Az 1995-ben elindított Szociálpolitikai útkeresés című program folytatásaként rendezték meg okt. 9-11-e között Nagyenyeden, a katolikus plébánia szervezésében és a Mocsáry Lajos Alapítvány, valamint a Szociális és Családügyi Minisztérium támogatásával a Családvédelem határon innen és túl című tanácskozást. A megbeszélés fő célja az információcsere és az együttműködési lehetőségek keresése. A megnyitón Nagyenyed részéről dr. Csávossy György, a minisztérium részéről pedig maga Harrach Péter miniszter köszöntötte a hallgatóságot. A romániai helyzetről Bokor Katalin /Babes-Bolyai Tudományegyetem/, a magyarországiról Lakner Zoltán szociálpolitikáért felelős helyettes államtitkár tartott előadást. Bányász József a gyulafehérvári Caritas, dr. Valeanu Erzsébet a kolozsvári Gondviselés Egyesület tevékenységét ismertette. Több előadás hangzott még el, így Papp Adolf sepsiszentgyörgyi CSSK vezető és Lázár Sarolta a családsegítés erdélyi kereteiről, Vízi Ildikó /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a fogyatékosok helyzetéről, Berszán Lídia /Babes-Bolyai Tudományegyetem/ a szociális munkáról beszélt. A megjelentek látogatást tettek Nagyenyeden a Szociális Stációnál, a Máltai Háznál és a Béthel Gyógyszertárnál. /Győrfi Dénes: Családvédelem határon innen és túl. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), okt. 19./

Nagy érdeklődést és némi szorongást keltett Erdélyben az, hogy az illetékes magyar minisztérium a feketemunka elleni harc részeként megállapodást kíván aláírni román partnerével a szezonális munkavállalásról - jelentette ki máj. 1-jén Õry Csaba, a szociális és családügyi minisztérium politikai államtitkára. A magyar államtitkár máj. 1-jén Nagyváradon fejezte be egyhetes romániai látogatását, amelynek során Bukarestben jegyzőkönyvet írt alá a szociális és munkaügyi területen való magyar-román együttműködésről. Ez a jegyzőkönyv már a szezonális munkavállalásról és a gyakornokcseréről szóló megállapodásokat készíti elő. Az államtitkár elmondta: Magyarországon több tízezer román állampolgár dolgozik feketén. Az illegális munkavállalás nemcsak a magyar költségvetésnek okoz károkat, azért is elfogadhatatlan, mert teljesen kiszolgáltatott helyzetben vannak a munkavállalók. /Érdeklődés és szorongás egy látogatás után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 3./

Az RMDSZ Ügyvezető Elnöksége (ÜE) júl. 9-i ülésén Péter Pál gazdasági és szociális alelnök beszámolt arról, hogy budapesti látogatása során megbeszélést folytatott Õry Csaba szociális és családügyi minisztériumi politikai államtitkárral a magyarországi munkavállalási engedélyek kérdésköréről. Péter Pál találkozott Hernádi Zsolttal, az Új Kézfogás Alapítvány elnökével és a Kárpát-medencei magyar befektetéseket támogatni hivatott Corvinus rt. elnökével, Váradi Zoltánnal is. Ugyancsak gazdasági kérdésekről tárgyalt Misovicz Tiborral, a HTMH gazdasági alelnökével. Madaras Lázár önkormányzati alelnök beszámolt a Maros, Brassó, Szeben és Fehér megyei RMDSZ-tisztségviselőkkel és önkormányzati képviselőkkel folytatott megbeszélésekről, illetve Boros János főreferens Szatmár megyei megbeszéléseiről. Nagy F. István oktatási alelnök is Budapestre látogatott. Megbeszélést folytatott Pálinkás Józseffel, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkárával. A találkozón jelen volt Kötő József tanügyminisztériumi államtitkár is. Mindketten részt vettek az Oktatási Tanács ülésén, ahol a Kárpát-medencei felsőoktatás soros problémáiról volt szó. A Csete Örssel, az Apáczai Közalapítvány irodavezetőjével való találkozón az alapítvány kuratóriumának döntéseiről tájékozódott: ezen döntések jelentős növelési támogatást jelentenek, elsősorban a felsőoktatás területén. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./ A júl. 9-ére összehívott Országos Önkormányzati Tanács (OÖT) elnökségi ülésének fő napirendi pontja a helyhatósági választások témája volt. /RMDSZ Tájékoztató (Bukarest), júl. 9. - 1511. sz./

Németh Zsolt külügyi politikai államtitkár Budapesten az MTI-nek nyilatkozott. A Tőkés László püspök által felvetett partiumi keresztény egyetem nagyon fontos szerepet tölthet be a romániai magyar felsőoktatásban - mondta. Az erdélyi magyar szakértőknek és a magyarországi kormányzati szerveknek az elkövetkező hetekben kell konzultálniuk az erdélyi egyetem létrehozására felhasználható kétmilliárd forint hasznosításáról. Szeptemberben és októberben ülésezik majd a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) újabb ülésének előkészítését végző hét szakértői bizottság, melyek elnökeit a magyar külügyi tárca vezetése már kijelölte. A MÁÉRT februárban alakult meg, s második ülésére várhatóan az idén novemberben kerül sor. A kulturális bizottságnak Várhegyi Attila, a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumának politikai államtitkára, az oktatási bizottságnak Gál András Levente miniszteri biztos, a gazdasági bizottságnak Balás Péter, a Gazdasági Minisztérium helyettes államtitkára, az egészségügyi és szociális bizottságnak Õry Csaba, a Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, az állampolgársági és önkormányzati bizottságnak Kontrát Károly, a Belügyminisztérium politikai államtitkára, az európai uniós integrációval foglalkozó bizottságnak pedig Dienes-Oehm Egon, a Külügyminisztérium Integrációs Államtitkárságának helyettes vezetője lesz az elnöke. A Magyar Állandó Értekezletre továbbra is azok a szervezetek kapnak meghívást, amelyek parlamenti képviselettel rendelkeznek. /Németh Zsolt nyilatkozata. Kétmilliárd az erdélyi magyar egyetemre? = Bihari Napló (Nagyvárad), szept. 2./

"Február 24-28-a között a magyarországi Dobogókőn rendezett nemzetközi konferenciát az Európa Akadémia /Budapest/, az Európa Centrum Egyesület, az Európa Házak Nemzetközi Szövetsége (FIME) és a Konrad Adenauer Alapítvány. Témaként szociálpolitikai, gazdasági és szociális kohéziós kérdések, az Európai Szociális Charta és az eurorégiós együttműködés érdekében jelentkezett kárpát-medencei feladatok szerepeltek. Őry Csaba, a Magyar Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára, azokat a jogharmonizáció szempontjából integrációs feltételként ismert EU-s elvárásokat sorolta, amelyeket Magyarország már bőven túlteljesített: a munkához való jog, az igazságos munkafeltételekhez való jog, a biztonságos és egészséges munkához való jog, szervezetek alakításához való jog, a dolgozó nők védelméhez való jog, az egészségvédelemhez való jog, a szociális és egészségügyi ellátáshoz való jog, a szociális jólléti szolgáltatásokhoz való jog, az anyák és gyermekek védelméhez való jog. Éliás István, a Magyar Befektetési és Kereskedelemfejlesztési Közhasznú Társaság igazgatója és Dobos András, az Új Kézfogás Közalapítvány igazgatója szintén az anyaország határain túl élő magyarsággal való együttműködés szorosabbá tételét szorgalmazták. A konferencián Erdélyből hatvanan, közülük tízen a kolozsvári Rajka Péter Vállalkozók Szövetsége szervezésében vettek részt. Az utóbbi elnöke, Farkas Mária, előadásában azt feszegette: miért nem vállalkoznak képességeikkel és lakossági létszámukkal arányos mértékben a romániai magyarok. A statisztikai adatok elgondolkodtatóak: 1000 lakosra Erdélyben 32,6, egész Romániában 33,2 vállalkozás jut, 1000 aktív lakosra számítva pedig 72,6 Erdélyre és 72,5 Romániára. A többségükben magyar lakosú megyék lemaradnak az átlagtól: Hargitában 1000 lakosra 24,2 vállalkozás jut, Kovásznában 29,6, Marosban 28,2; az aktív lakosságot nézve pedig 1000 emberre 56,6 vállalkozás esik Hargitában, 68,9 Kovásznában, 64,5 Marosban. Az országos toplistát a következő megyék vezetik: 1. Kolozs (1000 lakosra 96,1 vállalkozás), 2. Máramaros (88,8), 3. Arad (84,2), Brassó (81,2). Kolozs megyében az összvállalkozók száma megközelíti a 30 ezret, de ebben aránytalanul kevés a magyarok száma. Az okok között említhető az elöregedés, a kivándorlás, de a vállalkozói készség hiánya is. A cél nem a valamiféle elszigetelődés, a "magyar vállalkozói elgettósodás", hanem egy egészséges kisvállalkozói szellem meghonosítása. /Ördög I. Béla : Romániában aránytalanul kevés a magyar vállalkozók száma. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 1./"

"A román munka- és szociális ügyek minisztériuma és a magyar szociális és családügyi minisztérium szakértői megállapodtak, hogy a két ország évente 8000 szezonális munkavállalót és 700 gyakornokot fogad kölcsönösen. A tervezett megállapodás értelmében a szezonális munkavállalók és a gyakornokok a "társadalmi és a gazdasági élet minden területén alkalmazhatók lesznek". A bukaresti tárgyalások után mindkét fél úgy vélekedett, hogy a két megállapodást a közeljövőben alá lehet írni. Románia eddig csak Németországgal kötött munkavállalók fogadásáról szóló megállapodást. Bukarest hasonló megállapodást szeretne aláírni Ausztráliával, Spanyolországgal és Franciaországgal is. /Román-magyar megállapodás a szezonális munkavállalásról. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 7./"

Okt. 21-én Kolozsváron, a Báthory István Líceumban tartották a Mocsáry Lajos-díj átadásának ünnepségét a Mocsáry Lajos Alapítvány, a líceum és a Teodidaktos Alapítvány rendezésében. A díjat Béres Károly református lelkésznek, az újvidéki Ökumenikus Szeretetszolgálat élén kifejtett önzetlen segítő tevékenységének elismeréséül és a maradéki szórványgyülekezet lelki gondozásáért, Böjte Csaba ferences szerzetesnek, a dévai Szent Ferenc Alapítvány létesítéséért és az ennek keretében végzett gyermekvédő, -nevelő és -oktató tevékenységéért, valamint Koenig Helmutnak, az egyetemes magyarság érdekében kifejtett áldozatos munkájáért, válsághelyzetekben tanúsított segítőkészségének elismeréséül ítélték oda. Az ünnepségen jelen voltak Lakner Zoltán, a magyar szociális és családügyi minisztérium helyettes államtitkára, valamint a Kolozs megyei RMDSZ részéről Kónya-Hamar Sándor képviselő, megyei elnök, Boros János kolozsvári alpolgármester és Vekov Károly városi tanácsos. /Átadták a Mocsáry Lajos-díjat. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 23./

"A Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom (RMKDM) szervezésében május 11-12-én Csíkszeredában kerül sor a Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumra. Neves előadókat hívtak meg Magyarországról, a Vajdaságból, Szlovákiából, Kárpátaljáról. A fórumról Kelemen Kálmán, az RMKDM elnöke tájékoztatott. Kifejtette, hogy világszerte válságban van a család és ennél még ijesztőbb a magyar vonatkozása a kérdésnek. A jelen társadalmi-politikai élet egyik nagy betegsége éppen az embereket felnevelő családok ingatagságára vezethető vissza. Szeretnék megsokszorozni azon kis közösségeknek a számát, amelyek a jövőben majd elősegítik egy teljesen új szellemiségű, felelős magyar nemzedék kialakulását. A fórumra eljön Harrach Péter miniszter /Szociális és Családügyi Minisztérium/ és Lakner Zoltán helyettes államtitkár, aki egyben a Mocsáry Lajos Alapítvány tiszteletbeli elnöke. /Fórum a Kárpát-medencei családpolitikáról. = Népújság (Matrosvásárhely máj. 10/"

" Május 11-én és 12-én Csíkszeredában Kárpát-medencei Családpolitikai Fórumot tartott a Romániai Magyar Kereszténydemokrata Mozgalom. Lakner Zoltán, a magyar Szociális és Családügyi Minisztérium helyettes államtitkára beszélt a magyar kormány családvédelmi intézkedéseiről: a családtámogató rendszerről, anyagi támogatásokról, nevelési ellátásokról, gyermekgondozási támogatásokról, a munkaviszonyban álló szülők felkarolásáról, szociális rászorultságról, a gyermekek utáni adókedvezményről stb. Hajdu Gábor exminiszter a román törvények család- és szociálpolitikai vonatkozásait vázolta. Bárányi Ferenc doktornak kételyei vannak afelől, hogy a státustörvény hatályba lépésével csökkenni fog-e a kivándorlás- Az exminiszter szerint ijesztő az ifjúság vallás iránti érdektelensége. Varga László, az RMKDM tiszteletbeli elnöke a család mai kríziséről szólt, a család felbomlásának folyamata egyre erősödik, megfordíthatatlan tendenciát mutat. Magyar fiatalok az ezredfordulón címmel dr. Pintér György magyarországi minisztériumi előadó, a Caritas, otthoni gondozási lehetőségek a családban címmel pedig dr. Márton András, a gyulafehérvári Caritas szociális- egészségügyi felelőse tartott előadást. /Családpolitikai fórum Csíkszeredában. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 15./"

Az Olvasás éve rendezvénysorozatról beszélt Zentai Péter László, a Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének (MKKE) igazgatója. A kulturális tárca, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Magyar Máltai Szeretetszolgálat és az MKKE közös akciója /"Ajándékozzunk könyvet, hogy mások is olvashassanak!"/ eredményeként 50 ezret is meghaladta a felajánlott kötetek száma, értékük több száz millió forint. Az adományokból összeállított könyvcsomagokkal több száz kisiskolát, oktatási intézményt, hátrányos helyzetű családot ajándékozhattak meg karácsony előtt. Százmillió forintra tehető az a könyvállomány, amelyet határon túli egyetemek, főiskolák és líceumok kapnak majd meg. /Félidőben az Olvasás éve. Erdélyben is sikeres. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 12./

Öt korszerű számítógép érkezett márc. 24-én Csíkszeredába, a Hargita Megyei Mozgássérültek Szövetségéhez. A Szociális és Családügyi Minisztérium adományát Nyitrai Imre helyettes államtitkár adta át a mozgássérültek csíkszeredai székházában. Az adomány azért is jelentős, hiszen elsőként az országban a Hargita megyei szövetség alakított ki egy harminc számítógépből álló rendszert. Az adományból érkezett számítógépeket a mozgásukban korlátozott személyeknél helyezték el. A jelenlegi törvénykezés nem teszi lehetővé, hogy munkát vállalhasson az, aki segélyben részesül, de ha a törvénykezés megváltozik, a jelenlegi felhasználók közül többen képesek lesznek munkát vállalni a számítógép segítségével. /(daczó): Jelentős adomány érkezett virágvasárnap. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 27./

"Négy évvel ezelőtt, 1998. dec. 17-én alapította a magyar kormány a határon túli magyar oktatás támogatására az Apáczai Közalapítványt. Ez alkalomból kerül megrendezésre dec. 13-14-én az első Apáczai Konferencia Budapesten, a Balassi Bálint Intézetben. A konferencia védnökei: Vizi E. Szilveszter, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Hiller István, az Oktatási Minisztérium politikai államtitkára és Glatz Ferenc, a Történettudományi Intézet főigazgatója. A rendezvény meghívottjai annak a közel 110 határon túli szervezetnek a képviselői, akik oktatási projektjét az elmúlt két esztendőben támogatta az alapítvány. Részt vesz többek között az Oktatási Minisztérium, az MTA, a Miniszterelnöki Hivatal, a Határon Túli Magyarok Hivatala, a Szociális és Családügyi Minisztérium, a Foglalkoztatás- és Munkaügyi Minisztérium, az Illyés Közalapítvány képviselője. Ez alkalommal mutatkozik be König Sándor, az Apáczai Közalapítvány kuratóriumának leendő elnöke. Első ízben osztják ki az Apáczai Érem kitüntetést, melyet a határon túli magyar oktatásügyért végzett kimagasló tevékenységek elismerésére alapítottak. Két kitüntetett lesz: Berényi Dénes, az Apáczai Közalapítvány leköszönő elnöke a közalapítvány beindításában vállalt munkájáért és Szegedi László erdélyi (Kőhalom) református lelkész a szórványoktatásért végzett tevékenysége elismeréséül. A szekcióüléseken a következő kiemelt témákat vitatják meg: a határon túli bentlakások létrehozása, működtetése; az állami oktatási rendszeren kívül eső oktatási tevékenységek fejlesztése, valamint a közép- és felsőfokú szakképzés fejlesztése. Csete Örs irodaigazgató bemutatja a Forrástérkép Adatbázist, amely a közalapítvány 1999-2002 közti valamennyi projektjét tartalmazza. A kétnapos tanácskozás következtetéseit záródokumentumban fogalmazzák meg. /(Guther M. Ilona): Első Apáczai Konferencia. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 12./ "

"Máj. 2-án és 3-án a hagyományoknak megfelelően a Bethlen Kata Diakóniai Központ adott otthont az immár ötödik alkalommal megrendezett országos civil fórumnak. Fő szervezője ezúttal is az Erdélyi Magyar Civil Szervezetekért Alapítvány (ERMACISZA) volt, amelyet tíz társszervező és kilenc támogató segített. A kétszáz résztvevő hazai, anyaországi és újvidéki civil szervezeteket, politikai erőket és egyházakat képviselt. Az Együttműködés, érdekvédelem és szakmaiság a civil szférában című rendezvény első napja a plenáris üléseké volt. Somai József ERMACISZA-elnök arra hívta fel a figyelmet, hogy a hazai civil szféra állandóan növekszik. Bálint-Pataki József, a Határon Túli Magyarok Hivatalának elnöke, az önszerveződés erdélyi hagyományaira emlékeztetett. A magyar kormány partnernek tekinti a civil társadalmat, ideértve a határon túliakat is. Napjainkban Erdélyben körülbelül kétezer magyar szervezet működik, de az EU-tagság révén majd kitárulnak az eddigi szűk keretek- mondotta. Dr. Göncz Kinga, a magyar Egészségügy, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára szerint fontos, hogy a civil szervezetek úgy kapjanak minél stabilabb támogatást, hogy közben ne kényszerüljenek feladni saját érdekeiket. Szociális téren a határon túli magyarokkal való együttműködésre két pozitív példát hozott fel: a Segítő Jobb Alapítvány és a Mocsáry Lajos Alapítvány esetét. Ezután Egyed Ákosnak, az Erdélyi Múzeum-Egyesület elnökének vezetésével előadások hangzottak el. Markó Béla, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke a következő témát célozta meg: Mit tehet az erdélyi magyar politikum az erdélyi magyar civil szféráért? Ha elfogadjuk, hogy Romániában kétezer magyar civil szervezet működik, továbbá azt, hogy ezerszáz olyan település van, ahol a magyarság részaránya eléri a 20%-ot, és figyelembe vesszük az Illyés Közalapítvány évi 200 millió forintos erdélyi alkuratóriumának költségvetését, kiderül: egy-egy civil szervezet átlagban 100 ezer forinthoz jut hozzá, de jóval több ilyen szervezetnek kellene tevékenykednie. A romániai alkuratórium pályázatokat nem bírál el és nem módosít. Idén a Communitas Alapítvány több mint 10 milliárd lej fölött rendelkezik, és az RMDSZ keretében a Szövetségi Egyeztető Tanács rendszeresen konzultál a civil szférával. Hargita, Kovászna, Maros, Szatmár és Bihar megyében már sok önkormányzat támogat civil szervezeteket- mondta az elnök.Kolumbán Gábor, a Civitas Alapítvány elnöke szerint a civil szférának és a politikumnak arról kellene beszélnie, miért nem tudnak egymással kommunikálni, a társadalmat a gazdasági uralom helyett a szellemi-kulturális autoritásnak kellene vezetnie. Megoldásul a két fél kölcsönös elfogadását sugallta, és azt, hogy saját közösségünkön belül is alkalmazzuk a szubszidiaritás elvét (a politikum ne avatkozzék be a civil szférába, pl. az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki). Az V. Civil Fórum a nyolc szekció (egyházi, épített kultúra, gazdasági, ifjúsági, környezetvédelmi, művelődés és média, oktatási, szociális) üléseivel folytatódott, este pedig plénumban értékelték ki a tanácskozás eredményeit. /Ördög I. Béla: Civil Fórum 2003 Kolozsváron. Az együttműködés, az érdekvédelem és a szakmaiság jegyében. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 5./ A Romániai Magyar Szó részletesen beszámolt a Civil Fórumról, azonban Kolumbán Gábornak, a Civitas Alapítvány elnökének kritikai észrevételét /az Illyés Közalapítvány alkuratóriumait ne az RMDSZ nevezze ki/ nem közölte. /Csomafáy Ferenc: Minőségi szabad civil társadalom. Ki a civil? = Romániai Magyar Szó (Bukarest), máj. 6./"

Máj. 22-én a Maros megyei RMDSZ vendégeként Marosvásárhelyre látogatott Vojnik Mária, a magyar Egészségügyi, Szociális és Családügyi Minisztérium politikai államtitkára. A Bernády Házban tartott egészségügyi fórumon dr. Kelemen Atilla polgármesterjelölttel, dr. Benedek Imrével, orvosokkal, egyetemi hallgatókkal találkozott. A stratégiai együttműködésről is szó esett a magyarországi és erdélyi egészségügyi intézmények, szakemberek és szervek között. Az Európai Unióban hiány van az egészségügyi és jóléti szolgáltatások terén. Magyarország sem kivétel, hiszen óriási orvos- és asszisztenshiánnyal küszködnek. A magyarországi egészségügyi szakemberek leginkább a németországi, osztrák kórházakban próbálnak szerencsét. Vojnik szerint a Romániában végzett orvosokat ezért is várják tárt karokkal az anyaországban. /Mészely Réka: A magyar Egészségügyi Minisztérium államtitkára Marosvásárhelyen. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 24./

A román–magyar közös ifjúsági iroda megnyitása volt az egyik fő téma Borbély Károly államtitkár, az Országos Ifjúsági Hatóság elnöke és Rauh Edit, a magyarországi Szociális és Esélyegyenlőségi Minisztérium szakállamtitkára közötti megbeszélésen. A közös iroda működésére vonatkozó különböző elképzelések ellenére is – a magyar fél egy ifjúsági szervezet kezébe helyezné az iroda működését, míg a román fél állami intézményrendszeren keresztül működtetné – sikerült megegyezni abban, hogy 2008-ban a közös iroda működőképes lesz. /Román–magyar közös ifjúsági iroda jön létre 2008-ban. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./