Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara
7 tétel
2009. január 17.
Történelmi Bánság. Határon átnyúló fenntartható fejlesztés – körülbelül ezzel a címmel nyert Phare CBC pályázatot a temesvári Kereskedelmi, Mezőgazdasági és Iparkamara, szerbiai partnereivel, a Nagybecskereki és a Kikindai Regionális Kamarákkal közösen. A pályázat célja a határon átnyúló együttműködés elősegítése és fejlesztése, a bánsági régió kiegyensúlyozott társadalmi-gazdasági fejlesztése és a közös értékek felmutatása a román-szerb határ két oldalán. A program keretében szemináriumokat, üzletember találkozókat és vásárokat szerveznek, Nagybecskereken és Kikindán, bánsági vállalkozók és a gazdasági sajtó képviselői számára. /Pataki Zoltán: Történelmi Bánság. Határon átnyúló fenntartható fejlesztés. = Nyugati Jelen (Arad), jan. 17./
2010. február 25.
Fejlesztési stratégia a Bánsági Régiónak
A Regionális Üzletközpontban február 26-án, pénteken mutatják be a Bánság gazdasági fejlesztési stratégiáját a 2010-2015 időszakra.
Az uniós támogatással kidolgozott stratégia a román-szerb határ-menti régióra, a történelmi Bánságra vonatkozik és a régió távlati gazdasági fejlesztését célzó program keretében dolgozták ki, a Temes és a Krassó-Szörény megyei, valamint a Nagybecskereki, a Nagykikindai és a Pancsovai Kereskedelmi Kamarák részvételével. A pénteki bemutató alkalmával a Temes- és Krassó-Szörény megyei prefektúrák, valamint az Észak-, Közép- és Dél-Bánsági kormánybiztosi hivatalok közötti együttműködési jegyzőkönyvet is aláírják – nyilatkozták szerdai közös sajtótájékoztatójukon Georgică Cornu kamarai elnök és Mircea Băcală prefektus. „Meggyőződésem, hogy a DKMT Eurorégió területének nagy részét magába foglaló Bánsági régiónak fontos szerepe lesz a térségben Szerbia várható EU-csatlakozása után – mondta Georgică Cornu – a fejlesztési irányok, közös prioritások megtalálhatók a pénteken bemutatásra kerülő stratégiában.”
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)
A Regionális Üzletközpontban február 26-án, pénteken mutatják be a Bánság gazdasági fejlesztési stratégiáját a 2010-2015 időszakra.
Az uniós támogatással kidolgozott stratégia a román-szerb határ-menti régióra, a történelmi Bánságra vonatkozik és a régió távlati gazdasági fejlesztését célzó program keretében dolgozták ki, a Temes és a Krassó-Szörény megyei, valamint a Nagybecskereki, a Nagykikindai és a Pancsovai Kereskedelmi Kamarák részvételével. A pénteki bemutató alkalmával a Temes- és Krassó-Szörény megyei prefektúrák, valamint az Észak-, Közép- és Dél-Bánsági kormánybiztosi hivatalok közötti együttműködési jegyzőkönyvet is aláírják – nyilatkozták szerdai közös sajtótájékoztatójukon Georgică Cornu kamarai elnök és Mircea Băcală prefektus. „Meggyőződésem, hogy a DKMT Eurorégió területének nagy részét magába foglaló Bánsági régiónak fontos szerepe lesz a térségben Szerbia várható EU-csatlakozása után – mondta Georgică Cornu – a fejlesztési irányok, közös prioritások megtalálhatók a pénteken bemutatásra kerülő stratégiában.”
Pataki Zoltán. Forrás: Nyugati Jelen (Arad)
2012. augusztus 9.
Kasztrófa a földeken: elpusztította az aszály a gabonatermés jelentős részét
Hatalmas katasztrófákat okozott az ország mezőgazdaságában a szinte teljes mértékben csapadékmentes nyár által okozott aszály. A kukoricatermésnek például közel felét, 47 százalékát érinti az aszály országos viszonylatban. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt Daniel Botănoiu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára. „Egyelőre nem tudni pontosan, hogy milyen mértékben károsodott a termés, az azonban biztos, hogy országos szinten a kukorica sínylette meg leginkább a szárazságot” – fejtette ki az államtitkár.
Olajtartalom szempontjából a napraforgó esetében 2-3 százalékos veszteségről lehet beszélni az illetékes szerint, aki elmondta, egymillió hektárnyi terület esetében hektáronként mintegy 1500 kilogramm terméssel lehetne lefedni az országos évi fogyasztást.
Hozzátette, az idén betakarított 4,78 millió tonnányi búza nagyjából megfelel a szükséges éves menynyiségnek, ebből fogyasztáshoz 3,3 tonna, őszi vetéshez 500 ezer tonna kell, további 700 ezer tonna pedig a tartalékot teszi ki. Románia 2011-ben az Európai Unióban első helyen állt a megművelt kukoricaföld szempontjából, termelésben pedig második volt Franciaország után.
Bihar: felperzselődött ültetvények
Hatalmasak a károk Bihar megyében is a hónapok óta sújtó szárazság miatt. Dan Antim, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság főtanácsadója a Krónika megkeresésére elmondta, a legsúlyosabban itt is a kukoricát érintette a szárazság, de a többi termény sem menekült az extrém körülmények elől. A kukoricatáblák mintegy 85 százaléka, csaknem 68 ezer hektár tönkrement a megyében, nagyjából ugyanez a helyzet a napraforgóval is, amelynél a megyében található 28 ezer hektárnyi vetésből több mint 23 ezer elpusztult.
A szója- és a cukorrépa-ültetvényeknek is a legnagyobb része tönkrement az aszályban. Dan Antim azt mondja, olyasmire volt már példa a korábbi években is, hogy a hosszú aszály miatt kiszáradt a föld, és kár esett a termésben, de olyan még nem történt, mint az idén, hogy a gabona egyszerűen megégett a perzselő napon. A főtanácsadó abban bízik, hogy a kormány egy, nemrég közvitára bocsátott határozattervezete mielőbb életbe léphet, és annak alapján a legkomolyabb károkat szenvedett gazdák valamilyen segítséget kaphatnak az államtól.
Szatmárra is lesújtott a szárazság
Szatmár megyében a szárazság hasonlóképpen a leginkább a kukoricának ártott. Amint a megyei mezőgazdasági igazgatóságtól megtudtuk, 40 ezer hektáron pusztult el a termés az aszály miatt, ami azt jelenti, hogy a kultúra több mint 30 százaléka ment tönkre. Jelentős károkat okozott a szárazság ezenkívül a napraforgóban, a szójában és a cukorrépában is.
A megyében a mezőgazdasági igazgatóság eddigi adatai szerint 56 ezer hektárnyi területen végzett komoly pusztítást az aszály. Ahhoz, hogy katasztrófasújtott területté nyilvánítsák a megyét – amit egyébként a helyi gazdák szorgalmaznak a hatóságoknál – 70 ezer hektárnyi ültetvénynek kellene elpusztulnia, azaz a megye szántóföldjei 30 százalékának.
Hargita megye már lépett is
Eközben – amint arról korábban már beszámoltunk – a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság már kérte is a minisztériumtól, nyilvánítsák aszály sújtotta területté a megyét. Török Jenő, az igazgatóság vezetője arról tájékoztatott, hogy a megye teljes területét aszály sújtja, a megművelt területeken harminc és száz százalék közötti a termés károsodása. Török Jenő szerint a vidék alaptermékének számító burgonya termesztőinek hatvan és nyolcvan százalék közötti károkat kell elkönyvelniük.
A szárazság ugyanis éppen akkor köszöntött be, amikor a burgonyaültetvényeknek a legnagyobb szükségük lett volna a csapadékra. „Olyan burgonyaföldek is vannak a megyében, amelyeken nem lesz érdemes begyűjteni a termést” – jelentette ki Török Jenő. A mezőgazdasági szakember szerint az állattenyésztők is bajba kerültek. A térségben szokatlanul forró nyár következtében elszáradt a fű a legelőkön. A patakok kiszáradása miatt sok helyen az állatok itatása is gondot okoz. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője az országosan rossz mezőgazdasági helyzetre utalva megjegyezte, nehéz lesz elérni, hogy a kormány kártérítést fizessen a gazdáknak.
Krassó-Szörény: már az eső sem segít
Krassó-Szörény megyében is hasonló a helyzet, a szakemberek szerint pedig a termés nagy részét már egy kiadós eső sem mentheti meg. Mariana Brujan, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, leginkább a kukorica- és burgonyatermés sínylette meg a szárazságot, előbbi esetében 32 ezer hektárt, míg utóbbinál hatezer hektárt érintett a kedvezőtlen időjárás, ugyanakkor 5400 hektárnyi napraforgó és 900 hektárnyi repce is kiszáradt.
A hivatal szakemberei a helyszínen állapítják meg a károk pontos értékét. A szakember elmondása szerint mivel a búzát és az árpát már korábban betakarították, a júliusban kezdődő szárazság már nem érintette ezeket. 2011 őszén egyébként a megyében mintegy 12 ezer hektárnyi területről több mint 43 ezer tonna búzát takarítottak be, ez hektáronként 3500 kilogrammot jelent, emellett további 385 hektáron több mint 110 tonnányi árpa termett.
Vis maior Temes megyében
Eközben Temes megyében már a konkrét lépések foganatosítását is elkezdték a szakhatóságok. A Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara (CCIA) kényszerítő körülményre (vis maior) vonatkozó bizonylatokat bocsát ki az aszály miatt, a dokumentum mentesíti a termelőket olyan szerződési kötelezettségek alól, amelyeknek éppen a kedvezőtlen természeti körülmények miatt nem tudtak eleget tenni. Mădălin Vasiu, a kamara jogi tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az eső hiánya miatt több gazdasági ágazat is katasztrofális helyzetben van, a hivatal pedig segíteni szeretne a károsultakon.
„Több ezer hektárnyi termőföld tönkrement, erdőtüzek pusztítottak, patakok, kutak száradtak ki, és a Duna szintje is jelentősen leapadt. Mindez a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és fafeldolgozó-iparban, a bányászatban és a turizmusban tevékenykedő vállalatokat is érinti” – magyarázta az illetékes.
A hatályos törvények szerint egyébként kizárólag a kereskedelmi és iparkamarák bocsáthatnak ki ilyen bizonylatokat, illetve dönthetnek arról, hogy mi számít kényszerítő körülménynek, és ennek milyen hatásai lehetnek bizonyos gazdasági ágakra. A jogszabály alapján kényszerítő körülménynek számít minden külső, előreláthatatlan és elkerülhetetlen esemény, amely szerződéskötés után következett be. Mădălin Vasiu rámutatott, az igénylőknek írásban kell a CCIA megyei kirendeltségéhez fordulniuk, bemutatva a kényszerítő körülmény pontos helyét és időpontját, illetve ennek anyagi és más jellegű következményeit.
A vállalatoknak azt is meg kell határozniuk, hogy kivel szemben, milyen ügyben használják majd fel a bizonylatot, a kérvényt benyújtó cégnek pedig felelősséget kell vállalnia a bejelentett adatok helyességéért.
Kettős csapás Máramarosban
Továbbra is ég az erdő a szintén a szárazság miatt kigyulladt Radnai-havasokban, Máramaros megyében, ahol a hatósági szakemberek önkéntesekkel, illetve helyi lakosokkal közösen dolgoznak a lángok megfékezésén. Tegnap szintén a belügyminisztérium helikopterével oltották a tüzet, a járművet azonban este visszarendelték Bukarestbe, hogy ma más erdőtüzekhez irányítsák. Sorin Rednic prefektus úgy nyilatkozott, tegnap enyhén csökkent a hőmérséklet, így az oltás is hatékonyabb volt, több elszigetelt helyen is sikeresen tevékenykedtek az akcióban résztvevők. Mint mondta, az aszály Máramaros megyében is jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, mintegy 43 ezer hektárnyi termőföldet és gyümölcsöst érintve.
Nem javul az időjárás
Annak ellenére, hogy a napokban egyik hőségcsúcs a másik után dőlt meg, Makkai Gergely, az Országos Meteorológiai Szolgálat helyettes vezérigazgatója úgy véli, annál melegebb, mint amilyen kedden volt, az idén már nem lesz Romániában. „Most egy kicsit lehűlt a levegő, de a jövő hét elején ismét visszatér a kánikula, azonban elviselhetőbb formában, hisz lassan gyalogolunk ki a nyárból” – nyilatkozta lapunknak a meteorológus szakember. A gazdák által várva várt jó hírek azonban ezúttal is elmaradtak. Makkai szerint már az is valami, ha elvétve és szerény mennyiségben valamennyi eső esik, bár ennek – főként a mezőgazdasági területek fölött – aránylag kicsi a valószínűsége. Záporokra, zivatarokra inkább a hegyvidéken lehet számítani. Az időjós az elkövetkezendő hetekre sem biztat semmi jóval. Mint mondja, egy átlagosnál jóval melegebb szeptemberre számíthatunk, és talán az ősz is csapadékszegény lesz.
Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Kőrössy Andrea, Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)
Hatalmas katasztrófákat okozott az ország mezőgazdaságában a szinte teljes mértékben csapadékmentes nyár által okozott aszály. A kukoricatermésnek például közel felét, 47 százalékát érinti az aszály országos viszonylatban. Minderről tegnapi sajtótájékoztatóján beszélt Daniel Botănoiu, a mezőgazdasági minisztérium államtitkára. „Egyelőre nem tudni pontosan, hogy milyen mértékben károsodott a termés, az azonban biztos, hogy országos szinten a kukorica sínylette meg leginkább a szárazságot” – fejtette ki az államtitkár.
Olajtartalom szempontjából a napraforgó esetében 2-3 százalékos veszteségről lehet beszélni az illetékes szerint, aki elmondta, egymillió hektárnyi terület esetében hektáronként mintegy 1500 kilogramm terméssel lehetne lefedni az országos évi fogyasztást.
Hozzátette, az idén betakarított 4,78 millió tonnányi búza nagyjából megfelel a szükséges éves menynyiségnek, ebből fogyasztáshoz 3,3 tonna, őszi vetéshez 500 ezer tonna kell, további 700 ezer tonna pedig a tartalékot teszi ki. Románia 2011-ben az Európai Unióban első helyen állt a megművelt kukoricaföld szempontjából, termelésben pedig második volt Franciaország után.
Bihar: felperzselődött ültetvények
Hatalmasak a károk Bihar megyében is a hónapok óta sújtó szárazság miatt. Dan Antim, a Bihar Megyei Mezőgazdasági Igazgatóság főtanácsadója a Krónika megkeresésére elmondta, a legsúlyosabban itt is a kukoricát érintette a szárazság, de a többi termény sem menekült az extrém körülmények elől. A kukoricatáblák mintegy 85 százaléka, csaknem 68 ezer hektár tönkrement a megyében, nagyjából ugyanez a helyzet a napraforgóval is, amelynél a megyében található 28 ezer hektárnyi vetésből több mint 23 ezer elpusztult.
A szója- és a cukorrépa-ültetvényeknek is a legnagyobb része tönkrement az aszályban. Dan Antim azt mondja, olyasmire volt már példa a korábbi években is, hogy a hosszú aszály miatt kiszáradt a föld, és kár esett a termésben, de olyan még nem történt, mint az idén, hogy a gabona egyszerűen megégett a perzselő napon. A főtanácsadó abban bízik, hogy a kormány egy, nemrég közvitára bocsátott határozattervezete mielőbb életbe léphet, és annak alapján a legkomolyabb károkat szenvedett gazdák valamilyen segítséget kaphatnak az államtól.
Szatmárra is lesújtott a szárazság
Szatmár megyében a szárazság hasonlóképpen a leginkább a kukoricának ártott. Amint a megyei mezőgazdasági igazgatóságtól megtudtuk, 40 ezer hektáron pusztult el a termés az aszály miatt, ami azt jelenti, hogy a kultúra több mint 30 százaléka ment tönkre. Jelentős károkat okozott a szárazság ezenkívül a napraforgóban, a szójában és a cukorrépában is.
A megyében a mezőgazdasági igazgatóság eddigi adatai szerint 56 ezer hektárnyi területen végzett komoly pusztítást az aszály. Ahhoz, hogy katasztrófasújtott területté nyilvánítsák a megyét – amit egyébként a helyi gazdák szorgalmaznak a hatóságoknál – 70 ezer hektárnyi ültetvénynek kellene elpusztulnia, azaz a megye szántóföldjei 30 százalékának.
Hargita megye már lépett is
Eközben – amint arról korábban már beszámoltunk – a Hargita Megyei Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Igazgatóság már kérte is a minisztériumtól, nyilvánítsák aszály sújtotta területté a megyét. Török Jenő, az igazgatóság vezetője arról tájékoztatott, hogy a megye teljes területét aszály sújtja, a megművelt területeken harminc és száz százalék közötti a termés károsodása. Török Jenő szerint a vidék alaptermékének számító burgonya termesztőinek hatvan és nyolcvan százalék közötti károkat kell elkönyvelniük.
A szárazság ugyanis éppen akkor köszöntött be, amikor a burgonyaültetvényeknek a legnagyobb szükségük lett volna a csapadékra. „Olyan burgonyaföldek is vannak a megyében, amelyeken nem lesz érdemes begyűjteni a termést” – jelentette ki Török Jenő. A mezőgazdasági szakember szerint az állattenyésztők is bajba kerültek. A térségben szokatlanul forró nyár következtében elszáradt a fű a legelőkön. A patakok kiszáradása miatt sok helyen az állatok itatása is gondot okoz. A megyei mezőgazdasági igazgatóság vezetője az országosan rossz mezőgazdasági helyzetre utalva megjegyezte, nehéz lesz elérni, hogy a kormány kártérítést fizessen a gazdáknak.
Krassó-Szörény: már az eső sem segít
Krassó-Szörény megyében is hasonló a helyzet, a szakemberek szerint pedig a termés nagy részét már egy kiadós eső sem mentheti meg. Mariana Brujan, a mezőgazdasági igazgatóság vezetője elmondta, leginkább a kukorica- és burgonyatermés sínylette meg a szárazságot, előbbi esetében 32 ezer hektárt, míg utóbbinál hatezer hektárt érintett a kedvezőtlen időjárás, ugyanakkor 5400 hektárnyi napraforgó és 900 hektárnyi repce is kiszáradt.
A hivatal szakemberei a helyszínen állapítják meg a károk pontos értékét. A szakember elmondása szerint mivel a búzát és az árpát már korábban betakarították, a júliusban kezdődő szárazság már nem érintette ezeket. 2011 őszén egyébként a megyében mintegy 12 ezer hektárnyi területről több mint 43 ezer tonna búzát takarítottak be, ez hektáronként 3500 kilogrammot jelent, emellett további 385 hektáron több mint 110 tonnányi árpa termett.
Vis maior Temes megyében
Eközben Temes megyében már a konkrét lépések foganatosítását is elkezdték a szakhatóságok. A Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara (CCIA) kényszerítő körülményre (vis maior) vonatkozó bizonylatokat bocsát ki az aszály miatt, a dokumentum mentesíti a termelőket olyan szerződési kötelezettségek alól, amelyeknek éppen a kedvezőtlen természeti körülmények miatt nem tudtak eleget tenni. Mădălin Vasiu, a kamara jogi tanácsadója úgy nyilatkozott, hogy az eső hiánya miatt több gazdasági ágazat is katasztrofális helyzetben van, a hivatal pedig segíteni szeretne a károsultakon.
„Több ezer hektárnyi termőföld tönkrement, erdőtüzek pusztítottak, patakok, kutak száradtak ki, és a Duna szintje is jelentősen leapadt. Mindez a mezőgazdaságban, az élelmiszer- és fafeldolgozó-iparban, a bányászatban és a turizmusban tevékenykedő vállalatokat is érinti” – magyarázta az illetékes.
A hatályos törvények szerint egyébként kizárólag a kereskedelmi és iparkamarák bocsáthatnak ki ilyen bizonylatokat, illetve dönthetnek arról, hogy mi számít kényszerítő körülménynek, és ennek milyen hatásai lehetnek bizonyos gazdasági ágakra. A jogszabály alapján kényszerítő körülménynek számít minden külső, előreláthatatlan és elkerülhetetlen esemény, amely szerződéskötés után következett be. Mădălin Vasiu rámutatott, az igénylőknek írásban kell a CCIA megyei kirendeltségéhez fordulniuk, bemutatva a kényszerítő körülmény pontos helyét és időpontját, illetve ennek anyagi és más jellegű következményeit.
A vállalatoknak azt is meg kell határozniuk, hogy kivel szemben, milyen ügyben használják majd fel a bizonylatot, a kérvényt benyújtó cégnek pedig felelősséget kell vállalnia a bejelentett adatok helyességéért.
Kettős csapás Máramarosban
Továbbra is ég az erdő a szintén a szárazság miatt kigyulladt Radnai-havasokban, Máramaros megyében, ahol a hatósági szakemberek önkéntesekkel, illetve helyi lakosokkal közösen dolgoznak a lángok megfékezésén. Tegnap szintén a belügyminisztérium helikopterével oltották a tüzet, a járművet azonban este visszarendelték Bukarestbe, hogy ma más erdőtüzekhez irányítsák. Sorin Rednic prefektus úgy nyilatkozott, tegnap enyhén csökkent a hőmérséklet, így az oltás is hatékonyabb volt, több elszigetelt helyen is sikeresen tevékenykedtek az akcióban résztvevők. Mint mondta, az aszály Máramaros megyében is jelentős károkat okozott a mezőgazdaságban, mintegy 43 ezer hektárnyi termőföldet és gyümölcsöst érintve.
Nem javul az időjárás
Annak ellenére, hogy a napokban egyik hőségcsúcs a másik után dőlt meg, Makkai Gergely, az Országos Meteorológiai Szolgálat helyettes vezérigazgatója úgy véli, annál melegebb, mint amilyen kedden volt, az idén már nem lesz Romániában. „Most egy kicsit lehűlt a levegő, de a jövő hét elején ismét visszatér a kánikula, azonban elviselhetőbb formában, hisz lassan gyalogolunk ki a nyárból” – nyilatkozta lapunknak a meteorológus szakember. A gazdák által várva várt jó hírek azonban ezúttal is elmaradtak. Makkai szerint már az is valami, ha elvétve és szerény mennyiségben valamennyi eső esik, bár ennek – főként a mezőgazdasági területek fölött – aránylag kicsi a valószínűsége. Záporokra, zivatarokra inkább a hegyvidéken lehet számítani. Az időjós az elkövetkezendő hetekre sem biztat semmi jóval. Mint mondja, egy átlagosnál jóval melegebb szeptemberre számíthatunk, és talán az ősz is csapadékszegény lesz.
Szucher Ervin, Nagy Orsolya, Kőrössy Andrea, Babos Krisztina
Krónika (Kolozsvár)
2014. szeptember 26.
Magyar–román együttműködés a klímainnováció területén
Szeptember 25–26-án 22 magyarországi, „zöld” technológiák iránt érdeklődő magyar cég képviselői látogattak el Temesvárra Climate KIC nemzetközi program keretében. A Climate-KIC az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által létrehozott Tudás- és Innovációs Közösség (Knowledge and Innovation Community), célja, hogy széles körben elérhetővé tegye a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez szükséges szaktudást és elősegítse az ökoinnovatív termékek, szolgáltatások piacra jutását.
Szeptember 25-én, tegnap a magyar delegáció részt vett a Temes Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában megtartott konferencián, amelynek előadói bemutatták a Climate-KIC programot, a globális felmelegedés várható következményeit és az ezeknek a csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, valamint a Temesvár fenntartható fejlesztésére irányuló stratégiát. A konferencia egyik előadója Virág Annamária, a budapesti IFKA Iparfejlesztési Nonprofit Kft munkatársa, aki Climate KIC program céljáról és a program keretében megvalósuló magyar–román együttműködésről nyilatkozott a Nyugati Jelennek.
– Az IFKA Iparfejlesztési Nonprofit Kft 2012-ben csatlakozott a Climate-KIC Középmagyarországi Régió tevékenységéhez. Ez egy fiatal európai szervezet, amely eredetileg 6 régióban fejtette ki a tevékenységét, elsősorban klímainnovációs céllal. Megpróbálnak egyetemeket, kutatóintézeteket, nagyvállalatokat, KKV-ket, nonprofit kft-ket és közszféra-szervezeteket is bevonni egy közös gondolkodásba, amelynek a célja az lenne, hogy az üvegházgáz-kibocsátások csökkentése, az energiahatékonyság növelése és a hulladékcsökkentés érdekében tegyünk, a fenntarthatóság irányába mozduljanak el az európai országok, a városvezetések, a kis- és nagy közösségek.
– Hogyan kerültek kapcsolatba a Temes Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával?
– A közép-kelet-európai országok közül először Magyarország és Lengyelország csatlakozott Climate-KIC programhoz, amelyek az idén kiterjesztették a tevékenységüket az ún. outreach régiókra is, mint amilyen a Nyugat-Romániai Régió Temesvár központtal. A fő célunk, hogy bemutassuk a román cégeknek a magyarországi Climate-KIC működését, azt, hogy hogyan valósul meg ez a gyakorlatban. Idén júniusban 25 román cég jött Magyarországra tanulmányútra, bemutattuk nekik, milyen folyamatokon keresztül valósulnak meg ezek a tevékenységek: van inkubációs, oktatási és innovációs tevékenység, ami pályázatok beadását és projektek finanszírozását jelenti. Ennek a második fordulója zajlik most. Magyar cégeket rekrutáltunk a Közép-Magyarországi Régióból arra, hogy jöjjenek el Temesvárra tanulmányozni, milyen módon tudnánk együttműködni az itt aktív cégekkel.
– Milyen területen működnek ezek a magyarországi cégek?
– Elsősorban a hulladékgazdálkodás terén, de vannak közöttük az analitika, tudomány területén működő kutatóintézetek, a logisztika, az anyagtudományok és az életciklus-elemzés, környezetmenedzsment kérdéseivel foglalkozó cégek is. A közszféra és a nonprofit szektor képviselői is jelen vannak a 22 résztvevő között.
– Milyen együttműködési lehetőségek vannak a magyar és a román cégek között az klímainnováció területén?
– Közös pályázatok beadása lehet az egyik vonal, illetve technológiáknak az exportja Magyarországról Romániába vagy fordítva. A magyar cégek elsősorban arra kíváncsiak, hogy a hulladékkezelési technológiákból tudnak-e esetleg olyasmit átvenni, amit otthon hasznosíthatnak.
A magyar delegáció tagjai a tanulmányút keretében meglátogatták a Műszaki Egyetem megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó Kutatóintézetét, valamint a Smithfield cég temesvári vágóhídját és a Timişoreana sörgyárat, ahol a hulladékgazdálkodás és energetikai hatékonyság növelése területén alkalmaznak innovatív technológiákat.
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)
Szeptember 25–26-án 22 magyarországi, „zöld” technológiák iránt érdeklődő magyar cég képviselői látogattak el Temesvárra Climate KIC nemzetközi program keretében. A Climate-KIC az Európai Innovációs és Technológiai Intézet által létrehozott Tudás- és Innovációs Közösség (Knowledge and Innovation Community), célja, hogy széles körben elérhetővé tegye a klímaváltozás negatív hatásainak csökkentéséhez szükséges szaktudást és elősegítse az ökoinnovatív termékek, szolgáltatások piacra jutását.
Szeptember 25-én, tegnap a magyar delegáció részt vett a Temes Megyei Kereskedelmi és Iparkamara székházában megtartott konferencián, amelynek előadói bemutatták a Climate-KIC programot, a globális felmelegedés várható következményeit és az ezeknek a csökkentésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket, valamint a Temesvár fenntartható fejlesztésére irányuló stratégiát. A konferencia egyik előadója Virág Annamária, a budapesti IFKA Iparfejlesztési Nonprofit Kft munkatársa, aki Climate KIC program céljáról és a program keretében megvalósuló magyar–román együttműködésről nyilatkozott a Nyugati Jelennek.
– Az IFKA Iparfejlesztési Nonprofit Kft 2012-ben csatlakozott a Climate-KIC Középmagyarországi Régió tevékenységéhez. Ez egy fiatal európai szervezet, amely eredetileg 6 régióban fejtette ki a tevékenységét, elsősorban klímainnovációs céllal. Megpróbálnak egyetemeket, kutatóintézeteket, nagyvállalatokat, KKV-ket, nonprofit kft-ket és közszféra-szervezeteket is bevonni egy közös gondolkodásba, amelynek a célja az lenne, hogy az üvegházgáz-kibocsátások csökkentése, az energiahatékonyság növelése és a hulladékcsökkentés érdekében tegyünk, a fenntarthatóság irányába mozduljanak el az európai országok, a városvezetések, a kis- és nagy közösségek.
– Hogyan kerültek kapcsolatba a Temes Megyei Kereskedelmi és Iparkamarával?
– A közép-kelet-európai országok közül először Magyarország és Lengyelország csatlakozott Climate-KIC programhoz, amelyek az idén kiterjesztették a tevékenységüket az ún. outreach régiókra is, mint amilyen a Nyugat-Romániai Régió Temesvár központtal. A fő célunk, hogy bemutassuk a román cégeknek a magyarországi Climate-KIC működését, azt, hogy hogyan valósul meg ez a gyakorlatban. Idén júniusban 25 román cég jött Magyarországra tanulmányútra, bemutattuk nekik, milyen folyamatokon keresztül valósulnak meg ezek a tevékenységek: van inkubációs, oktatási és innovációs tevékenység, ami pályázatok beadását és projektek finanszírozását jelenti. Ennek a második fordulója zajlik most. Magyar cégeket rekrutáltunk a Közép-Magyarországi Régióból arra, hogy jöjjenek el Temesvárra tanulmányozni, milyen módon tudnánk együttműködni az itt aktív cégekkel.
– Milyen területen működnek ezek a magyarországi cégek?
– Elsősorban a hulladékgazdálkodás terén, de vannak közöttük az analitika, tudomány területén működő kutatóintézetek, a logisztika, az anyagtudományok és az életciklus-elemzés, környezetmenedzsment kérdéseivel foglalkozó cégek is. A közszféra és a nonprofit szektor képviselői is jelen vannak a 22 résztvevő között.
– Milyen együttműködési lehetőségek vannak a magyar és a román cégek között az klímainnováció területén?
– Közös pályázatok beadása lehet az egyik vonal, illetve technológiáknak az exportja Magyarországról Romániába vagy fordítva. A magyar cégek elsősorban arra kíváncsiak, hogy a hulladékkezelési technológiákból tudnak-e esetleg olyasmit átvenni, amit otthon hasznosíthatnak.
A magyar delegáció tagjai a tanulmányút keretében meglátogatták a Műszaki Egyetem megújuló energiaforrások hasznosításával foglalkozó Kutatóintézetét, valamint a Smithfield cég temesvári vágóhídját és a Timişoreana sörgyárat, ahol a hulladékgazdálkodás és energetikai hatékonyság növelése területén alkalmaznak innovatív technológiákat.
Pataki Zoltán, Nyugati Jelen (Arad)
2016. február 10.
Román–magyar együttműködés az építőipar területén
A Temes megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara meghívja az érdekelt bánsági vállalkozókat a „Román–magyar együttműködési lehetőségek az építőipar területén” című szemináriumra, amelyre 2016. február 17-én délelőtt 11 órától kerül sor az aradi Jelen Házban. A rendezvény szervezői a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Közép-Európai Kereskedelmi Fejlesztési Hálózat aradi Regionális Irodája és a Temes megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara (CCIAT).
A találkozó keretében Rák János Zoltán és Kranovszky Nagy Andrea A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Román–Magyar tagozatának a szerepe a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése címmel tartanak előadást.
A Románia–Magyarország Interreg Programot Paul Lazarov (Aradi BRECO) mutatja be.
Szabó Géza (OTP Bank regionális igazgató) az OTP Bank és a romániai KKV-k kapcsolatáról tart előadást.
Karina Cistelecan szakértő a romániai közbeszerzési rendszert és az ajánlattevési folyamat lehetséges hibáit mutatja be.
Az eseményt követően kerül sor a román és a magyar vállalkozók üzleti találkozójára. A szervezők biztosítják a román–magyar fordítást.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
A Temes megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara meghívja az érdekelt bánsági vállalkozókat a „Román–magyar együttműködési lehetőségek az építőipar területén” című szemináriumra, amelyre 2016. február 17-én délelőtt 11 órától kerül sor az aradi Jelen Házban. A rendezvény szervezői a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Közép-Európai Kereskedelmi Fejlesztési Hálózat aradi Regionális Irodája és a Temes megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara (CCIAT).
A találkozó keretében Rák János Zoltán és Kranovszky Nagy Andrea A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Román–Magyar tagozatának a szerepe a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése címmel tartanak előadást.
A Románia–Magyarország Interreg Programot Paul Lazarov (Aradi BRECO) mutatja be.
Szabó Géza (OTP Bank regionális igazgató) az OTP Bank és a romániai KKV-k kapcsolatáról tart előadást.
Karina Cistelecan szakértő a romániai közbeszerzési rendszert és az ajánlattevési folyamat lehetséges hibáit mutatja be.
Az eseményt követően kerül sor a román és a magyar vállalkozók üzleti találkozójára. A szervezők biztosítják a román–magyar fordítást.
Pataki Zoltán. Nyugati Jelen (Arad)
2017. február 6.
Levéltárosképzés, csak a kereskedelmi kamaránál
A nyugati régióban egyedül a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara Képzési Központjában képeznek ki levéltárosokat. A következő levéltáros tanfolyamot (kód COR: 441501) a 2017. február 20 .– március 17. időszakban szervezik meg a Temesvári Regionális Üzletközpontban (Eroilor de la Tisa 22. szám), hétfőtől péntekig 16–21 óra között (két hét elmélet, 2 hét gyakorlat). A tanfolyamon való részvétel költsége 1000 lej (kamarai tagoknak 10% kedvezmény).
Az akkreditált tanfolyamon középfokú végzettséggel rendelkező személyek vehetnek részt, akik levéltárosként dolgoznak és frissíteni szeretnék ismereteiket, vagy olyan személyek, akik levéltáros kompetenciákat szeretnének elsajátítani. A képzést az országos hatóság (ANC) hitelesítette és a végzősök külföldön is elismert, a Munkaügyi Minisztérium és a Tanügyminisztérium által kibocsátott diplomákat vehetnek át. A Nemzeti Levéltár törvénye (1996/16.sz.) értelmében minden közintézménynek vagy magánszervezetnek kötelessége levéltárat működtetni, képzett személy vezetésével.
A tanfolyam előadója Mihaela Georgiana Gălbenuș, a Rendőrakadémia Levéltáros Karának végzőse.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
A nyugati régióban egyedül a Temes Megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara Képzési Központjában képeznek ki levéltárosokat. A következő levéltáros tanfolyamot (kód COR: 441501) a 2017. február 20 .– március 17. időszakban szervezik meg a Temesvári Regionális Üzletközpontban (Eroilor de la Tisa 22. szám), hétfőtől péntekig 16–21 óra között (két hét elmélet, 2 hét gyakorlat). A tanfolyamon való részvétel költsége 1000 lej (kamarai tagoknak 10% kedvezmény).
Az akkreditált tanfolyamon középfokú végzettséggel rendelkező személyek vehetnek részt, akik levéltárosként dolgoznak és frissíteni szeretnék ismereteiket, vagy olyan személyek, akik levéltáros kompetenciákat szeretnének elsajátítani. A képzést az országos hatóság (ANC) hitelesítette és a végzősök külföldön is elismert, a Munkaügyi Minisztérium és a Tanügyminisztérium által kibocsátott diplomákat vehetnek át. A Nemzeti Levéltár törvénye (1996/16.sz.) értelmében minden közintézménynek vagy magánszervezetnek kötelessége levéltárat működtetni, képzett személy vezetésével.
A tanfolyam előadója Mihaela Georgiana Gălbenuș, a Rendőrakadémia Levéltáros Karának végzőse.
Pataki Zoltán
Nyugati Jelen (Arad)
2017. július 29.
LaborNet projektindító
Vajdasági szakmunkásokkal pótolnák a munkaerőhiányt
A Temes megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara keresi a megoldásokat a Temes megyében hiányzó szakképzett munkaerő pótlására. Egy ilyen kezdemányezés a Románia–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (Interreg – IPA CBC) forrásaiból megvalósuló LaborNet pályázat, amelynek célja a munkaerő mobilitás elősegítése a határ menti térségben.
A kamara temesvári székházában július 27-én került sor a határon átnyúló projekt nyitórendezvényére, a Temes megyei és a Nagykikindai Kereskedelmi Kamara, illetve Nagykikinda Polgármesteri Hivatala képviselőinek jelenlétében. A pályázat célkitűzéseit Horváth Tibor projektmenedzser, a Nagykikindai Regionális Kamara vezérigazgatója mutatta be a jelenlevőknek. A 15 hónapos futamidejű határon átnyúló pályázat keretében a munkaerő mobilitást elősegítő hálózatot hoznak létre a határ menti térségben, tájékoztatják a vajdasági munkanélkülieket a romániai munkavállalás feltételeiről, létrehoznak két információs központot a határ mindkét oldalán, munkaerőbörzét szerveznek Temesváron és Nagykikindán, és kiadnak egy kalauzt a szerbiai és romániai munkavállalás törvényes lehetőségeiről.
Horváth Tibor kamarai vezérigazgató a helyi sajtónak azt nyilatkozta: nagy lehetőséget lát a két ország közötti munkaerőáramlás elősegítésében, mert Temes megyében hiány van a szakképzett munkaerőből, míg a Vajdaság határ menti részén, Nagykikinda térségében 20%-os a munkanélküliség. A 40 ezer lakosú Nagykikindán több mint 4000 munkanélkülit tartanak nyilván és az egész határmenti körzetben 10.000-ret is meghaladja a munkanélküliek száma. A vajdasági munkavállalók számára vonzó lehet a romániai munkavállalás, mert a bérek itt átlagosan 50%-al magasabbak, mint Szerbiában. Nagykikinda városban és környékén jelentős magyar közösség él.
Florica Chirița, a Temes megyei Kamara vezérigazgatója nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy már 2016 óta foglalkoznak a határon átnyúló munkaerő-mobilitás kérdésével és ezzel kapcsolatban 2016 október 28-án született egy román–szerb kormányközi megállapodás, amelyet sajnos még nem ültettek gyakorlatba. Ahhoz, hogy a szerbiai munkavállalók előnyös feltételek mellett dolgozhassanak a Bánság romániai részén, meg kellene ennek teremteni a törvényes feltételeit. „A pályázatunkat akkor is megvalósítjuk, ha a szociális biztonságra vonatkozó román-szerb egyezményt nem ültetik gyakorlatba – nyilatkozta Florica Chirița – a pályázat keretében tájékoztatjuk a szerbiai munkavállalókat a romániai munkavállalás jelenleg érvényben levő törvényes előírásairól”.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)
Vajdasági szakmunkásokkal pótolnák a munkaerőhiányt
A Temes megyei Kereskedelmi, Ipari és Mezőgazdasági Kamara keresi a megoldásokat a Temes megyében hiányzó szakképzett munkaerő pótlására. Egy ilyen kezdemányezés a Románia–Szerbia Határon Átnyúló Együttműködési Program (Interreg – IPA CBC) forrásaiból megvalósuló LaborNet pályázat, amelynek célja a munkaerő mobilitás elősegítése a határ menti térségben.
A kamara temesvári székházában július 27-én került sor a határon átnyúló projekt nyitórendezvényére, a Temes megyei és a Nagykikindai Kereskedelmi Kamara, illetve Nagykikinda Polgármesteri Hivatala képviselőinek jelenlétében. A pályázat célkitűzéseit Horváth Tibor projektmenedzser, a Nagykikindai Regionális Kamara vezérigazgatója mutatta be a jelenlevőknek. A 15 hónapos futamidejű határon átnyúló pályázat keretében a munkaerő mobilitást elősegítő hálózatot hoznak létre a határ menti térségben, tájékoztatják a vajdasági munkanélkülieket a romániai munkavállalás feltételeiről, létrehoznak két információs központot a határ mindkét oldalán, munkaerőbörzét szerveznek Temesváron és Nagykikindán, és kiadnak egy kalauzt a szerbiai és romániai munkavállalás törvényes lehetőségeiről.
Horváth Tibor kamarai vezérigazgató a helyi sajtónak azt nyilatkozta: nagy lehetőséget lát a két ország közötti munkaerőáramlás elősegítésében, mert Temes megyében hiány van a szakképzett munkaerőből, míg a Vajdaság határ menti részén, Nagykikinda térségében 20%-os a munkanélküliség. A 40 ezer lakosú Nagykikindán több mint 4000 munkanélkülit tartanak nyilván és az egész határmenti körzetben 10.000-ret is meghaladja a munkanélküliek száma. A vajdasági munkavállalók számára vonzó lehet a romániai munkavállalás, mert a bérek itt átlagosan 50%-al magasabbak, mint Szerbiában. Nagykikinda városban és környékén jelentős magyar közösség él.
Florica Chirița, a Temes megyei Kamara vezérigazgatója nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy már 2016 óta foglalkoznak a határon átnyúló munkaerő-mobilitás kérdésével és ezzel kapcsolatban 2016 október 28-án született egy román–szerb kormányközi megállapodás, amelyet sajnos még nem ültettek gyakorlatba. Ahhoz, hogy a szerbiai munkavállalók előnyös feltételek mellett dolgozhassanak a Bánság romániai részén, meg kellene ennek teremteni a törvényes feltételeit. „A pályázatunkat akkor is megvalósítjuk, ha a szociális biztonságra vonatkozó román-szerb egyezményt nem ültetik gyakorlatba – nyilatkozta Florica Chirița – a pályázat keretében tájékoztatjuk a szerbiai munkavállalókat a romániai munkavállalás jelenleg érvényben levő törvényes előírásairól”.
Pataki Zoltán / Nyugati Jelen (Arad)