Az energetikai, szállítási, távközlési, kőolajipari, banki-pénzügyi ágazatban működő állami vállalatok részvényeivel, továbbá a román állam külföldi kintlevőségeivel kívánja kárpótolni a kormány azokat a magánszemélyeket, akiknek a kommunizmus idején elkobzott ingatlanát nem lehet természetben visszaszolgáltatni. A Calin Popescu-Tariceanu vezette kabinet június 1-jei ülésén fogadta el a tulajdon jogi rendezéséről szóló törvénytervezetet, amelynek értelmében a kormány által létrehozott ún. Tulajdonalap (Fondul ProprietaTii) foglalja magában a közel száz társaság részvényeit. A kormány a Tulajdonalapba helyezi számos ázsiai és afrikai országnak a román állammal szembeni adósságát. A törvény ugyanakkor előírja a romániai egyházaktól 1945 és 1989 között elkobzott ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását is. /R. Sz.: Ingatlanrestitúció külföldi adósságból. = Krónika (Kolozsvár), jún. 2./

Mérföldkő lehet a kormány által elfogadott tulajdontörvény-tervezet, amely az egykor államosított vagyonok teljes visszaszolgáltatását irányozza elő, gyorsítva a már megindult, de akadozva haladó folyamatot, mondta Markó Béla miniszterelnök-helyettes. A kolozsvári helyzetre is utalt Markó: számos panasz hangzott el azzal kapcsolatban, hogy maguk a helyi hatóságok, a polgármesterek, a hivatalok akadályozzák a visszaadást. Szerinte a mostani törvény komoly szankciókat ír elő arra az esetre, ha valaki akadályozza a visszajuttatási folyamatot. A törvény rendezni próbálja a kárpótlás kérdését is, olyan vagyonalapot létrehozva, amely részvények formájában kívánja kártalanítani az érintetteket. A kormány által létrehozott Tulajdonalap foglalja magában a közel száz társaság részvényeit. /Markó: mérföldkő lehet a tulajdontörvény. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 3./

A strasbourgi Európai Emberjogi Bíróság ítéletével újra elmarasztalta Romániát a kárpótlási folyamat leállítása miatt, ezért a kormányülésen Tariceanu kormányfő megrótta Sebastian Vladescu pénzügyminisztert, amiért az elmúlt egy évben nem tett semmit a Proprietatea Alap működésének biztosítása érdekében. Nem hozott eredményt az sem, hogy tavaly tavasszal a Proprietatea Alap majdnem teljes vezérkarát menesztették, ugyanis a törvényi keret hiánya miatt a folyamat nem vihető tovább. A jogszabály-módosítás már több hónapja van a pénzügyminiszter asztalán, aki arra hivatkozik, hogy e kényes ügyet kellő körültekintéssel kell körbejárni. Félő, hogy hamarosan a mintegy 180 ezer kárpótlásra jogosul személy többsége elindul, hogy Strasbourgba keresse igazát. /Králik Lóránd: Csak papíron létezik a kárpótlás. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

Június 28-án megszületett a kárpótlási rendszert működőképessé tevő sürgősségi kormányrendelet, a kárpótlásra létrehozott Proprietatea Alap részvényesei várhatóan csak egy év múlva kereskedhetnek értékpapírjaikkal. A kormány arról döntött, hogy az igénylésenként 500 ezer lejnél kisebb kárpótlási összegeket készpénzben fizetik ki, mégpedig maximum 100 ezer lejes éves részletekben, legtöbb öt éven keresztül. /Králik Lóránd: Sínre kerülhet a kárpótlás. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 29./

Az új kormány részletekben fizetne kárpótlást az államosított ingatlanokért
Több éven keresztül, részletekben kárpótolná Románia a kommunizmus idején államosított ingatlanok tulajdonosait – közölte pénteken a Hotnews.ro hírportál Victor Ponta miniszterelnöknek egy televíziós interjúban elhangzott kijelentését idézve.
Ponta szerint diszkrimináció lenne, ha Románia a piaci érték 15 százalékára korlátozná az államosított ingatlanokért fizetendő kárpótlást, hiszen 2005-től mostanáig természetben adták vissza az elkobzott ingatlanokat, vagy teljes kárpótlást fizettek a volt tulajdonosoknak.
„Ez nem megoldás. Másrészt nagy hazugság lenne, ha azt állítanám, hogy ki tudunk fizetni idén 8 milliárd euró kárpótlást, mert nincs erre fedezet. Nincs más lehetőség, mint az, hogy jó néhány évre elosztva részletekben fizessük ki a kárpótlást, s hogy sok dossziét újra megvizsgáljunk, mert rengeteg visszaélés történt" – ismertette kormánya terveit a román miniszterelnök.
Ponta hozzátette, hogy Románia négymilliárd eurónyi értékű részvénnyel kárpótolta eddig az államosított ingatlanok tulajdonosait. A kárpótlást a stratégiai állami vállalatok részvénycsomagjaiból létrehozott Proprietatea Alap értékpapírjaival valósították meg.
Victor Ponta ezt a 2005-ös restitúciós törvény által előírt kárpótlási módszert a „legnagyobb rossznak" nevezte, amit Romániával tehettek, de elismerte, hogy nincs visszaút: „intelligens" alkalmazási módszert kell találni.
Románia 2013 április közepéig kapott újabb haladékot az Emberi Jogok Európai Bíróságától (EJEB) arra, hogy működőképessé tegye a kommunizmus idején elkobzott ingatlanokkal kapcsolatos jogorvoslati rendszert. Az országot több mint ezer – a visszaszolgáltatás ütemével és a megítélt kárpótlással elégedetlen – panaszos perelte be a strasbourgi bíróságon, amely 2010 végén precedensértékű ítéletet hozott Románia ellen. Az ilyen ítélet célja az, hogy modellként szolgáljon az összes hasonló esetre.
A strasbourgi bíróság – először másfél évre, majd újabb kilenc hónapra – felfüggesztette az azonos tartalmú ügyek tárgyalását, és felszólította Romániát a jogorvoslati rendszer átalakítására. Ha a tagország ennek nem tesz eleget, az EJEB az összes hasonló ügyben automatikusan ugyanazt az ítéletet hozza meg.
Áprilisban Mihai Razvan Ungureanu akkori román kormányfő azt mondta: 170 ezer ingatlan-visszaigénylési ügy vár megoldásra Romániában, és ha Strasbourgban „futószalagra kerülnek" az országot elmarasztaló ítéletek, akkor a román állam 16 milliárd eurós kártalanítási kötelezettséggel szembesül, aminek nem tud eleget tenni.
Az Ungureanu-kormány áprilisban olyan jogszabály-tervezetet dolgozott ki, amely szerint Románia leállítaná az államosított ingatlanok természetbeni visszaszolgáltatását, az értük fizetendő kárpótlást pedig a piaci érték 15 százalékára korlátozná. Ez a megoldás az akkori kormányban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) ellenállásán megbukott.
MTI
Erdély.ma