Hiteles könyv 1989 decemberéről
G. Mátyus Melinda református lelkipásztor Színről színre című könyvének kolozsvári bemutatójára került sor kedden a magyar főkonzulátus nagytermében. Az író a temesvári református egyházközösség 1989-es forradalmának történetét írja le, felelevenítve a temesvári református egyházközösség 1986–1989 közötti életét.
– Ahogy az 1956-os magyarországi forradalom, úgy az 1989-es temesvári forradalom is kiemelte a magyar közösséget a hosszú évtizedeken át tartó tespedtségből. Ez a könyv a közösség bátor kiállásairól szól, sorsfordító eseményeket és személyeket mutat be. Örülök annak, hogy a könyv harmadik – a temesvári és a nagyváradi bemutató utáni – helyszíne a kolozsvári magyar főkonzulátus – tette hozzá Szilágyi.
Szántai János író a könyvet bemutatva úgy fogalmazott: „forradalom akkor van, amikor létrejön az Axis Mundi, és a világ visszavonhatatlanul fordul egyet”. Szántai szerint az Axis Mundi „földi gyökere” az igazat akaró Tőkés László volt. Szántai a könyv két kulcsmondatára is felhívta a jelenlevők figyelmét. Az egyik kulcsmondat a diktatúra tényének megállapítására vonatkozott, a másik pedig arra, hogy a kommunista diktatúrában „magabiztosan megkülönböztethető volt a jó a rossztól”. – Ez utóbbi megállapítás már nem a mi mostani kiváltságunk – tette hozzá az író.
A Kriterion Könyvkiadó igazgatója, H. Szabó Gyula először önmagának tette fel a kérdést: lehet-e újat és hiteleset mondani az 1989-es decemberi forradalomról? – Ez a könyv nem oktatja ki az olvasót, csak hitelesen felidézi az eseményeket, amelyeket az olvasó jobban megismerhet, mint sok tudományos jellegű eddigi munkából. Az események hiteles megismerését az embert semmibe vevő rendszerről szóló Franz Kaffka-idézetek is segítik – magyarázta a kiadó igazgatója.
H. Szabó Gyula egyúttal felidézte az 1989-es romániai forradalomra vonatkozó saját élményeit is: – A forradalom győzelmét követő érzést, azt az eufóriát nem lenne szabad elfelejtenünk. Ragaszkodom ahhoz a néhány felemelő naphoz , függetlenül attól, ami ez után következett.
G. Mátyus Melinda kifejezte abbéli örömét, hogy könyvének két szereplője – Tőkés László testvére, Eszter, és Gazda Árpád újságíró – megjelent a kolozsvári könyvbemutatón, illetve, hogy eljött volt teológiai tanára, Juhász Tamás is. – Az 1980-as évek második felének alaphangulata a félelem volt, amely időben és térben végtelennek tűnt – magyarázta az író. Számára az volt az izgalmas, hogyan „hámozza le” az utolsó 21 év történéseit az 1989-es forradalomról, illetve Tőkés László lelkipásztorról, aki harcba szállt az elnyomó kommunista hatalommal. – Hívő emberként, református lelkészként mondhatom, hogy a könyv első alapélménye a csoda, a kegyelem – összegzett az író.
NAGY-HINTÓS DIANA. Szabadság (Kolozsvár)

Tudományos konferencia a bánsági vallások együttéléséről
Az épülő Új Ezredév Református Központ gyülekezeti termében június 29-én, szombaton került sor a Vallások együttélése a Bánságban című tudományos konferenciára, jeles hazai és anyaországi előadók részvételével.
A Vallási útvonalak a Duna–Körös–Maros–Tisza Eurorégióban című európai uniós pályázat keretén belül megszervezett konferenciát rövid áhítattal nyitotta meg Gazda István református lelkipásztor.
Szekernyés János helytörténész A bánsági reformáció és keresztyénség a hódoltságban tartott előadásában egy olyan történelmi korszak eseményeit idézte fel, amelyről rendkívül kevés információ van birtokunkban. A reformáció tanításai már Temesvár eleste előtt eljutottak a Bánság fővárosába, de a török hódoltság idején a keresztyének nagy része elvándorolt a Bánság keleti részébe vagy Erdélybe. A török uralom alól való felszabadulás után is hosszú ideig a „kuruczok és a reformátusok” nem kívánatos személyek maradtak a Bánság területén.
Dr. Zakar Péter szegedi történész Egyházi és nemzetiségi viszonyok az 1848/1849-es forradalom időszakában című előadásában arról beszélt, hogy a csanádi egyházmegye katolikus papjai az egyházi életbe is átemelték a magyar forradalom 12 pontját és többek között a nemzeti nyelv bevezetését és a papi cölibátus eltörlését követelték. A szabadságharcban részt vett számos bánsági román ortodox pap is, akik a szerb csapatok elől menekülve álltak be a honvédségbe.
Dr. Bodó Barna egyetemi tanár Interkulturalitás és multikulturalitás a Bánságban című előadásában arra a kérdésre kereste a választ, hogy létezik-e regionális identitástudat a Bánságban. A Szórvány Alapítvány elnöke kielemezte a sokat emlegetett bánsági tolerancia, multikulturalitás és interkulturalitás fogalmakat, amelyek szerinte valójában mást jelentenek, mint amilyen értelemben rendszeresen használják őket. Dr. Bodó szerint a bánsági nemzetiségek és vallások együttélési modellje addig működhetett jól, ameddig nem volt domináns nemzet a Bánságban.
Dr. Kovács Kálmán veszprémi történész A bécsi udvar vallási politikája a Temesi Bánságban című előadásában bécsi levéltárakban elvégzett kutatásai eredményéről számolt be, amelyek XVIII. századi bánsági egyházpolitikai döntések hátterére és következményeire világítanak rá.
A konferencia befejező részében Gazdáné Mátyus Melinda újmosnicai lelkipásztor mutatta be A Temesvári Református Egyházközség forradalma 1989-ben című könyvét, amely arra a „csodára” keres magyarázatot, hogyan indulhatott el a diktatúrát megdöntő, a romániai rendszerváltást elindító forradalom egy többszörös elnyomás alatt élő piciny református gyülekezetből.
A hozzászólások során dr. Higyed István ny. ref. lelkipásztor arra hívta fel a figyelmet, hogy a temesvári Piarista Líceum, amelynek diákjai valamennyi bánsági felekezethez tartoztak a két világháború közötti időszakban, kiváló példát mutatott a vallások együttélésének gyakorlatából.
A rendezvény befejező részében Gazda István református lelkipásztor elmondta: az épülő Új Ezredév Református Központ a bánsági magyarság lelki-szellemi központja szerepét tölti majd be a következő évtizedekben. „A vallási útvonalak uniós pályázat keretén belül egy ökumenikus épületet fogunk felépíteni és arra gondoltam, hogy az építkezés mellett helyet kellene teremteni a szellemi építkezésnek is” – nyilatkozta lapunknak Gazda István. „A vallások bánsági együttélésének a múltját és jelenét bemutató előadásokat hallgattunk meg ennek kapcsán a mai konferenciánkon. Szeretnénk a továbbiakban is hasonló témájú, a felekezetek egymáshoz való közeledését célzó, ökumenikus jellegű előadásokat szervezni, már most a pályázat lebonyolítása idején, ami jövő év június 30-áig fog tartani, de azt követően is, hiszen ebből a célból építjük fel ezt a létesítményt!”
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)