Egyelőre leépítéseket, a későbbiekben pedig a teljes beszüntetést helyezett kilátásba a Kárpátalja egész területén sugárzó Ungvári Rádió és Televízió Magyar Adása számára a vezérigazgató. Négy szerkesztő és egy hangmérnök már áldozatává vált a tisztogatásnak A hivatalos érv: a hatalommal szembeni kemény hangvétel. Dalmay Árpád, a Beregvidéki Magyar Kulturális Szövetség elnöke elmondta: dec. 1-jétől fel akarják számolni a magyar szerkesztőséget. A magyar szervezetek közösen készülnek tiltakozni Petro Petrik vezérigazgatónál, aki szerint 12 percre kell korlátozni a magyar nyelvű műsoridőt, mert a magyarok Kárpátalja népességének 12 százalékát teszik ki. /Új Magyarország, okt. 3./

"A határon túliak magyar nyelvű televízióiról állított össze körképet az MTI-Press. A román televízió 1968-ban jelentkezett első alkalommal magyar nyelvű műsorral, kezdetben hétfőnként négyórányi magyar műsort adott, román nyelvű feliratozással. A táncház mozgalom a magyar adásnak köszönhetően kezdődött, de jelentősek voltak a tudományos és a kulturális rovatok is. 1985-ben már egy teljesen "kilúgozott" műsorú magyar adást szüntettek meg, takarékossági okokra hivatkozva. A magyar nyelvű televíziózás 1990-ben indult újra, törvényi szabályozás nélkül. Az 1995-ben elfogadott törvény kimondta: a közszolgálati televízió a Romániában élő nemzeti kisebbségek nyelvén is ad műsort. Az RTV Bukarestben működő magyar nyelvű szerkesztőségének összesen heti három és félórányi műsorideje van a közszolgálati televízió egyes és kettes csatornáján a kora reggeli, illetve a kora délutáni órákban. Kolozsváron és Temesváron a közszolgálati tévé helyi stúdiói is készítenek magyar nyelvű regionális, illetve országos szórású műsort. A romániai magyar televízió funkcióját a magyarországi adók vették át. Magyarországi alapítványi támogatás nélkül a román televízió magyar szerkesztősége nem tudna technikával a rendelkezésére álló műsoridő kitöltését. A romániai magyar magán tévéstúdióknak, rendesen működni. Az idén júliusban módosított audiovizuális törvény kimondja, hogy azokon a településeken, ahol a lakosság legalább 20 százaléka valamelyik nemzetiségből kerül ki, a helyi kábelszolgáltatónak legalább egy, az adott nemzetiség anyanyelvén adó tévécsatornát is csomagjába kell illeszteni. Miután a Duna TV és az M2 átvételéért nem kell jogdíjat fizetni, ezek műsorát olyan nagyvárosokban is - például Bukarestben, Galacon, Bákóban, vagy Craiován - adják a helyi kábelszolgáltatók, ahol viszonylag kicsi, vagy elenyésző a magyar nemzetiségűek aránya a lakosságban. Jellemző, hogy interneten a bukaresti magyar tévészerkesztőségről nincs információt a román közszolgálati televízió honlapján. Azok csak a Magyar Televízió honlapján találhatók. Ukrajna (Kárpátalja). A kárpátaljai magyarság számára 1966 óta tévéadásokat készítő Ungvári Rádió és Televízió évek óta heti másfél órában sugároz magyar nyelvű műsorokat. Az 1976-ban létrehozott önálló magyar szerkesztőség jelenleg kilenc munkatárssal működik. A heti két alkalommal - hétfőn és csütörtökön - jelentkező adás rendszerint kárpátaljai tudósításokból áll, a helyi magyarság életét bemutató magazinműsorral folytatódik és magyar vonatkozású kulturális események bemutatásával zárul. 1997-ben az ukrajnai magyar érdekvédelmi szervezetek és a magyar diplomácia erőteljes fellépésének köszönhetően a Kárpátaljai Állami Rádió- és Televízió Társaság elállt attól a szándékától, hogy - pénzhiányra hivatkozva - megszüntesse a magyar szerkesztőséget és műsorait. Az ungvári magyar médiaműhely igen nehéz anyagi és műszaki feltételek között készíti produkcióit. Horvátországban csak 2002. márc. 15-ével indult egy minden második pénteken jelentkező, a következő hét szerdáján megismételt, horvátra feliratozott félórás műsor. A magyar tévéműsorok kérdése évről-évre szerepel a két ország kormányközi kisebbségvédelmi Vegyes Bizottságának törvény erejű jegyzőkönyveiben, és a nemzetgyűlésben is rendszeresen számon kéri a horvátországi magyarság parlamenti képviselője. Mégis, csak 2002 nyarán írták ki az első pályázatot egy magyarul tudó munkatárs felvételére. Szerbiában 35 évvel ezelőtt közvetítették az első magyar nyelvű tévéműsort, akkoriban még a belgrádi televízió csatornáján. A Vajdaságban az egész tartományt lefedő magyar nyelvű tévéadást csak az újvidéki tévé sugároz immár évtizedek óta. Az önálló újvidéki televíziót 1979-ben alapították, azóta megszakítás nélkül sugároz - hét nyelven, egyenrangúan - nemzetiségi műsorokat, közöttük magyar nyelvű adásokat is. Az újvidéki televízió két csatornája közül az egyiken hét nemzetiség nyelvén - szerbül is - tájékoztatási műsorok kerülnek adásba. A műsorszórási törvény alapján jövő februártól minden szerb nyelvű adást egy csatornán fognak sugározni, míg a másikon csak nemzetiségi műsorok lesznek. A szabadkai televízióban is működik magyar nyelvű szerkesztőség, bár műsorkészítési kapacitása összehasonlíthatatlanul kisebb, mint az újvidékieké. Itt naponta háromszor sugároznak híreket. Az esti híradó kizárólag szabadkai események ismertetésére korlátozódik. A szlovákiai magyarok 1983 októberének utolsó napján hallhattak először magyar szót a szlovák közszolgálati televízióban. Időközben az adások a nemzetiségi politika hullámzásaival párhuzamosan szüneteltek is, vagy csak minimális műsoridőt kaptak. A rendszerváltás után számos dél- szlovákiai településen létrejöttek a városi televíziók, de országos szórású magyar nyelvű adásokkal egyedül a szlovák közszolgálati tévé (STV) szolgál. Önálló magyar nyelvű főszerkesztősége hétköznaponként, az esti főműsoridőben öt perces híradóval jelentkezik, hétfőn Mozaik, kedden Régió, szerdán pedig Fórum-tükör és havonta egyszer Tükör címmel esti magazinműsorokat ad. A nyaralóidőben nem szolgálnak a napi hírműsorral. Korábban, Vladimír Meciar háromszori kormányzása idején heti egyszeri félórára korlátozták a magyar nyelvű szerkesztőség lehetőségeit. Szlovákia többi, magyarok lakta városa közül Füleken, Dunaszerdahelyen, Révkomáromban, Nagymegyeren működnek városi televíziók, de két Duna- menti nagyközség, Izsa és Bátorkeszi is saját "falutévével" büszkélkedik. Az adások valamilyen formában - általában a szlovák feliratozást választva - kétnyelvűek. Kivételt képez a kiugróan jó révkomáromi városi televízió, amelynek műsorait magyar és szlovák nyelven készítik, majd egymást követően kerülnek adásba. Ausztriában a közszolgálati rádió és televízió burgenlandi tartományi tévészerkesztősége kéthavonta 25 perces horvát-magyar híradót sugároz. A magyar nyelvű televíziózás viszonylag szűk kereteinek oka, hogy a tartományban a tavalyi népszámláláson a lakosság alig 1,8 százaléka, vagyis kevesebb mint ötezer ember állította, hogy többnyire magyar nyelven érintkezik környezetével. A másik ok kézenfekvő: a határ menti tartományban fogni lehet a magyar adókat. /Magyar nyelvű televíziózás a határon túli magyaroknál. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 14./ "

"Az első kiírást leszámítva, minden évben díjazták Bartha Csabát az Ungvári Rádiós és Televíziós Fesztiválon. A Temesvári Rádió magyar adásának és a Román Televízió Temesvári Stúdiója magyar adásának főszerkesztője idén a rendezői díjat nyerte el a kárpátaljai seregszemlén a Dr. Mara című, Újra otthon alcímmel jegyzett filmjével. Elmondta, hogy dr. Mara Ernőt az ötvenes években kényszerlakhelyre vitték, ott végezte az egyetemet, később Nagybányán lett tanársegéd a bányamérnöki egyetemen, 1989 novemberében pedig kitelepedett Magyarországra, ahol a dorogi szénbányáknál dolgozott. Amikor ott kezdtek rosszul menni a dolgok, hazajött, s visszaigényelte az ősi családi birtokot. A faluban csak ő és az édesanyja magyarok. A templomot restaurálná, hogy ne omladozzon tovább. /Pataky Lehel Zsolt: Otthon dr. Maránál. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 2./"

Tovább mélyülnek az ellentétek a kárpátaljai magyar szervezetek között az ukrán elnökválasztás kapcsán, mivel az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség (UMDSZ) és társszervezetei az oroszbarát Viktor Janukovicsot tekintik a törvényesen megválasztott államfőnek, ellentétben a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) álláspontjával, amely szerint a hatalom csalással vette el támogatottja, az európai orientációjú Viktor Juscsenko ellenzéki elnökjelölt győzelmét. Az UMDSZ szócsövének számító ungvári Kárpáti Igaz Szó országos lap nov. 27-i számának több írása is hitet tett Janukovics mellett, élesen elítélve a KMKSZ elkötelezettségét Juscsenko iránt. Az újság szerint a nacionalisták fizetett csatlósa a KMKSZ. (A magyar többségű, Beregszász központú választókörzetben Juscsenko szerezte meg a voksok 55 százalékát, míg Janukovics 41 százalékot kapott.) Horváth Sándor, az újság publicistája, aki egyben az UMDSZ vezető tisztségviselője és az Ungvári Rádió és Televízió magyar főszerkesztőségének vezetője írta: az első körben a KMKSZ nyilvánosan, hivatalosan egyetlen jelöltet sem támogatott, miközben az UMDSZ Janukovics mellé állt, s így logikus volt, hogy a magyar szavazatok túlnyomó többségét ő szerezte meg. A KMKSZ az ungvári tömegmegmozdulásokon is hitet tett Viktor Juscsenko támogatása mellett. /Mélyülő ellentétek a kárpátaljai magyar szervezetek között. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 29./

Traian Basescu elnök ukrajnai látogatása során több ízben napirendre került az ottani, mintegy 500 ezer főnyi román kisebbség helyzete. Cernauti-i beszédében rámutatott: a román kormány rendelkezik a határon túli nemzetrészek támogatásához szükséges pénzalapokkal. Hrusauti község lakossága román nemzeti zászlókkal várta vendégét, aki rögtönzött beszédében kijelentette: „Mikor Cernauti és Chisinau nevét kiejtjük, lelkünk egy darabja szólal meg.” A cernauti-i egyetemen tartott előadásában Basescu elnök sokallta az ukrajnai románok 24 szervezetét, mondván, hogy ha egyetlen érdekvédelmi szövetségbe tömörülnének, sokkal nagyobb szavuk lehetne, és az anyaország is jobban segíthetné őket. 2000-ben Mihai Razvan Ungureanu (jelenleg külügyminiszter, akkor államtitkár) 35 tagú küldöttség élén Ukrajnába látogatott. Hazatérte után interjújában rámutatott: „Ottani nemzetrészünk révén jószomszédsági kapcsolatokat építünk ki Ukrajnával. Másfél tonna román könyvet és néhány számítógépet vittem ajándékba nekik. Arra kértük az ottani hatóságokat, hogy növeljék meg az ungvári rádió és televízió román nyelvű műsorának adásidejét, az ukrajnai románok kitehessék nemzeti jelképeiket, kértem egy állami finanszírozású román újság beindítását. Örülnék, ha Bukovina helységei, Cernauti utcái visszakapnák eredeti román nevüket.” Közben 2000. április 14-én Kovászna megyei románok egy csoportja tüntetést szervezett Sepsiszentgyörgyön, hogy a háromszéki utcák ne kapjanak magyar elnevezést. 2005. december 12-én Gheorghe Funar, a Nagy-Románia Párt szenátorának törvénytervezete be akarta tiltani az erdélyi helységek és utcák magyar elnevezését azzal az indokkal, hogy ez a Horthy-korszak öröksége. A javaslatot mind a szenátus, mind a képviselőház leszavazta. A Ziua bukaresti lap 1998. szeptember 11-i száma szerint az ukrajnai románság helyzete tarthatatlan. Iskoláiból hiányzanak a román nemzeti jelképek, a gyermekeknek reggelenként az ukrán himnuszt kell énekelniük. Egyre kevesebb az önálló román iskola, ukrán tagozatok létesítésével a hatóságok fokozatosan felszámolják ezeket. A Jurnalul National lap 2005. november 11-i száma megállapította, hogy Ukrajnában az önálló román iskolák rendre megszűnnek azáltal, hogy ukrán osztályok indulnak be. 1997. novemberében Valeriu Tabara képviselő, a PUNR elnöke bizalmatlansági indítványt nyújtott be Hargita-Kovászna románságának „súlyos helyzetével” kapcsolatban. Eszerint az önálló magyar iskolák létrehozása súlyos tévedés volt, csakis az RMDSZ agresszív, szeparatista politikájának eredménye, ezért ezt a szélsőséges pártot ki kell iktatni a politikai életből. A tervezetet a parlament leszavazta. /Barabás István: Ukrajnai leckék. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 6./

Az ungvári és a beregszászi magyar főkonzulátusok munkatársainak részvételével kezdődött el a hétvégén Kárpátalján az ismeretlen elkövetők által március elején meggyalázott és megrongált vereckei honfoglalási emlékmű helyreállítása. Az Ukrajnában működő két magyar diplomáciai kirendeltség munkatársai az emlékmű tervezője, Matl Péter munkácsi szobrászművész irányításával láttak hozzá az emlékhely a rongálás nyomainak eltüntetéséhez. A magyar diplomaták az ungvári rádió és televízió magyar szerkesztőségének újságíróival közösen mintegy 60 borókafenyőt is ültettek a honfoglalási emlékműhöz tartozó területen. A múlt év júliusában felavatott vereckei honfoglalási emlékmű alsó részéről a máig ismeretlen rongálók leverték a kőburkolatot, megbontották sarkait és letörték az emlékjel fekete gránit oltárkövének éleit, valamint csúcsait. Az emlékmű oldalait jelszavakkal és náci önkényuralmi jelképekkel csúfították el. /Diplomaták a megrongált vereckei emlékműért. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 26./