Molnár Krisztina második egyéni tárlatát nyitották meg Temesváron, a Német Kulturális Központban. A körzeti rádióstúdió német és magyar adásainak riporterét erős szálak kötik szülővárosához, Marosvásárhelyhez. Gyermekként és iskolásként apja, Molnár Dénes és bátyja, Molnár D. Dénes grafikusok alkotásaival együtt állította ki rajzait. Most tusrajzait és festményeit mutatta be. /Szekernyés Irén: Meseszimbólumok modern értelmezésben. = Nyugati Jelen (Arad), márc. 15./

Megnyílt a Herta Müller életét bemutató kiállítás
A Securitate „ferdítette” elsőként románra a bánsági írónő műveit!
A Szépművészeti Múzeum Barokk Termében február 13-án este került sor a Herta Müller Nobel-díjas írónő életének és irodalmi pályafutásának legfontosabb pillanatait bemutató kiállítás megnyitójára.
A szavak ördögi köre című kiállítás anyagát – fényképeket, dokumentumok és könyvek másolatait, kép- és hanganyagokat stb. – a Goethe Intézet és a Literaturhaus Berlin állította össze, és a temesvári Német Kulturális Központ jóvoltából jutott el Temesvárra.
A szép számú egybegyűltet, köztük Liliana Oneţ alprefektust és Rolf Maruhn temesvári német konzult Victor Neumann múzeumigazgató köszöntötte. A bánsági születésű Herta Müller Nobel-díjjal megkoronázott irodalmi pályafutásáról prof. Dr. Roxana Nubert, az írónő egykori évfolyamtársa tartott előadást, német nyelven. Herta Müller műveiből részleteket hallgattak meg a tárlatnyitó résztvevői, a szerző előadásában (hangfelvételről) és Claudia Ieremia, a temesvári Nemzeti Színház művésznője tolmácsolásában, román nyelven.
Herta Müllernek az Aktionsgruppe Banat irodalmi csoporthoz fűződő viszonyáról, műveinek cenzúrázásáról, a Securitate irattárában talált vele kapcsolatos dokumentumokról Werner Kremm, a Banater Zeitung főszerkesztője tartott kétnyelvű (német és román) előadást. Werner Kremm, az Aktionsgruppe Banat egyik alapító tagja azt is elmondta: Herta Müller később nagyra értékelte az irodalmi csoportosuláshoz tartozó fiatal költők rá gyakorolt hatását, akik nélkül: „Nem olvastam volna és nem írtam volna egyetlen könyvet sem. Az ő segítségükkel éltem túl a megtorló intézkedéseket. Ma is sokat gondolok ezekre a barátaimra és azokra, akik a Securitate lelkén száradnak és a temetőkbe kerültek”. Werner Kremm a Securitate irattárában megtalálta Herta Müller és a többi fiatal német író műveinek „rosszindulatú, tendenciózus, rossz minőségű” fordítását, amire azért volt szükség, mert a politikai rendőrség emberei csak románul értettek. A kiállításon látható, Herta Müllerrel kapcsolatos képek és dokumentumok egy része is a Securitate irattárából származik.
Az Aktionsgruppe Banat egykori alapítója, Werner Kremm a Nyugati Jelennek azt nyilatkozta: Herta Müller nem volt az 1972–75 között működött, majd a Securitate parancsára betiltott irodalmi csoport tagja, de kereste velük a kapcsolatot, és elolvasta a kör számára Németországból beszerzett, az akkori kortárs német irodalom legjavát képviselő könyveket. „Amikor Herta Müller írni kezdett, mi határozottan elutasítottuk, hogy az ő írásaival egy oldalon megjelenjenek az írásaink” – mondta Werner Kremm. – Véleményem szerint Müller akkor giccses verseket írt, és nehéz volt vele szót érteni, mert eleve elutasította a párbeszédet. Később az Aktionsgruppe Banat egyik vezéralakja, Richard Wagner író hatása alá került, aki szerintem döntő módon befolyásolta Herta Müller irodalmi pályafutásának alakulását.”
A niczkyfalvi születésű Nobel-díjas írónő életét és munkásságát bemutató kiállítás 2014. március 5-ig naponta 10–18 óra között látogatható a Szépművészeti Múzeumban. Február 20-án és 27-én 11–15 óra, valamint március 4-én 10–12 óra között német és román nyelvű idegenvezetéssel látogatható a kiállítás, amelyekre a r.popa@ccgtm.ro elektronikus postacímen lehet bejelentkezni.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad),

Balázs Attila: A színház ne válaszokat adjon, hanem kérdéseket tegyen föl
A temesvári Csiky Gergely Állami Magyar Színház terveiről, az Európa Kulturális Fővárosa projektről, valamint a színház irányelveiről beszélgettünk Balázs Attila színművésszel, az intézmény igazgatójával.
Balázs Attila elmondta, teljes mértékben bízott abban, hogy 2021-ben Temesvár lesz Európa kulturális fővárosa, ellenkező esetben csalódott lenne. Az igazgató a folyamat elejétől részt vett a munkában, a színházat is érintő kérdésekben közreműködött. Sajnálattal látja, hogy a konfliktus, miszerint Kolozsvár Temesvárral szemben veszítette el ezt a címet, egyre inkább erősödik. Szerinte Kolozsvárnak is ugyanolyan szüksége lett volna a titulusra, viszont úgy gondolja, a temesvári városvezetés és a kulturális szereplők nagyon komolyan vették a pályázatot. „A zsűri teljesen független, őt nem lehet vádolni a döntése miatt” – fogalmazott Balázs Attila.
Koprodukciókkal készülnek
A színház egyik konkrét terve a kulturális évre a Temesvári Eurorégiós Színházi Találkozó (TESZT) 2021-es kiadása, a fesztivált kilenc éve szervezi a temesvári színház csapata: „A TESZT 2021-re olyasmivé kell kinőjje magát, ami méltó a kulturális fővárosra. A fejlődés érdekében ezért évente újabb és újabb lépéseket fogunk tenni, hogy akkor tényleg egy nagy robbanás legyen. Olyan előadókkal, művészekkel, rendezőkkel, alkotókkal akarjuk felvenni a kapcsolatot, akikkel akkor produkciókat, közreműködéseket hozunk létre” – ismertette Balázs. Figyelmeztetett: nem csak az fontos, hogy a felkészülő években és 2021-ben mi fog történni, hanem az is, hogy mi lesz a kulturális év hozadéka.
Elmondta, nem fognak önmagukból kifordulni és valami teljesen másnak nekikezdeni, hiszen a koprodukciók létrehozásában már van gyakorlatuk, példaként említette a tavalyi évadban rendezett Manipulációk című előadást, amely öt fesztivál koprodukciójaként jött létre, a szlovéniai, szerbiai, magyarországi és hazai társulatok közreműködéseként. A színművész szerint ezek a koprodukciók a Balkán régióra jellemző kulturális és színházi élet keresztmetszetét kívánják adni.
A nézőt meg kell nevelni a merész tendenciák befogadására
A Csiky Gergely Állami Magyar Színház értékeiről Balázs Attila azt gondolja, hogy ezek abban mutatkoznak meg, amit az intézmény letesz az asztalra. „Egy kortárs, mai színházat szeretnénk játszani, ami a ma emberéhez szól, és azokat az alkotókat szeretnénk összegyűjteni, akik ezt jól és pregnánsan tudják megfogalmazni. A színházon belül pedig fontos a csapatot úgy fejleszteni, hogy mindig, minden pillanatban tudjon reagálni ezekre a kihívásokra. Fizikailag, szellemileg fölkészült legyen arra, hogy bármilyen kihívásnak meg tudjon felelni” – magyarázta.
Hozzátette, ezt a folyamatos „edzéssel” lehet fenntartani, követni kell azt az irányt, ami fele a temesvári színház jó pár éve elindult. „Célunk bátran, merészen megfogalmazni mindazokat a problémákat, amelyek a környezetünkben vannak, illetve elsősorban kérdéseket föltenni. A színháznak nem az a feladata, hogy válaszokat és szentenciákat adjon, igazságokat osszon, hanem az, hogy föltegye a kérdéseket, hogy elgondolkoztasson, hogy utakat keressen, hogy mutasson rá a lehetőségekre” – mondta.
Az, hogy ennek milyen a fogadtatása, a színész szerint nevelés kérdése. Mindig próbálják megbarátkoztatni a közönséget a merészebb tendenciákkal, a nagyon szélsőséges színházat kerülik. Balázs szerint fontos azt is észrevenni, hogy a szélsőségesség fogalma átalakult, ami tíz évvel ezelőtt annak számított, az ma már a középút. „Emellett természetesen meg kell tartani azokat az irányokat is, amelyeket egy repertoárszínháznak kell tartani, tehát egy zenés vagy egy klasszikus produkciót, olyasmit, ami különböző közönségrétegeket szolgál ki” – tette hozzá. Fontos a fokozatosság, az előrelépést újabb és újabb produkciókkal meg kell erősíteni ahhoz, hogy az azt követő lépés még merészebb lehessen.
Hajdu Szabolcs és Schilling Árpád is rendezni fog Temesváron
A színházigazgató ismertette a 2016/2017-es évad fontosabb bemutatóit: Kokan Mladenović lesz az egyik vendégrendező – akit a tavalyelőtti Koldusopera című produkció rendezőjeként lehet ismerni –, Sardar Tagirovsky egy Molière Versailles-i rögtönzéseket rendez majd, Hajdu Szabolcs is visszatér, aki egy koprodukciót hoz majd létre a zágrábi Eurokaz Színházzal partnerségben, valamint Schilling Árpád a TESZT-re rendezi meg előadását, amelyet az aradi román színházzal és a Szabadkai Népszínház magyar és szerb társulatával hoznak létre.
Emellett a színház megtartja eddigi rendezvényeit: idén is befogadja a Német Kulturális Központ által szervezett mozgásszínházi fesztivált, harmadjára szervezi meg a Temesvári Magyar Filmnapokat, megemlékezik a fontosabb eseményekre, illetve az idei évhez hasonlóan – amelyben a Temesvári Magyar Napok partnerszervezete volt – a jövőben is nyitott arra, hogy teret biztosítson a különböző kezdeményezéseknek.
Tasi Annabella maszol.ro