Több évtizedes hagyomány szakadt meg, néhány lelkes pedagógus egész életének küzdelme veszett kárba, és több száz szülő bizalma ingott meg a napokban, amikor kiderült, hogy Déván a magyar tannyelvű iskolai tagozatoknak helyet adó két intézményben nem lesz többet magyar aligazgató. Kofity Magda kisebbségi tanfelügyelő állítása szerint őt nem értesítették az Eminescu-Petőfi Általános Iskola szabad aligazgatói állásáról. A dévai Traian Elméleti Líceumban, illetve az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában magyar anyanyelvű a diákok, illetve tanárok egyharmada, és ilyen esetben a vezetőségben helyet kell biztosítani a tagozaton tanulók nyelvét beszélő pedagógusnak is. Azonban mindkét tanintézményben román aligazgatót neveztek ki. A Traian Elméleti Líceumban a tavaly hirtelen elhunyt Hauer Erich volt a magyar aligazgató. Halálát követően a magyar tanári karból senki sem vállalta el az aligazgatói állást, és az igazgatónővel egyre feszültebbé vált a kapcsolat. A város másik iskolájában tanító Máté Márta jelentkezett az állásra, mellette egy román tanár. A román tanár pontszáma nagyobb volt, így az övé lett az állás. Máté Márta fellebbezett, mert kollégája nem beszél magyarul, és a tagozatos iskoláknál ez is kitétel. Az Eminescu–Petőfi Általános Iskolában Patrascu Magda aligazgatónőnek a tanév elején lejárt a kinevezése, azóta delegált aligazgatóként végzi feladatát. A versenyvizsgán egyetlen román anyanyelvű jelentkező vizsgázott, és el is nyerte az állást. Az új aligazgató nem tud magyarul. /Gáspár-Barra Réka: Elcsúsztunk egy banánhéjon. = Nyugati Jelen (Arad), máj. 14./

Geszthy Ferenc dévai várkapitány 1582-ben először fordíttatta románra és nyomtatta ki saját költségén az Ótestamentumot jobbágyai számára, hogy értsék a Szentírást. A Szászvárosi Páliát a második román nyelvű kiadványként tartják ma is számon. – Déván a magyar oktatás 1989-ig végképp elsorvadt. Az 1990-ben megindult magyar iskolát egy évvel később épülethiány miatt felszámolták. Áldozatos munkával Böjte Csaba ferences szerzetes alapított néhány évvel ezelőtt újabb magyar iskolát. Az általa összegyűjtött 402 árvából és szegény gyermekből mintegy 300 Déván, a többi Szászvároson és Szovátán tanul. Hauer Erich, a helyi Traian Líceum néhai aligazgatója két évvel ezelőtt eldöntötte: a város négy iskolájában szétszórt magyar tagozatokat egyesítve állami magyar oktatási intézményt hoz létre. Tanártársaival és szülőkkel alapította meg a Geszthy Ferenc Társaságot, amelynek a dévai magyar iskolaközpont létrehozása a célja. Hauer 38 éves korában hunyt el, anélkül, hogy álmát valóra válthatta volna. Munkáját Varga Károly, a dévai Corvin Kiadó igazgatója folytatja. Tavaly a román költségvetés által pénzelt Communitas Alapítvány segítségével félkész épületet vásároltak. Az Illyés, illetve az Apáczai Közalapítvány támogatásából hozzáláttak az építkezéshez. A központban összesen ötszáz diák tanulhat majd, elsőtől tizenkettedik osztályig. Jövő szeptemberben már ide járhatnának iskolába a dévai magyar gyerekek. Mármint azok, akik nem szociálisan rászorultak, mert azoknak Böjte Csaba atya intézménye nyújt lehetőséget. Winkler Gyula, az RMDSZ Hunyad megyei parlamenti képviselője mindkét intézmény aktív támogatója. Hunyad megye 25 400 lelket számláló magyar lakosának járna egy önálló magyar iskola, jelenleg ugyanis 1300 gyermek tanul különböző óvodák és iskolák magyar tagozatain, de további mintegy ezer románul végzi tanulmányait. 1992-es és a 2002-es népszámlálás között Hunyad megye magyarsága 7200 fővel csökkent. Főképp a nagy ipari vállalatok bezárásával munka nélkül maradt magyarok mentek el – Székelyföldre, Magyarországra, külföldre. Hunyad megye 11 iskolájában folyik oktatás magyar nyelven. Ezek egyike a ferencesek Magyarok Nagyasszonya Magániskolája, ahol csak magyarul tanítanak. A többi tíz világi iskola magyar tagozatain – Déván, Vajdahunyadon, Csernakeresztúron, a Zsil-völgyi bányavárosokban – az elmúlt tanévben összesen 570 diák tanult magyarul. /Tibori Szabó Zoltán: A várkapitány emléke és a kóbor kutya pedigréje. Magyar iskolahelyzetkép a Hunyad megyei szórványban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 4./

25 tanintézményt számolnak fel Hunyadban – Egyelőre nem nyúlnak a Tégláshoz
Ma a dévai Traian Elméleti Líceum mintegy száz diákja vonult házi készítményű transzparensekkel az iskola udvarára, hosszasan skandálva, hogy nem hajlandók más iskolába költözni.
Az oktatási rendszerben előirányzott létszámleépítést ugyanis a tanfelügyelőség néhol iskola-összevonással próbálja megoldani. E folyamat során néhány tanintézmény teljesen megszűnik, sőt az osztályok át is költöznek más iskola épületébe. Ilyen helyzetben lesz ősztől a dévai Traian Elméleti Líceum is, amelynek diákjai az új tanévet a Sabin Drăgoi Pedagógiai Líceumban kezdik.
A tegnapi tüntetés kapcsán azonban Máté Márta, főtanfelügyelő-helyettes elmondta: megyei szinten mintegy 25 tanintézményt kellett összevonni. Ezek között szerepel két dévai líceum is: a Traian, illetve a Grigore Moisil, amit a Horea Középiskola fog bekebelezni.
– Az összevonásokat előzetes egyeztetések nyomán kezdeményeztük. Déván és Vajdahunyadon az önkormányzat ragaszkodott hozzá, hogy szabadítsunk fel néhány iskolaépületet, mert a város képtelen mindegyiket fenntartani. Ezért néztük meg azt, hogy hol van kevesebb diák és kevésbé rendbetett épület, s ennek alapján hoztuk meg a döntéseket. A különleges státusú iskolákhoz, mint például a Sportiskola vagy a Téglás Gábor Iskolaközpont, igyekeztünk nem nyúlni – magyarázza a főtanfelügyelő-helyettes.
Osztályösszevonások azonban utóbbiakban is lesznek. A dévai Téglás Gábor Iskolában egyelőre két-két párhuzamos elemi összevonásáról döntöttek. Ez azonban még változhat őszig. Egyrészt, ha sikerül feltornázni a jelenleg 26-os gyermeklétszámot, másrészt ha a tanügyi elbocsátások kicsit átcsoportosulnak. – Eddig kizárólag a tanintézményeket és a tanári, tanítói állásokat elemeztük, elérve a minisztérium által szorgalmazott 280-as leépítést. Az összevonásokkal kialakuló intézményekben azonban minden bizonnyal fölöslegessé válik néhány állás, hiszen nem kell majd két titkárnő, két adminisztrátor, stb. Miután ezeket az állásokat is racionalizáljuk, akkor valószínű lesz néhány poszt, amit vissza tudunk adni a tanároknak, tanítóknak. Főleg olyan esetekben, ahol az elemi osztályokban a törvény által megengedett 25-ös létszámot túllépve sikerült csak összevonni az osztályokat. Ilyen a helyzet a dévai Téglásban is – mondja Máté Márta.
A kérdés viszont az, hogy az igazgatók biztosítani tudják-e majd a kisebb létszámú osztályok tanítóinak a fizetését, lévén, hogy most már ősztől biztosan alkalmazni fogják a fejkvótás rendszert. – Ez azt jelenti, hogy az iskola a gyereklétszám után kapja a minisztériumi juttatást. Ebből kell gazdálkodni! – hangsúlyozza a tanfelügyelőnő. A csupán dacból, a reális tények figyelmen kívül hagyásával történő tiltakozásokat tehát érdemes megfontolni.
Hunyad megyében amúgy összesen 25 iskolát vonnak össze. Déván az említett tanintézményeken kívül az összes többi iskola érintetlen marad. Vajdahunyadon, illetve a környező falvakban viszont 5 általános iskolát is kénytelenek lesznek felszámolni, az itt tanuló gyermekeket pedig átirányítják öt másik iskolába. A magyar tagozatot ez a fajta összevonás nem érinti. További tizenöt iskola kerül összevonásra a Zsil völgyében is. E folyamat során összesen 280 igazgatói, tanári, tanítói állás számolódik fel. Köztük 20 címzetes állás is. Máté Márta tanfelügyelőnő szerint azonban a címzetes pedagógusoknak ősztől is biztosított a munkahelyük a tanügyön belül. – Előfordulhat, hogy nem sikerül pont azon a településen katedrát kapniuk, de a jelenleg helyettesítők által betöltött állások közül biztosan találnak maguknak megfelelőt – véli a tanfelügyelőnő, aki szerint őszig még sok minden a helyére kell kerüljön az oktatási rendszerben.
Gáspár-Barra Réka. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)