Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Turisztikai Programok Fejlesztéséért Egyesület (Székelyudvarhely)
3 tétel
2010. március 4.
A román standtól függetlenül népszerűsítik a székely cégek régiójukat Budapesten
Autonómiát vívott ki Székelyföld, igaz, nem területi vonalon, hanem a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron. A három székely megye (Hargita, Kovászna és Maros) közös pavilonnal jelent meg a tegnap kezdődő magyarországi eseményen, amellyel a tavalyi bukaresti kiállításon is nagy sikert aratott.
Nem fölösleges a duplázott jelenlét a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki a rendezvény megnyitóján vett részt tegnap.
A vasárnapig tartó idegenforgalmi seregszemlén a Székelyföld-stand megközelítőleg hetven négyzetméteres területen fekszik, Románia kínálatát pedig vele szemközt, külön ajánlgatják a résztvevőknek.
Az átfedések itt nem állnak meg: a román rész kiállítóinak legalább fele székelyföldi cég, amelyek a szomszédos hargitai–kovásznai–marosi kiállítótéren is ugyanúgy jelen vannak. Ráadásul Hargita megyének Pest megye pavilonjában is külön standja van, így a csíki termékekkel három helyen ismerkedhetnek az érdeklődők. (Érdekesség, hogy a romániai kiállítótér házigazdája is magyar, Kerekes Gábor, Románia budapesti turisztikai képviseletének vezetője.)
Párton belüli vita
„Előny, hogy a reklámozási, és ezáltal a termékek értékesítési felülete megnőtt” – így fogalmazott lapunknak Borboly jelenlétük megsokszorozásával kapcsolatban. Hozzá hasonlóan vélekedett Elena Udrea turisztikai miniszter is, aki egyik tanácsadója révén a Gândul című lapnak azt nyilatkozta, hogy a székely területek hatalmas turisztikai potenciállal rendelkeznek, és az önálló népszerűsítési kampány „szívesen látott”.
Másképp vélekedett azonban demokrata–liberális párttársa, Adrian Gurzău kolozsvári képviselő, aki az egységes és oszthatatlan román nemzetállam elleni lázadásnak nevezte a gesztust, amelyet a román napilap az autonómiára való törekvés lépéseként értékelt.
Ezer lej egy cégnek
A magyarországi Hungexpo nevű kiállítókomplexumban való jelenlétre a pénzösszeget a részt vevő vállalkozók, illetve a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok adták össze. „Ez az adófizetőknek nem jelent nagy anyagi terhet. A Hargita megyei önkormányzat húszezer lejt, azaz ötezer eurót fektetett a programba, és a többi megyék is – részvételük méretének függvényében – hozzájárultak a költségekhez” – nyilatkozta Borboly.
A tizenegy székelyföldi résztvevő egyikének, a Turisztikai Programok Fejlesztéséért Egyesületnek a részvétel ezer lejbe került. „Megérte ezt a kiadást, mert az önkormányzatokkal közösen szervezve sokkal kevesebből kijöttünk, mint ha magunk mentünk volna” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Hajdó Noémi, az egyesület vezetője, aki egyben a székelyudvarhelyi Horizont Panzió működtetője is. Hajdó a Hungexpo után elsősorban arra számít, hogy több magyarországi turista látogat majd Székelyföldre.
Szemléletváltás kell
„Mentalitásváltásra van szükség a székelyföldi turisztikában, a kiállításra ezért egy fakultatív programcsomaggal jöttünk. Szállást, ágyakat eladni az idegenforgalomban már nem annyira érdekes, sokkal inkább a programokra, szórakoztatásra kell helyezni a hangsúlyt” – nyilatkozta lapunknak Hajdó. Hozzátette, programcsomagjukban vadlestől kezdve a Madarasi Hargita csúcsának meglátogatásáig, traktoros utazás, szervezett ebéd is található.
Az eladás a lényeg
A székelyföldi területi egyesületek több száz vállalkozást képviselnek. „A cégeknek, panzióknak még az ősz folyamán kiküldtünk jelentkezési leveleket, természetesen nemzetiségtől függetlenül, de nem mindenki tudta vállalni, hogy a stand költségeinek felét állja” – magyarázta lapunknak Borboly.
Kiutazásuknak szerinte kettős célja van, a székelyföldi turisztikai lehetőségek ismertetése mellett nyilván a termékek eladása is fontos. „Mindenekelőtt azt szeretnénk elérni, hogy felhívjuk a figyelmet régiónk gazdag turisztikai látványosságaira” – tette hozzá az elnök.
Mától a látogatóké
„Ma még nem lehetett felmérni az érdeklődést a székely és a romániai stand, illetve általában a rendezvény iránt, minthogy csütörtök szakmai nap volt, a nagyközönség előtt pénteken nyílik meg a kiállítás” – számolt be lapunknak egy korai nézelődő a nyitás utáni helyzetről. „Megálltak, kérdezgettek, hogy milyen változások vannak Székelyföldön, szórólapokat vittek el” – fogalmazott Borboly a szakmai nap eseményeivel kapcsolatban.
Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
Autonómiát vívott ki Székelyföld, igaz, nem területi vonalon, hanem a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron. A három székely megye (Hargita, Kovászna és Maros) közös pavilonnal jelent meg a tegnap kezdődő magyarországi eseményen, amellyel a tavalyi bukaresti kiállításon is nagy sikert aratott.
Nem fölösleges a duplázott jelenlét a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki a rendezvény megnyitóján vett részt tegnap.
A vasárnapig tartó idegenforgalmi seregszemlén a Székelyföld-stand megközelítőleg hetven négyzetméteres területen fekszik, Románia kínálatát pedig vele szemközt, külön ajánlgatják a résztvevőknek.
Az átfedések itt nem állnak meg: a román rész kiállítóinak legalább fele székelyföldi cég, amelyek a szomszédos hargitai–kovásznai–marosi kiállítótéren is ugyanúgy jelen vannak. Ráadásul Hargita megyének Pest megye pavilonjában is külön standja van, így a csíki termékekkel három helyen ismerkedhetnek az érdeklődők. (Érdekesség, hogy a romániai kiállítótér házigazdája is magyar, Kerekes Gábor, Románia budapesti turisztikai képviseletének vezetője.)
Párton belüli vita
„Előny, hogy a reklámozási, és ezáltal a termékek értékesítési felülete megnőtt” – így fogalmazott lapunknak Borboly jelenlétük megsokszorozásával kapcsolatban. Hozzá hasonlóan vélekedett Elena Udrea turisztikai miniszter is, aki egyik tanácsadója révén a Gândul című lapnak azt nyilatkozta, hogy a székely területek hatalmas turisztikai potenciállal rendelkeznek, és az önálló népszerűsítési kampány „szívesen látott”.
Másképp vélekedett azonban demokrata–liberális párttársa, Adrian Gurzău kolozsvári képviselő, aki az egységes és oszthatatlan román nemzetállam elleni lázadásnak nevezte a gesztust, amelyet a román napilap az autonómiára való törekvés lépéseként értékelt.
Ezer lej egy cégnek
A magyarországi Hungexpo nevű kiállítókomplexumban való jelenlétre a pénzösszeget a részt vevő vállalkozók, illetve a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok adták össze. „Ez az adófizetőknek nem jelent nagy anyagi terhet. A Hargita megyei önkormányzat húszezer lejt, azaz ötezer eurót fektetett a programba, és a többi megyék is – részvételük méretének függvényében – hozzájárultak a költségekhez” – nyilatkozta Borboly.
A tizenegy székelyföldi résztvevő egyikének, a Turisztikai Programok Fejlesztéséért Egyesületnek a részvétel ezer lejbe került. „Megérte ezt a kiadást, mert az önkormányzatokkal közösen szervezve sokkal kevesebből kijöttünk, mint ha magunk mentünk volna” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Hajdó Noémi, az egyesület vezetője, aki egyben a székelyudvarhelyi Horizont Panzió működtetője is. Hajdó a Hungexpo után elsősorban arra számít, hogy több magyarországi turista látogat majd Székelyföldre.
Szemléletváltás kell
„Mentalitásváltásra van szükség a székelyföldi turisztikában, a kiállításra ezért egy fakultatív programcsomaggal jöttünk. Szállást, ágyakat eladni az idegenforgalomban már nem annyira érdekes, sokkal inkább a programokra, szórakoztatásra kell helyezni a hangsúlyt” – nyilatkozta lapunknak Hajdó. Hozzátette, programcsomagjukban vadlestől kezdve a Madarasi Hargita csúcsának meglátogatásáig, traktoros utazás, szervezett ebéd is található.
Az eladás a lényeg
A székelyföldi területi egyesületek több száz vállalkozást képviselnek. „A cégeknek, panzióknak még az ősz folyamán kiküldtünk jelentkezési leveleket, természetesen nemzetiségtől függetlenül, de nem mindenki tudta vállalni, hogy a stand költségeinek felét állja” – magyarázta lapunknak Borboly.
Kiutazásuknak szerinte kettős célja van, a székelyföldi turisztikai lehetőségek ismertetése mellett nyilván a termékek eladása is fontos. „Mindenekelőtt azt szeretnénk elérni, hogy felhívjuk a figyelmet régiónk gazdag turisztikai látványosságaira” – tette hozzá az elnök.
Mától a látogatóké
„Ma még nem lehetett felmérni az érdeklődést a székely és a romániai stand, illetve általában a rendezvény iránt, minthogy csütörtök szakmai nap volt, a nagyközönség előtt pénteken nyílik meg a kiállítás” – számolt be lapunknak egy korai nézelődő a nyitás utáni helyzetről. „Megálltak, kérdezgettek, hogy milyen változások vannak Székelyföldön, szórólapokat vittek el” – fogalmazott Borboly a szakmai nap eseményeivel kapcsolatban.
Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
2010. március 5.
A román standtól függetlenül népszerűsítik a székely cégek régiójukat Budapesten
Autonómiát vívott ki Székelyföld, igaz, nem területi vonalon, hanem a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron. A három székely megye (Hargita, Kovászna és Maros) közös pavilonnal jelent meg a tegnap kezdődő magyarországi eseményen, amellyel a tavalyi bukaresti kiállításon is nagy sikert aratott.
Nem fölösleges a duplázott jelenlét a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki a rendezvény megnyitóján vett részt tegnap.
A vasárnapig tartó idegenforgalmi seregszemlén a Székelyföld-stand megközelítőleg hetven négyzetméteres területen fekszik, Románia kínálatát pedig vele szemközt, külön ajánlgatják a résztvevőknek.
Az átfedések itt nem állnak meg: a román rész kiállítóinak legalább fele székelyföldi cég, amelyek a szomszédos hargitai–kovásznai–marosi kiállítótéren is ugyanúgy jelen vannak. Ráadásul Hargita megyének Pest megye pavilonjában is külön standja van, így a csíki termékekkel három helyen ismerkedhetnek az érdeklődők. (Érdekesség, hogy a romániai kiállítótér házigazdája is magyar, Kerekes Gábor, Románia budapesti turisztikai képviseletének vezetője.)
Párton belüli vita
„Előny, hogy a reklámozási, és ezáltal a termékek értékesítési felülete megnőtt” – így fogalmazott lapunknak Borboly jelenlétük megsokszorozásával kapcsolatban. Hozzá hasonlóan vélekedett Elena Udrea turisztikai miniszter is, aki egyik tanácsadója révén a Gândul című lapnak azt nyilatkozta, hogy a székely területek hatalmas turisztikai potenciállal rendelkeznek, és az önálló népszerűsítési kampány „szívesen látott”.
Másképp vélekedett azonban demokrata–liberális párttársa, Adrian Gurzău kolozsvári képviselő, aki az egységes és oszthatatlan román nemzetállam elleni lázadásnak nevezte a gesztust, amelyet a román napilap az autonómiára való törekvés lépéseként értékelt.
Ezer lej egy cégnek
A magyarországi Hungexpo nevű kiállítókomplexumban való jelenlétre a pénzösszeget a részt vevő vállalkozók, illetve a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok adták össze. „Ez az adófizetőknek nem jelent nagy anyagi terhet. A Hargita megyei önkormányzat húszezer lejt, azaz ötezer eurót fektetett a programba, és a többi megyék is – részvételük méretének függvényében – hozzájárultak a költségekhez” – nyilatkozta Borboly.
A tizenegy székelyföldi résztvevő egyikének, a Turisztikai Programok Fejlesztéséért Egyesületnek a részvétel ezer lejbe került. „Megérte ezt a kiadást, mert az önkormányzatokkal közösen szervezve sokkal kevesebből kijöttünk, mint ha magunk mentünk volna” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Hajdó Noémi, az egyesület vezetője, aki egyben a székelyudvarhelyi Horizont Panzió működtetője is. Hajdó a Hungexpo után elsősorban arra számít, hogy több magyarországi turista látogat majd Székelyföldre.
Szemléletváltás kell
„Mentalitásváltásra van szükség a székelyföldi turisztikában, a kiállításra ezért egy fakultatív programcsomaggal jöttünk. Szállást, ágyakat eladni az idegenforgalomban már nem annyira érdekes, sokkal inkább a programokra, szórakoztatásra kell helyezni a hangsúlyt” – nyilatkozta lapunknak Hajdó. Hozzátette, programcsomagjukban vadlestől kezdve a Madarasi Hargita csúcsának meglátogatásáig, traktoros utazás, szervezett ebéd is található.
Az eladás a lényeg
A székelyföldi területi egyesületek több száz vállalkozást képviselnek. „A cégeknek, panzióknak még az ősz folyamán kiküldtünk jelentkezési leveleket, természetesen nemzetiségtől függetlenül, de nem mindenki tudta vállalni, hogy a stand költségeinek felét állja” – magyarázta lapunknak Borboly.
Kiutazásuknak szerinte kettős célja van, a székelyföldi turisztikai lehetőségek ismertetése mellett nyilván a termékek eladása is fontos. „Mindenekelőtt azt szeretnénk elérni, hogy felhívjuk a figyelmet régiónk gazdag turisztikai látványosságaira” – tette hozzá az elnök.
Mától a látogatóké
„Ma még nem lehetett felmérni az érdeklődést a székely és a romániai stand, illetve általában a rendezvény iránt, minthogy csütörtök szakmai nap volt, a nagyközönség előtt pénteken nyílik meg a kiállítás” – számolt be lapunknak egy korai nézelődő a nyitás utáni helyzetről. „Megálltak, kérdezgettek, hogy milyen változások vannak Székelyföldön, szórólapokat vittek el” – fogalmazott Borboly a szakmai nap eseményeivel kapcsolatban.
Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
Autonómiát vívott ki Székelyföld, igaz, nem területi vonalon, hanem a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron. A három székely megye (Hargita, Kovászna és Maros) közös pavilonnal jelent meg a tegnap kezdődő magyarországi eseményen, amellyel a tavalyi bukaresti kiállításon is nagy sikert aratott.
Nem fölösleges a duplázott jelenlét a budapesti nemzetközi turisztikai vásáron – nyilatkozta az Új Magyar Szónak Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke, aki a rendezvény megnyitóján vett részt tegnap.
A vasárnapig tartó idegenforgalmi seregszemlén a Székelyföld-stand megközelítőleg hetven négyzetméteres területen fekszik, Románia kínálatát pedig vele szemközt, külön ajánlgatják a résztvevőknek.
Az átfedések itt nem állnak meg: a román rész kiállítóinak legalább fele székelyföldi cég, amelyek a szomszédos hargitai–kovásznai–marosi kiállítótéren is ugyanúgy jelen vannak. Ráadásul Hargita megyének Pest megye pavilonjában is külön standja van, így a csíki termékekkel három helyen ismerkedhetnek az érdeklődők. (Érdekesség, hogy a romániai kiállítótér házigazdája is magyar, Kerekes Gábor, Románia budapesti turisztikai képviseletének vezetője.)
Párton belüli vita
„Előny, hogy a reklámozási, és ezáltal a termékek értékesítési felülete megnőtt” – így fogalmazott lapunknak Borboly jelenlétük megsokszorozásával kapcsolatban. Hozzá hasonlóan vélekedett Elena Udrea turisztikai miniszter is, aki egyik tanácsadója révén a Gândul című lapnak azt nyilatkozta, hogy a székely területek hatalmas turisztikai potenciállal rendelkeznek, és az önálló népszerűsítési kampány „szívesen látott”.
Másképp vélekedett azonban demokrata–liberális párttársa, Adrian Gurzău kolozsvári képviselő, aki az egységes és oszthatatlan román nemzetállam elleni lázadásnak nevezte a gesztust, amelyet a román napilap az autonómiára való törekvés lépéseként értékelt.
Ezer lej egy cégnek
A magyarországi Hungexpo nevű kiállítókomplexumban való jelenlétre a pénzösszeget a részt vevő vállalkozók, illetve a Hargita, Kovászna és Maros megyei önkormányzatok adták össze. „Ez az adófizetőknek nem jelent nagy anyagi terhet. A Hargita megyei önkormányzat húszezer lejt, azaz ötezer eurót fektetett a programba, és a többi megyék is – részvételük méretének függvényében – hozzájárultak a költségekhez” – nyilatkozta Borboly.
A tizenegy székelyföldi résztvevő egyikének, a Turisztikai Programok Fejlesztéséért Egyesületnek a részvétel ezer lejbe került. „Megérte ezt a kiadást, mert az önkormányzatokkal közösen szervezve sokkal kevesebből kijöttünk, mint ha magunk mentünk volna” – fogalmazott az ÚMSZ-nek Hajdó Noémi, az egyesület vezetője, aki egyben a székelyudvarhelyi Horizont Panzió működtetője is. Hajdó a Hungexpo után elsősorban arra számít, hogy több magyarországi turista látogat majd Székelyföldre.
Szemléletváltás kell
„Mentalitásváltásra van szükség a székelyföldi turisztikában, a kiállításra ezért egy fakultatív programcsomaggal jöttünk. Szállást, ágyakat eladni az idegenforgalomban már nem annyira érdekes, sokkal inkább a programokra, szórakoztatásra kell helyezni a hangsúlyt” – nyilatkozta lapunknak Hajdó. Hozzátette, programcsomagjukban vadlestől kezdve a Madarasi Hargita csúcsának meglátogatásáig, traktoros utazás, szervezett ebéd is található.
Az eladás a lényeg
A székelyföldi területi egyesületek több száz vállalkozást képviselnek. „A cégeknek, panzióknak még az ősz folyamán kiküldtünk jelentkezési leveleket, természetesen nemzetiségtől függetlenül, de nem mindenki tudta vállalni, hogy a stand költségeinek felét állja” – magyarázta lapunknak Borboly.
Kiutazásuknak szerinte kettős célja van, a székelyföldi turisztikai lehetőségek ismertetése mellett nyilván a termékek eladása is fontos. „Mindenekelőtt azt szeretnénk elérni, hogy felhívjuk a figyelmet régiónk gazdag turisztikai látványosságaira” – tette hozzá az elnök.
Mától a látogatóké
„Ma még nem lehetett felmérni az érdeklődést a székely és a romániai stand, illetve általában a rendezvény iránt, minthogy csütörtök szakmai nap volt, a nagyközönség előtt pénteken nyílik meg a kiállítás” – számolt be lapunknak egy korai nézelődő a nyitás utáni helyzetről. „Megálltak, kérdezgettek, hogy milyen változások vannak Székelyföldön, szórólapokat vittek el” – fogalmazott Borboly a szakmai nap eseményeivel kapcsolatban.
Fleischer Hilda. Forrás: Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. január 27.
Székelyföldi koldusopera
Őrző-védő cég segítségét veszi igénybe a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, így próbálják visszaszorítani a városközpontban kolduló gyerekeket. A városvezetés azt követően döntött így, hogy az udvarhelyszéki szállásadóknak elegük lett abból, hogy évek óta meghatározza a városképet az „agresszívnek” nevezett kéregetés, a helyiek szerint egyre több a kolduló kiskorú.
Negyven vállalkozó beadványban kérte gyors fellépésre az önkormányzatot. A szállásadók úgy vélik, ha Székelyudvarhely a turizmusból akar megélni, akkor így „nem rontható” a városkép, mert – mint mondják – a vendéglátó- ipart így is megtépázta a gazdasági válság, a fiatal koldusok csak rontják a helyzetet. Mint kifejtik, a Székelyudvarhely iránt az interneten érdeklődők hamarabb találják meg a videomegosztókon a kolduló „idegenvezetőkről” készült felvételeket, mint hivatalos reklámjaikat, hirdetéseiket.
A problémáról tegnap megbeszélést tartott az udvarhelyszéki szállásadók képviselete. A polgármesteri hivatal illetékesei és Bunta Levente polgármester is jelen volt az egyeztetésen.
„A probléma valójában a szállásadók konferenciáján merült fel” – nyilatkozta lapunknak Hajdó Noémi, a székelyudvarhelyi Turisztikai Programok Fejlesztéséért Egyesület programfelelőse, aki leszögezte, „nem a kolduló romákkal van gondunk, hanem magával a visszataszító jelenséggel”.
Hajdó hozzátette: „Nem akarjuk megmondani a városvezetésnek, hogy mit tegyen ebben az ügyben, nemcsak tőlük várjuk a megoldást, de úgy tartjuk, hogy a hivatalnak lépnie kell a tarthatatlan állapot ellen”. A vendéglátósok jelezték: az önkormányzattal közösen keresik a megoldást „a város hírnevét rontó jelenségre”.
Kemény fiúk bevetésen
„A koldulás visszaszorítása érdekében már korábban is lépett az önkormányzat. 2009-ben munkacsoportot hozott létre a testület, de annak tevékenysége kimerült néhány megbeszéléssel és szórólapozással. Nem volt hatékony a kezdeményezés” – ismertette az előzményeket Bunta Levente polgármester. Az elöljáró jelezte: kész újra életre hívni a munkacsoportot, de úgy vélte, hatékonyabb lenne a fellépés, ha a szállásadók képviselete is társulna.
„Nem a vállunkat kell vonogtnunk, és arról beszéljünk, hogy kinek volna feladata a koldulás felszámolása, hanem konkrét lépésekre van szükség. Egyelőre egy helyi őrző-védő vállalkozást bízunk meg azzal a feladattal, hogy az érintett városrészeken felszámolják a koldulást, de természetesen tovább keressük a megoldást, hisz mindannyian érezzük a probléma súlyát” – tette hozzá Bunta.
A gorombaság sem segít
Az Új Magyar Szó megkereste a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságot is, az illetékesek azonban sem arra nem tudtak egyértelmű választ adni, hogy hány gyerek él koldulásból Székelyudvarhelyen, sem azt nem tudták megmondani: miért nem biztosított a hatékony szociális védelem Hargita megye gazdasági szempontból egyik legfejlettebb városában.
„A gyermekvédelem először is azt javasolja, hogy helyi szinten találjanak megoldást a problémára” – mondta Elekes Zoltán igazgató, aki úgy véli, sokat jelenthetne például olyan nappali központok működtetése, ahol ebédet is kapnának a gyerekek, és délutáni foglalkozáson is részt vehetnének.
„Természetesen indokolt esetben az igazgatóság kivizsgálhatja az érintett gyerekek családi hátterét, a rendőrség figyelmeztetést küldhet a családnak, de ez nem minden esetben jelent megoldást, és egyébként sem az a cél, hogy ezek a gyerekek bekerüljenek a gyermekvédelmi hálózatba” – szögezte le Elekes. A hatékonyság érdekében a hivatal illetékesei arra intik a város lakóit, hogy tagadják meg az adományozást.
„Én is tapasztaltam, hogy sok a koldus Székelyudvarhelyen, mert sokszor átutazom a városon. Azt is láttam, hogy gorombák velük a helyiek. De én úgy gondolom, magát minősíti a város azzal, ahogyan a szegényekkel és a gyerekekkel bánik” – nyilatkozta a marosvásárhelyi Székely Gábor, aki arról is beszámol: saját lakóhelyén hasonló jelenségekkel szembesül.
Több romániai nagyvárosban krízisközpontot működtetnek az utcán kéregető gyermekek számára. Ezekben az intézményekben nemcsak meleg ételt kapnak a rászorulók, hanem a szociális munkások abban is segítik őket, hogy elhelyezkedjenek valamilyen oktatási intézményben, és életkoruknak megfelelő ellátásban részesüljenek. Néhány hete Tordán avattak fel hasonló krízisközpontot, amelynek létrejöttét az Európai Unió háromszázezer euróval támogatta, és a Kolozs megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság irányította. Új Magyar Szó (Bukarest)
Őrző-védő cég segítségét veszi igénybe a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, így próbálják visszaszorítani a városközpontban kolduló gyerekeket. A városvezetés azt követően döntött így, hogy az udvarhelyszéki szállásadóknak elegük lett abból, hogy évek óta meghatározza a városképet az „agresszívnek” nevezett kéregetés, a helyiek szerint egyre több a kolduló kiskorú.
Negyven vállalkozó beadványban kérte gyors fellépésre az önkormányzatot. A szállásadók úgy vélik, ha Székelyudvarhely a turizmusból akar megélni, akkor így „nem rontható” a városkép, mert – mint mondják – a vendéglátó- ipart így is megtépázta a gazdasági válság, a fiatal koldusok csak rontják a helyzetet. Mint kifejtik, a Székelyudvarhely iránt az interneten érdeklődők hamarabb találják meg a videomegosztókon a kolduló „idegenvezetőkről” készült felvételeket, mint hivatalos reklámjaikat, hirdetéseiket.
A problémáról tegnap megbeszélést tartott az udvarhelyszéki szállásadók képviselete. A polgármesteri hivatal illetékesei és Bunta Levente polgármester is jelen volt az egyeztetésen.
„A probléma valójában a szállásadók konferenciáján merült fel” – nyilatkozta lapunknak Hajdó Noémi, a székelyudvarhelyi Turisztikai Programok Fejlesztéséért Egyesület programfelelőse, aki leszögezte, „nem a kolduló romákkal van gondunk, hanem magával a visszataszító jelenséggel”.
Hajdó hozzátette: „Nem akarjuk megmondani a városvezetésnek, hogy mit tegyen ebben az ügyben, nemcsak tőlük várjuk a megoldást, de úgy tartjuk, hogy a hivatalnak lépnie kell a tarthatatlan állapot ellen”. A vendéglátósok jelezték: az önkormányzattal közösen keresik a megoldást „a város hírnevét rontó jelenségre”.
Kemény fiúk bevetésen
„A koldulás visszaszorítása érdekében már korábban is lépett az önkormányzat. 2009-ben munkacsoportot hozott létre a testület, de annak tevékenysége kimerült néhány megbeszéléssel és szórólapozással. Nem volt hatékony a kezdeményezés” – ismertette az előzményeket Bunta Levente polgármester. Az elöljáró jelezte: kész újra életre hívni a munkacsoportot, de úgy vélte, hatékonyabb lenne a fellépés, ha a szállásadók képviselete is társulna.
„Nem a vállunkat kell vonogtnunk, és arról beszéljünk, hogy kinek volna feladata a koldulás felszámolása, hanem konkrét lépésekre van szükség. Egyelőre egy helyi őrző-védő vállalkozást bízunk meg azzal a feladattal, hogy az érintett városrészeken felszámolják a koldulást, de természetesen tovább keressük a megoldást, hisz mindannyian érezzük a probléma súlyát” – tette hozzá Bunta.
A gorombaság sem segít
Az Új Magyar Szó megkereste a Hargita Megyei Gyermekvédelmi Igazgatóságot is, az illetékesek azonban sem arra nem tudtak egyértelmű választ adni, hogy hány gyerek él koldulásból Székelyudvarhelyen, sem azt nem tudták megmondani: miért nem biztosított a hatékony szociális védelem Hargita megye gazdasági szempontból egyik legfejlettebb városában.
„A gyermekvédelem először is azt javasolja, hogy helyi szinten találjanak megoldást a problémára” – mondta Elekes Zoltán igazgató, aki úgy véli, sokat jelenthetne például olyan nappali központok működtetése, ahol ebédet is kapnának a gyerekek, és délutáni foglalkozáson is részt vehetnének.
„Természetesen indokolt esetben az igazgatóság kivizsgálhatja az érintett gyerekek családi hátterét, a rendőrség figyelmeztetést küldhet a családnak, de ez nem minden esetben jelent megoldást, és egyébként sem az a cél, hogy ezek a gyerekek bekerüljenek a gyermekvédelmi hálózatba” – szögezte le Elekes. A hatékonyság érdekében a hivatal illetékesei arra intik a város lakóit, hogy tagadják meg az adományozást.
„Én is tapasztaltam, hogy sok a koldus Székelyudvarhelyen, mert sokszor átutazom a városon. Azt is láttam, hogy gorombák velük a helyiek. De én úgy gondolom, magát minősíti a város azzal, ahogyan a szegényekkel és a gyerekekkel bánik” – nyilatkozta a marosvásárhelyi Székely Gábor, aki arról is beszámol: saját lakóhelyén hasonló jelenségekkel szembesül.
Több romániai nagyvárosban krízisközpontot működtetnek az utcán kéregető gyermekek számára. Ezekben az intézményekben nemcsak meleg ételt kapnak a rászorulók, hanem a szociális munkások abban is segítik őket, hogy elhelyezkedjenek valamilyen oktatási intézményben, és életkoruknak megfelelő ellátásban részesüljenek. Néhány hete Tordán avattak fel hasonló krízisközpontot, amelynek létrejöttét az Európai Unió háromszázezer euróval támogatta, és a Kolozs megyei Gyermekvédelmi Igazgatóság irányította. Új Magyar Szó (Bukarest)