Az utóbbi hónapokban elcsitultak az iskolai agressziók által felkavart hullámok, de ez nem jelenti azt, hogy megszűnt volna a jelenség. Zsarolások, védelmi pénzek szedése, a tízórai elkobzása mostanság is megtörténik, a diákokat, olykor a pedagógusokat terror alatt tartó, suhancokból álló bandákról azonban vagy félnek nyilatkozni a sértettek. “Volt olyan, hogy egyszerűen azért hívtak ki bennünket, mert az illető tanár nem tudta féken tartani a diákokat az osztályban. Gyakran előfordult, mert egyre kevésbé tisztelik a pedagógusokat a tinédzserek” – mesélte Mihai Beresteanu őrnagy, a csendőrség rohamosztagának a parancsnoka. Az iskolák környékén is garázdálkodnak a vagányok. A temesvári tanítóképző néhány diáklányát egy emberkereskedelemmel foglalkozó és prostituáltakat toborzó bűnbanda tartotta terror alatt. Főleg a 16-17 éves, szegényebb családokból származó lányoknak ígértek tanítás után munkát a kávézókban azzal, hogy majd külföldre is szerződtetik őket. A lányokat már az iskola bejáratánál várták, gyakran meg is verték őket, mígnem egyikőjük feljelentése nyomán a rendőrség szervezett bűnözés elleni csoportja leleplezte a szövetkezetet. A német tannyelvű gimnáziumba a közelmúltban azért kellett csendőrt hívni, mert a diákoknak járó tejet és kiflit az utcáról berontó cigánybanda el akarta lopni, az őket rajtakapó takarítóasszonyokat pedig megverték. /Pataky Lehel Zsolt: Ököljog szülőnek is. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 12./

Temesvár szellemi és művészeti életében betöltött szerepéért díszpolgársággal jutalmazta a helyi tanács Bertalan István képzőművészt. A Németországban élő 77 éves alkotó (1930-ban született a Hunyad megyei Rákosdon) igazán nagyot Temesváron alkotott az 1960-as évek közepétől 1980-ig. A konstruktivizmus, az op-art, a térszervezés és az ipari formatervezés alapjait tanította nemcsak a középiskolásoknak, hanem a Tanárképző Főiskola diákjainak, valamint a műegyetem építészeti karán. Bertalan István 1989 után többször hosszabb ideig tartózkodott Temesváron, a Bega-parti városban, modern művészetekről tartott előadást vagy bemutatót. /Szekernyés Irén: Díszpolgári címet kapott Bertalan István. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 5./

Súlyos betegség után elhunyt Jecza Péter szobrászművész /Sepsiszentgyörgy, 1939. okt. 16. – Temesvár, 2009. márc. 24./ A kolozsvári Ion Andreescu Képzőművészeti Főiskola szobrász szakán végzett. A temesvári Pedagógiai Főiskolára nevezték ki tanársegédnek. Később műszaki rajzot tanított a műegyetemen, majd 1990-től a Nyugati Egyetem képzőművészeti karának professzora volt. Nemzedékek sorát készítette fel és indította el a szobrászpályán. Megmintázta a magyar kultúra és irodalom számos halhatatlanjának – Bartók Bélának, Kőrösi Csoma Sándornak, Kriza Jánosnak, Klebesberg Kunónak, Bölöni Farkas Sándornak, Trefort Ágostnak stb. – a mellszobrát. /Elhunyt Jecza Péter szobrászművész. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 25./