Románia rendszerváltás utáni történetében egyetlen párt sem alkotott többséget a parlamentben, és egyetlen alakulatot, a mostani Szociáldemokrata Pártot leszámítva valamennyi formáció koalícióban vezette az országot. Románia a rendszerváltás utáni időszakot nagykoalícióval kezdte. Az első, úgynevezett átmeneti kabinet, amelyet Petre Roman vezetett, négy miniszterelnök-helyettesből, 28 miniszterből és tíz miniszteri rangú államtitkárból tevődött össze. Tagjait a Nemzeti Megmentési Front Tanácsa (CFSN), illetve annak elnöke, Ion Iliescu nevezte ki törvényerejű rendelettel. A tárcavezetők között volt Victor Atanasie Stanculescu és Mihai Chitac tábornok is, akiket idén ítélt el a bíróság jogerősen a forradalom idején elkövetett tetteik miatt. Az első rendszerváltás utáni kormánynak egyetlen magyar tagja volt, Horvát Andor, Andrei Plesu művelődési miniszter helyettes államtitkára. Az első Roman-kormány idején következett be az első bányászjárás is. Ion Iliescu kérésére a vájárok 1990. január 28–29-én rohamozták meg és dúlták fel a fővárost, valamint a FSN választási szereplése ellen tüntető ellenzéki pártok székházait. Alig egy évvel később a második Roman-kormánynak szintén bányászjárás vetett véget. Helyét Theodor Stolojan foglalta el a miniszterelnöki székben 1991. október elsején. Nicolae Vacaroiu volt az első miniszterelnök, aki a forradalom után letöltötte mandátumát, annak ellenére, hogy alakulata nem rendelkezett többséggel a parlamentben. Az 1992. november 19-én hivatalba lépett Vacaroiu a frissen alakult Nagy-Románia Párt (PRM) támogatásával kormányzott; a két alakulat együttműködését jelezte a „vörös négyszög” kifejezés. A Vacaroiu-kormányt a legtöbben populistának tartják: elutasította a privatizációt és elodázta a gazdaság átszervezését. Az átmenet csupán az 1996-os választások után kezdődött el, a demokratikus ellenzék győzelme nyomán. A Demokratikus Konvenció első miniszterelnöke, Victor Ciorbea azonban túlságosan merésznek bizonyult: egyrészt a reformokat illetőn, másrészt az etnikumközi kapcsolatok terén. Az RMDSZ-t is magába foglaló koalíción belüli nézetkülönbségek ellenére Ciorbea jelentősen bővítette a nyelvhasználati jogokat – igaz, sürgősségi rendeletét utólag visszavonták. Emil Constantinescu államfő Ciorbea menesztésével próbálta ellensúlyozni a kormány népszerűtlen intézkedéseit. Az első konvenciós kabinetben Birtalan Ákos vezette a turisztikai tárcát, Tokay György pedig kisebbségi kérdésekért felelős tárca nélküli miniszter volt. Constantinescu 1998. áprilisában Radu Vasilét nevezte ki a kormányfői posztra. A következő másfél évben egymást követték a botrányok. 1999 decemberében az államfő Vasilét is eltávolította, helyére Mugur Isarescu, a Nemzeti Bank kormányzója került. Isarescu megvalósítása az ország rövid- és középtávú fejlesztési terve és több évi recesszió után az első pozitív gazdasági növekedés. A 2000-es választások egyben Ion Iliescu és baloldali pártja visszatérését jelentették. Utóbbi nem nyert ugyan többséget a törvényhozásban, azonban az RMDSZ külső támogatásával kényelmesen kormányzott 2004-ig. Az időszakosan megújított együttműködési megállapodásoknak köszönhetően ez a periódus hozott a legtöbb eredményt a kisebbségi jogok és az etnikumok közötti viszony javulása tekintetében. Négyévi nyugodt kormányzás után az időközben Szociáldemokrata Párttá alakult PDSR megnyerte ugyan a 2004-es választásokat, azonban államfőjelöltje, Adrian Nastase alulmaradt Traian Basescuval szemben az elnöki tisztségért folyó versenyben. A második forduló után Basescu a liberálisok és a demokraták szövetségének oldalára állította az RMDSZ-t és a PSD-vel közös listán indult humanistákat (PUR), mai konzervatívokat. Az előrehozott választásokat erőltető elnök csupán azt érte el, hogy Calin Popescu-Tariceanu liberális párti elnök és kormányfő menesztette a demokrata minisztereket. Azóta kisebbségben kormányoz az RMDSZ-szel és a PSD parlamenti támogatásával. /Szőcs Levente: Román koalíciós hagyományok. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 10./

Kissé mintha minden fordított sorrendben történne Romániában a választások után. A jobboldal a baloldallal szövetkezik, a legkisebb, parlamentbe jutott szervezet – az RMDSZ – hirtelen a két nagy párt közti koalíciós tárgyalások egyik fő tárgyává válik, annak ellenére, hogy tulajdonképpen egyiknek sincs rá égető szüksége a többség kialakításához, aztán a két alakulat elosztja a minisztériumokat és minden más földi hatalmat, miközben a frissen kijelölt közgazdász kormányfő jóformán szóhoz sem jut, erre visszavonul, aztán új miniszterelnököt nevesít az államfő, lassan-lassan pedig a tárcavezetők neve is nyilvánosságra került. A miniszterek névsorát olvasva, mintha feltámadt volna hajdani Nemzeti Megmentési Front, amelyből származik a két kormányzó párt. Régi arcok kerültek ismét a tárcák élére – Ilie Sarbu mezőgazdasági, Ecaterina Andronescu oktatásügyi, Marian Sarbu munkaügyi, Radu Berceanu szállításügyi miniszter –, akik korábban sem bizonyítottak, de a hűséges pártkatonai szolgálatot tárcavezetői tisztséggel jutalmazták. Vannak olyan nevek is, melyek akár jó választásnak is bizonyulhatnak: Toader Paleologu lesz a művelődésügyi miniszter, Cristian Diaconescu pedig minden bizonnyal helytáll majd külügyérként, a belügyminisztériumtól megfosztott Vasile Blaga pedig a fejlesztési tárcát irányíthatja. A névsorból kiderül: a miniszterek kinevezésénél nem a hozzáértés, szakmai felkészültség volt a legfontosabb kritérium. Attól sem riadtak vissza, hogy új minisztériumokat hozzanak létre: Elena Udrea vezetésével például a turisztikai tárcát, de hasonló a helyzet a sport- és ifjúsági minisztérium esetében is, amelyet Monica Iacob Ridzi vezet majd. A leendő kabinetről a névsoron kívül sokat elárul, hogy nincs még végleges kormányprogram. /Farcádi Botond: Névsor van, program nincs. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 19./

A november 30-i választásokon mandátumot nyert politikusok vagyona jóval túlszárnyalja elődjeikét: több hektárnyi földterületet, külföldi ingatlanokat, valutartalékokat, de műgyűjteményeket és rendkívül drága autókat tudhatnak magukénak. Robert Negoita vagyonnyilatkozata mintegy 72 oldalt tesz ki, és „csupán” 1603 ingatlan van a tulajdonában. Hasonlóan jól áll a demokrata-liberális Silviu Prigoana is, aki 4 mezőgazdasági területtel és 17 belterülettel rendelkezik. Prigoana szenvedélyes műgyűjtő, több ezer euróra tehető a birtokában lévő gyűjtemény. Az új kabinetbe kijelölt miniszterek közül Elena Udreának 5 telke van Bukarest belvárosában, illetve egy lakása és egy háza. Az idegenforgalmi tárca vezetője ezen kívül 15 ezer eurós bankszámlával és részvényekkel rendelkezik, ékszereinek értéke pedig 50 ezer euróra tehető. Kollégájának Constatin Nita kereskedelmi miniszternek (kis- és középvállalkozások) több mint 85 ezer négyzetméter telek van a birtokában, két háza Brassóban, továbbá több cég részvényese. A belügyi tárca vezetője, Gabriel Oprea három fővárosi ház és négy lakás tulajdonosa. /Negoita 1603 ingatlan tulajdonosa. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 23./

A korábbi ígéretekhez hűen, az idegenforgalmi minisztérium továbbra is támogatni kívánja a székelyföldi önkormányzatok erőfeszítéseit a turizmusfejlesztés terén. Elena Udrea tárcavezető szerint jövőre a gyógyfürdők felújítása lesz a minisztérium kiemelt prioritása. Borszéken, Tusnádfürdőn és Kovásznán tett látogatása alkalmával méltatta a székelyföldi önkormányzatok erőfeszítéseit a turizmusfejlesztés terén Elena Udrea turisztikai miniszter. Támogatja, hogy az ásványvízforrások kitermelésének joga átkerüljön állami monopóliumból az önkormányzatokhoz. Elena Udrea közölte: szívesen támogatja a Hargita megyei törekvéseket, mivel véleménye szerint ez a megye az egyetlen, amely saját kidolgozott turisztikai fejlesztési stratégiával rendelkezik, és céltudatosan törekszik fejlesztéseket kieszközölni. /Újabb támogatásokat ígért a székelyföldi megyéknek Elena Udrea. = Krónika (Kolozsvár), szept. 7./

Közel 100 millió lejes támogatásról szóló szerződést írt alá Déva önkormányzata a turisztikai minisztériummal, a régi városközpont és a vár idegenforgalmának fellendítése érdekében. Bemutattak sajtó képviselőinek egy 3000 példányban kiadott fényképalbumot. Ebben azonban szó sem esik, mondjuk Dévai Bíró Mátyásról, Dávid Ferencről, Tordai Sándor Andrásról, Téglás Gáborról, Salamon Ferencről, illetve jóformán egyetlen olyan magyar személyiségről sem, aki itt született, vagy akinek meghatározó szerepe volt a város életében. Pontosabban Decebal, Traianus és a mócföldi lázadók mellett említésre kerül Geszthy Ferenc is, mint az első iskola megalapítója, a mai Téglás Gábor Iskolaközpont azonban kimaradt a helyi tanintézmények felsorolásából. Akárcsak a magyar újságok a helyi sajtótermékek sorából. Az album kizárólag román és angol nyelvű szöveget tartalmaz. Annak ellenére, hogy Cosmin Costa polgármester közlése szerint Déva várát havonta közel 3000 turista látogatja, és ezeknek közel 80%-a (!) magyar. /Gáspár-Barra Réka: Százmilliós mese – öt nyelven. Magyarok kifelejtve. = Krónika (Kolozsvár), szept. 29./

Optimista költségvetés
Több mint ötszázalékos gazdasági növekedésre alapozva fogadta el az idei állami költségvetés tervezetét a kormány kedden. A tervezetben 815 milliárd lejes GDP-vel, 1,4 százalékos inflációval és 4,46 lejes euróárfolyammal számolnak.
A központi költségvetést az előző évinél több mint 15 százalékkal magasabb bevételekre számítva dolgozta ki a kormány, amely a kiadási oldalon 15,5 százalékos növekedést irányzott elő. A kabinet a teljes államháztartás szintjén 254,7 milliárd lejes bevételekkel számol, ennél pedig 24 milliárd lejjel többet akar költeni. A költségvetési hiány így a GDP 2,96 százalékára rúgna. A költségvetési tanács arra figyelmeztette a kormányt, hogy az államháztartás bevételei tekintetében túlságosan derűlátó volt, a közalkalmazotti béremelésekkel bevállalt kiadásokat pedig alábecsülte. A nemzetközi pénzintézmények (IMF, Világbank, Európai Bizottság) mindegyike 4 százalék alatti gazdasági növekedést valószínűsít idénre. Az idei költségvetésben 35,6 milliárd lejt szánnak az oktatásra, ez a bruttó hazai termék 4,4 százaléka. Az oktatási tárca célja, hogy 20 százalékkal emelje a tanárok bérét, kísérleti jelleggel meleg ebédet biztosítson 50 oktatási intézmény 29 695 tanulójának, és befejezze 15 óvoda és 12 iskola építését.
Az egészségügy számára 37,4 milliárd lejt (a GDP 4,6 százalékát) irányoz elő a költségvetés. A szállítási minisztérium 32 milliárd lejt kap (hozzávetőleg a GDP négy százalékát), Viorel Ştefan pénzügyminiszter szerint 60 százalékkal nagyobb összeget, mint tavaly. Ebből többek között a következő célkitűzéseket kell megvalósítania: 62,5 kilométer autópálya Lugos és Déva között, 28,7 kilométer autópálya Szászsebes és Torda között, a Târgu Jiut, Marosvásárhelyt, Caracalt és Brassót elkerülő körgyűrű befejezése, a bukaresti 4-es metróvonal befejezése, 272 kilométer országút felújítása, illetve ebből az összegből fedezik az egyetemisták ingyenes vasúti utazásának költségeit is. 
A fejlesztési és európai alapokért felelős minisztériumnak 6,65 milliárd lejt irányoz elő a költségvetés, ez 1,41 milliárd lejjel kevesebb, mint egy évvel korábban. 
A védelmi minisztérium 2,323 milliárd lejt kap (a GDP 2,28 százaléka), ez megfelel Románia nemzetközi vállalásainak.
A belügyminisztériumnak 11,3 millárd lejt, azaz a bruttó hazai termék 1,3 százalékát irányozza elő a költségvetés, amelyből többek között 167 különleges mentőkocsit és 47 mentőkonténert kell vásárolnia.
A külügyminisztérium költségvetése 19 millió lejjel nő, idén 768 millió lejből gazdálkodhat a tárca, ez a hazai össztermék 0,094 százaléka. Ebből kell megnyitni Románia három új konzulátusát Salzburgban (Ausztria), Haifában (Izrael) és Melbourne-ben (Ausztrália), illetve fel kell újítani több más diplomáciai képviselet székhelyét.
Az ifjúsági és sportminisztérium 316 millió lejt kap, ebből szervezik meg többek között a kolozsvári Arénában a szertorna- és a férfi kosárlabda-Európa-bajnokságot.  A turisztikai minisztériumnak 80 millió lejt, azaz a bruttó hazai termék 0,01 százalékát irányozza elő a költségvetés, ez 31 millió lejjel több, mint egy évvel korábban.  A kultúráért és nemzeti identitásért felelős minisztérium 707 millió lejt kap, az összeg a bruttó hazai termék hozzávetőlegesen 0,08 százalékát teszi ki.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Közzétette a szeptember elsejéig megvalósítandó célkitűzések lajstromát a kormány
A kormány közzétette a szeptember elsejéig megvalósítandó célkitűzések lajstromát - tájékoztatta hétfőn az Agerpres hírügynökséget a kormány sajtóirodája.
A prioritás listát, a miniszterekkel történt egyeztetés után, Mihai Tudose miniszterelnök és Marcel Ciolacu kormányfőhelyettes tette közzé. Ezek közé tartozik, hogy a munkaügyi miniszter augusztus 1-jéig előterjeszti a kormánynak a fogyatékkal élő személyekre vonatkozó 448-as törvény módosításait és ezen személyek állami segélyének növelésére vonatkozó javaslatát 2018. január 1-jei hatállyal. Szeptember 1-jéig a miniszter javaslatcsomagot terjeszt elő, amelynek célja a feketemunka csökkentése.
A kormányfőtitkárság számba veszi az összes adót és illetéket és javaslatot terjeszt elő ezek csökkentésére (szeptember 1.), ugyanakkor kidolgozza a 3000+900 mentőautó vásárlását célzó beszerzési eljárás módszertanát.
Az oktatási minisztérium feladata, hogy augusztus 1-jén megkezdődhessen a tankönyvtörvény vitája és az is, hogy megoldja azt, hogy a következő három évben az összes tanintézményben legyen internet. Augusztus 15-ig kell megkezdődnie a délutáni oktatásra vonatkozó jogszabály vitájának, szeptember 1-jéig pedig elő kell terjeszteni a tanügyi törvényre vonatkozó összes módosító javaslatot.
A fejlesztési minisztériumnak augusztus 15-ig kell közvitára bocsátania a helyi pénzügyi hivatalokra vonatkozó jogszabályt és véglegesítenie kell a Közigazgatási Törvénykönyvet, amely 2018. január 1-jén lép életbe.
A pénzügyminisztériumnak július 15-ig kell elfogadtatnia a kormánnyal azokat a módosításokat, amely szerint minden romániai alkalmazott legalább a minimálbérnek megfelelő szinten fizeti a társadalombiztosításokat - ez 2017. augusztus 1-jén lép életbe. Ugyanakkor augusztus 1-jétől vitára kell bocsátani az áfa-begyűjtés új modelljét, amelyet szeptember 1-jétől alkalmaznak, augusztus 15-ig pedig ki kell dolgozni az Adótörvénykönyvre vonatkozó összes módosító javaslatot, hogy ezt szeptember 15-ig elfogadhassa a kormány/parlament.
A turisztikai minisztériumnak augusztus 1-jéig kell előterjesztenie a 2017-2020-as időszakra vonatkozó befektetési mestertervet és ki kell dolgoznia a turizmus törvényét, amelynek első olvasatát szeptember 1-jén tárgyalja a kormány.
A távközlési minisztérium szeptember 1-jéig kapott határidőt, hogy tervet dolgozzon ki a Román Posta talpra állítására.
A mezőgazdasági minisztériumnak szeptember 1-jéig kell előterjesztenie hét román termék támogatására vonatkozó elképzelését. maszol.ro

Sok még a tennivaló a gyökérverésig (Sapientia Egyetem Sepsiszentgyörgyön)
Az előfeltételek megvannak, a törekvések jó irányban haladnak, viszont meg kell oldani sok olyan adminisztratív gondot, amelyek az előrehaladást, a fenntartható működést biztosítják, és ehhez időre, áldozatos munkára és szolgálatra van szükség – állítja Nyárádi István, a Sapientia – Erdélyi Magyar Tudományegyetem sepsiszentgyörgyi tanulmányi központjának igazgatója. Az intézményvezetővel az agrármérnöki szak harmadik évfolyamát indító helyi egyetem eddigi sikereiről és gondjairól beszélgettünk.
A sepsiszentgyörgyi agrármérnöki szakra 2015-ben hirdettek először felvételit, majd a következő két esztendőben is megismételték a huszonöt tandíjmentes és öt tandíjköteles helyet jelentő kínálatot. Jelentkezőben nem volt hiány, ellenben a lemorzsolódás jelentős: jelenleg a harmadéven tizenheten, a másodéven nyolcan maradtak, idén az első évet huszonnégyen kezdték. Nyárádi igazgató szerint összetett jelenségről van szó, mert tavaly a beiratkozottak közül többen már az első félévben kimaradtak, ki sem próbálták magukat legalább egy vizsgán, egyesek a munkahelyükkel nem tudták összeegyeztetni a programot, talán arra számítottak, hogy nem kell mindig jelen lenni az órákon. A tanulmányi központ vezetője elmondta, ha látják, hogy egy hallgatót igazán érdekel a szakma, de a vállalkozása vagy a munkahelye miatt hiányzik, lehetőséget adnak, hogy pótolja, engedményeket tesznek annak érdekében, hogy az illető eljusson a vizsgákig, „de minden hallgatónak meg kell értenie, hogy a Sapientia nem tánciskola, aki szakmát akar tanulni, annak tennie is kell ezért.” A huszonöt főállású tanár közül hárman helyiek, az óraadók között is vannak háromszékiek, de továbbra is a Sapientia marosvásárhelyi kara, elsősorban a kertészeti tanszék adja a tanárokat. Egy fejlődő ágazatról van szó, a tanszéken belül működik a kertészmérnöki, tájépítészeti és agrármérnöki szak alapképzésben és a növényorvosi szak mesteri fokozaton – hangsúlyozta Nyárádi István. A tangazdasági rendszer kiépítésénél történt előrelépés: hamarosan elkészül a tanulmányi központ Csíki utcai székhelyének udvarán a szemléltető kertecske, a város peremén megkezdték a szántást az egyetem egyhektáros földjén, és több tíz hektáron követhetik a hallgatók azoknak a gazdáknak a tevékenységét, akik az egyetemhez tartozó termőföldeket megművelik. A sepsiszentgyörgyi Sapientia távolabbról érkező hallgatóinak ettől a tanévtől nem kell albérletben, iskolai bentlakásban lakniuk, az április utolsó napjaiban átadott Fidelitas kollégium és szálloda számukra kialakított részébe már tízen beköltöztek. Többnyire Hargita megyeiek, de van köztük Brassó és Szatmár megyei hallgató is. A szálloda még nem kapta meg a turisztikai minisztériumtól a besorolásra vonatkozó dokumentumot, amint meglesz, meghirdetik ezt a szolgáltatást is – tudtuk meg Kerestély Lászlótól, a létesítmény igazgatójától. Lapunk kérdésére: az elmúlt három év elegendő volt-e ahhoz, hogy a Sapientia valóban gyökeret vessen Sepsiszentgyörgyön, illetve van-e kilátás fejlődésre, új szak indítására a jövőben, Nyárádi István elmondta: „Határozottan úgy gondolom, hogy ez a tanulmányi központ és a jelenleg működő agrármérnöki szak a marosvásárhelyi kari és tanszéki koordináció segítségével svájci óra pontosságával működik, de azt is el kell fogadni, hogy egy végső diagnózist a fenntarthatóságra csak idővel lehet megfogalmazni, felelőtlenség lenne kijelenteni, hogy ez már egy teljesen megfogant palánta vagy oltvány. Még nagyon sok összetett munka, sok félnek az együttes működésére van szükség ahhoz, hogy Sepsiszentgyörgy is olyan tanulmányi központtá váljék a Sapientián belül, mint a meglévő három helyszín.” A meggyökerezést nem várják karba tett kézzel, nemcsak a marosvásárhelyi anyaintézménytől kapnak segítséget, de tervezik, hogy az eddiginél tágabbra nyitják a helyi egyetem kapuját, keresik a kapcsolatot iskolákkal, intézményekkel, vállalkozókkal, és a lakosság felé is nyitni szeretnének rendezvények befogadásával. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)