Kézdimartonfalva iskolásai a református templomkertben lévő ’48/’49-es kopjafánál koszorúztak, Kézdialmáson az általános iskolában tartott ünnepi műsor keretében idézték fel a történelmi pillanatokat. A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanulói a Nyergestetőn felállított emlékműnél helyezték el koszorúikat. A debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző főiskola diákjai kopjafát állítottak Nyergestetőn, majd a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság a szegedi hagyományőrzőkkel közösen koszorúzott. Március indusán Székelytamásfalván felavatják a turulmadaras emlékművet, Cófalván a községi RMDSZ kopjafát állít a szabadságharcban elesettek emlékére. /(Flóra Gábor): Turulmadár Székelytamásfalván. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 15./

Augusztus 20-án Felsőesztelneken, a borvízkútnál a keresztény államiság ezerszáz éves, valamint Szent István király emlékére kettős keresztet avattak. A kőből készített hármashalmon álló három méter magas emlékkeresztet a közbirtokosság és a Szacsvai János Alapítvány megbízásából Bíró Gyula helybeli faragómester készítette. A kis parkban díszőrséget álltak a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság gyalogos katonái. Szent István alakját és Háromszék megyei kultuszát Kónya Ádám tanár, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója méltatta, külön kitérve arra, hogy Szent István napja a legrégebbi nemzeti ünnepünk, hiszen több mint kilencszáz éve ünneplik. /Iochom István: A Szent Királyra emlékeztek (Keresztállítás Esztelneken). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 22./

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és az Apor Péter Iskolaközpont tanárai és diákjai március 14-én 1989 után tizennyolcadik alkalommal rótták le tiszteletüket és kegyeletüket a Hargita megyei Nyergestetőn, ott, ahol 1849. július 31-én és augusztus elsején a bélafalvi Tuzson János őrnagy két zászlóalj gyalogossal és alig nyolc ágyúval hősies küzdelmet vívott a túlerőben lévő orosz-osztrák csapatokkal. Az utókor a csata helyszínén emlékművet emelt, ahol minden évben – a rendszerváltás óta immár szabadon – megemlékeznek a nyergestetői hősökről. A tömegsírnál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság, budapesti huszárok, a Dunántúli Betyárok és a szegedi III. Honvéd Zászlóalj Hagyományőrző Egyesület ,,vitézei” álltak díszőrséget. Fábián Dénes kászonújfalusi plébános mondott ünnepi beszédet. Dr. Vass László hagyományőrző őrnagy felolvasta azt a díszparancsot, melyben a Magyar Huszár és Katonai Hagyományőrző Szövetség elnöksége a katonai hagyományőrzés terén végzett áldozatos munkájának elismeréseként a szövetség legmagasabb kitüntetését, az arany tisztikeresztet adományozta Boldizsár Béla hagyományőrző ,,hadnagynak”, a Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetőjének. /Iochom István: Ifjak és hagyományőrzők a Nyergestetőn. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

Köntzey Józseffel és Incze Lászlóval majdnem egy időben eltávozott a matuzsálemi kort megélt bélafalvi Orbán Lázár, a messzi földön híres bicskakészítő, csűrmúzeum-alapító és falukrónikás. Százegyedik életévét a múlt év szeptember 15-én töltötte. Aggódott, mi lesz a csűrmúzeummal, az összegyűjtött több mint ötszáz tárggyal? Egy életen át gyűjtötte a Szentföld falvainak tárgyi örökségét. Fazekak, tányérok, korsók, régi vasalók, sótartók, lószerszámok, mozsarak, régi lámpák, osztováták, tulipános ládák a csűrmúzeum kincsei. A gyűjtés mellett Orbán Lázár Bélafalva krónikáját is megírta. Munkája kéziratban maradt, nem élhette meg könyv formájában való megjelentetését. Boldizsár Béla, a Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetője azt szeretné, ha a gyűjtemény érintetlenül a faluban maradna, esetleg a Székely Nemzeti Múzeum megvásárolná a csűrmúzeumot az elhunyt Brassóban élő két fiától. /Iochom István: A bélafalvi csűrmúzeum alapítója is elment. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 18./

A negyedik alkalommal megszervezett torjai falunapok legkiemelkedőbb mozzanata a szeptember 8-i ökumenikus kápolna avatása volt. Az avatóünnepségre öt egyházfelekezet tizenegy lelkésze és Torja négy magyarországi testvértelepülésének népes küldöttsége volt jelen. Megkondult a Marosvásárhelyen készített kis harang – felirata: 1307–2007, Torja 700 éves –, és a kézdivásárhelyi Tanulók Klubja fúvószenekarának akkordjaira kezdetét vette az ünnepség. A torjai Apor Péter Művelődési Egyesület székely ruhás csoportja énekszóval és lovasok kíséretében vonult az ünnepség helyszínére, ahol a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Egyesület három ,,katonája” állt díszőrséget. Átadták a Torjáért díjat, többek között báró Apor Csaba 86 éves ny. agrármérnöknek, Egyed Ilona ny. tanítónőnek és Áda Magdolna ny. tanítónőnek. Torja hétszáz éves fennállásáról, valamint a rendhagyó székely faluról a Torjáról elszármazott Coroi Artúr történelem szakos tanár tartott előadást. /Iochom István: Kápolnaavatás Bálványosfürdőn (Torjai falunapok). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), szept. 10./

A kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és Apor Péter Iskolaközpont tanárai és diákjai március 14-én lerótták kegyeletüket a Hargita megyei Nyergestetőn, ahol 1849. július 31-én és augusztus elsején a bélafalvi Tuzson János őrnagy két zászlóalj gyalogossal és alig nyolc ágyúval hősies küzdelmet vívott a túlerőben lévő orosz–osztrák csapatok ellen. Az utókor a csata helyszínén emlékművet emelt, ahol minden évben a nyergestetői hősökre emlékeznek. A tömegsírnál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság, a gelencei Bodor György Közművelődési Egyesület és a Sobri Jóska Dunántúli Betyárok Csapata állt díszőrséget. Leleplezték a 15/2. Székely Határőr Gyalogezred hagyományőrző csapatának gelencei ütege és bélafalvi szakasza által felállított emlékművet, vitéz Kelemen Dénes alkotását. /Iochom István: Nyergestető hős védőire emlékeztek. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), márc. 15./

December 12-én Kézdivásárhelyen az egykori Székely Katonanevelde épületének utcai boltíve előtt a Magyar Polgári Párt és a Fidesz szervezésében – a budapesti Ábel Alapítvány anyagi támogatásával – felavatták az 1919-ben elvesző magyar hazáért és becsületért küzdő Székely Hadosztály parancsnokának, a száznegyven éve született Kratochwill Károly (1869–1946) első erdélyi köztéri szobrát. Az ünnepség díszvendége Kövér László országgyűlési képviselő, a Fidesz–Magyar Polgári Párt országos választmányának elnöke volt. A szobor talapzatánál a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság állt díszőrséget. Kratochwill mellszobrát Blaskó János budapesti szobrászművész készítette, a talapzatot pedig Ferencz Antal. Megemlékező beszédében Rácz Károly polgármester elmondta: az 1989-es rendszerváltásig a Székely Hadosztály emlékét kitörölték a köztudatból Romániában és Magyarországon egyaránt, még nevüket sem volt szabad kiejteni. A méltatlanul elfelejtett Kratochwill Károly és hős székely katonái megérdemlik az utókor megbecsülését és tiszteletét, hisz életük árán és ráadásul gyenge felszereléssel meg akarták védeni szülőföldjüket az Erdélybe betörő román haderővel szemben. Kövér László a Székely Hadosztály hősi ellenállását méltatva beszédében a szégyenletes 2004. december 5-re is kitért, amikor a kenyerüket féltő magyarok magyar nemzettársaik ellen fordultak. Szabó Pál Csaba történész, a várpalotai Trianon Múzeum igazgatója rövid beszédében a Székely Hadosztály hősiességét emelte ki. /Iochom István: Kratochvill Károly altábornagyra emlékeztek (Kézdivásárhely). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 14./

A Székely Hadosztályra emlékeztek
Tegnap reggel a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi tagjai csípős hidegben vonultak az egykori Székely Katonanevelde épülete elé, Kratochwill Károly (1869—1946) első erdélyi köztéri szobrához, ahol az 1919-ben az elvesző magyar hazáért és becsületért küzdő Székely Hadosztályra és annak parancsnokára emlékeztek.
A Székely Hadosztály hősiességét Tóth Bálint egyetemi hallgató, a HVIM szóvivője és Boldizsár Béla, a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetője méltatta. A koszorúzást követően a résztvevők elénekelték a székely himnuszt. (Iochom) Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A Nyergestető hős védőire emlékeztek
Tegnap tizenkettedik alkalommal ünnepelt együtt a kézdivásárhelyi Apor Péter Mezőgazdasági Szakközépiskola és a kászonújfalusi Tuzson János testvériskola. Előbb Kászonújfaluban a világháborús hősök emlékművénél rótták le kegyeletüket az 1848/49-es magyar forradalom és szabadságharc hősei emléke előtt, majd a Nyergestetőre vonultak, ahol a tömegsír kopjafáinál a Március 15. Gimnázium, Szakképző Iskola és Kollégium küldötteivel együtt idézték fel a 165 évvel ezelőtti eseményeket, Tuzson János honvéd őrnagy és maroknyi csapata hősies ellenállását a túlerővel szemben.
Az akkori eseményeket Göncz Ferenc, a budapesti Mezőgazdasági Minisztérium mellett működő iskolaközpont igazgatója méltatta, majd elhangzott Kányádi Sándor Nyergestető, Wass Albert Véren vett ország és Gyertyaláng című verse, Bíró Réka Izabella pedig elmondta ünnepi szónoklatát. Közreműködött az iskola énekkara és a kászonújfalusi népi zenekar. Az emlékműnél a kézdivásárhelyi Bod Péter Tanítóképző és a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának tanulói és tanárai adtak elő ünnepi műsort. Mindkét emlékhelyen a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság „vitézei” és a tápióbicskei tüzérek álltak díszőrséget. Az ünnepségen Kézdivásárhely magyarországi testvérvárosainak küldöttei, valamint ozsdolai és kézdisárfalvi hagyományőrzők is jelen voltak.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),

Nem indul eljárás Boldizsár Béla ellen
A Bélafalván élő Boldizsár Béla, a Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetője a minap kapta kézhez a marosvásárhelyi ügyészség végzését, amelyben arról értesítették, hogy lemondtak a bűnügyi nyomozásról, és nem indítanak ellene bűnvádi eljárást.
A Daniela Călin ügyész által aláírt végzésben az olvasható, hogy március 24-én iktatták a marosvásárhelyi rendőrségen a Maros Megyei Sabin Motora Ezredes Csendőrfelügyelőség panaszát azzal kapcsolatban, hogy a székely szabadság napján, március 10-én 20 óra körül Boldizsár Béla egy csoport élén kihúzta kardját, és azzal tüntetőleg hadonászott a kocsiban ülő személyek felé. Az ügyészség március 31-i döntése nyomán elrendelte a bűnvádi nyomozás elindítását Boldizsár Béla ellen veszélyes tárgyak jogtalan birtoklásáért és használatáért, amiért legtöbb hét év börtönbüntetés szabható ki. A nyomozásból és a helyszínen készített videofelvételből az derült ki, hogy Boldizsár Béla tette nem összesíti a bűnvádi eljárás elkezdéséhez szükséges elemeket, ezért arra a következtetésre jutottak, hogy megszüntetik ellene a bűnvádi eljárást. A húszlejes eljárási költséget az államkasszából fedezik – olvasható az ügyészségi végzésben.
Mint már hírül adtuk, Vetró András szobrász, hagyományőrző pénzbüntetéséről szóló jegyzőkönyvet a csendőrség kérésére a bíróság megsemmisítette. A kilenc, pénzbírsággal sújtott vármegyés fellebbezési tárgyalásai is elkezdődtek, Hodor István óvását június 10-én és 24-én július 1-jére napolták, Demeter Dénesét június 20-án szintén elhalasztották, szeptember 19-én tűzik ismét napirendre. Varga András fellebbezését július 4-re, a Szőcs Csongorét szeptember 4-re, a Salamon Csaba Attiláét szeptember 15-re, a Szőcs Zoltánét október 20-ra tűzték ki, Tóth Bálint, Papp Ferenc és Varga László Előd esetében pedig még nem tűzték ki a tárgyalás időpontját.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Victor Ponta megjelent és felszólalt a Nyergestetőn
Victor Ponta miniszterelnök is megjelent váratlanul vasárnap délután a nyergestetői csata 165. évfordulója alkalmából szervezett megemlékezésen, a székelyföldi Nyergestetőn.
A kormányfő – aki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök meghívására vett részt a bélafalvi Tuzson János-iskola és a Tuzson János Hagyományőrző Társaság szervezte rendezvényen – rövid beszédében azt hangsúlyozta, a magyarok és a románok csakis közös erővel tudnak dolgozni az ország fejlesztése érdekében.
„Biztos vagyok benne, hogy a román sajtó majd bírálni fog azért, mert eljöttem önök közé” – jegyezte meg Victor Ponta. A miniszterelnök egyébként vasárnap délelőtt Kézdivásárhelyre is ellátogatott, hogy a helyi gokartpályán versenyző fiát megtekintse.
Krónika (Kolozsvár)

A bölcsőtől a sírig (Gábor Áronra emlékeztek)
A bölcsőtől a sírig – Juhos Gábor maratonfutó és Péter János, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke ötlete alapján ez volt a mottója a csütörtöki Gábor Áron-megemlékezésnek, amelyet rendszeressé szeretnének tenni. Tervek szerint minden év július 2-án a berecki szülőház helyén álló emléktáblás ingatlantól elzarándokolnak Eresztevényre, Gábor Áron sírhelyéhez.
A Gábor Áron halálának 166. évfordulóján tartott megemlékezés a Székely Nemzeti Tanács (SZNT), a Kézdiszéki és Kézdivásárhelyi Székely Tanács, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács kézdivásárhelyi szervezete és Juhos Gábor maratonfutó közös szervezésében zajlott. Az SZNT autóbuszt bérelt, amivel a kézdivásárhelyi résztvevők – a székely tanácsok tagjai, cserkészek és néppártosok – Bereckbe és Eresztevényre zarándokoltak.
A berecki megemlékezést a Juhos Gábor által nemrég megvásárolt ház udvarán tartották. Ezzel egy időben zajlott Kádár Gyula történész könyvbemutatója a művelődési központban, ezért több volt a vendég, mint a helybeli. Az ünnepségen egy magyarországi turistacsoport is részt vett. Amikor a Gábor Áron Alapítvány vezetői megtudták, hogy a megemlékezők nem az ágyúöntő hős egész alakos templomtéri szobrát, hanem a ház homlokzatán lévő emléktáblát szándékoznak megkoszorúzni, elvonultak és közölték: ők vasárnap, a délelőtti szentmise után emlékeznek Bereck legnagyobb szülöttjére. A rövid, alig félórás ünnepség a magyar himnusz eléneklésével kezdődött, majd házigazdaként Juhos Gábor maratonfutó elmondta: tudomása szerint első alkalommal gyűlnek össze ezen a telken, ahol a hajdani szülőház állt, ez a föld itta be a hős magzatvizét, ezért ezt a házat jelölték meg emléktáblával. „Természetesen, nem e ház falai között született Gábor Áron, de mivel elődeink megjelölték, ezt az ingatlant a jövőben a magyar nemzet szolgálatába szeretném állítani. Én vásároltam meg, de nem saját célra, hanem azért, hogy Gábor Áron kultuszát tovább éltessük, és olyan nimbuszt építsünk neki, amit megérdemel, ami hozzá illik” – hangsúlyozta Juhos Gábor.
Péter János az SZNT nevében a székelység érdekében kifejtett tevékenységéért tiszteletbeli székellyé avatta Juhos Gábort, s átnyújtotta neki az erről szóló díszoklevelet. Ilyés Botond történelemtanár Gábor Áron életútját foglalta össze, majd Sebestyén Rita tanuló saját alkalmi versét, Kicsi Kincső Kriszta tanuló pedig Szilágyi Béla Székely Miatyánk című költeményét szavalta. Sánta Imre református lelkész arról szólt: teljesen fölösleges vitát nyitni arról, hogy ez-e az a ház, ahol a hős született, a hely szelleme az, ami kisugárzik. Tovább kell éltetni a szabadságvágy tüzét – hangsúlyozta a bikfalvi református lelkész, áldást kérve a jelenlevőkre. Boldizsár Béla, a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság vezetője a nagymamája által megőrzött, több mint százéves verset olvasott fel. Szerzője Mihály György, címe Berecktől Eresztevényig. A székely himnusz eléneklése után a berecki megemlékezés koszorúzással ért véget.
A szülőhelyről a résztvevők – akikhez bereckiek és nyujtódiak is csatlakoztak – Eresztevényre mentek, ahol a gidófalviak, az étfalvazoltáni Sándor Sándor Fúvószenekar és a Czetz János-iskola tanulói várták őket. ’48-as nóták után Péter János és Juhos Gábor tartott beszédet, mondott köszönetet a gidófalviaknak. Sajnos, hangosítás hiányában az országút sűrű járműforgalma miatt alig lehetett hallani valamit az elhangzottakból. A beszédek után Sebestyén Rita másik saját alkalmi versét, az Örökségünk címűt szavalta el, Kicsi Kincső Kriszta pedig Szilágyi Béla költeményével zárta a rendezvényt.
Iochom István
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Főhajtás a Nyergestetőn
A Nyergestetőn rótták le kegyeletüket tegnap a kézdivásárhelyi Apor Péter Szaklíceum, a Bod Péter Tanítóképző, a debreceni Kölcsey Ferenc Református Tanítóképző Főiskola Gyakorló Általános Iskolájának tanárai és diákjai, valamint a Manócska Napközi Otthon pedagógusai, az óvodások szülei és a szegedi vendégek.
Nyergestetőn 1849. július 31-én és augusztus elsején a bélafalvi Tuzson János őrnagy két zászlóalj gyalogossal és alig nyolc ágyúval hősies küzdelmet vívott a túlerőben levő orosz–osztrák csapatokkal szemben. Idén újabb kopjafákkal gazdagodott a nyergestetői közös temetőhely. Az Apor Péter Szaklíceum megemlékezését a tömegsírnál tartották, ahol Dezső Vencel iskolaigazgató és András Ignác helytörténész, a kászonaltízi dr. Lukács Mihály Általános Iskola igazgatója mondott ünnepi beszédet, majd Kiss Renáta diákszónok, a Zúg Március szónokverseny idei résztvevője mondta el ünnepi beszédét.
„Azokra emlékezünk, akik szinte a lehetetlent próbálták meg, amikor egy kis nemzet szabadságszeretete szembeszállt egy nagy birodalommal. (...) Egy év és öt hónapon át élt egy nép szabadságszeretete, amiért hős elődeink az életüket áldozták. Ha minden évben kétszer eljövünk ide, a Nyergestetőre, őseink példájából erőt tudunk meríteni, hogy vállalni tudjuk jövőnket, megmaradásunkat ezen a földön” – mondotta András Ignác. Kozma Anikó tanárnő irányításával az Apor-iskola énekkara adott elő az alkalomhoz illő dalokat a kászonújfalusi népi zenekar kíséretével. A kórusszámok között versek hangzottak el. Az ünnepség ideje alatt díszőrséget álltak a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság gyalogosai, valamint a tápióbicskei tüzérek és hagyományőrző betyárok.  A megemlékezés az 1848–49-es emlékműnél folytatódott, ahol a Bod Péter Tanítóképző tanulói szavaltak, énekeltek. A tanítóképzősök debreceni vendégeikkel ünnepeltek együtt. A nyergestetői megemlékezés előtt az Apor-iskola képviselői Kászonújfaluban a világháborús hősök emlékművénél a Tuzson János-iskola képviselőivel közösen emlékeztek a magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 168. évfordulóján. Az ünnepségen Tánczos Barna szenátor és Korodi Attila parlamenti képviselő is ünnepi beszédet mondott. Az Apor Péter Szaklíceum tegnap tizenhetedik alkalommal ünnepelt együtt a kászonújfalusi Tuzson-iskolával.
Iochom István. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Kőfaragók közös főhajtása
Kőkopja a hősök emlékére
Tegnap délután avatták fel a Nyerges-tetőn a magyarországi Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestülete által állíttatott kőkopját.
A nyergestetői csata főbb mozzanatainak felelevenítése után a magyarországi Kőfaragó és Műkőkészítő Vállalkozók Országos Ipartestületének képviselői megkoszorúzták az emlékművet, majd a rendezvény, amelyen a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság tagjai álltak sorfalat, a székely és a magyar himnusz eléneklésével zárult. Vaszilov János, az Erdélyi Kőfaragó Szövetség egyik alapítója lapunknak elmondta: nagyon jó kapcsolatot ápolnak a magyarországi ipartestülettel, amelynek titkárával, Csapucha Tamással beszélgetve vetődött fel az ötlet, hogy tisztelegjenek emlékjellel a nyergestetői csata hősei előtt.
A júrakori tardosi márványból készült, két és fél méter magas kőkopját az ipartestület megbízásából a gyergyóditrói születésű Erdős Zoltán faragta három nap alatt „a székelyek tiszteletére, az örökkévalóságnak”. Elmondása szerint Ceaușescu márványpalotájának faragásában is részt vett, majd a forradalmat követően Németországba telepedett, ahol egyebek mellett a kölni dómon, illetve a frankfurti Majna műemlék hídon is dolgozott. 1994-ben Magyarországon telepedett le.
Daczó Hodor Barna Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Szent László-szobrot avattak Kézdiszentléleken
Szent István-búcsú a Perkőn
A tegnapi kézdiszentléleki Szent István-búcsú fénypontja volt a Szent László-szobor-avatás. A helybeliekkel együtt ünnepelt a három magyarországi testvértelepülés, Budapest XI. kerülete, Szentgál és Alsónyék küldöttsége is. A Perkőn mondott szentbeszédében Tamás József segédpüspök hangsúlyozta: „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette.”
Az egész napos rendezvény szokás szerint a főtéren álló Szent István-szobornál kezdődött, ahol házigazdaként Balogh Tibor, a község polgármestere köszöntötte az egybegyűlteket, a szép számban megjelent helybelieket, a búcsúra határon innen és túlról érkezett zarándokokat, a világi és egyházi elöljárókat, valamint a testvértelepülések küldöttségeit. Az ünnepléshez megfelelő hangulatot az egyházi énekkar és Balogh Mónika Beáta énekes teremtette meg. Az elöljáró rövid beszédében országalapító szent királyunk alakját és történelemalakító szerepét méltatta, majd koszorúzás következett. A szent király kőszobrától a tömeg a templom közelében kialakított Szent László parkhoz és -szoborhoz vonult, ahol Balogh Tibor polgármester mondott elsőként ünnepi beszédet. A szobor két oldalán díszőrséget állt a bélafalvi Tuzson János Hagyományőrző Társaság négy „vitéze”. „Az idei Szent László-emlékév alkalmat teremtett arra, hogy a községünkben kialakított teret elnevezzük róla, azt egy őt ábrázoló mellszoborral ékesítsük. Köszönet Bartalis Béla kőfaragónak a szobor talapzatáért, Todor Elődnek a szobor elkészítéséért, Venczel Róbertnek a park kivitelezéséért, Gál Bélának pedig a villanyhálózat kiépítéséért, valamint minden kollégámnak, a támogatóknak, akik hozzájárultak a terv kivitelezéséhez” – mondotta a polgármester. Tamás Sándor, a megyei önkormányat elnöke párhuzamot vont a két szent király alakja között. „Szent István országépítő nagy művét László király folytatta. Szent László megerősítette a magyar államot, amelyet megvédett minden külső támadástól és belső ármánytól, a hatalmasságok között reálpolitikát folytatva biztosította országunk függetlenségét. Megvédte a magyarokat a nomád népek pusztításától. Bár pontosan tudjuk, hogy Felvidéken és Székelyföldön azért maradt meg több Szent László-emlék, mert az ország többi részén a törökök leromboltak, földig égettek számtalan templomot, mégis arányaihoz mérten Székelyföldön azért van a legtöbb Szent László-emlék, mert mi, székelyek hű katonái voltunk a határvédő lovagkirálynak, és a mai napig is hiszünk legendás élete útmutatásainak. Hisszük a Szent László-pénzek legendáját, hisszük az általa fakasztott források csodatevő erejét. Pontosan tudjuk, hogy a Képes krónika egyik, a szent királlyal kapcsolatos iniciáléjának kucsmás alakja székely hadvezér, sőt, azt is tudjuk, hogy Grigore Ureche moldvai krónikaíró is írt a székelyek élén vívott, tatárok feletti győzelméről. Tehát méltán vagyunk büszkék királyunkra. Székelyföldön belül, Háromszéken Bibarcfalva, Gelence, Gidófalva, Kilyén, Kökös, a kézdiszentléleki Perkő tetején álló kápolna, Sepsibesenyő, Szacsva őrzi kisebb-nagyobb mértékben falfestményeit, emlékképeit a nagy királynak” – hangsúlyozta a megyei tanács elnöke. Csige Sándor, Magyarország Csíkszeredai Főkonzulátusának vezető konzulja szintén a két Árpád-házi szent király alakját méltatta, augusztus 20-át a magyarság legfontosabb ünnepének nevezve. A vezető konzul hitet, kitartást és állhatatosságot kívánt minden magyar érzelmű embernek, Kézdiszentlélek lakóinak, kiemelve, hogy ez az egyetlen felső-háromszéki település, ahol mindkét szent királynak szobrot állítottak. A szobrot Tamás Sándor és Balogh Tibor leplezte le, majd Tamás József segédpüspök áldása után a szoboravatás koszorúzással zárult. Ezt követően indult a búcsújárók körmenete a Perkőre, útközben minden település és a nagyszámú zarándok elvégezte a segédpüspökkel a keresztúti ájtatosságot a 2012-ben állított emlékjeleknél. Mivel az idei ünnep vasárnapra esett, az előző évekhez viszonyítva a zarándokok száma megkétszereződött. Az ősi kápolna mögötti szabadtéri oltárnál 12 óra után kezdődött a búcsús szentmise, amelynek főcelebránsa Tamás József segédpüspök volt. A nagy meleg ellenére mintegy kétezren vonultak a szabadtéri oltár elé, hogy meghallgathassák a másfél órás ünnepi szentmisét, előtte a Dávid Emil kézdiszentléleki kántor által vezényelt egyházi énekkar szent királyunk emlékét idéző énekeket adott elő. Tamás József szentbeszédé¬ben arra kérte a jelenlevőket, legyenek hűségesek őseink szent hitéhez, nemzetünk gyökeréhez. „Vegyetek példát Szent István királyunktól, aki országát és népét kereszténnyé tette, ő testesítette meg a történelem folyamán legelőször a keresztény királyok eszményképét, ő volt az első olyan király, aki szentté tudott lenni, és népének olyan atyja, akit azóta is tisztelettel és szeretettel vesznek körül és szentként tiszteltnek” – mondotta a főpap, aki négy nagy emberi bűnt – kevélység, kapzsiság, hazugság és erkölcstelenség – sorolt fel, amelyek a mi életünket, keresztény értékeinket próbálják tönkretenni. A szentmise végén Pál Ferenc kézdiszentléleki plébános házigazdaként mondott köszönetet mindazoknak, akik hozzájárultak a szentmise megszervezéséhez és lebonyolításához. Áldás után az ünnepi szentmise a magyar és a székely himnusz eléneklésével ért véget. Délután három órától a nyeregben Szent István-napi ünnepség kezdődött, amelynek során a kőszínpadon előadták Az államalapítástól Szent László haláláig című bábelőadást, amelyet néptáncfesztivál és hagyományőrző délután követett. A Szent László királynak szentelt idei első őrtüzet 22 órakor a Perkőn gyújtották meg, majd még huszonhárom háromszéki településen lobbantak fel a lángok.
Iochom István / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)