Dec. 16-án folytatódott Temesváron az 1989. decemberi forradalom 15. évfordulójának emlékünnepsége. A résztvevők megtekintették az épülő Új Ezredév református templomot, majd az 1989. Temesvári Forradalom Emlékmúzeumába mentek. Tőkés László püspök a forradalom győzelméért életüket áldozó mártírok és sebesültek emberi nagyságát méltatta, közülük név szerint is kiemelve a hősi halált halt hódmezővásárhelyi Tóth Sándort és Újvárossy Ernőt. A segélyt hozó gépkocsivezető áldozatát Koszó Péter, Hódmezővásárhely alpolgármestere és Ágoston Lajos, az akkori konvoj résztvevője méltatta. A nap ünnepi gálaműsorral zárult a Temesvári Kulturális és Művészeti Központban. /(Sipos): Hősök emlékezete. = Nyugati Jelen (Arad), dec. 17./

A Temesvári Forradalom Emlékmúzeuma igazgatójának vezetésével küldöttség utazott Bukarestbe, hogy részt vegyen a “szégyen” listáján szereplő egykori bűnösök elleni tiltakozáson. A forradalmi szervezetek két héttel ezelőtt nyilvánosságra hozták azok nevét, akik a forradalom idején a diktatúrát szolgálták. Magas rangú katonai parancsnokokként tűzparancsot adtak a forradalom elfojtására, és 15 év után még mindig felelős tisztségeket töltenek be az államapparátusban. Velük szemben viszont – állítja Traian Orban, a küldöttség vezetője –, azokat a tiszteket, akik a sorsdöntő decemberi napokban megtagadták a parancs teljesítését, még mindig feketelistán tartja a hatalom. /(S. J.): A forradalmárok Bukarestben tiltakoztak. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 10./

Aradon a Csiky Gergely Iskolacsoportban megnyílt a Temesvári Integratio Alapítvány Forradalmi Mozgó Múzeuma. A vándorkiállítást az 1989-es temesvári forradalom kitörésének 20. évfordulójára készítette az alapítvány a Temesvári Forradalom Emlékháza és a Hódmezővásárhelyi Emlékpont Múzeum segítségével, s Aradra Kolozsvár után, Nagyvárad érintésével érkezett meg. Bemutattak néhány korabeli tárgyat, így egy eredi ÁVH-s (az 1940-es és 1950-es évek magyar politikai rendőrsége, az Államvédelmi Hatóság) bőrkabátot is. /Pataky Lehel Zsolt: A forradalom mozgó múzeuma. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 13./

Temesváron is megállt a Szabadság Expressz
A 25 éves évfordulón 1989 helyszínein
Szeptember 5-én, pénteken futott be Temesvárra a Szabadság Expressz, amelynek utasai, a rendszerváltozás után született fiatalok az 1989-es történelmi események helyszíneit járják be, amelyek a Vasfüggöny lebontását elősegítették. A 20 fős csoport tagjai, köztük fiatal képzőművészek, zenészek, filmrendezők, tíz európai országból és Costa Ricából érkeztek a Bánság fővárosába.
A Szabadság Expressz utasaival a Gdansk–Varsó–Budapest–Temesvár–Sopron–Pozsony–Prága–Berlin útvonalat járja végig a kelet-közép-európai rendszerváltozások 25 évfordulóján. A projekt kezdeményezője a varsói székhelyű Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata (ENRS), de megvalósításában közreműködnek Lengyelország, Magyarország, Románia, Szlovákia, Csehország és Németország kulturális minisztériumai, valamint a 20. század történetével foglalkozó intézmények, román részről a Szekuritaté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (CNSAS) és a temesvári Forradalom Emlékezete Egyesület.
A Szabadság Expressz 20 utasa pénteken délután érkezett Temesvárra, ahol meglátogatták a szerdán megnyílt A Szekuritaté, a diktatúra eszköze című kiállítást, majd részt vettek A vég kezdete nevű interaktív vitán, az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózata szervezésében. A fiatalok ezután meglátogatták a temesvári Forradalom Múzeumát, ahol a dokumentum és képzőművészeti kiállítás megtekintése után megnézték a Sose halunk meg című, az 1989 decemberi forradalom eseményeit felelevenítő dokumentumfilmet.
Történelmi tanulmányútjuk során a fiataloknak alkalmuk nyílt a rendszerváltás folyamatának résztvevőivel, markáns személyiségeivel is találkozni. Temesváron Traian Orbannal, a Forradalom Emlékezete Egyesület elnökével és Florian Mihalceaval, a Timişoara Társaság elnökével beszélgettek az 1989-es eseményekről. A Szabadság Expressz utasai a külön erre az alkalomra Temesvárra érkezett Tőkés Lászlóval és az 1989-ben őt védelmező református gyülekezet néhány tagjával is találkoztak.
„Amikor a tavaly felvetődött a Szabadság Vonatának, a Freedom Expressnek a gondolata – nyilatkozta a sajtónak Tőkés László EP-képviselő – és Brüsszelben tárgyaltunk az Emlékezet és Szolidaritás Európai Hálózatának a képviselőjével, nagyon megörvendtem, hogy noha Temesvár nem főváros, mégis úgy tartanak számon bennünket Varsó, Budapest, Berlin és más fővárosok között, mint a 89-es rendszerváltozás egyik fontos helyszíne. Örvendek, hogy senki nem tudta eltéríteni ezt a szándékot és tervet, habár hallottam róla, hogy egyesek ki akarták húzni az útitervből Temesvárt. Temesvárhoz hasonló helyszín Sopron, ahol a Páneurópai Piknikre emlékezve fordul meg ez a csoport. Örömömre szolgál, hogy Temesvár és Sopron az őket megillető helyre kerültek, azok közé a helyszínek közé, ahol a népi demokratikus akaratnyilvánítás vezetett a diktatúrák bukásához.”
Tőkés László, a romániai rendszerváltás meghatározó személyisége a fiataloknak elmondta: 1989 vonatkozásában az emberek hajlamosak megfeledkezni a rendszerváltás vallási dimenzióról, Popieluszko atyáról, II. János Pál pápáról vagy a keletnémet evangélikusokról, Markus Meckel utolsó keletnémet külügyminiszterről, aki egyszemélyben lelkipászor és nem utolsósorban a temesvári református gyülekezetről, amely kovászává tudott válni az akkori folyamatoknak. Az EP-képviselő szerint a Szabadság Expressz nevű kezdeményezés és körút történelmi mutatóujjként utal a 25 évvel ezelőtti folyamatokra. „Jómagam a folytatást tartom a legfontosabbnak – nyilatkozta Temesváron Tőkés László –, nem szeretnék a múltnak a puszta tanúja lenni, mert senki nem ülhet a babérain. Az a fontos, hogy ne merevedjünk bele a múló időbe, hanem az Egyesült Európában próbáljuk meg valóban felzárkóztatni a Vasfüggöny innenső oldalán lévő volt kommunista országokat és társadalmakat a fejlett Európához!”
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)