Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szurgutnyeftegaz
2 tétel
2009. április 3.
A MOL orosz résztulajdonosa valószínűleg igazgatótanácsi tagságot kér majd a cég áprilisi közgyűlésén – vélte a magyar olajtársaság vezetője. Hernádi Zsolt abban bízik, hogy ezt nem támogatja a többség. Az osztrák OMV MOL-pakettjét váratlanul megvásárló orosz Szurgutnyeftegaznak eddig semmiféle külföldi aktivitása nem volt. Moszkva folyamatosan törekszik a közép-európai jelenlétre. Hernádi szerint a tranzakció rengeteg furcsaságot tartalmaz, az oroszok minden előzetes tárgyalás nélkül úgy fizettek ki például 1,4 milliárd eurót – a tőzsdei ár dupláját – a pakettért, hogy előtte be se mentek a MOL adatszobájába megvizsgálni a társaság számait. /Orosz hódítás a MOL-ban? = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 3./
2009. április 6.
Az osztrák OMV eladta a MOL-ban lévő teljes, 21,2 százalékos részesedését a negyedik legnagyobb orosz olajcégnek, a Szurgutnyeftyegasnak. Az eladás oka, valamint az orosz felvásárló célja még kérdéses. Az orosz Szurgutnyeftyegas magasan az ár fölött, részvényenként 19 ezer forintért vette meg a múlt héten a Mol-pakettet, miközben a papír pénteki záró értéke 10 ezer forint alatt volt. A MOL Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaság közleményében az áll, hogy a felvásárlás tényéről a sajtóból értesültek, az OMV és a Szurgutnyeftyegas között létrejött tranzakció a velük való egyeztetés nélkül jött létre. Az osztrák OMV 2000 októberében jelentette be, részesedést szerzett a MOL-ban. 2004 októberében már 10 százalékos részesedése volt, amit 2007 júniusában 18,6 százalékra, később pedig 20 százalék fölé növelt. Azonban a MOL már a kezdetekkor sem kért az osztrákokból, független társaságként képzelte el magát. Hernádi Zsolt, a MOL elnök-vezérigazgatója szerint a tranzakció rengeteg furcsaságot tartalmaz, az oroszok minden előzetes tárgyalás nélkül úgy fizettek ki például 1,4 milliárd eurót – a tőzsdei ár dupláját – a pakettért, hogy előtte be se mentek a MOL adatszobájába, hogy megvizsgálják a társaság számait. Németh Zsolt, a külügyi bizottság fideszes elnöke szerint a magyar kormánynak tudnia kellett az ügyletről. Úgy fogalmazott, hogy „Magyarország vagy béna kacsa, vagy Oroszország ügynöke”. A magyar kormány azt állította, hogy az orosz partnerével folytatott tárgyalások során soha nem került szóba a Mol-ban történő tulajdonszerzés. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Az oroszok már a spájzban vannak. = Új Magyar Szó (Bukarest), ápr. 6./