Az elmúlt időszakban Kolozsváron ijesztő mértékben elszaporodtak az erőszakos cselekedetek: egyre-másra érkeznek a hírek gyűlöletkeltő falfirkákról, utcai verekedésekről, magyarverésekről. Ezekre rendszerint hétvégén, sötétedés után kerül sor. Néhány hét leforgása alatt a városban több ilyen eset történt: március 15-én fényes nappal megverték Lészai Lehelt, az Apáczai Csere János Elméleti Líceum diákját, április 19-én hajnalban nemzetisége miatt megverték Ambrus Istvánt, a Paprika Rádió műsorvezetőjét és társait, április 20-án pedig a Tóközben két magyar lányra támadt egy férfi. A rendőrség arra buzdít mindenkit: tegyen feljelentést, különben nem indíthatnak nyomozást. Az egyre gyakoribbá váló utcai bántalmazások kérdése felvetődött a jogilag be nem jegyzett, konzultatív jellegű Területi Közbiztonsági Hatóság (ATOP) április 24-i ülésén is, amelynek tagjai a megyei tanács, a Kolozsvárhoz közeli települések (például Mócs, Kisbács, Kajántó, Apahida, Szászfenes, Erdőfelek) képviselői, a megyei rendőrparancsnokság, valamint egyes civil szervezetek. Boros János kolozsvári alpolgármester felvetette a megyeszékhelyen egyre gyakoribbá váló magyarveréses és utcai erőszakos eseteket is. Arra kérte az érintett intézmények képviselőit, hozzanak intézkedéseket a közbiztonság javítása érdekében. Ioan Pacurar megyei rendőrparancsnok reagált a felvetésre. Emlékeztette a jelenlevőket, hogy a március 15-i incidenst követően a rendőrségnek sikerült azonosítania a tetteseket, a többi esetben pedig operatív ügyintézést helyezett kilátásba. Boros János bejelentette, hogy összehívja a városi közbiztonsági bizottságot, a helyzet mélyrehatóbb elemzése érdekében. Raluca Seucan, a Kolozs Megyei Rendőrség szóvivője szerint nem lehet egyértelműen kijelenteni, hogy az elmúlt időszakban több utcai verekedés történt. Csoma Botond városi tanácsos szerint növelni az éjszaka folyamán szolgálatot teljesítő rendőrök számát. Az RMDSZ és az MPP közös panaszvonal létrehozását javasolta. /Erőszakhullám uralkodott el Kolozsvár belvárosán. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 25./ A választások küszöbén rendszeresen felerősödnek Kolozsváron a magyarellenes érzelmek, és sokasodnak a magyarverések, mintha valami megfélemlítési szándék munkálna a háttérben – fejtegette László Attila megyei RMDSZ-elnök, szövetség kolozsvári polgármesterjelöltje. /Benkő Levente: A járőrök olcsóbbak a kameráknál? = Krónika (Kolozsvár), ápr. 25./

MPP: rendőri túlkapás történt
Rendőri túlkapásnak tartják, és a megyei tanács mellett működő Területi Közrendészeti Hatóságtól kérik a múlt hét végi villámcsődületen részt vevő hat fiatal meghurcolásának kivizsgálását – jelentette be Kulcsár-Terza József, az MPP háromszéki szervezetének elnöke, aki a hatóság csütörtöki összejövetelén hivatalos formában is megfogalmazta kifogását.
Múlt szombaton a Hatvannégy Vármegye ifjúsági szervezet kezdeményezésére hat fiatal vonult a Kaufland elé, és a helyi termékek vásárlására, a székely gazdák ily módon történő segítésére igyekeztek felhívni az arra járók figyelmét. Villámtüntetésük itt gond nélkül zajlott, de a Billa előtt szinte el sem foglalhatták a helyet, amikor kiszállt a rendőrség, bekísérték őket, több órán át vallatták, ujjlenyomatot vettek, fényképet készítettek. „Úgy bántak velük, mint valami bűnözőkkel, pedig semmi törvénytelent nem tettek” – véli Kulcsár-Terza József. Az ilyen jellegű villámcsődületekre nem kell engedélyt váltani, különben magánterületen voltak, amelynek tulajdonosa nem tett feljelentést, egyértelműen rendőri túlkapásról van szó – érvelt. Azért fordulnak a közrendészeti hatósághoz, mert annak egyik feladata éppen az ilyen panaszok kivizsgálása – mondotta.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Meghurcolták, de nem indítanak eljárást (Villámtüntető fiatalok)
Ügyészségre továbbította a Kovászna megyei rendőrség a helyi termékek népszerűsítéséért villámtüntetést szervező s emiatt a hatóságok által bekísért fiatalok ügyét, diszkriminációra való felbujtással vádolták őket, ám az ügyészség a dokumentumok tanulmányozása után elutasította a vádemelést – tájékoztatott Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt háromszéki szervezetének elnöke.
A Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) sepsiszentgyörgyi csapata április 20-án vonult ki a Kaufland nagyáruház bejáratához, Ébredj, székely, Vedd és vidd a hazait, Vásárolj székelyföldi üzletben hazai terméket, Székely termék = munkahely feliratú táblákkal próbálták ráébreszteni az arra járókat, hogy ne a multiknál költsék pénzüket, inkább a helyi termelőket, gyártókat, kisebb boltokat támogassák.
A HVIM további három nagyáruháznál tervezett hasonló megmozdulást, de csak a második helyszínre értek el, a Billa elől a hat fiatalembert bekísérték a rendőrségre. A hatóság akkor azzal magyarázta lépését, hogy engedély nélkül tiltakoztak, holott villámtüntetéshez nincs szükség hivatalos jóváhagyásra. Több mint négy órán keresztül benn tartották, bűnözőkként kezelték őket: nyilatkozatot írattak velük, rögzítették ujjlenyomatukat, lefényképezték. Egy héttel később Kulcsár-Terza József, az MPP megyei elnöke a Területi Közrendészeti Hatóságtól kérte a hat fiatal meghurcolásának kivizsgálását, a testület napirendre tűzte az ügyet, meghívta az érintetteket, de az ülésről a megyei rendőrparancsnok kérésére végül mégis kiutasították őket. Azóta sem kaptak értesítést semmilyen döntésről.
Időközben az is kiderült, a rendőrség továbbította az ügyészségnek a fiatalok iratcsomóját. Kulcsár-Terza felháborítónak tartja, hogy míg Kolozsváron a honvédemlékművet festékkel leöntőket csak 100–500 lejes bírsággal fenyegetik, addig a magyar fiatalokkal szemben ilyen eljárást folytatnak. Emlékeztetett, pártja már több éve kéri idevalósi, a helyi körülményeket jól ismerő rendőrparancsnok kinevezését, úgy vélik, akkor talán elkerülhető lenne az ilyen visszaélés.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Rendőrökkel verekedett a bölöni polgármester
Hatósági közeg elleni erőszak vádjával indult eljárás Bölön község polgármestere ellen, miután – a megyei rendőrség állítása szerint – néhány társával bántalmazta a helyi rendőrség két képviselőjét. Az elöljáró cáfolja a rendőrség állításait.
Rendőrverés miatt hatóság elleni erőszak vádjával indult eljárás Sikó Imre bölöni polgármester és társai ellen – közölte csütörtökön a Kovászna megyei rendőrség. Nicoleta Marin sajtóreferens elmondta: négy személy támadta meg a rendőröket a háromszéki község rendőrőrse előtt 19 óra körül. Ököllel ütlegelték, egyikük pedig egy nyakkendővel fojtogatta az egyik rendfenntartót. A rendőrök egyike felszólította a támadókat – köztük Sikó Imre polgármestert –, hogy hagyják abba az erőszakoskodást, majd könnygázzal fújták le a támadókat, ezt követően pedig erősítést kértek Sepsiszentgyörgyről. Kovászna megye rendőrparancsnoka, Ion Popa is megerősítette, hogy a rendőröket verő egyik személy Sikó Imre bölöni elöljáró volt. A rendőrparancsnok elmondta: miután a bántalmazott rendőrök elhagyták a helyszínt, a polgármester három másik személlyel a bölöni rendőrőrsre ment utánuk, ahol ismét erőszakosan viselkedtek. A bölöni polgármestert és társait csütörtökön őrizetbe vették.
Az incidens tanúja volt Gáj Nándor megyei tanácsos is, aki a Székelyhon portálnak úgy nyilatkozott, tudomása szerint régóta megromlott a kapcsolat a település elöljárója és az ott szolgálatot teljesítő rendőrök között. „A szerda esti konfliktust megelőző délután Bölönben tartották meg a Kovászna megyei Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP) ülését, ahol Sikó Imre polgármester és a közbirtokosság elnöke is felrótta a rendőröknek, hogy szemet hunynak a nagyméretű falopások fölött, viszont a bölönpataki romákat 2-3 szál fáért több száz lejre büntetik, de ugyanígy borsos pénzbüntetéssel sújtják azokat, akik láthatósági mellény nélkül közlekednek biciklivel. Gáj Nándor szerint a kétórás ülést követően a bölöni rendőrök az utcán állították meg a polgármestert, számon kérték az ülésen elhangzottakat, és az őrsre akarták kísérni. Ekkor a közbirtokosság elnöke kelt a polgármester védelmére. Gáj Nándor hangsúlyozta, hogy Sikó Imre bölöni polgármester és az incidens többi résztvevője ötven éven felüli személy, akik kórházi kezelésre szorultak, a rendőröknek velük ellentétben „csak kicsit összegyűrődött az egyenruhájuk”. Sikó Imre csütörtökön cáfolta a rendőrség állításait, elmondása szerint a rendőrök támadtak rá és társára. Bölön polgármestere a Székelyhon portálnak úgy nyilatkozott: a közrendészeti hatóság ülését követően házigazdaként megvendégelte a résztvevőket, ahol ő is fogyasztott italt. „Ezt követően hazafelé tartottam az erdei úton, amikor észrevettem, hogy a főút mellett várnak ránk a rendőrök. A vacsora alatt én is fogyasztottam szeszes italt, ezért visszafordultam, hogy megkérjem az egyik jogosítvánnyal rendelkező fiatal roma gyereket, hogy vigyen haza. Igen ám, de erre már ott termett a két rendőr, és mire észbe kaptam, már a földön feküdtem – részletezte a történteket Sikó Imre. – Az előttem haladó gépkocsiban ülő tanácsosok észrevették, hogy lemaradtam, visszatérve, ők szabadítottak ki a rendőrök kezéből. A bátyámat, aki közbirtokossági elnök és tanácsos is, a parancsnokhelyettes leütötte. Közben a környéken lakó romák kezdtek gyülekezni, így a rendőrök gyorsan eltűntek” – tette hozzá. Az incidenst követően az elöljáró bement a rendőrségre, hogy tisztázzák a helyzetet, de elmondása szerint ott is hasonló fogadtatásban volt része. „Újra megütöttek és könnygáz spray-vel is szembefújtak. Közben több tucat maszkos rendőr is megjelent a helyszínen. Rajtam nem látszanak ütésnyomok, de a bátyámon tisztán kivehető zúzódások vannak” – tette hozzá. Sikó Imre elmondta: 1986-tól dolgozik a közigazgatásban, kezdetben titkárként, polgármesterként harmadik mandátumát tölti, de ilyen bánásmódban még soha nem volt része.
Gyergyai Csaba
Krónika (Kolozsvár)

Tamás Sándor: kiállunk Sikó Imre mellett
Tamás Sándor Kovászna Megye Tanácsának elnöke pénteken levélben fordult Radu Stroe belügyminiszterhez, Bokor Tóth Orsolya Kovászna Megye vezetőügyészéhez, Ion Popa Kovászna megye rendőrparancsnokhoz és Calinic Sabin Megyei Közrendészeti Hatóság (ATOP) elnökéhez, hogy vizsgálják ki a bölöni eset előzményeit is.
Mint arról már beszámoltunk, három személyt gyanúsítanak azzal, hogy jogsértést követtek el november 20-án, szerda este Bölön községben, akik a helyi rendőrökkel kerültek összetűzésbe, amely során fizikai bántalmazásra is történt. A konfliktus részese volt a bölöni polgármester is, aki szerint nem ők voltak a bántalmazók.
„Döbbenettel vette tudomásul Kovászna Megye Tanácsa, hogy szerdán a Megyei Közrendészeti Hatóság soros ülése után történt események atrocitásba fulladtak. Sikó Imre Bölön község polgármestere, valamint testvére és egy helyi fiatal tanácsos esetében fogva tartást rendelt el az ügyészség” – közölte Kovászna Megye Tanácsának sajtóirodája. Hangsúlyozták: a történések kapcsán Kovászna Megye Tanácsának elnöke, Tamás Sándor pénteken levélben fordult az illetékesekhez, hogy vizsgálják ki a mostani atrocitás előzményeit is.
„Az eddigi sokéves tapasztalat azt mutatta, hogy Bölön község a rendkívül bonyolult etnikai összetétele ellenére (45,68% roma, 35,82% magyar és 13,68% román) Sikó Imre polgármester tíz éves községvezetői munkája eredményes volt. Az elöljáró, a 2 859 lélekszámú közösség bizalmát és támogatását élvezi évek óta” – áll a közleményben. Tamás Sándor az ügy kapcsán elmondta, hogy a szerdai történetnek egy hosszabb előzménye van, ezért is fordult a hatóságokhoz, arra kérve őket, hogy azt is vizsgálják ki a nyomozás során. „Kiállunk Sikó Imre és társai mellett, arra kérünk minden bölöni lakost, hogy félelem nélkül segítse információival az ügy tisztázását.” – nyilatkozta a megyei önkormányzat elnöke.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro

Erdővidéki polgármesterek a községvezető mellett
Kiállnak az erdővidéki polgármesterek a huszonkilenc napos előzetes letartóztatásba helyeztett Sikó Imre mellett. Az elöljárók azt kérik, hogy Sikó szabadlábon védekezhessen, ennek érdekében már félezer aláírást gyűjtöttek össze. Mint mondták, hisznek a bölöni polgármester ártatlanságában és a román igazságszolgáltatásban.
Bölön község polgármestere, valamint a közbirtokosság vezetője és annak fia – szerda este – egy tettlegességig fajuló nézeteltérésbe keveredett a bölöni rendőrőrs vezetőjével és annak helyettesével.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke és az RMDSZ megyei vezetője, Klárik László, Sepsiszék-Erdővidék szenátora, Márton Árpád, parlamenti képviselő, Váncza Tibor, az RMDSZ erdővidéki ügyvezető elnöke, az erdővidéki polgármesterek és egy bölöni tanácstag is részt vett azon a hétfői sajtótájékoztatón, melyet a Sikó- ügy kapcsán tartottak.
„A rendőrség hitele válságban van. Sok esetben a rend őrei azt a látszatot keltik, hogy nem a közösség érdekeit védik. Előbb-utóbb megtörtént volna ez az eset, ha nem itt, máshol. A rendőrséggel szemben a helyi közösségek többször megfogalmazták már panaszaikat” – mondta Klárik László, Sepsiszék-Erdővidék szenátora. Leszögezte, elvárják, hogy tegyenek rendet, mert visszás a helyzet „ha egy jogállamban, a közösség által megválasztott elöljárónál nagyobb becsülete van egy kihelyezett rendőrnek”.
Tamás Sándor hangsúlyozta, a történelem nem szerdán kezdődött és ennek tudatában fontos kivizsgálni az előzményeket. Ebben az esetben az ügy nyilvánossá tétele segíthet a legtöbbet. Az elöljáró rámutatott, hogy ha a lakosság félelem nélkül együttműködik és vállalja tanúvallomását, az ügyben nagy előrelépés történik. Bölön községnek a rendkívül bonyolult etnikai összetétele ellenére (45,68% roma, 35,82% magyar és 13,68% román) Sikó Imre polgármester tíz éves községvezetői munkája során közösség bizalmát és támogatását élvezte. Hodor Béla, Bölön alpolgármestere elmondta, hogy eddig mintegy 550 aláírás gyűlt össze azért, hogy Sikó szabadlábon védekezhessen.
Ugyanakkor Márton Árpád arról tájékoztatott, „ahhoz, hogy valaki előzetes letartozásba kerüljön, három tényező – illetve ezek egyike kell fennálljon: az illető újabb bűncselekményt fog elkövetni, mint egy bűnszövetség tagja megszökhet az országból, illetve fennáll a veszélye, hogy eltünteti a terhelő bizonyítékokat”. Ebben az esetben itt egyik tényező sem áll fenn – nyomatékosította Márton. Viszont azt, hogy a rendőrök nincsenek felfüggesztve és nyomást gyakorolnak a lakosságra, az egyik tanácsos és az alpolgármester is megerősítette. „Miért nem foganatosítják ugyanazokat az intézkedéseket a rendőrök ellen is, mint a polgármester ellen?” – tették fel a kérdést. Az erdővidéki polgármesterek is úgy vélekedtek, hogy nincs megfelelő kommunikáció az önkormányzatok és a rendőrség, illetve a re rendfenntartók és a lakosság között. Kérik, hogy az incidensben szereplő rendőröket helyezzék el Kovászna megyéből.
Váncza Tibor hangsúlyozta, hogy Sikó Imre nem egy köztörvényes bűnöző, hanem egy harmadik mandátumánál lévő, nyugodt, kiegyensúlyozott ember, aki „nem érdemli meg ezt a procedúrát, amin átesik”. Az erdővidéki polgármesterek, helyi önkormányzati képviselők és Orbán Bara Gábor, a Területi Közrendészeti Hatóság titkára számolt be az eset előzményeiről.
Az elöljáró és a rendőrőrs vezetője közötti viszony régóta feszült, mert az őrsvezető szigorúan kezeli a kihágásokat, azonban sok esetben nem tett eleget hivatali kötelességeinek és tizenkét évig használta jogtalanul, ingyen az orvosi szolgálati lakást. Ez utóbbi esetben törvényszéki felszólítást kapott a kiköltözésre. A kifogások orvoslásáért november 20-án megszervezték a rendőrséget felügyelő Területi Közrendészeti Hatóság ülését, ahol Sikó Imre, a közbirtokosság elnöke és a roma közösség képviselői is felrótták a sérelmeiket a rendőröknek. A tettlegesség azután következett be.
Orbán Bara Gábor, a rendőrséget felügyelő hatóság titkára bemutatta azt a 32 tanúvallomást tartalmazó iratcsomót is, melyben szemtanúk számolnak be a tettlegesség előzményeiről. Eredetileg mintegy hatvan vallomástevő jelentkezett, de egy részüket feltételezhetően megfélemlítették. Olyan panaszokról is tudomást szerezhettünk melyekben a rendőr elkobozta egy illető favágógépét és csak 700 lej ellenében válthatta ki, egy másik személy a személyazonosságiját válthatta meg 200 lejért. „Tény, hogy a törvény előírja, hogy a személyazonossági igazolványt mindig magunknál kell tartanunk, de egy, a kaszájával a mezőre induló embert biztos nem lehet leigazoltatni. Megbüntetni lehet” – magyarázta Bara.
Racolta Alexandru bölöni önkormányzati képviselő szerint ötven éve nem volt konfliktus a nagyon színes etnikumú községben, így a közösség felháborodott a történések kapcsán. Az atrocitásnak vannak szemtanúi, de megfélemlíthetők, mert a rend őrei nincsenek felfüggesztve. Ott járőröznek Bölön utcáin – hangzott el.
Sikó megfellebbezte a 29 napos előzetes letartóztatásról szóló ítéletet, az ügyben november 26-án délelőtt születik döntés – tudtuk meg a törvényszék munkatársától. Tóth Zsigmond rendőrségi szóvivő közölte, hogy a bölöni rendőrök ellen nem érkezett feljelentés. A rendőrségen belső kivizsgálás folyik az ügy kapcsán.
Szabó Enikő
Székelyhon.ro

Kulcsár: a rendfenntartók a Noua Dreapta partnereiként viselkedtek
A vasárnap Sepsiszentgyörgyön felvonuló Noua Dreapta (Új Jobboldal) szélsőséges román szervezet tagjai partnerére talált a háromszéki rendőrségben, csendőrségben, és a prefektúrában, állapította meg keddi sajtótájékoztatóján Kulcsár Terza József. A Magyar Polgári Párt (MPP) Kovászna megyei elnöke elítéli a hatóságok vasárnapi viselkedését, mert szerinte kettős mércét alkalmaztak, támogatták a román szélsőségesek magyarokat provokáló felvonulását, és eljártak az ellentüntetést szervező Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom két tagja ellen.
Kulcsár Terza József szerint látni lehetett, hogy amikor két Noua Dreapta-s fiatal meg akarta rongálni a központi parkban felállított székely zászlót, a csendőrök megakadályozták ugyan, de átkarolva vezették tovább őket és összemosolyogtak. A polgári párt háromszéki elnöke szerint Dumitru Marinescu prefektus állítása ellenére, világosan látszott, hogy az Új Jobboldal tagjai nem ünnepelni érkeztek Sepsiszentgyörgyre, hanem a helyi magyar lakosságot akarták provokálni, és többek között azt kiáltották, hogy „kifele a magyarokkal az országból”.
Kulcsár Terza szerint a prefektus, a csendőrség és rendőrség megakadályozhatta volna a Noua Dreapta tagjainak felvonulását, hiszen tudtak az érkezésükről, és Antal Árpád polgármester, a helyi önkormányzat magyar és román tanácstagjai, de a helyi román politikum is elhatárolódott a szélsőségesek jelenlététől.
Az MPP háromszéki elnöke bejelentette, hogy a vasárnapi incidens miatt feljelentést tesz Kovászna megyei Közrendészeti Hatóságnál (ATOP), arra kéri annak tagjait vizsgálják ki az esetet, és tegyenek meg mindent a megyei önkormányzat, illetve a csendőrség és rendőrség jó együttműködése érdekében, jelenleg ugyanis rossz a kommunikáció ezen intézmények között. Kulcsár Terza József szerint ez az eset is bizonyítja, hogy Kovászna megyében a csendőrség és rendőrség élén helybéli – magyar vagy román – parancsnokra lenne szükség, olyan személyre, aki érti a helybéliek gondolkodásmódját és ismeri a helyi jellegzetességeket. Bedő Zoltán, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) sepsiszéki ügyvezető elnöke keddi sajtótájékoztatón kifejtette megengedhetetlen, hogy a román fasiszta szervezet, a Noua Dreapta tagjai Sepsiszentgyörgy utcáin masíroznak, és azt kiabálják, hogy „ki a magyarokkal az országból” és, hogy „a román nyelv az egyetlen uralkodó”. Bedő Zoltán hibának tartja, hogy a csendőrség percekig egymás mellett tartotta a Noua Dreapta és a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Szervezet tagjait, majd a csendőrök minden előzetes felszólítás nélkül rárontottak a magyar fiatalokra, vasalt bakancsaikkal rugdosták, botjaikkal szurkálták őket. A helyszínen jelen lévő néppárti politikus szerint a dulakodás az miatt alakult ki, hogy a csendőrük egy része a járdára taszította, másik része pedig a járdáról lefele tolta a magyar ellentüntetőket, így azok „két tűz közé szorultak”, az esetet videofelvételen is rögzítették.
Bedő Zoltán szerint a rendfenntartók súlyos különbségeket tettek, míg az egyik csoportnak minden meg volt engedve, a másik ellen erőszakosan léptek fel. Az EMNP háromszéki szervezete felajánlja a jogi segítségnyújtást a két megbírságolt magyar fiatalnak, és fontolóra veszi, hogy feljelentést tesz a Noua Dreapta tagjai ellen, mondta Bedő Zoltán.
Kovács Zsolt
www.slagerradio.ro
Erdély.ma

A román nemzeti ünnepen tüntetne az MPP
Autonómiatüntetést szervezne Sepsiszentgyörgyön december 1-jén a Magyar Polgári Párt (MPP) – jelentette be kedden Kulcsár Terza József.
A szervezet Kovászna megyei elnöke (képünkön) közölte, pártja engedélyt kért a sepsiszentgyörgyi önkormányzattól arra, hogy Románia nemzeti ünnepén 11 és 15 óra között a Mihai Viteazul téren – a sepsiszentgyörgyi román közösség szimbolikus terén – felvonulást szervezzenek, melynek keretében emlékeztetni szeretnének az 1918. december 1-jén Gyulafehérváron elfogadott kiáltványban a nemzeti kisebbségek számára megfogalmazott ígéretekre.
Emlékeztetett: a gyulafehérvári nagygyűlésen közfelkiáltással elfogadott dokumentum autonómiát és anyanyelvi ügyintézést, igazságszolgáltatást ígér az erdélyi nemzeti kisebbségeknek „Nem akarjuk megsérteni a Székelyföldön élő románokat, de az nincs rendben, hogy mi mindig hallgatunk, szenvedünk, mások pedig röhögnek rajtunk” – mondta Kulcsár Terza, aki szerint ezzel a lépéssel kivédik, hogy december elsején a magyarellenes Új Jobboldal (Noua Dreaptă) provokáljon Sepsiszentgyörgyön.
Az MPP egyébként feljelentette Területi Közrendészeti Hatóságnál (ATOP) az Új Jobboldalt a tavalyi december elsejei felvonulásuk miatt, a napokban azonban azt a választ kapták, hogy a csendőrség és a rendőrség értékelése szerint nem történt rendbontás. Amint arról beszámoltunk, tavaly a román nemzeti ünnepen csendőrkordonnal kellett szétválasztani a szélsőséges román ifjúsági szervezet tagjait és az ellenük tüntető magyar fiatalok csoportját.
A politikus továbbá emlékeztetett, a brassói táblabíróság ítélete értelmében a polgármesteri hivatal el kell távolítsa az Erzsébet parkban tavaly június 4-én, a trianoni megemlékezésen az MPP által felvont székely zászlót. „Felháborítónak tartom a döntést, Románia európai uniós tagállam, de nem tiszteli az alapvető emberi jogokat. Brüsszelben, Strasbourgban senkit nem zavar a székely zászló, itt pedig a parkban sem engedélyezik a lobogó felvonását” – mutatott rá Kulcsár Terza József.
Bíró Blanka. Székelyhon.ro

Panaszáradat a prefektúra ellen
Jelezzünk a román hatalomnak, hogy vagyunk – mi, magyarok, székelyek –, vegyék figyelembe akaratunkat, nem tudnak letiporni – szögezte le Kulcsár-Terza József, a Magyar Polgári Párt frakcióvezetője Kovászna Megye Tanácsának tegnapi soros ülésén.
Az ülésen formalitásnak tűnő napirendi pont következett: a megyei tanács égisze alatt működő Területi Közrendészeti Hatóság összetételében kialakult személycserére kellett rábólintani. Jogszabály rendelkezik a testület összetételéről, egyik tag a mindenkori kormánymegbízott-helyettes. Georgeta Gheorghiu alprefektusi mandátuma megszűntével a kormány Sebastian Cucut nevezte ki a tisztségbe. Kulcsár-Terza József hozzászólásában elmondta, semmi kifogása Cucu személye ellen, de a prefektúra intézményével szemben igen: üldözi szimbólumainkat, megtámadja határozatainkat, valótlanságot közvetít a kormánynak. Utóbbi állítását példákkal támasztotta alá: a székelyek nagy menetelése után azt jelentették, hogy tizenötezren voltak, miközben több mint százezren vettek részt az eseményen; Románia nemzeti ünnepének lejárta után azt jelentették, rendben zajlottak az események, miközben zavargások voltak (utalás az Új Jobboldal zajos felvonulására és az ellentüntetésre – szerk. megj.). Jeleznünk kell a román hatalomnak, hogy vagyunk, vegye figyelembe akaratunkat – mondotta az MPP-s vezérszónok, arra kérve a magyar pártok képviselőit, jelezzék a hatalomnak, hogy nem tud letiporni, s ne szavazzák meg a határozatot. Hozzáfűzte: az MPP-s tanácstagok tartózkodnak a szavazáskor.
Tamás Sándor, a megyei tanács RMDSZ-es elnöke egyetértett azzal, hogy a prefektúra intézményével gondok vannak, a jelképek üldözéséről legutóbb Kézdivásárhely kapcsán lehetett hallani. Arra kérte a korábbi szónokot, mondja el románul is felszólalását, hogy a román kollégák is értsék. Kulcsár-Terza József kijelentette: amikor majd autonómia lesz, a magyar nyelv hivatalossá válik, s nem kell majd fordítani. Különben, a közigazgatási törvény értelmében a tanácselnök kötelessége a fordítás biztosítása – fűzte hozzá. Tamás Sándor válaszában pontosított: amikor autonómia lesz, akkor is két nyelven fog lezajlani a közgyűlés. A tárgyra térve javasolta, szavazzák meg a határozattervezetet, mert törvény szabályozza a Területi Közrendészeti Hatóság összetételét. Végül az MPP-s és néppárti tanácstagok tartózkodása mellett a többségi RMDSZ-es és román képviselők voksával a testület elfogadta a határozatot.
Szekeres Attila, Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Politikamentes törvénykezést
Szükség van az egyensúlyra
Az év utolsó hetében, eddig még nem tisztázott okok miatt, leváltották Vasile Liviu Oprea prefektust, akinek a helyét Lucian Goga vette át. Annak ellenére, hogy az RMDSZ kilépett a kormányból, a változás egyelőre nem érintette Nagy Zsigmond alprefektust, aki az RMDSZ javaslatára foglalhatta el hivatalát. A helyettes kormánybiztost eddigi munkájáról és az új évi kilátásokról kérdeztük.
– Bár hivatalosan még nem tudni, mi az oka a Maros megyei prefektuscserének, valószínűleg abban az is közrejátszott, hogy Vasile Liviu Opreát feljelentette az RMDSZ az Országos Diszkriminációellenes Tanácsnál, amiért az arra hivatkozva, hogy a magyarok – mint a grófok leszármazottjai – veszélyforrást jelentenek, a Bánffy-örökösök visszaszolgáltatási perének áthelyezését kérte Szászrégenből. Miként tud "politikamentesen" dolgozni ilyen körülmények között a magyar alprefektus?
– Az államigazgatás ezen a szinten valóban politikamentes kellene legyen. Sajnos, Maros megyében vannak olyan érzékeny témák, amelyekre oda kell figyelni. Ilyen az említett visszaszolgáltatási per is. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nyomást, befolyást kell gyakorolni a jogszolgáltató hatóságokra, hanem hagyni kell, hogy a szabályos előírásoknak megfelelő döntést hozzák meg. Beiktatásomkor hangsúlyoztam, hogy jelenlétem a megyei közigazgatásban a normalitást jelenti, a két – román és a magyar – közösség közötti kapcsolatot erősítheti. Már az elején beszélgettem a volt prefektussal, és egyetértettünk abban, hogy a jó együttműködés érdekében azokban a kérdésekben, amelyek kiemelten érintik a magyarságot, konzultálunk. Minderre azért van szükség, hogy a törvényességet betartva olyan jogi, közigazgatási döntéseket hozzanak akár a megyei vagy a helyi közigazgatás szintjén, amelyek nem adhatnak okot etnikai konfliktusra. Így nem kellene politikai kérdés legyen a volt grófi erdők és ingatlanok visszaszolgáltatása, mégis egyesek azzá tették. A mi közösségünk így jogosan érzi azt, hogy visszaszorítják, megfosztják attól, ami neki jár, még akkor is, ha csupán néhány tulajdonosról van szó. Ha elismerjük, hogy Románia jogállam, akkor a politikusok is körültekintőbben kellene nyilatkozzanak mindezekről.
– Azt mondta az előbb, hogy beiktatásakor konzultált a prefektussal bizonyos, a magyarságot érintő kérdésben. Melyik volt ez az ügy?
– A székely zászló kifüggesztése a helyi közigazgatási egységek épületeire. Megpróbáltam elfogadtatni a prefektussal, hogy ez nem a román állam vagy a románok elleni gesztus, csupán az önazonosság egyik jele. Végül az ügy országos szintűvé fejlődött, és volt ahol sikerült kompromisszumos megoldást találni megyénkben is.
– Még egy konkrétum: szintén a volt prefektus óvta meg a marosvásárhelyi katolikus gimnázium első osztályainak 2014 szeptemberi elindítására vonatkozó marosvásárhelyi tanácsi határozatot, ami szintén a magyar oktatás előnyére vált volna. Miért nem sikerült ez ügyben jobb belátásra bírni a prefektust?
– Sajnos, ebben a kérdésben a döntést megelőzően nem konzultált velem a prefektus. Természetesen jogában áll elutasítani bármely határozatot, de jó lett volna, ha kikéri a véleményemet. Tudomásom szerint azzal indokolta a szeptemberi kezdésre vonatkozó helyi tanácsi határozat megóvását, hogy a Marosvásárhelyi Polgármesteri Hivatal későn nyújtotta be javaslatát az iskolahálózatról. Lehet, hogy ezzel indokolt döntést hozott a prefektúra, bármennyire is úgy tűnik, hogy "ellenünk" szólt.
– Talán amiatt, hogy nem sikerül megfelelően érvényesíteni érdekeinket, vannak, akik feltehetnék a kérdést: mi tesz a magyar alprefektus?
– Nos, azok számára, akik ezt a kérdést intéznék hozzám, elmondom, hogy az alprefektusi foglalatosság nem látványos. Nem állok előtérben, mint a politikus, de jelenlétem rendkívül hasznos elsősorban a helyi közigazgatási egységek – kiemelten a magyarok által lakott települések – működésének gördülékenyebbé tételében. Az volt a "szerencsém", hogy egy helyi közigazgatási egység jegyzőjeként kerültem ide, és tapasztalhattam, milyen működési zavarok vannak a különböző dekoncentrált intézmények, a prefektúra és a polgármesteri hivatalok közötti kapcsolatban. Ezeken segítettem olyan konkrét javaslatokkal, amelyeket a prefektúra elfogadott. Ezek közül megemlíteném a megyei Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) vezetői és a polgármesteri hivatalok képviselői közötti találkozót, ahol konkrétan megbeszélhették, hogy a különböző támogatásokra milyen iratokat kell benyújtani. Ez egy fontos lépés volt, hiszen sok esetben a téves vagy hiányos kommunikáció miatt nem igényeltek támogatást a gazdák. Ugyanakkor azt is meg kellett érteni az emberekkel, hogy ezek az összegek nem szociális segélyek, hanem bizonyos feltételekhez kötött gazdaságfejlesztő beruházások, amelyeket ésszerűen, a törvénynek megfelelően kell elkölteni.
Ehhez hasonló kezdeményezés volt a földosztási folyamatot befejező 165/2013-as törvény alkalmazásáról szóló szakmai tanácskozás megszervezése. Ezen a polgármesteri hivatalok, valamint azok az alkalmazottak, akik a földfelméréssel, földmérleg készítésével foglalkoznak, találkozhattak a megyei Kataszteri és Terület-nyilvántartó Hivatal vezetőivel. A megbeszélésen több gyakorlati kérdést sikerült tisztázni, ami felgyorsította a folyamatot. Talán ennek is köszönhetően megyénkben 75 közigazgatási egységnek már a fővárosban is láttamozott dokumentációja van, folytathatják a birtoklevelek kibocsátását, amit az említett törvény felfüggesztett.
Tavaly december 12-én szakmai felkészítőt szerveztem a polgármesteri hivatalok jegyzőinek. Az előadók egyetemi tanárok voltak, akik az új polgári törvénykönyv alkalmazásáról, a helyi közigazgatási egység magán- és köztulajdon-viszonyáról tartottak előadást. Egy másik alkalommal a polgármesteri hivatalok jegyzői találkozhattak a közjegyzői kamara vezetőségével. Ezen a tanácskozáson a földforgalomra vonatkozó, nagyon gyakorlatias eljárásról kaptak felvilágosítást, mert, mint ismeretes, bevezették az elővásárlási jogot, ami vitát, nézeteltérést okozott egyes településeken.
Nemcsak a szakmabelieket világosítottam fel a törvényekről, hanem a helyi televízió- és rádiótársaságok meghívására a nézők, hallgatók által feltett jogi kérdésekben is eligazítást nyújtottam. Ezenkívül a Bernády Házban szervezett anyanyelv- használati konferencián e témakörben tartottam jogi, közigazgatási vonatkozású tájékoztatót. Egy alkalommal pedig az RMDSZ Maros megyei szervezete által Vármezőben szervezett helyi önkormányzati tanácskozáson az új tanácsosokat is felvilágosítottam a prefektúra helyi közigazgatásban betöltött szerepéről.
– Gyakran hallani arról, hogy a prefektúra különböző bizottságok működését is összehangolja. Mik a szerepük ezeknek a grémiumoknak?
– Valójában a prefektúra egyik szerepe az, hogy összehangolja a kormány alárendeltségébe tartozó ún. dekoncentrált intézmények tevékenységét, nemcsak egymás, hanem a különböző társadalmi rétegek képviselői között. Egy ilyen bizottság az idősek társadalmi dialógus csoportja, amely, bár úgy tűnik, hogy fölösleges, a találkozók során az időskorúak igen hasznos gyakorlati javaslatokat fogalmaznak meg, elsősorban az őket érintő kérdésekben. A legutóbbi tanácskozáson megígértem, hogy a csoport idei első találkozójára meghívom a megye parlamenti képviselőit is, mivel nem egy konkrét törvénymódosító javaslat is elhangzott már, amelyeket érdemes volna fontolóra venni. A társadalmi dialógus csoport munkálatain is részt veszek, amelyeken a szakszervezetek vezetőivel, képviselőivel sok vitatott témát tisztázunk azért, hogy megelőzzük a konfliktushelyzeteket, amelyek tiltakozáshoz, sztrájkhoz vezethetnek. Fontos a megyei közrendészeti bizottság (ATOP) munkája is. Ezen arra keressük a választ, hogy miként lehet a helyi közigazgatási egységek, az egyház, a közrendészet, a rendőrség együttműködésével javítani a települések közbiztonságát. A megbeszéléseket követően olyan intézkedések születtek, mint a térfigyelő kamerák felszerelése különböző helységekbe, vagy akár a helyi rendőrség létrehozása, szerződéskötés őrző-védő cégekkel. Mindezek nyomán az érintett településeken látványosan csökkent a betörések száma, a lopás a termőföldekről. Még megemlíthetném a prefektúra kollégiumának havi ülését, a vészhelyzeti bizottság időnkénti tanácskozását – mindkét fórum tulajdonképpen a közigazgatási rendszer jobb működését segíti elő.
– Az RMDSZ nincs kormányon, és ez azt is jelenti, hogy az ön kinevezésére vonatkozó politikai alku megszűnt, bármikor távozhat.
– Egyelőre nincs tudomásom arról, hogy leváltanának. A politikai állástól függetlenül jó, ha a megyének magyar alprefektusa van. Egyrészt, mert a 38,1% magyart megilleti ez a beosztás, másrészt pedig szükség van egyensúlyozó tényezőre, olyan szakember munkájára, aki együtt tud dolgozni a helyi közigazgatási egységekkel, hogy a törvényeket betartva a legmegfelelőbb határozatokat hozzák. Mindez erősíti Románia jogállamiságát. Ami a jövőt illeti, még nem volt alkalmam érdemben tárgyalni Lucian Goga új prefektussal, természetesen konzultálok majd vele is. Azon vagyok, hogy 2015-ben is jól végezzem közösségünk érdekében azt a munkát, amellyel megbíztak.
Vajda György
Népújság (Marosvásárhely)

Magyarázatot kérnek a DIICOT-tól
Sem a november 30-án állítólag eltávolított román zászló, sem a kézdivásárhelyi Beke István Attila letartóztatása nem szerepelt napirenden a megyei közrendészeti hatóság (ATOP) tegnapi ülésén – Kulcsár-Terza József felháborodottan tette szóvá ezt a testület összejövetelén, és nem is maradt el a vita.
A Sepsiszentgyörgyön az Ismeretlen katona szobra mellől a hatóságok szerint eltávolított román zászlóval kapcsolatban Ioan Popa megyei rendőrparancsnok azt mondta, a nyomozás zajlik, megvan a gyanúsítottak köre, és bizonyítékaik is vannak, ezeket azonban nem tárhatja a nyilvánosság elé – tájékoztatta lapunkat az MPP megyei elnöke, a közrendészeti hatóság tagja. (Különben Popa az eset óta a rendőrség heti sajtótájékoztatóján sem vett részt, közleményt pedig azóta sem adtak ki a román zászló eltávolításáról, illetve a székely zászlóval való állítólagos lecseréléséről.) A Kézdivásárhelyen történtek kapcsán a hatóság úgy döntött, átiratban kér átfogó tájékoztatást a házkutatást és a letartóztatást végrehajtó Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságtól (DIICOT), abban ugyanis egyetértettek, hogy senkinek nem érdeke a jelenlegi feszült helyzet fenntartása.
Farcádi Botond
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bizonyítékot és a kettős mérce felszámolását kérték a Beke-ügyben
Megközelítőleg százan vonultak utcára csütörtökön ismét a karácsonyát már biztos előzetes letartóztatásban töltő, terrorizmussal gyanúsított Beke Istvánért Sepsiszentgyörgyön. A december elsejei incidensek a megyei önkormányzat ülésén is szóba kerültek.
„Itt nem pártpolitikáról, propagandáról, vagy kampányról van szó, hanem egy nemes ügy melletti kiállásáról” – mondta el Bedő Zoltán közíró, az esemény kezdeményezője, hozzátéve: az első naphoz képest ismét kevesebben jelentek meg a tüntetésen, de mindig kellett egy mag, amely majd idővel nagyobb tömegeket is megmozdíthat, csak türelemre és kitartásra van szükség. A tömeg ezúttal is a „Beke Isti ártatlan”, a „Hazug román hatalom, engedjétek szabadon”, a „Hol a bomba?”, a „Hazug prefektus” jelszavakat skandálták. A tiltakozó akció pénteken is folytatódik, ugyancsak 16 órától találkoznak a résztvevők a sepsiszentgyörgyi főtéren.
Kovászna Megye Tanácsának csütörtöki soros ülése is a román nemzeti ünnep körüli történések kielemzésével kezdődött Sepsiszentgyörgyön. Kulcsár Terza József önkormányzati képviselő rámutatott: a közrendészeti hatóság (ATOP) ülésén az alprefektus nem kívánta napirendre tűzni a két Kovászna megyei incidens megtárgyalását, így a sepsiszentgyörgyi román katona emlékműve mellett felhúzott zászló ügyét és Beke István esetét. Az ATOP ülésén történtekről Sabin Calinic megyei önkormányzati képviselő elmondta: a rendőrség állítása szerint a katona szobrának környékén történt eseményekről léteznek felvételek, ezek azonban nem nyilvánosak – így a testületnek sem mutatták be.
Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke felszólalásában elmondta, elfogadhatatlannak tartja, hogy közszereplők vagy a sajtó egy része, egy feltételezett cselekvésre hivatkozva kollektíven terroristának bélyegezze meg Székelyföld lakóit. „Az sem normális, hogy ezeknek az eseteknek a felderítése kettős mércével történik: illegálisnak minősítik a székely zászlót, ugyanakkor Bukovina zászlóját, ami ugyanúgy történelmi régió és nem adminisztratív terület, szabad használni. Az igazságszolgáltatás újra részrehajló, a rendőrség például nem derítette ki, hogy ki volt az a személy, aki festéket öntött Sepsiszentgyörgyön a székely zászlós pannóra” – magyarázta Tamás Sándor, aki azt kérte: vessenek véget az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a kettős mérce alkalmazásának.
Bencze Melinda
Székelyhon.ro

Bizonyítékot kért a zászlócserére a Kovászna megyei önkormányzat elnöke
Tamás Sándor, a Kovászna megyei önkormányzat elnöke felszólította a megye rendőrparancsnokát és prefektusát: bizonyítsák be, hogy valóban székely zászlóra cseréltek a román nemzeti ünnep előtt egy sepsiszentgyörgyi köztéri román lobogót – írja a Maszol.ro portál.
A megyei önkormányzat csütörtöki ülése elején Kulcsár Terza József a Magyar Polgári Párt (MPP) képviselője jelezte, hogy a Megyei Közrendészeti Hatóság ülésén az alprefektus nem kívánta napirendre tűzni a sepsiszentgyörgyi zászlócsere és a kézdivásárhelyi terrorvád megtárgyalását.
Tamás Sándor kifejtette: nemcsak ő, hanem a sajtó és a közösség egy része is kétségbe vonja, hogy valóban megtörtént volna a zászlócsere, ahogyan a megyei rendőrparancsnok és a prefektúra állítja. A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) politikusa emlékeztetett arra, hogy az állítólagos incidens napján azt jelentették be, hogy Sebastian Cucu prefektus személyesen vitt új román lobogót az eltulajdonított helyett, de jelenleg is az a szakadt lobogó van kitűzve, amely az ünnep előtt volt. A politikus a román hatóságok által alkalmazott kettős mércét is kifogásolta. „Illegálisnak minősítik a székely zászlót, ugyanakkor Bukovina zászlóját, ami ugyanúgy történelmi régió és nem adminisztratív terület, szabad használni" – idézte a Maszol.ro Tamás Sándort. Az Agerpres hírügynökség Ioan Popa megyei rendőrparancsnokra hivatkozva írta meg, hogy november 30-án hajnalban ismeretlenek levették a sepsiszentgyörgyi román katona szobra melletti zászlórúdról a román lobogót, és a székely lobogót vonták fel helyette. A prefektus hivatala közleményben tudatta, hogy a történteket a román nemzeti lobogó, és a román nemzeti ünnep meggyalázásának tekinti.
MTI
Erdély.ma

Vessenek véget Székelyföld megbélyegzésének
Vessenek véget Székelyföld és az erdélyi magyarság megbélyegzésének! – fakadt ki Tamás Sándor, Kovászna Megye Tanácsának elnöke a közgyűlés tegnapi soros ülésén. Előzőleg Kulcsár-Terza József figyelmeztetett arra, hogy nem normális az a folyamat, ami az utóbbi időszakban a megyében zajlik. Kulcsár-Terza József a december 1-je előtti történéseket elevenítette fel: Sepsiszentgyörgyön a román katona szobra mellől állítólag eltűnt a román zászló, és azt székely zászlóra cserélték, de nincs rá bizonyíték. Kézdivásárhelyen csillagszóró birtoklása miatt robbant ki a cirkusz. Ha ez így folytatódik, újból ki lehet nyitni a politikai börtönöket – mondotta. Elmesélte, a Területi Közrendészeti Hatóság szerdai ülésén kérte, hogy tűzzék napirendre a kedélyeket borzoló kérdéseket, de az alprefektus azzal hárított, hogy majd januárban. Ezt most kellett volna, amikor feszültség van a megyében. Sabin Calinic ügyvéd, szociáldemokrata tanácstag, a hatóság elnöke elmondta, hivatalos információkat kértek a Szervezett Bűnözés és Terrorizmus Elleni Igazgatóságtól, ha megjön a válasz, akkor megtárgyalhatják az ügyet, másként csupán pletykák, sajtóhíresztelések alapján beszélhetnek, aminek nincs értelme.
Tamás Sándor tanácselnök nem tartja normálisnak, hogy a közrendészeti hatóság arról tárgyal, hogy egyik tagjának a parkolójegyét kifizessék-e vagy sem, miközben olyan események történnek a megyében, amelyektől az utóbbi időben hangos a sajtó. Mindez korábban kezdődött, már a román nemzeti ünnep előtt egy magyarországi együttes koncertjén erődemonstrációt tartott a hatalom. Nem természetes, hogy közel két hete kollektív megbélyegzésben részesül Székelyföld és az erdélyi magyarság. Az jelenik meg a központi sajtóban, hogy a székelyek génjeikben hordozzák a terrorizmust. Amennyiben Kézdivásárhelyen terrorveszély gyanúja állt fenn, miért nem léptek idejében, miért kellett azt a nemzeti ünnep előtti napra időzíteni? Ki látta, hogy Sepsiszentgyörgyön a román lobogót székely zászlóra cserélték? Hol vannak a bizonyítékok? – tette fel a szónoki kérdéseket. Ha vannak, mutassák be, mert megmételyezték a közhangulatot, egyre fokozódnak a Székelyföld-, valamint magyarellenes megnyilvánulások. A Regátban a bukaresti Dinamo és Iaşi csapata közötti futballmérkőzésen azt ordítja a közönség, hogy kifelé a magyarokkal az országból! Ez nem természetes. Megengedhetetlen, hogyan manipulálják a közvéleményt, elfogadhatatlan, hogy kollektív megbélyegzést alkalmaznak. Az elnök kikelt a román hatóságok által alkalmazott kettős mérce ellen is. Amikor székelyföld-zászlót vontak fel itteni településeken, pereket varrtak a nyakunkba, ám Gura Humorului városban ünnepélyes keretek között fel lehetett vonni egy történelmi régió, nevezetesen Bukovina – mely ugyanúgy nem közigazgatási egység, mint Székelyföld – lobogóját. Ezt filmbejátszással is illusztrálta. Még két kisfilmet mutatott be. Az elnök elmondta, három éve a prefektúra előtt kifeszített román zászlót valaki elhasította. Ki volt az, miért nincs meg a tettes, amikor a teret nyolc kamera figyeli? Tavaly, amikor festékkel öntötték le a Székelyföld-táblát, másnap letették a rendőrségen az egyik kamera felvételét, amelyen látszik, amint a tettes odamegy, ráloccsantja a festéket, majd elszalad. (Ezt is bemutatta.) A rendőrség miért nem azonosította azóta sem az elkövetőt? Az elnök elítélte a csíkszeredai Csibi Barna cselekedetét, hogy elégette az Avram Iancu román nemzeti hőst ábrázoló szalmabábut. Eljárást indítottak ellene, jól tették, megérdemelte – mondta. Ám amikor román fiatalok a székely nemzeti hős, Gábor Áron kökösi emlékművét levizelték, arra végezték dolgukat, s tettüket le is filmezték, és megosztották a világhálón, mi történt? Tamás Sándor elmondta, mindhárom elkövetőt azonosították, névvel, lakcímmel együtt átadták az ügyészségnek. Azt a választ kapták, hogy nem jelentenek veszélyt a társadalomra. Az elnök ismételten kijelentette, ő személy szerint és az RMDSZ is elítél mindennemű terrorista jellegű cselekedetet, nemzeti jelképek elleni merényletet, bármely oldalról történnének. De elutasít minden kollektív megbélyegzést, a közvélemény 25 éve történő manipulálását.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Bizonyítékokat követelnek
Kulcsár-Terza „bombát” keres
Közel egyórás késéssel kezdődött a Kovászna megyei tanács tegnapi ülésén a napirendi pontok vitája, miután a tanácsosok előzetesen a kézdivásárhelyi történésekkel, illetve a román zászló állítólagos eltűnésével kapcsolatosan fejtették ki álláspontjukat.
A hangot Kulcsár-Terza József MPP-s tanácsos adta meg, aki „nem mert” leülni székére, mert hátha valaki egy bombát helyezett el alája. A Magyar Polgári Párt (MPP) megyei szervezetének elnöke bejelentette, ma van fiának a születésnapja, rendeltek tortát csillagszóróval, és pizzával kínálják meg a vendégeket.
„Ha ezért valakiről azt lehet mondani, hogy terrorista, akkor holnap talán engem is le tudnak tartóztatni, meghurcolni, mert terrorista vagyok”, mondta, majd meghívta tanácsos kollégáit is az ünnepségre. Azt is kifogásolta, hogy a megyei közrendészeti hatóság (ATOP) ülésén az alprefektus nem kívánta napirendre tűzni a két eset megtárgyalását, mire Sabin Calinic szociáldemokrata tanácsos elmondta, a rendőrség szerint léteznek felvételek az ismeretlen katona szobra mellett történt „zászlócseréről”, ezeket azonban egyelőre nem hozhatják nyilvánosságra. A kézdivásárhelyi esetről pedig az ATOP hivatalos tájékoztatást kér a DIICOT-tól, mivel nem lehet csak „sajtószemle” alapján intézményes vitát folytatni, tette hozzá Calinic.
Tamás Sándor tanácselnök „megnyugtatta” Kulcsár-Terzát, hogy biztonságban helyet foglalhat székén, majd az elmúlt napok történései kapcsán aláhúzta, a legnagyobb gond az, hogy megbélyegezték a székelyföldi embereket, a magyar közösséget. Mint mondta, rengeteg kérdőjel vetődik fel, hogy valóban kicserélték-e Sepsiszentgyörgyön a románt székely zászlóra, de kérdések merülnek fel a kézdivásárhelyi esettel kapcsolatosan is. Tamás átláthatóságot kért, illetve a manipulációs hullám és a kollektív megbélyegzés leállítását, majd megjegyezte, az emberek igazságot akarnak, és nap mint nap azt a kérdést fogalmazzák meg, hogy miért van kettős mérce ebben az országban.
Ebben a kontextusban megemlítette, hogy miközben a székely zászlót nem szabad kitűzni Sepsiszentgyörgy főterén, addig Gura Humorului városban fel lehetett húzni Bukovina zászlaját. Megjegyezte: elítéli Csibi Barna tettét, aki felakasztott egy Avram Iancut ábrázoló bábut; ugyanúgy kérték a háromszéki elöljárók, hogy vonják felelősségre azokat a román fiatalokat is, akik pár évvel ezelőtt meggyalázták a kökösi Gábor Áron-emlékművet, de az ügyészség részéről az a válasz érkezett, hogy tettük nem veszélyes a társadalomra nézve.
Utólag lapunknak elmondta, szerda este Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármesterrel közösen találkoztak Matthew B. Jones-szal, az Amerikai Egyesült Államok bukaresti nagykövetségének politikai attaséjával, akit részletesen tájékoztattak az elmúlt napok eseményeiről. „Nyilván, arra kértük őt is, hogy lehetőségeik függvényében figyeljenek oda ezekre a kérdésekre, és segítsenek abban, hogy egy közösséget ne bélyegezzenek meg ebben az országban, mert meggyőződésem, hogy mindig a hatalmon lévők felelőssége az állam és egy nemzeti közösség közti viszony milyensége”, nyomatékosítottaTamás.
Kiss Edit
Székely Hírmondó (Kézdivásárhely

„Terrorügy”: súlyos torzítások és manipulatív értelmezések
Vizsgálati fogságban marad a merényletkísérlettel gyanúsított Beke István a legfelsőbb bíróság döntése értelmében. Ügyvédje a döntésről a sajtóból értesült, az indoklást nem kapta meg. Az RMDSZ elnöke az államfővel és a miniszterelnökkel is egyeztetett az ügyben.
A legfelsőbb bíróság elutasította szerdán este a merényletkísérlettel gyanúsított Beke Istvánnak az előzetes letartóztatás ellen beterjesztett fellebbezését – közölte a Mediafax hírügynökség. A jogerős döntés értelmében a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom (HVIM) kézdivásárhelyi elnöke harminc napig mindenképpen vizsgálati fogságban marad.
Dragoş Cristian Lică, Beke István ügyvédje csütörtökön a Krónikának elmondta, a döntésről a sajtóból értesült, az indoklást nem kapta meg, az erre vonatkozó értesítést pedig az intézmény honlapján sem tették közzé.
„Ilyesmi nem történt eddig velem az ügyvédi karrierem során. Egyébként egy héttel korábban kikértem a nyomozati anyagot az ügyészségtől, hogy megfelelőképpen előkészítsem a védelmet, de az iratcsomót csak szerdán, a legfelsőbb bíróság tárgyalása előtt bocsátották rendelkezésemre” – mondta Dragoş Cristian Lică. A Krónika kíváncsi volt a jogász szakmai véleményére az üggyel kapcsolatban, mint ahogy arra is, mivel magyarázható, hogy a merénylet előkészítésével gyanúsított Beke állítólagos cinkosait nem vették őrizetbe. Dragoş Cristian Lică azt mondta, erről majd a bírósági tárgyaláson fogja kifejteni a véleményét.
Dragoş Cristian Lică nem tartja korrektnek, hogy a központi sajtó negatív színben igyekszik feltüntetni HVIM-et, és nem tesz említést az ifjúsági szervezet karitatív tevékenységeiről. „Eljön annak is az ideje, hogy a védencem megadja a választ mindazokra a kijelentésekre, melyek az üggyel kapcsolatban elhangzottak” – tette hozzá a brassói ügyvéd.
Ezzel egy időben Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke Klaus Johannis államelnökkel és Dacian Cioloş kormányfővel folytatott tájékoztató beszélgetést a kézdivásárhelyi terrorvádról, és levélben tájékoztatta álláspontjáról az Európai Unió országainak bukaresti nagyköveteit. A szövetség csütörtöki közleménye szerint Kelemen Hunor a leghatározottabban visszautasította, hogy a román politika és média egyes képviselői a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani.
„Komoly aggodalomra ad okot, hogy a kézdivásárhelyi történéseket az eljáró hatóságok nyomán a román média nagy része a kollektív bűnösség elve alapján tálalta. Ennek könnyen belátható eredménye lehet, hogy a jogos magyar követeléseket is veszélyként könyveli el a román társadalom” – idézett a nagyköveteknek küldött levélből az RMDSZ közleménye. Az RMDSZ elnöke közölte, az elmúlt napokban mind Klaus Johannis államfőt, mind pedig Dacian Cioloş miniszterelnököt tájékoztatta a szövetség álláspontjáról, és mindketten osztották aggályait. Hozzátette, Románia vezetői megnyugtatták abban a tekintetben, hogy a történtek nem jelentenek irányváltást a romániai magyar kisebbséghez való viszonyban. „Ezért talán nem ok nélkül bízhatunk abban, hogy az elmúlt napok turbulenciái nyomán a román és a magyar közösség viszonya ismét normalizálódik” – hangsúlyozta Kelemen Hunor a nyaköveteknek szerdán eljuttatott levélben.
Az RMDSZ elnöke hangsúlyozta: a médiamanipuláció miatt tartotta fontosnak a tájékoztatást. Kitért azokra a súlyos torzításokra és manipulatív értelmezésekre, amelyek hosszú távon meghatározhatják többség és kisebbség viszonyát. Nehezményezte ugyanakkor azt is, hogy az illetékes hatóságok által még nem tisztázott ügyet a közéleti fórumokon azonnal összekapcsolták a párizsi terrorcselekményekkel, a sajtó pedig napokig a romániai magyarokra vonatkozó összeesküvés-elméletekkel volt tele.
„A főügyészség szervezett bűnözés- és terrorizmusellenes ügyosztálya (DIICOT) eljárása és a kialakuló médiahisztéria nem maradt nyom nélkül a többségében magyarok lakta Kézdivásárhely közösségében sem. Az elmúlt napokban százak tüntettek folyamatosan Beke István szabadon bocsátása mellett és a média méltatlan támadásai ellen” – hívta fel az uniós diplomácia figyelmét az RMDSZ elnöke, aki hangsúlyozta: az általa vezetett érdekvédelmi szervezet elutasít mindenfajta, bármilyen irányból érkező szélsőséget, hiszen bebizonyosodott: 26 év alatt nem ezek határozták meg többség és kisebbség együttélését.
„A leghatározottabban visszautasítjuk azt, hogy a román politika és média egyes képviselői (...) a magyarság egészét próbálják terroristaként beállítani. Ez a fajta gondolkodásmód nemcsak hibás, hanem káros is. Képes lerombolni mindazt, amit az elmúlt negyedszázad során a román és magyar közösség közösen kialakított, mert aláássa a toleranciát és a társadalmi békét” – szögezte le tájékoztató levelében Kelemen Hunor.
A háromszéki politikusok eközben a bizonyítékok felmutatását sürgetik a kézdivásárhelyi „terrorügyben”, valamint sepsiszentgyörgyi zászlócsere kapcsán. A Kovászna megyei önkormányzat csütörtöki ülésén napirend előtti felszólalásában Kulcsár Terza József, a Magyar Polgári Párt (MPP) tanácsosa kijelentette, furcsának találja, hogy a megyei közrendészeti hatóság (ATOP) legutóbbi ülésén a prefektúra képviselője nem kívánta napirendre tűzni a két Kovászna megyei incidens megvitatását. Az ATOP ülésen szintén résztvevő Sabin Calinic szociáldemokrata tanácsos kifejtette: a rendőrség állítása szerint a sepsiszentgyörgyi ismeretlen katona szobra melletti zászló levételéről léteznek felvételek, ám ezek nem nyilvánosak, ezért nem mutatták be a testületnek sem.
Tamás Sándor megyei tanácselnök azzal kezdte beszédét, hogy az RMDSZ minden szélsőséges megnyilvánulást elítél, de elfogadhatatlannak tartja, hogy a sajtó egy része „egy feltételezett cselekvésre hivatkozva kollektíven terroristának bélyegezze meg Székelyföld lakóit”. „Elítélem Csibi Barnát, aki felgyújtotta Csíkszeredában az Avram Iancu-t ábrázoló szalmabábut, de ugyanígy jogi következményei kell legyenek annak, amikor román fiatalok meggyalázták a Kökös határában levő Gábor Áron emlékművet, és erről videót töltenek fel az internetre” – mutatott rá Tamás Sándor, aki azt kérte, vessenek véget az államigazgatásban és az igazságszolgáltatásban a kettős mérce alkalmazásának.
A tanácselnök a sajtónak kifejtette, kérdések vetődtek fel azzal kapcsolatban, hogy valóban lecserélték-e november 30-án reggel az ismeretlen katona szobra mellett felhúzott román zászlót székely zászlóra. Hangsúlyozta, a lakosságot nem lehet két hétig bizonytalanságban tartani, ha vannak bizonyítékok, hozzák azokat nyilvánosságra. Egyébként a megyeszékhelyen többen úgy vélik, hogy a szobor mellett ugyanaz a régi, megkopott román zászló lobog, mint november 30. előtt, holott a rendőrség és a prefektúra szerint Sebastian Cucu kormánymegbízott vitt új lobogót az ismeretlen tettesek által eltávolított helyére. Csütörtökön egyébként ismét utcára vonultak a kézdivásárhelyiek és a sepsiszentgyörgyiek, hogy Beke István letartóztatása ellen tiltakozzanak.
Budapest is figyel
A magyar Országgyűlés nemzetbiztonsági bizottságának elnöke szerint „le lehet szögezni, hogy valamilyen nagy magyar terrortámadásról nem lehet beszélni, ami a román állam ellen irányult volna a Hatvannégy Vármegye Ifjúsági Mozgalom részéről”. A szocialista (MSZP) Molnár Zsolt a testület szerdai ülésén az üggyel kapcsolatban elmondta: keveset tudnak a HVIM-mel összefüggő, „robbanóanyaggal visszaélés, terrorgyanú és a román alkotmányos rend elleni szervezkedéssel kapcsolatos” ügyről. A politikus úgy vélekedett: a nyomozás feladata kideríteni, hogy „mennyire lehet ezt az ügyet komolyan venni vagy mennyire inkább alapvetően ez egy koncepciógyanús ügy lenne”. Szerinte egyiket sem lehet állítani a két változat közül.
Bíró Blanka, Gyergyai Csaba
Székelyhon.ro

Válaszokat várnak a háromszéki politikusok
Magyarázatot várnak a rendőrségtől az elmúlt időszakban a háromszéki közösséget foglalkoztató történésekre a Kovászna megyei politikusok: a sepsiszentgyörgyi zászlócserére, a magyar helységnévtáblák meggyalázásával kapcsolatos nyomozás fejleményeire, és a kézdivásárhelyi merényletkísérlet gyanújával letartóztatottak ügyében.
A Kovászna megyei önkormányzat csütörtöki rendkívüli ülésén a költségvetéssel kapcsolatos technikai kérdésekről döntött a testület, majd Kulcsár Terza József polgári párti (MPP-s) tanácsos felszólalásában javasolta, hogy a megyei önkormányzat január 28-ai ülésére hívják meg Ioan Popa rendőrfőkapitányt, hogy tárgyaljanak az elmúlt időszak incidenseiről. Az ülést vezető Henning László alelnök egyetértett a javaslattal, és megígérte, hogy meghívják Popát.
Mint ismeretes, a rendőrség azt állítja, hogy a sepsiszentgyörgyi ismeretlen katona szobra melletti román zászlót december elsején reggel székely lobogóra cserélték, ám erre nincs szemtanú, és felvételeket sem mutattak be. Ioan Popa egy korábbi sajtótájékoztatón azt mondta, van fotójuk, a gyanúsítottak körét is ismerik, de egyelőre semmit nem hoznak nyilvánosságra, mert nem akarnak ellenségeskedést szítani.
Korábban Tamás Sándor, a Kovászna Megyei Tanács elnöke is bizonyítékokat követelt, hangsúlyozva, hogy a lakosságot nem lehet hetekig bizonytalanságban tartani. A négy megrongált helységnévtábla ügyében sem lépett előre a nyomozás, holott a sajtó az elkövetők gépkocsijainak a rendszámát nyilvánosságra hozta. Kulcsár Terza József a Kovászna megyei közrendészeti hatóság (ATOP) tagjaként is részletes tájékoztatást kért a szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészségtől (DIICOT) a kézdivásárhelyi letartóztatások ügyében, választ azonban nem kapott.
Bíró Blanka. Székelyhon.ro

Kiütötte a biztosítékot a rendőrparancsnok (Megyei Tanács)
Felháborító Ion Popa rendőrfőkapitánynak a Kovászna Megyei Tanács tagjai által felvetett kérdésekkel szembeni viszonyulása – tartják a megyei önkormányzat tagjai.
Az elmúlt hónapban Kulcsár-Terza József polgári párti képviselő a kézdivásárhelyi terrorváddal, az állítólagos sepsiszentgyörgyi zászlócserével kapcsolatos kérdéseket tett fel, Cziprián-Kovács Loránd liberális tanácstag a rendőrök magatartását tette szóvá.
Kovászna Megye Tanácsa pénteki soros ülésére meghívták a parancsnokot, válaszoljon a felmerült kérdésekre. Ion Popa jelezte, nem tud részt venni, de válaszlevelet  küldött.  A levélben a rendőrparancsnok Kulcsár felvetésére szűkszavúan annyit írt, hogy a Területi Közrendészeti Hatóság négy nappal korábban tartott ülésén „tisztázták a felmerült kérdéseket”, Czipriánéra pedig, hogy a rendőrséghez intézett beadványát „megoldották”, s erről levélben értesítették a panaszost.
A tanácsülésen mindketten reagáltak, és mindketten felháborítónak tartották, hogy a főkapitány nem jött el. Kulcsár elmondta, a közrendészti hatóság ülésén általa felvetettekre a parancsnok azt válaszolta, hogy nem tud semmit. Ha a december 1-jén eltűnt zászlóról nem tudnak semmit, a kézdivásárhelyi „terrorizmus” ügyéről sem tudnak semmit, akkor a rendőrség miről tud, és kit képvisel? A közrendészeti hatóság ülésen a felmerülő nemzetiségi kérdéseket mindig elhárítják – háborgott a tanácstag. Hozzátette, meglepetéssel is szolgált volna, ajándékot hozott, de nincs, kinek átadnia. Cziprián úgy értelmezte a választ, hogy a rendőrparancsnok szerint „ő a hülye”, mert a rendőrség mindent megtett, a legnagyobb rendben van minden. Ezért úgy értékeli, a parancsnok válasza csúfondáros. A rendőrök túlzott buzgalmával kapcsolatban úgy látja, a megyei rendőrség ezt nemcsak eltűri, hanem bátorítja is. Mivel magyarázzák a rendőrség ilyenfajta viselkedését Kovászna megyében? – tette fel a szónoki kérdést.
Tamás Sándor tanácselnök közölte, következő ülésükre ismét meghívják a parancsnokot.
Szekeres Attila. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Magyar rendőrparancsnokot Háromszékre
Kovászna megye Tanácsa tegnapi soros ülésén elfogadta a Területi Közrendészeti Hatóság (ATOP) felépítésének jóváhagyásáról szóló határozatot. A júniusi helyhatósági választások nyomán ugyanis módosult az összetétel.
A testület elnöke a következő négy évben is Sabin Calinic, alelnök ezúttal Kulcsár-Terza József, a megyeházát még Dimény György, Fazakas András Levente, Nagy József és Olteán Csongor tanácstag képviseli, a polgári lakosság képviseletében Bartók Előd, Gáj Nándor és Kiss Tibor a testület tagja, továbbá az intézmények részéről Neculae-Viorel Radocea alprefektus, Silviu-Dan Stoenescu megbízott megyei rendőrfőkapitány, Carmen Lambrino, a rendőrök országos testületének megyei képviselője, Adrian-Gheorghe Nichifor megyei csendőrparancsnok, György Alfons Gheorghe, a katasztrófavédelmi felügyelőség vezetője és Hadnagy István, a Sepsiszentgyörgyi helyi rendőrség igazgatója. Kulcsár-Terza József felvetette, mivel a rendőrségnek még mindig csak megbízott parancsnoka van, a tanács kérje a belügyminisztertől, hogy nevezzenek ki magyar vagy legalábbis a megyéből származó rendőrtisztet főkapitánynak. Tamás Sándor tanácselnök kifejtette, az nem a testület feladata, de ajánlja, a polgárok és a rendőrség közötti kapcsolattartásért felelős közrendészeti hatóság nyújtson be ilyen irányú kérést a tárcához, s mivel annak elnöke nincs jelen, helyettese, maga Kulcsár-Terza József fogalmazza meg azt, s ő is majd szívesen aláírja.
Szekeres Attila
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)