Győzelemnek értékeli a helyhatósági választások eredményeit a Szatmár megyei RMDSZ. Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kevéssel 50 százalék alatt teljesített – így második fordulót is tartanak. Csehi Árpád vissza tudta szerezni a Szabó István őszi lemondásával elvesztett Szatmár megyei tanácselnöki tisztséget. Csehi kiemelte, hogy az MPP a kampány során korrektül betartotta az előzetes megállapodást az RMDSZ-szel. Az MPP Szatmár megyében egy-egy polgármester-jelöltet juttatott be a második fordulóba Lázáriban, Túrterebesen és Kaplonyban. Az RMDSZ juttatta be a legtöbb képviselőt, 11 jelöltet Szatmárnémeti városi tanácsába, a PSD 5, a PD-L 4 és a PNL 3 tanácsosa mellett. Bihar megyében 50 százalékos feldolgozottság után az első helyen a liberális Radu Tarle állt a megyei tanácselnök-jelöltek rangsorában, az RMDSZ-es Kiss Sándor pedig a harmadikon. Nagyvárad polgármesteri székének sorsa eldőlt az első fordulóban, valamivel több, mint a szavazók ötven százaléka a liberális Ilie Bolojanra voksolt. Biró Rozália a harmadik helyet szerezte meg, kereken húsz százalékos eredménnyel, fél százalékkal előzte meg őt a város jelenlegi elöljárója, Mihai Groza. Várhatóan sikerül megőriznie az RMDSZ-nek az eddigi hét tanácsosi helyét Nagyváradon, a Bihar megyei felállás viszont még bizonytalan. Az már biztos, hogy a nagy-romániások sem a Bihar megyei, sem pedig a városi tanácsba nem kerülnek be. Az MPP Bihar megyében gyengén szerepelt, sem Nagyvárad tanácsába, sem a megyei képviseletbe nem sikerült bejuttatniuk egyetlen jelöltjüket sem. Az RMDSZ-nek már az első fordulóban 17 polgármestert sikerült állítania Bihar megyében, Nagyszalontán és Érmihályfalván sincs szükség második fordulóra. Négy községben még versenyben vannak az RMDSZ jelöltjei, illetve Margittán és Székelyhídon lesz újabb fordulós jelöltjük a magyaroknak. Kolozs megyében 50 százalékos feldolgozottság után bizonyossá vált: a liberális Alin Tise vezeti majd a megyét, a kincses város polgármestere pedig újabb négy évig Emil Boc lesz. Kolozs megyében az MPP sem a városi, sem pedig a megyei tanácsban nem szerzett helyet. „Az MPP megjelenése sikeresnek könyvelhető el, a párt életében az építkezés most kezdődik igazán” – mondta Sándor Krisztina Kolozs megyei elnök. Szilágy megyében a szavazók 53 százaléka jelent meg az urnák előtt. A megyei tanács elnöke a nem hivatalos eredmények szerint a PSD jelöltje, Marc Tiberiu. lesz. A szilágycsehi magyarság még reménykedhet, mert az RMDSZ jelöltje, Varga András bejutott a második fordulóba. Az első fordulóban kilenc RMDSZ-es polgármester nyerte meg a választást Szilágy megyében. /Lokodi és Csehi jól, Kiss csehül áll. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 3./

A június 1-jei helyhatósági választásokon a szavazatok több mint felét a Szociáldemokrata Párt (PSD) és a Demokrata Liberális Párt (PD–L) gyűjtötte be, maga mögé utasítva a kormányzó Nemzeti Liberális Pártot (PNL). Calin Popescu-Tariceanu miniszterelnök tömörülése viszont a mérleg nyelvét töltheti be, mind a megyei, mind a helyi tanácsokban. Erdély jelentős része a PD–L kezébe került, a PSD viszont megtartotta immár hagyományosnak számító Kárpátokon túli területét. A az idei választások legnagyobb vesztese a Nagy-Románia Párt, amely a legtöbb helyen még az 5 százalékos választási küszöböt sem érte el. /Bogdán Tibor: A politika kétszínű térképe. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 4./

Maros megyében összesítették a megyei tanács elnökjelöltjére, illetve a megyei tanácsi képviselőkre leadott szavazatokat. A választói névjegyzéken szereplő választópolgárok száma: 492. 380. Érvényes szavazatok száma: 255. 194. Érvénytelen szavazatok száma: 20. 239. A megyei tanácselnökjelöltekre leadott szavazatok száma: 1. Lokodi Edit Emőke: (RMDSZ) – 90. 743 szavazat, 2. Dobre Ciprian Minodor (PNL) – 86. 125, 3. Timar Liviu (PSD) – 48. 394, 4. Tőkés András(MPP) – 12. 939, 5. Moldovan Felicia (KD Új Generáció) – 8927,6. Doroftei Ilie (Nyugdíjasok Pártja) – 4684, 7. Golu Ion (PNDC) – 3382 szavazat. A megyei tanácsos-listát állító és mandátumot nyert pártokra a következő számú szavazatokat adták le a választók: RMDSZ 78. 953, PNL 48. 245, PD-L 40. 127, PSD 35. 291. Ezek szerint és a százalékküszöböt el nem ért pártok szavazatainak újraosztását követően az RMDSZ-nek 13, a PNL-nek 8, a PD-L-nek 7, míg a PSD-nek 6 megyei tanácsosa lesz. /Újabb négy évre Lokodi Edit Emőke a megyei tanács elnöke. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 4./

Megszületett a Kolozs megyei tanácselnökre és a Kolozs megyei tanács összetételére vonatkozó végleges eredmény: a megyei tanács elnöke a demokrata-liberális párti (PD-L) Alin Tise lesz, aki a szavazatok 37,7 százalékát kapta. Ez összesen 100 975 voksot jelent. A megyei tanács megoszlása: PD-L – 15, PSD és PNL – 7–7, RMDSZ – 5, Nagy-Románia Párt – 2 fő. Tanácsosi mandátumhoz jutott Vákár István, Okos Károly, Sztranyiczky Szilárd, Balázs-Bécsi Attila és Fekete Emőke. Az RMDSZ Kolozs megyei szervezete óvás benyújtását fontolgatja, ugyanis a mandátumok elosztásánál pontatlanságok történtek. Az RMDSZ a korábbiakhoz képest 3 tanácsosi mandátumot veszített. /Öt mandátumot nyert az RMDSZ a Kolozs megyei tanácsban. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 4./

A végleges adatok szerint az Arad megyei önkormányzatban három hely jut az RMDSZ-nek, 17 a PD-L-nek, 6 a PNL-PNTCD-nek, 4 a PSD-nek és 2 a PC-nek. /Három hely az RMDSZ-nek. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 4./

Minimális különbség van a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) és a Szociáldemokrata Párt (PSD) helyhatósági választási eredményei között az első forduló után, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) megtartotta harmadik helyét. A június 1-jén tartott helyhatósági választásokon a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 50,65 százaléka vett részt. A megyei önkormányzatokra adott voksok 99,99 százalékos összeszámlálása után a Demokrata-Liberális Párt (PD-L) 28,38, a PSD 28,22, a PNL pedig 18,65 százalékot szerzett. Negyedik helyen áll az RMDSZ 5,43 százalékkal, utána következik a Nagy-Románia Párt (PRM) 3,65 százalékkal. A Magyar Polgári Párt (MPP) 1,08 százalékot szerzett. A megyeitanács-elnökök versenyében a PD-L 28,16, a PSD 28,05, a PNL 19,81, az RMDSZ pedig 5,26 százalékban nyerte meg jelöltje számára a választókat. Az MPP 0,99 százalékot szerzett. A megyei elnökök esetében a PSD – noha a szavazatok országos összegét illetően csak második helyen szerepel – a legtöbb mandátumot szerezte, a megyei tanácselnöki tisztségek közül 16-ot kapott. A PD-L 14 megyei önkormányzatnak ad elnököt, a PNL-nek 5, az RMDSZ-nek 4 megyeitanács-elnöke van. A helyi önkormányzatokban a PSD szerezte a legtöbb mandátumot, azaz 12 110-et (30,11 százalék). Utánuk következik a PD-L 11 096 (27,59 százalék), illetve a PNL 8 513 (21,16 százalék) önkormányzati hellyel. Az RMDSZ 2 195 helyet mondhat magáénak, ami 5,45 százaléknak felel meg. Ami a polgármesteri székeket illeti, azokból a PSD 662-t (az összes 38,73 százalékát), a PD–L 473-at (27,67 százalékot), a PNL pedig 355-öt (20,77 százalékot) foglalhat el. Az RMDSZ 148 polgármestert állíthat, az összes polgármesteri hely 8,66 százalékát. Az MPP 6 polgármesteri székkel, 0,35 százalékos aránnyal rendelkezik. A második fordulóban 1471 mandátum vár elosztásra. A pártok által elnyert helyhatósági mandátumok száma: TÁBLÁZAT. /PSD–PD-L: döntetlen. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 5./

Csehi Árpád, az RMDSZ Szatmár megyei elnök-jelöltje megsemmisítő vereséget mért a hét román párt (élükön a PSD és PD-L) koalíciójával támogatott úgynevezett független jelöltre. A szavazatok 44 százalékát kapta egy olyan megyében, ahol a lakosság 38 százaléka magyar, Valer Marian pedig 26 százalékát gyűjthette be. Csehi legalább tízezer-tizenötezer román szavazatot tudhat magáénak. /Sike Lajos: Csehi. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 6./

A június 1-jén tartott helyhatósági választásokat a végleges eredmények szerint mandátumokban a Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte meg. A Demokrata-Liberális Párt (PD-L) csak a megyei tanácsosok esetében tudott felülkerekedni a szociáldemokraták fölött, szinte elhanyagolható különbséggel. A választásokon a szavazati joggal rendelkező állampolgárok 50,65 százaléka vett részt. A megyei önkormányzatokra adott voksok összeszámlálása után a PD-L 32,94, a PSD 32,35, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) pedig 21,05 százalékot szerzett a mandátumokból. Negyedik az RMDSZ 6,52 százalékkal, utána következik a Magyar Polgári Párt (MPP) 1,39 százalékkal. A megyei tanácselnöki mandátumok közül a PSD-nek sikerült megszereznie a legtöbbet, 17-et, ami 42,50 százaléknak felel meg. A PD-L 13 tisztséget nyert el, vagyis 32,50 százalékot. A helyi önkormányzati képviselőkre leadott voksok tekintetében is a PSD vezet: a szavazatok 30,12 százalékát, a PD-L 27,60 százalékát szerezték meg. A polgármesterek esetében is a PSD vezet. A szociáldemokraták elhódították a mandátumok 38,72 százalékát, a PD-L pedig a 27,65 százalékát. /B. T. : Mandátumokban a PSD nyert. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 7./

Mindegyik számottevő politikai alakulat győztesnek kiáltja ki magát. A szocialisták /PSD/ azt mondják, hogy ők győztek, hisz nekik van a legtöbb polgármesterük már az első forduló után, a legtöbb megyei elnökük. A Basescu-pártiak (PD-L) szerint övék a babérkoszorú, hisz a megyeszékhelyek, nagyvárosok többségében ők taroltak. A liberálisok (PNL) is örömünnepet ülnek: annak ellenére, hogy övék volt a kormányzás terhe, történelmük legragyogóbb eredményét érték el, a harmadik politikai erőként ők határozhatják meg, hogy ki kerüljön legközelebb kormányra. Az RMDSZ elégedett: vetélytársa, a Magyar Polgári Párt megjelenése igazából nem csökkentette erejét és politikai súlyát. Vannak, akik azt szerint a választás a Basescu-hívek és a Basescu-ellenzők csatája volt. Mások szerint a maffiák, a központi és helyi érdekcsoportok küzdelméről van szó, arról, hogy kiknek a kezébe kerüljenek azok az euró-milliárdok, amiket az elkövetkező négy esztendőben kaphat Románia. /Kilin Sándor: Győzelmek? = Nyugati Jelen (Arad), jún. 7./

Petres Sándort és Sófalvi Lászlót választották az RMDSZ gyergyószéki és udvarhelyszéki területi szervezetei a Hargita megyei tanács alelnöki tisztségeire. A megyei önkormányzatban 18 RMDSZ-es, 10 MPP-s és két PSD-s tanácsos nyert mandátumot. Az MPP-nek nem ajánlott fel Borboly alelnöki tisztséget, mert szerinte a többség az RMDSZ programjára szavazott. „Én kinyújtottam kezem az MPP felé, tanácsosaiktól azt várom, hogy konstruktív ellenzékként tevékenykedjenek, ugyanakkor a terveikre is nyitottak vagyunk, valamint a szakbizottságokban is a számarányoknak megfelelően biztosítunk helyet számukra” – jelentette ki Borboly Csaba tanácselnök. Szász Jenő, aki az MPP jelöltje volt a megyei tanácselnöki tisztségre, még nem döntött, elfogadja-e a megszerzett megyei tanácsosi mandátumot. Kifejtette, a demokrácia jegyében az egyik megyei tanácsi alelnöki tisztség, valamint az alpolgármesteri székek is az MPP-t illetnék ott, ahol a pártnak erős frakciója van. „A demokrácia nem arról szól, hogy egy párt visz mindent” – reagált Szász Borboly azon kijelentésére, hogy a szavazók többsége az RMDSZ programjára voksolt. /Székely Zita: Szász elégedetlen. = Krónika (Kolozsvár), jún. 10./

A sepsiszentgyörgyi polgármesteri székért harcba szállók /Antal Árpád és Csinta Samu/ igyekeznek elsősorban a kampányra, tapasztalataik, terveik bemutatására összpontosítani, a másik fél támadása, lejáratása a két politikai alakulat megyei tanácselnök-jelöltjére hárult. A június elsejei megmérettetésben alul maradt, de Sepsiszentgyörgyön rendkívül népszerű Kovács István az RMDSZ és Antal Árpád bírálatát vállalta, az elnöki tisztségbe megválasztott Tamás Sándor /RMDSZ/ pedig az MPP és Csinta Samu lejáratására törekszik. Kovács István fontosnak tartja, hogy a vállalkozói inkubátorház ne képviselők érdekeltségébe tartozó cégeknek, hanem valóban induló vállalkozásoknak teremtsen lehetőséget. Rámutatott arra, Antal Árpád SZDP-s üzleti kapcsolatai ma is élnek. Minden jel arra mutat, hogy Csinta Samu és az MPP az ortodox egyház segítségével akar nyerni Szentgyörgyön, állította Tamás Sándor. A román sajtóban megjelent értesülésekre utalt, melyek szerint Kovács és Csinta bejelentette, tárgyalni kíván Ioan Salajannal, Kovászna és Hargita megye ortodox püspökével. Tamás Sándor kijelentette, Antal Árpád jó menedzser, a Csinta által főszerkesztett Krónika 2005-ös gazdasági mellékletében is a sikeres erdélyi vállalkozók között szerepelt. Csinta Samu ezzel szemben még nem bizonyította menedzseri képességeit. /Farkas Réka: Sárgolyóbisok a kampányban. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 10./

Harminckét Arad megyei településen szerveznek a helyhatósági választások keretében második fordulót június 15-én. Az RMDSZ polgármesterjelöltjei Zimándújfalun és Nagyiratoson szállnak ringbe. Kocsis József zimándújfalusi magyar polgármesterjelölt az első fordulóban szerzett 663 szavazatot kapott, vetélytársa, liberális Gheorghe Vidreanu 424 voksot. A nagyiratosiak Horváth István (294 szavazat, RMDSZ) és Lacatus Gheorghe (526 szavazat, PSD) között választhatnak. /Sólya R. Emília: Második forduló harminckét településen. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 11./

Hiába várták Szatmárnémetiben a Focus TV stúdiójába Dorel Coicát, hogy „megmérkőzzön” Ilyés Gyulával a városvezetői székért, a PSD polgármesterjelöltje nem jelent meg. Távolmaradása miatt az RMDSZ jelöltje egyedül válaszolt a műsorvezető felvetéseire. Mértékadó román újságírók szerint a román jelölt szakmailag nem állta volna a versenyt Ilyéssel. A szociáldemokrata polgármesterjelölt a vita helyett Mircea Geoana országos pártelnököt hívta Szatmárnémetibe, hogy jelenlétével bátorítsa a szocialista szavazókat. Időközben Ilyés Gyula is kapott kampányerősítést. Borbély László fejlesztési miniszter szaladt el Szatmárnémetibe, megnézni néhány fontos beruházás kivitelezését. /Sike Lajos: Coica nem állt ki Ilyéssel. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 13./

Szatmárnémetiben Ilyés Gyula kihívója, a Dorel Coica /PSD/ Ilyést akarta mindenáron megesketni a Bibliára, hogy „nem játssza át Szatmárt a magyaroknak”, majd június 14-én, a kampánycsöndet megsértve, telefonüzenetekkel bombázta a város egész lakosságát: mindenki rá szavazzon, mert ő a jobb, a tisztességesebb, a rátermettebb. /Szabályt sértett Ilyés ellenjelöltje. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 16./

Egyelőre még vitatott, hogy ki tekinthető a romániai helyhatósági választások győztesének. Tény, hogy Romániában a Szociáldemokrata Párt (PSD) után egy második nagypárt – Demokrata Liberális Párt (PD-L) – is megjelent a politikai színtéren. Ez utóbbinak a második forduló inkább vereséget hozott, ha bukaresti gyenge szereplését vesszük figyelembe. A PD-L azonban 2004-hez képest megduplázta eredményét. Az RMDSZ összesen 184 polgármesteri mandátumot szerzett, a Magyar Polgári Párt (MPP) pedig 11-et. Az RMDSZ tehát hozta 2004-es formáját. Az RMDSZ a kolozsvári alpolgármesteri, valamint a megyei tanács alelnöki tisztségének a megszerzésére számít. A Szociáldemokrata Párt (PSD) szerezte meg a legtöbb polgármesteri mandátumot a helyhatósági választások második fordulójában: a PSD polgármesterjelöltjei győztek 472 településen. Második helyen végzett a Demokrata Liberális Párt (PD-L), amely 432 polgármesteri mandátumot szerzett. A harmadik helyezett a kormányon lévő Nemzeti Liberális Párt (PNL), 348 polgármester-jelöltje győzött a vasárnapi voksoláson. A leadott szavazatok tekintetében is hasonló sorrend alakult ki: a PSD a voksok 32,78 százalékát, a PD-L a 32,06 százalékát, a PNL 21,90 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ Állandó Tanácsa közleménye szerint a romániai magyarság ismét az egységes politikai érdekképviseletre szavazott, bizalmat szavazott az RMDSZ jelöltjeinek, és elutasította a közösséget megosztó kísérleteket. Sikerült megismételni a 2004-es önkormányzati választások eredményeit. Az RMDSZ-nek 184 polgármestere, 4 közvetlenül választott megyei tanácselnöke, 2284 helyi és megyei tanácsosa van. Az RMDSZ tisztújítást rendelt el azokban a helyi RMDSZ-szervezetekben, ahol a 2004-es önkormányzati választási eredményekhez képest a szövetség elveszítette a polgármesteri tisztséget és a tanácsi többséget. Közzétették az egyes városok eredményét. Sepsiszentgyörgyön az RMDSZ-es Antal Árpádnak sikerült megszereznie a voksok 55,64 százalékát ellenjelöltjével, az MPP-s Csinta Samuval szemben. Gyergyószentmiklóson az MPP-s Mezei János megszerezte a voksok 53,39 százalékát. Hargita megyében a második fordulóban az MPP majdnem ugyanannyi szavazatot kapott, mint az RMDSZ. Szatmárnémetiben az RMDSZ-es Ilyés Gyula nyert 58,27 százalékkal. Bukarestben Sorin Oprescu lett a főpolgármester. Balra fordult Bukarest, amelynek főpolgármesteri tisztségét rendszerváltás óta először vesztette el a jobboldal – írta a sajtó. A bukaresti választások eredménye elsősorban Traian Basescu államfő veresége, mivel ő nyíltan vállalta a demokrata jelöltek támogatását. Kolozs megyében továbbra is a PD-L vezet. A megyében az RMDSZ összesen 8 polgármesteri mandátumot szerzett, 138 megyei és helyi tanácsossal rendelkezik. Szilágy megyében az RMDSZ öt esetben könyvelhet el győzelmet. Ezentúl Szilágycsehnek is magyar polgármestere lesz, Varga András személyében, valamint megnyerték Haraklányt is, ahol Dobrai Ferenc lett a győztes. Szilágy megyében a PSD 20 polgármesteri tisztséget szerzett meg, az RMDSZ 14-et, a PD-L 13-at, a PNL 11-et. Fehér megyében egy RMDSZ-es polgármester (Szőcs Ferenc – Torockó) aratott győzelmet. A Magyar Polgári Párt (MPP), egy három hónappal ezelőtt bejegyzett párt, képességeihez képest, jó eredményeket ért el a romániai helyhatósági választásokon – jelentette ki Szász Jenő, az MPP elnöke. Ötszáz helyi és megyei önkormányzati képviselői helyet szereztek. /Valamennyi politikai alakulat győztesnek tekinti magát. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./

Szatmár megyében a szavazás második fordulójában elért eredmények: az RMDSZ-es polgármesterjelöltekre leadott érvényes szavazatok száma 42 291, PSD – 29 931, PD-L – 16 610, PNL – 11 269, függetlenek – 4111, MPP – 2604, PC – 1735, FDG – 634. A két forduló után az összesített eredmény, polgármesterek száma: RMDSZ – 18, PSD – 16, PD-L – 11, PNL – 9, FDG – 6, MPP – 1 független polgármesterek – 3./M. M. : A helyhatósági választások végeredménye Szatmár megyében. = Szatmári Magyar Hírlap (Szatmárnémeti), jún. 17./

Bukarest főpolgármestere Sorin Oprescu lesz. Sokan vitatják, hogy mennyire tekinthető függetlennek. Oprescu ugyan kilépett a Szociáldemokrata Pártból (PSD), azonban nyílt titoknak számít, hogy továbbra is élvezi a tömörülés több hangadó politikusa, így Ion Iliescu támogatását. Oprescu győzelmével Bukarest a PSD kezébe került. Sorin Oprescu apja a Szekuritáté, anyja kémelhárítás tisztje volt, állítólag ő maga is ezeknek a kapcsolatoknak köszönheti gyors szakmai és politikai előmenetelét. Az Egyetemi Kórház sebészeti tanszékének vezetője volt, 2005–2006-ban csupán 14 műtétet végzett, tavaly egyet sem. Honatyaként a parlamentben is hiányzásaival tűnt ki, a második helyen állt a „lógósok feketelistáján”. Minisztériumi rendelettel elmozdították kórházigazgatói tisztségéből. A döntést megfellebbezve pert nyert ugyan, de nem jelentkezett az igazgatói vizsgára. Utóbb nyilvánossá vált, azért nem, mert annak idején hamisítással állította össze a tisztség elnyeréséhez szükséges szakközléseinek dossziéját. /Bogdán Tibor: A nagy vesztes – Bukarest? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 18./

A jelentősebb pártok az első forduló után kivétel nélkül győztesek kiáltották ki magukat. Az összesített adatok árnyalják a képet. A két fordulóban az RMDSZ jelöltjei 184 településen győztek, vagyis – Markó Béla elnök megfogalmazása szerint – a következő időszakban ugyanolyan erővel lesznek jelen a helyhatóságokban, mint eddig. A Magyar Polgári Párt 11 polgármesteri helyet szerzett meg, csaknem hússzor kevesebbet, mint az RMDSZ. Országos szinten az RMDSZ eredménye 5,8 százalék, az MPP-é 0,35%. A listán befutott jelöltek arányát nézve az MPP eredménye valamivel jobb, mint a polgármesterek esetében. A Polgári Párt országos szinten a helyi tanácsosok 1,21, a megyei tanácsosok 1,39 százalékát szerezte meg. Az RMDSZ jobban szerepelt (5,45 százalék a helyi önkormányzatokban, 6,53 százalék a megyei tanácsokban), de eredménye gyengébb a 2004-esnél. A Szociáldemokrata Párt (PSD) csaknem minden téren vezet. Ők adják a megyei tanácselnökök közel felét – tíz százalékkal többet, mint a demokrata-liberálisok – és a polgármesterek harmadát. A Demokrata-liberális Párt (PD-L) százzal kevesebb települést irányíthat a következő négy évben, mint a PSD. A megyei tanácsosok megoszlását tekintve a demokrata-liberálisok enyhe, nyolcmandátumos előnyre tettek szert, ellenben a helyi önkormányzati képviselők esetében a szociáldemokraták fölénye elsöprő: csaknem ezerrel több mandátumot szereztek közvetlen riválisaiknál. A 2004-es eredményekkel összehasonlítva a PSD veszített néhány százalékot, míg a PD-L több mint 10 százalékot nyert. A pártok által begyűjtött szavazatok számát tekintve egyértelműen a PD-L vezet. A Nemzeti Liberális Párt (PNL) hat százalékkal, illetve 200 polgármesterrel marad el a második helyezett, a voksolás előtt legesélyesebbnek tartott demokrata-liberálisok mögött. A PNL-nek 1500-zal több helyi tanácsosa van, mint 2004-ben, polgármestereinek száma pedig csaknem megkétszereződött. Máris három nagy pártról beszélnek, miután a PNL – most először – túllépte a 20 százalékos küszöböt. /Szőcs Levente: Győzelmi verseny – „adatbeszéd” = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 19./

Nagyiratoson a 11 fős képviselőtestületnek nyolc magyar nemzetiségű tagja van, de ebből az RMDSZ csak négy helyet tudhat magáénak. A Szociáldemokrata Párt szintén négy helyet szerzett, ebből hármat magyarok töltenek be. A Demokrata-Liberális Pártnak is van magyar tanácsosa, Csillám Emil. Kisiratoson magyarul folyt a ceremónia, a tanácsülések „hivatalos” nyelve is a magyar. A 11 tag mind magyar nemzetiségű, de az RMDSZ-t csak kilencen képviselik, Szalai Szabolcs az Új Generáció Pártja, Szatmári Pál a Demokrata-Liberális Párt jelöltjeként jutott be. A hivatalban lévő, s újraválasztott polgármester Almási Vince. /Pataky Lehel Zsolt: Helyi tanácsok megalakulása. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 19./

Június 17-én Kerekes Károly RMDSZ-es képviselő képviselőházban politikai nyilatkozatban ítélte el a PSD marosszentannai polgármesterjelöltjének ultranacionalista kampányát, illetve a képviselő felhívta a figyelmet arra, hogy az embereket már nem lehet félrevezetni az etnikai gyűlöletre való uszítással. Ugyanakkor az Országos Diszkriminációellenes Tanács figyelmébe ajánlotta az esetet. Kerekes Károly hihetetlennek nevezte, hogy a rendszerváltás óta mindmáig újraválasztott polgármester azzal akar politikai tőkéhez jutni, hogy „román szavazásra” biztatja a lakosságot, nehogy „a magyar csizma” talpa alá kerüljenek, ha az RMDSZ színeiben induló ellenjelöltre szavaznak. Sajnálatos, hangsúlyozta, hogy a PSD Maros megyei szervezete nem határolódott el jelöltje sovén-nacionalista praktikáitól. /Mózes Edith: „A nacionalista praktikáknak nem volt sikere az urnáknál”. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 19./

Közreadták a választás végleges eredményeit. A Szociáldemokrata Párt (PSD) nyerte el a legtöbb polgármesteri tisztséget, 1138-at, a Demokrata-Liberális Pártnak (PD-L) 908, a Nemzeti Liberális Pártnak (PNL) pedig 706 polgármestere lesz. A kiosztott 3179 mandátum 35,79%-át a szociáldemokraták, 28,56%-át a demokrata-liberálisok, míg 22,20%-át a nemzeti liberálisok szerezték meg. Az RMDSZ összesen 184, a Magyar Polgári Párt 11 polgármesteri mandátumot szerzett. /Az SZDP a választások győztese. Közreadták a végleges eredményeket. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 20./

Beiktatták Szászrégen helyi önkormányzat képviselői testületét. A 19 tagú tanácsot 9 RMDSZ-es, 4 PSD–PRM koalíciós, 3 liberális és 3 demokrata-liberális tanácsos alkotja. /Szászrégenben megalakult a tanács. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 20./

Szamosújváron újból magyar alpolgármestere lesz a városnak Török Bálint személyében. Az elkövetkező négy évben hat PD-L-s, négy RMDSZ-es, négy PSD-s, két PNL-s, három PRM-s tanácstag fog tevékenykedni a helyi önkormányzatban. Bánffyhunyadon nem alakulhatott meg a városi tanács, mert Vasas István RMDSZ-es tanácsos érvényességét megvétózták a liberális, a szociáldemokrata és az új generáció-párti tanácsosok, de ezt nem támasztották alá semmilyen indokkal. Erre az RMDSZ-es és a demokrata-liberális párti tanácsosok kivonultak a teremből, s az ülést elnapolták. Elképzelhető az is, hogy az RMDSZ-es tanácsosok a törvényszékhez fordulnak jogorvoslatért. Désen megalakult a városi tanács, melyben az RMDSZ-nek két tanácsosa van. /Szamosújváron és Désen megalakult a városi tanács. /Mesteri szakok bemutatója a BBTE-n. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 21./

Beiktatták hivatalába Sófalvi Szabolcsot (RMDSZ), Marosszentgyörgy új polgármesterét. Megválasztották Birtalan Istvánt (RMDSZ) alpolgármesternek. Marosszentgyörgyön a helyi tanácsban a 15 tanácsos közül 10 az RMDSZ, 4 a Demokrata Liberális Párt és egy a Szociáldemokrata Párt színeit képviseli. /Beiktatták hivatalába Marosszentgyörgy új polgármesterét. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 21./

Június 21-én Zsombolyán is megalakult a 17 tagú városi önkormányzat. A harmadszor megválasztott Kaba Gábor polgármester letette a hivatali esküt, majd beiktatták az új tanács 6 RMDSZ-es, 6 PD-L-s, 3 PSD-s, egy romapárti és egy független tagját. /Pataki Zoltán: Önkormányzatok alakulása. Zsombolya: diszkrét pengeváltás. = Nyugati Jelen (Arad), jún. 23./

Június 23-án megtartotta alakuló ülését a Kolozs Megyei Tanács. A 36 képviselői hely megoszlása: PD-L 15, PSD és PNL 7–7, RMDSZ 5, NRP 2. Az RMDSZ listáján megyei tanácsosi helyhez jutott Balázs-Bécsi Attila, Fekete Emőke, Szedilek Lenke, Sztraniczky Szilárd és Vákár István Bálint. A tanácselnök Alin Tise (PD-L). A két alelnök: Fekete Emőke (RMDSZ) és Radu-Vasile Bica (PD-L). /(Ö. I. B.): Megalakult a Kolozs Megyei Tanács. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 24./

Az RMDSZ az előrejelzéseket meghazudtoló, jó eredményeket ért el a helyhatósági választásokon, és mérhetően nőtt a szövetség támogatottsága az európai parlamenti választásokhoz képest. Reméljük, ez a növekvő tendencia az őszi parlamenti választásokra is megmarad – jelentette ki Markó Béla bukaresti sajtótájékoztatóján. – Még van az a 14-15%, akik nem szavaztak az RMDSZ-re, tehát vannak tartalékaink, ha sikerül az elégedetlenségek okát megtalálni, és választ is találni rájuk – fogalmazott. Markó az eredmények közé sorolta a kolozsvári, marosvásárhelyi, nagyváradi, illetve a zilahi alpolgármesteri helyeket, illetve a Hargita, Kovászna, Maros, Kolozs és Bihar megyében szerzett alelnöki tisztségeket. A helyi és a megyei szervezetek nagy része az RMDSZ jelenlegi kormányzó partnerével, a Nemzeti Liberális Párttal alkot tanácsi többséget, de esetenként egyezség született a Szociáldemokrata Párttal és a Demokrata-Liberális Párttal is. /Növekvőben az RMDSZ támogatottsága. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 25./

A helyhatósági választásokat követően a Szilágy megyei RMDSZ jobb helyzetben van, mint ezelőtt négy évvel – fejtette ki Csóka Tibor, a Szilágy Megyei Tanács régi-új alelnöke. Fontosnak tartja a helyi önkormányzatok működésének támogatását, mert a megyében sok az újonnan megválasztott polgármester és alpolgármester, ezért szükséges a koordinációs szerep. A 30 tagú megyei tanácson belül 20-an az erős koalíciót alkotó három pártot, a PSD-t, a PNL-t és az RMDSZ-t képviselik. A Szilágy megyei RMDSZ a választásokon összesen 14 polgármesteri, 20 alpolgármesteri, 9 megyei tanácsosi és 160 helyi tanácsosi tisztséget szerzett, mindenből többet, mint az előző időszakban. A mindössze 8 százalék magyarsággal rendelkező Zsibón is sikerült RMDSZ-es alpolgármestert választani Sárközi Pál személyében, holott a szilágysági városnak 50 éve nem volt magyar alpolgármestere. /S. B. Á. : Szilágy megye – Sikeres helyhatósági választásokat könyvelhet el az RMDSZ. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 28./

Törvénytelennek tartja a dicsőszentmártoni alpolgármester megválasztását és közigazgatási bírósághoz fordul Szabó Albert, az RMDSZ jelöltje. A városban harmadik nekifutásra sikerült polgármester-helyettest választani. Szabót korábban már megválasztották ugyan alpolgármesternek, de a döntést a PNL és a PSD képviselői megfellebbezték, így a prefektus újabb szavazást rendelt el. Ennek nyomán kihirdették, hogy Szabó Albert lett az alpolgármester, de a PSD-s Popa Octavian, az előző polgármester megóvta a döntést, és a PNL, a PSD, illetve a PRM képviselőinek kérésére a prefektus rendkívüli tanácsülést írt elő. A június 27-én megtartott ülésen a PNL-s Meghesan Sorin 11 szavazattal legyőzte az RMDSZ-es Szabó Albertet, aki 8 szavazatot szerzett. /Antal Erika: Törvénytelen alpolgármester? = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 30./

Borboly Csaba, a Hargita Megyei Tanács elnöke meghívót küldött a Magyar Polgári Párt (MPP) kilenc tanácsosának, amelyben felkérte őket, hogy a következő tanácsülésen tegyék le az esküt. Amennyiben nem teszik meg, elveszítik tanácsosi mandátumukat. Az MPP kilenc tanácsosa, Szász Jenő pártelnökkel június 25-én kivonult a testület alakuló üléséről, mondván, távozásukkal a közgyűlés nem felel meg a törvényi előírásoknak. A teremben maradt RMDSZ-es és PSD-s tanácsosok azonban folytatták az ülést, és megválasztották az alelnököket. A Hargita Megyei Tanácsban az RMDSZ-nek 18, az MPP-nek 10, a PSD-nek két tanácsosa van. /Papp Melinda: Meghívó az MPP-seknek Csíkszereda. = Krónika (Kolozsvár), júl. 1./