Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
UH /uh.ro/ [hírportál] (Székelyudvarhely)
4 tétel
2011. szeptember 5.
Másodjára ünneplünk születésnapot - kétéves az uh.ro!
Szeptember elsején két éves születésnapját ünnepli az uh.ro, az Udvarhelyi Hírportál
Zsenge életkorát tekintve mondhatjuk, hogy Székelyudvarhely elsőszülött hírportálja bizony még nem nőtte ki a gyermekcipőt, de ellentétben a még bizonytalanul lépegető huszonnégy hónapos emberpalántával, már megtanult egyedül, biztos léptekkel járni-kelni a város utcáin és nyitott szemmel, füllel figyelni mindarra, ami körülöttünk itt és most történik.
Kis túlzással mondhatjuk, a hírportál csapata megpróbál konkurálni a Mindenhol Jelenlevővel és ott lenni mindenhol, ahol a dolgok történnek. A hivatalban, a színházban, a sportpályán, a balesetek, a jeles események színhelyén. Ott lenni és objektíven tájékoztatni azokat, akiknek bár nincs lehetőségük akkor és ott lenni, mégsem akarnak lemaradni semmiről, ami fontos és ami Udvarhelyen és környékén történt, történik. Tájékoztatni az udvarhelyieket gyorsan, „pontosan és szépen", hogy minden udvarhelyi polgárnak valóban csak egy kattintásnyira legyen a város - ez a cseppet sem könnyű, de szívvel, lélekkel felvállalt feladata az uh.ro csapatának. Annak a csapatnak, amely az elmúlt évben két újságíróval bővült és erősödött.
Az alapkő
Egy hírportál életében meghatározó a harmadik, nagykorúságot jelentő év - egy olyan oldalra, ami több más sajtóorgánum alapköveként áll, ez hatványozottan igaz. A „kicsi úhápontróra" két év után ma már úgy tekinthetünk, mint a helyi internetes média pionírjára, úttörőjére, egy olyan információközlőre, amely feladatának tekinti nem csak a napi udvarhelyszéki hírek, hanem az igényességgel megírt hosszabb cikkeket, riportokat, interjúkat, sport és kulturális jellegű tudósítások közlését. Egy vagy két szóval: műhely, szellemi műhely, ami a napi tájékoztatás mellett értéket is közvetít – nemcsak a hagyomány az érték, hanem az is, ami napjainkban történik, illetve létrejön. Csupán ma még nem tudunk róla, mert a néha nem fontosnak tűnő tettek, történetek, események súlya, fontossága csak később, évek múltán derül ki, akkor válik értékké. Akkor már büszkék leszünk arra, hogy ezt és ezt mi annakidején leírtuk, lefényképeztük, mert értékesnek, fontosnak tartottuk. Ráraktuk az alapkőre, finom rétegként, majd még egy sor tégla, még egy sor írás, még egy fotósorozat, s épült, épült tovább valami, aminek most még nem látjuk a kiteljesedését, de érezzük a küldetését.
A sport
A politikához és a sporthoz mindenki ért. Ezt nem is akarjuk mi megváltoztatni. Az uh.ro internetes portál sem él sport nélkül. Színes képet adunk Udvarhelyszék sportágaiból, az amatőrtől egészen a profiig. Mi megírjuk, Önök pedig hozzászólnak. Mert ehhez mindenki ért.
Nem tud egy eredményt, sebaj, ott az adatbankunk, melyben egyes sportágaknál a harmadik szezont indítottuk el. Nem kell tagadni, szép kis tortaszelet a szülinapi partyn a sport menüpont.
A honlap tartalma az elmúlt évben színesedett, változott, bővült.
A látvány
egyelőre még a régi, de az azt karbantartó informatikus gárdának hála, hamarosan új, a mostaninál sokkal egyszerűbb és nagyszerűbb arculattal tiszteljük meg a friss hírekre és újdonságokra mindig „vevő" Tisztelt Olvasóinkat.
Hűséges Olvasóinknak, akik a kezdetektől rákattantak az uh.ro-ra és figyelik a hírportál fejlődését, úgy véljük, nem kell különösebben bizonygatni azt, hogy az elmúlt időszakban mind a napi cikkek mennyiségében, mind pedig a megjelent írások minőségben is sikerült emelni a színvonalat. Bizonyítják ezt a méltató és (mert aki dolgozik, az téved is!) elmarasztaló hozzászólások, kritikák. Kaptunk és kapunk hideget, meleget, és ez így van rendjén, hiszen számunkra minden visszajelzés megerősítés és biztatás is egyúttal arra, hogy - Vörösmartyval szólva, amit jól kezdtünk, azt jól folytassuk. Épp ezért, ha egy mondatban kellene megfogalmazni a következő tizenkét hónap feladatát, akkor így hangzik: „Jót, s jól!".
Úgy hisszük, hogy ebben a Kazinczy epigrammában rejlik az uh.ro létjogosultságának és jövőjének „nagy titka".
Kívánunk jó olvasást, böngészést! Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
Szeptember elsején két éves születésnapját ünnepli az uh.ro, az Udvarhelyi Hírportál
Zsenge életkorát tekintve mondhatjuk, hogy Székelyudvarhely elsőszülött hírportálja bizony még nem nőtte ki a gyermekcipőt, de ellentétben a még bizonytalanul lépegető huszonnégy hónapos emberpalántával, már megtanult egyedül, biztos léptekkel járni-kelni a város utcáin és nyitott szemmel, füllel figyelni mindarra, ami körülöttünk itt és most történik.
Kis túlzással mondhatjuk, a hírportál csapata megpróbál konkurálni a Mindenhol Jelenlevővel és ott lenni mindenhol, ahol a dolgok történnek. A hivatalban, a színházban, a sportpályán, a balesetek, a jeles események színhelyén. Ott lenni és objektíven tájékoztatni azokat, akiknek bár nincs lehetőségük akkor és ott lenni, mégsem akarnak lemaradni semmiről, ami fontos és ami Udvarhelyen és környékén történt, történik. Tájékoztatni az udvarhelyieket gyorsan, „pontosan és szépen", hogy minden udvarhelyi polgárnak valóban csak egy kattintásnyira legyen a város - ez a cseppet sem könnyű, de szívvel, lélekkel felvállalt feladata az uh.ro csapatának. Annak a csapatnak, amely az elmúlt évben két újságíróval bővült és erősödött.
Az alapkő
Egy hírportál életében meghatározó a harmadik, nagykorúságot jelentő év - egy olyan oldalra, ami több más sajtóorgánum alapköveként áll, ez hatványozottan igaz. A „kicsi úhápontróra" két év után ma már úgy tekinthetünk, mint a helyi internetes média pionírjára, úttörőjére, egy olyan információközlőre, amely feladatának tekinti nem csak a napi udvarhelyszéki hírek, hanem az igényességgel megírt hosszabb cikkeket, riportokat, interjúkat, sport és kulturális jellegű tudósítások közlését. Egy vagy két szóval: műhely, szellemi műhely, ami a napi tájékoztatás mellett értéket is közvetít – nemcsak a hagyomány az érték, hanem az is, ami napjainkban történik, illetve létrejön. Csupán ma még nem tudunk róla, mert a néha nem fontosnak tűnő tettek, történetek, események súlya, fontossága csak később, évek múltán derül ki, akkor válik értékké. Akkor már büszkék leszünk arra, hogy ezt és ezt mi annakidején leírtuk, lefényképeztük, mert értékesnek, fontosnak tartottuk. Ráraktuk az alapkőre, finom rétegként, majd még egy sor tégla, még egy sor írás, még egy fotósorozat, s épült, épült tovább valami, aminek most még nem látjuk a kiteljesedését, de érezzük a küldetését.
A sport
A politikához és a sporthoz mindenki ért. Ezt nem is akarjuk mi megváltoztatni. Az uh.ro internetes portál sem él sport nélkül. Színes képet adunk Udvarhelyszék sportágaiból, az amatőrtől egészen a profiig. Mi megírjuk, Önök pedig hozzászólnak. Mert ehhez mindenki ért.
Nem tud egy eredményt, sebaj, ott az adatbankunk, melyben egyes sportágaknál a harmadik szezont indítottuk el. Nem kell tagadni, szép kis tortaszelet a szülinapi partyn a sport menüpont.
A honlap tartalma az elmúlt évben színesedett, változott, bővült.
A látvány
egyelőre még a régi, de az azt karbantartó informatikus gárdának hála, hamarosan új, a mostaninál sokkal egyszerűbb és nagyszerűbb arculattal tiszteljük meg a friss hírekre és újdonságokra mindig „vevő" Tisztelt Olvasóinkat.
Hűséges Olvasóinknak, akik a kezdetektől rákattantak az uh.ro-ra és figyelik a hírportál fejlődését, úgy véljük, nem kell különösebben bizonygatni azt, hogy az elmúlt időszakban mind a napi cikkek mennyiségében, mind pedig a megjelent írások minőségben is sikerült emelni a színvonalat. Bizonyítják ezt a méltató és (mert aki dolgozik, az téved is!) elmarasztaló hozzászólások, kritikák. Kaptunk és kapunk hideget, meleget, és ez így van rendjén, hiszen számunkra minden visszajelzés megerősítés és biztatás is egyúttal arra, hogy - Vörösmartyval szólva, amit jól kezdtünk, azt jól folytassuk. Épp ezért, ha egy mondatban kellene megfogalmazni a következő tizenkét hónap feladatát, akkor így hangzik: „Jót, s jól!".
Úgy hisszük, hogy ebben a Kazinczy epigrammában rejlik az uh.ro létjogosultságának és jövőjének „nagy titka".
Kívánunk jó olvasást, böngészést! Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
2015. május 17.
Termés – 2015
Az ötödik évadába lépő kiállítás-sorozat a székelyudvarhelyi képzőművészek alkotásainak gyűjteményes bemutatkozását teszi lehetővé. Egy-egy ilyen tárlat célja az is, hogy a kiállító művészek egymás munkáit jobban megismerjék, és a felmerülő szakmai kérdéseket megvitassák. A kiállítás anyagából készített katalógus egy látlelet lesz a jövő számára. A 2015-ös TERMÉS kiállítás megnyitójára hívják a Haáz Rezső Múzeum Képtárába az érdeklődőket, amelyet 2015. május 20-án, szerdán délután 5 órától tartanak. Ugyanekkor kerül sor a kiállítási katalógus bemutatójára is.
A kiállítást megnyitja: Veres Péter muzeológus. Házigazda: Miklós Zoltán múzeumigazgató.
A kiállító művészek: Berze Imre, Biró Gábor, Bíró Mihály, Elekes Gyula, Fülöp György, Gidó Szende-Melinda, Gujuman Uliana, Jakab András, ifj. Jakab András, Kalló László, Kelemen Albert, Kolumbán-Antal Ilonka, Kolumbán-Antal József, Kovács Bori, Kubanek László, Lakatos László, Molnos Zoltán, Nagy Péter, Simon Béla, Török Bíró Erzsébet, Török Ferenc, Vass Mária-Magdolna, Zavaczki Walter, Zsombori Béla.
Médiatámogatók: D3TV, Udvarhelyi Híradó, Udvarhely Napilap, Hargita Népe, Szekelyhon.ro, Mihir.ro, Uh.ro, Maszol.ro, Stár Rádió, Más Rádió, Prima, Rádió, Vox Rádió, Székelyudarhelyi Rendezvények.
HAÁZ REZSŐ MÚZEUM– 535600 Székelyudvarhely, Tel./Fax: 0040 266 218375, Kossuth Lajos u. 29. sz. Pf. 22, info@hrmuzeum.rowww.hrmuzeum.ro.
Székelyhon.ro
Az ötödik évadába lépő kiállítás-sorozat a székelyudvarhelyi képzőművészek alkotásainak gyűjteményes bemutatkozását teszi lehetővé. Egy-egy ilyen tárlat célja az is, hogy a kiállító művészek egymás munkáit jobban megismerjék, és a felmerülő szakmai kérdéseket megvitassák. A kiállítás anyagából készített katalógus egy látlelet lesz a jövő számára. A 2015-ös TERMÉS kiállítás megnyitójára hívják a Haáz Rezső Múzeum Képtárába az érdeklődőket, amelyet 2015. május 20-án, szerdán délután 5 órától tartanak. Ugyanekkor kerül sor a kiállítási katalógus bemutatójára is.
A kiállítást megnyitja: Veres Péter muzeológus. Házigazda: Miklós Zoltán múzeumigazgató.
A kiállító művészek: Berze Imre, Biró Gábor, Bíró Mihály, Elekes Gyula, Fülöp György, Gidó Szende-Melinda, Gujuman Uliana, Jakab András, ifj. Jakab András, Kalló László, Kelemen Albert, Kolumbán-Antal Ilonka, Kolumbán-Antal József, Kovács Bori, Kubanek László, Lakatos László, Molnos Zoltán, Nagy Péter, Simon Béla, Török Bíró Erzsébet, Török Ferenc, Vass Mária-Magdolna, Zavaczki Walter, Zsombori Béla.
Médiatámogatók: D3TV, Udvarhelyi Híradó, Udvarhely Napilap, Hargita Népe, Szekelyhon.ro, Mihir.ro, Uh.ro, Maszol.ro, Stár Rádió, Más Rádió, Prima, Rádió, Vox Rádió, Székelyudarhelyi Rendezvények.
HAÁZ REZSŐ MÚZEUM– 535600 Székelyudvarhely, Tel./Fax: 0040 266 218375, Kossuth Lajos u. 29. sz. Pf. 22, info@hrmuzeum.rowww.hrmuzeum.ro.
Székelyhon.ro
2016. január 28.
Székelyudvarhelyi lövöldözés: megszólalt a rendőrség
Szőke László újságíró fegyvertartási engedélyének bevonását kezdeményezte a Hargita megyei rendőrség a Székelyudvarhelyen történt szombati incidensek után, mert pisztolyát ittasan használta. Még nem dőlt el, hogy az ügyészség mivel gyanúsítja majd a Mokkában történtek főszereplőit, de az UH főszerkesztőjét feljelentették gyilkossági kísérletért.
Közleményben ismertette csütörtökön a Hargita megyei rendőrség az álláspontját a Székelyudvarhelyen történt múlt szombati lövöldözős incidenssel kapcsolatban. Indoklásuk szerint azért tették meg négy nappal az események után ezt a lépést, mert a városba tervezett vasárnapi tüntetés kezdeményezői igaztalan vádakat fogalmaztak meg a rendőrséggel szemben.
Mint korábban írtuk, az Udvarhelyi Napilap főszerkesztője, Szőke László a gumilövedékes önvédelmi fegyverét is elővette, és többször rálőtt támadójára, amikor az udvarhelyi alvilág ismert alakja, Szígyártó Szabolcs a Mokka nevű szórakozóhelyen ütlegelni kezdte. Utóbbi a kezén sebesült meg, néhány napra kórházba utalták. A Mokkában történtek forgatókönyvét a rendőrség megerősítette.
Közleményükben azonban új információk is vannak. Megtudtuk például, hogy Szőke László a teljes tárat (hét töltényt) kilőtte, és a történtek után nem csak a gumilövedékes fegyverét kobozták el, hanem kezdeményezték a 2013-ban kibocsátott fegyverviselési engedélyének a bevonását is. Ezt a rendőrség azzal indokolta, hogy az újságíró korábban (2014-ben) már megsebesített – egyébként önvédelemből – valakit a pisztolyával. A törvény ugyanakkor előírja, hogy önvédelmi fegyvert tilos ittasan használni.
Márpedig kiderült az is, hogy Szőke László ittasan lépett be a Mokkába. Az incidens után elvégezett mérések szerint légalkohol-tartalma 0,55 mg/l volt. Emellett panaszt tett ellene az a csíkszeredai fiatalember, T. A., akit egy lepattanó golyó megsebesített, és kórházi kezelésre szorult.
A rendőrség tájékoztatása szerint az udvarhelyi ügyészség eredetileg Szígyártó Szabolcsot ütlegeléssel és közrendháborítással, míg Szőke Lászlót pedig önvédelmi fegyver jogtalan használatával és ütlegeléssel gyanúsította. Miután azonban az újságírót emberölési kísérlet vádjával feljelentették, a csíkszeredai ügyészség vette át az ügyet.
A rendőrség közölte: az incidens körülményeit még vizsgálják. A történtek büntetőjogi besorolása a törvényszéki orvosok szakértői véleményezésétől, az áldozatok (Szígyártó Szabolcs és T. A.) egészségi állapotának alakulásától is függ.
Cs. P. T. maszol.ro
Szőke László újságíró fegyvertartási engedélyének bevonását kezdeményezte a Hargita megyei rendőrség a Székelyudvarhelyen történt szombati incidensek után, mert pisztolyát ittasan használta. Még nem dőlt el, hogy az ügyészség mivel gyanúsítja majd a Mokkában történtek főszereplőit, de az UH főszerkesztőjét feljelentették gyilkossági kísérletért.
Közleményben ismertette csütörtökön a Hargita megyei rendőrség az álláspontját a Székelyudvarhelyen történt múlt szombati lövöldözős incidenssel kapcsolatban. Indoklásuk szerint azért tették meg négy nappal az események után ezt a lépést, mert a városba tervezett vasárnapi tüntetés kezdeményezői igaztalan vádakat fogalmaztak meg a rendőrséggel szemben.
Mint korábban írtuk, az Udvarhelyi Napilap főszerkesztője, Szőke László a gumilövedékes önvédelmi fegyverét is elővette, és többször rálőtt támadójára, amikor az udvarhelyi alvilág ismert alakja, Szígyártó Szabolcs a Mokka nevű szórakozóhelyen ütlegelni kezdte. Utóbbi a kezén sebesült meg, néhány napra kórházba utalták. A Mokkában történtek forgatókönyvét a rendőrség megerősítette.
Közleményükben azonban új információk is vannak. Megtudtuk például, hogy Szőke László a teljes tárat (hét töltényt) kilőtte, és a történtek után nem csak a gumilövedékes fegyverét kobozták el, hanem kezdeményezték a 2013-ban kibocsátott fegyverviselési engedélyének a bevonását is. Ezt a rendőrség azzal indokolta, hogy az újságíró korábban (2014-ben) már megsebesített – egyébként önvédelemből – valakit a pisztolyával. A törvény ugyanakkor előírja, hogy önvédelmi fegyvert tilos ittasan használni.
Márpedig kiderült az is, hogy Szőke László ittasan lépett be a Mokkába. Az incidens után elvégezett mérések szerint légalkohol-tartalma 0,55 mg/l volt. Emellett panaszt tett ellene az a csíkszeredai fiatalember, T. A., akit egy lepattanó golyó megsebesített, és kórházi kezelésre szorult.
A rendőrség tájékoztatása szerint az udvarhelyi ügyészség eredetileg Szígyártó Szabolcsot ütlegeléssel és közrendháborítással, míg Szőke Lászlót pedig önvédelmi fegyver jogtalan használatával és ütlegeléssel gyanúsította. Miután azonban az újságírót emberölési kísérlet vádjával feljelentették, a csíkszeredai ügyészség vette át az ügyet.
A rendőrség közölte: az incidens körülményeit még vizsgálják. A történtek büntetőjogi besorolása a törvényszéki orvosok szakértői véleményezésétől, az áldozatok (Szígyártó Szabolcs és T. A.) egészségi állapotának alakulásától is függ.
Cs. P. T. maszol.ro
2016. január 31.
Szász Jenő „fantomintézete” nem sokaknak hiányozna
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet jövője is veszélyben van, bár információink szerint még semmi sem dőlt el. Az évi 1,2-1,3 milliárd forintos költségvetéssel működő háttérintézmény feladatait a nemzetpolitika más aktorai is el tudnák végezni.
Lázár János bürokráciacsökkentési listáján szerepel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) is, amelynek jogutódja a szuperintézménnyé avanzsáló Veritas Intézet lenne. A szervezet nemcsak az NSKI-t, hanem a Nemzeti Örökség Intézetét, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumot is magába olvaszthatja. Ez persze több dolgot is jelenthet: vagy megszűnik az intézet, vagy a Veritas veszi át a dolgozókat. Ebben az esetben jó eséllyel leépítéssel is kell számolni – elvégre ez lenne a bürokráciacsökkentés célja –, ráadásul az NSKI mint márka is eltűnne.
Pedig ez nem is oly régi: 2012. december 11-én jelent meg a Magyar Közlönyben a létrehozásáról határozó kormányrendelet, azóta 80-100 fővel és évente 1,2-1,3 milliárd forintos költségvetéssel működik. A Transindex úgy tudja, hogy a dolgozók többsége nyugdíjazás előtt álló ember, aki egzisztenciális okokból vállalta a munkát, ám sokan pontosan nem is tudják, mit csinálnak. Az intézmény vezetője az erdélyi Magyar Polgári Párt korábbi irányítója, a faipari mérnök és közgazdász végzettségű Szász Jenő, aki államtitkári fizetést kap – 2013-ban az Transindex 997 ezres bruttó bérről írt–, és állítólag Kövér László házelnökkel baráti viszonyt ápol.
Jóban a birkózókkal és a mangalicatenyésztőkkel
Ez magyarázhatja az NSKI alapításának körülményeit is. A pletykák szerint az MPP vezérének erdélyi politikai életből való eltávolítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékének szánt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kérte a Fidesztől. Így feladatot kellett keresni Szász Jenőnek, ezért alkothatták meg az NSKI-t. Ám utóbbi kitalálói jó eséllyel nem tudhattak arról, hogy hasonló néven és céllal már működik egy kormányzati háttérintézmény, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) – mondta egy, a nemzetpolitikát testközelből ismerő forrásunk.
Az NSKI alapító okirata szerint „a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatal”, alkalmazottai pedig „fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek”. Meglehetősen sokoldalú szervezet, tavaly novemberben együttműködési megállapodást kötött a fideszes Németh Szilárd rezsibiztos vezette Magyar Birkózó Szövetséggel, és stratégiai partnerei között szerepel a Magyar Asztalitenisz Szövetség, a Civil Összefogás Fórum, több egyetem, külhoni pedagógusszervezetek és a Magyar Turizmus Zrt. is
Az NSKI rengeteg programot szervez és pénzel, így például a kárpát-medencei mangalicatenyésztők találkozóját is, stratégiai dokumentumokat alkot meg, mint A nemzetegyesítés fejlesztési programja 2014–2020-at, amelyet az ehhez szükséges regisztráció és belépés után sem lehet megnyitni az NSKI honlapjáról. A nyomtatott kiadványaik többször is megjelennek: külön-külön, valamint évente egy drága, fényes papírra nyomott, kemény borítós évkönyvben is. Ezenkívül iskolafelújítást is támogatnak, decemberben például Székelyudvarhelyen, Szász Jenő egykori gimnáziumában újíttattak fel egy osztálytermet – az Udvarhelyi Hírportál szerint pont azt, amelyikbe most a kislánya jár. Ezek mellett – ha már kutatóintézet –, némi tudományos munkát is végeznek ifjúságkutatási, felnőttképzési, hálózatfejlesztési, vidékfejlesztési és egyéb területeken.
Nincs különösebben szükség az NSKI-ra
Igaz, a kutatások tudományos megalapozottsága hagyhat némi kívánnivalót maga után, hiszen kisebbségpolitikával foglalkozó tudós nem dolgozik az NSKI-ban – mondta forrásunk. A Transindex ezzel kapcsolatban 2014-ben így írt: „a Nemzetstratégiai Kutatóintézet története »anekdotává vált«, és az nem fogja felborítani a kutatási mezőny erőviszonyait”. Ráadásul a háttérintézmények között akad párhuzamosság is: az NSKI minden feladatát el tudná végezni más intézmény is – a kutatási vonalat az NPKI, a közösségszervezési feladatokat a nemzetpolitikai államtitkárság, a Kárpát-haza Galériának pedig a Magyarság Háza is otthont tudna nyújtani.
Az NSKI szakmai berkekben járatos forrásunk és sajtóbeszámolók szerint sem tart fenn kapcsolatot a külhoni kisebbségkutató intézetekkel. A Transindex szerint ugyan megkerestek bizonyos műhelyeket az NSKI munkatársai, a kapcsolatfelvételek nem alakultak konkrét projektekké. Forrásunk emlékeztetett továbbá, hogy Szász Jenő 2013-ban a Kárpát-medencei Képviselők Fórumán használt szavait sem fogadta jól a nemzetpolitikai szcéna. Szász akkor azt mondta, hogy kutatni kellene a helyben maradás ösztönzése helyett az „önkéntes területfeladás” lehetőségét, amelyet „kontrollált visszavonulásnak” is nevezett.
Megszűnik?
A fentiek alapján indokolt lehetne az NSKI megszüntetése, hiszen funkcióit a nemzetpolitika más szereplői is el tudnák látni. A költségvetésből az intézet működtetésére elkülönített, évi 1,2-1,3 milliárd forintot is el lehetne költeni ésszerűbben – ezt már Szávay István jobbikos parlamenti képviselő sugallta az Országgyűlés nemzeti összetartozási bizottságának 2015. április 13-ai ülésén. A területen járatos forrásunk szerint rengeteg pénzről van szó, amelyet ha elosztanának a nemzetpolitikai aktorok között, akkor akciókutatásokra – azaz bizonyos, külhonban esedékes beavatkozások hatásvizsgálatára – lehetne költeni.
A megszüntetés mellett szóló érv lehetne továbbá, hogy Szász Jenőt forrásunk szerint „lényegében senki sem szereti”. Ám mondata második fele így szólt: „de jól be van ágyazva”. Szász politikai kapcsolatai az NSKI megmentésénél jól jöhetnek – elvégre Lázár János „halállistája” is azért lett olyan hosszú, mert a Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt azzal, hogy bizonyos háttérintézmények miatt lobbizni fognak a miniszterek. Hogy az NSKI az esetleges Lázár–Kövér ellentét miatt került-e a listára, forrásunk azt mondta: „a fene tudja”. Szerinte nagy a bizonytalanság a kérdésben, tudomása szerint helyettes államtitkári szintig nem tud senki arról a nemzetpolitikában, mi lesz az NSKI jövője.
Változó, el nem költött összegek
Az NSKI gazdasági működésére vonatkozó adatokat a 2014-esbeszámolójából tudunk kinyerni. E szerint 2013-at 1,3 milliárd forintos költségvetési előirányzattal kezdték, ez később 840 millió forintra csökkent. A pénzből végül 443,3 millió forintot költöttek el. Szász Jenő a cikkben említett nemzetiösszetartozás-bizottsági ülésen azt mondta, második működési évükben, azaz 2015-ben is 1,3 milliárd forint volt az előirányzat, ám ezt 100 millióval csökkentették. Informátorunk szerint Szász Jenőnek azt is felróják nemzetpolitikai berkekben, hogy megpróbált uniós forrásokat is szerezni, s nem járt sikerrel.
Földi Bence. mno.hu
A Nemzetstratégiai Kutatóintézet jövője is veszélyben van, bár információink szerint még semmi sem dőlt el. Az évi 1,2-1,3 milliárd forintos költségvetéssel működő háttérintézmény feladatait a nemzetpolitika más aktorai is el tudnák végezni.
Lázár János bürokráciacsökkentési listáján szerepel a Nemzetstratégiai Kutatóintézet (NSKI) is, amelynek jogutódja a szuperintézménnyé avanzsáló Veritas Intézet lenne. A szervezet nemcsak az NSKI-t, hanem a Nemzeti Örökség Intézetét, valamint a Rendszerváltás Történetét Kutató Intézet és Archívumot is magába olvaszthatja. Ez persze több dolgot is jelenthet: vagy megszűnik az intézet, vagy a Veritas veszi át a dolgozókat. Ebben az esetben jó eséllyel leépítéssel is kell számolni – elvégre ez lenne a bürokráciacsökkentés célja –, ráadásul az NSKI mint márka is eltűnne.
Pedig ez nem is oly régi: 2012. december 11-én jelent meg a Magyar Közlönyben a létrehozásáról határozó kormányrendelet, azóta 80-100 fővel és évente 1,2-1,3 milliárd forintos költségvetéssel működik. A Transindex úgy tudja, hogy a dolgozók többsége nyugdíjazás előtt álló ember, aki egzisztenciális okokból vállalta a munkát, ám sokan pontosan nem is tudják, mit csinálnak. Az intézmény vezetője az erdélyi Magyar Polgári Párt korábbi irányítója, a faipari mérnök és közgazdász végzettségű Szász Jenő, aki államtitkári fizetést kap – 2013-ban az Transindex 997 ezres bruttó bérről írt–, és állítólag Kövér László házelnökkel baráti viszonyt ápol.
Jóban a birkózókkal és a mangalicatenyésztőkkel
Ez magyarázhatja az NSKI alapításának körülményeit is. A pletykák szerint az MPP vezérének erdélyi politikai életből való eltávolítását a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenzékének szánt Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) kérte a Fidesztől. Így feladatot kellett keresni Szász Jenőnek, ezért alkothatták meg az NSKI-t. Ám utóbbi kitalálói jó eséllyel nem tudhattak arról, hogy hasonló néven és céllal már működik egy kormányzati háttérintézmény, a Nemzetpolitikai Kutatóintézet (NPKI) – mondta egy, a nemzetpolitikát testközelből ismerő forrásunk.
Az NSKI alapító okirata szerint „a miniszterelnök irányítása alatt működő központi hivatal”, alkalmazottai pedig „fontos és bizalmas munkakört betöltő személyek”. Meglehetősen sokoldalú szervezet, tavaly novemberben együttműködési megállapodást kötött a fideszes Németh Szilárd rezsibiztos vezette Magyar Birkózó Szövetséggel, és stratégiai partnerei között szerepel a Magyar Asztalitenisz Szövetség, a Civil Összefogás Fórum, több egyetem, külhoni pedagógusszervezetek és a Magyar Turizmus Zrt. is
Az NSKI rengeteg programot szervez és pénzel, így például a kárpát-medencei mangalicatenyésztők találkozóját is, stratégiai dokumentumokat alkot meg, mint A nemzetegyesítés fejlesztési programja 2014–2020-at, amelyet az ehhez szükséges regisztráció és belépés után sem lehet megnyitni az NSKI honlapjáról. A nyomtatott kiadványaik többször is megjelennek: külön-külön, valamint évente egy drága, fényes papírra nyomott, kemény borítós évkönyvben is. Ezenkívül iskolafelújítást is támogatnak, decemberben például Székelyudvarhelyen, Szász Jenő egykori gimnáziumában újíttattak fel egy osztálytermet – az Udvarhelyi Hírportál szerint pont azt, amelyikbe most a kislánya jár. Ezek mellett – ha már kutatóintézet –, némi tudományos munkát is végeznek ifjúságkutatási, felnőttképzési, hálózatfejlesztési, vidékfejlesztési és egyéb területeken.
Nincs különösebben szükség az NSKI-ra
Igaz, a kutatások tudományos megalapozottsága hagyhat némi kívánnivalót maga után, hiszen kisebbségpolitikával foglalkozó tudós nem dolgozik az NSKI-ban – mondta forrásunk. A Transindex ezzel kapcsolatban 2014-ben így írt: „a Nemzetstratégiai Kutatóintézet története »anekdotává vált«, és az nem fogja felborítani a kutatási mezőny erőviszonyait”. Ráadásul a háttérintézmények között akad párhuzamosság is: az NSKI minden feladatát el tudná végezni más intézmény is – a kutatási vonalat az NPKI, a közösségszervezési feladatokat a nemzetpolitikai államtitkárság, a Kárpát-haza Galériának pedig a Magyarság Háza is otthont tudna nyújtani.
Az NSKI szakmai berkekben járatos forrásunk és sajtóbeszámolók szerint sem tart fenn kapcsolatot a külhoni kisebbségkutató intézetekkel. A Transindex szerint ugyan megkerestek bizonyos műhelyeket az NSKI munkatársai, a kapcsolatfelvételek nem alakultak konkrét projektekké. Forrásunk emlékeztetett továbbá, hogy Szász Jenő 2013-ban a Kárpát-medencei Képviselők Fórumán használt szavait sem fogadta jól a nemzetpolitikai szcéna. Szász akkor azt mondta, hogy kutatni kellene a helyben maradás ösztönzése helyett az „önkéntes területfeladás” lehetőségét, amelyet „kontrollált visszavonulásnak” is nevezett.
Megszűnik?
A fentiek alapján indokolt lehetne az NSKI megszüntetése, hiszen funkcióit a nemzetpolitika más szereplői is el tudnák látni. A költségvetésből az intézet működtetésére elkülönített, évi 1,2-1,3 milliárd forintot is el lehetne költeni ésszerűbben – ezt már Szávay István jobbikos parlamenti képviselő sugallta az Országgyűlés nemzeti összetartozási bizottságának 2015. április 13-ai ülésén. A területen járatos forrásunk szerint rengeteg pénzről van szó, amelyet ha elosztanának a nemzetpolitikai aktorok között, akkor akciókutatásokra – azaz bizonyos, külhonban esedékes beavatkozások hatásvizsgálatára – lehetne költeni.
A megszüntetés mellett szóló érv lehetne továbbá, hogy Szász Jenőt forrásunk szerint „lényegében senki sem szereti”. Ám mondata második fele így szólt: „de jól be van ágyazva”. Szász politikai kapcsolatai az NSKI megmentésénél jól jöhetnek – elvégre Lázár János „halállistája” is azért lett olyan hosszú, mert a Miniszterelnökséget vezető miniszter számolt azzal, hogy bizonyos háttérintézmények miatt lobbizni fognak a miniszterek. Hogy az NSKI az esetleges Lázár–Kövér ellentét miatt került-e a listára, forrásunk azt mondta: „a fene tudja”. Szerinte nagy a bizonytalanság a kérdésben, tudomása szerint helyettes államtitkári szintig nem tud senki arról a nemzetpolitikában, mi lesz az NSKI jövője.
Változó, el nem költött összegek
Az NSKI gazdasági működésére vonatkozó adatokat a 2014-esbeszámolójából tudunk kinyerni. E szerint 2013-at 1,3 milliárd forintos költségvetési előirányzattal kezdték, ez később 840 millió forintra csökkent. A pénzből végül 443,3 millió forintot költöttek el. Szász Jenő a cikkben említett nemzetiösszetartozás-bizottsági ülésen azt mondta, második működési évükben, azaz 2015-ben is 1,3 milliárd forint volt az előirányzat, ám ezt 100 millióval csökkentették. Informátorunk szerint Szász Jenőnek azt is felróják nemzetpolitikai berkekben, hogy megpróbált uniós forrásokat is szerezni, s nem járt sikerrel.
Földi Bence. mno.hu