Hősök téri 7 pont, avagy mit kíván a székely nemzet 2017-ben
Címzettek: Magyarország és Románia Kormánya Magyarország és Románia Parlamentje A Magyarországi Románok Országos Önkormányzata Az Országgyűlés román nemzetiségi szószólója Az Országgyűlés Nemzeti Összetartozás bizottsága Románia Képviselőháza Emberjogi bizottságának a magyarság problémáival foglalkozó albizottsága Tájékoztatásképpen kapja:
Az ENSZ Kisebbségi Főbiztosa
Az Európa Tanács Főtitkára
Az EBESZ Kisebbségi Főbiztosa
Alulírott civil szervezetek kérjük Románia parlamentjét és kormányát, hogy vegyen példát Magyarország kisebbségvédelmi törvénykezéséről, és biztosítsa azokat a jogokat a területén élő több mint 1,2 millió magyarnak (6,5%), mint amit biztosítanak a magyar törvények a Magyarország területén élő kisebbségeknek, többek között a több mint 35 ezer főnyi (0,36%) román nemzetiségű magyar állampolgárnak a kulturális autonómia keretén belül. Hivatkozási alapok:
– Magyarország Alaptörvénye 2011. április 25., XXIX. cikk 1. és 2. bekezdés – a 2011. évi CLXXIX. törvény a nemzetiségek jogairól – az 1998. évi XIX. törvény a büntetőeljárásról – a 2011. évi CCII. törvény Magyarország címerének és zászlajának használatáról, valamint állami kitüntetéseiről
– az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. tv.
– a 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet a nemzetiség óvodai nevelésének irányelve és a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve kiadásáról
– az 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 12. § (1) és (2) bekezdés Felkérjük a magyarországi románok politikai képviselőit, hogy támasszák alá kérésünk jogosságát és legyenek partnerek a román kormánnyal történő párbeszéd kialakításában. 1. A román állam a területén élő őshonos közösségeket az alkotmányban államalkotó tényezőnek ismerje el. 2. Az állami intézmények biztosítsák az anyanyelv szabad használatát a gyakorlatban – mert ez egyelőre csak papíron érvényesül: legyenek magyarul beszélő alkalmazottak az ügyfélszolgálatokon, legyenek kétnyelvű űrlapok, stb., illetve az állam határozottan lépjen fel mindazok ellen (legyenek azok akár magas rangú állami tisztségviselők), akik ezen jogokat csorbítják, illetve a gyakorlásukat megakadályozzák. Az állam biztosítsa a szükséges anyagiakat ezen jogok gyakorlatba ültetéséhez, kapjanak célzottan forrásokat azok az intézmények, amelyekben a kétnyelvűséget garantálni kell. 3. Ne használják a bíróságokat a jogcsorbítás legfőbb eszközeiként, akik a törvényeknek ellentmondó ítéleteikkel hozzák hátrányos helyzetbe a Romániában élő magyarokat (pl. a mostanában futószalagon gyártott városháza-községháza feliratok eltávolításával kapcsolatos ítéletek, amelyek eltávolításra és nem cserére kötelezik az önkormányzatokat). 4. Szabadon használhassák nemzetiségi identitásuk és anyaországuk jelképeit (zászló, címer, himnusz) bárhol, bármikor, bármilyen körülmények között. Mert amíg a székely zászlót Romániában pillanatnyilag csak a közintézményekről, közterületekről száműzik, addig pl. a magyar zászlót Romániában a jelenlegi törvényi értelmezés szerint még magánházra sem szabadna kitűzni. Ezzel szemben Magyarországon a román zászló szabadon loboghat bármelyik közintézmény homlokzatán.
5. A hivatalosan is elismert nemzetiségekhez tartozók igényelhessék a születési, házassági és halotti anyakönyvi iratok, személyigazolvány, iskolai bizonyítványok két nyelven (amelyből az egyik az anyanyelvük) történő kiállítását.
6. A közhivatalokra érvényes anyanyelv használati küszöböt csökkentsék a jelenlegi 20-ról 10%-ra. 7. A magyar és román külügyminiszter találkozója után hangoztatott párbeszéd gyakorlatba ültetéseként a román kormány üljön tárgyalóasztalhoz egy székely küldöttséggel, amelyben helyet kapnak a civil szervezetek, egyházak és a politika, hiszen jó kapcsolatot csak párbeszéd útján lehet megvalósítani.
Az itt felsorolt jogokkal azért rendelkeznek a román nemzetiségű magyar állampolgárok, mert Magyarország nekik kulturális autonómiát biztosított, azt a jogot, amit a román állam a demokratikus államberendezkedés közel 3 évtizede alatt a magyar nemzetiségű román állampolgáraitól megtagad.
2017. március 25.
György-Mózes Árpád, elnök, Székelyföldért Társaság Csíki András, elnök, Erdélyt Járók Közhasznú Egyesülete Tarnavölgyi László, elnök, Sárospataki Wass Albert Kör Ferencz Vilmos, elnök, Budapesti Székely Kör Bácsfainé Dr. Hévizi Józsa, elnök, Erdélyi Szövetség Mogyorós Mihály, elnök, Siófok és Környéke Erdélyi Baráti Kör Közhasznú Egyesület Pintye Tamás, elnök, Győri Erdélyi Kör Bege Attila, elnök, Budapesti Székely Kör László Ferenc, elnök, Székely Kulturális Egyesület, Biatorbágy Dr. Fülöp Csaba, elnök, Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesülete, Kovászna Puskás Imre, elnök, Székelykapu Baráti Társaság, Ócsa Szennyessy László, elnök, Zürichi Magyar Egyesület Vaski Gábor, elnök, Kanadai Magyarok Országos Szövetsége Hahn-Seidl Alida, Hunnia Baráti Kör, Németország Gáspár Antal, elnök, Erdélyi Magyarok és Székelyek Érdi Egyesülete Szabó Adél, elnök, Kerepesi Székely Kör Kisberk Balázs, elnök, Zsámbéki-medence és térsége Gazdakör
Erdély.ma

Összefogtak a székely nagycsaládosok
Január folyamán nyerte el a jogi személyiséget a Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesülete, első nyilvános bemutatkozásukra szombaton a kovásznai művelődési ház nagytermében került sor. Kilenc család közel negyven tagja vett részt a rendezvényen, ahol az egyesületet érintő kérdések megtárgyalása mellett Bodó-Czerék Erika meseterapeuta tartott foglalkozást A mesékben minden benne van… címmel. Az eseményt követően Fülöp Csaba egyesületi elnököt kérdeztük a szervezettel kapcsolatos tudnivalókról. A nagycsaládos megnevezés minden olyan családot megillett, ahol a két szülő legalább három gyereket nevel – magyarázta Fülöp Csaba. A nagycsaládos egyesületnek a szavazati joggal rendelkező tagjai mellett pártoló tagjai is lehetnek, akik különféle módon támogathatják az egylet működését. Az egyesület célja a nagycsaládosok segítése, támogatása, érdekeik képviselete, kedvezmények elérése a különböző szolgáltatások, vásárlások terén. Gyerek- és családcentrikus tevékenységek szervezését is tervezik. Legközelebb jövő hétvégén, a Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvénye idejére szerveznek gyermekprogramokat azzal a céllal, hogy a szülők részt vehessenek az emlékünnepségen. Csoma Sándor szülőháza és a falu iskolájának kertjében zajlanak majd a foglalkozások. Az eseményhez fűződően Csoma Sándor életútját, szellemiségét is próbálják megismertetni a gyerekekkel. Sokan csak azt tudják, hogy a Kőrösi-iskolába járnak, de kevésbé ismerik a névadót, munkásságát – mondta Fülöp Csaba.
A kovásznai helyi tanács múlt heti ülésén az egyesület elnöke önkormányzati képviselőként javasolta: a nagycsaládosok részesüljenek kedvezményben a szemételhordási díjat érintően. Indítványa hosszas vitát eredményezett, még az is kérdésessé vált, mit foglal magában a nagycsaládos kifejezés. Az építő párbeszédet követően azonban kedvező eredmény született: a négy tagnál népesebb családoknak csak négy személy után kell fizetniük a szolgáltatásért.
Bokor Gábor / Háromszék; Erdély.ma

Megújult az emlékszoba (Kőrösi Csoma Sándor Napok)
Hidegben, szemerkélő esőben zajlottak szombaton Csomakőrösön a 28. alkalommal megszervezett Kőrösi Csoma Sándor Napok zárórendezvényei. Talán ez is hozzájárult ahhoz, hogy nem telt meg a faluközpontban lévő Csoma-szobor körüli tér, a jelenlévők leginkább a meghívottak, a tudományos értekezlet résztvevői, a szervezők közül kerültek ki. A helyiek távolmaradása jellemző volt a három nap több eseményére is.
A zárónap első közrendezvényére a kovásznai turisztikai információs irodában került sor, ahol A bölcsesség útjai – Nyolcvan év együttérzést ünnepelve címmel nyílt kiállítás, amellyel a dalai láma 80. születésnapját ünnepelték. A kiállítás megnyitóján jelen volt Tashi Phuntsok, a XIV. dalai láma hivatalos európai uniós képviselője, a brüsszeli Tibet-iroda vezetője, valamint munkatársa, Rigzin Choedon Genkhang. A képviselő beszédében hangsúlyozta: számára megtiszteltetés, hogy a kovásznai tárlaton látható pannókon megjelenik Tibet, megismerhetők a dalai láma célkitűzései, életszemlélete. Sógor Csaba RMDSZ-es európai uniós képviselő beszédében párhuzamot vont a romániai magyarság és a tibeti közösség sorsa között, érzékeltetve: mindkét csoport elnyomásnak van kitéve.
Csomakőrösön ünnepi istentisztelettel kezdődött a nap, igét hirdetett ft. Adorjáni Dezső Zoltán, a romániai evangélikus-lutheránus egyház püspöke. Ezt követően került sor a Csoma-szobor koszorúzására. Márton Árpád RMDSZ-es parlamenti képviselő a Csoma-életút mai fiataloknak szóló üzenetéről beszélt: minden energia befektetésével, maximális szakértelemmel, konok kitartással, következetességgel végezzék munkájukat – hangoztatta. „A mai nap üzenete, hogy nekünk itt nem könnyű, szabadságunk csak részleges, fenyegetik közösségünket, de ez nem tántorít el, nem veszítjük el a reményt, pontosan kell végeznünk munkánkat” – figyelmeztetett a politikus. A koszorúzási ünnepségen rövid műsorral léptek fel a helyi iskola tanulói Kosztándi Annamária tanító vezetésével, közreműködött a kovásznai ifjúsági fúvószenekar Kertész Barna irányításával. A Csoma-emlékház udvarán került sor a Kőrösi Csoma Sándor Emlékérem átadására. A megtisztelő díjat idén Irimiás Balázs nagyváradi születésű építész kapta. Sógor Csaba méltató beszédében kiemelte: a fiatal építész érdeme, hogy megmentette a zanglai királyi palotában lévő Csoma-emlékeket, létrehozta a Csoma Szobája Alapítványt. Az emlékérmet Gazda József, a Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület elnöke nyújtotta át. Irimiás Balázs köszönőbeszédében hangsúlyozta: a kitüntetés nemcsak őt illeti, hanem feleségét, Olgát is, valamint azt a több mint négyszáz önkéntest, akikkel együtt dolgozhatott. Gazda József az ünnepség záróbeszédét a hála köré fonta. Hála illeti mindazokat – intézményeket, önkormányzatokat, egyházakat, civil szervezeteket, magánszemélyeket –, akik a Csoma-napok sikeréhez hozzájárultak – hangsúlyozta. Nem tudja, a jövő évi rendezvényen itt lesz-e, de azt kívánja, hogy a Csoma-napok görgetegként folytatódjanak ötven év múlva is. Áldás, békesség mindenkinek – fejezte be rövid szónoklatát. A csomakőrösi rendezvények keretében nyitották meg a felújított Csoma-emlékszobát (a változások Irimiás Balázs nevéhez fűződnek). Dr. Flender Gyöngyi, Magyarország csíkszeredai főkonzulátusának konzulja megnyitóbeszédében aláhúzta: az emlékszoba átépítése új, messzire vezető távlatokat nyithat meg. Szebeni Zsuzsa, a Balassi Intézet – Magyarország Kulturális Központja sepsiszentgyörgyi fiókintézetének vezetője elmondta, eddig az új alapokat alakították ki az emlékszobában, de a munka folytatódik. Külön méltatta Bende Tamás lelkész hozzáállását, akinek sok munka köszönhető. A Csoma-emlékházban is friss kiállítás nyílt. Az Egy orbaiszéki katonarendi család lakáskultúrája a 18–19. század fordulóján című tárlatot dr. Pozsony Ferenc, dr. Kinda István kurátorok, valamint dr. Szőcsné Gazda Enikő állította össze. A nap folyamán a Tündérkert Székelyföldi Nagycsaládosok Egyesülete programmal egybekötött gyermekmegőrzőt működtetett. Felvállalták, hogy a gyerekeknek érthető módon, vetélkedőkkel egybekötve mutatják be Csoma életútját, a szülői háztól indulva, végig a Kelet-kutató életének fontosabb állomásain – mondta el érdeklődésünkre Hegyeli Attila, az egyesület tagja. Szombat este a kovásznai városi művelődési háznál Széchenyi István-domborművet lepleztek le. Készítője Vetró András, az alkotás adományozója Halasy-Nagy Endre. A dombormű elhelyezését a kovásznai helyi tanács is elfogadta – igaz, viták, érdekellentétek mellett. A pénteki tanácsülésen az RMDSZ-es és MPP-s városatyák kivétel nélkül igennel szavaztak, de a román pártok képviselői távolmaradásukkal tüntettek, így a román közösséget egyedül dr. Mihai Tozloveanu független tanácstag képviselte.
A napot a Kovásznai Művelődési Központban tartott előadások zárták, fellépett a Százlábú Néptáncegyüttes, majd a pápai SK Társulat a Jövőre veled ugyanitt című darabot mutatta be.
Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Nagycsaládban élni jó (Tábor Csomakőrösön)
Első alkalommal szervezett tábort nagycsaládosok számára a Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesülete. Az egyhetes esemény helyszíne a csomakőrösi Debreczi Panzió, amely közel van Kovásznához, és a tér, a körülmények is megfelelnek a táborozáshoz. Nemcsak háromszékiek éltek a lehetőséggel, Hargita megyéből, sőt, Magyarországról is érkeztek a táborba, összesen ötven fő – tudtuk meg a szervező egyesület elnökétől, Fülöp Csabától.
Az egyesület az idén alakult, így első alkalommal szervezik meg a tábort, de a kezdeményezéssel mindenképpen hagyományt kívánnak teremteni, évente megismételnék az össze¬jövetelt. Az anyagiak előteremtését a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt., Kovászna város helyi tanácsa és a magyarországi Chemark Kft. támogatta. A táborban elsősorban nagycsaládosok – a meghatározás szerint legalább három gyereket nevelők – vesznek részt, de szívesen látott táborozók az egyesület pártoló tagságának kisebb családjai is. Nem feledkeztek meg a fiatalokról, részvételi lehetőséget biztosítottak számukra is, azzal a szándékkal, hogy betekintést nyerjenek a nagycsaládok életébe, felnőttként kedvet kapjanak eme életformához, és általuk is ellensúlyozni lehessen a nemzet fogyását – magyarázta Fülöp. A napi program igen változatosra sikerült. Történelmi délelőtt, kézműves tevékenység, festés, csillagnézés, horgászás, táncház, pónilovazás, íjászat, sportolás mellett kitűnő élménylehetőséget adott a panzió úszómedencéje – igaz, a gyerekek csak felnőtt felügyelete mellett pancsolhattak.
A táborban részt vett családjával a gyergyószárhegyi Ferencz Zoltán képzőművész is. Székelyföldön nem találkozott ilyen jellegű rendezvénnyel – habár Magyarországon egyre több tábort szerveznek kimondottan nagycsaládosoknak –, nagyon pozitív a kezdeményezés – értékelte. Szakmai tudásával kívánt hozzájárulni a táborhoz, a gyerekek számára festőműhelyt szervezett, ahol mindenki kedvére kiélhette művészhajlamát. Hegyeli Attila az egyesület tagjaként érkezett öttagú családjával Csomakőrösre. „Azt mondom, nagyon jó összegyűlni olyan családokkal, ahol három vagy több gyerek van. Közösek a gondjaink, az örömeink. Van olyan előítélet, mely szerint sok gyerekkel sok a baj, a mai világban nem is lehet gyereket vállalni. Mi azt látjuk, nem így van, sok egygyerekes családban több a probléma a gyerekkel, mint nálunk a hárommal. Azt tapasztaljuk: nagycsaládban élni jó” – mondta el érdeklődésünkre.
Konnáth Árpád fiatalként, diákként érkezett a táborba. Nagyon szereti általában a táborozást, a gyerekekkel való foglalkozást, minden nagyon tetszik neki. A programok között igen jó volt a zászlórajzolás, de leginkább az íjászatot várta – mondta el. A Tündérvár-egyesület legközelebb a kovásznai városnapokon mutatkozik be, ahol a gyerektevékenységek lebonyolítását vállalták
Bokor Gábor/ Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Színes forgatag a fürdővárosban (XX. Városnapok Kovásznán)
Látványos tűzijátékkal és az EDDA koncertjével ért véget tegnap este a Kovászna Napok rendezvénysorozata. A huszadik alkalommal megszervezett háromnapos városünnep újabb sikerként könyvelhető el, a szervezők – a városháza és a művelődési ház – által összeállított forgatókönyv és program minden igényt kielégített, helybeliek, vendégek, üdülni, gyógyulni érkezettek számára is sok érdekességet hozott a színes program.
Szombaton a leglátogatottabb esemény a főzőverseny volt. A Szabadtűzi Lovagrend Erdélyi Kapitánysága által szervezett kulináris attrakció mágnesként vonzotta a kíváncsiskodókat – igaz, sokak nem a látványért jöttek, sokkal inkább a versenyző szakácsok főztje érdekelte őket. Sok volt a kóstolgató, a Négyesfogat csapatkapitánya ki is jelentette: jövőben csak székelyeknek főznek.Tokányok, pörköltek, paszulyfőzelék, lecsó és sok más ínycsiklandó finomság került a verseny menüsorába, a legkülönlegesebb étket a Cuki-csapat gyerekszakácsai állították össze: panírozott töltött káposztával rukkoltak elő. A lovagrend elöljáróiból álló zsűrinek nehéz dolga akadt az étkek rangsorolásával, Bagoly Miklós elnök elmondása szerint mindenkinek dobogósnak kellett volna lennie. A részt vevő csapatok mindegyike kapott díjat, az első helyet a kovásznai Fűszer-Ész-Ők vitték, második lett az ugyancsak helyi Lányos asszonyok csapata. A harmadik helyen a szörcsei Szabadtűzi Lovagrend és a sepsiszentgyörgyi Lovasok csapata osztozott. Bágyok Károly mesterszakács kiemelte a Lovasok fiatal, ezen a versenyen debütáló csapatának teljesítményét. Az általuk főzött kolbászos-csülkös babgulyás kiváló ízvilágot, összhangot hordozott, akár jobb helyezést is elérhettek volna, ha nem konzervbabot használnak az elkészítéséhez – mondta a szakember. A Best Western Szálloda különdíját a JBC csapata kapta, a Karcsi csárdája szakmai különdíját a Pódium szakácsai érdemelték ki. Meglepetés is volt a versenyen: a díjkiosztó ceremónia közben esküvői menet vonult át a tömegen. A szemfüles szakácsok éltek a lehetőséggel, elkötötték az utat, és jó székely szokás szerint csak fizetség ellenében engedték továbbmenni a román lakodalmasok sorát. A művelődési házban trófeakiállításra került sor. Kiss Attila szervező elmondta: az elkövetkező napokban is nyitva tart a kiállítás, azt szeretnék, ha minél többen megismernék a környék vadvilágát. Hozzáfűzte: azt is be szeretnék bizonyítani, hogy a vadászok nem gyilkosok. A vadászat egyben sport és vadgazdálkodás, mely segíti a természetes egyensúly megtartását, a szelekcióval hozzájárul a vadállomány értékbeli és genetikai fejlődéséhez. A hagyományhoz híven köszöntötték a város arany- és gyémántlakodalmas házaspárjait. Előbbiek heten vannak, a hatvanéves évfordulót Kerekes Árpád és neje, Terézia ünnepelte. Gyerő József polgármester mondott ünnepi beszédet, Szabó Tamás és Kis Eszter énekkel, Vasilica Enea jegyzőnő szavalattal köszöntötte az ünneplőket. Ünnepi tanácsülésre is sor került, melyen részt vettek Kovászna testvértelepüléseinek küldöttei is. Gyerő a városban történt fejlesztésekről, beruházásokról számolt be, a jövőbeli terveket is ismertette. Kovászna legújabb testvértelepülése a Moldovai Köztársaságban lévő Călăraşi város. Victor Ambroci alpolgármester érdeklődésünkre elmondta: úgy érzik magukat, mint otthon, csodálatos a természet, a helyiek vendégszeretete, a kitűnő szervezés. A városnapok alkalmával a központi parkban tették közszemlére Kovászna új logóját. A városháza néhány éve pályázott sikeresen a település turisztikai értékeit népszerűsítő kampányra, ennek keretében szakemberek készítették el a logót. A város román és magyar megnevezésébe stílusosan építették bele a borvíz és a mofettagáz jelképét. A logót a következő években, a pályázat lefutási ideje alatt kötelező módon használnia kell a városházának – magyarázta a polgármester. Az ünnep három napja alatt a Diákszínpad színészei a szokott módon valósították meg a szoborparkot, a Tündérvár Székely Nagycsaládosok Egyesülete gyerekek számára szervezett szórakoztató, kreatív foglalkozásokat. Tegnap számos sportesemény zajlott, a legtöbb nézőt a Tündérvölgyben megszervezett gyorsulási autóverseny vonzotta, legalább ezren nézték végig az ország minden szegletéből érkező izomautók páros versenyét. A megmérettetést az Autocrono és a DRE Racing egyesület szervezte.
Bokor Gábor / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)