Megjelent az erdélyi magyar középiskolások folyóiratának, a kolozsvári Tinivár Kiadó talán legismertebb kiadványának, a Diákabraknak a 100. lapszáma. A tízéves Diákabrak főszerkesztője Molnos Lajos. /Ö. I. B.: Jubiláló Diákabrak. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 15./ A Diákabrak 9500 példányban jelenik meg. Dr. Bartha Zoltán felelős kiadó elmondta, a szerkesztőség négy fiatal taggal bővült. A Tinivár Könyvkiadó fennállása óta 150 könyvet tett le az olvasók asztalára. A 150. könyv: Vöő Gabriella Székely ésszel című könyve, amely tréfás történetek gyűjteménye. Az utóbbi időben napvilágot látott könyvek között van Mészáros József Tömören és lazán című aforizma-gyűjteménye is. Természetbarátok, kirándulók útmutatója lehet Béldi Miklós Az erdélyi havasok című munkája. A történelmi nyomozást kedvelők érdeklődésére számít több kiadvány, például: Szabó Csaba: Gertrudis vére, Dr. Molnárfi Tibor: A Korona, S. Bokor Malvin: Árpád-vér. /Csomafáy Ferenc: Megjelent a Diákabrak 100. száma. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 15./

Megjelent a Keresztes Enikő–Szabó József János által jegyzett könyv, a Székely határőrballada /Timp Kft. Könyvkiadó, Budapest, 2005/, tulajdonképpeni ,,szerzője” Bákay Vilma csíkbánkfalvi asszony – Keresztes Enikő zenetanárnő nagyanyja. Hagyatékában hozzátartozói rátaláltak egy addig titkolt naplóra. A székely asszony három fia különböző harctereken szolgált honvédként. Bákay Vilma három fia közül kettő épségben hazatalált, a harmadiknak csak a halálhíre érkezett meg. Az anyai napló ennek a balladás asszonyi fájdalomnak az írásos rögzítése. A ’89-es fordulat után az Úz-völgyben hagyomány született: veteránok, ezek hozzátartozói és barátai keresik fel minden augusztus 26-án, az úzi szovjet betörés napján a harcok színhelyét. Az Úz-völgyi harcokról dokumentumfilm készült, könyv is született /Sylvester Lajos: Úz-völgyi hegyomlás, H-Press Kft., Sepsiszentgyörgy, 1996/. Ez a hagyományőrzés felkeltette az egyetemi oktatók érdeklődését, több évi levéltári kutatás alapján született meg Szabó József János Árpád-vonal című könyve. A Székely határőrballada egyik kiadója, Keresztes Enikő karmester is, az előadhatóság követelményei szerint tagolta Vilma néni prózai szövegét, és ezt foglalta az asszonykórus által előadott népdalkeretbe. Az alkotás címe: Úzi határőrballada. Szabó József János hadtörténész javasolta, hogy ezt az „énekekkel koszorúzott” naplószöveget készítsék elő nyomdai kiadásra. Keresztes Enikő megírta a vonatkozó család- és kézirattörténetet. Szabó József János hadtörténész megrajzolta a ballada születésének históriai hátterét. /Sylvester Lajos: Székely határőrballada. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 20./

Megjelent a Pohárnyi fény /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/ című, Kolozsváron élő román és magyar költők kétnyelvű antológiája, a városi tanács és polgármesteri hivatal támogatásával. Molnos Lajos szerkesztő, a válogatás összeállítója elmondta: több szempontból is nagy jelentőségű ez a kötet. /F. I.: Pohárnyi fény – Kolozsvári kortárs költők. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 14./

Nemrég jelent meg kolozsvári kortárs költők magyarul és románul írt vaskos antológiája Pohárnyi fény – Un pahar cu lumina /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/ címmel. A kötet megkapta a XV. Lucian Blaga Nemzetközi Fesztivál nagydíját. A kiadványt a kolozsvári városi tanács és a városháza támogatta. A kötetben hatvannyolc magyar és román költő versei kaptak helyet. A válogatás és szerkesztés Molnos Lajos munkája. /Ö. I. B.: Nagydíjas kolozsvári verseskötet. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 22./

Murádin László nemrég megjelent kötetében /Erdélyi magyar családnevek/ a magyar családneveket veszi górcső alá. Munkájában a szerző a Tinivár Kiadó által 1994 és 2002 között kiadott Maturandusok című, az erdélyi magyar nyelven érettségizett diákok névjegyzékét tartalmazó kötetekben meglelhető anyagot dolgozta fel, vagyis nagyjából ötvenezer nevet. A kötetben szó esik a magyar családnevek kialakulásáról, a számba vett családnevek gyakorisági mutatójáról és forrásáról. /Ö. I. B.: Erdélyi magyar családnevek. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 23./

Sorrendben tizenharmadik alkalommal jelent meg a Diákévkönyv, amely ismereteket közöl, ugyanakkor szórakoztat is. Újból a tanév kezdetekor jelentette meg a kolozsvári Tinivár Kiadó. /Ö. I. B.: Megjelent a Diákévkönyv 2006. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 5./

Elődeink /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ címmel jelent meg harmadik kiadásában az a fiatalokhoz szóló kötet, amely klasszikusaink írásait kínálja történelmünk legrégibb korszakától az 1848-as forradalomig. /Elődeink. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 3./

November 4-én, 75. születésnapján köszöntötte olvasói levél dr. Bartha Zoltánt, a Tinivár Lap- és Könyvkiadó alapítóját, aki életét és munkásságát az erdélyi fiatalok támogatására, tanítására, a kiváló tehetségek felkutatására szenteli. Két, évek óta megjelenő folyóirat (Diákabrak, és Géniusz) köszönhető neki, továbbá az ő érdeme a sok erdélyi diák táboroztatása is, a Tinivár Sajtótábor ugyanis nyolcadik évfordulóját ünnepelheti idén. /M. Nagy Enikő: Dr. Bartha Zoltán születésnapjára. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 4./

Megjelent Bartha Zoltán Béni levelei című ifjúsági kötete, a Tinivár Kiadó 150. kiadványaként. /Ö. I. B.: Béni serdülőkori levelei. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 2./

Bánffyhunyadon bemutatták Berkesy Márton: Vadászkalandok /Tinivár Könyvkiadó, Kolozsvár/ című könyvecskéjét. A kötet a vadászkalandok mellett 28 karikatúrát is tartalmaz, humoros szövegű képaláírással. /Barazsuly Emil: Vadászkönyv bemutató Bánffyhunyadon. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 6./

Tizenkettedik alkalommal került forgalomba az erdélyi magyar ballagó középiskolások évkönyve, a Maturandusok. A Tinivár Kiadó folytatja a hagyományt: Erdély 127 iskolája 293 osztálya 7370 ballagójának nevét jelenteti meg. Sőt, ígéri, hogy jövőre megpróbálja összehozni az egész Kárpát-medencei magyarságra vonatkozó ilyen jellegű névsort. /Megjelent a Maturandusok. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 24./

Fülöp István ny. matematikatanár, a Nemzeti kulturális értékeink szolgálatában (Typo-Rex, Gyulafehérvár, 2006) című kötetben hosszú évek szorgalmas gyűjtőmunkájával, a sok kiválasztott szerző írásaival elsősorban az érettségiző ifjúságot szeretné megszólítani. A most megjelent második kiadásban ahhoz a középkorú nemzedékhez is szól, akiknek nem volt alkalmuk magyar irodalmat, történelmet tanulni. Az egyik fejezetben a keresztényi nevelésből ad ízelítőt pozitív példákon keresztül, pl. Márton Áron püspök életén és munkásságán, a Csiha Kálmán püspökkel folytatott beszélgetés, valamint Tőkés László református püspök gondolatai kapcsán. Hatni próbál Farkas Sándor intelmein, illetve Dr. Dávid Gyula, Dr. Csávossy György és Szabó András írásai révén is. A szerző betekintést nyújt nemzetünk néhány fontosabb, meghatározó történelmi eseményébe, majd a két világháború tragikus kihatásait eleveníti fel számos szerző révén. „A nemzeti önazonosság és értékek védelmében” című részben többek között Kós Károly „Kiáltó Szó” című írásából hoz részleteket. Nagyenyed és kollégiumának hagyományőrző szerepéről is szó esik. Az első kiadás 2003-ban jelent meg a Tinivár Kiadó gondozásában Hogyan tovább erdélyi fiatalok? címen. A második kiadásban gazdagodott a kötet, főleg az antológia része. /Bakó Botond: Egy könyv az indulásról, a megmaradásról és a hazaszeretetről. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 14./

A Diákévkönyv immár tizennegyedik alkalommal jelenik meg, a kolozsvári Tinivár Kiadó gondozásában. Megemlékezik az évkönyv az 1956-os magyar forradalom 50. évfordulójáról. Ennek kapcsán pályázatot írt ki a Tinivár, hogy a diákok írjanak a környezetükben élő ’56-os hősökről, illetve arról, milyen kihatásuk volt az akkori budapesti eseményeknek Erdélyben. A másik pályázat témája a kuruc szabadságharc. A beérkezett írásokból is megjelent néhány írás. /Benedek Sándor: Diákévkönyv 2007, tiniknek. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 4./

Nagyenyeden, a Bethlen Gábor Kollégiumban bemutatták a kollégium hajdani diákjáról, Barabás Miklós festőművészről (1810–1898) szóló könyvet, a Magyarországon élő idős író, Solymár József Akinek a történelem ült modellt /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című munkáját. /Bakó Botond: Akinek a történelem ült modellt. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 24./

Megjelent Solymár József Egy név a bitófán /Tinivár Kiadó, Kolozsvár, 2007/ című ifjúsági regénye, melyben az 1848-as szabadságharc egyik kevésbé ismert szereplőjének, Mednyánszky Cézár tábori főlelkésznek állított emléket. Mednyánszky testvérét, Lászlót honvédtisztként az elsők között végezték ki 1849. június 5-én, mivel Lipótvár egyik vezetőjeként nem akarta feladni a várat az ostromló osztrák sereggel szemben. Távollétében báró Mednyánszky Cézár katolikus papot 1851-ben felségsértés vádjával távollétében kötél általi halálra ítélték. /Ö. I. B. : Egy név a bitófán. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 20./

Tizenharmadik alkalommal jelenik meg az erdélyi magyar középiskolai ballagók évkönyve, a Maturandusok, és az idei kiadás újdonságokkal szolgál. A Tinivár Kiadónak erre az évre sikerült növelnie a végzőseik névjegyzékét közzé tevő iskolák számát: immár 127 tanintézmény büszkélkedik „végtermékével”. A kötetben több hazai volt véndiák is közöl útravalót, pl. : dr. Bíró András docens (Partiumi Keresztény Egyetem), Hantz Péter fizikus (Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnöke), Kiss Olivér (a Szabadság főszerkesztője), Tőkés Elek (a Báthory-líceum igazgatója) és Zilahi Csaba (a Kolozsvári Rádió magyar adásának könnyűzenei szerkesztője). /Ö. I. B. : Maturandusok 2007. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 23./

A néhány napja Kolozsváron elhunyt gróf Béldi Miklósra /sz. Dicsőszentmárton, 1925. ápr. 9. – Kolozsvár. 2007. aug. / természettudományi szakíróra emlékezett Fodor Sándor, akit a Bolyai Tudományegyetemen még hallgató korában gyakornokká nevezte ki professzora. Béldi Miklós Szucságon tanított, onnan ment nyugdíjba. A madártannal foglalkozott és még diktatúra éveiben három könyve jelent meg: a 60-as évek elején az Ismerjük meg a madarakat című, tudománynépszerűsítő könyve az Ifjúsági Kiadónál (Dáné Tibor szerkesztői jóvoltából), a Madarász szemmel a Kárpátokban, amelyet 1970-ben adott ki a kolozsvári Dacia Kiadó. Ezt tíz év múlva, 1980-ban követte szintén a Dacia gondozásában a Madárhatározó, majd pedig 1989-ben a Kriterionnál az Élet az erdőben című kötet. 1995-ben a kolozsvári Studium Kiadó jóvoltából megjelent az Egy esztendő a madarak világában című könyve, majd pedig a Kriterion kiadásában, 1999-ben az Európa vízimadarai, végül az ugyancsak kolozsvári Tinivár Kiadó gondozásában Az erdélyi havasok ösvényein című munkája 2005-ben. Összesen tehát nyolc könyvet írt Béldi Miklós. A román kommunista rezsim a magyar nyelvű tudományos jellegű könyvek kiadását rossz szemmel nézte, mert hangoztatta, hogy a tudomány nyelve ebben az országban nem a magyar. Így Béldi Miklós könyvei is csak egyes szerkesztők ügyes politizálása nyomán láthattak napvilágot. Béldi Miklós származása miatt az egyetemen nem folytathatta kutatói munkáját, doktorálni se hagyták. Nemcsak egyetemi állásából távolították el, de az elemi iskolában sem dolgozhatott: Szucságról is eltávolították mintegy négy-öt évre, hogy üzemi munkásként dolgozzon. Béldi nem panaszkodott az őt ért méltatlanságok miatt. /Fodor Sándor: Tiszteletadás. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 25./

Két évvel ezelőtt jelent meg a Tinivár Kiadó gondozásában, az önkormányzat támogatásával a Kolozsváron alkotó kortárs költők kétnyelvű antológiája, Pohárnyi fény – Un pahar cu lumina címmel. Ennek folytatásaként az irodalomkedvelők a kolozsvári prózaírók kétnyelvű antológiáját vehetik kézbe, amelyet A világ nélkülem – Lumea fara mine címmel adott ki a Tinivár. A kötetben 59 román és magyar szerző írásai szerepelnek, minden szöveg mindkét nyelven olvasható. Díjakat is kiosztottak a kötetismertetőn, a kötet legjobbnak ítélt magyar novelláinak szerzői, és az ezzel együtt járó – jelképes – Kós Károly prózadíjnak tulajdonosai Király László és Orbán János Dénes. /F. I. : Kolozsvári prózaírók kétnyelvű antológiája. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Kiss Bitay Éva újabb, főként fiataloknak címzett, olvasmányos biológiai ismereteket népszerűsítő könyve jelent meg, Megszólalnak az állatok /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ címmel. Benne az állatvilág megannyi sajátossága villan fel a kiskorú olvasók előtt. Amikor megszólalnak az állatok. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 14./

Solymár József A hős páncéljában /Tinivár Kiadó, Kolozsvár/ című történelmi kisregénye a fiataloknak és a gyökereiket megismerni szándékozóknak segít. A könyvből Kemény Simon erdélyi nemesifjú önfeláldozásának története kerekedik ki, aki Hunyadi János elkötelezett híveként harcolt és esett el a törökkel szembeni háborúban. Hőstette 1442. március 25-én történt Gáld közelében, amikor a rettegett erdélyi vajda fejére vadászó Mezid bég által vezetett törököket a fiatal hős Hunyadi János páncéljába bújva cselezte ki, így mentve meg vezérét. Könyörtelenül megölték, végül azonban a csatát a muzulmánok vesztették el. Maga Mezid bég is elpusztult, és sok magyar fogoly szabadult fel. /Ö. I. B. : Kemény-lecke, mindenkinek. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 27./

Megjelent a Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon /Timp Kiadó, Budapest/, Balázs-Arth Valéria vaskos, hiánypótló kötete, melyet Budapesten, az Országos Széchényi Könyvtárban mutattak be. A kötetben délvidéki, azaz a történelmi Magyarország első világháború után leválasztott déli részein, majd a volt Jugoszlávia, később Szerbia, főképp a Vajdaság, Horvátország és Szlovénia területén született, élt vagy ma is ott élő, illetve onnan származó és pályájukat külföldön folytató magyar képzőművészek életét és pályáját tárja az olvasó elé a szerző 402 részletes szócikkben. A kötetben azok a művészek is szerepelnek, akik bár nem onnan származtak, hosszabb-rövidebb ideig a Délvidéken éltek. A kötetet Tolnai Ottó esszéje vezeti be. /Délvidéki magyar képzőművészeti lexikon – könyvbemutató. = Népújság (Marosvásárhely), márc. 8./

A középiskolát elvégző diákok számára ismert a Maturandusok című kiadvány, és a véndiákok is szívesen nosztalgiáznak a kötet forgatása közben. Az utóbbi tizennégy évben érettségizők közül ugyanis sokak polcán ott áll ez a könyv, amelynek szellemi atyja Bartha Zoltán, a kolozsvári Tinivár Kiadó igazgatója. „Nagyon nehéz fizikai munkát igényel egy ilyen kötet összeállítása – mondta. – Decemberben, januárban elküldünk egy körlevelet a romániai középiskolákba, amelyben felkérjük az igazgatót, osztályfőnököt, továbbítsák a magyar diákok névsorát, osztályfőnök nevével és a végzősök mottójával együtt.” Az idei kiadás érdekessége az ún. csökkentett létszámú osztályok névsora, amellyel jelentősen bővült a kiadványban szereplő diákok száma – 8620 magyar diák neve, 300 osztály és 128 iskola adatai kerültek sajtó alá. A kiadvány megjelenésének jövő évben esedékes 15. évfordulójára egy olyan Maturandusok-kiadás lát napvilágot, amelyben a Kárpát-medence összes magyar iskolája szerepelni fog – ígérte Bartha Zoltán. A Tinivár rendszeres kiadványai még a 15 éve megjelenő Diákabrak havilap és a kilenc éve kéthavonta megjelenő Géniusz ifjúsági ismeretterjesztő szemle. A Maturandusok adatgyűjtéséből az is kiderül, hogy jelenleg Romániában 128-ra tehető a magyar középiskolák száma, ez lassan állandó szám marad. /Varga Melinda: Maturandusok: nevek és mottók világa. = Új Magyar Szó (Bukarest), máj. 23./

A pákozdi csata 160. évfordulója alkalmából az 1848–49-es szabadságharc eseményeit, történéseit feldolgozó négy könyv jelent meg. A Molnár András által szerkesztett Pártvezér, miniszterelnök, vértanú – Tudományos emlékülés a 200 éve született Batthyány Lajos miniszterelnök tiszteletére című tanulmánykötetet a Zala Megyei Levéltár adta ki. Herman Róbert A Drávától a Lajtáig /Balassi Kiadó, Budapest/ című könyvében tanulmányokat gyűjtött össze a Batthyány-kormány által megszervezett fegyveres erőről. Szintén Batthyány Lajos miniszterelnök tevékenységeit öleli fel Csikány Tamás–Demeter Lajos–Egyed Ákos–Kedves Gyula–Urbán Aladár Székely határőrök /Timp Kiadó, Budapest/ című munkája; a könyve kiemeli az első független, felelős magyar miniszterelnök törekvéseit a honvédelem és az ehhez szükséges hadsereg megszervezésében, megvalósításában. Német György Gál Sándor honvédezredes 1848–1849-es tevékenysége /Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda/ című kötetből az olvasó megismerheti a honvédezredes élettörténetét. /Könyvek az 1848–49-es szabadságharcról. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 1./

Solymár József Imre hercegről készült ifjúsági regénye jelent meg a napokban a kolozsvári Tinivár Kiadó gondozásában. /Ö. I. B. : Imre herceg, kisregényben. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 10./

Az elmúlt hétvégén Kolozsváron a Bolyai Tudományegyetem Történelem-Filozófia Szakán az 1954-ben, az utolsó nemzedékként végzettek találkoztak, és elevenítették fel közös emlékeiket. A tapasztalatok birtokában valamennyien kijelentették: a romániai magyarság soraiban manapság hiánycikk az akkor tapasztalható ún. Bolyai-szellemiség. A Szabadság kérdésére hét történelem-filozófia szakos volt bolyaista diák mondta el gondolatait. Boros Mihály (Szatmárnémeti) emlékeztetett, 1954-ben a szakon nyolc fiú és két lány végzett, közülük hárman már elhunytak. A többiek viszont rendszeresen megrendezték emlékező találkozóikat. Sztranyicki Gábor filozófia professzorként dolgozott Kolozsváron. Ha nem lett volna Bolyai Tudományegyetem, a romániai magyar oktatás óriási veszteségeket élt volna át, vallja. Az egyetem vezetősége lándzsát tört az akkori társadalmi átalakulás – látásmódjuk szerint – pozitív vonatkozásai mellett. Czucza István (Bánffyhunyad) üdvözli a fiatalokat, akik igyekeznek ébren tartani a tüzet, ha nem is tudnak eredményt felmutatni. Szabó Sándor (Bukarest) szerint a Bolyai Egyetem visszaállítására tett eddigi kísérletek nagyon erőtlenek voltak, a magyarországiak teljesen „impotensek” az erdélyi magyarok ügyeinek rendezése terén. Erdélyben még mindig érződik a tömeges félsz. Antal Margit (Kolozsvár) állítja: azt a Bolyai Tudományegyetemet, amely az ő és mások emlékében él, ebben a megváltozott világban már nem lehet visszaállítani. Ma csak magyar-angol egyetemről lehetne szó. Bartha Zoltán (Kolozsvár) a Tinivár Kiadó igazgatója szerint a Bolyai Tudományegyetem feltámasztása a politikum részéről hiú ábránd, azonban a civil társadalom többet tehet az ügy érdekében. /Ördög I. Béla: Gyújtópont – Volt egyszer egy Bolyai Tudományegyetem. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 1./

Keresve sem találhattak volna jobb helyszínt a legújabb Petőfi-kötet bemutatójára, mint a gidófalvi Czetz János-emlékszoba. A háromszéki község leghíresebb szülötte, a szabadságharc legfiatalabb tábornoka, Bem tábornok vezérkari főnöke, majd a szabadságharc után Buenos Airesben az argentin Katonai Akadémiának negyedszázadon át az igazgatója maga is gyakran találkozott Bem főhadiszállásán Petőfivel, noha ennek nem maradt írásos nyoma. Bemutatták Kedves Gyula–Ratzky Rita: Csataterek Petőfije. Dokumentumok, Petőfi-művek hadtörténeti és irodalomtörténeti-poétikai elemzésekkel /Timp Kiadó, Budapest, 2009/ című könyvet. Dr. Kedves Gyula alezredes, a budapesti Hadtörténeti Intézet és Múzeum igazgatóhelyettese és Ratzky Rita irodalomtörténész alaposan tájékozódtak nemcsak a könyvtárnyi Petőfi-irodalomban. A kötet a csatatereket számos korabeli haditérképen és napjainkban készült fotográfián mutatja be. /Krajnik-Nagy Károly: Könyvespolc: Csataterek Petőfije. = Krónika (Kolozsvár), aug. 21./

Kőrösi Csoma Sándorra emlékeztek Nagyenyeden a Bethlen Gábor Kollégium diákjai, tanárai, a vendégek és más érdeklődők. Az Áprily-estek és a Fenichel Sámuel Önképzőkör közös rendezvényét Nagyenyedtől a Himalájáig címmel rendezték. Az nemzetközileg is elismert Fenichel Sámuel Önképzőkör tagjai a budapesti Természet Világa folyóirat 140. születési évfordulóján gyertyát gyújtottak a Kőrösi Csoma Sándor szobor talapzatán. Staar Gula főszerkesztő üdvözlő levelet küldött ez alkalommal „Csoma mai utódainak”, a kis „tudós jelölteknek” és Dvorácsek Ágoston körvezető tanárnak. A kör tagjai magyarországi rendezvényeken 83 díjat nyertek, a Természet Világa diákpályázatain 29-et, és ugyanannyi cikkük jelent meg a lapban. Az esten megjelent Bartha Zoltán, a Tinivár Könyvkiadó igazgatója, aki magával hozta Solymár László 81 éves budapesti író legújabb könyvét, amit Gyalog a halhatatlanságba (Tinivár, Kolozsvár, 2009) címen Kőrösi Csoma életéről írt. Krizbai Jenő történelem tanár tartott előadást az esten Kőrösi Csoma Sándor életéről. Szó esett Jakabos Ödönről is, aki végigjárta a nagy előd útját. /Bakó Botond: Nagyenyed – „Ólmot keresett és aranyat talált” 225 éve született Kőrösi Csoma Sándor. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 17./

Paizs Tibor harmadik országban (1946-2014)
Többet dolgozott, közölt vagy nem közölték, mint amennyit tudunk Róla. Az úgynevezett második Forrás-nemzedékben a legelsők között jelent meg verskötete (Keréknyom, 1968), ám az erdélyi magyar csillagjárás irányítását önhatalmúlag föl-, illetve levállalók sosem számították közénk őt. Más szóval: ő sem tartozott a dédelgetettek közé. Szakiskolát, majd tudományegyetemet végzett, sok képesítetlen munkát is előtte és közben, utána is. Magyarpalatka, a Mezőség szülöttje volt, újságíróskodott több helyen. Valamilyen okhalmaz arra kényszergette, hogy Erdélyét elhagyja 1989 januárjában, Magyarországon állapodott meg, nem messze Budapesttől, Pomázon. Ott már a többséghez tartozott családostól, noha gondosan megismerte a pomázi, betelepült későközépkori szerbek, horvátok immár magyar utódait.
Már szerepelt a Lászlóffy Aladár szerkesztette, jó hírű Vitorlaének antológiában. Könyvei közül említsek meg párat: Barlangrajz, versek, A ceruza kalandjai, gyermekversek, Tollbamondás, Bestiarium, A boldog bűn. Utóbbiak már Magyarországon. Építgette-őrizgette a kapcsolatrendszert Erdéllyel, s igen a reményt is önmagában a visszatérésre. Úgy látszott, könnyebb volt a családot elmozdítani, s menni idegenbe, mint visszafelé. Az otthontól távol is azt végezte, amire hivatottnak érezte magát, amihez tehetsége volt. Könyveket írt (vers, dráma, kisregény, esszé) az újságírás mellett.
A ’90-es évek vége felé kért meg egy alkalommal, nyáron, mondván, ő elkalandozik velem az Erdélyi-érchegységben, Szatmár környékén is, én pedig mutassam meg neki Székelyföldet. Még restelkedett is kissé. Nekivágtunk. Két hét mindkét részről a csodákból. Ragyogott a Hargitán, százéves Lada kocsija is megfiatalodott alattunk. Összegezvén tapasztalatait, megírta Erdélyi prikulicsok című nagyszerű élményregényét. Ezt akkor folytatásokban közölte a sepsiszentgyörgyi Háromszék napilap.
Sokévnyi fizikai szenvedés után költözött harmadik, végleges hazájába 2014. december 17-én. Hamvait januárban helyezik szülei mellé Kolozsváron a Házsongárdi temetőben.
Nyugodjék meg immár békességben!
Czegő Zoltán
Paizs Tibor: Erdélyi prikulicsok. Egy honfoglaló garabonciás álomlátása /Timp Kiadó, Budapest, 2008/
Paizs Tibor Magyarpalatka, 1946. február 26.–Pomáz, 2014. december 17.
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely)

A baróti Tortoma kiadó új könyvét mutatják be Udvarhelyen
A Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont székhelyén (Székelyudvarhely, 1918. December 1. utca 9. sz., 2. emelet) február 25-én, szerdán 19 órától Szabó János József Székelyföld körkörös erődítése 1940–44 című kötetét mutatják be.
Az eseményen Demeter László, a baróti Tortoma Könyvkiadó igazgatója legújabb kiadványaikat ajánlja, Szabó János József (Dabas, Pest megye) pedig vetítettképes előadás keretében ismerteti könyvét. A kötet a helyszínen megvásárolható (25 lej), a szerző dedikál. Az eseményt Hargita Megye Tanácsa, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont a Tortoma Könyvkiadóval közösen szervezi.
A szerző a kötet előszavában így összefoglalja össze annak tartalmát:
„Könyvemben a második bécsi döntés utáni négy esztendő történései közül Székelyföld katonai védelemre való felkészítését vizsgálom. Ez a könyv lényegében a 2002-ben megjelent Árpád-vonal című (Timp Kiadó) könyvemnek a folytatása, mert nem szakítható ki abból a nagy országerődítési munkálatból, amelyet a két világháború közötti időszakban a magyar hadvezetés végzett. Az Északkeleti- és Keleti-Kárpátokban kiépített magyar erődvonal a háború kezdetére torzó maradt, mert a déli szárnyán ott volt a székelyek földje sérülékenyen körbezárva az ellenséges Romániával. Mindössze egy 70 kilométer széles »híd« kötötte össze az ország nagyobbik részével, ami igen messze volt.
Erődíteni kellett tehát, mert aki gyenge, az erődítéssel teszi biztonságosabbá otthonát. Pedig a magyar politika erősnek érezte magát, mert támadó akciókat tervezett, de gyenge is volt, mert erődített. Az Árpád-vonal kutatása során számos olyan forrás került a kezembe, ami nem tartozott szorosan a nagy erődvonal történetéhez, hanem Székelyföld körkörös erődítésére vonatkozott. Most jött el az idő, hogy ezeket a kutatási eredményeket közreadjam.”
maszol.ro