja az ingatlanhitelek piacát, mivel drasztikusan korlátozza a finanszírozáshoz való hozzáférést, és kihat az ingatlanfejlesztőkre és az építőiparra is. A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei már bejelentették, hogy az alkotmánybíróságtól kérnek jogorvoslatot, mivel a törvény hatályba lépése nyomán fennáll a bankok csődbejutásának kockázata.
Sikerben reménykedtek
A nyilvánosságra került levélben a négy bankvezér azt kérte Johannistól, hogy előzze meg azt, amit ők „valós kárnak” neveznek, és amit a törvény – ami lehetővé teszi, hogy a jelzáloghitellel rendelkezők átadják a hitelintézetnek az illető ingatlant, és így nem kell pénzben törleszteniük – nekik okozna.
„Szerintünk még elég idő van annak megakadályozására, hogy a törvény valós kárt okozzon a pénzintézeteknek és Románia gazdaságának, ami elkerülhetetlen módon megtörténne. Bízunk abban, hogy Románia megvédi a hosszú távú befektetőket a méltánytalan és helytelen bánásmódtól, ami jelentős kárt okoz. Arra kérnénk önt, gondolja újra ezt a törvényt, hogy meg lehessen előzni Románia alapvető és alkotmányos elvei, valamint az európai törvények megsértését. Őszintén reméljük, hogy aggodalmaink meghallgatásra találnak, és megfelelőképpen kezelik” – üzente a négy bankvezér Klaus Johannisnak.
Ellenkező esetben perelnek
A levél aláírói arra figyelmeztették ugyanakkor Románia elnökét, hogy „törvényes lépéseket” fontolgatnak. „Szeretnénk elkerülni, hogy arra kényszerítsenek bennünket, hogy meghozzuk a következő lépéseket romániai befektetéseink védelme érdekében, törvényi lépéseket tehetünk Romániában, kétoldalú szinten (a hatályban levő kétoldali befektetői megállapodások értelmében), illetve európai szinten. Tisztelettel arra kérnénk önt, hogy vegye figyelembe véleményünket, mi pedig állunk az ön rendelkezésére bárminemű konzultációra és egyeztetésre” – írják a pénzintézetek vezetői.
Szerintük „több mint valószínű, hogy egy hasonló beavatkozás a már fennálló kereskedelmi szerződésekbe sajátos módon oda vezethet, hogy igazságtalanul, kárpótlás nélkül megfosztanak valakit egy tulajdontól, megsértik a tőke szabad mozgásának jogát, illetve azt a jogi alapelvet, ami tiltja, hogy egy jogszabályt visszamenőleges hatállyal alkalmazzanak”.
Milliárdos károktól tartanak
„Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a jogi alapvetéseknek a megsértése komoly aggodalomra ad okot a törvény alkotmányosságát illetően is. A Román Nemzeti Bank előzetes becslései szerint a törvény hatása a bankok kárára lenne, milliárd eurós nagyságrendű veszteséget okozna. A kezdeményezés nélkülöz minden gazdasági és szociális kritériumot, nem képes segítséget nyújtani a bajba jutott állampolgároknak, hanem alkalmazható minden jelzálog-megállapodás esetében, anélkül hogy figyelembe venné a tulajdon eredeti értékét, a hiteltörlesztő jövedelmét vagy az illető ingatlan fajtáját. A jogszabály veszélyt jelent az ingatlanhitelek piacára nézve, drasztikusan viszszaszorítva a finanszírozáshoz való hozzáférést. Hatással van az ingatlanfejlesztőkre és az építőiparra is” – állítják a levél aláírói.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a már létező hitelek esetében alkalmazott egyoldalú intézkedések „fokozhatják a külföldi és hazai befektetők aggodalmát” a romániai jogrendszer működőképességét illetően. Így veszélybe kerülne „Románia, mint működőképes és megbízható üzleti partner, hitelessége”, és „a pénzügyi szektor abbéli képességét, hogy finanszírozni tudja a stratégiai befektetéseket egy olyan országban, ahol a bankok kulcsszerepet játszottak a gazdasági fejlődésben”.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)
Sajtóértesülések szerint nem hajlandó kihirdetni, és visszaküldi a parlamentnek Klaus Johannis államfő a fizetés nélküli teljesítésről szóló törvényt.
A Realitatea Tv szerint az elnöknek azért nem tetszik a jogszabály, mivel abból a nagy ingatlanhiénák húznának hasznot. Az Agerpres hírügynökség eközben arról számolt be, Johannis azt kifogásolja, hogy nincs összhang a törvény cikkelyei és egyes fogalmak meghatározása között. A kiszivárgott információk szerint az államfő úgy véli, hogy a jogszabály a polgári törvénykönyv túl sok cikkelyét hagyja figyelmen kívül.
Már voltak híresztelések
A hírtelevíziók által idézett, ám meg nem nevezett források egyébként nem mondtak újdonságot, már a hét első felében az szivárgott ki a parlament berkeiből, hogy Klaus Johannis visszaküldheti a parlament elé a fizetés helyetti teljesítés törvényét – ugyan egyetért az intézkedéssel, de meglátásában a törvény szövegében bizonyos dolgok tisztázására van szükség.
Éppen ezért parlamenti források szerint a PNL vezetősége úgy döntött, hogy kérni fogja a két ház együttes házbizottságát, hogy hívják össze a költségvetési és a jogi bizottságokat, hogy meghallgassák a jegybank vezetőit. Utóbbiak részletekkel szolgálhatnának a törvény és annak várható hatása kapcsán. A meghallgatásokról azután születik döntés, miután Johannis elnök visszaküldi a parlament elé a jogszabályt. A döntéshozók téli szünetének közeledtét figyelembe véve, az intézkedés újratárgyalására és a bizottsági meghallgatásra már csak jövő év elején kerülhet sor.
„Zsaroló” bankok
Eközben szerda este a Hotnews hírportál birtokába jutott egy olyan levél, amelyben négy, külföldi tőkéjű, romániai pénzintézet anyabankjának vezetője kérte az államfőtől, hogy ne hirdesse ki a hitelek ingatlanokkal való törlesztését lehetővé tevő törvényt, ellenkező esetben perekkel fenyegetőznek.
A dokumentumot Andreas Treichl, a BCR anyabankja, az Erste Group elnök-vezérigazgatója, Carlo Vivaldi, az Unicredit Group kelet-közép-európai vezetője, Frederic Oudea, a BRD anyabankja, a Societé Generale elnök-vezérigazgatója, aki egyben a Bankok Európai Szövetségének elnöke, valamint Karl Sevelda, a Raiffeisen Bank International elnök-vezérigazgatója látta el kézjegyével.
Rögtön léptek
A négy nagy európai pénzintézet vezetője december elsején küldte el a levelet Klaus Johannis államfőhöz, miután a képviselőház november 25-én elfogadta a fizetés nélküli teljesítésről szóló törvényt. Mint ismeretes, ennek értelmében egy magánszemély, aki bankhitelt vett fel, és már nem tudja törleszteni adósságát, a bankra írathatja a jelzálogot képező ingatlant, a pénzintézet pedig nem tarthat igényt további javakra vagy jövedelmekre.
A jogszabályt a nemzeti liberális párti (PNL) Daniel Zamfir kezdeményezte, kidolgozásában segédkezett Gheorghe Piperea ügyvéd, a törvénykezdeményezés aláírói között pedig egyaránt találunk liberális, szociáldemokrata párti (PSD), RMDSZ-es, ALDE-s honatyát, vagy a nemzeti kisebbségek képviselőjét.
A bankárok és szervezeteik keményen bírálták a törvényt, mondván, az veszélybe sodorja az ingatlanhitelek piacát, mivel drasztikusan korlátozza a finanszírozáshoz való hozzáférést, és kihat az ingatlanfejlesztőkre és az építőiparra is. A Román Nemzeti Bank (BNR) illetékesei már bejelentették, hogy az alkotmánybíróságtól kérnek jogorvoslatot, mivel a törvény hatályba lépése nyomán fennáll a bankok csődbejutásának kockázata.
Sikerben reménykedtek
A nyilvánosságra került levélben a négy bankvezér azt kérte Johannistól, hogy előzze meg azt, amit ők „valós kárnak” neveznek, és amit a törvény – ami lehetővé teszi, hogy a jelzáloghitellel rendelkezők átadják a hitelintézetnek az illető ingatlant, és így nem kell pénzben törleszteniük – nekik okozna.
„Szerintünk még elég idő van annak megakadályozására, hogy a törvény valós kárt okozzon a pénzintézeteknek és Románia gazdaságának, ami elkerülhetetlen módon megtörténne. Bízunk abban, hogy Románia megvédi a hosszú távú befektetőket a méltánytalan és helytelen bánásmódtól, ami jelentős kárt okoz. Arra kérnénk önt, gondolja újra ezt a törvényt, hogy meg lehessen előzni Románia alapvető és alkotmányos elvei, valamint az európai törvények megsértését. Őszintén reméljük, hogy aggodalmaink meghallgatásra találnak, és megfelelőképpen kezelik” – üzente a négy bankvezér Klaus Johannisnak.
Ellenkező esetben perelnek
A levél aláírói arra figyelmeztették ugyanakkor Románia elnökét, hogy „törvényes lépéseket” fontolgatnak. „Szeretnénk elkerülni, hogy arra kényszerítsenek bennünket, hogy meghozzuk a következő lépéseket romániai befektetéseink védelme érdekében, törvényi lépéseket tehetünk Romániában, kétoldalú szinten (a hatályban levő kétoldali befektetői megállapodások értelmében), illetve európai szinten. Tisztelettel arra kérnénk önt, hogy vegye figyelembe véleményünket, mi pedig állunk az ön rendelkezésére bárminemű konzultációra és egyeztetésre” – írják a pénzintézetek vezetői.
Szerintük „több mint valószínű, hogy egy hasonló beavatkozás a már fennálló kereskedelmi szerződésekbe sajátos módon oda vezethet, hogy igazságtalanul, kárpótlás nélkül megfosztanak valakit egy tulajdontól, megsértik a tőke szabad mozgásának jogát, illetve azt a jogi alapelvet, ami tiltja, hogy egy jogszabályt visszamenőleges hatállyal alkalmazzanak”.
Milliárdos károktól tartanak
„Úgy gondoljuk, hogy ezeknek a jogi alapvetéseknek a megsértése komoly aggodalomra ad okot a törvény alkotmányosságát illetően is. A Román Nemzeti Bank előzetes becslései szerint a törvény hatása a bankok kárára lenne, milliárd eurós nagyságrendű veszteséget okozna. A kezdeményezés nélkülöz minden gazdasági és szociális kritériumot, nem képes segítséget nyújtani a bajba jutott állampolgároknak, hanem alkalmazható minden jelzálog-megállapodás esetében, anélkül hogy figyelembe venné a tulajdon eredeti értékét, a hiteltörlesztő jövedelmét vagy az illető ingatlan fajtáját. A jogszabály veszélyt jelent az ingatlanhitelek piacára nézve, drasztikusan viszszaszorítva a finanszírozáshoz való hozzáférést. Hatással van az ingatlanfejlesztőkre és az építőiparra is” – állítják a levél aláírói.
Felhívják ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a már létező hitelek esetében alkalmazott egyoldalú intézkedések „fokozhatják a külföldi és hazai befektetők aggodalmát” a romániai jogrendszer működőképességét illetően. Így veszélybe kerülne „Románia, mint működőképes és megbízható üzleti partner, hitelessége”, és „a pénzügyi szektor abbéli képességét, hogy finanszírozni tudja a stratégiai befektetéseket egy olyan országban, ahol a bankok kulcsszerepet játszottak a gazdasági fejlődésben”.
Bálint Eszter
Krónika (Kolozsvár)
2016. december 16.
Románia gazdasági növekedése továbbra is lekörözi a Magyarországét
Akárcsak a második negyedévben, a harmadikban is az EU legnagyobb arányú GDP növekedését produkálta Románia. A növekedés motorja a fogyasztás, egyre többet vásárolunk.
Az Európai Unió tagországai közül nálunk nőtt legnagyobb arányban a gazdaság a harmadik negyedévben, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Idehaza 4,6 százalékos volt a növekedés, ami több mint kétszerese az 1,8 százalékos Uniós átlagnak. Ez sorban már a második negyedév melyben éllovasok vagyunk, az április-június időszakban regisztrált 5,8 százalékos GDP növekedésnek szintén nem volt párja az EU-ban.
Régiós szinten Közép-Kelet-Európa gazdaságai teljesítettek a legjobban, hét ország bruttó hazai terméke nőtt az Uniós átlagnál nagyobb mértékben. Bulgária 3,5 százalékos növekedést produkált, a szlovák GDP 3,2, a szlovén 3, a horvát pedig 2,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
A térségben a magyar gazdaság pörgött a legalacsonyabb fordulatszámon, az anyaországi sajtó, a kormánypárti és az ellenzéki egyaránt 1,6 százalékos fejlődésről írt, ám az információ forrásaként megjelölt Eurostat honlapján 1,4 százalék szerepel. A fejlett tagországok közül Hollandia és Nagy-Britannia érték el a legjobb eredményt, 2,4, illetve 2,3 százalékot. A legkisebb arányban, 0,7 százalékkal, a lett bruttó hazai termék nőtt.
Fenntarthatatlan növekedés?
A Világbank előrejelzése szerint a román gazdaság idei éves teljesítménye 5,1 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. A nemzetközi pénzügyi szervezet az év elején még csak 4 százalékosra saccolta a növekedést. Egyes gazdasági szakemberek szerint a fejlődés ezen mértéke nem fenntartható, mivel főleg a fogyasztás növekedésén alapul.
„2015 és 2016 tökéletes évek voltak a fogyasztás szempontjából. Az áfacsökkentés, a bérek növekedése és az alacsony infláció a fogyasztás robbanásszerű növekedését hozták. Az évi 20 százalékos növekedés olyan érték, amire 2008 óta nem volt példa” – jelentette ki egy konferencián Mihai Pătrulescu, az Unicredit Bank vezető közgazdásza.
A szakember szerint, mivel jövőre sem áfacsökkentés nem lesz, s a fizetések sem fognak látványosan emelkedni, a GDP az ideinél kisebb mértékben, kb. 3,4 százalékkal fog nőni. Anca Dragu pénzügyminiszter ellentétes véleményt fogalmazott meg, egy nemrég tett nyilatkozatában fenntarthatónak nevezte a román gazdaság növekedési ritmusát.
Pengő Zoltán maszol.ro
Akárcsak a második negyedévben, a harmadikban is az EU legnagyobb arányú GDP növekedését produkálta Románia. A növekedés motorja a fogyasztás, egyre többet vásárolunk.
Az Európai Unió tagországai közül nálunk nőtt legnagyobb arányban a gazdaság a harmadik negyedévben, az elmúlt év azonos időszakához viszonyítva. Idehaza 4,6 százalékos volt a növekedés, ami több mint kétszerese az 1,8 százalékos Uniós átlagnak. Ez sorban már a második negyedév melyben éllovasok vagyunk, az április-június időszakban regisztrált 5,8 százalékos GDP növekedésnek szintén nem volt párja az EU-ban.
Régiós szinten Közép-Kelet-Európa gazdaságai teljesítettek a legjobban, hét ország bruttó hazai terméke nőtt az Uniós átlagnál nagyobb mértékben. Bulgária 3,5 százalékos növekedést produkált, a szlovák GDP 3,2, a szlovén 3, a horvát pedig 2,7 százalékkal volt nagyobb, mint egy évvel korábban.
A térségben a magyar gazdaság pörgött a legalacsonyabb fordulatszámon, az anyaországi sajtó, a kormánypárti és az ellenzéki egyaránt 1,6 százalékos fejlődésről írt, ám az információ forrásaként megjelölt Eurostat honlapján 1,4 százalék szerepel. A fejlett tagországok közül Hollandia és Nagy-Britannia érték el a legjobb eredményt, 2,4, illetve 2,3 százalékot. A legkisebb arányban, 0,7 százalékkal, a lett bruttó hazai termék nőtt.
Fenntarthatatlan növekedés?
A Világbank előrejelzése szerint a román gazdaság idei éves teljesítménye 5,1 százalékkal lesz nagyobb a tavalyinál. A nemzetközi pénzügyi szervezet az év elején még csak 4 százalékosra saccolta a növekedést. Egyes gazdasági szakemberek szerint a fejlődés ezen mértéke nem fenntartható, mivel főleg a fogyasztás növekedésén alapul.
„2015 és 2016 tökéletes évek voltak a fogyasztás szempontjából. Az áfacsökkentés, a bérek növekedése és az alacsony infláció a fogyasztás robbanásszerű növekedését hozták. Az évi 20 százalékos növekedés olyan érték, amire 2008 óta nem volt példa” – jelentette ki egy konferencián Mihai Pătrulescu, az Unicredit Bank vezető közgazdásza.
A szakember szerint, mivel jövőre sem áfacsökkentés nem lesz, s a fizetések sem fognak látványosan emelkedni, a GDP az ideinél kisebb mértékben, kb. 3,4 százalékkal fog nőni. Anca Dragu pénzügyminiszter ellentétes véleményt fogalmazott meg, egy nemrég tett nyilatkozatában fenntarthatónak nevezte a román gazdaság növekedési ritmusát.
Pengő Zoltán maszol.ro