Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Új Színház (Budapest, Magyarország)
10 tétel
2000. május 17.
Véglegesítették a Határon Túli Magyar Színházak XII. Fesztiválja programját, a május 26. és június 4. közötti seregszemlén 25 társulat 42 előadását láthatják az érdeklődők. Az Újvidéki Színház produkciójával indul a rendezvénysorozat. Fellépnek a Kassai Thália Színház, a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház, a Szabadkai Népszínház /közös produkcióban a Szabadkai Kosztolányi Színházzal/, a Kolozsvári Magyar Színház, a székelyudvarhelyi Tomcsa Sándor Színház, az Újvidéki Tanyaszínház, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház a révkomáromi Jókai Színház, a nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház, a csíkszeredai Tomcsa Sándor Színház, a nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata, a szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, a temesvári Csiky Gergely Színház, a sepsiszentgyörgyi Tamási Áron Színház, a beregszászi Illyés Gyula Magyar Nemzeti Színház, a budapesti Új Színház, a kolozsvári Babes-Bolyai Tudományegyetem Színművészeti Tanszékének társulata, a marosvásárhelyi Színművészeti Egyetem Szentgyörgyi István Tagozata, a nagyváradi Árkádia Ifjúsági és Gyermekszínház, a Matyi Műhely Magánbábszínház, a marosvásárhelyi Ariel Ifjúsági és Gyermekszínház, a Kolozsvári Puck Bábszínház, és a Brighella Báb-Gyermekszínház /Szatmárnémeti/ társulata. /A kisvárdai színházi fesztivál programja. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 17./
2000. október 18.
Terényi Ede kolozsvári zeneszerző Kalevala című zeneművét mutatták be a hét végén Budapesten, a Paulay Ede utcai Új Színház stúdiószínpadán. /A Kalevala Budapesten. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 18./
2002. február 25.
Fotókiállítással egybekötött versműsorral mutatkozik be febr. 26-án Nagyváradon, a Lorántffy-központban a Partium Színpad. Az újonnan alakalakult amatőr színjátszó csoportot Csatlós Lóránt színművész vezeti. Csatlós elmondta, régóta foglalkoztatja a gondolat, hogy felélessze az amatőr színjátszást Nagyváradon. A Nagyváradi Magyar Diákszövetség biztosítja számukra a jogi hátteret és a próbatermet. /Simon Judit: Bemutatkozik a Partium színpad. Új színházi kezdeményezés Nagyváradon. = Krónika (Kolozsvár), febr. 25./
2007. szeptember 22.
Szeptember 21-én, a magyar dráma napja alkalmából elismeréseket adtak át, felolvasást, beszélgetést, illetve tanácskozást rendeztek Budapesten és több vidéki helyszínen. A magyar dráma napját Madách Imre Az ember tragédiája című művének 1883. szeptember 21-i ősbemutatójára emlékezve 1984 óta rendezik meg. A Magyar Színházi Társaság, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI), a Színházi Dramaturgok Céhe és az Új Színház közös rendezvénye az OSZMI konferenciatermében kezdődött. Átadták a Szép Ernő-jutalmat: életműdíjat kapott Hubay Miklós drámaíró, a színpadi beszéd megújításáért pedig Parti Nagy Lajos író, drámaíró részesült az elismerésben. A Madách Irodalmi Társaság és a Szalézi Kollégium szervezésében szeptember 21-én kezdődött a XV. Madách Szimpózium kétnapos ülése. A tanácskozás első napjának programját Csesztvén, a művelődési házban tartották, délután koszorúzást rendeztek Balassagyarmaton, a Madách-szobornál. /Megemlékezések a magyar dráma napján. = Népújság (Marosvásárhely), szept. 22./
2008. március 20.
Kövesdy István rendező, a marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulatának művészeti vezetője közleményt juttatott el a laphoz, eszerint a budapesti Új Színház március 28-ára tervezett vendégjátékának elmaradásáért a színház vezetősége okolható. „A marosvásárhelyi Nemzeti Színház csúcsvezetése, jól ismert terveinkre fittyet hányva, erre az időpontra, egész napra bérbe adta a színház gyakorlatilag valamennyi helyiségét egy bizonyos kft. számára, állítólag kizárólag anyagi megfontolásból” – áll Kövesdy közleményében. A lap megkeresésére Kárp György színművész, a színház ügyvezető igazgatója cáfolta Kövesdy állításait. Kárp úgy tudja, a budapestiek vendégjátékának elmaradása még a terem bérbeadása előtt nyilvánvaló volt, az azonban Kárpnak sem világos, az Új Színház miért mondta le marosvásárhelyi turnéját. /Lokodi Imre: Vendégjáték-balhé? = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 20./
2008. november 3.
Budapesten az Új Színházban adták át nemrég a Gyulai Várszínház 45. évadának művészeti díjait. A Gyulai Várszínház által alapított Őze Lajos-díjat Bogdán Zsolt kolozsvári színművész vehette át a III. Richárd címszerepének magas színvonalú megformálásáért. A Tompa Gábor rendezte III. Richárd – a Kolozsvári Állami Magyar Színház és a Gyulai Várszínház közös produkciójának bemutatója július 5-én volt a gyulai Shakespeare Fesztivál keretében. Kolozsvári bemutatója november 19-én az Európai Színházi Unió Fesztiválja keretében lesz. /Őze Lajos-díj Bogdán Zsoltnak. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./
2009. január 19.
A határon túli magyar színházak magyarországi vendégszereplései sorában most a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata kap újabb alkalmat a budapesti bemutatkozásra. Január 19-én az Új Színházban lépnek fel. A legyezőt című Goldoni- vígjáték sajátos színpadi feldolgozásával, melyez az Új Színház Marosvásárhelyről elszármazott munkatársa, Kiss Csaba rendezett. /Budapesti vendégszereplésen a Tompa Miklós Társulat. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 19./
2011. október 27.
Új Színház-ügy: letiltott Sütő
Nem játszhatja Sütő András Káin és Ábel című drámáját a budapesti Új Színház – jelentették be a Színház.hu portál tájékoztatása szerint a marosvásárhelyi író jogörökösei.
„Az Új Színház újonnan kinevezett igazgatójának pályázata és közéleti megnyilvánulásainak szellemisége annyira eltér az öt éve elhunyt Sütő András író életművétől, toleranciát hirdető, kirekesztés ellen küzdő életfelfogásától, hogy az ellentéteket áthidalhatatlannak találjuk. Így a pályázatnak a Káin és Ábel című dráma bemutatására vonatkozó terve nem valósulhat meg. Nem járulunk hozzá, hogy az Új Színház Sütő András műveket állítson színpadra” – indokolták lépésüket.
Amint arról lapunkban több ízben is beszámoltunk, Tarlós István budapesti főpolgármester Dörner György színészt nevezte ki az Új Színház igazgatói tisztségébe, intendánssá pedig Csurka István drámaírót tette meg. A lépés ellen színészek, művészek és közéleti személyiségek egyaránt tiltakoznak.
Krónika (Kolozsvár)
Nem játszhatja Sütő András Káin és Ábel című drámáját a budapesti Új Színház – jelentették be a Színház.hu portál tájékoztatása szerint a marosvásárhelyi író jogörökösei.
„Az Új Színház újonnan kinevezett igazgatójának pályázata és közéleti megnyilvánulásainak szellemisége annyira eltér az öt éve elhunyt Sütő András író életművétől, toleranciát hirdető, kirekesztés ellen küzdő életfelfogásától, hogy az ellentéteket áthidalhatatlannak találjuk. Így a pályázatnak a Káin és Ábel című dráma bemutatására vonatkozó terve nem valósulhat meg. Nem járulunk hozzá, hogy az Új Színház Sütő András műveket állítson színpadra” – indokolták lépésüket.
Amint arról lapunkban több ízben is beszámoltunk, Tarlós István budapesti főpolgármester Dörner György színészt nevezte ki az Új Színház igazgatói tisztségébe, intendánssá pedig Csurka István drámaírót tette meg. A lépés ellen színészek, művészek és közéleti személyiségek egyaránt tiltakoznak.
Krónika (Kolozsvár)
2012. október 27.
Román lap a Nyirő-ügyről
A Bukarestben kormányzó Szociál-Liberális Szövetséghez közel álló Jurnalul National című napilap a Nyírő-ügyről közölt írást hétvégi számában.
A román lap „A fasiszta Nyirő József a magyarországi színházakban!" című cikke kiemeli, hogy a budapesti Új Színház műsorra tűzte a Jézusfaragó ember című Nyirő-művet. A lap szerint Martonyi János külügyminiszternek magyarázkodnia kellett a múlt héten Washingtonban, a külpolitikai kutatóintézet rendezvényén: miért próbálja Magyarország a Horthy-rendszert és Nyirő Józsefet rehabilitálni. „Nem fogjuk rehabilitálni Horthy Miklóst vagy a rendszerét. Sehol sem fogunk hivatalos emlékművet állítani neki" – idézte a román lap a külügyminiszter válaszát.
A cikk szerint a Nyirő-üggyel kapcsolatban a külügyminiszter rámutatott: az újratemetés nem történt meg, Nyirő műveiben „nem volt fasizmus", azt pedig, hogy 1944 októbere után is a parlament tagja maradt, „elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan".
Erdély.ma
A Bukarestben kormányzó Szociál-Liberális Szövetséghez közel álló Jurnalul National című napilap a Nyírő-ügyről közölt írást hétvégi számában.
A román lap „A fasiszta Nyirő József a magyarországi színházakban!" című cikke kiemeli, hogy a budapesti Új Színház műsorra tűzte a Jézusfaragó ember című Nyirő-művet. A lap szerint Martonyi János külügyminiszternek magyarázkodnia kellett a múlt héten Washingtonban, a külpolitikai kutatóintézet rendezvényén: miért próbálja Magyarország a Horthy-rendszert és Nyirő Józsefet rehabilitálni. „Nem fogjuk rehabilitálni Horthy Miklóst vagy a rendszerét. Sehol sem fogunk hivatalos emlékművet állítani neki" – idézte a román lap a külügyminiszter válaszát.
A cikk szerint a Nyirő-üggyel kapcsolatban a külügyminiszter rámutatott: az újratemetés nem történt meg, Nyirő műveiben „nem volt fasizmus", azt pedig, hogy 1944 októbere után is a parlament tagja maradt, „elfogadhatatlan és megbocsáthatatlan".
Erdély.ma
2016. január 31.
Történelmi drámákkal zárult rendezvénysorozat
Két színházi előadást láthattunk pénteken Szatmárnémetiben, A Magyar Kultúra Hete ünnepi rendezvénysorozat utolsó napján. Visky András: Júlia című monodrámáját Rappert-Vencz Stela, Kocsis István: Az áldozat (Szent Margit legendája) című drámáját a budapesti Új Színház adta elő.
A két történet egymástól távol eső korban játszódik (a Júlia az 1950-es években, Az áldozat a XIII. században), üzenetük mégis sokban hasonló. Az igazságkeresés, a múlthoz való viszony, a letisztulás, az elmélyülés, a hit, a szerelem, a hűség stb. Mindkét hős (Júlia és Margit) valami furcsa, álomszerű állapotban keresnek választ kérdéseikre.
A Júlia alcíme: Párbeszéd a szerelemről. A párbeszéd ez esetben nem más, mint a hívő ember perlekedése Istennel. Júlia úgy érzi, hogy a teremtő magára hagyta teremtményeit, ez esetben őt, férjét és hét gyermekét. Ő azonban a legnehezebb időkben is kiállja a próbatételeket: hitét, meggyőződését, emberségét akkor is megőrzi, ha sok mindenről le kell mondania. Bármiről kész lemondani, akár a saját életéről is, de gyerekeit és férje iránti hűségét nem hajlandó feláldozni. Szomorúan tapasztalja, hogy megfordult a világ rendje: ami addig követendő volt, az üldözötté vált, és a gonosz számít jónak. A darab a hitről szól, arról, hogy milyen nehéz a hit megtartása, amikor a körülmények hatalma arra készteti az embert, hogy hitetlen legyen. Júlia hite nem csak vallási hitre épül. A darab azt is sugallja, hogy csak egy nő, egy szerelmes asszony, egy anya képes az olyan pokoli megpróbáltatásokon úrrá lenni, amelyeket Júliának kellett átélnie, és amelyeket sok ezer Júliának kellett és kell ma is végigszenvednie.
Magyarság, kereszténység
Kocsis István drámáiból megismerhetjük a magyarság és a kereszténység történetének azokat az elemeit, amelyek ismerete nélkül a magyar ember vakon és céltalanul jár a bizonytalan, nem tudni hova vezető utakon. Kocsis úgy véli, hogy a magyarság sorsát egy Égi Kapuval összekötő, a harci mezőket szakrális térré változtató Szent Akarat képes csak jobbra fordítani. A magyar közösségeknek olyan vezetőkre van szükségük, akik képesek belátni az Égi Kapun. IV. Béla tisztában volt azzal, hogy az a vezér, aki nem képes népe sorsának az irányítására, annak le kell mondania: „A feláldozására a királynak réges-régen akkor került sor — állapítja meg a darabban —, ha fennállt a veszélye annak, hogy nem képes már tartani a kapcsolatot az Égi Világgal. Fel kellett bizony áldozni azt a királyt, aki miatt az Ég Kapuja bezárult az ország fölött, mert ily helyzetben az ország és a nép kiszolgáltatottá válik.”
Kocsis István meg van győződve arról, hogy a kereszténység állandó fenyegetettségnek van kitéve, így volt ez mindig. Állandó fenyegetettségnek volt és van kitéve a magyar nemzet is. IV. Béla és Szent Margit áldozatot hozott azért, hogy megőrizzék a magyar írásokat, azt az ősi magyar irodalmat, ami a nyelvet és a hitet is őrizte. Ma is nagyon sokan — magyarok is — igyekeznek kiölni az emberekből a nemzeti érzést és a hitet. IV. Béla Kocsis drámájában erről így beszél: „Nem bízhatunk többé az egyetemes keresztény világ együttműködésében sem, egyedül maradtunk, de magunkra hagyottan is méltókká válunk az Isten szeretetére… Az európai keresztény világ uralkodói: királyai, fejedelmei, főpapjai, főhivatalnokai meddig jutottak a züllés útján?” Magukra maradtak a keresztények, magukra maradtak a magyarok. Áldozathozatalukon és hitükön múlik a megmaradásuk.
A Magyar Kultúra Hete programjaiban nagyon sok tanulságos előadás szerepelt. A telt házas előadások azt igazolták, hogy a szatmári közönség igényli a színvonalas kulturális programokat, szüksége van tanulságos, építő és a megmaradást segítő kikapcsolódási lehetőségekre.
Elek György. frissujsag.ro
Két színházi előadást láthattunk pénteken Szatmárnémetiben, A Magyar Kultúra Hete ünnepi rendezvénysorozat utolsó napján. Visky András: Júlia című monodrámáját Rappert-Vencz Stela, Kocsis István: Az áldozat (Szent Margit legendája) című drámáját a budapesti Új Színház adta elő.
A két történet egymástól távol eső korban játszódik (a Júlia az 1950-es években, Az áldozat a XIII. században), üzenetük mégis sokban hasonló. Az igazságkeresés, a múlthoz való viszony, a letisztulás, az elmélyülés, a hit, a szerelem, a hűség stb. Mindkét hős (Júlia és Margit) valami furcsa, álomszerű állapotban keresnek választ kérdéseikre.
A Júlia alcíme: Párbeszéd a szerelemről. A párbeszéd ez esetben nem más, mint a hívő ember perlekedése Istennel. Júlia úgy érzi, hogy a teremtő magára hagyta teremtményeit, ez esetben őt, férjét és hét gyermekét. Ő azonban a legnehezebb időkben is kiállja a próbatételeket: hitét, meggyőződését, emberségét akkor is megőrzi, ha sok mindenről le kell mondania. Bármiről kész lemondani, akár a saját életéről is, de gyerekeit és férje iránti hűségét nem hajlandó feláldozni. Szomorúan tapasztalja, hogy megfordult a világ rendje: ami addig követendő volt, az üldözötté vált, és a gonosz számít jónak. A darab a hitről szól, arról, hogy milyen nehéz a hit megtartása, amikor a körülmények hatalma arra készteti az embert, hogy hitetlen legyen. Júlia hite nem csak vallási hitre épül. A darab azt is sugallja, hogy csak egy nő, egy szerelmes asszony, egy anya képes az olyan pokoli megpróbáltatásokon úrrá lenni, amelyeket Júliának kellett átélnie, és amelyeket sok ezer Júliának kellett és kell ma is végigszenvednie.
Magyarság, kereszténység
Kocsis István drámáiból megismerhetjük a magyarság és a kereszténység történetének azokat az elemeit, amelyek ismerete nélkül a magyar ember vakon és céltalanul jár a bizonytalan, nem tudni hova vezető utakon. Kocsis úgy véli, hogy a magyarság sorsát egy Égi Kapuval összekötő, a harci mezőket szakrális térré változtató Szent Akarat képes csak jobbra fordítani. A magyar közösségeknek olyan vezetőkre van szükségük, akik képesek belátni az Égi Kapun. IV. Béla tisztában volt azzal, hogy az a vezér, aki nem képes népe sorsának az irányítására, annak le kell mondania: „A feláldozására a királynak réges-régen akkor került sor — állapítja meg a darabban —, ha fennállt a veszélye annak, hogy nem képes már tartani a kapcsolatot az Égi Világgal. Fel kellett bizony áldozni azt a királyt, aki miatt az Ég Kapuja bezárult az ország fölött, mert ily helyzetben az ország és a nép kiszolgáltatottá válik.”
Kocsis István meg van győződve arról, hogy a kereszténység állandó fenyegetettségnek van kitéve, így volt ez mindig. Állandó fenyegetettségnek volt és van kitéve a magyar nemzet is. IV. Béla és Szent Margit áldozatot hozott azért, hogy megőrizzék a magyar írásokat, azt az ősi magyar irodalmat, ami a nyelvet és a hitet is őrizte. Ma is nagyon sokan — magyarok is — igyekeznek kiölni az emberekből a nemzeti érzést és a hitet. IV. Béla Kocsis drámájában erről így beszél: „Nem bízhatunk többé az egyetemes keresztény világ együttműködésében sem, egyedül maradtunk, de magunkra hagyottan is méltókká válunk az Isten szeretetére… Az európai keresztény világ uralkodói: királyai, fejedelmei, főpapjai, főhivatalnokai meddig jutottak a züllés útján?” Magukra maradtak a keresztények, magukra maradtak a magyarok. Áldozathozatalukon és hitükön múlik a megmaradásuk.
A Magyar Kultúra Hete programjaiban nagyon sok tanulságos előadás szerepelt. A telt házas előadások azt igazolták, hogy a szatmári közönség igényli a színvonalas kulturális programokat, szüksége van tanulságos, építő és a megmaradást segítő kikapcsolódási lehetőségekre.
Elek György. frissujsag.ro