„A Székely Nemzeti Tanács nagyon szeretné, hogy a független európai parlamenti képviselőjelölt székely legyen” – jelentette ki az SZNT Állandó Bizottságának hétvégi ülése után Fodor Imre Marosvásárhelyen. A megbízott elnök elmondta: az EP-választásra az SZNT nem állít saját jelöltet, de egy megfelelő független jelöltet akár az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal közösen támogatna. Fodor hozzátette, folytatni kell a területi autonómia iránti igény felmérését célzó belső népszavazást, ezért legközelebb február 10–17-e között Szovátán, Balavásáron, Makkfalván, Abodon, valamint Szolokmán rendeznek autonómia-referendumot. /SZNT: jelölt nincs, de legalább legyen székely. = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 22./ Ferencz Csaba alelnök kijelentette: – Azáltal, hogy Erdővidék lakosságának 99,52 százaléka kifejezte autonómiaigényét, ez az igény a közbeszéd alapvető igénye. Ilyen értelemben azt a jelöltet, aki nem vállalja fel a területi autonómiát, az SZNT nem tudja támogatni. /A SZNT egy „megfelelő” független jelöltet támogatna. = Népújság (Marosvásárhely), jan. 22./

Az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, a Magyar Polgári Szövetség Elnöksége, a Magyar Polgári Egyesület Elnöksége, a Magyar Ifjúsági Tanács Elnöksége, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak Elnöksége tanácskozott január 28-án, vasárnap Kolozsváron. Kiadott közleményük szerint aggodalommal állapították meg, hogy az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács által kezdeményezett – az egyeztető kerekasztal létrehozására, valamint egy közösen képviselhető nemzeti minimum kidolgozására irányuló – párbeszéd az RMDSZ csúcsvezetőségének elutasító hozzáállása miatt megfenekleni látszik. Sajnálattal vették tudomásul, hogy az RMDSZ Operatív Tanácsa az Európai Parlament képviselőjelöltjeinek rangsorolására vonatkozó döntésével ellehetetlenítette az EMNT javaslatát egy, az erdélyi magyar politikum és civil társadalom által közösen támogatható EP-jelöltlista állítására. A felsorolt szervezetek felkérik Tőkés László püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökét, az RMDSZ egykori tiszteletbeli elnökét, hogy induljon független jelöltként a májusban sorra kerülő EP-választásokon, az erdélyi magyarság hiteles képviselőjeként. A. /Független EP-képviselőjelöltségre kérték fel Tőkés Lászlót. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 29./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága nem kérte fel Tőkés László református püspököt, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) elnökét független képviselőjelöltnek a májusi európai választásokra. Az SZNT kiadott közleményében leszögezi: a tanács ezt azért nem tehette, mivel az SZNT kizárólag a területi autonómia képviseletére kapott fel hatalmazást. Az SZNT akkor támogat egy független jelöltet, ha az vállalja Székelyföld területi autonómiájának képviseletét. Tőkés László püspök elmondta: a Királyhágómelléki Református Egyházkerület Igazgatótanácsa fog dönteni, hogy támogatja-e a jelölését vagy sem. Az EMNT elnöke közölte, még mindig azon fáradozik, hogy létrejöjjön az RMDSZ-el egy nemzeti lista, amelyet szerinte vétek volna elszalasztani. Ennek érdekében Tőkés László újabb levelet intézett a szövetség vezetőségéhez. /Papp Annamária: Székelyföld autonómiáját felvállaló jelöltet támogat az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 30./

Kovács Lehel református lelkészt, a Bolyai Kezdeményező Bizottság alelnökét támogatja független EP-jelöltnek a Magyar Polgári Szövetség sepsiszéki szervezete, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bürójának többsége, valamint az Erdélyi Magyar Ifjak. A nevesítést arra az esetre tartja az MPSZ, SZNT és EMI, ha Tőkés László református püspök, az Erdély Magyar Nemzeti Tanács elnöke nem vállalná a jelölést. Gazda Zoltán, az MPSZ sepsiszéki szervezetének elnöke szerint Kovács vállalná a jelölést. Hantzot is felkérték, de a BKB másik alelnöke nem vállalja a politizálást. /Ha nem Tőkés, akkor Kovács. = Új Magyar Szó (Bukarest), febr. 2./

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága a politikai körökben és a sajtóban az ,,igénykinyilvánító belső népszavazás” kérdésében közzétett nyilatkozatokkal kapcsolatban, miszerint a több székely széken folyó akció alkotmányon kívüli, illetve törvénytelen lenne, a következőket nyilatkozta: a véleménynyilvánítás szabadsága alapvető emberi jog, amelyet Románia alkotmánya is garantál, a belső népszavazáson Székelyföld szavazati joggal rendelkező polgárai IGEN-nel vagy NEM-mel a következő kérdésre válaszolhatnak: Ön mint (például Uzon) lakója akarja-e, hogy Székelyföld autonóm státust kapjon, és a település ahol él, ehhez tartozzék?, következésképpen a szabad véleménynyilvánítás demokratikus gyakorlata megegyezik az alkotmányos előírásokkal. /Tiltakozik a Székely Nemzeti Tanács. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 13./

Fodor Imre, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) ideiglenes elnöke és Andrássy Árpád, az SZNT Állandó Bizottságának titkára kijelentették, hogy az SZNT tagjai és az RMDSZ vezetői külön-külön vesznek részt a március 15-ei ünnepségeken. Felvetődött a közös ünneplés lehetősége, és helyszíneket is javasoltak, többek között Csíkszeredát, de ez nem valósult meg. „Nem szervezünk külön ünneplést, mindenki magánszemélyként vesz részt az ünnepségeken” – mondta Andrássy. Az RMDSZ, a Magyar Polgári Szövetség (MPSZ) és a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) baróti szervezetei aláírtak egy felhívást, amelyben felszólítják a magyarokat, hogy ünnepeljék együtt a magyar nemzeti ünnepet. A felhívást az említett három szervezeten kívül a magyar egyházak, a civil szervezetek, illetve Barót független polgármestere, Nagy István is aláírta. Március 14-én elkezdődnek Kolozsváron a március 15-i ünnepi rendezvények. A kolozsvári Magyar Operában Talpra magyar... ! címmel ünnepi műsor lesz, amelynek díszvendége Sólyom László köztársasági elnök és Markó Béla, az RMDSZ elnöke, miniszterelnök-helyettes. Az RMDSZ idén Zilahon, Wesselényi Miklós szobránál rendezi meg a március 15-i, országos központi rendezvényét. /Külön ünnepelnek az SZNT vezetői. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 14./

Június végéig kívánja befejezni az autonómiáról szóló belső népszavazást a Székely Nemzeti Tanács. Addig reményeik szerint összegyűl a 250 000 szavazat. Az SZNT Állandó Bizottsága arról is döntést hozott, hogy megalakít egy szakbizottságot, amelynek feladata lesz kidolgozni a népszavazás eredményeit érvényesítő stratégiát. Határozatot fogadtak el, amelyben ajánlják: minden településen hozzák létre a helyi székely tanácsot. Maros- és Csíkszék nem fejezte még be a referendumot. Marosvásárhelyen is megpróbálják kikérni a lakosság véleményét. /Farkas Réka: Érvényesíteni kell a szavazatokat (Ülésezett az SZNT ÁB) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 2./

Verestóy Attila szenátor szerint az RMDSZ-nek tárgyalnia kell a többi magyar szervezettel. „Ellenkező esetben parlamenti képviselet nélkül maradhat a közösség, mások fognak dönteni a sorsunkról” – figyelmeztetett a politikus. Az egyházakat, munkáltatói szervezeteket és a Székely Nemzeti Tanácsot (SZNT) nevesítette lehetséges tárgyalópartnerként. „Akár a Magyar Polgári Szövetséggel (MPSZ) is tárgyalni kell, amennyiben lesz a szervezetben tisztújítás, hogy hiteles, a közbizalmat megszerző vezetőkkel tudjunk tárgyalóasztalhoz ülni” – tette hozzá. „Az MPSZ a hiányos elnökséggel is jól működik” – jelentette ki Szász Jenő MPSZ-elnök, akit meglepett a Verestóy kijelentése, eddig ugyanis Verestóy soha nem kívánt tárgyalni az MPSZ-szel. „Megnyugtathatom a szenátor urat: legkésőbb július végére összegyűjtjük a Magyar Polgári Párt (MPP) bejegyzéséhez szükséges aláírásokat, ez most az MPSZ egyetlen feladata. Az MPP alakuló kongresszusán lesz tisztújítás, és lesz tárgyalópartnere az RMDSZ-nek, feltéve persze, hogy érdemben akarnak tárgyalni, és nem a népszavazás kudarcát akarják elkendőzni. ” Szász véleménye szerint csak egy másik független politikai szervezet léte kényszerítheti ki az elitváltást az RMDSZ-ben. „Az SZNT nem kapott semmilyen tárgyalási felkérést az RMDSZ-től. Ha valóban együttműködést akarnak, nem zárkózunk el: támogathatják az autonómia-népszavazásunkat” – mondta Fodor Imre, az SZNT elnöke. Június 2-án Székelyudvarhelyen ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága (ÁB), ennek tagjai kétkedve fogadták Verestóy kijelentését. „A szenátor úr korábban csalásnak nevezte az autonómia-népszavazást. Most higgyük el neki, hogy mégis együttműködne velünk?” – jegyezte meg Benkő Emőke, Bardóc-Miklósvárszék képviselője. “Az RMDSZ csak akkor akar partner lenni, ha veszít. Az ősszel minden együttműködési kísérletünk kudarcba fulladt, elzárkóztak a közös európai parlamenti képviselet létrehozásától. Ennek ellenére sem zárkózunk el az együttműködéstől, meg is tehetik az első jobbító lépést: ne indítsák az EP-képviselői listájukat, támogassák Tőkés Lászlót, az erdélyi magyarok képviselőjét, akinek kétszer akkora esélye van a bejutásra, mint az RMDSZ-nek” – mondta Tulit Attila háromszéki ÁB-tag. /K. Cs. : Párbeszéd feltételekkel. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Június 2-án székelyudvarhelyi ülésén az SZNT ÁB értékelte az autonómia-népszavazás eddigi eredményeit. 160 ezer szavazatot gyűjtött eddig össze a szervezet, 98 százalékban az autonómia létrehozására adták szavazatukat a megkérdezettek. A szavazást folytatják, főként Maros megyében, de vannak elmaradások Csík- és Orbaiszékben is. Az SZNT értékelése szerint 250 ezer szavazat összegyűjtése után tekinthetik lezártnak a voksolást. Döntés született arról, hogy támogatják Tőkés László jelöltségét az európai parlamenti választásokon. /Kovács Csaba: Tőkést támogatja az SZNT. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága csalódottságát fejezte ki amiatt, hogy az RMDSZ Székelyföldön is toboroz jelölteket az esetleg létrejövő majdani KAT-ba. Hangsúlyozták: a kisebbségi törvénytervezet a szórványban sem felelne meg a magyarság elvárásainak, Székelyföldön pedig egyenesen káros lenne, mivel alapvetően ellentétes Székelyföld autonómiatörekvéseivel. Felszólították az RMDSZ-t, hogy módosítsa a kisebbségi törvény tervezetét és a következő román–magyar közös kormányülésen, továbbá minden hazai és nemzetközi fórumon Székelyföld vonatkozásában csakis a területi autonómia megvalósítását tartsa szem előtt. /Tiltakozik az SZNT. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 29./

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága súlyos hibának tartja az RMDSZ-nek azt a törekvését, hogy a romániai régiók átszervezésével próbálja helyettesíteni Székelyföld autonómiáját– áll az SZNT nyilatkozatában. „Székelyföld autonómiájának alapja – akárcsak a baszk, a katalán, a skót autonómiáké – a népek önrendelkezési joga. ” /Szucher Ervin: Az SZNT is ellenzi az RMDSZ elképzelését. = Krónika (Kolozsvár), okt. 18./

A Székely Nemzeti Tanács nem pártokat, személyeket, hanem elveket, értékeket, célokat támogat a júniusi önkormányzati választásokon – jelentette ki az SZNT Állandó Bizottságának május 3-i ülése után Izsák Balázs elnök. Tisztázni kívánják, hogy a székelyföldi autonómiatörekvések illeszkednek az ET ajánlásaihoz, és szeretnék, ha az ET újabb dokumentumot fogadna el, amelyben egyértelművé teszi ezt a kérdést. /Farkas Réka: Autonómiának elkötelezett önkormányzatokat (Ülésezett az SZNT Állandó Bizottsága). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 5./

A Székely Nemzeti Tanács vezetősége, az Állandó Bizottság július 5-én tartotta ülését Sepsiszentgyörgyön. A következő hetekben igyekeznek felvenni a kapcsolatot a megyei és helyi önkormányzatokkal, a felelős önkormányzati tisztségviselőkkel, megbeszélni az együttműködés módját az SZNT által elsődleges fontosságúként kezelt kérdésekben. Izsák Balázs elnök elmondta, elsősorban a hivatalos autonómia-népszavazás kiírásáról, a székely jelképek használatáról, a székelyföldi autonómia-statútum támogatásáról kívánnak egyeztetni. Izsák Balázs beszámolt strasbourgi útjukról, ahol az ET parlamenti közgyűlésének legbefolyásosabb vezetőivel találkoztak. Tárgyaltak Lluís Maria de Puig elnökkel, az ET főtitkárával, illetve a Néppárti frakció elnökével, Luc Van den Brandéval, aki a Régiók Bizottságának elnöki teendőit is ellátja. Kiderült, napirenden van az EU-ban is a régiók átszervezésének kérdése. Izsák hangsúlyozta: szándékuk jól együttműködni az ET-vel, jól megjeleníteni Székelyföld érdekeit. Az SZNT Állandó Bizottsága javasolja a döntéshozóknak, hogy az őszi parlamenti választások körzeteinek kialakításánál vegyék figyelembe a hagyományos széki berendezkedést. Elkészítenek erről egy anyagot, melyet eljuttatnak elsősorban az RMDSZ-nek, jelentette be Ferencz Csaba, az SZNT tájékoztatási alelnöke. Folyamatban van a szakbizottságok kialakítása is. /Farkas Réka: Munkás időszak következik (Ülésezett az SZNT állandó bizottsága). = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), júl. 7./

A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága úgy döntött, újabb autonómia-népszavazást kezdeményez a székelyföldi területi autonómia ügyében. Székedi Ferenc, a lap főmunkatársa kifejtette, ebben a népszavazásba majd „erkölcsi kényszerrel próbálják belehajszolni a helyi tanácsokat és tanácsosokat, elvonva őket a gyakorlati munkától. Ez a népszavazás csak pótcselekvés. Először ugyanis tisztázni kell, mi az autonómia, milyen intézmények lesznek stb. /Székedi Ferenc: Népszavazás, újratöltve. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 9./

A Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottsága úgy határozott, hogy a parlamenti választások napján szervezzenek helyi, hivatalos népszavazásokat a Székelyföld autonómiája kapcsán. Király András képviselő, az RMDSZ Arad Megyei Szervezetének elnöke megjegyezte: „Sajnos a civilekkel egy a probléma: nem ismerik a törvényes rendelkezéseket, s a november 30-i dátumot az általános választások miatt már eleve negatívan fogják a hatóságok elbírálni. ”Murvai Miklós az MPP Arad Megyei Szervezetének alelnöke szerint ezt úgy kell felfogni, mint egy népi kezdeményezést, egy bizonyos terület lakosságának a véleménynyilvánítását. Winkler Gyula, a Hunyad megyei RMDSZ-szervezet elnöke szerint nem realisztikus a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) autonómia-népszavazás ötlete. /Magyar politikusok a referendum-javaslatról. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 3./

Háromszéken az RMDSZ támogatja az MPP által kezdeményezett autonómiareferendum kiírását, közben a baróti Benkő Emőke, a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) Állandó Bizottságának egyik tagja nyílt levélben szólította fel az MPP vezetőit: ismerjék el „a referendum haszontalan voltát”. Az ÚMSZ-nek nem sikerült elérnie Benkő Emőkét, hogy megerősítse, valóban ő írta a levelet. Közben Sepsiszék önkormányzatainak java része közvitára bocsátotta az MPP által benyújtott határozattervezetet, amely alapján november 30-án, a parlamenti választásokkal egy napon kerülne sor az autonómia- népszavazásra. Csinta Samu, az MPP ügyvezető elnöke szerint az SZNT és az MPP feladata közérthetővé tenni az autonómia fogalmát. A kezdeményezést támogatja az RMDSZ alsóháromszéki szervezete is, mondta Albert Álmos. /Benedek Sándor, Kovács Zsolt: Referendum pró és kontra. = Új Magyar Szó (Bukarest), okt. 3./

Elhunyt Kónya Ádám /Brassó. 1935. febr. 10. – Sepsiszentgyörgy, 2008. nov. 25./ tudós, helytörténész, a Székely Nemzeti Múzeum nyugalmazott igazgatója, a Székely Nemzeti Tanács alelnöke. Pótolhatatlan veszteség érte a székelyföldi közéletet, a székelység autonómia törekvését is, amelyet hűséggel szolgált haláláig, olvasható a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága közleményében. Kónya Ádám tanári oklevelet 1956-ban szerzett a Bolyai Tudományegyetem földrajz–földtan szakán. Sepsiszentgyörgyön és Kökösön volt tanár, 1990-től a Székely Nemzeti Múzeum igazgatója. Tanácsaival, tudásával, tudománynépszerűsítő írásaival, szaktanulmányaival, előadásaival, közéleti szerepvállalásával, egész munkásságával népét, a székelységet szolgálta. /Búcsú Kónya Ádámtól. = Nyugati Jelen (Arad), nov. 26./

A székelyföldi önkormányzatok által kezdeményezett autonómia-népszavazást minden esetben megtámadták a területileg illetékes prefektusok, de fontos, hogy ezekben a perekben érdemi tárgyalás és ítélet szülessék, éppen ezért a Székely Nemzeti Tanács /SZNT/ szakmai segítséget ajánl az érintett helyi tanácsoknak – erről döntött az SZNT Állandó Bizottsága hét végi székelyudvarhelyi ülésén. Kincses Előd vállalta a válasziratok megszövegezését, illetve a per során a tanácsadást és a lehetőségekhez mérten az önkormányzatok képviseletét. Az Állandó Bizottság megerősítette azt a felhívást, amelyet Izsák Balázs elnök és a Székely Városok Szövetségében tömörült polgármesterek közösen fogalmaztak meg gyergyószentmiklósi találkozójuk alkalmával. Ennek értelmében felkérik azokat az önkormányzatokat, amelyek nem írták ki a népszavazást november 30-ra, hogy írják ki azt jövő év március 15-re. Ugyanakkor kérik azokat az önkormányzatokat, amelyek novemberre vonatkozó határozatát a prefektus megtámadta, hogy írják ki újra a népszavazást szintén március 15-re. /Farkas Réka: Jogi segítség. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 24./

Szomorúan tapasztalta a Magyar Polgári Párt, hogy a Kovászna Megyei Tanács elnöke nem védte meg a székely zászlót ― közölte Csinta Samu, az MPP háromszéki szervezetének ügyvezető elnöke. A lobogót a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának megbízásából Tulit Attila adta át tavaly nyáron a megyei önkormányzat elnökének a két alelnök jelenlétében. A székely zászlót és a megyezászlót Codrin Munteanu kormánymegbízott beiktatására eltávolították a megyei tanács gyűlésterméből. A beiktatási ceremónián Tamás Sándor elnök is utalt a lobogó eltávolítására, az új kormánymegbízottnak pedig egy megyezászlót is ajándékozott. Az MPP háromszéki szervezete javasolja a megyei tanács vezetőségének, hogy a székelység számára fontos jelképet az önkormányzat épületének homlokzatára tűzzék ki, onnan a prefektúra nem távolíthatja el. /Farcádi Botond: Székely zászlót a megyeházára. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), febr. 7./

2009. február 21-én, Marosvásárhelyen ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága, úgy döntött, hogy az SZNT független, önálló testületként működik tovább. Az SZNT a továbbiakban is kész az együttműködésre, a romániai magyarság többi szervezetével, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanáccsal, a Magyar Polgári Párttal, az RMDSZ-el, a magyar egyházakkal és a székelyföldi önkormányzatokkal, a civil szervezetekkel, amelyek felvállalják Székelyföld autonómiáját. Az együttműködés feltételei, hogy az RMDSZ képviselői március 15-ig visszavonják a kisebbségi törvény tervezetét, illetve benyújtják a parlamentbe a Székely Nemzeti Tanács autonómia statútum-tervezetét, az összes RMDSZ-es többségű székelyföldi önkormányzatba március 15-ig beterjesztik a Székely Nemzeti Tanács által kezdeményezett népszavazásra vonatkozó határozat-tervezetet, végül: a Magyar Polgári Párt és az RMDSZ önkormányzati tisztségviselőin keresztül hozzák létre a székely székek önkormányzatainak szövetségeit, illetve ezekből a székelyföldi önkormányzatok szövetségét, és hívják össze az SZNT védnöksége alatt a székelyföldi önkormányzati nagygyűlést. /A Székely Nemzeti Tanács kivált az EMNT-ből. = Nyugati Jelen (Arad), febr. 23./

Szeptember 19-én ülésezett a csíksomlyói Fodor Házban a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. Az SZNT ki fogja jelölni azt a törvénykezdeményező bizottságot, amely harmadszor is Románia parlamentje elé terjeszti Székelyföld autonómia statútumát. Egy héttel az önkormányzati nagygyűlés csíkszeredai rendezvénye után megjelent az ott elfogadott memorandumnak egy újabb, módosított változata. Ez a szöveg tartalmaz helytálló, vállalható megfogalmazásokat, egészében azonban további változtatásokra szorul. Nem vállalható az a kijelentés például, hogy Romániában nem létezik olyan „tudatos központi politika”, amely az etnikai arányok megváltoztatására irányul. Erre rácáfolnak a tények, az ortodox templomok, katonai laktanyák székelyföldi telepítése, a választókerületek jogsértő kialakítása. Az SZNT felkéri Székelyföld önkormányzati képviselőit, hogy ebben a formában ne írják alá az RMDSZ és EMNT által javasolt memorandumot, mert az ellentétes a székelyföldi autonómia törekvéssel. Az SZNT felkéri az RMDSZ és az EMNT vezetőit, hogy bocsássák helyi, többpárti közvitára a választott önkormányzati képviselők és a helyi civil társadalom bevonásával a memorandum második, a csíkszeredai rendezvény után elkészült szövegváltozatát. /Ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 22./

A 2004-es romániai elnökválasztás második fordulójában Adrian Nastase megkapta Székelyföldön a szavazatok többségét, jóllehet közismert ellenzője volt Székelyföld autonómiájának, magyarellenes megnyilvánulásaival pedig többször felhívta magára a figyelmet. Ennek az autonómia küzdelemre rendkívül káros eseménynek a tanulságait ma napig nem vonták le az erdélyi magyar közélet szereplői. A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága július 19-én kiadott állásfoglalásában leszögezte, a romániai elnökválasztáson székelyek választhatnak, kinek az elnöksége alatt kívánnak másodrendű polgárai lenni Romániának. Ezért a szavazólapokat többszöri pecsételéssel, vagy kereten kívül ütött pecséttel kell érvényteleníteni, ezzel lehet kifejezni az elkötelezettséget az autonómia mellett. Az elnökválasztáson érvénytelenített szavazólap: igen az autonómiára, nem az asszimilációra, nem az elnökjelöltekre, olvasható Izsák Balázsnak, a Székely Nemzeti Tanács elnökének közleményében. /Ne induljunk el az asszimiláció lépcsőjén! – Izsák Balázs közleménye. = Erdély. Ma, nov. 6./

A Székely Székek Fórumának közleménye
K Ö Z L E M É NY
A Székely Nemzeti Tanács 2009. december 19-én, marosvásárhelyi ülésén határozott arról, hogy 2010. március 6-án Csíksomlyón tartja következő ülését, melyen napirendre tűzi a SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL szóló nyilatkozattervezetet, valamint az elmaradt házszabálymódosító javaslatokat.
Az SZNT határozatai kötelezőek annak minden tagjára, a széki és települési tanácsokra is.
A határozatot betartva, 2010. március 6-án tanácskozásra ültünk össze.
A tanácskozáson Bardóc-Miklósvárszék, Csíkszék és Gyergyószék küldöttei, Székelyudvarhely és Kézdivásárhely települési székely tanácsainak képviselői, SZNT küldöttek vettek részt, de szép számmal voltak jelen az SZNT tevékenységét, célkitűzéseit támogató szervezetek képviselői, valamint a székelység jövőjéért felelősen cselekedni óhajtó székely emberek, összesen több mint százharmincan.
Tekintettel arra, hogy az SZNT küldöttek több mint fele nem volt jelen, az ülés a széki tanácsok fórumaként folytatta munkálatait.
A fórum helyzetelemzést végzett és határozatokat, ajánlásokat fogadott el.
1. A résztvevők egyöntetűen megállapították, hogy a Székely Nép helyzetét, az úgynevezett „székely kérdést” nem lehet kisebbségpolitikai eszközökkel megoldani. Megoldása csak a székely nép önrendelkezési jogának érvényesítése által lehetséges. Ezzel kapcsolatban a testület nyilatkozatot fogadott el, melyet ezennel nyilvánosságra hozunk (mellékelve a Nyilatkozat a Székely Nép önrendelkezési jogáról).
2. Megállapítást nyert, hogy a székely nép közképviseletét, csak egy minden székely települést átfogó Székely Nemzeti Tanács láthatja el eredményesen. Ennek értelmében a testület úgy határozott, hogy a SZNT Házszabályának 22. cikkelye értelmében indítványozza a SZNT rendkívüli ülésének összehívását legkésőbb április 10-ig az alábbi napirenddel:
a. Nyilatkozat a Székely Nép önrendelkezési jogáról
b. Határozati javaslat a SZNT szervezeti megerősítéséről és a települési tanácsok megújításáról
c. Határozati javaslatok az SZNT ÁB összetételéről, az elnöki tisztség betöltésének módjáról és az összeférhetetlenségről
d. Javaslat a Székely Földalap létrehozásáról
3. A tanácskozás javasolja a március 12-én összeülő Székely Önkormányzati Nagygyűlésnek, hogy vegye napirendre, vitassa meg és fogadja el a SZÉKELY NÉP ÖNRENDELKEZÉSI JOGÁRÓL a székelyek által elfogadott nyilatkoztot.
Csíksomlyó, 2010. március 6.
A Székely Székek Fórumának Ülésvezető Elnöksége:
Ambrus A. Árpád, Gyergyószék Székely Tanácsának soros elnöke
Veress Dávid, Csíkszék Székely Tanácsának soros elnöke
Szabó Miklós, Bardóc-Miklósvárszék Székely Tanácsának elnöke
Ferencz Csaba, a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának tagja. Forrás: Erdély.ma

A magyar Országház felsőházi üléstermében tartja munkaülését az SZNT
A magyar Országház felsőházi üléstermében tartja november 19-én következő munkaülését a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) - írta a Háromszék. A székelyföldi napilap szerint erről a szervezet Állandó Bizottsága döntött szombati, sepsiszentgyörgyi ülésén. A budapesti eseményre - amelyet a rangos helyszín miatt a testület történelmi jelentőségűnek ítél - meghívni készülnek Orbán Viktor miniszterelnököt, a magyar kormány vezetőit, Schmitt Pál köztársasági elnököt, a magyar parlamenti pártok frakcióvezetőit, illetve más rangos vendégeket.
Az SZNT arra készül, hogy ebből az alkalomból terjeszti elő az anyaországgal szembeni, a Székelyföld autonómiaharcával kapcsolatos, valamint nemzetpolitikai jellegű elvárásait, illetve javaslatait - olvasható a lapban.
Az SZNT 2003 októberében alakult Székelyföld autonómiaigényének közképviseletére, szinte egy időben az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács (EMNT) megszületésével. Az SZNT az erdélyi magyarság többségét képviselő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) vezetésének politikájával szemben jött létre, mint "alternatív" szervezet, amely ugyanakkor megmaradt civil szerveződésnek, ellentétben a Magyar Polgári Párttal (MPP), amely választásokon valóban politikai riválisként jelenik meg a színen az RMDSZ-szel szemben.
Az SZNT még Csapó I. József elnöksége idején dolgozta ki a székelyföldi autonómiára vonatkozó "statútumát", kétszer is tartott székely nemzetgyűlést, amelyen a román vezetéshez és az európai fórumokhoz egyaránt felhívást intézett az ügy támogatása érdekében.A romániai magyar sajtó július 7-én idézte Izsák Balázst, a tanács mostani elnökét, aki akkori sajtótájékoztatóján így fogalmazott: először fordult elő, hogy a magyar kormány nyíltan partnerének nevezte a Székely Nemzeti Tanácsot a székelyföldi autonómia megteremtésében. Ezt azzal kapcsolatosan jegyezte meg, hogy a szervezet háromtagú küldöttségét előtte Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes fogadta Budapesten.Izsák Balázs akkor úgy vélte, hogy a magyar állam új hozzáállása következtében elhárulnak az eddigi akadályok, amelyekbe az SZNT az Európai Unió és az Európa Tanács fórumain ütközött, ezeken ugyanis az SZNT fellépéseit mindig annak fényében is megítélik, mennyire áll mögöttük a magyar állam. Az autonómiáért folytatott küzdelemben szerinte fontos lépés a magyarországi politikai fordulat, valamint az, hogy 2011 januárjától fél éven át Magyarország tölti be az Európai Unió soros elnökségét. MTI

Csaba királyfi szobrát avatják
Nyárádszeredában szombaton, november 13-án kerül sor a Csaba királyfi-szobor avatóünnepségére. A rendezvény a marossárpataki Mátyás huszárcsapat toborzójával kezdődik reggel 8 órakor, amit ősi harcászati bemutató követ. A szoboravató ünnepély 10 órakor kezdődik, köszöntő beszédek, ünnepi felszólalások, méltató beszédek hangzanak el, alkalmi műsorra, majd koszorúzásra kerül sor. A rendezvényre meghívták dr. Kövér Lászlót, a magyar Országgyűlés elnökét, aki a program szerint avatóbeszédet mond. 13 órától a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának ülését tartják, amit Csáky Zoltán A Jóisten politikája című könyvének valamint Egyed Ákos Kik a székelyek? című portréfilmjének bemutatója követ. Az este 7 órától kezdődő koncertet megelőzően a Bocskai István Középiskola Aranycsapatának méltatása hangzik el, illetve díjazzák a Deák Farkas Általános Iskola országos tantárgyversenyeken kimagasló eredményeket elért kisdiákjait. Népújság (Marosvásárhely)

Izsák Balázs: nem elég tisztának lenni, annak is kell látszani
Átvilágításukat kérik a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) vezetői a volt Szekuritáté Irattárát Vizsgáló Bizottságtól (CNSAS) annak érdekében, hogy hivatalosan is bizonyosságot nyerjen: nem dolgoztak és nem működtek együtt a Ceauşescu-rezsim titkosszolgálatával.
Négy határozattervezetet készítenek elő az SZNT június 3-ai országos küldöttgyűlésére, amelynek a marosvásárhelyi Kultúrpalota ad otthont. Kettő az Európai Unió polgári kezdeményezésére vonatkozik, egy elvi nyilatkozat az autonómiatörekvésről, egy pedig összeférhetetlenségi határozat, amelyben kérik a CNSAS-t, hogy világítsa át a szervezet vezetőit. „Nem elég tisztának lenni, annak is kell látszani. Ezzel bizonyítjuk, hogy az SZNT vezetői nem zsarolhatók. Az Állandó Bizottság 15 tagját, valamint az elnököket és alelnököket világítjuk át. A lakosságnak bíznia kell bennünk, hogy elérjük célunkat, Székelyföld autonómiáját, ehhez pedig elengedhetetlen, hogy világossá váljon: közöttünk nincsenek besúgók” – ismertette az SZNT elnöke, Izsák Balázs. Egy másik határozattervezetben partnerséget kínálnak Európa összes olyan régiójának, amely Székelyföldhöz hasonló helyzetben van, vagyis ahol az adott országban kisebbségben levő nemzeti közösségek élnek. „Az európai autonómiák között különbségek vannak, ezeket a törekvéseket szeretnénk egyeztetni, és partnereket szerezni a székelyföldi önrendelkezés kivívásához. Úgy tudom, mi leszünk a partneri szerződés kezdeményezői, de az együttműködés már amúgy létezik ezek között a régiók között” – mondta Izsák Balázs.
Gáspár Botond
Székelyhon.ro

Nyárádszeredában ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága
December tizenhetedikén, szombaton Nyárádszeredában ülésezett a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága. A bizottság tagjai meghallgatták Izsák Balázs elnök beszámolóját, állásfoglalást fogadtak el a Nyárádszereda főtere, illetve az ortodox templomépítés ügyében.
Döntés született arra vonatkozóan, hogy a Székely Nemzeti Tanács kitüntetésével, a Gábor Áron-díjjal a 2011. évre az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyar delegációját jutalmazzák. A díj ünnepélyes átadására 2012 első felében kerül sor.
A díjat olyan egyéniségek, csoportosulások, szervezetek vagy intézmények kaphatják meg, akik kiemelkedő érdemeket szereztek a székely nép önrendelkezéséért, Székelyföld autonómiájáért folyó küzdelemben. A Székely Nemzeti Tanács küldöttsége a 2010. szeptember 15-én Kövér László házelnökkel folytatott megbeszélés után tanácskozott az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének Braun Márton képviselő által vezetett magyar delegációjával. A tanácskozás során a magyar küldöttség tagjai vállalták, hogy támogatják és az Európa Tanácsban képviselik Székelyföld autonómiatörekvését. Az együttműködés nyomán a magyar delegáció az elmúlt évben a közgyűlés minden egyes ülésszakán felemelte a szavát Székelyföld ügyében, majd az őszi ülésszakon sikerült elfogadtatni egy olyan határozatot (1832/2011), amely megerősíti a Székely Nemzeti Tanács eddig használt érveit, alátámasztja célkitűzéseinek jogosságát, és komoly támogatást jelent a további küzdelemben.
Az Állandó Bizottság megvitatta az SZNT novemberi gyűlése után eltelt időszak legfontosabb eseményeit és a közeljövő feladatait, különös tekintettel az uniós szintű polgári kezdeményezésre.
Ferencz Csaba tájékoztatási alelnök
Az SZNT Állandó Bizottsága az ülésen Törvényességet és igazságot Nyárádszeredának! címmel állásfoglalást fogalmazott meg, melyben az ortodox teleküggyel kapcsolatosan többek között kijelentik:
„A 2008. szeptember 24-i 30. számú határozat visszavonása és módosítása a helyi tanácsosok megfélemlítésével és törvénysértő nyomásgyakorlással történt. Éppen a prefektus által idézett, az önkormányzati képviselők jogállására vonatkozó törvény 20. cikke mondja ki: 1. Megbízatásuk teljesítése során az önkormányzati képviselők a közösséget szolgálják, és a törvény védi őket. A megfélemlítés eszközével, fenyegetéssel, zsarolással, a döntéshozók szabad akaratának sérelmével kikényszerített döntés a világ bármely jogállamában érvénytelen.
A szabad vallásgyakorlás hívei vagyunk, de az is meggyőződésünk, hogy mint minden emberi jogot, a szabad vallásgyakorlást is diszkriminációmentesen kell szavatolni. Az állam – mint különböző felekezetű adófizető polgárok közös intézménye – nem lehet részrehajló egyik felekezet javára sem. Ezzel szemben Romániában az elmúlt húsz évben 4000 ortodox templom felépítése – ott is, ahol ortodox vallásúak nem élnek – csakis az állam álcázott támogatásával, a felekezetek közti egyenlőség és az arányos támogatás felekezeti törvénybe foglalt elvének a megsértésével történt.
Székelyföld településeinek építészeti arculata része a helyi közösség kultúrájának, önkényes és a helyi közösség akaratába ütköző megváltoztatatása ellentétes Románia nemzetközi kötelezettségvállalásaival.
Szolidaritást vállalunk Nyárádszereda lakosságával, a város minden egyes önkormányzati tisztségviselőjével, elismerve és példaértékűnek tartva eddigi kitartásuk és hűségük magas szintű erkölcsi értékét, és felszólítjuk Románia kormányát, hagyjon fel az asszimilációs, diszkriminatív politika burkolt formáival, és ne fenyegesse a közhatalom nemesebb célokra rendelt eszközeivel ennek a bátor székely kisvárosnak a közösségét.”
Népújság (Marosvásárhely)

Gábor Áron-díj magyar ET-képviselőknek
Az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlése magyar küldöttségének tizennégy tagja kapja idén az autonómia ügyében nyújtott támogatásért a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által adományozott Gábor Áron-díjat.
"Az SZNT Állandó Bizottsága úgy döntött, a Gábor Áron-díjat – az egyetlen kitüntetést az idei évre – a magyar küldöttségnek adjuk. A díj átadására jövő év első felében kerül sor, amikor Székelyföldre látogatnak" – mondta el Izsák Balázs, az SZNT elnöke. A díjat az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésének magyarországi tagjai kapják, nem pedig a testület romániai magyar tagjai, mint például Frunda György RMDSZ-es szenátor, pontosított Izsák. "Megegyeztünk, hogy az Európa Tanács Parlamenti Közgyűlésében képviselik Székelyföld autonómiatörekvéseit. Azóta valamennyi ülésen felvetették a témát, és elérték, hogy az SZNT számára kedvező módosító javaslatokat fogadjanak el a 2011/1832-es határozathoz" – hangzott az SZNT-elnök indoklása. A küldöttségnek sikerült elérnie többek között, hogy az említett határozat szövegében kérjék ajánlás beiktatását, amely "az európai konfliktusok megoldási módozatai között tartja szem előtt az autonóm régiók pozitív tapasztalatait". Az ajánlás a Gross-jelentésen alapszik. Az SZNT legutóbb Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének adományozta a díjat a "székelységnek nyújtott támogatásért". Az SZNT Állandó Bizottságának hét végi nyárádszeredai ülésén a Nyárádszereda főtere és az ortodox templomépítés ügyének legújabb fejleményeiről is tárgyaltak. Mint ismeretes, Marius Paşcan, Maros megye prefektusa a Maros megyei Törvényszékhez beterjesztett keresetében kérte Nyárádszereda város önkormányzata képviselőinek megbüntetését. A fenyegetések terhe alatt a tanács megváltoztatta a határozatot, és ezzel kikerült a város leltárából az a főtéri terület, ahová a 95 százalékban nem ortodox vallásúak által lakott város harmadik ortodox templomát építtetnék fel. Az SZNT állásfoglalásban ítéli el a nyomásgyakorlást, az ortodox egyház érdekeit segítő rejtett kormányzati diszkriminációt, ugyanakkor szolidaritást vállal Nyárádszereda lakosságával, a város valamennyi önkormányzati tisztségviselőjével, elismerve és példaértékűnek tartva eddigi kitartásuk és hűségük magas szintű erkölcsi értékét. A szervezet felszólítja a kormányt, hagyjon fel az asszimilációs, diszkriminatív politika burkolt formáival.
Csinat Samu
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

A szélrózsa magyarjai
Eredetileg, ha jól számolom, Gazda Józsefnek legutóbbi könyvén* kívül húsz kötete jelent meg eddig. Írt művészmonográfiákat Gyárfás Jenőről, Nagy Imréről, Nagy Albertről, Gazdáné Olosz Elláról, valamint művészeti útirajzokat és magyar irodalom tankönyvet is. De legszámosabb könyve – tizenkettő, illetve a mostanival tizenhárom – az úgynevezett oral history (vagy magyarosabban: emlékező történelem) műfajába sorolható.
Azt hiszem, Gazda Józsefet minden további nélkül nevezhetjük az emlékező történelem nagy öregjének. Ezek a népi és nemzetsors szociográfiák jobban hozzájárulnak a székely nemzettudat ébrentartásához, mint akárhány terjengős tanulmány e témában. Igen kemény, évekig tartó gyűjtőmunka, azután feldolgozás, rendszerezés előzi meg a könyvek megjelenését. Számomra emlékezetes már a legelső ilyen könyve is, az Így tudom, így mondom című, amelyet még középiskolásként olvastam 1980-ban, amikor a Kriterionnál megjelent. S ha már emlékező történelemről esik szó, ne hagyjam ki azt se, hogy Gazda József a Székelyföld havi kulturális folyóirat egyik legrégibb, legtermékenyebb, leglelkiismeretesebb és legmegbízhatóbb szerzője is. Az általa összeállított, A Székelyföld történetéből című sorozat már évek óta töretlen népszerűségnek örvend a folyóirat olvasói körében.
De nemcsak ír, hanem szervez is Gazda József, ő a kovásznai Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület vezetője. Az egyesület sokat tesz a magyarságkutatásért, az ebben a témában kiadott szaktanulmányokat tartalmazó évkönyvek, meg a találkozók nyelvészekkel, történészekkel a bizonyság erre. Azt se feledjük, hogy Gazda József a Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottságának egyik alelnöke. Amely nem pártként, hanem civil szervezetként talán a leghangsúlyosabban vállalta fel a székely autonómia ügyét. És akkor még nem is szóltam a világutazói státusáról, azt hiszem, az Antarktiszon kívül már minden kontinensen megfordult. Nem unatkozó turistaként, mindenhol az ott élő magyarok sors­problémái foglalkoztatták. Mondhatni, jó pásztorként a szélrózsa minden irányába szétszóródott magyarok sorsait gyűjtötte össze könyvekbe, ha már az elcsatangoltakat nem tudta hazaterelni. Röviden ennyit a hetvenhatodik évében is fáradhatatlan Gazda Józsefről, elnézést, ha valamit kifelejtettem volna.
Legújabban megjelent könyvének témája épp a nagyvilágban szétszóródva élő magyarság. A harmadik ág enciklopédikus igénnyel megírt és összeállított mű. A két kötetben közel 1200 oldalon a Kárpát-medencén kívüli magyarság élete elevenedik meg ezernél is több, sokszor kalandregénybe illő egyéni sors révén. Ők a "harmadik ág". Merthogy a sok mosásban összement anyaországban találhatóak volnának az első, a körülöttük, de még a Kárpát-medencén belül élő magyarok pedig a második ág. Jó vastag ez a harmadik ág is, sokfelé ágazván maga is, ahány országban magyarok élnek, annyifelé.
Mindenképpen találóbb egy fa szétváló ágaihoz hasonlítani a világ minden táján élő magyarságot, mint egy háromlábú székhez, amint azt egy ismert magyarországi politikus tette. Talán Illyés Gyula híres "ötágú síp" metaforáját akarta lepipálni, elég bénán. Mert igaz ugyan, hogy a háromlábú suszterszék áll a legbiztosabban a földön, akkor sem billeg, ha netán valami vacak bekerül a lába alá, de hogy a világ magyarságának léte épp attól lenne hangsúlyosan stabil, mert háromfelé (?!) szakadtan éli napjait, ehhez több kell, mint költői fantázia, ide már politikusi képzavar szükségeltetik. Hadd idézzem Buda Ferenc szarkasztikus hangvételű, Dal a háromlábú székről című versének egy részletét, melyet éppen ennek a kevéssé ihletett politikusi hasonlatnak az apropóján írt: "Nyolc a póknak hat a légynek / négy lába nőtt a tehénnek / három meg a hunnus népnek." (A teljes vers olvasható a Székelyföld 2011. novemberi számában.)
"Olyan helyre nem lehet menni, ahol magyar ne lenne" – mondja egy adatközlő a könyvben, majd hozzáteszi: "mindenki magyar, csak van, aki tagadja". Túlzás ide vagy oda, Gazda József könyve is bizonyítja, miszerint a világ legeldugottab zugaiban élő legkülönfélébb emberekről is kiderülhet, hogy magyarok, a salvadori zsidó rabbitól a haiti néger kocsmárosig (nem vicc: I. kötet, 19. oldal). Egy kaliforniában élő úr meg azt állítja: "Ott (Los Angelesben) annyi magyar volt, hogy még a taxisofőr is mit mondott? Azt, hogy magyaroktól március 15-én pénzt nem fogad el."
Mivel kapcsolódik ide, hadd említsem meg Szőcs Géza történetét, aki mesélte, hogy a nyolcvanas évek végén, amikor Genfben volt újságíró, valaki felhívta őt telefonon (neve szerepelt a telefonkönyvben), és magyarul megkérdezte tőle, beszéli-e Svájc államnyelvei közül valamelyiket. Miután Gézától igenlő választ kapott, alkalmi állást ajánlott neki: tolmácsolni kéne egy általa képviselt japán és valamelyik svájci cég között. Az illető egy nemzetközi kereskedelemmel foglalkozó japán cégnél dolgozott, a magyaron kívül csak angolul beszélt, ezen a nyelven értekezett az őt alkalmazó japánokkal, mégis univerzális tolmácsként alkalmazták, mivel az volt a módszere, hogy bármelyik országban jártak, elővette az ottani telefonkönyveket, és fellapozta a magyar sz betűnél. Ilyen betűvel állítólag csak magyar nevek kezdődnek, és amelyik magyarnak a neve már szerepel a telefonkönyvben, az feltételezhetően elég régóta él abban az országban, hogy ismerje az ottani nyelvet, és közvetíteni tudjon a magyar tolmács meg az őslakosok között. Így a japán cégnek a magyar úr személyében univerzális tolmácsa került, mert mint az illető állította, olyan még nem történt, hogy valamelyik országban ne talált volna ott élő magyart.
Magyarok tehát mindenfelé élnek. Hogy milyen sorsproblémáik vannak, milyen nehézségekkel kellett és kell megküzdeniük, arról e két kötet nyújt igen széles és változatos képet. Nagyon sok fárasztó utazás és rengeteg gyűjtőmunka áll a megírásuk mögött. Szinte lehetetlen feladatra vállalkozott Gazda József A harmadik ágban, de sikerrel teljesítette: öt kontinens ötven országában élő, különböző időpontokban emigrált, disszidált, kitelepült vagy huzamosabb ideje vendégmunkásként ott dolgozó magyar vall az életéről, kitelepülési és beilleszkedési nehézségeiről, a kényszerből vagy önként elhagyott szülőföldhöz fűződő viszonyáról. És nem utolsósorban magyar anyanyelvéről, melynek csodálatos voltára sokan csak az idegen nyelvi környezetben eszméltek rá.
A régóta folyamatosan tartó kivándorlást időnként nagy menekülthullámok tagolták. A Rákóczi, az 1848–49-es és az 1956-os szabadságharc vagy az első és második világháború nemcsak a harcokban elesettek számával, de az események után tömegesen kitelepülők által is apasztotta a Kárpát-medencei magyarság létszámát. És nem akárkik hagyták el ilyenkor az otthonukat: mindig inkább a tenni vágyók, sorsukon jobbítani akarók mentek el. Hogy a külországokban többnyire igen megbecsült a magyar munkavállaló, annak az is a magyarázata, amit a Venezuelában élő Dózsa Zsiga mond: "Mert Magyarországról a középosztály jött ki elsősorban, nem a munkásosztály. Ez volt a magyar emigráció. S a magyar emigrációnak borzasztó előnye volt, hogy azok jöttek ki, akik tanultak, azok, akiknek fejük volt. Ők hagyták el az országot."
Csakhogy a magyar emigráció előnye az otthoni magyarság hátránya. A külhonban élő magyarok gyakran tömörülnek szervezetekbe, egyesületekbe, klubokba, első, második és harmadik generációs magyarok működtetnek Magyar Házakat. Rendezvényeket szerveznek, könyveket adnak ki, értékes embereket hívnak meg az óhazából előadást tartani, akad, ahol ez már régi hagyományra tekint vissza. És az a furcsa helyzet áll elő, hogy a könyv adatközlői gyakran aggódnak amiatt, mi lesz ezekkel az egyesületekkel, közösségi házakkal, mert ha nem jön hazulról új utánpótlás, ezek lassan megszűnhetnek. Aggódnak az ottani magyarságukért. De hát lehet-e azt kívánni, hogy ezért újabb és újabb magyarok hagyják el a Kárpát-medencét?
Igen sok vágy, kívánság, szándék, reménység rajzolódik ki Gazda József könyvének adatközlőit olvasva. Annak megfelelően, hogy kinek-kinek milyen sors jutott osztályrészül. De végkicsengésül hadd idézzem a szerzőt magát: "Falevél sincs fa nélkül, egyéni sors sincs közös sors nélkül."
Molnár Vilmos
*Gazda József: A harmadik ág, Budapest, 2011, Hét Krajcár Kiadó. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Veszélyben a Székelyföld egysége
A Székely Nemzeti Tanács Állandó Bizottsága nyílt levélben fordult az Európai Bizottság elnökéhez, José Manuel Barrosóhoz, amelyben a tervezett közigazgatási reformban rejlő veszélyekre figyelmeztetik az Uniót. A szerkesztőségünkbe eljuttatott és alább közzétett levél a Székelyföld feldarabolásának veszélyét és további jogfosztásokat vizionál.
Amikor Románia belépett az Európai Unióba, mi, székelyek, joggal bizakodtunk abban, hogy egy olyan európai szövetség polgárai lettünk, amelyben hosszú és változatos eszközökkel folyó jogfosztottságunk véget ér. A bizakodásra okot azok az alapvető értékek és célok adtak, amelyek az Európai Unióról szóló szerződések értelmében minden tagállamra kötelezőek, de biztatóak voltak Románia erőfeszítései is, hogy megfeleljen a koppenhágai kritériumoknak, és csatlakozzon ahhoz az értékközösséghez, amelynek alapja a nyugati civilizáció államainak közös alkotmányos öröksége.
Ez a bizakodás korainak és átmenetinek bizonyult. Hamar kiderült, hogy Románia nem a valós demokrácia ismérveinek akar megfelelni, hanem beéri a vállalt kötelezettségek teljesítésének látszatával, hogy annyi évvel a diktatúra bukása után a nemzetközi közvélemény felé mutatott megtévesztő felszín alatt folytatódik a beolvasztásunkat vagy elüldözésünket célzó diszkriminatív, asszimilációs politika.
A demokrácia mai romániai válsága az egész világ számára látható módon jelzi, amit mi, székelyek megtapasztaltunk: a romániai diktatúra módszerei és eszközei túlélték magát a diktatúrát, és közelebb állnak a ma kormányzó politikai elithez, mint a nyugati demokrácia alkotmányos öröksége. Miközben az elmúlt évek során a demokrácia eredményeként könyvelte el a világ, hogy magyar emberek is tagjai a román kormánynak, alapvető jogaink sérültek, anyanyelvhasználatunkat folyamatosan korlátozták, a kommunizmus idején elorzott egyházi és közösségi javaink visszaszolgáltatása eddig csak akadozott, de mára már elindult a visszaszolgáltatott javak visszaállamosítása is.
Székelyföld 13.500 négyzetkilométernyi terület Románia közepén, ahol a székelység közel hétszázezres közössége 75%-os többségét a román asszimilációs politika praktikái ellenére is megőrizte. Joggal reméltük, hogy ha az Unió polgárai leszünk, akkor elérhetjük, hogy a szubszidiaritás jegyében területi autonómiával rendelkezzünk, amilyen nagyon sok működik még az Európai Unióban. Mára már bebizonyosodni látszik, hogy az Unió polgárai sem mind egyenlők. Mert hogyan lehet másként értelmezni azt, hogy az Unió számos tagállamában megvalósítható, a demokrácia intézményeként működő sajátos (autonóm) közigazgatási státus nekünk, székelyeknek elérhetetlen? Évekkel ezelőtt, két alkalommal is, Székelyföld autonómiájára vonatkozó, a nemzetközi jog normáival és az Unió értékeivel összhangban levő törvénytervezetet terjesztettünk Románia parlamentje elé. A tervezet, túl azon, hogy a székelyek kifejezett akaratára épült, nem sértette Románia alkotmányos rendjét, és beillett a decentralizáció folyamatába, amelynek szükségességét folyamatosan hirdeti minden román politikus. Ezek ellenére a tervezetet annak megvitatása nélkül utasította el a román törvényhozás. A székelyföldi önkormányzatok az autonómiára vonatkozó népszavazás kiírását kezdeményezték, ám a központi román hatóságok a népszavazások megtartását megakadályozták. A Székely Nemzeti Tanács végül saját erejéből szervezte meg a népszavazást, melynek során a szavazók több mint 98%-a fejezte ki akaratát: igényli Székelyföld területi autonómiáját. A román hatóságok azonban még a párbeszédet is elutasítják, az ország magyar nemzetiségű polgárait gyanakvással és ellenségesen kezelik.
Jelenleg az a veszély fenyeget, hogy Románia közigazgatási reformja során attól a kevés döntési jogtól is megfosztanak bennünket, amit a jelenlegi közigazgatási beosztás biztosít számunkra, hiszen folyamatosan Székelyföld feldarabolását, vagy egy nagyobb, román többségű közigazgatási egységbe való beolvasztását célzó tervek látnak napvilágot.
Meggyőződésünk, hogy az Unió csakis akkor tud a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínálni polgárai számára, ha minden tagállam jóhiszeműen és következetesen tiszteletben tartja a szerződésekben meghatározott értékeket és célokat, az Unió pedig képes kikényszeríteni mindazoknak a kötelezettségeknek a tiszteletben tartását, amelyeket a tagállamok népeik szabad akaratából magukra vállaltak.
Kérjük, Elnök úr, fokozottan figyeljenek a romániai demokrácia válságára, ezen belül a mi helyzetünkre, hiszen nincsen részleges demokrácia, annak ki kell terjednie az állam minden polgárára és a társadalmi élet minden területére, abban a szellemben, ahogyan azt a Lisszaboni Szerződés után az Európai Unióról szóló szerződések előírják – zárul az Izsák Balázs elnök által szignált nyílt levél.
Népújság (Marosvásárhely)