Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Transilvania Reporter
2 tétel
2016. január 19.
Nagyszebeni reakció – Romániában a kultúra az utolsó…
Az a mód, ahogy az Emil Boc által vezetett helyi közigazgatás elbánik a belvárosi leromlott állagú épületekkel, nem csak Bukarestben talált nemtetszésre a művelődésügyi miniszter, Vlad Alexandrescu megrökönyödését kiváltva, hanem Nagyszebenben is, az egyetlen romániai városban, amely 2007-ben volt már Európa Kulturális Fővárosa. Răzvan Pop történész, a Nagyszeben szépítésére alakult egyesület alapítója, a Szeben Megyei Művelődési Igazgatóság igazatója saját blogján fejtette ki a véleményét A kultúra az utolsó című bejegyzésében, amelyet a Transilvania Reporter idéz.
„A (Napoca nélküli) Kolozsvárról származó szomorú hír, miszerint a hatóságok hatalmukkal visszaélve eltávolították a faldíszeket, voltaképpen már rég csupán közigazgatási probléma, vagy a hiányos, rossz törvénykezés következménye, mindez a román társadalomnak a kultúrához és a nemzeti örökséghez való viszonyulását tükrözi.
Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy összedőlnek a romániai műemlékek, és hogy ezeket nem megfelelő módon restaurálják. Ne csodálkozzunk azon, hogy ellopják a műalkotásokat. Ne csodálkozzunk azon, hogy Romániában az értelmiség, a művészek bére alig valamivel haladja meg az utcaseprőét. Ne csodálkozzunk azon, hogy a belföldi múzeumok többsége be van zárva vagy elavult. Ne csodálkozzunk azon, hogy a régészeti lelőhelyeket szinte gátlástalanul feltúrják. Szabadság (Kolozsvár)
Az a mód, ahogy az Emil Boc által vezetett helyi közigazgatás elbánik a belvárosi leromlott állagú épületekkel, nem csak Bukarestben talált nemtetszésre a művelődésügyi miniszter, Vlad Alexandrescu megrökönyödését kiváltva, hanem Nagyszebenben is, az egyetlen romániai városban, amely 2007-ben volt már Európa Kulturális Fővárosa. Răzvan Pop történész, a Nagyszeben szépítésére alakult egyesület alapítója, a Szeben Megyei Művelődési Igazgatóság igazatója saját blogján fejtette ki a véleményét A kultúra az utolsó című bejegyzésében, amelyet a Transilvania Reporter idéz.
„A (Napoca nélküli) Kolozsvárról származó szomorú hír, miszerint a hatóságok hatalmukkal visszaélve eltávolították a faldíszeket, voltaképpen már rég csupán közigazgatási probléma, vagy a hiányos, rossz törvénykezés következménye, mindez a román társadalomnak a kultúrához és a nemzeti örökséghez való viszonyulását tükrözi.
Ne csodálkozzunk tehát azon, hogy összedőlnek a romániai műemlékek, és hogy ezeket nem megfelelő módon restaurálják. Ne csodálkozzunk azon, hogy ellopják a műalkotásokat. Ne csodálkozzunk azon, hogy Romániában az értelmiség, a művészek bére alig valamivel haladja meg az utcaseprőét. Ne csodálkozzunk azon, hogy a belföldi múzeumok többsége be van zárva vagy elavult. Ne csodálkozzunk azon, hogy a régészeti lelőhelyeket szinte gátlástalanul feltúrják. Szabadság (Kolozsvár)
2016. október 31.
Újabb városházi tiltás a kolozsvári Musai–Muszáj akciócsoportnak
Nem engedélyezte a kolozsvári polgármesteri hivatal a Musai–Muszáj akciócsoportnak, hogy kihelyezze a kincses város tömegközlekedési eszközeire a többnyelvűséget szorgalmazó 3D-s tábláit.
A városvezetés a témában zajló perre hivatkozva tagadta meg az engedélyt, annak ellenére, hogy a plakátkampányra maga biztosította volna a finanszírozást: az akciócsoport ugyanis a civileknek meghirdetett Com’On Kolozsvár pályázat keretében nyert rá 4500 lejt.
A polgármesteri hivatal szóvivője, Oana Buzatu a Transilvania Reporter kérdésére elmondta, a városvezetés a többnyelvű helységnévtáblák ügyében indított, folyamatban lévő perre hivatkozva tagadta meg az engedélyt. Kifejtette, a városháza által meghirdetett pályázaton részt vevő civileknek kötelességük lett volna megérdeklődni, hogy ötletük megfelel-e a verseny szabályzatának és a hatályos törvényeknek. „A plakát tartalma egy folyamatban lévő bírósági perre vonatkozik” – indokolta a tiltást Buzatu, arra azonban már nem tért ki, hogy ennek ellenére a verseny zsűrije miért ítélte meg rá a támogatást.
A Musai–Muszáj akciócsoport egy „Nézőpont kérdése?” elnevezésű 3D-s pannóval népszerűsítette volna a többnyelvűséget a kolozsvári tömegközlekedési járműveken, ezen – annak függvényében, hogy mely szögből nézik –, csak román, illetve román és magyar feliratú Kolozsvár-helységnévtábla lett volna látható. A Musai–Muszáj egyik aktivistáját egyébként nemrég megfenyegette a helyi tömegközlekedési vállalat (CTP) egyik alkalmazottja, amikor a plakát engedélyezését kérte tőle.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)
Nem engedélyezte a kolozsvári polgármesteri hivatal a Musai–Muszáj akciócsoportnak, hogy kihelyezze a kincses város tömegközlekedési eszközeire a többnyelvűséget szorgalmazó 3D-s tábláit.
A városvezetés a témában zajló perre hivatkozva tagadta meg az engedélyt, annak ellenére, hogy a plakátkampányra maga biztosította volna a finanszírozást: az akciócsoport ugyanis a civileknek meghirdetett Com’On Kolozsvár pályázat keretében nyert rá 4500 lejt.
A polgármesteri hivatal szóvivője, Oana Buzatu a Transilvania Reporter kérdésére elmondta, a városvezetés a többnyelvű helységnévtáblák ügyében indított, folyamatban lévő perre hivatkozva tagadta meg az engedélyt. Kifejtette, a városháza által meghirdetett pályázaton részt vevő civileknek kötelességük lett volna megérdeklődni, hogy ötletük megfelel-e a verseny szabályzatának és a hatályos törvényeknek. „A plakát tartalma egy folyamatban lévő bírósági perre vonatkozik” – indokolta a tiltást Buzatu, arra azonban már nem tért ki, hogy ennek ellenére a verseny zsűrije miért ítélte meg rá a támogatást.
A Musai–Muszáj akciócsoport egy „Nézőpont kérdése?” elnevezésű 3D-s pannóval népszerűsítette volna a többnyelvűséget a kolozsvári tömegközlekedési járműveken, ezen – annak függvényében, hogy mely szögből nézik –, csak román, illetve román és magyar feliratú Kolozsvár-helységnévtábla lett volna látható. A Musai–Muszáj egyik aktivistáját egyébként nemrég megfenyegette a helyi tömegközlekedési vállalat (CTP) egyik alkalmazottja, amikor a plakát engedélyezését kérte tőle.
Pap Melinda Krónika (Kolozsvár)