Madárnyelven – csángó délután
A moldvai csángók körében nem nyelvi asszimiláció, hanem nyelvcsere történik, amit csak az tudna lelassítani, netán megfékezni, ha a csángók büszkék lennének a nyelvükre, ha a román részről érkező megbélyegzést nem erősítené a belülről jövő önstigmatizálás – hangsúlyozta Tánczos Vilmos néprajzkutató, egyetemi tanár tegnap délután Sepsiszentgyörgyön a városnapok programjaként tartott, Madárnyelven című előadáson.
A csángók eredetéről szóló rövid felvezetés után az előadó elmondta, a nemzet előtti (prenacionális) identitás – amelynek elemei a katolikus vallás, az államhoz való lojalitás, a helyi és rendi hovatartozás – következményeként a moldvai csángók körében nem annyira fontosak a nemzeti szimbólumok, nincs szerepe a nyelvi eszményeknek, emiatt könnyen elhiszik, ha román részről azt hallják, hogy nyelvük barbár, nevetséges, madárnyelv, olykor pedig maguk tartják úgy, hogy a román az intelligens nyelv, a magyar a parasztnyelv. Az egyik legelismertebb hazai csángókutató a 2011-es népszámláláskor megfigyelt jelenségekről is beszámolt. Többek között elmondta, a moldvai magyar katolikusok nem tesznek különbséget az általuk beszélt nyelv és az identitás között, de anyanyelvként nem jelölhették meg népszámláláskor a csángó nyelvet, mert ilyen nem szerepelt a kérdőíven, magyarnak pedig csak nagyon kevesen vallották magukat, inkább mondják azt, hogy ők olyan románok, akik csángóul beszélnek. Ráadásul a vallásukról többen úgy tartják, román (nem római) katolikus (romano catolic). Jelenleg száznyolcvanötezer katolikus él Moldvában, de negyvenezernél is kevesebben beszélik, illetve értik a magyar nyelvet. Az előadó beszélt arról is, hogy a megélhetés, a munkahely miatt is a román a presztízsnyelv számukra, magyar intézményrendszer és magyar értelmiség hiányában úgy érzik – és jelenleg úgy is van –, a román nyelvvel tudnak érvényesülni, mert „aki Romániában él, az román”.
Tánczos Vilmos a magyar integráció problémás kérdéseit is említette, ami a kulturális, gazdasági, társadalmi különbségek miatt gyakran ütközik akadályokba. Az önálló csángó út is felmerülhet mint a megmaradás alternatív eszköze, ellenben ez esetben megszűnhetnek a támogatások, főként a magyarországiak – véli a szakember, aki a magyar oktatási programra is kitért, amelynek eredménye szerinte nincs arányban a befektetett pénzzel és munkával, de hangsúlyozta, amíg egyetlen gyermek is meg akar tanulni magyarul, ezt a jogot nem szabad megtagadni tőle. A Tipe-Tupa Egyesület által szervezett csángó délután a Százlábacskák Néptáncegyüttes előadásával, valamint Nyisztor Ilona és a pusztinai gyermekek fellépésével folytatódott, este csángó táncházban mulathattak kicsik és nagyok a Fabatka zenekar kíséretében.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Százak a Holnemvolt mesefesztiválon
Nyolcszáznál több résztvevőt vonzott a múlt héten – Benedek Elek születésnapja és a magyar népmese napja körül – első ízben megszervezett Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál.
A hétfőtől vasárnapig tartó, nagyrészt Sepsiszentgyörgyön zajló rendezvénysorozatra a házigazda Tipe Tupa egyesület várakozását meghaladó mértékben jelentkeztek mesekedvelők és a meseterápia iránt érdeklődők: összesen hatszáznál több gyermek és kétszáznál több felnőtt. A következő mesefesztiválra egy évet kell várni, de néhány programot, foglalkozást addig is működtetnek, mert nagy igény van rá. 
A kezdeményezés a Magyar Olvasótársaság felhívására válaszolt, a fő cél a népmeséknek a mindennapokba való visszavezetése volt, a közösségépítés, az olvasássegítés a mesék által – tudatja Szabó Enikő meseterapeuta, a Holnemvolt fesztivál szervezője. Közlése szerint szeptember 26-tól október másodikáig tizenhárom iskolai és ugyanannyi iskolán kívüli tevékenység, öt műhelymunka és két előadás forgott le nyolc helyszínen, hazai és magyarországi szakemberek irányításával. A Cimborák Bábszínház által szervezett Mesebarangoláson 260 sepsiszentgyörgyi óvodás és kisiskolás vett részt, a Metamorphoses alkotó-fejlesztő meseterápiás foglalkozásokon 350, többnyire 11–18 éves diák; ennek első közvetlen eredményeként a Tipe Tupa egyesület heti rendszerességgel biztosít csoportos foglalkozásokat, a Cimborák Bábszínház pedig tavasszal megismétli a mesebarangolást.
Demeter J. Ildikó Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A befektetett munka meghozta a sikert a néptáncegyesületnek
Civil szervezetek versengtek
Immár 5. éve, hogy a közösség elismeréseképpen a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) kiosztja az Év civil szervezete díjat egy arra érdemes, sikeres pályázattal, munkával, tettekkel bizonyító csapatnak. A tegnap a Tein Teaházban tartották a díjkiosztót.
A díjra 11 jelölés futott be a tavalyi év legeredményesebb akcióiból, egyet formai okok miatt nem fogadtak el, a fődíjat a Romániai Magyar Néptánc Egyesület (RMNE) nyerte Mozdulatokba vésett gyökerek nevű projektjével.
Bereczki Kinga CIVEK-elnök tételesen felsorolta a civil szervezetek azon megvalósításait, amelyekkel beneveztek, vagy benevezték őket a díjért: a Salvatore Egyesületet (gyűjtőprogram rászorulóknak), a Kézdivásárhelyi Ifjúsági Szervezetet (Művészeti projekt a város színesebbé tételéért), a Kézdiszékért Egyesületet (Fábián Zoltán-olvasótábor), a László Kálmán Gombászegyesületet (nemzetközi gombásztábor), a Tipe-Tupa Egyesületetet ( Holnemvolt mesefesztivál), a Királypingvin Jégkorongklub Egyesületet (Székely Hokiverbunk), a baróti ZIKE Egyesületet (környezetvédelmi tábor), a Zöld Nap Egyesületet (Zöld Nap suli), a csernátoni Haszmann Pál Közművelődési Egyesületet (Élő múzeum, népfőiskola), végül a Romániai Magyar Néptánc Egyesületet, amely a régi néptáncokat őrző videofelvételek digitalizálását, archiválását végezte el.
A zsűrizést Bereczki Kingán kívül Kotta László, a CIVEK ügyvezető elnöke, Hubbes Kinga, a Caritas helyi fiókszervezetének igazgatója, valamint Tulit Zsombor, az Alpinsport Egyesület képviselője végezte. Az eredményesség volt az első kritérium, amit figyelembe vettek, azaz hány emberre voltak hatással a civilek, de mivel ez nem bizonyult elégségesnek a sorrendfelállításhoz, másodikként a belefektetett időt és energiát értékelték a zsűritagok. A mérlegelésből a néptáncegyesület került ki győztesen, amely a Norvég Alap támogatásával és nagyon-nagyon sok adatközlő, szenvedélyes népdalénekes és -gyűjtő hozzájárulásával több mint 300 órányi fotó-, zene- és táncanyagot gyűjtött be és digitalizált, ugyanakkor azt a www.folkmedia.ro honlapon elérhetővé tette a további kutatás, illetve az érdeklődők számára.
Ahogy a díjat átvevő Imreh-Marton Enikő irodavezető elmondta, legnagyobb pozitívuma e folyamatnak a gyűjtésbe bekapcsolódók szenvedélye volt, amivel „zsákoslag” hordták a feldolgozandó anyagot, míg a legnagyobb negatívuma az elszámolás bürokratikus volta. A projekt ugyanakkor folytatódik, hiszen az RMNE 5 éves fenntarthatósági programot is vállalt, azaz a következő években is elvégzi 30–30 órányi anyag gyűjtését, digitalizálását és archiválását, tehát a szentgyörgyi irodában továbbra is várják azokat, akinek megosztásra váró felvételei vannak.
Bodor Tünde
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Díjazták az év civil szervezetét
Tíz jelölés közül a Romániai Magyar Néptánc Egyesületnek ítélte a Civilek Háromszékért Szövetség (CIVEK) az ötödik alkalommal kiosztott Év Civil Szervezete-díjat. A sepsiszentgyörgyi Tein teázóban átadott oklevéllel és ezerlejes vásárlási utalvánnyal a 2016-ban megvalósított, a CIVEK által legsikeresebbnek vélt programot jutalmazták.
A 2013-ban indított Év Civil Szervezete-díj célja a civil szervezeti munka elismerése és népszerűsítése, amelyet elsőként a Háromszéki Közösségi Alapítvány érdemelt ki a közösségi kártyaprogrammal, a következő esztendőkben az Erdélyi Magyar Ifjak (EMI) kézdivásárhelyi tagozata, a Bolyongó Színházi Egyesület és a Zöld Nap Egyesület nyerte a kitüntetést. Idén tizenegy szervezet pályázott, illetve kapott jelölést külső személy részéről, egy alakulat formai okokból kiesett a megmérettetésből. Bereczki Kinga, a CIVEK elnöke szerint valóban megmérettetésről van szó, hisz a legsikeresebb programokat lebonyolító szervezetek mindenike nagyszerűen teljesítette a vállalt projekteket, a döntő szempont mégis az volt, hogy milyen mértékű volt a feladatvállalás és az elvégzéséhez befektetett munka. A pályázó szervezetek benevezett programjait Bereczki Kinga ismertette, a CIVEK minden részt vevő egyesületet oklevéllel díjazott.
A sepsiszentgyörgyi Salvatore Egyesület téli segítőprogramjával pályázott, amelynek eredményeként kétszáznyolcvan háromszéki családhoz, valamint gyermekotthonokba juttattak el tavaly élelmiszercsomagot 3500 adakozótól összegyűjtött alapanyagból. A kézdivásárhelyi Ifjúsági Egyesület egy esszépályázat legjobb grafikai illusztrációból szervezett kiállítással nevezett be, a Kézdiszékért Egyesület a Fábián Zoltán-olvasótáborral jelentkezett. A Királypingvinek Jégkorong Egyesület a nyári Hokiverbunk játékostoborzó rendezvénnyel pályázott, a Tipe Tupa Egyesület a Hol nem volt mesefesztivált tartja tavalyi legsikeresebb programjának, a baróti ZIKE az iskolások körében szervezett Zöldikék környezetvédő tevékenységével és táborával, a Zöld Nap Egyesület pedig a Zöld nap suliprogrammal nevezett. A csernátoni Haszmann Pál Közművelődési Egyesület a Haszmann Pál Múzeum háttérintézménye, egész évben gazdag hagyományőrző- és oktatóprogramot kínál, amelyeken tavaly mintegy négyezren vettek részt, hétezren látogatták a múzeumot és a múzeumi eseményeket – ismertette a CIVEK elnöke.
Az Év Civil Szervezete cím idei nyertese, a Romániai Magyar Néptánc Egyesület 2015–2016-ban tizenhárom hónapos futamidejű programot bonyolított le Mozdulatokba vésett gyökerek – a romániai magyar kisebbség kulturális szellemi örökségének digitális megőrzése címmel, amelynek célja a magánkézben lévő, eddig feldolgozatlan és a projekt számára felajánlott folklórgyűjtések jegyzékbe vétele, digitalizálása, illetve egy folklórdokumentációs adatbázis létrehozása. A projekt teljes költségvetése 247 485 lej, ennek 90 százaléka az Izland, Lichtenstein és Norvégia által létrehozott EGT Finanszírozási Mechanizmus támogatásából származott, a többi az egyesület önrésze. A feldolgozott anyagokból harminc lemezből álló DVD-gyűjtemény készült, amelyet százhúsz kulturális intézménynek adtak át. Szóban forgó népzene- és néptánc-, valamint fotóadatbázis a www.folkmedia.ro honlap médiatár menüpontja alatt érhető el.
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

AJÁNLÓ
KIÁLLÍTÁS
A kézdivásárhelyi Incze László Céhtörténeti Múzeumban ma 18 órától megnyitják a tordai képzőművészek Színek és formák című kiállítását. Kiállítók: Deleanu Márta festőművész és grafikus, Nagy Anna Mária üvegiparművész, Labancz Cismasiu Ágnes textilművész, Suba László szobrászművész. A kiállítást megnyitja Vetró András szobrászművész. Közreműködik Bagoly Anabella, a Nagy Mózes Líceum tanulója. Házigazda Dimény Attila múzeumvezető.
ELŐADÁS
A Háromszék Táncegyüttes új produkciója, A Csillagösvény népe a Háromszék Táncstúdióban látható ma és holnap 19 órától. Jegyek a sepsiszentgyörgyi kulturális szervezőirodában kaphatók.
MESEFESZTIVÁL
Szeptember 25–30. között a sepsiszentgyörgyi Tipe Tupa Egyesület szervezésében zajlik a Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál, amely a népmesék világára, a bennük rejlő bölcsesség feltárására, hagyományaink, nyelvi és lelki örökségünk felfedezésére hivatott rávilágítani. A fesztiválon minden korosztály megtalálhatja a neki legjobban tetsző programpontot: lesznek közösségi, de terápiás célzatú mesélések is. Több programra előzetes bejelentkezés szükséges, illetve jegyköteles a belépés. Jegyek elővételben 20 lejért a városi szervezőirodában, a Székely Hírmondó sepsiszentgyörgyi és kézdivásárhelyi székhelyén, illetve a helyszínen. Gyerekeknek a belépés ingyenes. Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

Szombaton zárul a rendezvénysorozat
Egy hét a mesék világában
Holnap ér véget a második Holnemvolt Székelyföldi Mesefesztivál. A sepsiszentgyörgyi Tipe Tupa Egyesület által szervezett rendezvény ismét a népmesék világába kalauzolta a gyerekeket, felnőtteket a különböző alkotó-fejlesztő mesés foglalkozások, illetve élőszavas mesemondás révén. Idén a Mesefesztivál átlépte Háromszék határait, Hargita és Maros megyében is felléptek a mesemondók.
Több száz óvodáshoz és iskoláshoz vitték el a mesék bölcsességét a történetmesélők. Ma délelőtt folytatódik az iskolákban, óvodákban zajló mesélés, valamint az előzetes bejelentkezéssel alakult mesecsoportos foglalkozások. 18 órakor a megyeszékhelyi színház büféjében Aranymadár, aranyfészek címmel pajzán népmeséket mond felnőtteknek Szabó Enikő, Metamorphoses meseterapeuta. Furulyázik és énekel: Melkuhn Róbert. Marosvásárhelyen Zalka Csenge nemzetközi mesemondó a Vidám Királyfi és a Lánghajú Lány című előadása látható, hallgatható. 20 órakor a sepsiszentgyörgyi Szimpla ad otthont a Meselángnak, a hajnalig tartó közösségi mesemondásnak, ahol a jelenlévők is elmondhatják saját történeteiket a tábortűz mellett.
Az egyhetes rendezvénysorozat szeptember 30-án mesedélutánnal, a 2017-re meghirdetett rajzpályázat győzteseinek közös kiállításával és a meseíró pályázat díjkiosztó ünnepségével ér véget a Bod Péter Megyei Könyvtárban. A 16 órakor kezdődő esemény élőszavas mesemondással kezdődik.
Némethi Katalin / Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)