Nagyváradon szept. 20-26-a között ünneplik a színházkedvelők a nagyváradi színjátszás 200. évfordulóját. Márc. 9-én jegyezték be a Szigligeti Alapítványt, amely elsősorban az évfordulóra koncentrál, de megmarad a színházművészet támogatójának. F. Márton Erzsébet, a színház aligazgatója tájékoztatott a szeptemberi bicentenáriumi ünnepségekről. Több színház vendégszerepel, a kiállítási anyag előkészítésében az Országos Széchényi Könyvtár segít. A Szigligeti Füzetek sorozata négy új kiadvánnyal gazdagodik. Színháztörténeti tudományos ülésszak is lesz, továbbá sor kerül az erdélyi magyar színházak kollokviumára. A legnagyobb problémát az anyagi gondok jelentik, ezért várják a támogatókat. /Erdélyi Napló (Nagyvárad), ápr. 7./

A Nagyváradi Állami Színház Szigligeti Társulata azzal a céllal hozta létre a Szigligeti Alapítványt, hogy a szűkös állami támogatáson túl más anyagi forrásból is finanszírozhassa a magyar nyelvű színházi előadásokat. Az első nagy kihívás a nagyváradi hivatásos színjátszás 200. évfordulójának méltó megünneplésére tervezett egyhetes színházi fesztivál lesz szept. 20-26-a között. 200 évvel ezelőtt, 1798. aug. 26-án a mai Sasa-palota helyén álló fogadóban Kótsi Patkó János kolozsvári társulata adta elő Hunnius A siketnéma című játékát. Azóta tartanak színielőadásokat a városban. Nagyváradon 1799-ben gróf Rhédey Lajos jóvoltából megalakult az első hivatásos társulat, a Nemzeti Jádzó Társaság. Az évfordulós rendezvények védnökei: Tempfli József megyéspüspök és Tőkés László püspök. Erre az alkalomra hazavárják a már külföldön szereplő hajdani nagyváradi színészeket is. /Szabadság (Kolozsvár), aug. 15./

Öt éves a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK)
A Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) megalakulásának ötéves évfordulóján szeretnénk rövid számvetést készíteni és röviden körvonalazni a terveket.
A Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) 2009. december 9-én alakult meg dr. Fleisz János egyetemi tanár, a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetsége (BINCISZ) elnöke kezdeményezésére. Fő célja a nagyváradi magyar civil szervezetek összefogása, működésének egybehangolása, a magyar vagy magát magyar jellegűnek tartó civil szervezetek érdekeinek képviselete, illetve a nagyváradi magyarság művelődési, egyházi, oktatási, szociális, gazdasági, társadalmi vagy más természetű közösségi ügyeinek felkarolása. A Nagyváradi Civil Kerekasztalt (NCK) jelenleg 27 szervezet alkotja, ilyen tekintetben tehát a nagyváradi magyar civil szervezetek közösségének legreprezentatívabb képviselője. A Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK), a pártpolitikai, illetve ideológiai részérdekeken felülemelkedve, jogosult közösségi kérdésekben véleményt kialakítani és állást foglalni.
Ebben az évben a Kerekasztal májusban a Bihar Megyei és Nagyváradi Civil Szervezetek Szövetségével (BINCISZ) közösen szervezett Civil Társadalom Napja alkalmával gyűlt össze, ahol elemezték a civil szervezetek együttműködését és szerepét, de szó volt arról is, hogy miként telepszik mind jobban rá a politika a civil szférára. Ott elhangzott, hogy az utóbbi időben a civil értékrendet feladva, egyes civil szervezetek, vezetői és tagjai a politikai kampányok főszereplőivé váltak. Kihasználva, hogy a támogatási rendszer teljesen a pártalkuktól függ, az „álcivilek” pártrendezvényeiken igyekeznek elhitetni, hogy minden eredményük az illető pártnak köszönhető. Hangsúlyozták: „Mindaddig, amíg a civilek (de lehetne említeni az egyházakat vagy a kultúrát, oktatást is) csak pártok közvetítésével juthatnak anyagi erőforrásokhoz, addig a civil szféra nem lesz más, mint a politika szolgálólánya”.
2014-ben az együttműködés a közös magyar nemzeti célokért elfogadható volt, viszont az aktív szerepvállalás a civil érdekvédelemben és a szükséges civil kontroll, amely nélkül nem létezik valódi demokrácia továbbra is kevésbé valósult meg, pedig a civil kerekasztallal a tevékenységi keretek adottak, de ezzel élni kell(ene), ahhoz hogy egy valóban pártoktól független erős civil mozgalom létezzen Nagyváradon is.
Az erdélyi, partiumi magyar civil szervezetek érdekérvényesítő képessége általában véve alacsony, azonban nálunk még nehezebb a helyzet, hiszen az RMDSZ civil jogi személyisége sok esetben (ál)indokot szolgáltat a magyar civilek nevében és érdekében való fellépésre. A kisebbségi létnek a nemzeti célok elérésében való egységigénye pedig hosszú távon kikezdi a kisebbségi társadalom demokratizmusát és előbb-utóbb a civilek és pártok közötti kapcsolat klientúra építéssé módosul. Az NCK ügyvezetője 2014-ben is Meleg Vilmos, a Szigligeti Alapítvány vezetője volt, az intézményes hátteret továbbra is a Posticum biztosította, a honlap kezelője és a hírlevél szerkesztője pedig Kelemen Mária.
Az év során az NCK képviselőjét meghívták a Festum Varadinum ünnepségsorozat szervezését ellátó 2014-ben lényegesen újjáalakult Varadinum Alapítvány Kuratóriumába, ahova többségi döntéssel dr. Fleisz Jánost, a BINCISZ elnökét nevezték azzal a kitétellel, hogy a Varadinum Kulturális Alapítvány újonnan hivatalos bejegyzésre kerülő Kuratóriumában a civilek képviseletét a továbbiakban Meleg Vilmos, az NCK ügyvezetője látja el. Hasonló felkéréseket a Nagyváradi Civil Kerekasztal 2015-ben továbbra is elfogad, azonban a jövőben ilyen esetekben csak tanácskozási joggal vállalja a részvételt.
Fontos színtere volt az NCK tevékenységének a levelezési cím: nckerekasztal@gmail.com, a hírlevél: http://nckhirlevele.blogspot.ro/, a honlap https://sites.google.com/site/ncknagyvaradicivilkerekasztal/, és az ott található folyamatos eseménynaptár működtetése. Ez utóbbi rendszeres frissítése érdekében ismét arra kérjük a tagszervezeteket, hogy havonta tájékoztassák az NCK-t a megszervezendő eseményeikről az nckerekasztal@gmail.com e-mail címen. Az NCK honlapjára rendszeresen fel lehet tenni az eseményeket, így nem csak népszerűsíthetik azokat, hanem jobban elkerülhető az utóbbi időben tovább mélyült egymásra szervezés is.
2015-ben az eddigi működési keretek megmaradnak, így a közös rendezvények és események hasonlóak lesznek. Minden civil szervezetnek megvan a külön története, ötéves ünnepi évfordulónkon úgy gondoltuk, hogy a mai valós és gyakran álságos ünnepségek tömkelegében külön ünnepséget nem szervezünk, hanem egy régi civil kezdeményezésünk, a Magyar Kultúra Napja 2015. januári rendezvényei keretében szeretnénk megemlékezni az eltelt öt évről.
Egy ismert amerikai politikai gondolkodó szerint: „Csak a demokratikus állam hozhat létre demokratikus civil társadalmat, és csak demokratikus civil társadalom tarthat fenn demokratikus államot”. Ebben az értelemben hisszük, hogy a közeljövőben a civilek nem csak a pálya széléről fogják szemlélni a fontosabb történéseket, hanem azok aktív formálóivá válnak. Emiatt is azt tartjuk, hogy a Nagyváradi Civil Kerekasztal (NCK) egy olyan fórum, amelyre szükség lesz a jövőben is a közös célok elérése érdekében.
Nagyvárad, 2014. december 9.
Dr. Fleisz János, az NCK kezdeményezője, a BINCISZ elnöke Meleg Vilmos, az NCK ügyvezetője, a Szigligeti Alapítvány elnöke
erdon.ro

Sikeres évadot zárt a Szigligeti Színház
Nagyvárad- Kedden sajtótájékoztatót tartottak a Szigligeti Színházban, melyen Czvikker Katalin főigazgató, Botházy-Daróczi Réka, a Lilliput Társulat művészeti vezetője és Oláh Anikó bábművész számoltak be az elmúlt évad eredményeiről, illetve ismertették terveiket.
Felvezetőjében Czvikker Katalin főigazgató arra hívta fel a figyelmet: a kisvárdai fesztiválon az Anca Bradu rendezte A mi osztályunk című előadás elnyerte az Emberi Erőforrások Minisztériumának fődíját, amire nagyon büszkék, különösen amiatt, mivel az együttes teljesítményüket értékelték ezáltal, tehát egyenként is úgy érezhették, hogy valamilyen nívódíjat kaptak. Arra is kitért: az elmúlt évadban szélesítették a magyarországi és a határon túli színházakkal való kapcsolatrendszerüket, ugyanis meghívást kaptak a tatabányaiak által szervezett fesztiválra, melynek ezentúl valószínűleg állandó résztvevői lesznek. Emellett továbbra is jó a viszonyuk (bérletcserék, csereelőadások stb.) a debreceniekkel, a szatmárnémetiekkel és a székesfehérváriakkal. Az év elején személyi változás történt a Szigligeti és a Lilliput társulatok élén is- Novák Eszter, illetve Botházy-Daróczi Réka lettek a művészeti vezetők-, és sikerrel szerepeltek a budapesti Thália fesztiválon is. A Nagyvárad Táncegyüttes jelen volt az Erdélyi Magyar Hivatásos Táncegyüttesek Találkozóján, valamint Győrben egy fesztiválon, ahol a Magyar Táncművészek Szövetsége tagjaival lehetett találkozni, szakmai beszélgetéseket folytatni.
Örömre ad okot, hogy a teljes nézőszám öt százalékkal nőtt, ezen belül pedig a Szigligeti Társulat előadásait tíz százalékkal tekintették meg többen. Sikertörténetnek nevezhető a Hunyadi István színművész által kezdeményezett felolvasó színházi esték sorozat is, melynek alkalmain önkéntes alapon, szabadidejükben szerepelnek a színészek. Emellett a Sonnenfeld Palotában folyamatban van a Szigligeti Stúdió kialakítása. A helyiségeket az önkormányzattól bérlik, illetve Czvikker Katalin kidolgozott egy gazdasági tervet, így saját bevételeikből, együttműködve a Szigligeti Alapítvánnyal, és egyéb támogatóknak hála tudják fedezni a kiadásokat. A kisebbik, sötétebb termet már felavatták, a nagyobbikban, vagyis a világosabban pedig a nyári vakációban a villany- és a vízvezeték hálózatot fektetik le. Adományokat szívesen elfogadnak, annál is inkább, hogy a hét elején betörtek hozzájuk, és ellopták a kábeleket. Remélhetően azonban az ősz elejére elkészül a teljes stúdió. Említést érdemel még, hogy közösen a Tomcsa Sándor Színházzal és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel drámaíró pályázatot hirdetett a Szigligeti Színház, melynek keretében a debüt kategóriáért felelt. Összesen 82 pályamű érkezett, a nyertes darabot be fogják mutatni. Folytatódott ugyanakkor a Színház az iskolában, iskola a színházban program, a Rómeó és Júlia 110 résztvevővel, a Diótörő és Egérkirály musical pedig 25 gyermekszereplővel lett bemutatva. A Szöcske-önkéntesek létszáma elérte a 45-öt, és 40 diák részvételével lezárult a Szigligeti Tanoda első kétéves képzése, de már készülnek a következőre, jelentkezni majd a honlapon keresztül lehet (www.szigligeti.ro).
Nyári tervek
Botházy-Daróczi Réka, a Lilliput Társulat művészeti vezetője arról számolt be, hogy 4+1 bemutatójuk volt az elmúlt évadban. Ott voltak a kisvárdai és a csíkszeredai fesztiválokon, Debrecen és környékén turnéztak, csereelőadásokat bonyolítottak le a veszprémiekkel és a miskolciakkal. A nyár folyamán augusztus 2-7. között ott lesznek az esztergomi bábtáborban, melyet 6-12 éves gyermekek számára rendeznek. Több évvel ezelőtt kapcsolódtak be, és Váradon is meg szeretnék ezt honosítani. Augusztus 10-11-én castingot szerveznek a 2016-ban bemutatásra kerülő új mesés zenejátékra, A rút kiskacsára: a lilliput@szigligeti.ro e-mail címre olyan 10-16 éves gyermekek jelentkezését várják, akiknek jó a zenei hallásuk, az énekhangjuk, a mozgásuk, szépen és érthetően beszélnek. Augusztus 22-27. ismét a kalotaszegi Havasrekettye lesz a helyszíne a hagyományos színházi tábornak, augusztus 29-én pedig újból meg lesz tartva a Szent László családi nap a római katolikus Püspöki Palota belső udvarán, közösen a püspökséggel. Október 5-10. között megrendezésre kerül az erdélyi magyar hivatásos bábtársulatok fesztiválja, a Fux Fest, melynek újdonsága lesz, hogy nem kötelező versenyprogramot és külön bemutatásra kerülő produkciókat is magába foglal majd, illetve a Nagyváradi Ősz keretében lesz megszervezve, ezért az önkormányzat 7000 lejes támogatását élvezi.
Báboda
Oláh Anikó bábművész bejelentette: november és február között új, pedagógusoknak (óvónők, tanítónők) szóló bábos foglalkozást indít a Szigligeti Tanoda Egyesület azzal a céllal, hogy fejlesszék a feliratkozók bábjátékos ismeretét, technikai tudását, melyeket aztán kamatoztatni tudnak a tanórákon is. Tulajdonképpen egy-egy napos képzésekből áll ez a modul, minden szombaton hat héten keresztül, plusz a vizsgaelőadásnak számító nyílt óra. Neves szakemberek tartják az egyelőre még nem akkreditált elméleti, bábtechnikai és bábkészítői képzéseket, a részvétel havi 50 lejbe kerül, jelentkezni pedig majd a színház weboldalán lehet augusztus 1-től.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro

Erdély-szerte hatást generál a váradi színház
Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház főigazgatója nyilatkozott a héten az Erdély Online-nak azzal kapcsolatban, hogy milyen évadot zárt az általa irányított intézmény, illetve milyen sikereket, megvalósításokat tudhatnak a magukénak.
Czvikker Katalin főigazgató az Erdély Online-nak arról számolt be: a tavalyi évadhoz képest idén öt százalékos nézőszám emelkedéssel zárt a Szigligeti Színház, vagyis 56.500-an tekintették meg az előadásokat. Ezen belül a Szigligeti Társulat tíz százalékos bővülést regisztrált, a Lilliput Társulat közönségszáma azonban csökkent valamelyest. Szerinte a növekedés főleg azzal magyarázható, hogy nagyon nagy sikere volt az Anca Bradu rendezte A mi osztályunk című előadásnak. Ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: amióta ő vezeti az intézményt, vagyis az elmúlt négy évben nemigen fordult elő, hogy nagyszínpadi produkcióra ekkora mennyiségű jegyet tudjanak eladni szabadárusításban. Ugyanakkor a korábbiaknál több előadást játszottak, és már érezhető volt a Sonnenfeld Palotában bérleményként működő Szigligeti Stúdió hatása. Ennek kialakítási munkálatai sajnos lassú ütemben haladnak, mert egyre kevesebb a támogató. „Ezért egy újabb felhívást szeretnék intézni az érintettek felé arra nézve: hálásak vagyunk, ha bárki, bármilyen csekély összeggel is, vagy akár építkezési anyaggal finanszírozni tudja a munkálatokat a Szigligeti Alapítványon keresztül”- mondta. Örömre ad azonban okot, hogy végre kialakulóban van tehát egy alternatív helyszín is, ahol játszani lehet majd, illetve a kisebbik, sötétebb terem már használatba került, mely jó alkalmat teremtett arra, hogy azokat a hiányosságokat is felmérjék, melyeket a nyár folyamán ki lehet igazítani. Jelenleg a nagyobb, világosabb helyiséget bútorozzák, zajlik a villamosítás, illetve a tulajdonos tatarozza a homlokzatot. A feliratot is tervezik, hogy milyen arculata legyen kívülről a stúdiónak. A mosdók kialakítása a végéhez közeledik, valamint büfét és ruhatárat is létesítenek még. Megtudtuk azt is: a havi felolvasó színházi esték is jelentős mértékben hozzájárultak a sikerekhez. Emellett a fesztiváloknak is köszönhető az említett nézőszám növekedés, és több helyre is meghívták őket fellépni. „Most például éppen meghívtak minket egy közép-európai nemzetközi fesztiválra Kassára, A mi osztályunkkal. Jelenleg egyeztetés folyik erről a részvételről, illetve a szerződés tartalmát egyeztetjük. Ott még nem jártunk, de úgy tűnik, felkeltettük az érdeklődésüket, ezért nagyon remélem, hogy máshova is fognak még hívni, ahol eddig még nem szerepeltünk”- közölte Czvikker Katalin.
Drámázat
A főigazgató arról is beszélt: partnerségben a Tomcsa Sándor Színházzal és a marosvásárhelyi Művészeti Egyetemmel drámaíró pályázatot hirdetett a Szigligeti Színház, melynek keretében az általa kezdeményezett debüt kategóriáért felelt, aminek köszönhetően szóhoz juthattak a pályakezdők is. Összesen 82 pályamű érkezett, a nyertes Az eset című dráma lett, melyet a nagyváradi Szíjjártó Aletta írt, és be lesz majd mutatva. A művet önerőből, vagyis saját finanszírozásban megjelentették a Drámázat II. című kötetben, melyben a többi kategória nyertes darabjai olvashatóak, illetve a román nyelvű drámának a magyar fordítása is. A kiadvány 500 példányban látott napvilágot, és azon túl, hogy az alkotók kaptak belőle, tervezik, hogy eljuttatják középiskolák könyvtáraiba is. Elmondható tehát: a Szigligeti Színház mindamellett, hogy az alapító okiratának megfelelően megtervezi a rendes évadát, kialakítja a repertoárt, és a három társulat megteszi a maga kötelességét- a Szigligeti Társulat hat, a Lilliput Társulat négyet, a Nagyvárad Táncegyüttes pedig hármat mutatott be-, maga az intézmény olyan projekteket is tud még generálni, vagy ezekben részt venni, amelyeknek bizonyos kulturális hatása jelentkezik akár Erdélyben, akár Partiumban. Ide sorolhatóak az említetteken kívül a fesztiválok is, mint az Infinity, a Fux, vagy A Holnapután, melyekkel különféle értékeket akarnak felmutatni és ápolni. „Úgy gondolom, hogy ezek mind olyan vállalások, egy olyan szakmai előrelépést is mutatnak, amire lehet, hogy más nem figyelt volna oda”- hangsúlyozta az intézményvezető.
A mi osztályunk
Azzal kapcsolatban, hogy a kisvárdai fesztiválon a Szigligeti Társulat elnyerte a magyarországi Emberi Erőforrások Minisztériumának fődíját, az Anca Bradu rendezte A mi osztályunk című előadással, Czvikker Katalin azt mondta: ez egy olyan siker, amiben ugyan reménykedtek, de nem borítékolta számukra senki. Hozzátette: az előadásokat végigkíséri Anca Bradu, vagyis folyamatosan részt vesz az előadások más terekben való adaptációjában, valamint a népszerűsítésében is.
Ciucur Losonczi Antonius
erdon.ro
Krónika (Kolozsvár)

Thália újabb otthonra talált Nagyváradon
Ünnepeltek a nagyváradi Szigligeti Színház társulatai pénteken délután – másfél év munka után hivatalosan is átadták a Sonnenfeld-palota udvarán kialakított Szigligeti Stúdiót.
A hivatalos megnyitó és szalagvágás előtt és után is lehetőség nyílt a közel ezer négyzetméteressé bővített stúdió bejárására. Az úgynevezett fekete stúdióteret már jól ismeri a közönség, hiszen ott már több előadást is tartottak. Közösségi összefogással és támogatásoknak köszönhetően jelentősen bővült a stúdió. Elkészültek a mosdók, a díszlet- és a jelmezraktár, a kelléktár és az úgynevezett fehér stúdiótér, amelyet próbateremnek, esetleg játéktérnek, de akár kiállítások, könyvbemutatók megtartására is használhatnak majd. Az udvaron léggömb-csokrok fogadták az érkezőket, a fekete stúdióba vezető folyóson pedig alkalmi fényképkiállítás mutatta be a felújítás menetét. A kisebbeket arcfestéssel, léggömb-hajtogatással szórakoztatták a Lilliput Társulat tagjai, a Nagyvárad Táncegyüttes zenekara és a felnőttek pezsgővel koccinthattak a megnyitó után, és bográcsgulyással is megvendégelték a megnyitóra érkezőket. A jó hangulatú, estébe nyúló ünnepségen többen táncra perdültek, és egy emeletes tortával is kedveskedtek a vendégeknek.
„Nagyvárad színházkedvelő közönsége, önkormányzata, valamint vállalkozók, művészek, alkotók, színházunk munkatársai fogtak össze, így lett kész másfél év alatt a Szigligeti Stúdió” – kezdte rövid beszédét Czvikker Katalin, a Szigligeti Színház menedzserigazgatója, aki elmondta: egy közösség életében mindig nyitva áll a lehetőség a cselekvésre. A színház közössége cselekedett, és erre pozitívan reagáltak a körülöttük lévők. Ipari létesítményt alakítottak át kulturális térré, ahogy teszik ezt Európa-szerte, és rendeltetésének megfelelően átadják a Szigligeti Stúdiót, mondta Czvikker Katalin, aki azzal zárta beszédét: „A Szigligeti Stúdió a tiétek.”
Ezt követően a Szigligeti Társulat művészei kisebb emléket adtak át azoknak, akik segítették a stúdió kialakítását, majd Biró Rozália szenátor beszédében arra hívta fel a figyelmet, hogy „ha mindegyikünk vállalja a ráeső terhet, mindazt, amit el tud vinni, és annál talán egy kicsivel többet is, akkor meg tudjuk valósítani, és akkor van terünk, van helyünk, van lehetőségünk, van életünk, és van jövőnk”.
Huszár István alpolgármester maga mellé invitálta Kis Gábort, a színház gazdasági-műszaki igazgatóját, ő volt az, aki két évvel ezelőtt meglátta a potenciált a stúdiónak ma otthont adó épületben. Az alpolgármester elismerését fejezte ki a szép eredményért, és támogatásáról biztosította a színházat, még akkor is, ha – mint mondta – most csak az építési engedélyek kibocsátásával járult a váradi önkormányzat a stúdió létrejöttéhez. Végezetül Csíky Ibolya színművész olvasta fel Petőfi Sándor Levél egy színészbarátomhoz című versét, majd Czvikker Katalin menedzserigazgató, Novák Eszter, a Szigligeti Társulat művészeti vezetője, Botházy-Daróczi Réka, a Lilliput Társulat vezetője, Dimény Levente, a Nagyvárad Táncegyüttes igazgatója és Nagy Károly, a Sonnenfeld palota tulajdonosainak jogi képviselője vágta át a stúdió bejárata előtt a szalagot.
A stúdió felújítására és berendezésére összesen 267 ezer lejt fordítottak, tudtuk meg Czvikker Katalintól. Az összeg 14 százaléka a Szigligeti Alapítványon keresztül érkezett magánemberek és vállalkozások adományaként, 33 százalékát a színházat fenntartó Bihar megyei tanács jóváhagyásával az intézmény saját bevételeiből fordították a stúdió rendbetételére, 23 százalékát szintén önkormányzati jóváhagyással saját büdzséjükből szánták a célra, 30 százalékát pedig a Sonnenfeld-palota tulajdonosai ajánlották fel, oly módon, hogy lemondtak a nekik fizetendő bérleti díjról.
Nagy Károlytól, Sonnenfeld Gábor és az idén áprilisban elhunyt Friedlander Ádám családjának jogi képviselője elmondta: 2013-ban kezdtek tárgyalni a stúdió kialakításának lehetőségéről, a tulajdonosok pedig mintegy mecénásokként mondtak le a bérleti díjról.
maszol.ro

Civilek költözhetnek a nagyváradi várba
Huszár István alpolgármester hétfői sajtótájékoztatóján elmondta, az ősz folyamán 39 szándéknyilatkozatot kaptak, majd 24 pályázatot nyújtottak be hozzájuk. Ebből, mint mondta, hatot utasítottak el, a többieknek viszont – ha elfogadják a felkínált, bérletmentes helyiségeket – három hónapnyi becsült közköltség összegét kell garanciaként felmutatniuk ahhoz, hogy elfoglalhassák a bútorozott, számítógépekkel is ellátott új székhelyet. „Mindenkinek el kellett készítenie egy kétéves programtervezetet, amellyel életet visznek a várba” – magyarázta az elöljáró.
A sikeres pályázók között hét magyar civil szervezet található, így a Szent László Napokat szervező Szent László Egyesület, a Szigligeti Egyesület és a Szigligeti Tanoda, az első és második világháborús tárgyakból kiállításokat szervező Tanoda Egyesület, a jurtaépítésről és íjászatról ismert Pusztai Farkasok, illetve a Partiumi és Bánsági Műemlékvédő Egyesület is otthonra talál a patinás vár főépületében.
Itt egy konferenciaterem is van, melyet a lakók előre egyeztetett program szerint közösen használhatnak majd, de szükség és igény esetén nagyobb befogadóképességű helyiségek is a szervezetek rendelkezésére állnak majd a tervezett eseményekhez. Az azonos tevékenységet végző szervezetek például tandemben kaptak befogadást, miközben a folklóregyesületek és a tehetségkutatással is foglalkozó Jazz-Rock Transilvania az egyik épület pincehelységét használhatja majd, ahol akár próbákat is lehet tartani.
A nagyváradi vár, mint ismeretes, tavaly már otthon adott a Szent László Napoknak, majd ott rendezték meg a Nagyváradi Ősz rendezvénysorozat több eseményét is, tartottak már kiállítást, az erődítmény fogadta be a Karácsonyi Vásárt és a szilveszteri mulatságot is. Az önkormányzat már a felújítás előtt leszögezte, hogy szeretné, ha a restaurált műemlék épület benépesülne, és gazdag programok csábítanák oda a látogatókat.
Vásárhelyi-Nyemec Réka. Krónika (Kolozsvár)

Csikidám és tücsökzene a majálison
Az idén május 7-én, vasárnap szervezték meg a Minden magyar majálisa elnevezésű rendezvényt a nagyváradi várban a XXVI. Festum Varadinum keretében. A délutáni és esti órákban a koncerteké volt a főszerep, fellépett Gryllus Vilmos és az R-Go együttes is. Rengeteg érdeklődőt, hatalmas tömeget vonzott a vasárnap délutáni, illetve esti órákban is a Pro Rogériusz Kulturális és Közösségi Egyesület, az Ovisuli Egyesület és a Szigligeti Alapítvány által a XXVI. Festum Varadinum keretében a régi helyszínen, vagyis a vársáncban megszervezett Minden magyar majálisa. A rendezvény ezen fele olyan Bihar megyei táncműhelyek színpadi produkcióival kezdődött, melyek az elmúlt évek folyamán méltán arattak sikereket, zsebeltek be különféle díjakat számos hazai és külföldi megmérettetésen.
Az egyik ilyen a több csoporttal is remekelő Unique Dance Stúdió volt, a fiatalok dinamikus és látványos show műsora ahogy esetükben lenni szokott, sőt egyenesen elvárt, hiszen ez a népszerűségük egyik fokmérője, a nézők fülsiketítő üdvrivalgása, hangorkánja közepette zajlott. Nem csökkent a decibel ereje a székelyhídi Tini Dance Center felléptekor se: az egyszerű halandók csak kapkodták a fejüket, hogy mire képesek a táncoló, mozgó, forgó, a gravitációt szinte meghazudtoló fiatal emberi testek.
Tücsök
A továbbiakban Gryllus Vilmos a közeli kis színpadon gyűjtötte maga köré a családokat, a gyermekek magától érthető, természetes lazasággal vették körül őt és a gitárját. Énekelt nekik megzenésített költeményeket Kányádi Sándortól, mesélt sárkányról és hős lovagról, tigriskölyökről és tücsökről, annál is inkább, hogy ezen kis ciripelő lény latin neve, soha sem fogják kitalálni… gryllus. Talán mondanunk sem kell, hogy a népszerű előadóművész hosszú perceken keresztül dedikált, állt modellt közös fényképekhez rajongóinak.
Ozsváth József magánénekes örökzöld slágerekkel örvendeztette meg hallgatóságát, majd a debreceni Desperado együttes következett. A popzenei trió (Betti, Zsolti és Zoy!) 1998-ban robbant be a köztudatba, hagyott nyomot a most harmincas éveit taposó korosztály emlékezetében, annak köszönhetően, hogy ontani kezdte magából az olyan slágereket, mint a Tanár Úr!, az Akarom őt!, a Gyere és álmodj, a Szomorú alkalom, a Rajtad múlik, az Ég veled! vagy a Táncolj!, melyek a vársáncban is felcsendültek.
A Soulwave és a Welhello zenekarok már a közelmúlt produktumai, ennek megfelelően inkább a tizen- és huszonéves korosztályból kerülnek ki a csodálóik. Jellemző, hogy a Wellhello-s Fluor Tomit és Diazt valósággal „széttépték” vagy hazavitték volna a rajongóik, ha nem lettek volna csendőrök és kordonok.
Csikidám
És most egy személyes vallomás következik: az R-Go együttest és Szikora Robit e sorok szerzője először 1990 elején látta a kolozsvári Diákművelődési Házban, ez volt talán az első olyan magyarországi zenekar, mely a rendszerváltás után fellépett a kincses városban, és rögtön utána még egyszer megtette ezt. Az újdonságként ható élő koncert varázsa mellett megmaradt bennem, hogy milyen hihetetlenül sokat mozog Szikora Robi, szinte alig láttam őt megpihenni. Nos, bár azóta eltelt több mint 26 év, ez mit sem változott: a már hatvanas éveit taposó énekes még mindig pozitív értelemben vett mozgástúltengésben „szenved”, és maradt a csikidám stílus, csak valahogy a gidák nem öregszenek, aminek valószínűleg, sőt biztosan az lehet a magyarázata, hogy időnként kicserélődnek… Olyan közismert szerzeményekre lehetett tombolni most is, mint a Szeretlek is meg nem is, a Bombázó, a Tiszta erőből nyár, a Te csak mindig akkor sírsz, a Ballag a katona vagy a Ne félj, te kis bolond. Az idei majális színpompás tűzijátékkal ért véget.
Ciucur Losonczi Antonius / erdon.ro