Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete
10 tétel
2006. július 3.
Az idei Szejke-fesztiválon jóval kevesebb néző volt kíváncsi a meghívott táncegyüttesek szabadtéri gálaműsorára, mint a korábbi években. A 40., jubileumi Szejke Népzene- és Néptáncfesztivál háromnapos rendezvénysorozata július 1-jén zárult. A mérsékelt érdeklődés az esőzéseknek, az éjszakai hatalmas viharnak tulajdonítható, a szervezők mégis úgy döntöttek, hogy kiviszik a szabadba a fesztivált. Elekes Gyula szervező, a székelyudvarhelyi művelődési ház igazgatója köszöntötte a résztvevőket, elsőként az Udvarhely Néptáncműhely lépett fel. Ezután egymást váltották a magyarországi és romániai ukrán, török-tatár, német, roma és román népzene- és néptáncegyüttesek. A fesztivált idén is tudományos ülésszak, valamint tárlatmegnyitó előzte meg. Az Udvarhelyszéki Népművészeti Szövetség tagjainak, illetve a Szejke Szépteremtő Kaláka alkotótábor anyagainak közös kiállítását a héten még megtekinthető Székelyudvarhelyen. /Szász Emese: A negyvenedik Szejke-fesztivál. = Hargita Népe (Csíkszereda), júl. 3./
2007. június 28.
Évek óta már, hogy egy hetet szánnak arra a Szejke Szépteremtő Kaláka szervezői – az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete –, hogy az ifjú, népi mesterségek iránt érdeklődőknek, tehetségeknek nyaranta tábort szervezzenek. Múlt héten kezdődött Szejkefürdőn a XI. Szejke Szépteremtő Kaláka elnevezésű alkotótábor, 46 gyermekkel. Tizenhét különböző mesterségben elismert ember fordult meg a táborban, köztük Bán Erzsébet, a népi hímzés mestere, szakoktató és Zsigmond Endre fafaragó. Szakál Gizella vezetésével a Mesterségek útján című vetélkedőn mérhették össze tudásukat a résztvevők. A táborban két kopjafa készül el, mely egy észak-erdélyi elszigetelt magyar faluba, Tacsra fog kerülni. /Barabás Blanka: Kopjafák egy magyar falunak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 28./
2008. június 27.
A Székelyudvarhely melletti Szejkefürdőn, évek óta a megszokott helyszínen szervezik meg a Szépteremtő Kaláka nyári alkotótábort, melynek célja a népművészeti hagyományok ápolása. Tizenkettedik alkalommal szervezték meg az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete révén az alkotótábort. A Szejke Szépteremtő Kaláka idei rendezvényén negyvenkét gyerek tanulta a hagyományos népi mesterségeket, közölte Bán Erzsébet táborvezető. /Szász Emese: Tizenkettedszer Szépteremtő Kaláka. = Hargita Népe (Csíkszereda), jún. 27./
2012. április 14.
Lendületben az élni akaró szórvány
Április 28-tól III. Hunyad Megyei Magyar Napok
Április 28., szombat
Déva: 7 óra, megyei horgászverseny a Bencenci tónál
Vajdahunyad: 17 óra, Fejadag – Könczey Elemér grafikus karikatúra kiállítása és könyvbemutatója, 18.30-tól pedig Családi portrék a magyar napokon – megyei fotóverseny a Művészeti Galériában. 20 óra, Olvasómaraton a Magyar Ház könyvtárában.
Petrozsény: 17 óra, Ifjúsági szórakozó, művelődési és nevelési délután a 3d Aqua szórakozóhelyen.
Lupény: 17 óra, Wass Albert: Mustármag – Kulcsár Székely Attila színész előadása a római katolikus templomban.
Április 29., vasárnap
Déva: 11.45, Wass Albert: Mustármag – Kulcsár Székely Attila színész előadása a református templomban.
Vajdahunyad: 11 óra, A magyar Szent Korona replikái – kiállítás a római katolikus templomban. 11.30-tól festménykiállítás Fazakas Tibor és Balázs Tibor munkáiból a Magyar Házban. 15 órától Családok vasárnapja – egész napos szabadtéri programok és zsibvásár a Hunyadi Vár külső udvarán (főzőverseny, kézműves foglalkozások kicsiknek és nagyoknak, lampionkészítés a családi agresszió áldozataiért, pszichológiai tanácsadás, ügyességi játékok családoknak és csoportoknak, Slágerdélután Szabó Zolival), 19 órától reneszánsz táncelőadás a dévai reneszánsz tánccsoport és a 6-os sz. általános iskola diákjai közreműködésével. 19.15-től néptánc és táncház, fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport. 20.45-kor a Hunyad Megyei Magyar Napok hivatalos megnyitója, 21 órakor Republic-koncert, 22.30-kor lampionos eregetés a családi agresszió áldozataiért, majd szabadtéri dínomdánom.
Szászváros: 11 óra, Torma Zsófia élete és munkássága – emléktábla avatás, előadás a régésznő 180 éves születési évfordulója alkalmából a református templom tanácstermében és Torma Zsófia egykori házánál.
Petrozsény: 10 órától Nagycsaládos piknik – bográcsozás és vetélkedők a 3d Aqua szórakozóhelyen.
Petrilla-Lónya: 9 órától honismereti kirándulás Vajdahunyadra, indulás a kultúrház elől.
Április 30., hétfő
Déva: 17 órától EMKE Kisenciklopédia és Szabadegyetem: találkozás Czakó Gábor íróval: Bevezetés a magyar észjárásba, helyszín: a Téglás Gábor Iskolaközpont.
Csernakeresztúr: 16 órától, májusfaavatás. Fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport és a segesvári Miklós Pál Egylet Népdalköre, a tájház udvarán.
Vajdahunyad: 10 órától Gyereknap – kézműves foglalkozások óvodásoknak és kisiskolásoknak. Műhelyvezető a Kun Társaság (Én és a családom – rajzverseny papíron és aszfalton Fazakas Tibor festővel, valamint nagyszülők és unokák portrékészítése a Magyar Ház udvarán).
Petrozsény: 18 óra, Magyar család a szórványban, gazdasági, szociális helyzet – tematikus beszélgetés a Szent Ferenc Alapítvány épületében.
Május 1., kedd
Déva:12 óra, Családi majális (családi főzőverseny, focibajnokság, táncok és népdalok, fellép a Domokos Band, a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport, a segesvári Miklós Pál Egylet Népdalköre a Magyar Ház udvarán).
Vajdahunyad: 16 óra, Családi majális (magyar ízek – hagyományos ételek, palacsintasütés, ínyencségek, Ki mit tud? Verseny). 18 órától a Budapesti Utcaszínház előadása (A lónak vélt menyasszony), 19 órától népdalest és táncház a Magyar Házban.
Piski: 12 óra: A Budapesti Utcaszínház előadása (Ludas Matyi), aztán szeretetvendégség a római katolikus templom udvarán.
Petrozsény: 10 órától Családi majális – újjászületett hagyomány a 3d Aqua szórakozóhelyen.
Május 2., szerda
Déva: 17 óra, könyvbemutató: Găină Constantin: Vajdahunyad-Hunedoara-Eisenmarkt. 19 órától magyar filmek estje a Magyar Házban.
Haró: 17 óra, a Budapesti Utcaszínház előadása (Ludas Matyi) a polgármesteri hivatal előtti téren.
Vajdahunyad: 10 órától Sportnap – minifoci, asztalitenisz, röplabda, darts, ügyességi játékok a Magyar Házban. 18 óra: A természet csodái – Tripa Andrea és Júlia fotókiállítása.
Lupény-Urikány: 13 óra, Olvasómaraton családi körben, (24 órás) a lupényi református templomban.
Petrozsény: 18 óra, magyar hagyományos receptek bemutatása a 3d Aqua szórakozóhelyen.
Petrilla-Lónya: 18 óra, Moldován Kálmán szobrász-festőművész kiállításának megnyitója, 18.30-tól néptáncelőadás, fellép: a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport a Nyugdíjas Ház nagytermében.
Május 3., csütörtök
Déva: 9 órától Téglás Nap a Téglás Gábor Iskolaközpontban, a Hauer Erich Diáktanács és az 55. sz. Kőműves Kelemen Cserkészcsapat szervezésében. Benne: játékos vetélkedők, portyázás, sporttevékenységek, karaoke. 12 órától előadás, kerekasztal-beszélgetés: Szabó Árpád egyetemi tanár: Fekete hattyúk, válságok és egyéni pénzügyi boldogulás. 13.30-tól a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportjának fellépése. 19 órakor Tamás Gábor koncertje (belépő: 25 lej) a Drăgan Muntean Művelődési Házban.
Brád: 16 óra, Magyar zeneszerzőink. Kálmán Imre Marica grófnő c. operettjének vetítése a római katolikus plébánián.
Vajdahunyad: 17 óra, könyvbemutató, Markó Béla: Visszabontás és Miénk itt a tér, a Művészeti Galériában.
Rákosd: 18 óra, néptánc, vers, népdal: fellép a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, Sepsiszentgyörgyről, 19 órától: Magyar klasszikusok – filmvetítés a kultúrotthonban.
Pestes: 17 óra, a Budapesti Utcaszínház előadása (A lónak vélt menyasszony).
Petrozsény: 20 óra, örökzöld magyar zene a 3d Stage klubban.
Május 4., péntek
Déva: 11 órától játszóház és kézműves foglalkozások. Műhelyvezető a sepsiszentgyörgyi Guzsalyas Alapítvány és Játszóház, helyszín a Téglás Gábor Iskolaközpont. 16 órától Ki mit tud? családi vetélkedő, 17 órától reneszánsz táncok a Dél-Erdélyért Kulturális Társaság reneszánsz tánccsoportja előadásában.
Brád: 15 óra, sakk és asztalitenisz verseny a római katolikus plébánián.
Vajdahunyad: 16 óra, EMKE-konferencia, a Sipos Pál Emléknapok megnyitója, erdélyi és sárospataki szakemberek előadásával, a Magyar Házban.
Bácsi: 17 óra, néptánc, vers, népdal, fellép a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja a kultúrotthonban.
Kalán-Sztrigyszentgyörgy: 16 óra, játszóház és kézműves foglalkozások a Guzsalyas Alapítvány és Játszóház vezetésével a kultúrotthon udvarán. 18 órakor a Budapesti Utcaszínház előadása (Ludas Matyi). 19 óra, néptáncelőadás, fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Néptánccsoport és a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, utána utcabál és nótaest Szabó Zolival.
Petrozsény: 22 óra, Dancs Annamari koncertje a 3d Stage klubban.
Petrilla-Lónya: 18 óra, magyar díszpolgárok kitüntetése, 18.30-tól kulturális est a kultúrház Schmidt László termében.
Vulkán: 17 óra, Két bohóc nem fér meg egy erdőben – szülők előadása gyerekeknek. Ügyes kezek – kézműves foglalkozások a Szakszervezetek Klubjának kistermében.
Május 5., szombat
Déva: 19 óra, az érmihályfalvi Móka Színjátszócsoport amatőr kabaréelőadása a Magyar Házban.
Brád: 9 óra, honismereti kirándulás: Brád – Abrudbánya – Verespatak. Indulás a római katolikus plébánia elől.
Vajdahunyad: 12 óra, Hunyad Megyei Magyar Ifjúsági Nap (HUMMIT) a Hunyadi Várban: lehetőségek fiataloknak – tematikus beszélgetés Széll Lőrincz ifjúsági államtitkárral, kincskereső – csapatos vetélkedő a várban, Én és a családom fotóverseny kiértékelése, díjazás, Bajnokok sátra – csocsó-, póker-, sakk-, dartsbajnokság, karaoke party és karkötős buli Szabó Zolival, tábortűz.
Petrozsény: 10 óra, turisztikai és hegymászó-bemutató a Taia-szorosban.
Lupény: 10 óra, A családi hétvége megnyitója – köszöntők, a Budapesti Utcaszínház fellépése (Ludas Matyi), kézműves foglalkozás és játszóház kicsiknek és nagyoknak a Guzsalyas Alapítvány és Játszóház vezetésével, az Udvarhelyszéki Népművészeti Egyesület kézműves kiállítása és népművészeti ismertetője, a sepsiszentgyörgyi Százlábú Néptáncegyüttes táncháza gyerekeknek és felnőtteknek, majd fellép a Csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet Néptánccsoportja és a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja. 17 órától Bunyós Pityu koncertje és szabadtéri mulatozás a Cinci Sud vendéglő körüli téren.
Vulkán: 19 óra, néptánc, vers, népdal a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja, majd a Tranylvania Saxophone Qartet koncertje a Szakszervezetek Klubjának nagytermében.
Május 6., vasárnap
Déva: 12 óra, Családi vasárnap a dévai vár lábánál: magyar ízek kavalkádja – családi sütés-főzés a szabadban, kézműves foglalkozások a Kun Társaság és a Téglás Gábor Iskolaközpont tanítóinak szervezésében, Budapesti Utcaszínház (A lónak vélt menyasszony), táncház gyerekeknek és felnőtteknek a Százlábú Néptáncegyüttessel, néptáncelőadások (Csernakeresztúri Hagyományőrző Egylet Néptánccsoportja, Százlábú Néptáncegyüttes, a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportja). 20 órától Zanzibár-koncert, majd lampionos záró ünnepség, utcabál élő zenével, fellép Szabó Zoli.
Brád: 12 óra, Magyar költők istenes versei és festménykiállítás – zenés verses összeállítás a római katolikus plébánián.
Barcsa: 12 óra, a Székely Mikó Kollégium Néptánccsoportjának fellépése a templomkertben.
Vajdahunyad: 10 óra, ünnepi szentmise és istentisztelet az anyákért és családokért a református templomban és a római katolikus templomban. 11 óra, anyák napi ünnepség a református templomban.
Kalán-Sztrigyszentgyörgy: 10.30-kor kopjafaavatás a bukovinai székelyek emlékére a kultúrház udvarán, 11 órakor anyák napi műsor, 12 órától családi vetélkedők, zsákbanfutás, 13 órától gulyásfőzés, vásár, gyerekfoglalkozás.
Lózsád: 19 óra, a Budapesti utcaszínház fellépése (A lónak vélt menyasszony) a kultúrotthonban.
Petrozsény: 11 óra, Magyar családi élet a szórványban – tematikus beszélgetés: oktatás, nevelés, hit a megmaradásért, helyszín a református parókia. Szabadság (Kolozsvár)
2013. június 26.
Kalákában teremtik a szépet
Pénteken ünnepélyes megnyitóval kezdődik a 17. Szejke Szépteremtő Kaláka.
Az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete szervezésében június 28-július 5. között a Szejkefürdő ad otthont a Szépteremtő Kalákának. A tizenhetedik népművészeti tábor ünnepélyes megnyitóját június 28-án, pénteken délután 6 órától tartják a Művelődési Házban.
A tábor programja, híven a korábbi évek forgatókönyvéhez, június 29-én, szombaton a Mesterségek útján című szakmai kirándulással folytatódik. A szépteremtők ezúttal a Homoród-mentén barangolnak.
A tulajdonképpeni alkotómunka június 30-án, hétfőn veszi kezdetét. A kalákázó ifjúság szakavatott mesterek irányításával tanulhatja, gyakorolhatja a népi hímzést, fafaragást, bútorfestést, csomózást, gyöngyfűzést, csuhéfonást, viseletkészítést, csipkeverést, szövés-fonást, esténként pedig tábortűz mellett szórakozhat.
A XVII. Szejke Szépteremtő Kaláka a táborban készült alkotások kiállításával zárul, amelynek megnyitóját július 5-én, pénteken 18 órától tartják a Művelődési Házban.
A tavalyi kalákáról készült fotóriportunkat itt lehet megtekinteni.
Lázár Emese
Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely)
2014. augusztus 27.
„Ez a díj további feladatokra sarkall”
Népművészeti oktatói tevékenységéért, valamint a népművészeti mozgalomban végzett közösségi tevékenységéért részesítették Tifán Irént, az Udvarhelyszéki Népművészek elnökét Király Zsiga-díjban a Budai Várban megrendezett Mesterségek Ünnepén.
A Romániai Magyar Népművészek Szövetsége javasolta a Szejke Szépteremtő Kaláka népművészeti alkotótábor szervezőjét és irányítóját a magyarországi Népművészeti Egyesületek Szövetsége által 1994-ben alapított Király Zsiga-díjra. „Nem számítottam arra, hogy megkaphatom ezt az elismerést, hiszen Erdélyből eddig még senki sem részesült a díjban” – magyarázta Tifán Irénke. Számára megerősítés volt az elismerés, hogy nem hiábavaló az a tevékenység, amit eddig végzett az értékátadás terén. Az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének elnökeként úgy érezte, hogy az egyesületi tagoknak is részük van díjban.
A zetelaki születésű kézműves immár 2001 óta foglalkozik bútorfestéssel, közel tíz éve pedig a bútorfestés oktatásával is, évente több tanítványt készít fel a Népi Mesterségek Versenyének körzeti, megyei, majd országos szakaszára, ahonnan a bútorfestő gyerekek díjazottakként térnek haza. Az „szépteremtő” szervező elmondta, hogy számára a legemlékezetesebb élményeket az alkotótáborok szervezése nyújtotta, ugyanis még mindig meglepőnek tartja, hogy mennyire magas szinten sajátítják el a fiatalok a népművészet fortélyait. „A gyerekek nevelésén keresztül jut el a népművészet a családokhoz, hiszen a szülők lelkesen állítják ki otthonukban az alkotásokat, így mondhatni, minden lakásba bekerül egy része a népművészetnek” – fejtette ki.
A bútorfestés terén fő motívumként a tulipánt használja legszívesebben – árulta el –, ugyanis ez a női jelkép, különböző változatai pedig a nő fiatalságtól öregségig tartó életszakaszait ábrázolják. Az alkotó szerint a hagyományos mintakincs ma is használatos, azonban már modern használati eszközökön is fellelhető őseink motívumvilága. Hagyományos festett bútorokat rendelésre is készít, azt tapasztalta, hogy az érdeklődők konkrét elképzelésekkel érkeznek, azonban mindig igyekszik közös nevezőre hozni a megrendelők elvárását és a bútorfestés íratlan szabályait. Jelenleg egy teljes lakóház berendezésén dolgozik, a munkafolyamat a bútorzat motívumvilágának megtervezésével kezdődött.
Továbbá megjegyezte, hogy mindig élmény számára a Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének tagjaival együttműködni és rendezvényeket szervezni. „Most készülünk az egyesület megalakulásának 35. évfordulójára, és kiállítást szeretnénk szervezni október folyamán” – árulta el lelkesen az egyesület elnöke. “Úgy érzem, hogy ez a díj további feladatokra sarkall, még nagyobb kihívás elé állít” – vallotta be végezetül.
Veres Réka, Székelyhon.ro
2014. október 27.
Hagyományaink művelői
Három és fél évtizede annak, hogy Tankó Albert létrehozta Székelyudvarhelyen a faragóklubot, mely az évek során egyre nagyobb népszerűségnek örvendett, majd megkeresztelkedve az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesülete nevet vette fel. A mára több mint százötven tagot tömörítő egyesület munkája beépült az udvarhelyiek életébe: a népművészek portékái nemcsak a hagyományos vásárokról ismertek, hanem otthonaik részét képezik.
Az 1979-ben Tankó Albert, Berci bácsi által létrehozott faragóklubhoz szövő-fonó asszonyok is csatlakoztak, így vált szükségessé a kör átnevezése: az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének tagjai kiállítással egybekötött konferenciával ünnepelték az egyesület fennállásának harmincöt évét, illetve emlékeztek az alapítóra.
A hagyomány kötelez
A székelyudvarhelyi Városháza dísztermének előterében kaphattak kis ízelítőt a látogatók a szépteremtők munkáiból: tulipános terítők, bútorfestéssel készült naptárak, ládák, tolltartók, faragott használati tárgyak, üzenetet küldő bútorok, a csipkeverés fortélyaival készített kiegészítők, fűzött gyöngyök, a székelykeresztúri népmondát megelevenítő faliszőnyeg, nemezből készített tárgyak és számtalan szőttes sorakozott az asztalokon. „A hagyomány köt és kötelez. Mert mi tarthatna meg minket leginkább székely, magyar mivoltunkban időtállón, mint az a sok szép motívum, szín, forma, melyet kötelesek vagyunk osztani, hogy sokasodjon” – mondta el a tárlat megnyitóján Szakáll Gizella, a népi hímzés kiváló mestere.
Értékelik munkájukat
A jelenlévőket Tifán Irén, az egyesület jelenlegi elnöke köszöntötte, külön kiemelve a Székről, Háromszékről, Csíkszékről és a gyergyói térségből érkezett vendégeket. A megnyitó részeként felszólalt Bunta Levente polgármester is, aki a város támogatásáról biztosította a helyi népművészeket. A városvezető kihangsúlyozta: jelzésértékű, hogy az évfordulós ünnepséget az impozáns Szent István Teremben tartják, hisz a városvezetőség ezúton közvetíti, kiemelten fontosnak tartja, értékeli a hagyományos népi mesterek értékmentő és értékteremtő munkáját.
Az alapító emlékezete
1995-ben fogalmazódott meg az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületén túl a belföldi népi mestereket tömörítő civil szervezet szükségessége, így Tankó Albert közbenjárására megszületett a Romániai Magyar Népművészek Szövetsége, elevenítette fel Szatmári Ferenc, a szövetség jelenlegi elnöke.
„A kezdeményezésen túl az udvarhelyszéki népi mesterek soraiból kerültek ki a szövetség elnökei tíz éven át, Tankó Albert, Szakáll Gizella, Tifán Irén személyében” – sorolta. Az eseményen fotókon elevenítették fel az elmúlt három és fél évtized jeles és hétköznapjait. A szakmai konferencia meghívottja volt Gaál János, a Magyar Néprajzi Múzeum nyugalmazott főrestaurátora, illetve Harangozó Imre néprajzkutató, az Ipolyi Arnold Népfőiskola tanára, valamint a székelyudvarhelyi Ágoston György, aki a Székely Játékokat mutatta be.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro
2016. június 7.
Egyet, a legszebbet kellett elkészíteni
Varrók, bútorfestők, tojásírók, fafaragók és egy csipkeverő – összesen harminc gyermek mérte össze tudását kedden délután a népi mesterségek megyei versenyén a székelyudvarhelyi Cimbora Gyermekek Klubja udvarán. A több órán át zajló vetélkedőn a zsűri és a kíváncsiskodók folyamatában követhették a vizsgamunkák elkészítését, majd gyönyörködtek az elkészült darabokban.
Egy ládika díszítésén dolgozott a tizenhét éves, szentkirályi László Noémi, aki hatéves kora óta jár a Cimbora Házba, és már több mesterséget is elsajátított. A bútorfestést két éve gyakorolja, azt mondja, egy kisebb ládika megfestése általában három-négy órát vesz igénybe.
Szülőfalujában, Szentkirályon tanulta a csipkeverést Kovács Anita. Egy-egy kisebb terítőt el tud készíteni egy nap alatt is, de az iskola és a tanulás miatt általában több ideig tart. Szerinte a legnehezebb tornyos csipkét verni, egy ilyennel is indult a versenyen. Ugyanakkor van falujának egy saját galambos motívuma, amely szintén nagyon bonyolult, de az öregeknek van még pontos mintájuk, így a jövőben azt is szeretné elkészíteni.
A Cimbora Gyermekek Klubja és a megyei tanfelügyelőség tizennégy éve szervezi meg a népi mesterségek vetélkedőjét. Bár minden iskolát értesítettek, idén csak a székelyudvarhelyi Móra Ferenc Általános Iskola, a szentegyházi Gábor Áron Líceum és Mártonffi János Általános Iskola, valamint a gyermekek klubjában tanuló diákok jelentkeztek – tájékoztatott Bán Erzsébet, a verseny főszervezője.
Az első helyezettek közül – attól függően, hogy országos szinten hány helyet adnak Hargita megyének – választanak majd, hogy kiket javasolnak a nagyszebeni Astra Múzeum által szervezett országos megmérettetésre. A versenyzők pontot kapnak a már elkészített munkáikra, és arra is, hogy népviseletben jelennek meg. A legfontosabb mégis az, hogy miként dolgoznak, hiszen a gyermekek egy-egy darab elkészítésén ügyködnek a verseny ideje alatt, míg a zsűri figyeli a munkafolyamatot. A legtöbb versenyző gyermek több népi mesterséget is elsajátított már – tette hozzá Bán. A szakmai zsűrit Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Szakáll Gizella tanítónő és Tifán Irénke, az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének elnöke alkotta.
Dávid Anna Júlia |
Székelyhon.ro
2017. április 15.
Fába vésett arcok
„Aki a fához nyúl, tudja, hogy a fa mindent megtestesít, amit az igaz embernek önmagával szemben tanúsítania kell. A fa a becsület, a tisztesség, az egyenesség jelképe. Aki ezt az anyagot választja, nagy eséllyel közel van a néphez, a nép művészetéhez, a népi iparművészethez” – jelentette ki Tifán Irén, az Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének elnöke csütörtökön, Waum Péter székelyudvarhelyi fafaragó egyéni kiállításának megnyitóján.
A székelyudvarhelyi városi könyvtár látvány- és hangzóanyagtárában kiállított tizenhárom domborműről a nemzet nagyjainak fába faragott portréi tekintenek a látogatóra. A tárlat Waum Péter alkotói életpályájának csupán egy részét mutatja meg, hiszen nemcsak portrékat, hanem székely kapukat, kopjafákat, oszlopokat, történelmi csatajeleneteket, népi életképeket, valamint címereket is készít. Húsznál több székely kaput faragott már, honfoglalás kori mintákkal kiegészítve.
Munkáiban egyformán tükröződik a hagyomány és az alkotó egyénisége. Külföldön is ismert, saját tervezésű íjtartói az idők folyamán Angliába, Németországba és Törökországba kerültek.
Dósa Ildikó / Székelyhon.ro
2017. május 7.
Dobbantak a csizmák, perdültek a szoknyák Székelyudvarhelyen
Tizennyolcadik alkalommal tartották meg Székelyudvarhelyen a Kékiringó Néptáncfesztivált az elmúlt napokban. A rendezvény gálaműsorát szombat délután a Művelődési Házban tekinthették meg az érdeklődők.
Nem a versenyről, hanem a baráti kapcsolatok ápolásáról, a közösségről, egymás táncrendjének megismeréséről szól a Kékiringó fesztivál – mondta Both Aranka, a Kékingó Néptánccsoport vezetője. A rendezvény csütörtökön az aprók táncházával kezdődött, pénteken pedig Keresztúrra, Kőrispatakra és Alsósófalvára látogattak a nyolc együttes tagjai.
Szombat délelőtt kézműves-foglalkozásokon vettek részt a Udvarhelyszéki Népművészek Egyesületének mesterembereivel, ugyanakkor megtekintették a Haáz Rezső Múzeum tárlatait.
Délután a fellépések ideje volt, ahol a csíkszeredai Borsika, a székelyszenterzsébeti Cickom, a székelyudvarhelyi Gereben és Kékiringó, az alsósófalvi Gyermekláncfű, a kecseti Kaláka, a székelykeresztúri Mákvirágok, valamint a balánbányai Ördögborda táncától és énekétől volt hangos a Művelődési Ház. A fesztivál késő éjszakába nyúló táncházzal ért véget.
Friss élmények
Április utolsó hetében Magyarországon turnézott a Kékiringó. Első alkalommal léphettek színpadra a budapesti táncháztalálkozó „Minden magyarok tánca” nevet viselő programjában, ami Both Aranka szerint hatalmas élmény volt mindannyiuk számára, hiszen ekkora színpadon és ennyi ember előtt eddig még nem szerepeltek.
Dósa Ildikó / Székelyhon.ro