Január 12-én a Trianon című dokumentumfilm erdélyi körútjának soros állomáshelyén, Marosvásárhelyen a szervezők nem mutatták be a ,,letiltott” filmet, így a több száz fős közönség csupán a két meghívott vendég, Koltay Gábor rendező és Raffay Ernő történész előadását hallgathatta meg rendőri ,,érdeklődés” közepette. Koltay Gábor bejelentette, fölösleges volt meghurcolni a filmvetítést szervező Erdélyi Magyar Ifjak nevű társaságot, hiszen a nagyközönség úgyis megtekintheti a Trianont: mint értesült, a Duna Televízió hamarosan műsorára tűzi a tizennégy részes dokumentumfilmet. – Hargita megye új prefektusa, Constantin Strujan közleményében jelezte, hogy a székelyudvarhelyi filmbemutató társszervezője, az Udvarhelyi Fiatal Fórum 50 és 200 millió lej közötti pénzbírságra számíthat. A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség pénzbírságot rótt ki. – Markó Béla államminiszter, az RMDSZ elnöke emlékeztetett: Romániában valóban bizonyos engedélyekhez kötik egy film nyilvános vetítését a közintézményekben. Frunda György ügyvéd, az RMDSZ szenátora is hangsúlyozta, hogy jogilag formai hibák történtek. Frunda szerint nincs igazuk az erdélyi vetítéseket kifogásolóknak. Romániában nyilvánosan kellene vetíteni a Trianont, hogy mindenki megismerje a magyar álláspontot, s hogy a románok megértsék: ami nekik nemzeti ünnep, az a magyaroknak nemzeti fájdalom. /(vop): Marosvásárhelyen nem vetítették le a Trianont. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 13./

A Hargita Megyei Rendőr-felügyelőség 50 millió lejes pénzbírsággal sújtotta a csíkszeredai Kovács Csabát, illetve a székelyudvarhelyi Jakab Attilát, a Trianon című film csíkszeredai és székelyudvarhelyi bemutatóinak szervezőit. – A filmet az UFF Laterna Magica Filmklubja keretében vetítettük, korábban nem volt semmiféle fenntartás az itt bemutatott filmekkel kapcsolatban – mondta Jakab Attila, az UFF elnöke, akit január 12-én behívattak a helyi rendőrségre. Itt kiderült, 50 millió lejre megbírságolták az említett szabálysértés miatt. Megfellebbezik a büntetést, jelezte Jakab Attila. /Kovács Attila: Megbírságolták a Trianon-bemutató szervezőit. = Hargita Népe (Csíkszereda), jan. 13./

Elkezdődött a Koltay Gábor rendezte Trianon című film erdélyi körútját szervező Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) két vezetőjének a kihallgatása. A kolozsvári rendőrök az első vetítés helyszínéül szolgáló Protestáns Teológiai Intézet rektorától is nyilatkozatot kértek – közölte Soós Sándor, a szervezet elnöke. Mona Musca művelődésügyi miniszter arra kérte közleményében a hatóságokat, ne éljenek vissza hatalmukkal. Mona Musca művelődésügyi miniszter közölte: „Szó sincs cenzúráról, hiszen a film tartalmát nem ismerik a szaktárcánál. Minden nyilvánosan bemutatott film esetében tiszteletben kell tartani a törvényeket.” Jakab Attilát, a székelyudvarhelyi bemutatást megszervező Udvarhelyi Fiatal Fórum elnökét 50 millió lejes büntetéssel sújtotta a rendőrség. Jakab Attila nem ért egyet sem az eljárással, sem a kiszabott büntetéssel, ezért fellebbezést nyújtott be. A Romániában nem kívánatos személynek nyilvánított Eva Maria Barki kisebbségvédelmi aktivista szerint az eset politikai és jogi szempontból felháborító. Hasonlóképpen vélekedik a magyar parlamentről és kormányról, amely tiltakozása hiányában hallgatólagosan beleegyezett a jogellenességbe. /Borbély Tamás: Kihallgatták a Trianon-film vetítésének szervezőit. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 19./

Az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) országos nagygyűlésén megjelent tagszervezetek képviselői jellemezték az EMI által szervezett Trianon-film bemutató körútjának tapasztalatait, melyet politikai indíttatású meghurcoltatásnak, az emberi jogok durva megsértésének tartanak – olvasható az EMI nyilatkozatában. Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnöke fellebbezési perét március 7-re tűzte ki az udvarhelyi bíróság. Kovács Csaba március 14-én próbálja meg kivívni igazát a csíkszeredai bíróságon. /A hétvége hírei= Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 7./

A székelyudvarhelyi bíróságon március 7-én tárgyalták először Jakab Attilának, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökének a Trianon film vetítése miatt kirótt ötvenmillió lejes büntetéssel szembeni fellebbezését. Az UFF elnöke leszögezte, hogy ő csupán az Erdélyi Magyar Ifjak felkérésének tett eleget, amikor engedélyezte a film vetítését, a bemutatón azonban egyszerű nézőként vett részt. /Péter Attila: Kihallgatják a Koltay-alkotás nézőit is. = Krónika (Kolozsvár), márc. 8./

A Trianon című Koltay Gábor-film vetítéséért kirótt büntetés ügyében zajló per második tárgyalását tartották április 4-én Székelyudvarhelyen, a városi bíróságon. Január 12-én a Székelyudvarhelyen vetített Trianon című film miatt a helyi rendőrség Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét ötvenmillió lejes pénzbírságra büntette azzal az indokkal, hogy az UFF által biztosított teremben illegálisan mozit működtettek. A mostani tárgyaláson a bíróság tanúként kihallgatott három nézőt is. A tanúk egyhangúlag megerősítették, hogy a január 12-i rendezvényen ugyan levetítették a szóban forgó filmet, de a találkozó gerincét az utána következő beszélgetés képezte a film rendezőjével, Koltay Gáborral és a filmben is szereplő Raffay Ernő történésszel. A végleges döntés meghozatalát a bírónő április 11-ére napolta el. /Péter Attila: Jövő hétfőn döntenek az udvarhelyi Trianon-perben. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 5./

Érvénytelenítette a székelyudvarhelyi törvényszék a Trianon című film levetítésének egyik szervezőjére kiszabott büntetést. A rendőrségi jegyzőkönyv 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét, a Koltay Gábor filmjének engedély nélküli levetítésének megszervezése miatt. Az UFF elnöke közölte, a bíróság határozata nem végleges, a rendőrség fellebbezést nyújthat be az ítélet ellen. /Trianon: érvénytelenített bírság. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 13./

Európai kihívás: értékek és érdekek az Európai Unióban téma köré szervezik meg az idei Bálványosi Nyári Szabadegyetemet. Az esemény főszervezője az idén is az Erdélyi Gondolat Egyesület (Ergo), amely az elmúlt hét végén a Madarasi Hargitán rendezett táborában – az Ifjúsági Együttműködés a Kárpát-medencében program keretében – megvitatta a szabadegyetem műsortervét is, tájékoztatott Simon Károly, az Ergo elnöke. A táborban olyan ifjúsági szervezetek képviselői vettek részt, mint a Fidelitas, az Országos Magyar Diákszövetség (OMDSZ), a Kolozsvári Magyar Diákszövetség (KMDSZ), a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT), az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) és Kolozsvári Magyar Politológushallgatók Társasága (KOMPOT). /Péter Attila: Tusványos előszele: Tavasz a Hargitán. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 26./

„Mentsünk meg egy magyar falut!” jelszóval indított gyűjtést Székelyudvarhelyen az Udvarhelyi Fiatal Fórum és az Udvarhelyi Híradó napilap, az özönvíz sújtotta Bánság megmentésére. Egy hete tart a gyűjtés, hogy megmentsék, illetve újjáépítsék a Temes megyei Ótelek falut. A városban kihelyezett több gyűjtőponton bármi felajánlható. Május 4-éig 20 millió lej gyűlt be készpénzben. /Mentsünk meg egy magyar falut! = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./

Május 19-én kellett volna tárgyalnia Csíkszeredán a bíróságnak a csicsói Péter Lukács ügyét, akit a rendőrség 100 millió lejes pénzbírsággal sújtott a Trianon című film bemutatásáért. Újabb halasztás történt, a következő tárgyalás június 16-án lesz. A székelyudvarhelyi bíróság korábban érvénytelennek nyilvánította azt a rendőrségi jegyzőkönyvet, amely 50 millió lejes pénzbírság kifizetésére kötelezte Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét, a Trianon című dokumentumfilm levetítésének megszervezése miatt. A Trianon című film miatt megbírságolt harmadik személy a csíkszeredai Kovács Csaba, az Erdélyi Magyar Ifjak képviselője, akinek szintén 50 millió lejes pénzbírságot szabott ki a rendőrség. Kovács fellebbezését május 23-án tárgyalja a bíróság. /Trianon-perek. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 20./

Székelyudvarhelyen, a Vasszékely szobránál emlékeztek Trianonra. Thamó Csaba, a Magyar Polgári Szövetség udvarhelyszéki elnöke, majd Hegyi Sándor református lelkész, a Rákóczi Szövetség helyi elnöke beszélt. A lelkész kifejtette, a magyarság jogai csorbulnak, nemcsak a Vajdaságban, hanem Sepsiszentgyörgyön is vannak magyarverések, s a Trianon-film vetítése miatt meghurcolták az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetőjét. Hegyi szerint ki kell harcolni az autonómiát, igényt kell tartani a kettős állampolgárságra. /Trianonra emlékeztek. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 8./

A főügyészségi idézés hátterében az RMDSZ politikai nyomásgyakorlása áll, állítja Szász Jenő, az MPSZ elnöke. Az internetes Transindex értesülései szerint a főügyészség idézése az MPSZ nevére érkezett a szervezet állítólagos tavalyi aláíráshamisításával kapcsolatban. Szász Jenő Székelyudvarhelyen tartott sajtótájékoztatóján kifejtette: nem is kellene magára vállalnia az idézést, hiszen az nem a nevére szól, emellett az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) postaládájába dobták be. Komoróczy Zsolt, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szóvivője kifejtette: Szász Jenő a választási indulás érdekében nem gyűjtött aláírásokat, és egyetlen ívet sem hitelesített aláírásával. Komoróczy emlékeztetett: a szervezet a választási törvény által előírt 25 ezer aláírás helyett 54 ezret nyújtott be, és ekkora adatmennyiséget lehetetlen ellenőrizni. Ezért elképzelhetőnek tartja, „hogy volt olyan személy, aki aláírta az ívet, majd szaladt az RMDSZ-hez, hogy ő nem írt alá semmit”. Arról viszont meg van győződve, hogy maguk az aláírásgyűjtők megbízható munkát végeztek, így részükről nem történt visszaélés, hamisítás. /Aláíráshamisításért beidézték Szász Jenőt. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 14./

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum égisze alatt – idén a G. Egyesület, valamint a művelődési ház társszervezésében – tizenegyedik alkalommal szervezték meg az Erdélyi Folk- és Néptáncnapokat Székelyudvarhelyen. A fellépő néptáncegyüttesek október 22-én a Siculus Ifjúsági Ház színpadán telt ház előtt mutatták be produkcióikat. A fellépők között volt a Boróka Néptánccsoport, a Kékiringó Néptánccsoport, valamint az Udvarhely Néptáncműhely. A három estét felölelő rendezvénysorozat sikeres volt, a brassói Márk Attila előadásában megzenésített József Attila-verseket is hallhatott a közönség. /Szász Emese: Folknapok Székelyudvarhelyen. = Hargita Népe (Csíkszereda), okt. 24./

A Trianon című film udvarhelyi levetítése miatt 50 millió lejes pénzbírsággal sújtotta a rendőrség Jakab Attila UFF-elnököt, aki ezzel kapcsolatban úgy védekezik: az általa vezetett szervezet egyrészt csak helyet biztosított az említett rendezvénynek, másrészt pedig nem pusztán filmvetítésről volt szó, hanem egy kulturális eseményről, melynek keretén belül sor került a film megtekintésére. Elsőfokon a helyi bíróság elutasította a rendőrség büntető jegyzőkönyvét, mire a megyei rendőrség a csíkszeredai törvényszéken fellebbezett. Október 25-én újabb meghallgatásra került sor Csíkszeredában. Mint Jakab tudatta, a rendőrség képviselője ezúttal sem jelent meg, álláspontjukat írásban közölték. Az első perhez képest annyi változott, hogy ezúttal Jakabnak nem kell bizonyítania, hanem a rendőrségnek kell megindokolni azt, hogy az elsőfokú döntés szerintük miért nem volt megfelelő. /mlf: Folytatódik a Trianon-per. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 26./

Végleges ítéletet hozott a héten a Hargita Megyei Törvényszék a Trianon című film illegális levetítésével vádolt székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében, akinek így nem kell kifizetnie az 50 millió régi lejes büntetést. Mint ismeretes, a január 12-én Székelyudvarhelyen megszervezett vetítés és az azt követő beszélgetés miatt Jakab Attilát, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF) elnökét pénzbüntetéssel sújtotta a helyi rendőrség. A székelyudvarhelyi rendőrség azzal indokolta a bírság kirovását, hogy Jakab Attila illegális moziműködtetéssel foglalkozik. Jakab Attila fellebbezett, a székelyudvarhelyi bíróság áprilisban semmisnek nyilvánította a rendőrség által kiállított jegyzőkönyvet. A Hargita Megyei Törvényszék elutasította a rendőrségnek a székelyudvarhelyi döntés elleni fellebbezését, így végleg lezárult az ügy. /Bakk-Dávid Tímea: Jakab Attila nyert a Trianon-perben. = Krónika (Kolozsvár), okt. 27./

Az Erdélyi Magyar Ifjak célja a Trianon-film bemutatókörútjának megszervezésével az volt, hogy bevigyék a magyar és román közbeszédbe a diktátum kérdését. Az erdélyi Trianon-járás kronológiája 2005. január 7. – Kolozsváron kezdődik a Trianon-film erdélyi körútja. A Protestáns Teológia Dísztermébe nem férnek be az érdeklődők. Mintegy ötszáz ember nézheti meg a filmet, legalább annyian kint rekednek. A szervezők megígérik, a körút végén visszatérnek a kincses városba, és megismétlik a vetítést. Január 8. – Sepsiszentgyörgyön is szűknek bizonyul a megyei könyvtár Gábor Áron terme. Január 9. – Kézdivásárhelyen mintegy ezren vesznek részt a Vigadóban rendezett filmvetítésen. Január 10. – Hasonló a létszám a csíkszeredai Szakszervezetek Művelődési Házában. A hatalmas érdeklődésre való tekintettel már délelőtt, bár nem szerepelt az előzetes programban, Gyergyószentmiklós zsúfolásig telt Uránia filmklubjában is bemutatta filmjét Koltay és Raffay. Mona Musca kulturális miniszter törvénytelennek nyilvánítja a filmvetítéseket, utasítására az Országos Mozivállalat feljelentést tesz a Belügyminisztériumnál. Január 11. – Székelyudvarhelyen a Siculus Ifjúsági Házban vetítik le a filmet több száz embernek. Az EMI nyilatkozatban tiltakozik a feljelentés ellen, jelezve, a díjmentes, kulturális intézményekben történő filmvetítésekre nem vonatkozik a mozitörvény. Az aláírók mondvacsinált indokokat és cenzúrát emlegetnek, felkérik a kormányon lévő RMDSZ-t, foglaljon állást az ügyben, és járjon közben az illetékes szerveknél a vizsgálat mielőbbi megszüntetése érdekében. Választ nem kapnak. Január 12. – Marosvásárhelyen elmarad a vetítés. A szervezők nem kívánják tovább élezni a helyzetet, ezért elhalasztják a bemutatót a helyzet tisztázásáig, így csak a film alkotóival találkozik az ezeregynéhány ember. Az eredeti helyszín, a Diakóniai Központ egyik terme kicsinek bizonyul, a tömeg átvonul a Vártemplomba, ahol „hirtelen és váratlan” áramszünet miatt gyertyafénynél beszélgetnek. Közben mintegy száz kommandós és több rohamkocsi veszi körül a templomot, az előadókat állandó megfigyelés alatt tartják. Szintén január 12-én, miután előzőleg levélben arra figyelmeztette az Udvarhelyi Fiatal Fórumot, amennyiben levetíti a Trianont, büntetésre számíthat, a prefektus felsőbb utasításra ötvenmilliós büntetést ró ki Jakab Attila UFF-elnökre a 418/2003-as kormányhatározat 2-es paragrafusának h.) cikkelyére hivatkozva. Kovács Csabát is megbüntetik Csíkszeredában. Ugyancsak felső utasításnak engedelmeskedve megszólal Mihai Hardau, Kolozs megye főispánja is. Közleményben emel szót a filmvetítés ellen, azt állítva, hogy a film „Nagy-Magyarország visszaállításáért száll síkra”. Fenyegetést is megfogalmaz: a vetítés megismétlése esetén büntetést eszközöl ki. Ezenkívül magánbeszélgetésre hívja Juhász Tamást, a Protestáns Teológiai Intézet rektorát, hogy nyomást gyakoroljon rá, s ezáltal elérje a következő vetítés felfüggesztését, valamint az EMI-től való elhatárolódást. Nem sikerül neki. Az Egyesült Magyar Ifjúság nyílt levélben szólítja fel Somogyi Ferenc külügyminisztert a megfelelő diplomáciai lépések megtételére. Markó Béla RMDSZ-elnök a román ultrák szája íze szerint beszél: a szervezők nem vették figyelembe a filmvetítésekre vonatkozó törvényeket, Frunda György szenátor szerint az előírásokat azok használják fel, akik nem értenek egyet a film tartalmával. Január 13. – A szervezők bejelentik, hogy a film vetítése nélkül tartanak fórumot Kolozsváron. A beszélgetésre ott maradó mintegy százötven résztvevő azt kéri az RMDSZ-től, az ügy melletti kiállása jeléül március 15-én vetítsék le a filmet a Sportcsarnokban. Az EMI másnap nyílt levélben közvetíti a kérést a pártnak. Válasz nem érkezik. A fórumot sajtótájékoztató előzi meg, ezen Koltay Gábor filmrendező, Raffay Ernő történész és Bagoly Zsolt EMI-alelnök a román sajtó valótlan állításait cáfolja, a vitás jogi és ideológiai kérdéseket próbálja tisztázni. Január 14. – Koltay Gábor és Raffay Ernő nyílt levélben fordul Románia miniszterelnökéhez, melyben kérik, a szervezőket mentsék fel a vádak alól, s tegyék lehetővé, hogy a filmet bárki megnézhesse félelem és retorziók nélkül. Választ nem kapnak. Gáspárik Attila, az Országos Audiovizuális Tanács elnöke szerint nem legális a kirótt büntetés. Január 15. – A Székely Nemzeti Tanács sajtóközleményében kifejti: a kulturális szaktárca és a rendőrség politikai indíttatású intézkedései sértik a magyar identitás szabad megélését. Gazda Zoltán, a Magyar Polgári Szövetség háromszéki elnöke szintén kéri „az erdélyi fiatalok ellen irányuló megfélemlítő és megtorló akciók” leállítását. A Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) és tagszervezetei (Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége, Országos Magyar Diákszövetség, Erdélyi Ifjúsági Keresztyén Egyesület, Romániai Magyar Cserkészszövetség, Országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Ifjúsági Információs és Tanácsadó Irodák Szövetsége) határozottan elítélik a Művelődési és a Belügyminisztérium intézkedéseit. Január 16. – Kézdivásárhelyen Salamon Ferenctől, a vetítésnek helyet adó intézmény igazgatójától, valamint Damó Csabától, az Uránia Filmklub vezetőjétől telefonon érdeklődnek a vetítésről a Román Hírszerző Szolgálat megyei hivatalától. Január 17. – A sepsiszentgyörgyi rendőrség kihallgatásra hívja be Nemes Előd háromszéki EMI-elnököt. Január 18. – A kolozsvári rendőrség kihallgatja Juhász Tamás rektort, Soós Sándor elnököt és Bagoly Zsolt alelnököt. A Kolozs megyei főispán feljelentésére bűnügyi eljárás indul Soós és Bagoly ellen fasiszta, rasszista, xenofób jelképek népszerűsítése címén. Mona Musca levelet ír Soós Sándor EMI-elnöknek, melyben igazát bizonygatja. Ismerteti a tényállást, ámde levelében Velünk élő Trianon című filmről beszél, amely a tizennégy részes dokumentumfilm címe. Január 19-én a miniszter asszony közleményben tagadja, hogy a Minisztérium ismerné a film tartalmát, és tagadja a cenzúrázás vádját. Január 20. – Eva Maria Barki bécsi nemzetközi jogász politikai és jogi szempontból egyaránt felháborítónak mondja mind a filmvetítés megakadályozását, mind pedig a magyar parlament tiltakozásának hiányát. Január 24. – Németh Zsolt fideszes képviselő a parlamentben arra kér választ Somogyi Ferenc külügyminisztertől, milyen lépéseket szándékozik tenni a magyar diplomácia a román hatóságok eljárása nyomán. Nem kap konkrétumokat tartalmazó választ. Január 25. – Az RMDSZ Szociáldemokrata Tömörülése kijelenti, a hatalom megsértette a szólás és a gyülekezés szabadságát, és reményét fejezi ki, hogy az RMDSZ kormánytényezőként fel fog lépni a meghurcolt személyek érdekében. Gál Kinga EP-képviselő felhívja az Európai Parlament és a Bizottság figyelmét az eseményekre, melyeket elfogadhatatlannak és az EU alapelveivel összeegyeztethetetlennek nevez. A Királyhágó-melléki Református Egyházkerület, az Erdélyi Református Egyházkerület, az Erdélyi Unitárius Egyház, valamint az Ágostai Hitvallású Evangélikus-Lutheránus Egyház püspökei, valamint a Protestáns Teológiai Intézet rektora és dékánja nyilatkozatban tiltakozik az ellen, hogy az állami hatóságok a szervezőket kifaggassák és a törvénysértés gyanújába hozzák, s ezáltal beleszóljanak egyházaik életébe. Január 27. – Schöpflin György fideszes képviselő az Európai Parlamentben követeli a hatósági zaklatások leállítását. Február 7. – Sajtótájékoztatón adja hírül a Hargita Megyei Rendőrfelügyelőség vezetője, hogy a csíkcsicsói művelődési házban vasárnap este engedély nélkül levetített Trianon-film miatt Lukács Péterre, a Magyar Polgári Szövetség helyi elnökére 100 millió lejes pénzbírságot rótt ki. Február 9. – Az Antena 1 kereskedelmi televízió – román lapok szerint titkosszolgálati utasításra – bemutatja a filmet. Az alkotást bombariadó előzte meg, és parázs vita követte az alkotók és román történészek, újságírók között, közben magyargyűlölő üzenetek tucatjai érkeztek be a stúdióba drótpostán és telefonon. Február 10. – Koltay és Raffay sajtóértekezletet tart Bukarestben. A megjelent újságírók hevesen támadják őket, Európa-ellenes revizionista propagandának nevezve a Trianon-filmet. Február 14. – Somogyi Ferenc külügyminiszter válaszol az Egyesült Magyar Ifjúságnak. Megígéri, figyelemmel követi az eseményeket, már csak a „minél kiegyensúlyozottabb magyar–román viszony ápolása iránti felelősség” miatt is. Március 5. – Az EMI országos gyűlése közleményben ismerteti a valós tényállást, és bebizonyítja, hogy a film tartalma miatti politikai kampányról van szó, melyet az emberi jogok durva megsértésének tartanak. Március 7. – Alapfokon tárgyalják Jakab Attila fellebbezését. Védelmét Marosi György ügyvéd díjmentesen vállalta el. Március 12. – Jakab Attilát értesíti ügyvédje, hogy megnyerte a pert, a székelyudvarhelyi bíróság érvénytelenítette büntetését. Március 21. – Megjelenik Koltay Gábor új, filmjével azonos című kötete Botrány Erdélyben! alcímmel. Április 4. – Újabb tárgyalás zajlik le Udvarhelyen, tanúkat is kihallgatnak. Április 12. – Jakab pert nyer első fokon. A rendőrség bejelenti, élni fog a fellebbezés jogával. Április 20. – kihallgatják az EMI országos elnökét és alelnökét az ügyészségen. A vád: fasiszta, rasszista, xenofób jelképek terjesztése, melyért a 31/2002-es kormányrendelet szerint hat hónaptól öt évig terjedő börtönbüntetés róható ki. Április 25. – Elejtik a vádat a kolozsvári ügyészségen. Május 6. – Írásban értesítik az EMI elnökét és alelnökét, hogy a filmvetítés ügyében ellenük indított vizsgálatot lezárták. Június 6. – A csíkszeredai bíróság alapfokon elutasítja Kovács Csaba fellebbezését. A bíró nem indokolja meg döntését. Június 21. – A Csíkszeredai Bíróság helyet ad a csíkcsicsói Péter Lukács fellebbezésének. Július 28. – Lemond Mona Musca. Távozása után folytatódik szervezetünk februárban indított bejegyzése, melyre a Kulturális Minisztériumnak is áldását kell adnia. Szeptember 22. – Az Erdélyi Magyar Ifjak bejegyzett, önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezetté válik. A bejegyzés február óta húzódott különböző formai és eljárásbeli hibák ürügyén. Október 6. – Csíkszeredában Kovács Csaba megnyeri a pert. Sem az ítéletet, sem az indoklást nem közlik hivatalosan a felekkel. Október 26. – Jogerős ítéletet hoz a Hargita Megyei Törvényszék a székelyudvarhelyi Jakab Attila ügyében: nem kell kifizetnie a pénzbírságot. /B. Zs.: Az erdélyi Trianon-járás kronológiája. = Erdélyi Napló (Kolozsvár), nov. 1./

Az Ergo Egyesület, az Udvarhelyi Fiatalok Fóruma /UFF/ és a Művelődési Ház által szervezett szobornépszerűsítő estek mostani előadója Fecső Zoltán volt, aki az iskola- és templomépítő Baczkamadarasi Kis Gergely életútját ismertette. Kis Gergely 1768-ban lett a Székelyudvarhelyi Református Kollégium rektora. Kezdeményezésére felépült a kollégium klasszicista épülete. A kollégium udvarán felállított Kis Gergely-emlékmű talán Udvarhely legértékesebb műemléke. Tervezője, Fekete István, az almási barlang térképét is nagy pontossággal megrajzoló mérnök. Az egyházi íróként is számon tartott Kis Gergely rektor nagyban hozzájárult az 1781-ben elkészült belvárosi református templom felépítéséhez, érdeme elsősorban az építkezés finanszírozásának megoldása volt. Kis Gergely sírja sokáig ismeretlen volt, a hatvanas években sikerült megtalálni, és diákok segítségével egy új síremléket állítottak neki. /Kápolnási Zsolt: Baczkamadarasi Kis Gergelyről. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), nov. 24./

Kós Károly életművének bemutatásával folytatódott Székelyudvarhelyen az Ergo Egyesület, az UFF és a Művelődési Ház által szervezett előadássorozat. A sokoldalú Kós Károly – építészként, íróként, újságíróként, politikusként egyaránt jelentős volt – pályafutását Tifán Magdolna, az Eötvös József Szakközépiskola tanára ismertette. A jeles életművet három szakaszra osztotta. Tifán Magdolna előadását Kós-hangfelvétel színesítette, melyen a művész két regényének születéséről beszélt. Az utolsó Kós-alkotás 1994-ben született meg, a siklódi templom ugyanis a nagy építész tervei alapján készült, így joggal mondható, hogy Kós Károly még halála után is alkotott. /Kápolnási Zsolt: Aki halála után is alkotott. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), febr. 16./

Az Udvarhelyi Fiatal Fórum, az Ergo Egyesület és a Művelődési Ház által szervezett előadássorozat idei utolsó előadást tartották meg Székelyudvarhelyen. Az Emlékezés parkjában található Fráter György-szobor (Tóth Emőke szobrászművész alkotása) apropóján György barát életéről és munkásságáról Bálint Nándor történelem szakos tanár beszélt. Fráter György Utyezevics György néven született 1482 vagy 1484-ben. Megelégelve az udvari életet beállt a Buda melletti pálos szerzetesrendbe. Ekkor kapta a fráter, azaz barát megnevezést. 1530-ban János király királyi tanácsossá nevezte ki a barátot, majd királyi udvarbíró lett. Az 1542-es marosvásárhelyi országgyűlés már Erdély helytartójának ismerte el őt. A barátot kinevezték esztergomi érseknek. A zsoldos tisztek féltek tőle, meggyilkolására Sforza Pallavicini kapott parancsot. Az orgyilkosok 1551. december 17-én alvinci kastélyában ölték meg a bíboros politikust. /Kápolnási Zsolt: György barát. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), jún. 5./

A Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) képviselői a múlt hét végén részt vettek a Magyar Ifjúsági Tanács (MIT) kolozsvári küldöttgyűlésén, ahol felháborodásukat fejezték ki az Illyés Közalapítvány romániai alkuratóriumának idei ifjúsági szaktestületi döntései miatt. Szerintük a részrehajló, a MISZSZ-t és több tagszervezetét hátrányosan érintő elbírálás ismeretében a MIT ernyője alá tömörült országos szervezetek ifjúsági szaktestületi képviselőinek mihamarabbi visszahívását kérték. A MISZSZ rendezvényei között szerepel a június 23–25. között Zeteváralján sorra kerülő projektmenedzsment-képzés (az Udvarhelyi Fiatal Fórummal közösen szervezik), a “tusványosi” táborban július 22-én megrendezendő kábítószer-ellenes és a szexualitás kultúrtörténetét bemutató előadássorozat, valamint az augusztusi erdélyi találkozó a Youth of European Nationalities (YEN) képviselőivel. Az Autonómia Ma! mozgalom keretében tervezett székelyföldi kerékpártúrát, melyet az önrendelkezés fogalmának és ügyének népszerűsítésére szerveznek, szintén támogatja a MISZSZ. /MISZSZ kontra IKA-alkuratórium. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 21./

Az 1956-os forradalom 50 éves évfordulója alkalmából az Udvarhelyi Fiatal Fórum 40 darab DVD-t ajánlott fel Székelyudvarhely és Udvarhelyszék általános iskolái számára. A DVD anyagát a „Társaság a Kárpát-medence Magyarságáért Egyesület” állította össze. A film a forradalomhoz vezető utat és a dicsőséges napokat mutatja be, a második rész az árulást követő évtizedes megtorlást eleveníti fel. Az összeállítás felidézi a Kossuth téri vérengzést, az Andrássy út 60-at, Recsket, továbbá a diktatúra szörnyű ideológiáját. /56-os film az iskoláknak. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 19./

Több mint másfél évtizednyi képviseleti, szervezői tapasztalat áll a romániai magyar fiatalság egyesületeinek egyik ernyőszervezete, a Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetsége (MISZSZ) mögött. A MISZSZ elnöke, a temesvári Somogyi Attila elmondta, hogy tavaly ilyenkor nehéz 2006-nak néztek elébe, ugyanis teljesen kimerültek a forrásaik. Ennek ellenére a hagyományos rendezvényeiket megtartották: az Udvarhelyi Fiatal Fórummal és a Temesvári Magyar Diákszervezettel közösen szervezett Hóhányó Olimpián kezdték az évet. Bonchidán jövőtervező műhelytábort szerveztek, majd Zeteváralján projektmenedzsment-képzést. A MISZSZ kábítószer-fogyasztást megelőző programja is útjára indult. Hagyományos táborukat, immár a hatodikat Szovátafürdőn szervezték meg, egyszerre a tizedik tisztújító küldöttgyűlésükkel. Az évet pedig a harmadik kapnikbányai téli műhelytáborral zárták. A MISZSZ a tagszervezeteit képviseli a Magyar Ifjúsági Tanácsban, a Román Ifjúsági Tanácsban, a Magyar Ifjúsági Konferenciában, az Európai Népcsoportok Ifjúságában, valamint a Magyar Civil Szervezetek Erdélyi Szövetségében. A MISZSZ közleményben ítélte el a Bolyai Kezdeményező Bizottság két alelnökének tanári állásából való menesztését, és az Európai Népcsoportok Ifjúsága teljes jogú tagjaként az egyik legbefolyásosabb európai ifjúsági ernyőszervezethez fordultak, hogy az Európai Népcsoportok Föderális Uniója (FUEN) szintjén is megjelenítsék a Babes–Bolyai Tudományegyetemről kizárt magyar oktatók ügyét. /Mérlegkészítés és jövőtervezés MISZSZ-szemmel. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 20./

A végzős diákok kérésére az Udvarhelyi Fiatal Fórum első alkalommal szervezett látogatást a kolozsvári egyetemeken. /Egyetemlátogatás az UFF-fal. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 3./

1998-ban alakult meg a Székelyudvarhelyi MADISZ /SZ-MADISZ/, célkitűzései között szerepel a civil szféra fejlesztése, az ifjúsági kezdeményezések támogatása, a politikai kultúra terjesztése, kulturális és sporttevékenységek szervezése, „otthonteremtés” egyetemet végzett fiatalok számára. Legsikeresebb rendezvényei között van a TUDÁSZ általános műveltségi vetélkedő, az Erdélyi Magyar Diák Kosárlabda Kupa, az Erdélyi Magyar Véndiák Labdarúgó Kupa, valamint a városi asztalitenisz- és kosárlabda-bajnokságok szervezése. Az elmúlt év óta felkarolják a Suli-sokk című diákújságot is. Javasolják, hogy a két százalékot szervezetüknek ajánlják fel, a kampányban segít az Agora Munkacsoport és az Udvarhelyi Fiatal Fórum. /Udvarhelynek a két százalékot! – Székelyudvarhelyi MADISZ. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), ápr. 24./

A székelyudvarhelyi ifjúsági szervezetek 1990-ben alakultak meg: először volt a RISZ (Rockkedvelő Ifjak Szervezete), majd a SZISZ (Székelyudvarhelyi Ifjak Szervezete), ebből alakult a Polisz – ebből pedig az UFF (Udvarhelyi Fiatal Fórum), amely megalakulása (1991) után két évvel rendezte meg először a Székelyudvarhelyi Diáknapokat, 1993 májusában. Nagyjából minden évben nyitókoncerttel kezdődik, a záróakkord pedig a város diákpolgármesterének megválasztása – Nagy Pál UFF-elnök és csapata évről évre, ötletes programmal állt elő. Az első években még több száz, illetve több ezer diák gyűlt össze egy-egy szabadtéri koncertre. 2000 után csökkent a diáknapok népszerűsége, aztán 2003-tól ötletesebbek lettek. A diákpolgármester-vetélkedők mindig az egyik legnépszerűbb műsorszámnak számítanak a diáknapokon. A volt diák-városvezetők közül többen az írott, illetve elektronikus sajtóban helyezkedtek el, de voltak, akik később a zene, a tudomány, illetve az irodalom területén alkottak. A helyi televízió (1996-ig mind a kettő) és rádió (1999-től mind a kettő), illetve az Udvarhelyi Híradó is állandó partnere volt a diáknapoknak. /Katona Zoltán: A Székelyudvarhelyi Diáknapok rövid története. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), máj. 8./

„Partnerség a civil társadalommal” címmel állami pályázaton nyert nemrég az Udvarhelyi Fiatal Fórum. Vezetője, Jakab Attila elmondta: 25. 000 lejt kaptak, amelyből tájékoztatási karavánt szerveznek a romániai, illetve EU-s intézmények szerkezetéről, működési elveiről. /Kudelász Nóbel: Felvilágosító előadások az UFF szervezésében. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 17./

Lezajlott a VI. Udvarhelyszéki Amatőr Színjátszó Fesztivál Székelyudvarhelyen, a Siculus Ifjúsági Házban, ahol hét csapat mutatkozott be. Leginkább magyar szerzőktől játszottak műveket az október 20-án megrendezett seregszemlén (szervezte a Pro Theatrum Alapítvány és az Udvarhelyi Fiatal Fórum). A város fellépő csoportjain kívül Zetelakáról a Márton János színjátszó csoportot, Homoródszentpálról a Csalóka Pétert, Székelykeresztúrról az Orbán lelkét, illetve az Unitárius Gimnázium színjátszó csoportját, a bögözi iskola és a felsőboldogfalvi Ellák csoportját láthatták a jelenlévők. /Amatőr színjátszósok seregszemléje. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), okt. 23./

Szász Jenő az MPP listavezetője a szeptember 27-i székelyudvarhelyi előrehozott választásokon. Szász bizakodó: meggyőződése, hogy a városi önkormányzatban az általa vezetett párt a mandátumok többségét fogja megszerezni. Az MPP listáján másodikként indul Sebestyén Csaba, a Romániai Magyar Gazdák Egyesületének elnöke, utána Fóri Irma Györgyi jogász és Balázs Árpád következik. Dósa Barna, a Zöld Párt helyi elnöke ismét megpályázza a tanácsosi tisztséget, Jakab Attila, az Udvarhelyi Fiatal Fórum vezetője is jelöltek között szerepel. Az RMDSZ listavezetője Bíró Enikő, a helyi szervezet vezetője, második, illetve harmadik helyen Incze Zoltán és Gergely László következik. /Szász Jenő vezeti a tanácsosi listát. = Új Magyar Szó (Bukarest), szept. 9./

Huszadik születésnapját ünnepli az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF). Az alapítók, tagok és támogatók szerint a szervezet „fiatalodik”. Húsz esztendő alatt igazi, ifjúságot megmozgató lett a székelyudvarhelyi fiatalok fóruma, az UFF. A tagok, elnökök változtak, a célok ugyanazok maradtak: az udvarhelyi ifjúság érdekeinek képviselete itthon és a határokon túl, a hagyományok, a nemzeti kultúra ápolása, a környezet védelme. 1989. december 29-e az UFF születésnapja. Akkor még SZISZ (Székelyudvarhelyi Ifjúsági Szolgálat) volt az elnevezés, később POLISZ-ra változott, és csak utána következett a mára már jól ismert UFF. Hajdó Csaba, a Zöld Párt megyei elnöke, az egykori alapító tagok egyike így emlékszik vissza a megalakulásra: „Sötét, hideg lyuk a Siculus ház bütüjében, nagy orosz írógép, vasszekrény, kis csapat, nagy tervek, nagy ház omladozó tetővel és szkeptikusok tömegével. Azok kórusa, akik a »nem lesz ebből semmi« című nótát fújták, mára elhallgatott és köddé vált. ” Az évek során az UFF számos, fiataloknak szóló, már több kiadást megélt rendezvénnyel büszkélkedhet: ilyen a Székelyudvarhelyi Diáknapok, a Városi Gólyabál, a Hóhányó Olimpia, az Erdélyi Labdarúgó Diákkupa, a Tea Pub-bulik és a különböző koncertek, a nemzeti ünnepekre való emlékezések. /Lázár Emese: Húszéves az UFF. = Hargita Népe (Csíkszereda), dec. 2./

Lefejezte az erdélyi magyar kultúrát a Szülőföld Alap
Felére csökkentette a Fidesz-kormány a Magyarország határain kívül működő szervezeteknek nyújtott támogatást. A maradék pénz is ott van, csak nem tudni, ki, hogyan és mikor férhet hozzá. Nem ezt ígérték.
Hosszas várakozás után – majdnem három hónap késéssel – döntött a Szülőföld Alap az idei első féléves támogatások ügyében: a döntés felemás. A pályázatok töredékét részben finanszírozták, jelentősebb részét „átütemezésre” hivatkozva elutasították. Az első félévben rendelkezésre álló pénzkeret majdnem fele nem került felhasználásra.
A döntés késésének oka politikai.
Az idei kormányváltás ugyanakkor zajlott, amikor a Szülőföld Alap első féléves döntései meg kellett volna, hogy szülessenek. Az ilyenkor felélénkülő viták elkerülése végett a határozathozatalt a távozók már nem vállalták fel.
Erre fel is szólította a búcsúzó adminisztrációt a kormányzásra készülő Fidesz, pontosabban Cser-Palkovics András 2010. április 29-én figyelmeztette a hivatalban lévő kormányt, hogy ne szülessenek döntések a Szülőföld Alapban:
„Az MSZP-kormány néhány héttel végleges távozása előtt fel akarja osztani a Szülőföld Alapban rendelkezésre álló több milliárd forint jelentős részét – állította Cser-Palkovics hozzátéve: „felszólítjuk az MSZP-kormányt, hogy álljon el ettől a tervétől, és hagyja meg annak lehetőségét, hogy az elsöprő társadalmi felhatalmazással hivatalba lépő új kormány a határon túli magyarok szervezeteivel együttműködve döntsön a források felhasználásáról”.
Bár adminisztratív szempontból érthető a csúszás, a pályázati elbírálások késése rendkívül súlyos helyzetet teremtett a támogatásokból élő szervezetek számára: évek óta a Szülőföld Alap döntéseinek megfelelően alakítják ki az érintett intézmények amúgy is szűkös, napra pontosan kiszámított költségvetésüket, egy-két hetes csúszás ilyenkor még kezelhető, több hónapos csúszás azonban végzetes gondokat okozhat.
Bűnbakugrás Végül, hosszas hallgatás után, a Szülőföld Alap közleményében júniusra ígérte a mintegy 900 millió forintos keret szétosztását, ám június első felében nem történt semmi. Az ellehetetlenülés szélére kerülő szervezetek érdeklődésére Répás Zsuzsanna nemzetpolitikai helyettes államtitkár adott ki közleményt.
„Az eddigi gyakorlat szerint az első féléves támogatási döntések április folyamán meg szoktak születni, ez azonban a szocialista kormány hibájából most nem történt meg” – áll az MTI-n megjelent kommünikében.
Nehéz eldönteni, hogy valóban a leköszönő kormány hibája áll-e a késés mögött, az azonban biztos, hogy a Fidesz maga kérte, a szocialisták már ne döntsenek a sokak által nagyon várt pénz sorsáról. Az is tény, hogy noha a pályázatok elbírálása nem történt meg, a Szülőföld Alapon belül nagyon fontos személyi átalakítások történtek.
A pályázati értékelés helyett a kollégiumok hivatalban lévő elnökeit értékelte az új hatalom, és megtörtént a személyzeti csere: Fideszes és KDNP-s kinevezettek kerültek a dönteni még mindig nem hajlandó intézmény struktúrájába.
Majdnem a fele hiányzik
Az új seprű azonban nem seper jól egyelőre: az ígért júniusi döntés helyett csak július közepén hozta nyilvánosságra – részleges – döntését a Szülőföld Alap. Az ígért támogatás mértéke messze elmaradt az előre bejelentettől, de a tavalyi összegeket sem közelíti meg. A 900 milliós keretből most csak 524 360 000 forintot ítéltek oda a határon túli szervezeteknek.
Az Oktatási Kollégium eredeti támogatási kerete 255 900 000 Ft volt, ám csak 164 250 000 Ft jut el a magyar szervezetekhez. Ennél is brutálisabb az érvágás a Kulturális Kollégiumnál. Itt az előirányzott 552 100 000 Ft helyett csak 351 760 000 Ft-ot osztottak ki a gazdasági válság és a megszorító intézkedések miatt amúgy is végveszélyben lévő szervezeteknek. A legsúlyosabb lefaragást az Önkormányzati Kollégium szenvedte el: 92 000 000 Ft helyett csupán 8 350 000 Ft jutott el az érdekeltekhez.
Az államtitkárság emeszpézésbe és hallgatásba burkolózik
A Szülőföld Alap honlapján Nemzetpolitikai Államtitkárság állásfoglalása olvasható a történtekkel kapcsolatban. A rövid szöveg politikailag minősíti az előző kormányzatot, de nem ad magyarázatot a következőkre: mikor és milyen szempontok szerint kerül felhasználásra a szét nem osztott keret? Milyen kritériumok alapján döntöttek arról, mennyit tart vissza az első félévi pályázatokból az Alap?
Az idei első döntést kísérő szöveg felrója, „hogy az előző kormányzat nemzetpolitikai felelősei május végéig elköltötték az idei, határon túli előirányzatok nyolcvan százalékát, de ehhez még gátlástalan módon, a legtöbb esetben minden szakmai alapot nélkülözve az általuk kitüntetetten kezelt szervezeteket részesítették abszolút előnyben.” Ha ez igaz, akkor a határon túli szervezeteknek nyújtható támogatások mindössze húsz százalékát kezeli a Szülőföld Alap. Viszont akkor milyen testület(ek) kezeli(k) a meglebegtetett nyolcvan százalékot?
A Nemzetpolitikai Államtitkárság szakmai döntést ígér közleményében, és arra figyelmeztet, hogy most csak azokat a programokat támogatták, amelyek nyári tevékenységet céloztak meg.
Aki nem kapott, menjen vakációra
Nehéz megítélni, hogy valóban szakmai döntés született, vagy szerepet kaptak a politikai szempontok is. Erre utal, hogy alig volt olyan pályázat, amely az igényelt összegnek megfelelő támogatásban részesült, az egyik ilyen kiemelt rendezvény a Bálványosi Diáktábor és Szabadegyetem: több mint négymillió forintos hozzájárulásban részesült. (Az „átlagos pályázatok összege fél és másfél millió forint között ingadozik.)
Nem jutott támogatás viszont olyan intézményeknek, mint az aradi kamaraszínház, a Látó szerkesztősége, a Csíki Játékszín, a temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház, a Szilágysomlyói Magyar Ház, az Erdély.ma Egyesület, a szórványnak számító szebeni és dési közművelődési egyesület, a gyergyószentmiklósi Figura társulat, a Korunk Baráti Társaság, a Kriterion Alapítvány, a szárhegyi művészeti központ.
A felsorolás csupán szemelvény, hosszú a sora azoknak a szervezeteknek, amelyeknek a tevékenysége nélkül lebénul az erdélyi magyar kultúra. És amelyeknek jelentős részét ezekben a hetekben minden eddiginél súlyosabb költségmegvonás sújtja, a működésük kerül veszélybe a leépítések és a megszorító intézkedések miatt. Számukra a Szülőföld Alap gyors és valóban szakszerű segítsége a fennmaradást jelenthette volna.
Hurrá, nyaralunk
Az az érv, hogy a „nyári” rendezvények támogatására került volna csak sor, nem állja meg a helyét, hiszen a támogatási listán például több olyan kiadvány is szerepel, amely nem ezt az időszakot célozza meg. Míg a Látó nem szerepel a Szülőföld Alap által értékelt kiadványok között, addig – a nyári vakáció idején – támogatást érdemelt az Udvarhelyi Fiatal Fórum Sulisokk kiadványa, és „nyári” támogatást kapott a szintén iskolásoknak szóló, iskola időben terjesztett Napsugár idei, utolsó négy számának kiadása is.
További elgondolkodtató tény, hogy sajtótámogatás – leszámítva az iskolai kiadványok vakációs támogatását – egyáltalán nem született, a Szülőföld Alap „lefejezte” a pályázó médiát, legalábbis 2010 első félévében. A váratlanul erőtlen és visszafogott kultúratámogatást Erdélyben minimálisan kompenzálhatja az, hogy pályázati lebonyolítóként az EuroTrans Alapítvány számára a kollégium 27 800 000 forintot különített el.
Az önkormányzati együttműködésekről szóló pályázatok listája viszont egyetlen pozitívan elbírált pályázatot sem tartalmaz, a kisebb önkormányzati együttműködési és informatikai programok, eszközbeszerzések támogatására itt 3 470 000 forintot ítéltek meg az összeget tovább pályáztató EuroTrans Alapítványnak.
Valamivel szívderítőbb az oktatási és szakképzési kollégium támogatási listája, igaz, itt sem szerepel szembetűnően nagyvonalú támogatási összeg (a legmagasabbak között a kolozsvári Sapientia 3 000 000 forintos programfinanszírozása szerepel).
Itt a kisebb összegű pályázatokra az EuroTrans Alapítvány 9 600 000 forintot oszthat tovább. Manna.ro