Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
Szövetség az Európai Integrációért /AIE/
4 tétel
2009. augusztus 17.
Hitelesítette Moldovai Köztársaság alkotmánybírósága a parlamenti választások eredményeit, így nincs jogi akadálya annak, hogy megalakuljon az új kormány Chisinauban. A 101 parlamenti képviselő a hamarosan kezdődő ülésszakban házelnököt és államfőt is választ. Időközben a Szövetség az Európai Integrációért néven kormánykoalícióra lépett négy moldovai párt megállapodott az állami tisztségek elosztásában. /Cs. P. T. : Testvéri osztozás. Hitelesítették a moldovai választások eredményeit. = Új Magyar Szó (Bukarest), aug. 17./
2010. január 28.
Partnerséget és százmillió eurót ígért moldovai EU-csatlakozáshoz Traian Băsescu
Román–moldáv partnerség kialakítását szeretné és százmillió eurós segélyt ígért Traian Băsescu a moldovai európai uniós csatlakozás előmozdítására. A moldáv fél ugyanakkor a beutazás könnyítését és állampolgárságot kér. Băsescut ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, az éljenzők a román-moldáv határ eltörlését követelte.
A Moldova európai uniós integrációját előmozdító partnerség kialakítására tett javaslatot szerdán Chişinăuban Traian Băsescu román államfő, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a Pruton túli köztársaságba. Băsescu úgy vélte, a chişinăui nyugatbarát vezetés – amely a tavalyi előrehozott választások nyomán került hatalomra – máris meggyőzte az uniós vezetőket arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt. „Célunk az önök egyik legfontosabb céljának, az európai uniós közeledésnek és integrációnak a támogatása abban az időpontban, amikor Moldova készen áll erre. Az elmúlt öt hónapban, amióta az új vezetés hivatalba lépett, meggyőzte Brüsszelt arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt, ami arra ösztönöz, hogy román-moldáv partnerséget hozzunk létre Moldova uniós csatlakozásának elősegítésére” – hangsúlyozta Băsescu.
Az államfő egyúttal leszögezte: Bukarest sohasem ír alá egy, a román-moldáv határt rögzítő egyezményt, mivel már korábban elismerte a Szovjetuniótól örökölt határvonalat. Közölte ugyanakkor, hogy Bukarest 100 millió eurós, vissza nem térítendő támogatást nyújt infrastrukturális fejlesztésekre Chişinăunak, amelyet 2010 és 2013 között négy részletben folyósít.
Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnök üdvözölte román kollégája felvetését, majd azt kérte, hogy Románia – elsőként az uniós tagállamok közül – tegye lehetővé a moldáv állampolgárok szabad belépését az Unió területére. Válaszában azonban Băsescu rámutatott: Bukarestnek tiszteletben kell tartani az uniós előírásokat. Mint kifejtette, a két ország által a közelmúltban megkötött kishatárátlépési egyezmény máris jelentős előrelépésnek tekinthető, hiszen annak nyomán mintegy 1,2 millió moldáv állampolgár Romániába való beutazása válik könnyebbé. Egyúttal megígérte: a kormány pénteken rendelettel hozza létre az az állami ügynökséget, amely az állampolgárság visszaadásának módozatairól dönt majd azon személyes esetében, akik önhibájukon kívül veszítették el azt.
Băsescut egyébként ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, amikor megkoszorúzta István vajda (Ştefan cel Mare) szobrát. A tömeg lelkesen éljenezte, és a Prut menti határ eltörlését, illetve egyesülést követelt.
Chirtoacă: állampolgárság kell
A moldovaiak számára az lenne a legfontosabb, hogy Bukarest biztosítson román állampolgárságot az ország lakóinak – jelentette ki szerdán Dorin Chirtoacă, Chişinău liberális párti polgármestere Traian Băsescu román államfő látogatása kapcsán. Chirtoacă szerint Bukarestnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, jelenleg ugyanis csupán azok kaphatják meg az állampolgárságot, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Románia területén. Emellett úgy vélte, hogy Romániának könnyítenie kellene az állampolgárság odaítélésének körülményein.
Nem fogadta azonban mindenhol felhőtlen öröm Băsescu látogatását: Mark Tkaciuk, az ellenzékbe szorult Moszkva-barát kommunista párt képviselője, Vladimir Voronin korábbi kommunista elnök egykori tanácsadója szerint „a bűnöző visszatért a tett helyszínére.” Tkaciuk szerint a tavaly áprilisi zavargások mögött – amelyek során tömegek vonultak az utcára, mivel csalást gyanítottak a hivatalosan a kommunisták győzelmével végződött parlamenti választásokon – valójában a ma az országot irányító, Szövetség az Európai integrációért elnevezésű négypárti koalíció állt, amelyet a háttérből Bukarest támogatott. Közölte: Vladimir Voronin pártelnök nem kíván találkozni Băsescuval.
Egy nappal korábban Voronin még keményebben fogalmazott: úgy vélte, Băsescu úgy érkezik Chişinăuba, mintha a gyarmatára tenne látogatást, egyúttal megdöbbenésének adott hangot, amiért az Európai Unió nem utasítja rendre az „analfabéta, arrogáns és ostoba” román politikusokat. Ezzel Teodor Baconschi román külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatára utalt, amelyben arról beszélt, hogy Románia a jelenlegi tudományos tények ismeretében nem ismeri el, hogy létezne egy, a romántól különböző moldovai nyelv és nemzet.
Băsescu moldovai látogatása egyébként nyelvbotlással kezdődött: indulása előtt, az Otopeni repülőtéren a román államfő többször is Kabulként emlegette a moldovai Cahul városát, amelynek meglátogatása szintén szerepel az elnök programjában.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
Román–moldáv partnerség kialakítását szeretné és százmillió eurós segélyt ígért Traian Băsescu a moldovai európai uniós csatlakozás előmozdítására. A moldáv fél ugyanakkor a beutazás könnyítését és állampolgárságot kér. Băsescut ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, az éljenzők a román-moldáv határ eltörlését követelte.
A Moldova európai uniós integrációját előmozdító partnerség kialakítására tett javaslatot szerdán Chişinăuban Traian Băsescu román államfő, aki kétnapos hivatalos látogatásra érkezett a Pruton túli köztársaságba. Băsescu úgy vélte, a chişinăui nyugatbarát vezetés – amely a tavalyi előrehozott választások nyomán került hatalomra – máris meggyőzte az uniós vezetőket arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt. „Célunk az önök egyik legfontosabb céljának, az európai uniós közeledésnek és integrációnak a támogatása abban az időpontban, amikor Moldova készen áll erre. Az elmúlt öt hónapban, amióta az új vezetés hivatalba lépett, meggyőzte Brüsszelt arról, hogy az EU felé kívánja venni az irányt, ami arra ösztönöz, hogy román-moldáv partnerséget hozzunk létre Moldova uniós csatlakozásának elősegítésére” – hangsúlyozta Băsescu.
Az államfő egyúttal leszögezte: Bukarest sohasem ír alá egy, a román-moldáv határt rögzítő egyezményt, mivel már korábban elismerte a Szovjetuniótól örökölt határvonalat. Közölte ugyanakkor, hogy Bukarest 100 millió eurós, vissza nem térítendő támogatást nyújt infrastrukturális fejlesztésekre Chişinăunak, amelyet 2010 és 2013 között négy részletben folyósít.
Mihai Ghimpu ügyvezető moldovai elnök üdvözölte román kollégája felvetését, majd azt kérte, hogy Románia – elsőként az uniós tagállamok közül – tegye lehetővé a moldáv állampolgárok szabad belépését az Unió területére. Válaszában azonban Băsescu rámutatott: Bukarestnek tiszteletben kell tartani az uniós előírásokat. Mint kifejtette, a két ország által a közelmúltban megkötött kishatárátlépési egyezmény máris jelentős előrelépésnek tekinthető, hiszen annak nyomán mintegy 1,2 millió moldáv állampolgár Romániába való beutazása válik könnyebbé. Egyúttal megígérte: a kormány pénteken rendelettel hozza létre az az állami ügynökséget, amely az állampolgárság visszaadásának módozatairól dönt majd azon személyes esetében, akik önhibájukon kívül veszítették el azt.
Băsescut egyébként ünneplő tömeg fogadta Chişinăuban, amikor megkoszorúzta István vajda (Ştefan cel Mare) szobrát. A tömeg lelkesen éljenezte, és a Prut menti határ eltörlését, illetve egyesülést követelt.
Chirtoacă: állampolgárság kell
A moldovaiak számára az lenne a legfontosabb, hogy Bukarest biztosítson román állampolgárságot az ország lakóinak – jelentette ki szerdán Dorin Chirtoacă, Chişinău liberális párti polgármestere Traian Băsescu román államfő látogatása kapcsán. Chirtoacă szerint Bukarestnek módosítania kellene az állampolgársági törvényt, jelenleg ugyanis csupán azok kaphatják meg az állampolgárságot, akik állandó lakhellyel rendelkeznek Románia területén. Emellett úgy vélte, hogy Romániának könnyítenie kellene az állampolgárság odaítélésének körülményein.
Nem fogadta azonban mindenhol felhőtlen öröm Băsescu látogatását: Mark Tkaciuk, az ellenzékbe szorult Moszkva-barát kommunista párt képviselője, Vladimir Voronin korábbi kommunista elnök egykori tanácsadója szerint „a bűnöző visszatért a tett helyszínére.” Tkaciuk szerint a tavaly áprilisi zavargások mögött – amelyek során tömegek vonultak az utcára, mivel csalást gyanítottak a hivatalosan a kommunisták győzelmével végződött parlamenti választásokon – valójában a ma az országot irányító, Szövetség az Európai integrációért elnevezésű négypárti koalíció állt, amelyet a háttérből Bukarest támogatott. Közölte: Vladimir Voronin pártelnök nem kíván találkozni Băsescuval.
Egy nappal korábban Voronin még keményebben fogalmazott: úgy vélte, Băsescu úgy érkezik Chişinăuba, mintha a gyarmatára tenne látogatást, egyúttal megdöbbenésének adott hangot, amiért az Európai Unió nem utasítja rendre az „analfabéta, arrogáns és ostoba” román politikusokat. Ezzel Teodor Baconschi román külügyminiszter egy korábbi nyilatkozatára utalt, amelyben arról beszélt, hogy Románia a jelenlegi tudományos tények ismeretében nem ismeri el, hogy létezne egy, a romántól különböző moldovai nyelv és nemzet.
Băsescu moldovai látogatása egyébként nyelvbotlással kezdődött: indulása előtt, az Otopeni repülőtéren a román államfő többször is Kabulként emlegette a moldovai Cahul városát, amelynek meglátogatása szintén szerepel az elnök programjában.
Balogh Levente. Forrás: Krónika (Kolozsvár)
2010. szeptember 29.
Feloszlatták a moldovai parlamentet
Kérték az előre hozott választásokat
(MTI/Reuters/AFP/dpa) – Feloszlatta a moldovai parlamentet az ország ügyvezető elnöke kedden, és november 28- ára kiírta az előre hozott választásokat.
Mihai Ghimpu, az egykori szovjet tagköztársaságot 2009 óta vezető, Európa-barát koalíció egyik fontos vezetője aláírta a rendeletet, amely megnyitja az utat egy új kormány megalakulása előtt. Európa egyik legszegényebb országában a négy pártot tömörítő Szövetség az Európai Integrációért és az ellenzéki kommunisták harcolnak a hatalomért. Utóbbiakat mindössze egy éve ütötték ki a nyeregből, s most szeretnének visszatérni Moldova élére.
Az országban másfél éve, a kommunisták 2009-es választási győzelme óta politikai- intézményi válság dúl. A vidéken népszerű párt 2001-ben került Moldova élére. 2009 áprilisában, újabb választási győzelmüket követően tiltakozáshullám söpört végig a 3,5 millió lakosú államon, és ez, valamint a tény, hogy a kommunisták képtelenek voltak biztosítani maguknak az elnök megválasztásához szükséges parlamenti többséget, újabb választások kiírásához vezetett. 2009 júliusában immár a koalíciós erők nyertek, de ők sem tudtak államfőt kiállítani, így alkotmánymódosításhoz akartak folyamodni. A népszavazáson azonban – amely megengedte volna az elnök közvetlen, általános szavazati jogon alapuló megválasztását – nem jelentek meg elegen, így érvénytelen lett az eredmény.
A moldovai törvények értelmében, ha a képviselők képtelenek megválasztani az elnököt, akkor fel kell oszlatni a parlamentet. Ez azonban 2009-ben azért nem történt meg, mert a törvények azt is előírják, hogy évente csak egyszer kerülhet sor erre a procedúrára, és abban az évben egyszer már feloszlatták a törvényhozást. Népújság (Marosvásárhely)
Kérték az előre hozott választásokat
(MTI/Reuters/AFP/dpa) – Feloszlatta a moldovai parlamentet az ország ügyvezető elnöke kedden, és november 28- ára kiírta az előre hozott választásokat.
Mihai Ghimpu, az egykori szovjet tagköztársaságot 2009 óta vezető, Európa-barát koalíció egyik fontos vezetője aláírta a rendeletet, amely megnyitja az utat egy új kormány megalakulása előtt. Európa egyik legszegényebb országában a négy pártot tömörítő Szövetség az Európai Integrációért és az ellenzéki kommunisták harcolnak a hatalomért. Utóbbiakat mindössze egy éve ütötték ki a nyeregből, s most szeretnének visszatérni Moldova élére.
Az országban másfél éve, a kommunisták 2009-es választási győzelme óta politikai- intézményi válság dúl. A vidéken népszerű párt 2001-ben került Moldova élére. 2009 áprilisában, újabb választási győzelmüket követően tiltakozáshullám söpört végig a 3,5 millió lakosú államon, és ez, valamint a tény, hogy a kommunisták képtelenek voltak biztosítani maguknak az elnök megválasztásához szükséges parlamenti többséget, újabb választások kiírásához vezetett. 2009 júliusában immár a koalíciós erők nyertek, de ők sem tudtak államfőt kiállítani, így alkotmánymódosításhoz akartak folyamodni. A népszavazáson azonban – amely megengedte volna az elnök közvetlen, általános szavazati jogon alapuló megválasztását – nem jelentek meg elegen, így érvénytelen lett az eredmény.
A moldovai törvények értelmében, ha a képviselők képtelenek megválasztani az elnököt, akkor fel kell oszlatni a parlamentet. Ez azonban 2009-ben azért nem történt meg, mert a törvények azt is előírják, hogy évente csak egyszer kerülhet sor erre a procedúrára, és abban az évben egyszer már feloszlatták a törvényhozást. Népújság (Marosvásárhely)
2015. augusztus 2.
Európa-barát koalíció vezeti Moldovát
Új, Európa-barát hárompárti kormány áll Moldova élén, miután a Pruton túli ország parlamentje csütörtökön este bizalmat szavazott Valeriu Streleț kabinetjének, amelyet ezt követően Nicolae Timofti államfő jelenlétében be is iktattak hivatalába.
A Szövetség az Európai Integrációért (AIE) elnevezésű koalícióban a Streleț által képviselt Moldovai Liberális-Demokrata Párt (PLDM) és a Demokrata Párt (PDM) egyaránt hat-hat, a Moldovai Liberális Párt (PLM) pedig négy tárcával rendelkezik. A három párt még két hete döntött arról, hogy a korábbi viták ellenére koalíciót köt.
A 45 éves Streleț politikai karrierje 1994-ben kezdődött, akkor a Szociáldemokrata Blokk színeiben indult a parlamenti választásokon. 1994 és 2001 között a Moldovai Ifjúsági Liga elnöke volt, 2002-ben kinevezték a Szociálliberális Párt főtitkárhelyettesévé. Ugyanezen év decemberében a párttal elnökévé választották, ezt a tisztséget 2007-ig töltötte be, ekkor a Liberális-Demokrata Párt alelnöke lett. 2009-ben már ennek a pártnak a színeiben választották képviselővé, 2011 óta pedig az alakulat parlamenti frakcióját vezette. A Streleț-kormány beiktatását Bukarest azonnal szívélyes hangon üdvözölte. A román külügyminisztérium közleményében rámutatott: az új kabinet elsődleges feladata az európai integráció. A tárca reményét fejezte ki, hogy az új kabinet az Európai Unióval megkötött társulási szerződés szellemében folytatja a demokratikus reformokat és a makrogazdasági mutatók stabilizálását. Moldovában azt követően vált szükségessé az új kormány megalakítása, hogy júniusban lemondott Chiril Gaburici addigi kormányfő, aki ellen érettségi diplomája meghamisításának gyanúja miatt indult vizsgálat.
Balogh Levente
Székelyhon.ro
Új, Európa-barát hárompárti kormány áll Moldova élén, miután a Pruton túli ország parlamentje csütörtökön este bizalmat szavazott Valeriu Streleț kabinetjének, amelyet ezt követően Nicolae Timofti államfő jelenlétében be is iktattak hivatalába.
A Szövetség az Európai Integrációért (AIE) elnevezésű koalícióban a Streleț által képviselt Moldovai Liberális-Demokrata Párt (PLDM) és a Demokrata Párt (PDM) egyaránt hat-hat, a Moldovai Liberális Párt (PLM) pedig négy tárcával rendelkezik. A három párt még két hete döntött arról, hogy a korábbi viták ellenére koalíciót köt.
A 45 éves Streleț politikai karrierje 1994-ben kezdődött, akkor a Szociáldemokrata Blokk színeiben indult a parlamenti választásokon. 1994 és 2001 között a Moldovai Ifjúsági Liga elnöke volt, 2002-ben kinevezték a Szociálliberális Párt főtitkárhelyettesévé. Ugyanezen év decemberében a párttal elnökévé választották, ezt a tisztséget 2007-ig töltötte be, ekkor a Liberális-Demokrata Párt alelnöke lett. 2009-ben már ennek a pártnak a színeiben választották képviselővé, 2011 óta pedig az alakulat parlamenti frakcióját vezette. A Streleț-kormány beiktatását Bukarest azonnal szívélyes hangon üdvözölte. A román külügyminisztérium közleményében rámutatott: az új kabinet elsődleges feladata az európai integráció. A tárca reményét fejezte ki, hogy az új kabinet az Európai Unióval megkötött társulási szerződés szellemében folytatja a demokratikus reformokat és a makrogazdasági mutatók stabilizálását. Moldovában azt követően vált szükségessé az új kormány megalakítása, hogy júniusban lemondott Chiril Gaburici addigi kormányfő, aki ellen érettségi diplomája meghamisításának gyanúja miatt indult vizsgálat.
Balogh Levente
Székelyhon.ro