Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
névmutató
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
intézmény
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9 a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
helyszín
a b c d e f g h i j k l m n o p q r s t u v w x y z
Szociáldemokrata Párt (Magyarország)
127 tétel
2010. július 3.
Feláldozott oktatás
Tavaly ősszel igen sürgetőnek nevezte Emil Boc miniszterelnök az oktatás reformját, új szellemiségű törvényt ígért, amely gyökeresen megváltoztatja a romániai tanügyet.
Szívhez szóló szavakkal beszélt a túlterhelt gyermekekről, akik fejét teletömik haszontalan információval, nem tehetségüket, képességeiket fejlesztik, hanem memóriájukat teszik próbára. Vázolta a jövőt az európai szellemiségű, nem teljesítmény-, de tudásközpontú iskolával. Az SZDP—DLP koalíciós szakadás után azonban esett a beharangozott, a két párt koncepcióját összeeszkábáló jogszabály, és a remek szakemberként meghirdetett miniszter, Daniel Funeriu megalkotta az újabb törvényt, amelyben már a friss partner, az RMDSZ elképzelései is érvényesülhettek.
Eddig úgy tűnt, ez talán legkönnyebben teljesíthető feltétele az RMDSZ kormányzati szerepvállalásának.
A kisebbségi törvény és a régiós átszervezés — a két nagyobb falat —, lehet, nem csúszik le Bocék torkán, de Románia történelmének és földrajzának magyarul oktatásába csak-csak beleegyeznek. Kisebb cirkusszal átpréselték a képviselőházon, felcsendült a nemzetféltő kórus, melyhez ezúttal a liberálisok is csatlakoztak, magyar veszéllyel fenyegettek olyanok is, akiktől ezt nem vártuk volna. Úgy hördült fel a jelenlegi ellenzék, mintha a történelem és földrajz tanítási nyelvén állna vagy bukna Románia jövője, nacionalista retorikával a magyarságon törlesztették minden, RMDSZ-szel szembeni sérelmüket. A cécó jelezte, a tanügyi törvény elfogadása mégsem lesz zökkenőmentes. A jogszabály a zsarolás eszközévé vált.
Kapóra jött a botrány a demokrata-liberálisoknak, emelte engedményük ázsióját, no meg jelezte azt is, ezen az áron sok minden megvásárolható. Csikicsuki játék kezdődött, a koalíciós partnerek egymást tartják sakkban, cselezik ki, sem az aláírt egyezménynek, sem az adott szónak nincs már értéke. Nem meglepő hát, hogy a tanügyi törvény számos ígéret ellenére sem ment át a szenátuson. Hetek óta teszi-veszi a bizottság, módosítják, vitatják, és sikerült elérniük, hogy az új tanév a régi rossz rend szerint folytatódjék.
A nemrég még oly sürgető oktatási reform elmerült a politikai csatározások mocsarában. Gyermekeink újabb tanévet kénytelenek végigszenvedni, bővül az áldozati nemzedékek sora. A politikum ismét bizonyította, saját érdekei, harcai mindennél, még a jövőt jelentő oktatásnál is fontosabbak.
Farkas Réka, Háromszék. Erdély.ma
2010. augusztus 10.
Maros megyét sújtotta az ár
Hat Maros megyei települést érintettek súlyosan az elmúlt három nap esőzései: Fickópataka, a Görgényszentimre községhez tartozó Lárgatelep, Görgényüvegcsűr, Fundája, valamint Dicsőszentmárton. Az utóbbi városban két tömbház alagsorát, 17 háztartást és melléképületet, 20 kutat és több mint 30 hektár mezőgazdasági területet érintett az árvíz. Magyaró községben az ár tönkretette a Fickópataka felé vezető hidat, így három család elszigetelődött, a mezőgazdasági területek 35 százalékát víz borítja. A Görgényszentimre községhez tartozó községi utat 14,5 kilométeren elmosta a víz, ezért hétvégén nehézkesen zajlott a közlekedés. Görgényüvegcsűr faluban a vizek öt pallót tettek tönkre.
Az SZDP nem változtat
Victor Ponta, az SZDP elnöke szerint a szociáldemokraták a szenátus állandó bürójában ugyanúgy megszavazzák a rendkívüli ülésszak összehívását, akárcsak a képviselőházban, és támogatják azt is, hogy napirendre kerüljön a 48-as, 58-as és 63-as sürgősségi rendelet. Ponta leszögezte: azt szeretnék, ha napirendre kerülnének az áfaemelésről, a kórházak decentralizációjáról és a helyi közpénzügyekről szóló kormányrendeletek, hogy módosíthassák ezek „aberráns” rendelkezéseit. „Szeretnénk megakadályozni, hogy Videanu úr eladja a Petrom, Transgaz, Nuclearelectrica utolsó részvényeit. Ez az állam nemzeti érdekeinek elárulása saját önző érdeke, a DLP-s zsebek javára” — jelentette ki Ponta.
Pályázat rezervátumvédelemre
A Hargita Megyei Tanács a következő időszakban a Regionális Operatív Program keretében finanszírozási célból 780 000 lej értékű pályázatot nyújt be, amely a megye védett területeinek népszerűsítését és kiaknázását célozza meg, beiktatva azokat a turisztikai körforgásba. „A megyében 37 rezervátum létezik, és nagy részüket még a helyiek sem ismerik. A pályázat elsődleges célja ez lenne: a rezervátumok beiktatása a turisztikai körforgásba úgy, hogy ne károsodjanak, és mégis hasznot hozzanak a megyének” — áll a közleményben. Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke szerint a pályázat illeszkedik a megyei tanácsnak a borvíz, a hagyományok és az épített örökség kiaknázására irányuló kezdeményezéseihez.
Közel egymillió fenyegetett ember
Több mint 900 000-en élnek árvizek által veszélyeztetett területen, és több mint 88 000 házat sodorhat el bármelyik pillanatban az ár — derül ki a Környezetvédelmi és Erdészeti Minisztérium adataiból, amelyeket a közép- és hosszú távú árvízvédelmi stratégiában ismertettek. A stratégia két legfontosabb célkitűzése 2030-ig 350 000-re csökkenteni a veszélyeztetett személyek számát és fokozatosan a jelenlegi 1000 hektáronkénti 86 házról legfeljebb 40-re csökkenteni a károsított lakások számát. A 2009-es áradások okozta károk értéke meghaladta a 156,4 millió lejt, 2008-ban az árvizek és földcsuszamlások 2,79 milliárd lej értékű kárt okoztak. Idén júniusban az áradások és a szélsőséges időjárás 37 megyét érintett, 25 ember életét oltotta ki. Kárt szenvedett több mint 7200 gazdaság, 6112 lakás, 246 épület leomlott, 12 500 személyt kellett kitelepíteni Az áradások 33 500 hektár szántót, 22 500 hektár legelőt és kaszálót, 5700 hektár erdőt, 34 országutat, 93 megyei utat és 120 községi utat károsítottak. Romániában több mint egymillió hektár terület árvízveszélyes.
Magyar—spanyol győztes duó
Egy romániai magyar és egy spanyol énekes nyerte meg a Brăilán megrendezett Hariclea Darclée Énekversenyt, amely az ország legrangosabb hasonló jellegű megmérettetése. A verseny tizenötezer eurós nagydíját a marosvásárhelyi Borsos Edith szoprán és a spanyol Alvaro Lozano Gutierrez bariton kapta megosztva. A jubileumi versenyre — idén ünnepelték a névadó Hariclea Darclée szoprán születésének 150., valamint a verseny megalapításának 15. évfordulóját — rekordszámú résztvevő nevezett be, 27 országból összesen 187-en indultak. A győztes Borsos Edith a marosvásárhelyi Művészeti Líceum énekszakán érettségizett 1996-ban Orosz Szabó Edit osztályában. Énekművészi és énektanári diplomát a kolozsvári zeneakadémián szerzett 2003-ban Kirkósa Júlia és Mircea Simpetrean szakmai irányítása alatt. Tagja volt a Kolozsvári Állami Magyar Operának, 2005-ben pedig a Magyar Állami Operaház Operastúdiójának. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. szeptember 16.
Nem javult a nemzetiségi arány (Megyei intézményvezetők)
Összeállította a Kovászna megyei prefektúra az intézményvezetők jelenlegi helyzetére vonatkozó jegyzéket, az elmúlt fél évben ugyanis követhetetlenné vált, hol maradt helyén a korábbi vezető, hol került vissza posztjára a régi igazgató, és melyik hivatalt irányítja új főnök.
A kormányhivatal listáján 41 megyei intézmény szerepel, jelen pillanatban 24-nek román vezetője van, 17-nek magyar.
Az RMDSZ kormányra kerülését követő megyei egyezkedést igen gyorsan, már januárban tető alá hozták, és Tamás Sándor megyei RMDSZ-elnök rendkívül sikeresnek nevezte az elért eredményt, bejelentése szerint a megvitatott intézmények kétharmadát ,,sikerült megszereznie” az RMDSZ-nek. Utóbb azonban kiderült, a kását nem eszik éppen ennyire forrón, alkotmányellenesnek nyilvánították a vezetőcseréket szabályozó kormányrendeletet, és elkezdődött a hercehurca. Időközben néhányan, a liberális kormány által kinevezett, a DLP—SZDP-kabinet által menesztett vezetők közül bíróságon támadták meg leváltásukat, és pert nyertek. Így kerül vissza magyar vezető a munkaügy élére vagy a pénzügyi igazgatóságra, s valamilyen úton-módon sikerült egy-két új embert kineveztetni néhány vezetői posztra, például az Egészségügyi Biztosítópénztár élére. Ez tehát a pillanatnyi helyzet, korántsem nevezhető sikertörténetnek, és távol áll az RMDSZ sokat hangoztatott célkitűzésétől: a nemzetiségi arányoknak megfelelő arányt elérni a megyei hivatalok vezetésében.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2010. szeptember 17.
Hírsaláta
EREDMÉNYESEN DOLGOZIK A SZIVOT. Tavaly látványosan felpörgött a Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Országos Tanács (SZIVOT) tevékenysége: a napokban közzétett 2009-es beszámolójukból kiderült, 563 személy — lehetséges együttműködő és Szekuritáté-alkalmazott — iratcsomóját küldték a bíróságra. Ez a 2008-as szám duplája. A perek is jól haladtak: 311 esetben ítélet született, ezek nagy részében — 263 ügyben — a bírók megalapozottnak ítélték az átvilágítók által szolgáltatott terhelő bizonyítékokat. Ezek közül 16 ítélet végleges.
A szűrőn több „nagyhal” is fennakadt: a tunéziai nagykövet, Mihail Sorin Tănăsescu, és két SZDP-honatya, Florin-Costin Pâslaru és Elena Mitrea is elveszítette a SZIVOT-pert. Egy sor, kormányban vagy kormányzati intézményben dolgozó hivatalnokról is kiderült, hogy együttműködött: a listán szerepel a külügyminisztérium több fontos tisztségviselője, a környezetvédelmi tárcánál egy, a mezőgazdasági tárcánál két igazgató vesztett. A SZIVOT egy sor önkormányzati politikust is átvilágított tavaly: prefektusokat, alprefektusokat, polgármestereket és tanácstagokat. Itt már magyar vonatkozást is találunk, egy Kolozs megyei magyar polgármester és két Hargita megyei tanácstag is szerepel az átvilágítók által közzétett listán. Horváth Márton (RMDSZ) mócsi polgármester és Bondor István (RMDSZ) Hargita megyei tanácstag ügyében még nem született döntés, ellenben Vajna Imre (MPP) tanácstag esetében már megvan az elmarasztaló ítélet. Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2010. december 15.
Procedurális trükkel fogadták el a tanügyi törvényt – Két másikért felelősséget vállalt a kormány
Szóváltásokkal tarkított közös ülést tartott tegnap a bukaresti parlament két háza, amelyen a kabinet felelősséget vállalt az egységes közalkalmazotti bértörvényért és az új bértábláért. Előzőleg az ellenzéki szociáldemokraták közölték, hogy nem vesznek részt a plenáris ülésen, aminek napirendjére felkerült a tanügyi törvény, a Nemzeti Liberális Párt honatyái pedig egyenként bejelentették, hogy visszavonják aláírásukat arról a bizalmatlansági indítványról, amit jó egy hónapja nyújtottak be a kormány ellen, amikor az felelősséget vállalt az új tanügyi törvényért.
Felelősségvállalás esetén az így előterjesztett jogszabály elfogadottnak tekintendő, ha a kormány ellen nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt, vagy erre nem mond igent a törvényhozók fele és még egyvalaki. A tanügyi törvény esetében az első variáns állt elő a liberálisok visszavonulását követően, így Roberta Anastase képviselőházi elnök bejelentette, hogy a Boc-Markó-komány által előterjesztett –kisebbségi szempontból az eddiginél kedvezőbb, de még mindig diszkriminatív – jogszabályt vita és szavazás nélkül elfogadta a parlament. Már csak az államfői aláírás van hátra. Erre az NLP vonult ki a teremből, ugyanis az alkotmánybírósági állásfoglalás teljes figyelmen kívül hagyásának tekintik a felelősségvállalási procedúra folytatását. A szabadelvűek felsőházi frakcióját vezető Călin Popescu Tăriceanu szenátor azt is közölte, hogy pártja az Alkotmánybíróságon tesz panaszt az eljárás miatt. Ugyanezt helyez kilátásba, még a kormányoldal trükközése előtt, az SZDP nevében Mircea Geoană felsőházi elnök.
A szocdemek közben belső hatalmi harcukkal voltak elfoglalva: hétfőn az ellenzéki alakulat országos vezetősége hat hónapra felfüggesztette a volt pártelnök Geoană tagságát. Az exkülügyminiszter és volt államfőjelölt nyilatkozatháborúba keveredett Victor Ponta jelenlegi SZDP-elnökkel, kölcsönösen egymást hibáztatták azért, hogy a tavalyi elnökválasztáson kikapott Geoană, amiben közrejátszott a milliárdos sikkasztással vádolt „üzletemberhez”, Sorin Ovidiu Vântuhoz fűződő jó kapcsolata is.
A törvényhozás ellenzéki pártjai ugyancsak hétfőn megállapodtak abban, hogy a bértörvény miatti felelősségvállalást sem hagyják bizalmatlansági indítvány nélkül, és mindent megtesznek azért, hogy ennek a szavazására már ne kerülhessen sor ebben az évben. Azt akarják elérni ugyanis, hogy a kormány visszapótolja a közalkalmazotti bérekből júliusban levágott 25 százalékot, és a kiegészített fizetésre alkalmazzák az új bértáblát. A nyári bérelvonásról rendelkező törvény ugyanis azt mondja ki, hogy a csökkentés 2010. december 31-éig érvényes. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2011. január 29.
Átszervezik a kulturális intézményrendszert
Bár a Bihar Megyei Tanács tegnap délelőtti rendes ülésen 16 napirendi pont szerepelt, az újságíróknak és más részvevőknek nagyon oda kellett figyelniük, hogy mi és miért történik, mert az egy híján teljes létszámú képviselőtestület kevesebb mint egy óra alatt lezavarta az egészet. A teljes átláthatatlanság és mutyizás jegyében. Ráadásul ebbe a sovány egy órácskába néhány kisebb botrány is belefért, mint például a bábszínház igazgatójának kifakadása, aki – bár nehezen kapott szót az ülésvezető Radu Ţîrle tanácselnöktől – kikérte magának, hogy úgy döntöttek az általa vezetett intézmény sorsáról, hogy őt és kollégáit meg sem kérdezték, nem is tájékoztatták. Egy másik kifakadó, a színház nyugdíjas közönségszervezője meg azt rótta fel a döntések hallatán, hogy ez a kultúrától messze rugaszkodott bagázs – és ez alatt az egész megyei önkormányzatot értette – úgy ver szét közművelődési és művészeti intézményeket, hogy fogalmuk sincs az azokban zajló alkotómunkáról, mivel nem járnak se színházba, se koncertekre.
Az intervenciók és az ellenzékben lévő demokrata-liberálisok halvány tiltakozása ellenére minden javasolt napirendi pontban döntés született, a szükséges többséggel, néhány nem voks és szórványos tartózkodások mellett. Mihai Bar (SZDP) ki is mondta nyilvános, amit mindenki tud és szinte mindenki elfogad: a megyei tanácsban már jó előre mindig minden le van vajazva, a képviselő-testületi ülések formálisak. A politikai pártok és azok potentátjai a háttérben előre felosztják a koncot, a testületnek csak szavaznia kell. Bar elmondta, hogy bár ő maga nem ért egyet a kulturális intézmények ésszerűtlen és beláthatatlan következményű átszervezésével, ő is megszavazza azokat, mivel ezt várja el tőle a pártvezetés. A szocdemek nyilván valamilyen politikai és üzleti háttéralkut kötöttek a nemzeti liberálisokkal és az RMDSZ-szel, úgyhogy az osztott lapok már mind cinkeltek. Szerinte már a következő választásokra készülve igyekeznek az egyes pártok befolyást és posztokat szerezni a közélet minden területén.
A lényeg: a hatvan évvel ezelőtt alakult Nagyváradi Állami Színházat egyetlen tollvonással megszüntette a fenntartó Megyei Tanács, és kitalált helyére mindjárt kettőt: egy úgynevezett Iosif Vulcan Műsorszolgáltató Intézményt és egy úgynevezett Szigligeti Ede Műsorszolgáltató Intézményt. Tehát lesz külön román és külön magyar „színház”. Az idézőjel azért kívánatos, mert a bábszínház két tagozatát ezekhez csapják, nemzetiségi alapon, akárcsak az Állami Filharmónia két népi együttesét: a Crişana kerül a Vulcanhoz, a Nagyvárad Táncegyüttes a Szigligetihez. A bábszínház mint önálló kulturális intézmény gyakorlatilag megszűnik, a filharmónia pedig „megszabadul” a néptáncosoktól és népzenészektől. Az átszervezéseket holmi komissziók bonyolítják le, ezek jogászokból és titkárnőkből állnak, a két új műsorszolgáltató élére pedig ideiglenesen már ki is neveztek két hozzáértő menedzsert: Daniel Vulcu színészt (NLP) és Czvikker Katalin mérnök-közgazdászt (RMDSZ). Hogy ez az „ésszerűsítő és hatékonyságnövelő” átszervezés milyen személyi, anyagi és nem utolsósorban művészetpolitikai konzekvenciákkal jár majd, ebben egyelőre sok a bizonytalansági tényező. Az mindenesetre egyértelmű, hogy költségcsökkentést aligha fog eredményezni, ellenben néhány vezetői posztra sikerül új embereket beejtőernyőzni a pártalkuk nyomán. Reggeli Újság (Nagyvárad)
2011. február 28.
Árulást kiáltanak a demokraták
Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács vezetőinek eszköztárát átvéve „etnobiznisz pártnak” titulálta a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget koalíciós partnerének, a Demokrata–Liberális Pártnak a Bihar megyei szervezete. A Ştefan SerEMI volt megyei tanácsi alelnök, jelenleg parlamenti képviselő vezette formáció állandó tanácsa által szignált közlemény fő célpontja nem is az RMDSZ, hanem a parlamenti ellenzéki erők helyi reprezentánsai, azoknak megyei tanácsi frakciói, amelyek úgymond a magyarok bábjaiként megszavazták „a kulturális intézmények nemzetiségi szegregációját”. „A liberális és szociáldemokrata bunkók nem gondoltak a 60 éves hagyományra, amíg a váradi művelődési intézmények a soknemzetiségű közösség mintájára működtek, jelentős művészi sikereket aratva” – áll a közleményben, amely nemzetárulással vádolja az NLP és az SZDP megyei önkormányzati képviselőit. Szemükre veti, hogy „vásári cimborájuk” iránti szolgalelkűséget és meghunyászkodást, ugyanakkor az Európai Unió integráló alapeszméjére hivatkozva ítéli el az „etnikai szegregációt”. Utal a liberálisok illusztris hajdani elöljáróira is, akik „most forognak a sírjukban”.
Az ellenzékieknek az RMDSZ-szel kötött együttműködési megállapodásáról még élesebben fogalmaz: „kinyalják a szövetség valagát”. Leszögezi továbbá, hogy „a bihariak sosem fogadnak el egy olyan egyezményt, amely száz év után megtűrt nemzetté tenné őket saját hazájukban”. Az RMDSZ-ről pedig megállapítja, hogy „minden korábbinál világosabban bizonyította, a politika számára olyan, mint a legősibb mesterség; most partnereket is talált magának, akikkel csömörlésig űzheti”. A február 24-én elkövetett „szégyentelen árulást sosem mossa le a Körös vize, az Isten talán megbocsátja, de a bihariak sosem felejtik el, és majd megbüntetik az elkövetőit” – zárul a közlemény.
Reggeli Újság (Nagyvárad)
2011. április 6.
Az irónia védelmében
Óvakodjunk azoktól a politikusoktól és újságíróktól, akik őrizkednek az iróniától!
Néhány nap alatt két ízben is szembesültem azzal, hogy komor politikusok, sótlan diplomaták, értetlen kormányszakértők és a hozzájuk csapódott újságírók az eiron és az alazon, az ironizáló agyafúrt kópé és az ostoba fickó azonnali elítélését követelték, illetve elhangzott az irónia azonnali mellőzésének a parancsa is
Az első eset szombaton Kolozsvárt esett. A második hétfőn, amikor a Boc-kormány gazdasági eredményeit elemző műsorvezetőre, aki dicshimnuszba öltöztette kritikáját, ráadásul a képernyőn is feltűnt egy kétértelmű szöveg, betelefonált a műsorba a miniszterelnök tanácsadója. Ne ironizáljanak a tévék! – rendelte el. Az iróniát a továbbiakban kínosan kerülő másfél órás beszélgetés így vált igazán ironikussá és növesztette szinte elviselhetetlenné azokat a szigorú tényeket, amelyeket a hazai gazdaságról szárazon sorjázott.
De foglalkozzunk inkább a szombati történésekkel! A Szövetségi Képviselők tanácsának ülésén Lakatos Péter kitalált egy kilenc év múlva született Wikileaks-iratot, és idézett is abból: „Orbán Viktor a holland-magyar focimeccsre sietve elfelejtette megköszönni Kelemen Hunornak, hogy rá tudta venni Victor Pontát arra, az SZDP legalább egy képviselője ne szavazza meg a parlamentben a magyarországi vezetőket nacionalista nyilatkozataik miatt elítélő határozatot, így azt nem fogadta el a képviselőház”.
Ekkor a magyar nagykövet, a kolozsvári és a csíkszeredai magyar főkonzul kivonult a teremből. A Lakatos Péter fejét követelő újságírók értesülése szerint a diplomaták az Orbán-kormány bírálata miatt hagyták el az SZKT munkálatait.
Noha nem értek egyet Lakatos Péterrel – Kelemen Hunornak nem Orbán Viktor, hanem az erdélyi, és főként a szórványmagyarság tartozik köszönettel a nacionalista szellem palackban való tartása miatt –, iróniáját értékelem. Akkor is, ha az nem féltétlenül eironra vall, mert az ironikus politikus föltétlen hasznosabb, mint a cinikus vagy a humortalan. És utóbbiak vannak fölényes túlsúlyban. Gúnyoros politikusok néznek le, és nem ránk, hanem minket.
Az ironizáló embert pedig éppen az különbözteti meg a gúnyolódótól, hogy ő nem felülről, kívülről ítélt, az (érték)veszésben érintett maga az ironizáló személy is. Keserű humora nem csata- hanem segélykiáltás, s mivel az iróniája csak akkor hat, ha hallgatósága egyvalamit ért, ha ő mást mond, illetve mást, ha ő egyvalamit, közösségi cselekvéssé válik. Paul De Man, az amerikai dekonstrukció fő képviselője állapította meg, hogy az az irónia performatív funkcióval is rendelkezik: vigasztal, ígér, felment, és ami a legfontosabb: a kételyek egész sorát indítja el az elménkben.
Az irónia katalizátora a haladó gondolkodást megelőző kétkedésnek, amely az állandóan változó világban a demokratikus politikai gondolkodás előfeltétele is. Ezért nincs különösebb okunk arra, hogy az iróniát büntessük, irtsuk vagy betiltsuk. Nincs okunk arra, hogy a kételkedés végtelenbe vivő folyamatát bármikor is megszakítsuk – írja De Man is.
Ugyan a hatalom megrészegít, s e kábultság galádságra is hajlamosít. Erre figyelmeztette egy pedagógus kedden a miniszterelnöki tanácsadót, aki az általa inkriminált műsorban továbbra is védte álláspontját és követelte az iróniastop betartását. Ion Luca Caragiale karcolatait küldte az élces tanár az érces miniszterelnöknek ajándékba, azzal az ajánlással, hogy gondolkodjon el a kormányfő azon, milyen groteszk is lenne, ha az iróniát éppen száz évvel Jankó bá halála után, a következő választások évében száműznék e szomorú országból.
Bizarr és lelketlen intézkedés lenne, hiszen Kelet-Európa népe rendszerint akkor nevet, amikor rosszul megy sora. Nem a mi hibánk, hanem a kigúnyoltaké, hogy a Caragiale szájából kibukkanó poénokon immár folyamatosan nevetünk másfél évszázada. A tisztára piszkos ügyeken.
Én pedig Mikszáth Kálmán parlamenti beszámolóit ajánlom szeretettel vezetőknek és vezetetteknek, no meg azt tanácsolom, hogy óvakodjunk azoktól a politikusoktól és újságíróktól, akik őrizkednek az iróniától! Az ilyen ember fél. Így hát félember.
Ambrus Attila
Új Magyar Szó (Bukarest)
2011. június 28.
Halasztják a régióátszervezést
Miután a koalíció tegnapi ülésén az RMDSZ elutasította a DLP valamennyi, területi-közigazgatási átszervezéssel kapcsolatos javaslatát, a kormánypártok vezetői úgy döntöttek: elhalasztják a megvalósítását. Az RMDSZ azt javasolta a demokrata-liberálisoknak, hogy a régióátszervezést a jövő évi helyhatósági választások utáni időszakra halasszák. Sebastian Lăzăroiu munkaügyi miniszter ugyanakkor kijelentette: a közigazgatási reformot 2012-ig mindenképpen megvalósítják. Traian Băsescu államelnök tegnap a parlamentben kijelentette, hogy nem tekinti felhagyott célnak a közigazgatási átszervezést, véleménye: a kormányügynökségek és a megyei tanácsok “megfojtják” a helyi önkormányzatokat. Reméli, mondta, hogy a parlamenti vakáció után találnak megoldást.
Az RMDSZ és a Demokrata-Liberális Párt tegnap megállapodott, hogy őszig csökkentik a minisztériumok hatáskörébe tartozó, úgynevezett nem központosított intézmények számát. A két koalíciós partner már korábban jelezte: egyetért azzal, hogy a minisztériumi intézmények átszervezése a jelenlegi gazdasági fejlesztési régiók határvonala mentén történjen. Ez azt jelenti, hogy nem lesznek kormányzati intézmények mind a 41 romániai megyében, hanem csak egy-egy ilyen központi intézet jön létre a nyolc fejlesztési régióban, amely majd egy egész régiót szolgál ki. A felek a kisebbségi törvénytervezet további vitáját is őszre halasztották. Sever Voinescu, a DLP szóvivője bejelentette, hogy a két pártnak még közös nevezőre kell jutnia a törvény szövegének bizonyos cikkei kapcsán. Elsősorban a kulturális autonómiát szabályozó fejezet tekintetében nem értenek egyet, a demokraták ugyanis nem akarnak vétójogot adni a jogszabály értelmében megalakuló kisebbségi Kulturális Autonómia Tanácsoknak a nemzeti kisebbségeket érintő kérdésekben. Traian Băsescu tegnapi parlamenti beszédében egyértelműsítette: nem mond le a közigazgatás átszervezéséről, és ismét síkraszállt a megyék számának csökkentése mellett. Részletesen ismertette, milyen módosításokat javasol az alaptörvényben. Hozzáfűzte: valamennyi megyében van legalább 44–45 dekoncentrált intézmény, állami hivatal. “1989-ben ennek a fele sem volt. Az államnak milyen modernizációjáról beszélünk a húsz év alatt, ha újabb és újabb ügynökségeket hoztunk létre. Tulcea megyében például, amely a Delta miatt különleges helyzetben van, egy sor deltához kapcsolódó ügynökség és ügynökségecske létezik” – mondta az államfő. Véleménye szerint a kormányügynökségek megfojtják az önkormányzatokat, így a polgármesterek, a közösségek nem tudnak érvényt szerezni elképzeléseiknek. “A régiók gazdasági jellegű rendszerét meg kell tartanunk, és el kell halasztanunk a közigazgatási átszervezést, ha meg akarjuk menteni a koalíciót” – jelentette ki Kelemen Hunor RMDSZ-elnök. Elena Udrea fejlesztési miniszter szerint már nincs idő július elsejéig megvalósítani a közigazgatási átszervezést, folytatják a tárgyalásokat a politikai megállapodásért, s közben átszervezik a dekoncentrált intézményeket a régiók mintájára. Victor Ponta SZDP-elnök úgy nyilatkozott, hogy pillanatnyilag nincs szükség a megyei referendumokra, ha a kormány nyilvánosan lemond a területi-adminisztratív átszervezésről. Hozzátette: ha “megérzik”, hogy be akarták csapni az embereket, kezdeményezik a referendumot.
SZNT: antidemokratikus átalakítási terv
A Székely Nemzeti Tanács elnöke, Izsák Balázs tegnap sajtótájékoztatón elmondta: a tanács egyetért azzal, hogy a jelenlegi területi-adminisztratív felosztás elavult, a jelenlegi fejlesztési régiók megyékké való átalakítását célzó terv antidemokratikus, és hangsúlyozta, a pártok egyike sem kérdezte meg a lakosságot, mielőtt javaslatát megtette volna. Az RMDSZ javaslatával a Székelyföld összetétele miatt adódnak gondok, mert a történelmi Székelyföld csupán Maros megye egy részét, Marosszéket foglalta magában a Mezőség és Segesvár meg Dicsőszentmárton környéke nélkül. Az RMDSZ terve szerint a “magyar kisebbség” aránya csökkenne az összlakosság viszonylatában – érvelt Izsák. Megjegyezte, hogy az SZNT már 2004-ben benyújtotta a parlamentnek autonómiajavaslatát, amelybe belefoglalta a Székelyföld településeit felmutató térképet is, és annak alapja “a kulturális összetartozás, a közös hagyományok, miként azt Európában mindenütt elismerik”.
Csinta Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2011. szeptember 21.
Magyar iskolát, magyar orvosképzést (Tüntetés és petíció Marosvásárhelyen)
Több vonalon folyik a harc a magyar oktatásért Marosvásárhelyen. A helybeli gyermekek szülei és a Civil Elkötelezettség Mozgalom képviselői petíciót indítottak azért, hogy a város 2-es számú általános iskolája Bernády György nevét viselhesse: ez egyfajta számonkérés is, hiszen húsz év alatt egyetlen magyar személyiségről sem neveztek el iskolát az egykori Székelyvásárhelyen.
A szülők minden romániai magyar politikai pártot konkrét lépésekre kérnek, az RMDSZ-től pedig határozottabb fellépést várnak. Emlékeztetnek arra is: az SZDP korábban aláírásgyűjtésbe kezdett azért, hogy az iskolát Adrian Păunescuról nevezzék el. A petíciót október közepén zárják. Az EMNT ugyancsak tegnap jelentette be, hogy október 6-án, az aradi vértanúk napján a magyar orvosképzés "visszaszerzéséért" szervez tiltakozó akciót a Székely vértanúk emlékművénél, és kész kifizetni a bírságot is, ha a városháza nem engedélyezi a megmozdulást. Az önálló magyar tudományegyetem fontosságát hangsúlyozta Markó Béla miniszterelnök-helyettes is a Sapientia egyetem megnyitóján. 1989 után két fontos célért küzdöttünk: az egyik, hogy anyanyelven tanulhassunk, beleértve a felsőoktatást is, a másik, hogy legyenek önálló magyar egyetemeink. Most ezt a jogot kell érvényesíteni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen is – mondotta. Markó szerint az erdélyi magyar közösséget 1959-ben érte a legnagyobb veszteség, amikor elvették tőle a magyar egyetemet, és egyik legnagyobb eredményünk, hogy ma van önálló magyar egyetemünk, a Sapientia. Ehhez szükség volt Magyarország támogatására, az egyházakra, oktatókra és az RMDSZ-re is. Most rajta múlik, hogy kigyűjtse a többséget a román parlamentben ahhoz, hogy az akkreditációról szóló törvényt minél előbb alkalmazhassák. Végül kijelentette: összefogásra van szükség, ez a legnagyobb tanulság, és ez a biztos jövő legfontosabb feltétele is. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. január 16.
Forrong Románia (Több ezren vonultak utcára országszerte)
Románia huszonnégy nagyvárosában tüntettek az elmúlt napokban, a főként közösségi oldalakon toborzott megmozdulások a Raed Arafat melletti szolidarizálásból államelnök- és kormányellenes gyűlésekké alakultak.
Általában pár száz, a fővárosban néhány ezer tiltakozó gyűlt össze péntek óta estéről estére, a hatalom igen jelentős számú rendfenntartót vonultatott fel. Szombat, majd vasárnap este Bukarestben a rohamrendőrséget is mozgósították, a tüntetők és a rendfenntartók összeverekedtek, könnygázt is bevetettek. Több tüntető és rendőr is megsérült. Az ellenzék rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását követeli, Emil Boc miniszterelnök tegnap délután bejelentette, a koalíció ma egyeztet az egészségügy reformjáról. Traian Băsescu államelnök a péntek délutáni, az egészségügyi törvény visszavonását kérő bejelentés után többet nem nyilatkozott, tegnap egy szűkszavú jelentésben köszöntötte a Román Kultúra Napját. Nem szólalt meg az RMDSZ és egészségügy minisztere, Ritli László sem. Az összes romániai nagyvárosban, köztük Kolozsváron, Temesváron, Nagyváradon, Marosvásárhelyen volt tüntetés szombaton és vasárnap, az összesereglett tiltakozók Traian Băsescu államfő lemondását, a kormány menesztését követelték, előrehozott választásokat, azt, hogy ne vonják össze az önkormányzati és parlamenti voksolást, méltányos és a polgárok javát szolgáló egészségügyi rendszer kiépítését, nagyobb költségvetést a tanügynek, a nyugdíjak emelését.
Összecsapások Bukarestben
A legnagyobb és leghangosabb tömeg Bukarestben gyűlt össze, nem hiányoztak a provokátorok, a futballhuligánok sem. A rendfenntartók könnygázt használtak, a tüntetők kövekkel dobálták a csendőröket, a mentők és a SMURD adatai szerint 29 civil és csendőr szorult sürgősségi ellátásra az Egyetem téren zajlott tiltakozás során, hatot közülük kórházba kellett szállítaniuk. Volt, aki gázmérgezés miatt szorult orvosi kezelésre, 11-en elájultak, egy esetben lázat észleltek, két személynek mellkasi fájdalmai voltak. Három személy koponyasérülést szenvedett.
Megszólaltak a politikusok
Vasárnap, akárcsak szombaton, a tüntetők többnyire délután, estefelé kezdtek gyülekezni, nem késlekedtek a politikusok sem, már szombaton beindult a nyilatkozatháború. A liberális párt elnöke, Crin Antonescu bejelentette: az NLP arra kéri a jelenlegi hatalmat, mielőbb készítsék elő az előrehozott választásokat, hiszen ez az “egyetlen megoldás” arra, hogy 2012-ben “a közelégedetlenségből fakadó megnyilvánulások ne mélyüljenek el”. Antonescu kifejtette azt is, ma arra kéri az alakulat politikai bizottságát és USL-s szövetségeseit, hagyják jóvá az aláírásgyűjtést és a közvitát az államfő tisztségből való felfüggesztéséért. Elmondta, az NLP “teljes mértékben szolidáris” mindazokkal, akik az elmúlt napokban utcára vonultak tiltakozni, jóllehet “az NLP semmilyen módon nem vett részt” a bukaresti és más városokban tartott tüntetések szervezésében. A kormánypárt részéről a DLP szóvivője, Sever Voinescu nyilatkozott: pártja felvállalja az egészségügyi törvény teljes kidolgozási folyamatának újrakezdését, és nem ragaszkodik mindenáron ahhoz, hogy a visszavont tervezet legyen a kiindulópont. “Teljes mértékben jogos a lakosság elégedetlensége az ország egészségügyi rendszerével szemben, és az annál frusztrálóbb, minél tovább halogatják a reformot a politikai döntéshozók” – nyilatkozta Voinescu. Victor Ponta, az SZDP elnöke tegnap üdvözölte a tiltakozásokat, de elutasította az erőszakot, és a déli órákban az Szociál-Liberális Szövetség (USL) kiadott egy közleményt, amelyben rendkívüli parlamenti ülésszak összehívását kéri, amelyen megvitatnák “a jelenlegi politikai helyzetet és az előzmény nélküli szociális feszültségeket, és olyan politikai megoldást találjanak, amellyel elejét vehetnék a feszültségek fokozódásának”.
Új törvényt ígér Boc
Emil Boc kormányfő tegnap azt követően nyilatkozott, hogy a Floreasca Kórházban meglátogatta azt a csendőrt, aki szombat este az Egyetem téren megsérült a csendőrök és a tüntetők közötti összecsapásban. A miniszterelnök nagyon röviden annyit közölt: a koalícióban ma tárgyalnak egy új egészségügyi rendszerről szóló törvény kidolgozásáról, amely nem írja majd elő a rohammentő-szolgálat (SMURD) felszámolását vagy a sürgősségi ellátás magánosítását. Mint mondta, az új tervezetet a politikai erőkkel és a civil társadalommal partnerségben dolgozzák ki. Vasárnap délután, este a szombatihoz hasonló módon folytatódtak a tüntetések. A közösségi hálón, főként a Facebookon történő mozgósításnak köszönhetően majd mindenütt nőtt az utcára vonulók száma, megjelentek a szakszervezeti vezetők, politikusok is. Vasárnap este a bukaresti Egyetem térre több száz diák is kivonul, itt azonban elszabadultak az indulatok, erőszakba torkollott a tiltakozás. A tömeg üvegekkel, kövekkel dobálta a rendfenntartókat, azok könnygázzal válaszoltak, egy férfi a Molotov-koktéltól lángolni kezdett, a körülötte állók oltották el. Lapzártakor tartott a macska-egér játék az Egyetem téren, a tüntetők többször átszakították a csendőrök védőláncát, és megpróbálták elfoglalni a teret, a rendfenntartók azonban rövid időn belül visszaállították a kordont. Több fiatalt őrizetbe vettek.
Erdély.ma
2012. február 14.
Székelyföldön versenyre készül az EMNP
A Székelyföldön versenyre, a szórványban együttműködésre kell készülnie az Erdélyi Magyar Néppártnak – jelentette be Toró T. Tibor megbízott elnök Sepsiszentgyörgyön, a háromszéki megyei szervezet alakuló ülésén.
Az áldatlan időjárás és a kedvezőtlen, vasárnap esti időpont dacára is megtelt a Gábor Áron Terem, s ez jelzi, “aki mindezek ellenére itt van, valóban komolyan gondolja a pártépítést” – hangzott el az ülésen. A Kovászna megyei szervezetet 12 megalakult helyi szervezet 75 küldöttje hívta életre. Az ülésről nem hiányoztak a lelkesítő beszédek, ünnepi momentumok, a felszólalók többnyire az új párt létjogosultságát igyekeztek igazolni. Erdély fejlesztéséért
Jakabos Janka, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács megyei elnöke, a Mikó-terv egyik kidolgozója a múlt héten Budapesten hivatalosan is bemutatott gazdaságfejlesztési elképzelést vázolta: hosszú távú stratégiáról van szó, amely tíz évre meghatározhatja Erdély fejlesztését. Ilyen terv eddig nem készült, most úgy tűnik, mások is felfedezték szükségességét – utalt az RMDSZ hasonló kísérletére, amely véleménye szerint tulajdonképpen az “EU 2020-as stratégiájának magyar tallózása”. Sok a munka még, az operatív programokon most dolgoznak, és igyekeznek megtalálni a forrásokat is ezekhez. Egy másik tervük diák inkubátorház-hálózat létrehozása, és életre szeretnék hívni az Erdélyi Magyar Fejlesztési Ügynökséget – vázolta röviden elképzeléseiket Jakabos Janka. Toró Tamás, a szomszédos, már szórvány Brassó megyeiek üzenetét hozta el. Drámai az ottani magyarság fogyása, de ők is hozzájárulhatnak a nemzetépítéshez, napról napra mind többen csatlakoznak az új párthoz – mondta el, és megköszönte a háromszékiek eddigi támogatását, kiemelte a további együttműködés fontosságát. Szólítanák a kiábrándultakat
Papp Előd Székelyföldért felelős országos alelnök a Kárpát-medencei magyarság vidékfejlesztési együttműködéséről beszélt, de szólt arról is, hogy az EMNP azokat az embereket próbálja mozgósítani, akik az elmúlt 22 évben elvesztették hitüket, bizalmukat az erdélyi magyar politikusokban. Ő is kitért a szórvány fontosságára, “ha elvész, a Székelyföld is zsugorodik” – mondotta. A felszólalásokat követően bemutatkoztak az eddig megalapított háromszéki szervezetek helyi elnökei, majd Toró T. Tibor beszélt a pártkezdeményezés körülményeiről. Immár visszatérő motívumként ő is használta a harmadik legkisebb királyfiról szóló népmesei elemet, kiemelte, szükség volt “erre a harmadik gyermekre”, mert az első kettő nem tette megfelelően a dolgát, “az egyik nem akarta (RMDSZ – szerk. megj.), a másik nem tudta vagy nem volt lehetősége (MPP) az autonómiát képviselni” – mondotta. Toró T. Tibor felidézte azt is, hogy a 90-es évek eleje óta 600 000 szavazatot veszített a magyar képviselet, az erdélyi magyarság egy része elment, egy része meg sem született, de jelentős hányada itt él, igaz, kiábrándult, közönyössé vált. Az EMNP az ő képviseletükre szövetkezett – hangsúlyozta. Kifejtette azt is, az EMNT civil mozgalomként, az EMNP politikai pártként kiegészíti egymást, összeköti őket az az értékrend, amelyet Tőkés László képvisel. Ismertette a párt decemberi programalkotó ülésén megfogalmazott tíz programpontot, és magyarázattal is szolgált az elképzelésekhez. Az EMNP háromszéki alakuló ülésén Nemes Elődöt elnöknek választották, a felső-háromszékiek végül Illyés Botondot delegálták alelnöknek, Erdővidéket Farkas Domokos és Szép Béla képviseli a megyei elnökségben, jegyzőnek Szász Rékát választották.
Verseny és együttműködés
Toró T. Tibor hétfőn Sepsiszentgyörgyön tartott sajtótájékoztatóján más kérdésekre is kitért. Beszélt az EMNP RMDSZ-hez és MPP-hez fűződő viszonyáról az önkormányzati és parlamenti választások tükrében. “Az EMNP az együttműködés és a verseny egészséges elegyét kívánja támogatni mindenhol. Ez régiófüggő, tömbvidéken, például a Székelyföldön a verseny hangsúlyosabb, a szórványban az együttműködés” – mondotta, de hozzáfűzte: itt, a Székelyföldön is vannak olyan települések, ahol nem kizárt az együttműködés. Az RMDSZ azonban úgy képzeli ezt, hogy az EMNP támogatja jelöltjeit, az MPP esetében a párt országos elnöke jelent akadályt – mondotta, de hangsúlyozta: mindenképpen nyitottak a tárgyalásokra. Toró T. Tibor elismerte, az MPP-vel több a közös pontjuk, kevesebb az akadály. Kivel szövetkezzék Ponta?
Az EMNP megbízott elnöke kitért Victor Ponta szombati, sepsiszentgyörgyi nyilatkozatára is, szomorúnak nevezte, de nem meglepőnek, hogy a “Tőkés-pártot” szélsőséges, szinte fasiszta alakulatnak minősítette. Még szomorúbb, hogy az SZDP elnökének megnyilvánulása illeszkedik abba az egységes nemzetállami szemléletbe, amely szélsőségesnek gondolja az autonómiaformákat, a szubszidiaritást – fejtette ki az EMNP elnöke. “Nem más ez, mint az európai baloldalnak az igyekezete, hogy szélsőségesnek minősítsék az országok, népek önrendelkezési elvét. Csak azt tekintik helyesnek, ha hol Moszkvából, hol Brüsszelből mondják meg, mi a megfelelő” – hangsúlyozta. Rendkívül beszédesnek nevezte azt is, hogy az SZDP az RMDSZ-t tartja egyedül elfogadható partnernek, véleménye szerint ez azt jelezi, “az RMDSZ nem zavarja köreiket”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. március 19.
A MOGYE a szakadék felé tart
A Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem (MOGYE) még nem tart a katasztrófánál, de a vezetőség, amely nem is igazán törvényes, egyértelműen a szakadék felé taszítja az egyetemet – jelentette ki Markó Béla.
A miniszterelnök-helyettes leszögezte: az ügyben megszólaló román oktatók többsége megpróbálja megtéveszteni a közvéleményt, „öngyilkos” magatartásuk pedig nemcsak a magyar oktatást, hanem az egész egyetemet tönkreteheti, hiszen a MOGYE, amely egykoron Románia egyik legtekintélyesebb orvosi és gyógyszerészeti egyeteme volt, és amely eredetileg kizárólag magyar nyelvű intézményként működött, most oda került, hogy alig-alig jutott be a másodosztályú egyetemek közé. Úgy vélte, a minisztérium már rég felléphetett volna keményebben az ügyben, azonban a volt oktatási miniszter – bár nem volt rossz szándékú – nem volt elég erélyes. Véleménye szerint azonban minden feszültségkeltés és ellenkezés dacára sikerül majd létrehozni a magyar kart, ez azonban korántsem jelenti az ügy végét: sokan ugyanis arra számítanak, hogy a választásokat követő új – szerintük a jelenlegi ellenzéki pártokból álló – kormány módosítani fogja a tanügyi törvényt, és a magyar karokat felszámolják. * Mihail Hărdău, a szenátus tanügyi bizottságának elnöke tegnap bejelentette, a bizottság holnap elemzi a MOGYE helyzetét, hogy azonosítsák, a tanügyi törvény mely előírásai tették lehetővé olyan Charta elkészítését, amit a szaktárca nem hagyott jóvá.
A DLP-s szenátor azt mondta, teljes mértékben elégedetlen az SZDP és az NLP honatyáinak politikai magatartásával, akik a szenátus tanügyi bizottságában egyetértettek a tanügyi törvény magyar kisebbségre vonatkozó előírásaival, beleértve a multikulturális egyetemeket is, „most meg kétségbeesetten kapálóznak, hogy a DLP eladja Erdélyt, elárulja az erdélyi románok érdekeit, ami egyáltalán nem helyénvaló”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. április 30.
Új kormány, régi tervek
Nem változtat az eddigi kormányszerkezeten Victor Ponta kijelölt miniszterelnök, novemberig tizenhat minisztériummal és húsz kormánytaggal kíván tevékenykedni, új szerkezeti felépítést csak azt követően dolgoznak ki, ha a parlamenti választásokon elnyerik a kormányzás négyéves mandátumát – mondotta.
Cserékre miniszteri, államtitkári szinten kerül majd sor, de a különböző kormányzati intézményekbe szakértőket akarnak kinevezni, ígéretükhöz híven leállítanák a szakintézmények politikai irányításának gyakorlatát. Meglátásuk szerint a minisztériumokban számos fontos probléma maradt függőben az utóbbi időben, ezekre mind megoldást keresnének. Ponta példaként a társadalmi párbeszéd újrakezdését említette.
Ígéretet tett arra is, hogy nem használják kampánycélokra a kormányfő tartalékalapját, de igyekeznek folytonosságot biztosítani folyamatban levő ügyeknél: az együttműködési és ellenőrzési mechanizmusnál, az IMF-megállapodásnál, az európai alapok kérdésében. Victor Ponta azt is kiemelte, korrekt alkotmányos, törvényes intézményi kapcsolatra törekszik majd Traian Băsescu államfővel. Az SZDP elnöke kormánya tagjainak megnevezését május elsejére ígérte, a parlament előtt május 7-én mutatná be a kabinetet.
3szek.ro. Erdély.ma
2012. szeptember 13.
Strasbourgi vita Romániáról
Bő, másfél órás, éles vita alakult ki az Európai Parlament plenáris ülésén a romániai politikai helyzetről. A román kormánypártok képviselői élesen támadták Viviane Redinget, az Európai Bizottság igazságügyi kérdésekben illetékes alelnökét, amiért „beavatkozott a román belpolitikába”, és azzal is megvádolták, hogy részrehajló volt. Cătălin Ivan, SZDP-s képviselő szerint az igazságügyi biztos Băsescu kampányügynöke, ezt bizonyítja az is, hogy a mostani vitára is narancssárgába öltözött. Reding valamennyi EU-ország igazságügyi rendszerének módszeres áttekintését kezdeményezte a célból, hogy jobban érvényesüljenek a jogállamiság követelményei.
Viviane Reding szerint új mechanizmust kell létrehozni, amelynek segítségével mérhetővé, összehasonlíthatóvá és kritériumokkal összevethetővé válik az egyes tagországok igazságügyi rendszerének „ereje, hatékonysága és megbízhatósága”. „Az igazságszolgáltatás függetlensége kulcseleme lesz ennek az értékelésnek” – jelentette ki a bizottsági alelnök. Fontos lépésnek nevezte, hogy Romániában tiszteletben tartották az államfő elmozdítására irányuló népszavazás érvénytelenségének alkotmánybírósági kimondását, mert az lehetővé teszi, hogy normalizálódjon az ország politikai élete. Az Európai Bizottság azonban nem kapott választ minden felvetett aggályára, nem foglalkoztak Brüsszel valamennyi javaslatával – tette hozzá Reding, és közölte: az Európai Bizottság ezért továbbra is szoros figyelemmel követi a romániai helyzet alakulását. Bejelentette, hogy José Manuel Barroso bizottsági elnök és ő maga a közeli napokban találkozik Băsescuval, továbbá Barroso fogadja majd Victor Ponta miniszterelnököt, ő pedig a román igazságügyi minisztert. Az éles szópárbaj során az európai szocialisták és liberálisok többnyire védték, a néppártiak pedig támadták a Ponta-kormányt. Hannes Swoboda, a balközép Szocialisták és Demokraták Progresszív Szövetsége (SÚD) frakciójának osztrák vezetője például szemrehányást tett Viviane Redingnek, úgy vélte, megkérdőjelezhető az EB tárgyilagossága, és számon kérte, miért nem léptek fel korábban is, amikor Traian Băsescunak és a demokrata-liberálisoknak voltak jogsértő akcióik. Swoboda azt állította még, hogy nem lehet államcsínyről beszélni Romániában, és az erre irányuló vádak szerinte „teljességgel igazságtalanok”. Rámutatott még, hogy 7,4 millió román szavazott a referendumon Băsescu államelnök ellen, vagyis sokkal többen, mint ahányan megválasztották. Swoboda azzal vádolta a DLP EP-képviselőit, megnevezve közöttük Monica Macoveit is, hogy hazugságokon alapuló propagandát folytatnak a Szociál-Liberális Szövetség (USL) ellen. Cristian Preda, a Demokrata-Liberális Párt európai parlamenti képviselője Victor Ponta kormányfő lemondását kérte, felemlegette, a román miniszterelnököt plágiummal vádolják, és azt is, hogy nem volt bátorsága megjelenni a brüsszeli vitán. Monica Macovei megemlítette azt is, hogy az ügyészek másfél millió elcsalt szavazat ügyében vizsgálódnak, véleménye szerint Romániában „egyes politikai pártok túszul ejtették az igazságszolgáltatást”.
Rövid, egyperces felszólalásra kapott lehetőséget Sógor Csaba RMDSZ-es EP-képviselő, aki a magyar kisebbséget ért sérelmeket és a Mikó-ügyben született igazságtalan ítéletet tette szóvá, felhívta kollégái figyelmét, hogy az egyháznak visszaszolgáltatott ingatlant akar újraállamosítani a román hatalom. A kisebbségi jogok tiszteletben tartását sürgette Tabajdi Csaba magyar szocialista politikus is, de ő Reding bizonyos megfogalmazásait túlzónak és igaztalannak találta, és kiállt a magyarság jogai mellett Gál Kinga fideszes képviselő is, ám ő azt is kifejtette, nem áll a lábán a román és a korábbi magyarországi helyzet összehasonlítása, hazájában egy kétharmados, megválasztott kormány hozta az EU által kifogásolt döntéseket, Romániában pedig egy ideiglenes kormány akarta leváltani az államelnököt.
A polémiát az EB-t képviselő Andreas Mavroyiannis zárta, Szókratészt parafrazálva jelentette ki: „a demokrácia alapja, hogy szabályai nem változtathatóak a politikai opportunizmusnak alárendelten”.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2012. december 19.
Ponta: 24 miniszter lesz. Közülük többen tárca nélküliek
Három miniszterelnök-helyettese és három tárca nélküli minisztere is lesz az új Ponta-kabinetnek, amely összesen 27 tagot számlál majd. A névsor még nem hivatalos, de már több hírcsatorna közölte a legvalószínűbb jelöltlistát.
A kormányfő az SZDP-s Victor Ponta lesz, de a tárcák egyenlően oszlanak meg az SZDP és az NLP között. Egyetlen pártfüggetlen minisztert is jelölnek: az igazságügy vezetője Mona Pivniceru lesz. A három kormányfő-helyettesi tisztség várományosa Gabriel Oprea tárca nélküli miniszter, aki a védelmi és a belügyi tárcákat is koordinálja, Liviu Dragnea (SZDP-s) közigazgatási és régiófejlesztési miniszter, valamint Daniel Chiţoiu (NLP-s) pénzügyminiszter.
A pénzügyi mellett két rokon jellegű minisztériumot is létrehoznak, a költségvetésit az SZDP-s Liviu Voinea, a gazdaságit az NLP-s Varujan Vosganian fogja irányítani. Az SZDP (amely nemsokára magába olvasztja a független honatyákból alakult frakciót) a már felsoroltakon kívül a védelmi tárcát mondhatja magáénak (Mircea Duşa vezetésével), a külügyit (Titus Corlățean), az energetikait (Iulian Iancu), a távközlésit (Dan Nica), a tanügyit (Ecaterina Andronescu), a környezetvédelmit (Rovana Plumb), az ipari és kereskedelmi minisztériumot (ennek élére még nem nevesítettek senkit), valamint két beruházási tárcát: az uniós pénzalapokkal Eugen Teodorovici, az állami befektetésekkel Dan Şova foglalkozik majd. Az NLP és a KP felel az egészségügyért (Eugen Nicolăescu), a mezőgazdaságért (Daniel Constantin), a szállításügyért (Relu Fenechiu), a munkaügyért (Mariana Câmpeanu), és lesz egy külön belügyi tárca is Radu Stroe irányításával. Három minisztérium, a művelődési, az erdészeti, valamint a kis- és középvállalkozásokkal foglalkozó tárca vezetőjelöltje tegnap este még ismeretlen volt. A tárca nélküli miniszterjelöltek: Liviu Pop (társadalmi párbeszéd), Mihai Voicu (parlamenti kapcsolatok), Cristian David (határon túli románok). A tárgyalások lapzártakor még folytak, mára várható a teljes névsor. Victor Ponta szerint a miniszterjelöltek csütörtökön már előterjeszthetik elképzeléseiket a parlamenti szakbizottságokban, pénteken be lehetne iktatni az új kormányt, és ez szombaton már meg is tarthatná első ülését.
Háromszék * * * Pontát megkérdezték, hogy lezárta-e a miniszterjelöltek listáját, vagy vannak még kérdéses tárcák.
„Lezárult a PSD és az ACD közötti tárgyalás” – mondta Ponta, rámutatva, hogy megvan a jövendőbeli PSD-s kormánytagok listája, és szerdán bemutatja azt az Ügyvezető Bizottságnak. Arra a kérdésre, hogy hány minisztérium lesz a 2. Ponta-kabinetben, a kormányfő azt válaszolta: „24 miniszter lesz. Közülük sokan tárca nélküli miniszterek lesznek, és lesz még a miniszterelnök-helyettes”. Victor Pontát arról is kérdezték, hogy voltak-e a PSD-ben olyanok, akik ellenezték Gabriel Oprea kinevezését a kormányba, amire a kormányfő a következőt válaszolta: „csak a televízióban voltak, önök ott találkozhattak ilyenekkel”.
nyugatijelen.com
Erdély.ma
2013. április 23.
Átlátunk a szitán
Mert hülyék azért nem vagyunk. Még akkor sem, ha a magyarországi balliberális média – és nyomában az RMDSZ-es sajtó – minden erdélyi magyart és székelyt annak néz. Idiótának, retardáltnak, manipulálhatónak. Vannak köztünk ilyenek is, persze, ami nem is csoda ötven évnyi kommunista agymosás, majd pedig két évtizedes demokratúra és „globális felmelegítés” után. De a többség már nem dől be sem a „nyílt társadalomban” dívó gátlástalan hazudozásnak, sem a „politikai korrektség” örve alatt terjesztett médiamaszlagnak. Már tudjuk, hogy ha egy magyarországi balliberális újság azt írja, hogy „rosszul fogadták a Jobbikot Erdélyben”, akkor annak tán épp az ellenkezője igaz. Mert amikor az ember utánanéz annak az állításnak, hogy „fiatalok egy csoportja villámcsődülettel próbálta megakadályozni” a magyar nemzeti radikális párt képviselőjét abban, hogy sajtótájékoztatót tartson Nagyváradon, akkor kiderül: kizárólag az RMDSZ által beszervezett pár ifjú aktivista emelt magasba a pesti szocialistáktól beszerzett transzparenseket Szent László városában. Hogy aztán másnap Déván a „rossz fogadtatás” szervezőjét „megválasszák” jutalomként a Miért nevű RMDSZ-utánfutó elnökévé Kelemen Hunor felügyelete alatt.
Utóbbi azért nem ért rá eleget tenni az Erdélyi Magyar Néppárt meghívásának, és részt venni annak kolozsvári országos gyűlésén, mert inkább a nagyobbik román kormánypárt, a magyarbarátnak nem mondható SZDP kongresszusán gazsulált Pontáéknak a magyar szocialistákkal egyetemben, majd pedig saját pártja kádertartalékával foglalkozott Kőműves Kelemen vára alatt.
Apropó Kelemen, apropó időzítés. A politikában nincsenek véletlenek: a Miért közgyűlését azért tették szombatra, hogy a hétvége tulipános sajtója ne csak az EMNP kongresszusáról szóljon, és az RMDSZ elnöke tulajdonolta internetes portál sem azért indított alantas támadást a Néppárt ellen két nappal annak tisztújító gyűlése előtt, mert csak akkorra lett kész a „tényfeltáró feljelentés” állítólagos pártfinanszírozásokról. Most itt tartunk: Kelemen tagadni próbálja az egybeeséseket, de nem hisz neki senki, hiszen az emberei szabadították rá – immár nem is először – a román hatóságokat és médiát az Erdélyi Magyar Néppártra, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanácsra és Magyarország kormányára, amiért az támogatást nyújt erdélyi magyar embereknek és civil szervezeteknek. Az RMDSZ-esek vagy nem tudják, mit cselekszenek, vagy nagyon is tudatosan végzik a rájuk rótt aknamunkát.
Dénes László
Székelyhon.ro
2013. október 16.

Harmincötezer aláírás Háromszéken (A székelyföldi fejlesztési régióért)
Szűk két hét alatt majdnem 35 ezer aláírást gyűjtöttek össze Háromszéken, Erdély-szerte több mint százezren támogatták a három székelyföldi és három partiumi magyar megye egy-egy fejlesztési régióba tartozásáról szóló népszavazás kiírását – jelentette be Tamás Sándor, az RMDSZ megyei elnöke. Az ütemtervnek megfelelően tegnap iktatták a dokumentumot a megye jegyzőjénél (távollétében az önkormányzat jogi irodájának vezetője, Sztakics István vette át az iratcsomókat), és a november 14-i tanácsülés napirendjére tűzték a referendumról szóló határozatot. A Marosvásárhely központú székelyföldi fejlesztési régióról szóló népszavazást december 8-án tartanák. Háromszéken 9317 aláírást kellett volna összesíteni, ennyi lett volna a törvény által előírt ötszázalékos küszöb, de tegnapig 33 594 támogató kézjegyet vettek számba, és még további dokumentumokat vártak, így számuk várhatóan eléri a 35 ezret. A megyében 110 településen fordultak meg önkénteseik, köztük román többségű falvakban is, az aláírások tanúsítják, szép számban akadtak román nemzetiségű támogatói az RMDSZ-es kezdeményezésnek – mondta el Tamás Sándor. Besegített az MPP és az SZNT is, ők a szignók tíz százalékát gyűjtötték, mint Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök közölte, elsősorban a négy városban és főként tagságuk körében. Az RMDSZ munkáját támogatták a történelmi egyházak, civil szervezetek, aktívan kivették részüket a szövetség színeiben megválasztott tisztségviselők, és házról házra járt több mint 110 önkéntesük. Az akció során szétosztottak több mint 20 ezer szórólapot is, mellyel a székelyek nagy menetelésére toborozták a polgárokat – számolt be Tamás Sándor. Antal Árpád, az RMDSZ sepsiszentgyörgyi elnöke elmondta, hogy a megyeszékhelyen négyezer aláírás volt a cél, és hétezret sikerült összegyűjteniük. Fontosnak nevezte kezdeményezésüket, véleménye szerint így sikerül nyomatékosítani, érthetőbbé tenni a magyarság igényeit. Országos szempontból is precedensértékű, hisz Romániában még soha nem volt regionális népszavazás, kezdeményezésük paradigmaváltáshoz vezethet – mondotta
Antal Árpád arra is felhívta a figyelmet, hogy Szilágy, Bihar és Szatmár megyében az RMDSZ-nek sikerült valamilyen egyezségre jutnia a román pártokkal, de Maros megyében mindent megtettek, hogy megakadályozzák a kezdeményezést, az SZDP és a liberálisok egyértelműen elutasították, a demokrata-liberálisokkal még tárgyalnak, de kérdéses, sikerül-e megnyerniük őket az ügynek. Tamás Sándor nem tudott választ adni arra, hogy mi történik, ha Maros Megye Tanácsa nem szavazza meg a referendum kiírását. Még egyeztetniük kell jogászokkal – mondotta, de véleménye szerint ez nem jelenthet majd akadályt a Kovászna és Hargita megyei népszavazások szempontjából. Az RMDSZ háromszéki vezetői úgy vélik, nem lesz akadálya, és decemberben megtarthatják a referendumot, látnak esélyt a fejlesztési régiók átszervezésére is, ez annál is aktuálisabb, mert ha nem kerítenek rá sort év végéig, „Románia elveszteget még hét évet, és soha nem éri utol a nyugat-, de még a közép-kelet-európai országokat sem” – fogalmazott Antal Árpád.
Farkas Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. november 22.
Álgondok álcázásra
Ugyanazon a napon, amikor egy zömmel szociáldemokrata politikusok által uralt testület pártelnökük és kormányfőjük egyenes utasítására úgy döntött, hogy Tőkés Lászlónak a diktatúra megbuktatásában játszott szerepéért odaítélt állami kitüntetést vissza kell vonni – és nem azért, mert kétségek merültek fel akkori tetteit illetően, hanem egy vitafórumon megfogalmazott vélemény miatt, amely az 1989 decemberében kivívott szólásszabadság 24. évében hangzott el; tehát ugyanebben az időben egy másik, szintén szociáldemokrata honatya irányítása alatt álló csoport a besszarábiai románok státusára vonatkozó törvénytervezetet nyújtott be a képviselőházban.
Kezdeményezői büszkén jelentették be: „történelmi” lépést tettek a két román ország egyesítéséért, ami remélhetőleg már 2020-ban bekövetkezik; egyúttal a külföld figyelmét is felhívták a történelem igazságtalansága folytán szétszakított románokra. Azt is kiemelik, hogy a tervezetet 117 000 polgár és minden parlamenti párt támogatja, és az eddig nyilvánosságra hozott nevek között valóban van szociáldemokrata, nemzeti liberális, demokrata-liberális, konzervatív, kisebbségi (bolgár) és populista képviselő is. Némelyek nevét csak az ellenük folyó hatósági vizsgálat tette ismertté, fő szócsövük pedig az SZDP-s Bogdan Diaconu, aki eddig főleg magyarellenes kirohanásokkal szolgálta választóit és országát. A – többségükben egyáltalán nem egyesüléspárti – Pruton túli románok sorsának intézése közben tegnap is ráért arra, hogy hevesen visszautasítsa Magyarország „beavatkozását” a „román belügyekbe”. Pedig Budapestről diplomáciai közlemények érkeztek, azaz szintén véleménynyilvánításról van szó, szemben azzal, amit a moldovai polgárokat saját akaratuk ellenére is boldogítani kívánó román unionista mozgalom tervez. A kettős mérce és a magyar veszéllyel való riogatás persze nem újdonság, és még a nevetséges buzgalom is jó, ha Románia fontosabb gondjairól kell elterelni a figyelmet – de a nagyobb baj az, ami mögötte van: a hibáinak és mulasztásainak görcsös takargatásával elfoglalt kormány egyre hiteltelenebbé válik, itthon a növekvő adóterhek, megszorítások és a mindennapos korrupciós ügyek, személyes perpatvarok, lopott vagyonok és címek, külföldön pedig a sorozatos diplomáciai bakik miatt. Egy uniós tagország kormánypárti honatyáitól ugyanis nem a nemzetközi feszültségek szítását várják el.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. november 29.
Ne jöjjön az Új Jobboldal
Nyilvánosan és hivatalosan is elhatárolódásra kérte a december elsejei állami ünnepség sepsiszentgyörgyi szervezőit Antal Árpád polgármester, miután az Új Jobboldal szélsőséges szervezet bejelentette, hogy újból itt kívánja megünnepelni a román egyesülést.
Az elöljáró úgy véli, hogy nem ünnepelni akarnak, mert akkor Gyulafehérvárra mentek volna, hanem provokálni és zavart kelteni, mint ahogy az elmúlt években is tették. Sepsiszentgyörgy tanácsa délután egyhangúan elfogadott állásfoglalással utasította vissza a szélsőséges megnyilvánulások importálását.
Antal Árpád felszólította a prefektúrát, az ortodox egyházat és a románok civil fórumát, hogy határolódjanak el az Új Jobboldaltól, és kérjék őket távolmaradásra; ha nem teszik, teljes mértékben ők felelnek az esetleges incidensekért, mert a sepsiszentgyörgyi polgároktól nem várható el, hogy három-négy évenként megalázva tolerálják a hívatlan vendégek sértő megnyilvánulásait. A város önkormányzata nem hagyta jóvá a szervezet felvonulását, a járdán való járkálást azonban nem lehet megtiltani, ezért kell a szervezőknek határozottan állást foglalniuk – magyarázta. Azt is elmondta: ő maga az idén sem vesz részt a december elsejei ünnepségen, mert az elmúlt évben nem változott a helyzet, Románia állami ünnepét továbbra sem érzi magáénak a magyarság, amely nem kapta meg a gyulafehérvári gyűlésen ígért jogokat. Egyúttal üdvözölte az Új Jobboldaltól már elhatárolódott helyi liberális politikusok ama ötletét, hogy december elsejét nyilvánítsák a román nemzet ünnepének, Románia állami ünnepe számára pedig keressenek olyan napot, amelyet az országban élő magyar közösség is el tud fogadni. Ez elősegítené a románok és magyarok békés együttélését, míg a szélsőséges szervezetek csak a feszültséget szítják – mondotta Antal Árpád. A kérdés a délutáni tanácsülésen felmerült, ekkor arra is emlékeztetett, hogy a magyar- és zsidóellenes, szélsőséges szervezet a legionárius mozgalom utódjának tekinti magát, elődeik pedig éppen 73 évvel ezelőtt, 1940. november 27-re virradóra rendeztek olyan mészárlást Jilaván, amely több politikus, volt miniszter és Nicolae Iorga történész életébe került. Nem tudom, milyen ünneplés az, hogy máshonnan jövők ordítoznak Sepsiszentgyörgy utcáin, és azt skandálják, hogy kifelé a magyarokkal az országból; mi nem így ünnepelünk március 15-én – válaszolta az SZDP-s Rodica Pîrvan azon felvetésére, hogy mi rosszat tett az az Új Jobboldal, miért kell minden szélsőséges szervezet közül épp őket név szerint kiutasítani. Ha ők jönnek, mások is jönnek kontrázni, kinek hiányzik ez? – érvelt a polgármester. Végül abban egyeztek ki, hogy az állásfoglalásból kihagyják a szervezet nevét; az benne maradt, hogy azok idejövetele miatt aggódik a városvezetés, akik 2011-ben már igen rossz emléket hagytak maguk után, és az is, hogy egy egészséges társadalom – etnikai összetételétől függetlenül – nem vállalhat közösséget semmilyen szélsőséges szervezettel. A tanács állásfoglalása kitér arra, hogy Sepsiszentgyörgyön méltó módon tisztelegnek az emberiségellenes rendszerek áldozatai előtt, az idén elkészült 56-os és a jövőre tervezett Holokauszt-emlékparkkal a megbékélést kívánják szolgálni és biztos jövőt építeni, ehhez azonban a múltbeli hibák elismerésére és kölcsönös bizalomra is szükség van. Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2013. december 7.
Belföldi hírek
Avatás füttykoncerttel
Két jelképre van szükségünk, hogy az egyenes úton maradjunk ezekben az időkben, amikor annyi dolog van, ami megosztja a románokat: az egyházra és a hadseregre – jelentette ki Victor Ponta kormányfő tegnap Kolozsváron az Ortodox Teológián tartott beszédében, miután az egyetem új kampuszát felavatta.
Fontos volt, hogy a kormány támogassa ezt a beruházást, mert Kolozsvár Erdély egyik spirituális központja, és „az itt élő ortodoxok nem lehetnek a legszegényebbek, nem lehetnek azok, akiknek nincs, ahol felnevelniük a következő generációkat”. Bármely kormány kötelessége bármely olyan munkálatot támogatni, amely a tanulókat, a diákokat és a román ortodox egyházat segíti – tette hozzá. Köszönetképpen a kormányfő megkapta a Kolozs megyei ortodox érsekség legmagasabb kitüntetését, az Erdélyi Csillagot. Megérkezésekor azonban kifütyülték: a verespataki arany és a palagáz kitermelését ellenző csoport az egyetem előtt tüntetve várta. A környezetvédők Ponta lemondását követelték, és többek között Magyarországgal is példálóztak, ahol folyamatosan csökkennek a rezsiköltségek. A kormányfő támogatói, a kíséretében levő SZDP-tagok válaszul szintén skandálni kezdtek, maga Ponta azonban nem reagált: elvágta a szalagot, majd visszament az épületbe.
Az erdélyi számítógépre emlékeztek
A harminc évvel ezelőtt többnyire erdélyi magyar szakemberek által kifejlesztett első romániai személyi számítógép megalkotására emlékeztek konferencia keretében Kolozsváron. A PRAE 1000 személyi számítógépet 1983 novemberében a kolozsvári Számítástechnikai Intézetben fejlesztette ki a Patrubány Miklós mérnök vezette kutatócsoport, egy évvel megelőzve a hasonló fejlesztésen dolgozó konkurens bukaresti csoportot. Az aktatáska méretű gép televízióval és kazettás magnóval összekötve működött, a tévé képernyője monitorként, a kazettás magnó memóriaegységként szolgált. A számítógép nevét Szentkuthy Miklós azonos című regénye inspirálta. A latin prae szó nyitányt jelent. „Tisztában voltunk vele, hogy földcsuszamlásszerű változás fog bekövetkezni azzal, hogy kihozzuk a fehér köpenyes emberek világából a számítógépeket, és behozzuk az emberek otthonába” – magyarázta Patrubány, aki jelenleg a Magyarok Világszövetségének elnöke. Akkori elképzelésüket az idő igazolta – tette hozzá. Kása Zoltán, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem szenátusának elnöke szerint „a PRAE 1000 rendkívül gyors számítógépnek bizonyult, de a politika úgy döntött, hogy nem kezdik el a sorozatgyártását”. Ma már egy egyszerű mobiltelefon is sokkal többet tud, mint az akkori személyi számítógép.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)
2014. február 1.
Összefognak a szaklíceumok
Jóváhagyta a sepsiszentgyörgyi önkormányzat a város három szaklíceumának tervezett együttműködését. A Berde Áron-, a Kós Károly- és a Puskás Tivadar-iskola vezetői a munkaerő, az anyagi javak és a különféle pályázatok közös kihasználásáról kötnének megállapodást.
Ez nem jelent összevonást, mindegyik iskola megőrzi önállóságát, vezetőségét, szerződéses partnerségről van szó, amellyel oktatási lehetőségeiket kívánják bővíteni – ismertette az elképzelést a városi tanács csütörtöki ülésén Sztakics Éva alpolgármester. A liberális Mădălin Guruianu fenntartásokat fogalmazott meg, és kérte, hogy a román osztályok helyzetéről a román tanácstagokat is tájékoztassák. Az SZDP-s Rodica Pîrvan, a Constantin Brâncuși-szaklíceum igazgatója kijelentette: őket is megkeresték, de egyheti gondolkodás után úgy döntöttek, hogy nem társulnak, mert „nincs értelme”, hiszen ők is meg akarják tartani a tanári állásokat. Ezek az iskolák román tannyelvű osztályokat szeretnének létrehozni, de szerinte kérdéses, hogy megfelelő szinten tudnak-e románul oktatni – tette hozzá Rodica Pîrvan. Sztakics Éva többévi gyakorlati tapasztalatára hivatkozva válaszolta, hogy eddig inkább a magyar szaknyelv okozott gondot, hiszen a tanárok többsége – ő maga is – románul végezte az egyetemet, hasonló megállapodást pedig már jóváhagytak a Mihai Viteazul Líceum és a kovásznai Avram Iancu-iskola között. Mindezt a szintén SZDP-s Rădiţa Palela főtanfelügyelő-helyettes is megerősítette, Antal Árpád polgármester pedig azt is felhozta, hogy sok román honatya, sőt, maga az államfő is követ el nyelvtani hibákat, de nem győzte meg a vonakodókat, a határozatot három tartózkodás mellett fogadták el.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. február 26.
Belföldi hírek
Helyén marad a kilencedik osztály
A 9. osztály a középiskolai oktatás keretében marad: a képviselőház tegnap nagy többséggel fogadta el az erre vonatkozó rendeletet, amely azt is kimondja, hogy megmarad az általános iskolai, illetve a gimnáziumi oktatás négyéves időtartama, a kötelező oktatás időtartama pedig 10 évről 11 évre emelkedik (az előkészítő osztállyal együtt).
A tervezetet még a szenátusnak is jóvá kell hagynia. A kilencedik osztálynak az általános iskolához való csatolását a 2011/1-es, az oktatást szabályozó törvény mondta ki, ezzel a középiskolai oktatás időtartama három évre csökkent volna; a kiigazítás megtartja a közoktatás jelenlegi felépítését.
Bekerült az RMDSZ azon javaslata is, amely szerint ismét kormányhatározattal lehet önálló karokat létrehozni az egyetemeken. Emelik a településvezetők bérét
Július 1-jétől nő a településvezetők fizetése: a parlament tegnap megszavazta a közigazgatási és regionális fejlesztési tárca erre vonatkozó javaslatát. A megyevezetők bére nem változik, a községi vezetők bérei azonban 44,4–50,1 százalékkal emelkednek (a legkisebb községi alpolgármesteri fizetés 2300-ról 3300 lejre, a polgármesteré 2600-ól 3800 lejre). A városi elöljárók 16,6, a municípiumok vezetői 7,2 százalékos fizetésemelést kapnak, a lakosság létszámától függően (a kisvárosokban 4–5 ezer lej körüli összegeket vihetnek haza). Bukarest polgármesterének bére 5,5 százalékkal nő (8000 lejre).
Őrizetben a pénzügyi felügyelet elnöke
Őrizetbe vették tegnap Dan Radu Rușanut, az országos pénzügyi felügyelet elnökét, akit azzal gyanúsítanak, hogy egy biztosító érdekeit védte törvénytelenül. A korrupcióellenes ügyészség Daniel Chiţoiu volt pénzügyminiszter ellen is bűnvádi eljárást kíván indítani hatalommal való visszaélés miatt, és ehhez kérni fogja mentelmi jogának megvonását a képviselőháztól. Az ügyészek szerint Rușanu és Chiţoiu – mindketten NLP-sek – a Carpatica biztosító védelme érdekében dolgozott ki egy sürgősségi kormányrendeletet, amely lehetővé tette egy olyan személy – Marian Marzac – kinevezését a felügyelet vezetőtanácsába, aki hajlandó lett volna szemet hunyni a biztosító működésével kapcsolatos rendellenességek fölött. Az Ilie Carabulea üzletember által birtokolt Carpatica biztosító miatt az ügyészek korábban Chiţoiu felesége ellen is bűnvádi eljárást indítottak. A többrendbeli befolyás vásárlásával gyanúsított Carabulea, valamint Marzac január végétől előzetes letartóztatásban van. Őket bűnszövetkezet létrehozásával is gyanúsítják.
Ellenzéki indítványok
Elutasította tegnap a képviselőház a DLP által a hóeltakarítás ügyében benyújtott egyszerű indítványt. A DLP rögtön újabb egyszerű indítványt nyújtott be a nem megfelelően előkészített decentralizáció miatt. Ezzel nem a reformot sürgetik, hanem azt követelik, hogy a kormány mondjon le „az alkotmányba ütköző decentralizálásról”. A kormány által felelősségvállalással elfogadott decentralizációs törvényt a DLP az alkotmánybíróságon is megtámadta, és a taláros testület helyt adott az óvásnak. Az erre alapozott indítványt a képviselőház Állandó Bizottsága átfogalmazás végett visszaküldte. A DLP azonban már a harmadik, ezúttal nem egy miniszter vagy törvény, hanem az egész kormány megbuktatását célzó bizalmatlansági indítvány kidolgozásába kezdett, amelyhez az NLP támogatását is meg akarják szerezni. A kezdeményezés címe: Az SZLSZ-kormányzás fekete könyve: két év hazugság. Az SZLSZ után az özönvíz. A DLP első alelnöke, Andreea Paul szerint Victor Ponta hazudott a románoknak, egyetlen ígéretét sem tartotta be. Fel is sorolta a legfontosabbakat: nem hozott létre egymillió új munkahelyet, nem tartja tiszteletben a jogállamot, nem csökkentette öt százalékkal a tb-járulékot, nem csökkentette 24-ről 19 százalékra az általános, és 9 százalékra a mezőgazdasági termelőkre kiszabott áfát, nem adott kedvezményeket a kisnyugdíjasoknak. Hozzátette: Ponta ott hibázott súlyosan, hogy „mind az SZDP, mind az NLP teljes erőből, folyamatosan támadta a jogállamot, és ennek a támadásnak a csúcspontja a parlamentben végbement fekete keddre esett”, emellett az SZDP lemondott arról, hogy több mint 400 millió dolláros adósságot behajtson a Rompetrol vállalattól, nem sikerült az országot bejuttatnia a schengeni övezetbe, nem sikerült a decentralizációs törekvése, a közigazgatás hatékonnyá tételére tett erőfeszítése sem, és az alkotmánymódosítás tervezetével is hibázott.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. február 28.
Az RMDSZ feltételei: a jelképek szabad használata és az orvosi magyar tagozata
A miniszteri és egyéb tisztségek mellett a jelképek szabad használatát és a magyar nyelvű orvosi egyetemet is kérni fogja az RMDSZ, ha vezetői úgy döntenek, hogy belépnek a kormányba – közölte tegnap a hotnews.ro hírportál. Kelemen Hunor RMDSZ-elnök szerint nagyobb a valószínűsége annak, hogy belépnek a kormányba: már tárgyaltak erről az önkormányzati vezetőkkel, de dönteni szombaton fognak.
A fővárosi sajtó szerint a magyarok a művelődési és a környezetvédelmi tárcát kérik az alakuló kormányban. Bizalmas értesülésekre hivatkozva közlik, hogy a székelyföldi megyék részéről nagy nyomás tapasztalható a több tucat székelyzászló-per leállítására, és – véletlenül vagy sem – a fejlesztési minisztérium éppen azon a napon bocsátotta közvitára az önkormányzati jelképekre vonatkozó törvénytervezetet, amikor az NLP Klaus Johannis nagyszebeni polgármestert jelölte kormányfő-helyettesnek.
Ekkor kezdődött az SZLSZ szakadásához vezető válság – emlékeztetnek. További érdekes véletlen, hogy február 25-én a képviselőházban az SZDP-s honatyák szavazataival fogadták el a magyar nyelvű állami egyetemi szakok létrehozását megkönnyítő RMDSZ-es törvénymódosítást. Emiatt bukott meg 2012 tavaszán az Ungureanu-kormány, ugyanennek az SZDP-nek a szavazataival.
Még furcsább, hogy ezzel az SZLSZ-kormány egy tavaly decemberi rendeletét hatálytalanították. A frissen uralomra került Victor Ponta kormányfő volt az, aki az Ungureanu-kormánynak a magyar orvosképzést segítő rendeletét hatálytalanította, ezért nem is sikerült önálló magyar tagozatot létrehozni a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen.
Demeter J. Ildikó
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. március 26.
Könnyebben visszavonhatják (Állami kitüntetések)
Nagy többséggel elfogadta a szenátus tegnap azt a törvénymódosítást, amelynek alapján megfoszthatják állami kitüntetésétől az alkotmány egyes rendelkezéseit bíráló személyeket.
A magyarellenes írásairól ismert Bogdan Diaconu szociáldemokrata (SZDP) képviselő által beterjesztett módosítás szerint meg lehet fosztani állami kitüntetésétől azt, aki az egységes és oszthatatlan román nemzetállamra, az államnyelvre vagy az ország területének elidegeníthetetlenségére vonatkozó alkotmányos előírást – szóban vagy cselekedetben – megsérti. Diaconu azt követően terjesztette be javaslatát, hogy Victor Ponta kormányfő tavaly Tőkés László állami kitüntetésének visszavonását kezdeményezte, alkotmánysértőnek nevezve az európai parlamenti képviselő nyilatkozatait.
A hatályos törvény szerint az állami kitüntetést csak jogerősen szabadságvesztésre ítélt személyektől veheti vissza az államfő, vagy azoktól, akiket a kitüntetettek által megválasztott becsületbíróság méltatlannak talál az érdemrendre.
Diaconu törvénymódosítási javaslata lehetővé tenné, hogy ne csak a börtönbüntetésre ítélt, hanem az alkotmányt bíráló személyektől is vonják vissza az állami kitüntetést, anélkül, hogy ehhez szükség lenne az érdemrend etikai testületének elmarasztalására.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy),
2014. április 7.
Levélben leadott listás szavazatok eredménye
A levélben leadott listás szavazatok összesítése 60,15 százalékos feldolgozottságnál.
A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok száma: 193.793
Érvényes szavazási iratok száma: 87.972
Érvényes szavazólapok száma: 21.645
Érvénytelen szavazólapok száma: 28
A pártlistákra leadott szavaztok száma és aránya a következő: 1. FIDESZ-KDNP (94,89 százalék, 20.538 szavazat) 2. JOBBIK (2,41 százalék, 521 szavazat) 3. MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP (1,60 százalék, 347 szavazat) 4. LMP (0,47 százalék, 102 szavazat) 5. ZÖLDEK PÁRTJA (0,17 százalék, 36 szavazat) 6. SEM (0,09 százalék, 20 szavazat) 7. SZOCIÁLDEMOKRATÁK (0,06 százalék, 12 szavazat) 8. KTI (0,05 százalék, 11 szavazat) 9. EGYÜTT 2014 (0,05 százalék, 10 szavazat)
10. A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT (0,04 százalék, 9 szavazat) 11. MUNKÁSPÁRT (0,04 százalék, 8 szavazat) 12. FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT (0,03 százalék, 7 szavazat) 13. JESZ (0,03 százalék, 6 szavazat) 14. ÖSSZEFOGÁS (0,02 százalék, 5 szavazat) 15. MCP (0,02 százalék, 5 szavazat) 16. ÚDP (0,02 százalék, 4 szavazat) 17. SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI (0,01 százalék, 3 szavazat) 18. ÚMP (0,00 százalék, 1 szavazat) Az országos pártlistákra levélben leadott összes érvényes szavazat: 21.645 MTI. Erdély.ma
2014. április 11.
A levében szavazók 95,49 százaléka a Fideszre voksolt
Befejezte a Nemzeti Választási Iroda (NVI) a levélben leadott listás szavazatok számlálását csütörtökön. Az NVI honlapján szereplő adatok szerint összesen 128 378 érvényes szavazólapot összesítettek.
Az érvényes szavazatok 95,49 százalékát a Fidesz-KDNP pártszövetség kapta. A Jobbikra 2,28 százalék, a „kormányváltó” baloldali összefogásra 1,16 százalék, az LMP-re 0,45 százalék voksolt.
A magyarországi lakcímmel nem rendelkező magyar állampolgárok csak az országos pártlistákra szavazhattak a múlt vasárnapi országgyűlési képviselő-választáson. A levélben szavazók névjegyzékében 193 793 külhoni magyar választópolgár szerepelt.
A levélben leadott szavazatok nagy részét már vasárnap éjjel összesítették, a szavazatokat tartalmazó borítékokat ugyanis már a vasárnapi választás előtt el lehetett juttatni az NVI-hez. A külhoni magyar választópolgár választhatta a postai kézbesítést, ebben az esetben Magyarországon április 3-ig kellett feladnia a levelet, a környező országokban feladott leveleket pedig ugyaneddig kellett átvennie a Magyar Postának a szomszédos országok postai szolgáltatójától.
A választópolgár dönthetett úgy is, hogy a külképviseleteken adja le a szavazatát, erre március 24-től volt lehetősége munkanapokon, egészen múlt péntekig. Ezek a szavazatok már a választás napjára megérkeztek az NVI-hez.
A választópolgár ugyanakkor úgy is dönthetett, hogy a szavazás napján adja le a voksát a külképviseleteken vagy az országgyűlési egyéni választókerületek székhelyein is, 6 és 19 óra között. Ezeket a szavazatokat összesítették most az NVI-ben.
A levélben leadott listás szavazatok összesítése
A levélben szavazók névjegyzékében szereplő választópolgárok száma: 193 793 Érvényes szavazási iratok száma: 128 712 Érvényes szavazólapok száma: 128 378 Érvénytelen szavazólapok száma: 218
A pártlistákra leadott szavaztok száma és aránya a következő:
1. FIDESZ-KDNP (95,49 százalék, 122 588 szavazat) 2. JOBBIK (2,28 százalék, 2926 szavazat) 3. MSZP-EGYÜTT-DK-PM-MLP (1,16 százalék, 1495 szavazat) 4. LMP (0,45 százalék, 573 szavazat) 5. ZÖLDEK PÁRTJA (0,18 százalék, 229 szavazat) 6. SEM (0,10 százalék, 125 szavazat) 7. KTI (0,06 százalék, 80 szavazat) 8. MUNKÁSPÁRT (0,05 százalék, 63 szavazat) 9. SZOCIÁLDEMOKRATÁK (0,05 százalék, 61 szavazat) 10. FÜGGETLEN KISGAZDAPÁRT (0,03 százalék, 43 szavazat) 11. JESZ (0,03 százalék, 40 szavazat) 12. EGYÜTT 2014 (0,03 százalék, 33 szavazat) 13. A HAZA NEM ELADÓ MOZGALOM PÁRT (0,02 százalék, 29 szavazat) 14. SERES MÁRIA SZÖVETSÉGESEI (0,02 százalék, 27 szavazat) 15. ÖSSZEFOGÁS (0,02 százalék, 25 szavazat) 16. ÚDP (0,01 százalék, 18 szavazat) 17. MCP (0,01 százalék, 17 szavazat) 18. ÚMP (0,00 százalék, 6 szavazat) Székelyhon.ro
2014. május 2.
Tüntetne az MPP december elsején – Kiakadtak a román pártok
Felháborodással fogadták a román politikusok az MPP kezdeményezését, amellyel – válaszként a székely szimbólumok használatának korlátozására – tüntetés jóváhagyását kéri a sepsiszentgyörgyi polgármesteri hivataltól december elsején, hogy a Gyulafehérvári Nyilatkozatban megígért, de meg nem adott jogokat követelje a magyarság.
A tegnap Gyulafehérváron kampányoló Mircea Duşa védelmi miniszter, az SZDP Hargita megyei elnöke szerint „szemtelenség és sértés a románokkal szemben”, hogy éppen Románia nemzeti ünnepén kérjék a sepsiszentgyörgyi Mihai Viteazul tér kibérlését, holott jól tudják, hogy ezt a napot „az ország minden egyes állampolgárának, etnikumtól függetlenül tiszteletben kell tartania, meg kell ünnepelnie. Amikor kijelentjük, hogy román állampolgárok vagyunk, amikor az MPP kijelenti, hogy a magyar nemzetiségű állampolgárok szolgálatában álló politikai párt, akkor tegye ezt becsülettel és felelősséggel, mivel mi tiszteljük a magyar etnikumot. Március 15-én, amikor a magyarok meg akarják ünnepelni a magyarság nemzeti napját, senki nem zavarja meg őket” – mondta. Mircea Duşa hozzátette: inkább kampányfogásnak tekinti az MPP gesztusát, de azért „az autonómia eszméit terjesztőknek is felelősen kellene viselkedniük”. Duşa szerint ezt a kérdést biztosan meg fogják vitatni a kormányban, és hivatalos álláspontot bocsátanak ki, de mind a románok, mind a magyarok képviselőinek „a gazdasági és szociális fejlődésre vonatkozó” európai célokkal kellene foglalkozniuk, valamint a munkahelyek és a megfelelő életszínvonal biztosításával.
A párt Kovászna megyei elnöke, Horia Grama volt prefektus is szemtelenségnek, ráadásul pedig provokációnak, a román állam semmibevételének tekinti Kulcsár-Terza József megyei MPP-elnök ötletét, és meggyőződése, hogy a sepsiszentgyörgyi városháza nem engedélyezi majd a tüntetést azon a téren, ahol a román ünnepi megemlékezéseket tartják. „Ez már túlzás. Meg kellene érteniük, hogy Romániában élnek” – nyilatkozta.
Visszafogottabban, de nem kevésbé elítélően minősítette az MPP gesztusát Mădălin Guruianu, az NLP sepsiszentgyörgyi szervezetének elnöke, aki szerint rendkívül rosszhiszemű és rendkívül rosszul időzített kezdeményezésről van szó, amely a mindenki számára kedves, és mindig pozitív megítélésű városnapok jó hangulatát is beárnyékolja. Álláspontját a szerdai tanácsülésen közölte, senki nem reagált rá.
Demeter J. Ildikó
Háromszék. Erdély.ma
2014. május 8.
Mindenki Szabadság-szobra
Az aradi Szabadság-szobor több szempontból is különleges alkotás, ám legfőképpen talán azért, mert 124 éves, viharos története során sokan sokféleképpen hivatkoztak rá. Összeállításunkban ezt az igencsak változatos repertoárt igyekszünk érzékeltetni az emlékmű „kiszabadításának” tízéves évfordulóján.
Nem néma az a kőszobor mely amott a magyar Golgotán a halhatatlan vértanú halottak emlékének emeltetett. Én hozzám a kitaszított élő halotthoz ki egykor zászlótartója valék Magyarország függetlenségének, melyért ők a lehóhérolt hősök annyit küzdöttek és mártír halált haltanak, én hozzám elhozták a múltak szellemei a velőkig ható szózatot, mely amaz emlékszobor kimagasló alakjának Hungáriának hallgatag ajkairól zeng: Hazádnak rendületlenül légy híve oh magyar! (...) – részlet Kossuth Lajos beszédéből, melyet Torinóban írt a szoborcsoport felavatása alkalmából 1890. szeptember 20-án.
Hőskor
„A vértanúk emlékünnepe. A templomból a Szabadság térre vonult a menet. A szobor előtt felállított amfiteátrális tribünön 3000 ember foglalt helyet. Az egész teret 25 000 ember állja el. A szobor körül levő négy oszlopról hatalmas lángok csapnak fel. Az ünnepélyt a dalárdák gyászdallal nyitották meg, majd Salácz Gyula polgármester a közönség meg-megújuló éljenzése közt megkapó beszédet tartott. A beszéd alatt lehullott a négy óriási árbocra erősített két vászonfal. A közönségen nagy meghatottság vett erőt, csaknem minden szem könnyekkel van tele. Damjanich özvegye folyton sírt, arcáról a fájdalom könnyei perdültek alá. Munkácsiné pedig hevesen zokogva fordult Zalához, s vele kezet szorított. Nagy meghatódottság között hangzott el azután a Szózat, melyet a közönség nagy része is énekelt. Zala György erre lelkes beszéd kíséretében átadta a szobrot Salacz polgármesternek” – részélet az Ellenzék című lap 1890. október 7-i számából.
Már az első világháború után felmerült a szobor lebontásának gondolata a Romániához csatolt Aradon, ám egy ideig még sikerült megőrizni eredeti helyén. 1923-ban a rongálások megakadályozása céljából bedeszkázták, míg végül 1925-ben a Ion I. C. Brătianu vezette kormány eltávolíttatta az emlékművet a Szabadság-térről. Több helyen őrizték a szobrokat. 1999-ben az aradi vár árkából szállították az aradi minoritákhoz, kik a 2004-es újraállításig őrizték a szabadságharc emlékművét.
Bonyodalmak és megoldások
Közvetlenül a rendszerváltás után elindult az aradi Szabadság-szobor visszaállításáért folytatott küzdelem. Ez a szándék végighúzódott a kilencvenes éveken, különböző politikai tárgyalásokkor téma volt. 1999-ben – a szabadságharc 150. évfordulójának évében – Dávid Ibolya magyarországi igazságügy-miniszter nem hivatalos tárgyalást folytatott Aradon román kollégájával, Valeriu Stoicával, annak érdekében, hogy az aradi vár árkából a Szabadság-szobor a helyére kerüljön az 1848-49-es forradalom évfordulójának tiszteletére. Valeriu Stoica ekkor úgy vélekedett: még nem érkezett el az ideje az emlékmű helyreállításának. Nemsokára felmerült egy úgynevezett megbékélési emlékpark lehetősége, ahol a Szabadság-szobor is helyet kaphatna. 1999. október elsején kormányhatározat értelmében a Szabadság-szobrot átszállították a várból az aradi minorita rendházhoz, ahol elkezdődött a mű restaurálása.
2002-ben városi határozat és megyei RMDSZ–PSD-protokollum szólt a szobor újra felállításáról. Helyszínül a Tűzoltó teret jelölték meg. 2003-ban megalakult a Szabadság-szobor felállítására létrehozott alapítvány a restaurálás és újbóli felállítás költségeinek összegyűjtése céljából, ugyanebben az évben négypárti egyeztetés is folyt a szobor ügyében, ahol megegyeztek a felállításról. Pár hónappal később mégis meghiúsulni látszott a terv, mert a szobor a művelődési minisztérium szerint esztétikailag nem felelt meg a mai követelményeknek, „másrészt a szaktárca csak a román történelem jeles mozzanataiból ihletődött alkotásokat pártolja, támogatja és védi”. Pár hét múlva, szeptemberben már az Állami Építkezési Felügyelőség lépett az ügyben: formai okokra hivatkozva leállíttatta a Szabadság-szobor felállításának munkálatait. Az intézkedéseket tárgyalások sorozata követte a 2003-as esztendőben: Markó Béla, az RMDSZ elnöke Adrian Năstase miniszterelnökkel egyeztetett, de Ion Iliescu államelnök is tárgyalt Mádl Ferenccel, a Magyar Köztársaság elnökével, Medgyessy Péter miniszterelnök pedig román kollégájával, levélváltások és helyi szintű tárgyalások folytak. A román fél újfent megbékélési park létesítését kezdeményezte, az RMDSZ ezt – amennyiben az a Tűzoltók terén létesül – elfogadta. A 2003. október 5-re tervezett felavatás elmaradt.
„Álláspontunk változatlan: még idén fel kell állítani a Szabadság-szobrot. A román fél a miniszterelnök által már korábban szorgalmazott változatot hozta elő újra, azaz egy ’48-as üzenetet közvetítő szoborpark létrehozását, amelyben a Szabadság-szobor is helyet kapna. Ez viszont a műalkotás visszaállításának beláthatatlan ideig való elhúzását jelentené, s ehhez mi nem lehetünk partnerek” – Markó Béla szövetségi elnök válasza a Krónika kérdésére a 2003. szeptember 10-i lapszámban.
„Meglepődve látjuk, hogy több mint két év elteltével is újabb és újabb nehézségek állnak elő az aradi Szabadság-szoborcsoport felállítása körül, és nem is egészen értjük, miért történik így” – Orbán Viktor, a Fidesz elnöke az MTI kérdésére válaszolva 2003. szeptember 16-án.
„Hogy a Năstase-kormány a helyi döntést most felrúgta, nem csupán annak a jelzése, hogy választások közeledtén – gesztusokat tesz a PSD a nacionalista hátországnak. Azt is jelenti, hogy a román kormány a nemzeti érzelmeket és – ezen keresztül – a román–magyar megbékélést tranzakciók eszközeként fogja fel. (…) Ha viszont (az RMDSZ) belemegy az emlékmű szoborparkosításába – egyfajta el-petőfi-schilleresedésébe –, akkor a megbékélés politikai tranzakcióként való felfogása mellett áll ki. És megválaszolatlanul hagyja a kérdést, hogy mi fontosabb a számára: a történelmi megbékélés, vagy annak ügyleti kezelése” – részlet Bakk Miklós vezércikkéből a Krónika 2003. szeptember 17-i lapszámában.
„A MISZSZ aggodalommal szemléli az aradi Szabadság-szobor felállítása körül kialakult helyzetet, és felszólítja a magyar érdekvédelmi szervezeteket, hogy határozottan álljanak ki nemzeti értékeink védelme mellett” – részlet a MISZSZ IX. Kongresszusának zárónyilatkozatából 2003 szeptemberében.
„»Nem a propaganda, hanem a tudomány eszközeivel kell helyükre tenni a dolgokat.« Az akadémikus úgy véli, a magyar közvélemény joggal várta az aradi Szabadság-szobor visszaállítását. »Még abba is beleegyezett, hogy a műalkotást nem is az őt megillető, eredeti helyére állították volna vissza, hanem a Tűzoltó téren« – mondotta Egyed Ákos (történész, akadémikus – szerk. megj.). – » Ha ez a szobor jó volt az aradiaknak a 19. század végén, miért ne lenne jó most is – tette hozzá. De választások közelednek, és úgy látszik, a kormányfő ismét ki próbálja játszani a nemzeti kártyát. (…) Ha RMDSZ-vezető lennék, legalább egyszer kipróbálnám, mi történik akkor, ha kijelentjük: köszönjük szépen, ilyen körülmények között nem kérünk az együttműködésből« – jelentette ki Kovács András (művészettörténész – szerk. megj.). – »Úgy kellene felállítani a szoborcsoportot, nehogy újra ledönthessék« – summázta véleményét Kányádi Sándor. Úgy vélte, a szoborállítást szellemi szinten is meg kellett volna alapozni, és e szellemi síkon bizony mélyebbre kellett volna leásni” – részlet a Krónika 2003. szeptember 19-i számából, amelyikben erdélyi közéleti személyiségeket szólaltat meg a Szabadság-szobor ügyéről.
„Önök, miniszterelnök úr, minket súlyosan megsértettek. Az engem nem érdekel, hogy az Ön művelődési miniszterének tetszik-e a Szabadság-szobor. Nekünk tetszik! Érdekes módon az aradi románok sem mondták eddig, hogy nekik nem tetszene. Márpedig ha így van, akkor tessék elfogadni, hogy hátha mégis jogunk van nekünk is szobrot állítani ebben az országban. Aradon! A Tűzoltó téren! És nem feltétlenül kézen fogva egy román szoborral, mert a megbékélési park ötletét csak akkor támogatjuk, ha az nem művészietlen és nem történelmietlen tisztelt kormánypártiak! Mit szólnának Önök, ha nekiállnánk szétszedni Mihai Viteazul vagy Avram Iancu szobrát, és külön próbálnánk elhelyezni a lovat és az embert?” – Markó Béla az RMDSZ SZKT-n 2003. október 11-én Marosvásárhelyen.
Megbékélés
A Szabadság-szobor kérdésének megoldása képezte 2004-es évben kötendő PSD–RMDSZ-egyezség legfőbb akadályát, s miután a kormányzó párt 2004. március elején kormányhatározattal szavatolta a szoborállítást, megszülethetett a protokollum. A kormányhatározat értelmében a Szabadság-szobor a Tűzoltó téren egy az 1848-as Forradalom Emlékműve elnevezésű diadalívvel együtt kap helyet, így jön létre a Megbékélés Emlékpark. Arad Zala György alkotásán és a diadalíven túl egy további emlékművel is gazdagodhatott, amely Románia és Erdély 1918-as egyesülésének állít emléket. A diadalív miatt a Szabadság-szobor már fölállított talapzatát 45 fokos szögben el kellett fordítani.
2004. április 25-én Aradon, a Tűzoltó téren újra felavatták az az 1925-ben lebontott Szabadság-szobrot. Az ünnepségen először a majd csak 2005-ben felavatott diadalív makettjét leplezték le, majd a Zala György alkotását. Az avatáson részt vett többek közt Medgyessy Péter, Dávid Ibolya és Răzvan Theodorescu is. A restaurálás és felállítás magyar állami segítséggel és közadakozásból valósult meg. A Szabadság-szobor eredetileg a ma Avram Iancu tér nevet viselő Szabadság téren állt. A Megbékélés Emlékparkja az egykori Attila tér, későbbi Tűzoltók terét jelenti.
„Az aradi Szabadság-szobor körül kialakult válság megoldása szintén nem kizárólag »két politikai alakulat« – az RMDSZ és az SZDP – ügy. Ez a jeles műalkotás az egész magyar nemzet közös kulturális öröksége. Éppen ezért sorsáról – felállításának helyéről és módjáról – dönteni az RMDSZ önmagában nem illetékes. Következésképp javasoljuk, hogy a Szabadság-szobor újraállítása kérdésében konszenzuson alapuló összmagyar döntés szülessen – a Magyar kormány, illetve az erdélyi egyházak és a civil szféra, valamint a polgári mozgalom szervezetei bevonásával” – részlet az EMNT Állandó Bizottságának 2004. január 22-én kelt állásfoglalásából.
„Aradon hamarosan két gigantikus műalkotás hirdeti majd a román hősök dicsőségét, cserébe pedig mi is jókat koszorúzgathatunk majd a Szabadság-szobornál március 15-én és október 6-án. Az államkassza pedig könnyebb 190 milliárd lejjel” (az összeg a két új emlékmű ára – szerk. megj.) – részlet Balog Levente 2004. március 8-i vezércikkéből (Krónika).
„Nincs miért tagadnom, az aradi Szabadság-szoborról hozott kormányhatározat nyitotta meg az utat a 2004-es együttműködés elől. (…) A miniszterelnökkel kialakított megállapodás legfontosabb eleme, hogy időben nem kapcsolódik össze a két emlékmű felállítása. A Szabadság-szobor már áprilisban állhat, a másik emlékművet pedig minden valószínűség szerint az ősz folyamán állítják fel” – Markó Béla szövetségi elnök a Krónika 2004. március 8-i lapszámában.
„A választási évben újrakötött protokollum nem más, mint választási szövetség az SZDP-vel. Ennek az elvtelen, utódkommunista irányba elhajló, nemzeti érdekeinket sértő paktumnak a látványos kulisszája az aradi Szabadság-szobor. A további megcsúfolásával létrehozandó úgynevezett román–magyar megbékélési park első rendben nem a »megbékélésről«, hanem a hivatalos RMDSZ megalkuvásáról szól” – részlet Tőkés László 2004. március 15-én Nagyváradon kelt nyilatkozatából.
„Arad, az erdélyi magyarság Mekkája. A szervezők szerint mintegy tízezres tömeg vett részt az aradi ünnepségen; egy harminc fős csapat kifütyülte a felszólalókat” – Krónika, 2004. április 26.
„Ma politikai üzeneteket fogalmaztunk meg, és talán keveset beszéltünk a lényegről. Arról, hogy a Szabadság-szobor egy kiváló műalkotás. Most, hogy felállítottuk, kiszabadítottuk, magam is újra meggyőződhettem róla: nagyon szép ez a szobor. Érett, kiforrott művészi munka, annak ellenére, hogy annak idején egy nagyon fiatal művész készítette – nyilatkozta a Krónikának Markó Béla. – Elég szomorú, hogy nálunk a politikától függ, hogy látható-e egy ilyen műalkotás: annak idején politikai okokból vették le, és tulajdonképpen most is politikai okokból került vissza Arad közterére. Remélem, ez a pillanat kezdete annak, hogy nem a politika határozza meg ezeket a kérdéseket” – részlet a Krónika 2004. április 26-i lapszámából.
„»Istennek hála, áll a szobor. Aradon áll, köztéren áll. Fantasztikus üzenet, hogy az anyaország európai uniós csatlakozásával egy időben állíthattuk fel, és arra kötelezi Magyarországot, hogy élő lelkiismerettel képviseljük a világban azt, hogy minél hamarabb bővülhessen Európa« – jelentette ki Dávid Ibolya, az MDF elnöke. A Szabadság-szobor ügyében elévülhetetlen érdemeket szerző politikus (…)” – részlet a Krónika április 26-i lapszámából.
„Ma sem egyeznék bele abba, hogy egyetlen szobrot emeljenek, és nemcsak politikai, hanem esztétikai szempontok miatt sem. Két esztétikai víziót állítottunk itt egymással szembe, és ez európai szemszögből igen érdekes perspektívát szolgáltat” – Răzvan Theodorescu művelődési miniszter szavai a Krónika április 26-i lapszámában.
„Tőkés László elítélte az RMDSZ egyre megalkuvóbb politikáját, amelynek része az aradi megbékélés park is. Elfogadhatatlannak tartotta, hogy az RMDSZ egymagában kisajátítja az aradi Szabadság-szobor ügyét, egyedül dönt az úgynevezett megbékélési parkról is, holott ennek közös ügyünknek kellene lennie. Úgy vélte, a parknak szintén a Petőfi–Schiller nevet kellene adni” – tudósítás az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács 2004. április 24-i üléséről az Erdélyi Naplóban.
„»Kiszabadítottuk« – imigyen szól az RMDSZ-sikerpropaganda. Arról nem is szólva, hogy valójában ki is szabadította ki a szobrot, újból csak felvetődik a kérdés, hogy melyik csapatban játszik az, aki kifogástalanul együtt tud működni az utódkommunista-nacionalista román hatalommal, miközben a magyar nemzeti erők lefasisztázásában vállal cinkosságot. Melyik oldalon állanak azok, akik »párbeszédet«, »megértést«, »együttműködést« és kölcsönös »tiszteletet« hirdetnek elnyomóinkkal szemben, miközben Arad magyarsága a szemük láttára, szinte teljesen kipusztul?! Minő »európaiság« az, mely az erdélyi magyarság vértelen genocídiumához, továbbtartó asszimilációjához és exodusához ünnepelve asszisztál?
Az aradi diadalív nem más, mint: durva magyarellenes provokáció. Az erdélyi magyarságnak elidegeníthetetlen közösségi joga saját hazájában saját szobrait és műemlékeit előfeltételek és restrikciók nélkül felállítania.
Az aradi Megbékélés Parkja valójában a magyar politikai megalkuvás szégyenletes objektuma – s mint ilyen, a Petőfi–Schiller fantomegyetemmel, valamint a Kempinsky-szindrómával rokon létesítmény. Felavatása egyet jelent a magyar politika, illetve az erdélyi magyarság »rituális megalázásával« – még akkor is, hogyha a Szabadság-szoborcsoport újraállítása önmagában véve örvendetes eseménynek számít” – részlet Tőkés László püspök, az EMNT elnökének Csapatjátékok. Nyilatkozat az erdélyi magyar párbeszédről című 2004. április 28-án kelt írásából (Erdélyi Napló).
„A Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) kampányindító rendezvényén vagyunk ezen az esős, szomorkás péntek délutánon. Igaz, rossz nyelvek szerint a kampány már szűk másfél héttel korábban, Aradon megkezdődött. A Szabadság-szobor Váradon is az RMDSZ-nek statisztál: az óriásplakáton a Zala György-alkotás – amit már lassan nem lehet tudni, ki is szabadított ki: Dávid Ibolya, Markó Béla, Năstase vagy a sors... – alatta a Tűzoltó téren összegyűlt tömeg. A képet a felhívás uralja: »Együtt, szabadon! 2004. június 6-án szavazzon az RMDSZ jelöltjeire!«” – részlet Fábián Tibor 2004. május 11-én az Erdélyi Naplóban megjelent cikkéből.
Kiszabadítva
Az újraállítás óta az aradi Szabadság-szobor továbbra is hivatkozási alap, leginkább kampányidőszakban merül fel sikertörténetként.
„Ha az első alkalommal megtorpantunk volna, Szabadság-szobor sem lenne, semmi sem lenne ma Erdélyben” – részlet Markó Béla 2006. március 15-i beszédéből Kézdivásárhelyen.
„Király András, az Arad megyei RMDSZ-szervezet a szórványban élő magyarság nevében állt színpadra, és szimbolikus gesztusként az aradi Szabadság-szobor egy csavarját adta át Takács Csaba kampányfőnöknek” – részlet az RMDSZ 2008. október 28-i, kolozsvári kampányindítójából.
„Támogatom Andrei Şaguna püspök szobrának a felállítását Gyulán – mondta el Traian Băsescu tegnap a város román tanítási nyelvű általános iskolájában és gimnáziumában tartott fórumon. Az elnök utalt arra, hogy Aradon Szabadság-szobor állít emléket az aradi vértanúknak, továbbá – mint mondta – Şaguna püspök XIX. századi tevékenységét utóbb az UNESCO is elismerte” (Transindex.ro, 2009. február 4.)
„Később is mondták, hogy soha nem lesz ismét Szabadság-szobor Aradon. És áll ma a Szabadság-szobor! A minap is hallottuk egy román politikustól: soha nem lesz területi autonómia. Erre is csak azt válaszolhatjuk: várjuk ki a végét” – Markó Béla szövetségi elnök Székelykeresztúron elhangzott ünnepi beszédéből 2009. március 15-én.
2011. áprilisában három bronzelem (a diadém, egy tőr és egy kard) tűnt el a szoborról. A hiányzó elemeket pótolták, a szobor mellé térfigyelő kamerákat telepítettek. 2013 novemberében az Új Jobboldal (Noua Dreaptă) bejelentette, hogy a Szabadság-szobor eltávolítását támogató aláírásokat gyűjt. Az ezirányú határozattervezet napirendre tűzésére esélyük szinte nulla.
Tíz év múlva
Az újraállítás tízéves évfordulóján ünnepséget rendeztek Aradon, ahol bemutatták a Gondozzátok, őrizzétek… című emlékalbumot. A kötet címe Salacz Gyula egykori polgármester szavait idézi, és sorban a harmadik kiadvány, mely az újraállítás óta a Szabadság-szoborról szól.
„A Szabadság-szobor sikertörténet – szoktuk mondani, sikertörténet lett, mert mindenki elvégezte a rá bízott feladatot, senki sem kételkedett abban, hogy a helyi vagy az országos RMDSZ vezetés nem fog keményen, következetesen kiállni az ügy mellett a cél érdekében. Így volt ez az elmúlt 25 évben, így volt 10 évvel ezelőtt is, és így van mind a mai napig. Amennyiben további sikertörténetek tanúi, szereplői szeretnénk lenni, akkor azt az egységet kell megőriznünk, amelyet közösségünk felmutatott, és lehetővé tette, hogy ez a szobor ismét köztérre kerüljön. Mivel az egység a feltétele annak, hogy közösségünknek ereje legyen, az RMDSZ meg tudja valósítani azt, amit közösségünk elvár. Ha ezeket teljesítjük, akkor maradunk őrzői múltunknak, gondozói jelenünknek és építői jövőnknek” – Király András oktatási államtitkár, a Szabadság-szobor Egyesület elnöke Aradon 2014. április 25-én (Nyugati Jelen).
„Számunkra a szobor nemcsak a szabadság, hanem az összetartozás szimbóluma is, mert csak összefogással tudtuk megvalósítani. Köszönet mindenkinek, aki ebből a munkából kivette a részét, kezdve a csákányozástól egészen a felavatásig. Zala György munkája gazdagítja városunkat, és hirdeti a szabadságot, a megértést és az együttműködést” – Bognár Levente, Arad alpolgármestere Aradon 2014. április 25-én (Nyugati Jelen).
„És ennek a szobornak az üzenete számunkra a mai napig él. Hiszen látjuk, hogy nekünk minden nap, újra és újra meg kell küzdenünk a szabadságért. És ismételten meg kell győznünk a többségi társadalmat, hogy ha tőlünk elveszik jogainkat, szabadságunkat, akkor ők sem lehetnek szabadok. És ezt nekünk minden nap újra kell kezdenünk, mert a szabadságért való küzdelem nem érhet véget este, vagy a hét végén, vagy a hónap végén. És az a munka, amit 1989-től 1999-is, majd 2004-ig, majd 2014-ig közösen elvégeztünk azt mutatja, hogy lehetnek olyan pillanatok, amikor megbotlunk, vagy elgáncsolnak és elesünk, de képesnek kell lennünk felállni, hitünket, reményünket megerősíteni, és újra talpra állni, haladni, építkezni” – részlet Kelemen Hunor, az RMDSZ elnökének beszédéből Aradon, 2014. április 25-én (rmdsz.ro).
Az aradi Szabadság-szobor a szabadságért való állandó harc jelképévé vált egyrészt azáltal, hogy az 1848-49-es forradalomra emlékeztet, másrészt az újraállításáért való küzdelem miatt. Kompromisszumok és sikerek egyaránt születtek vele kapcsolatban, ám az szinte biztosra vehető, hogy különböző megközelítésekben hivatkozási alapként továbbra is találkozhatunk nevével. Pedig Aradon személyesen megnézni az igazi.
Dénes Ida. Erdélyi Napló (Kolozsvár)
2014. május 29.
Csata után, csata előtt
Átrendeződni látszik a román politikai élet: új szövetségek, táborok születnek, alig járt le az európai parlamenti választás, máris az őszi megmérettetésre hangolnak a legfontosabb szereplők. Régi ellenfelekből lehetnek új társak, ádázul ugatnak egymásra tegnapi barátok. Ahogyan Romániában már megszokhattuk, az ideológia kevéssé számít, a pillanatnyi érdek mindent felülír.
Vasárnap átütő győzelmet aratott a baloldal, ám az is kiderült, hogy az elért 37 százalék kevés lehet egy őszi államfő-választási diadalhoz. Főként, hogy ez az arány felső határnak tűnik, a bizonytalanok hatalmas táborából keveseket tudnak már meggyőzni, egyetlen esélyük a megosztott jobboldal lenne. Ám úgy tűnik, a liberálisok hirtelen irányt váltottak, és számukra már nem Traian Băsescu az egyes számú közellenség, hanem a „vörös veszedelem”. Crin Antonescu még az európai liberálisok táborát is hajlandó odahagyni, és besorolná pártját az Európai Néppártba, csak hogy megkaparintsa az államfői széket. Egymásra találni látszanak a demokrata-liberálisokkal, elkezdődtek az egyeztetések az egykori DA Szövetség újraalakításáról. Ha maguk mellé állítják a néhány százalékot elért kis pártokat is, arányuk közelíthet a szociáldemokraták által elért eredményhez, és komoly alternatívává nőhetik ki magukat őszig. Egyelőre kevés szó esik Traian Băsescuról, úgy tűnik, a két nagy tábor figyelemre sem méltatja. Frissen kreált pártja nem szerepelt túl fényesen, csakhogy Băsescut nem úgy ismerjük, mint aki könnyen feladja, tervei vannak még a román politikai életben, visszavonulása nem valószínű. Bomlasztani fog, kérdés, hogy jobb- vagy baloldalon, ádáz ellenségeinek melyik táborát próbálja majd felőrölni. Kézenfekvő volna az alakuló Blaga–Antonescu szövetséghez csatlakoznia, ám kevéssé valószínű, hogy tárt karokkal fogadják. Sikerül-e olyan elnökjelöltet találni, akit ő is emberének tekinthet? Ez még a jövő zenéje. Hónapok óta rebesgetik, hogy az őszi elnökválasztáson az RMDSZ lesz a mérleg nyelve, és ezt az elméletet erősíteni látszik a körvonalazódó helyzet, amely új kihívások elé állítja a szövetség vezetőit. A szociáldemokratákkal közösen kormányoznak, így adná magát, hogy ősszel is melléjük álljanak. Csakhogy az erdélyi magyarság inkább jobboldali, és már bizonyította, hogy nem terelgethető nyájként: 2008-ban például Markóék minden felhívása dacára sem voksolt Năstaséra, s nem valószínű, hogy most hajlandó Victor Ponta mögé felsorakozni. Kiderülhet, korai volt februárban csatlakozni az SZDP-kormányhoz, komoly alkupozíciót áldoztak fel az RMDSZ irányítói hataloméhségük miatt. Elúszhat ismét egy igen kedvező lehetőség, amelyet okosan, jól taktikázva, a magyar közösség javára fordíthatnának.
Farkas Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)