A kézdivásárhelyi családegyesület gyűjtést szervezett a Klézse községben élő magyar csángó családok megsegítésére. A háromnapos gyűjtés alatt jókora ruha- és könyvcsomagok álltak össze, amelyeket ápr. 9-én vittek Klézsére. A családegyesület magyar nyelvű bibliákat is küld Klézsére, amelyeket a Szeret-Klézse Alapítványnak, valamint a Klézsén működő Magyar Háznak szánnak. /Ruhát és magyar bibliát adtak a csángóknak. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), ápr. 14./

Negyedik alkalommal rendezett dec. 4-5-én Csángó Napokat Kolozsváron a Heltai Gáspár Alapítvány és a Kriza János Néprajzi Társaság. Bemutatták a Szeret Kulturális Alapítvány kiadványát. A "De la Arini la Sabaoani" azért román nyelvű, mert elsősorban maguknak a csángóknak szánják, és közülük magyarul kevesen tudnak olvasni. Nyisztor Tinka néprajzkutató a magyar nyelvű misézés megszervezésének nehézségeiről beszélt. Az oktatásszervezés irányítója, Hegyeli Attila hangsúlyozta: már tíz faluban folyik állami keretek között a magyar nyelvű oktatás, amelyben összesen 462 gyermek vesz részt. Moldvában összesen 9000 gyerek ért vagy beszél valamilyen szinten magyarul, ezért további falvakban tervezik a nyelvoktatás beindítását. /Vincze Judit: Csángó Napok – negyedszer. = Szabadság (Kolozsvár), dec. 6./

Élő kapcsolat van Maros megye községei, városai és a moldvai csángó falvak lakói között. 1990 óta 1381 gyermek vett részt Maros megyei településen szervezett nyári tanulótáborban. Érdemes kiemelni a régeni római katolikus plébániát, az erdőcsinádi Szucsáki Alapítványt, a maroskeresztúri és marosszentgyörgyi római katolikus plébániákat, ahol hosszú évek során 40-50 gyermek vesz részt a nyári táborokban. De volt tábor Jobbágyfalván, Bonyhán, Backamadarason, Mezőpanitban, Erdőszentgyörgyön, Nyárádmagyaróson, Márkodon, Selyében, Deményházán, Csittszentiványon és Holtmaroson. Marosvásárhelyi orvosok nem egy esetben ingyen kezelték a Moldvából érkezetteket. Sok család és szervezet adományozott könyveket a hazatérő gyermekeknek, illetve a Klézse-Szeret Alapítvány könyvtárának. Az emlékezetes árvíz alkalmával több teherautó élelmet, ruhát stb. vittek a károsult csángómagyar és más nemzetiségű moldvaiaknak. /Czellecz Jenő, a csángóbizottság nevében: Maros megye 15 éve felkarolja a csángóügyet. = Népújság (Marosvásárhely), ápr. 14./

„Nincs szükség szólamokra, csak szeretetre!” Ezzel a mottóval szervezték meg november utolsó hétvégéjén a VI. csíkszeredai Csángó Napokat. A csíkszeredai Tanulók Háza keretében működő Borsika néptáncegyüttes Moldovának szép lűtőind című zenés műsorával köszöntötte a résztvevőket. A moldvai csángó gyermekek csíkszeredai oktatása 1990-ben a József Attila Általános Iskolában kezdődött. 1999-ig, a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Iskola alapításáig, évente 50-60 moldvai magyar gyermek tanult Csíkban. A rendszerváltást követően ez volt az egyetlen megoldás arra, hogy azok a diákok, akik szülőföldjükön csupán családi körben beszélhettek magyarul, az iskolában anyanyelvükön tanulhassanak. Ez a munka nemcsak a gyermekek és szüleik részéről kívánt türelmet és áldozatot, hanem a pedagógusok részéről is – hangsúlyozta Borbáth Erzsébet, aki annak idején iskolaigazgatóként szervezte meg tanintézményében a moldvai gyermekek befogadását. A moldvai magyar gyermekek oktatása 1999-ben a gyimesfelsőloki Szent Erzsébet Líceum elindulásával újabb szakaszhoz érkezett. 2000-től a csángó falvakban is megkezdődhetett az iskolán kívüli magyar oktatás. 2003-tól a csángószövetségek ki tudták harcolni több faluban is az iskolai magyarórák bevezetését. A székelyföldi iskolákban nagyon sok olyan csángó diák tanult az elmúlt években, aki érettségizett, egyetemet végzett, végül visszament dolgozni szülőfalujába. Akik hivatásszerűen pedagógusi pályát választva visszatértek Moldvába, nagyon sokat tudnak segíteni az otthon élőknek. Bemutatták Iancu Laura Magyarfalusi emlékek című kötetét. A fiatal szerző Csíkszeredában végezte középiskolai tanulmányait. Jelenleg Budapesten él és a negyedik egyetemét végzi. Írásait több folyóirat rendszeresen közli. Könyvében a legrégebbi fotók 1929-ben készültek, de több kép az 1940-es évek pillanatait őrzi. A szentmisén gyűlt perselypénzt a Szeret-Klézse Alapítvány céljainak támogatására ajánlották fel a szervezők. /Csúcs Mária: A megmaradás feltétele: a szeretet és kapcsolattartás. = Vasárnap (Kolozsvár), dec. 11./

A moldvai csángók önálló kisebbségként való elismertetését szorgalmazta Gabriel Andreescu, a Helsinki Emberjogi Bizottság (APADOR CH) elnöke a Bálványosi Nyári Szabadegyetem csángóvitájában. Andreescu szerint ezt elsősorban a csángóknak kell akarniuk. Javaslatára kurtán reagált Duma András költő, a Bákó megyében bejegyzett Szeret Klézse Alapítvány elnöke. „Nekünk a magyarságunk kell” – jelentette ki határozottan. Duma azt is sérelmezte, hogy sokan a csángó nyelvet önálló nyelvnek tekintik, holott az legfeljebb nyelvjárás. Varga Andrea Bukarestben élő budapesti történész arról beszélt, hogy ideje lenne nyíltan szembenézni a csángók asszimilációjának valós folyamatával. A Dévai Szent Ferenc Alapítvány részéről Kolozsváry Tibor közölte, elkészült már a Rekecsinbe tervezett Béke Királynője iskola terve. /Gazda Árpád: Asszimilációra ítélve? = Krónika (Kolozsvár), júl. 21./

Tíz évvel ezelőtt jött létre az Unitárcoop Alapítvány, amelyet a Marosvásárhelyi Unitárius Egyházközség és három magánszemély alapított azzal céllal, bekapcsolódjanak a fogyatkozó és öregedő közösségek támogatásába. Az elmúlt években támogatást nyújtottak tanuló fiataloknak, sokgyermekes családoknak, rendezvényeknek stb. Többek között: helyi és országos Dávid Ferenc Ifjúsági Egylet, Szabédi Napok, fehéregyházi millenniumi templom, unitárius kórustalálkozó, a szentgericei egyházközség Tiboldi Alapítványa, lokodi öregek háza, hidegvölgyi tűzkárosult cigány családok, marosszentkirályi Szent István-szobor, Szeret-Klézse Csángó Alapítvány stb. A keresztelői betétkönyv-adományozás a Maros Egyházkör keretében ma már hagyományos segélyezésnek számít. 2000. szeptember 18. nevezetes dátum az alapítvány életében: létrejött az Unitárius Gondozó Szolgálat, amely mint autonóm részleg fejti ki tevékenységét, különös tekintettel a többnyire magára maradt, kisnyugdíjból élő, otthonát ritkán elhagyó, önmagát nehezen vagy egyáltalán ellátni nem tudó idős emberek otthoni gondozására illetve segélyezésére. /Szabó László: Tízéves az UNITÁRCOOP Alapítvány. = Népújság (Marosvásárhely), júl. 26./

A Szeret-Klézse Alapítvány klézsei székházában a hét végén nyílt meg Petrás Ince János emlékszobája. A moldvai csángómagyarok között a tizenkilencedik században szolgáló pap halálának 120. évfordulóján az egybegyűltek a balladagyűjtőre, nyelvjáráskutatóra emlékeztek. Az alapítvány kertjében felavatták Csoma Gergely magyarországi szobrászművész emlékoszlopát. Petrás Ince János munkásságát Pozsony Ferenc, a Kriza János Néprajzi Társaság elnöke méltatta, beszédet mondott Sántha Attila, a Moldvai Magyarság főszerkesztője és Salamon Ferenc, a kézdivásárhelyi Vigadó igazgatója. A kétnyelvű szentmisét Gergely István csíksom-lyói esperes celebrálta, felléptek a klézsei, frumószai, külsőrekecsini és pusztinai, valamint a kézdivásárhelyi és a csernátoni táncosok. /(Fer-): Petrás Ince János-emlékszoba Klézsén. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), aug. 29./

Klézsén a Szeret-Klézse Alapítvány udvarán augusztus 26-án megnyílt az első csángó múzeum, és ezzel egyidejűleg kopjafát avattak Petrás Incze János emlékére. A múzeumot a Szeret-Klézse Alapítvány épületének két szobájában adták át a közönségnek. A kiállított tárgyak a csángók viseletét, és néhány helybéli mesterség sajátos eszközeit szemléltetik. A múzeum létrehozását a Szeret-Klézse Alapítvány kezdeményezte, a megnyitón Duma András elnök hosszan sorolta azok neveit, akik munkával vagy pénzzel segítették a múzeum létrejöttét. Az alapítvány székházának udvarán felállított kopjafa felszentelését Gergely István csíksomlyói plébános végezte. A magyar nyelvű szentmisét eredetileg a római katolikus templomban tervezték megtartani, de erre a helyi plébános nem mert engedélyt adni. Klézsén szabadtéren került sor a szentmisére. A mise után a klézsei gyermekek, majd a felnőttek kórusa énekelt. Ezt követően Gergely István egy fokossal jelölte meg a klézsei temetőben azt a helyet, ahol Petrás Incze János sírja lehetett. Az 1813-ban a moldvai Forrófalván született Petrás János Kézdivásárhelyen tanult, minorita szerzetessé Egerben képezték, fogadalmat 1834-ben tett, két év múlva ugyanott szentelték pappá. Misszionáriusként visszatért szülőföldjére, ahol élete végéig dolgozott. Egyházi tevékenysége mellett nagyon jelentős segítséget nyújtott a Magyar Tudományos Akadémia ez időben megkezdett néphagyományok megőrzését célzó nagyszabású gyűjtőmunkájában. Idős korában, 1886-ban ismeretlenek rátörtek szobájában, félholtra verték. Feltételezhető, hogy magyarságát nyíltan vállaló, a csángó magyarok érdekében kifejtett állhatatos tevékenysége okozta vesztét. A klézsei temető kis fakápolnájának oltára alatt helyezték örök nyugalomra. A kápolnát röviddel ezután felgyújtották, és annak helyére mára egy jellegtelen modern kápolna épült. A kápolnában semmi nem utal az egykori sírhelyre. A bezárt kápolna külső oldalán, az oltárhoz közeli részre helyezték el a fokost, amely emléket állít Petrás Incze Jánosnak. A temetőtől nem messze Gergely István megszentelte azt a 2001-ben felállított útszéli fakeresztet, amely Klézse egyetlen magyar nyelvű felirattal ellátott vallásos emléke, emlékeztetője: „Jézusom, őrizd meg a csángó magyar nemzetet.” A keresztet Csicsó Antal klézsei tanár és felesége állíttatta, de felszentelését a helyi pap nem vállalta, mostanáig kellett várniuk e fontos eseményre. Ezután Gergely István meglátogatott néhány olyan rekecsini családot, ahol a sok gyermek eltartása immár megoldhatatlan, és szükséges a gyermekek bentlakásban való elhelyezése. Ebben kíván segíteni a plébános nevéhez fűződő, Csíksomlyón működő Csibész Alapítvány, amely idén ősztől újabb öt-tíz moldvai csángó gyermek befogadását vállalja. /Rodics Gergely: Moldvai Csángó Múzeum nyílt Klézsén. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 5./

2000. november 4–5-én Klézsén, a Szeret–Klézse Alapítvány székházában ültek össze tanácskozásra azok, akik szívügyüknek érezték a moldvai csángók ügyét. Jelen voltak a minisztérium, az RMDSZ, az EMKE, a Babes–Bolyai Tudományegyetem és a Székelyföld, a Moldvai Magyarság folyóiratok, a Domokos Pál Péter Alapítvány, valamint a Csángó Szövetség képviselői. Ezen a tanácskozáson fogalmazták meg a „szerény felkérést egy csángó nap szervezésére”. A jelenlévők célja az volt, hogy a csángó napok révén megismertessék a moldvai magyarok ügyét. A kezdeti lelkesedés következtében sok városban, településen szerveztek csángó napokat: Kolozsváron, Nagyváradon, Sepsiszentgyörgyön, Gyergyószárhegyen, Csomafalván. Azonban annyira következetesen, mint Csíkszeredában sehol nem folytatták a kezdeményezést. Itt önerőből, az önkormányzat és a helyi intézmények önzetlen támogatása segítségével szervezik minden évben a Csángó Napot – mondta el a főszervező, Borbáth Erzsébet. A december 3-án kezdődő Csángó Napon megnyitják Ignát Mónika kiállítását, találkozót szerveznek a Moldvai Magyarság szerkesztőivel, majd a pusztinai Szent István Egyesület Rómában járt tagjaival. /Takács Éva: VII. Csángó Nap Csíkszeredában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 30./

A 2006/2007-es tanévtől kezdődően Székelyudvarhelyen a Benedek Elek Tanítóképző XI-es diákjai fakultatív tantárgy keretében tanulják a néprajzot. Március 2–4. között gyűjtőúton vettek részt, elkísérte őket a Haáz Rezső Múzeum néprajzosa, Miklós Zoltán. A végállomás a Bákó megyei Magyarfalu (Arini) volt. Először Klézsére utaztak, ahol a Szeret–Klézse Alapítvány vezetőjével, Duma Andrással találkoztak. Magyarfaluban a helyi magyar oktatásban részt vevő diákok segítségével felkeresték az adatközlőket. Változatos témájú beszélgetéseket rögzítettek a diákok, pl. : különböző ünnepkörökhöz kapcsolódó szokások, udvarlás, guzsalyas, jóslás, világháborús élmények, tánc-ének, vendégmunkások, szülés, temetkezés stb. /Gyűjtőúton a moldvai csángókról. = Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), márc. 20./

Petru Ghergel iasi-i római katolikus püspökkel találkozott június 1-jén kerékpáros zarándoklatán Ferkó Zoltán, a Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület alelnöke. A moldvai csángók magyar nyelvű misézéséért bicikliző Ferkót Nyisztor Tinka csángóföldi néprajzkutató, Istók Bálint, a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSSZ) ügyintézője, Benke Pál, az MCSSZ alelnöke, valamint Duma Dániel, a Szeret-Klézse Alapítvány kuratóriumi tagja is elkísérte. A tárgyaláson az anyanyelvű misézés volt a téma. A beszélgetés során kiderült, hogy a magyar misét ellenzők érvrendszere új elemmel bővül. A püspök kijelentette: egységre kell törekedni. Ő nem szeretné, ha a falvakban pártokra szakadjanak az emberek, s békétlenség alakuljon ki. Erre Ferkó Zoltán megjegyezte, a pap feladata, hogy békét teremtsen, a szeretet révén – számolt be a találkozóról internetes naplójában Ferkó Zoltán. A püspök kijelentette, akkor lesznek magyar nyelvű misék a Csángóföldön, ha kerül 2–300 olyan személy, aki nem érti a román nyelvet. Petru Ghergel továbbá azt hozta fel, hogy megoldást jelent majd a problémára, hogy hamarosan Moldva területén is foghatóvá válik a Mária Rádió, amely magyar nyelvű katolikus egyházi adó. A püspök szerint a magyar nyelvű misézés iránti igénynek nem kívülről, hanem belülről, a csángók közösségéből kell jönnie. /Bálint B. Eszter: Megoldás: Mária Rádió. = Krónika (Kolozsvár), jún. 4./

Nem sikerült meggyőzni Jakubinyi György gyulafehérvári érseket arról, hogy ne helyezze a Kolozs megyei Jegenyére Gergely István csíksomlyói plébánost. Az érsek július 6-án fogadta a kihallgatásra érkező hívek küldöttségét, akik azt szerették volna elérni, hogy Gergely István csíksomlyói plébános a helyén maradhasson. A kérést 9365 aláíró támogatta, azonban az érsek a magyarországi közéleti személyiségek – köztük Csoóri Sándor író és Makovecz Imre építész, illetve a csángó Duma András, a Szeret–Klézse Alapítvány elnöke által kezdeményezett levele ellenére sem változtatott döntésén. Az érsek a küldöttség tudomására hozta, nem a hívek, hanem az egyházmegye vezetőjének joga és felelőssége a döntés. Július 7-én, az Ezer Székely Leány Napján Csíkszereda polgármestere, Ráduly Róbert Pro Urbe díjjal tüntette ki Gergely István csíksomlyói plébánost – aki a kilencvenes évek elején egyik kezdeményezője volt az ősi viselet ünnepeként is ismert találkozó újjáélesztésének –, valamint Boros Károly felcsíki főesperest, az Ezer Székely Leány Alapítvány elnökét. /Kovács Csaba: Az érsek hajthatatlan. = Krónika (Kolozsvár), júl. 9./

A csíksomlyói búcsút követő napon csoda történt a Gyimes völgyében: Gyimesbükkön nagy dugó keletkezett, hogy órákra leállt az országúti forgalom. A gyimesbükki pályaudvar épülete elé a sokaság hosszas várakozása után begördült a Magyar Államvasutak ipartörténeti értékű magyar királyi koronás mozdonya. A Gyimes völgyében titokban azelőtt is évenként ezrek és ezrek fordultak meg, hogy a történelmi Magyarország határán levő épületet. 1920 után az őrházat a román állam használta, 1940-től ismét a MÁV tulajdonába és a Magyar Honvédség felügyelete alá került. Aztán következett az újabb Trianon, a párizsi béke. Deáky András, az építő ember, a gyimesi és moldvai csángók világi apostola, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke nem nézhette tétlenül, hogy a vasúti őrház a Rákóczi-vár lábánál véglegesen romba dől. Deáky András az épületet megvásárolta, tetőzetét kijavította. Deáky segítséget kért a felújításhoz és az épület vasúttörténeti múzeummá alakításához. A gyimesbükkiek beszerezték a szükséges engedélyeket, jelentős támogatást kaptak Tánczos Barna és Korodi Attila államtitkároktól. /Sylvester Lajos: A Gyimes-völgyi csoda. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), máj. 13./

A Szeret-Klézse Alapítvány május 8–10-e között rendezte meg a Petrás Incze János Klézsei Napok elnevezésű fesztivált. A rendezvény záróműsorán fellépett a külsőrekecsini, a pusztinai és a Csík falusi néptánccsoport. A rendezvényt Duma András nyitotta meg, majd felavatták Csoma Gergely szobrász Álmos vezérről készült alkotását. A fesztiválon legtöbben saját falujuk táncait és énekeit mutatták be. Végül pedig Klézse minden falurésze bemutatkozott. A pusztinai táccsoport tagjai népviseletbe öltözve szerettek volna részt venni a délelőtti szentmisén. A helyi pap, miután kikérdezte a templom udvarán várakozókat, hogy kifélék, mifélék, cinikus megjegyzéseket tett a Magyar Házzal kapcsolatosan, ahol az ünnepi rendezvények zajlottak. Később több helybeli személy jött ki a templomból, akik gúnyos megjegyzésekkel illették a pusztinaiakat. Azzal érveltek, hogy a templomot a klézseieik építették, tehát csak nekik van joguk ott misét hallgatni. Azt mondták, Klézsén csak püspöki engedéllyel léphet idegen ember az Isten házába. Végül a vendégek jobbnak látták elhagyni a templomot. /Divald Borbála, Külsőrekecsin, Nyisztor Tinka, Pusztina: Petrás Incze János napok Klézsén – Elüldözték a vendégeket a templom elől. = Erdély. ma, máj. 12./

Klézsén, az öt falurészből – Buda, Somoska, Klézse, Tyúkszer, Pokolpataka – álló nagyközségben egyedül Duma András ül dologidőben a számítógépe előtt – miután a reggeli órákban elvégzi a ház körüli teendőket –, pályázatok után kutat, leveleket ír, naponta többször megfordul a Magyar Házban, és folyton szervez valamit. Úgy tartja, a Kárpátokon kívül felejtett csángómagyaroknak újra meg kell tanulniuk kultúrájukat, ezért kihasználnak minden lehetőséget, ami ezt segíti. Tanév közben a helyi iskolában heti három órában és a délutáni foglalkozásokon tanítják a gyermekeket magyarul írni, olvasni, megtanítják énekeiket, táncaikat, a Magyar Házban pedig bővítik földrajzi és történelmi ismereteiket. A Szeret-Klézse Alapítvány kezelésében lévő Magyar Házat folyton bővítik, már olyan sok a gyermek, hogy nem férnek a jelenlegi helyiségekben. /Fekete Réka: Klézsei pillanatkép. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./

Elvitték a segélyszállítmányt Klézsére
Csíkszereda – Ruhaneműből, matracokból, bútorokból és különböző használati tárgyakból álló, mintegy 7,5 tonnás rakomány indult Klézsére 2010. szeptember 9-én a csángómagyarok által lakott árvíz sújtotta települések megsegítésére.
A közel 40 ezer lej értékű adományt a Veress Albert vezette Cry For Help Alapítvány és az Erdélyi Pannonforrás Egyesület gyűjtötte, tárolásukról a Benignitas Alapítvány gondoskodott, a szállítást pedig Hargita Megye Tanácsa biztosította. Az adományok szétosztását a Szeret-Klézse Alapítvány végzi, amelyet abból a célból hívtak életre, hogy képviselje és elősegítse a csángó magyarok érdekeit és jogait a román állam keretei között.
„Az összefogás kiváló példájáról beszélhetünk, hiszen civil kezdeményezésre a megye lakossága által felajánlott adományokról van szó, amelyeket több civilszervezet és a megyei önkormányzat juttat célba. Ezúttal szeretném megköszönni az együttműködést a Cry For Help, a Benignitas, a Szeret-Klézse Alapítvány, az Erdélyi Pannonforrás Egyesület, a megyei önkormányzat munkatársainak és minden jóérzésű lakosnak, aki felkarolta a kezdeményezést” – nyilatkozta Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke. erdon.ro

Bakk-Dávid Tímea
MENŐ A MAGYAR BESZÉD
Látogatás csángóföldi magyar oktatási helyszíneken 2. (Csángó oktatási program - mi ez? Célja a csángóföldi településeken a magyar nyelv oktatásának bevezetése, kiterjesztése. A gyerekek anyanyelvként tanulhatják a magyart, ha ezt a szülők írásban kérik a település iskolájában. Az MCSMSZ oktatási programja keretében jelenleg 23 településen tartanak Csángóföldön magyarórákat – iskolai választott tantárgyként és/vagy iskolán kívüli fakultatív foglalkozások keretében. Moldvában kilencezer gyerek beszél valamilyen szinten magyarul, eddig 1860 gyereket sikerült bevonni a programba, ebből 980-an tanulják iskolában, heti 3 órában a magyar nyelvet.)
Csík nem Csíkszereda, és Buda nem Budapest. Nem magyarul éneklik a Tente babát, de egy asszony próféta lehet a saját falujában.
Transindex és az Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) egyik magántámogatója, a Tusnád Ásványvíz Rt. képviselője több oktatási helyszínre is ellátogatott; az első állomásunk Bogdánfalva volt, utána Külsőrekecsinbe, egy bejáratott oktatási helyszínre szálltunk ki, ahol működik a Gyermekek Háza is. Riportunk második részében csíki és budai helyszíni tapasztalatainkról számolunk be – nem Csíkszeredáról és nem Budapestről van szó, hanem két Bákó megyei csángó településről.
Magyarok a csíki „sectorul Bucuresti”-ben
Külsőrekecsinből Csík faluba érkezünk. Itt 2004-ben kezdődött a magyar oktatás; elég nehezen indult be, eleinte ellenségesen fogadták az MCSMSZ programját. Ám az utóbbi években megfordult a folyamat – meséli Solomon Adrián MCSMSZ-elnök.
A szövetség egy falusi házat, illetve melléképületeket vásárolt meg; a ház és az udvar egyáltalán nem tűnik ki a szomszédai közül a falu „sectorul Bucuresti”-nek nevezett szegletében. Itt is sár van; aszfalt még nyomokban sincs a főúttól távolabb lévő csángó falvakban. Az új idők jeleként egy kisgyerek gördeszkázni próbál – betonfelület vagy aszfalt híján a patak befagyott jegén, nem túl nagy sikerrel.
A „tanterem”-szobában épp egy nyolcadikos kislány nyelvtanozik Tamás Tündével, aki már 2008 óta tanít a faluban.
Fekete-Kászoni Rita félév közben érkezett Csíkszeredából, mert, mint mondja, már nagyon akarta látni, mi történik a moldvai magyar oktatási programban. „Szüleim kostelekiek, a nyarakat ott töltöttem, az ott tanító magyartanárok – Imre Éva és Ferencz András – példája volt hatással rám.” Biokémia és menedzsment után most pedagógiát tanul Székelyudvarhelyen. Az MCSMSZ más tanáraihoz hasonlóan vállalta, hogy Moldvában tanít az egyetem ideje alatt, ennek fejében a szövetség fizeti a tandíját, mintegy továbbképzésként. Ötödiktől tizenkettedikig tanítja Csík falu gyerekeit iskolán kívül; az iskolai órákat Tamás Tünde tartja.
Ahol menő magyarul tudni
„Az emberek nem fogadnak be egykönnyen a közösségbe; de ha befogadtak, akkor alig engednek el. Kezdünk a fiatalsággal is összebarátkozni, ami olyan szempontból is fontos, hogy lehet majd táncsoportot alapítani.” Fekete-Kászoni Rita szerint a felnőttek mind tudnak magyarul; ha látogatóba mennek, a családban egymás közt is magyarul beszélnek a szülők és gyermekek. A középiskolások meg egyenesen élvezik, hogy olyan nyelven tudnak egymás közt beszélgetni, amit a román többség nem ért: menő dolog magyarul tudni. „Sajnos ez nem jellemző mindenhol az egész megyében” – teszi hozzá Solomon Adrián.
Ritának bejön a moldvai tanárkodás. Nem szeretne Kosteleken tanítani? „Senki ne legyen próféta a saját falujában” – mosolyog. Adrián hozzáteszi, még van olyan tanáruk, aki csángóföldi, de nem a saját falujában tanít.
A „magyar iskola”, ahogy a faluban nevezik, kicsi, ezért nem alkalmas nagyobb rendezvények szervezésére. Az egyház ifjúsági házában vagy a kocsmában szoktak koncertet, táncházat tartani. A pappal jóban vannak a lányok, elhívták házszentelni is, az osztálytermet is megáldotta.
A sepsiszentgyörgyi születésű, de ugyancsak kosteleki származású Tamás Tünde azt mondja: nem is menne más faluba. Már harmadik éve Csíkban tanít, és még maradna. Nem tudja meddig, de jól érzi itt magát, jól kijön a helyiekkel. A legtöbben szívesen segítenek, ha valamire megkérik őket; jó a viszony a szomszédokkal. Egyetlen ellenpéldát mondanak, amikor megtudták, hogy egy részeg helybeli csúnyán beszélt (egyébként magyar nyelven) „a magyarokról”, akiket „fel kéne akasztani”, de ez a férfi is szemtől szemben kedves velük.
Másodiktól negyedikig azok a gyerekek, akik járnak órára, járnak az iskolában is; Tünde 3 csoporttal, 24 gyerekkel foglalkozik. Az iskolában 2 tanítónő van, az 1-3., illetve a 2-4. összevont osztályban tanítanak. Közreműködőek a magyartanárokkal. Néha egy-egy szülő aggodalmaskodik, hogy minek az a plusz óra, így is annyi tantárgy van, olyankor Tünde megnyugtatja őket: úgysem hagy sok házifeladatot.
Csíkból Csíkszeredába – s vissza
Akik 2005-ben másodikos-harmadikosként elkezdték, nagyrészt folytatják a magyartanulást – mondja Tünde. Csík faluból volt három gyerek, akik Csíkszeredába mentek továbbtanulni, ám hazajöttek, a társaik biztatták, jöjjenek át Bákóba; nehéz is volt Csíkszeredában mindent magyarul tanulni, s ennek híre ment a faluban, kicsit elbátortalanodott a többi gyerek is, nem akarnak menni. Most is van egy gyerek, aki menne kilencediktől – de egyedül nem akar.
Sulibörzét kellene tartani, más csángó falvakból Csíkszeredában tanuló diákok kéne eljöjjenek Csík faluba, hogy elmeséljék, milyen az ottani élet – vetik fel a pedagógusok. Solomon Adrián szerint szoktak is kivinni a csíkszeredai kollégiumba kisebb csángó diákokat, hogy a helyszínen győződjenek meg arról, jó hely, és érdemes székelyföldi iskolába felvételizni. Hogy utána mi történik velük, az nagyon változó – van, aki munkába áll, Erdélyben marad, vannak továbbtanulók is. Akik nyolc-tíz éve magyarul tanultak egy darabig, majd Bákóban végeztek, hazajöttek, családot alapítottak, azok nem éneklik a gyereküknek magyarul a Tente babát, fogalmaz Tamás Tünde. Inkább a nagyszülők beszélnek magyarul az unokáikkal. Ám valószínűleg ez a generáció nem zárkózik majd el attól, hogy a saját gyerekeit is magyarórára adja, tehát lesz folytonosság. Előfordul, nem is ritkán, hogy a fiatalok az utcán magyarul szólnak egymáshoz.
A mostani 30-40 évesek korosztálya azonban minden szinten kiesett a magyar oktatásból és mentalitásváltási folyamatból – véli Solomon Adrián. Nagyon szépen beszélnek magyarul, a házastársak anyanyelvükön szólnak egymáshoz otthon, ám „a gyerekhez meg a kis állatokhoz már románul beszélnek”.
Aki próféta a saját falujában
A Klézse községhez tartozó Buda az utolsó állomás: itt a moldvai magyar hagyományőrzés és visszatanítás egyik helyi apostolához, a szívélyes és katonás, karakán „néne Vittorihoz” – ahogy mindenki nevezi – kopogunk be. Épp baj van a kéménnyel, füst van a szobában, a gyerekekkel kijött az udvarra, ahol ugrókötéllel játszva a hét napjait gyakorolják.
Botezatu Victoria a saját házában tanít nemcsak magyar beszélgetést, de csángó hagyományos mesterségeket, szokásokat, régi dalokat, táncokat a fiataloknak. „Nem hivatalosan a rendszerváltás óta foglalkoztam fiatalokkal, gyermekekkel. Soknak már gyermeke van azóta. Akkor még nem magyaróráztunk, mindenki tudott beszélni magyarul. Énekeket és táncokat tanultunk vissza az öregebbektől” – meséli. Mikor már kiderült, szükség lenne nyelvtanításra is, mert a kisebbek közül egyre kevesebben tudtak magyarul, akkor kezdett kommunikációt, mindennapi beszédet is tanítani.
„Nem sokat írok velük, én magam sem jártam magyar iskolába. De beszélünk, játszunk, hogy megtanulják a nyelvet.” A falubeliek megszokták, hogy néne Vittori magyart tanít, küldik a gyermekeket. Bár olyan is volt, aki az ablaka betörésével fenyegette meg az asszonyt. A környékről mindegyik gyerek idejár, s lennének többen is, csak a települést kettészelő „nagyúton” kísérő nélkül nem lehet átkelni – itt van tehát infrastrukúra, aszfalt, főút, de hátrányai is akadnak.
Botezatu Victoria iskolán kívül foglalkozik a gyerekekkel, akik már elmúltak háromévesek, azokat szívesen várja. Közel százan járnak hozzá. Bár pedagógusi végzettsége nincs, jó érzékkel, mondókákkal, játékokkal ülteti el észrevétlenül az ismereteket tanítványaiban. Ugyanakkor a szülőknek azt tanácsolja, beszéljenek otthon is velük magyarul. A felnőtteknek is szervez foglalkozást, guzsalyast, ahol a régi szokásokat közösen felelevenítik; ilyenkor természetszerű, hogy mindenki magyarul társalog.
Klézsében három helyre is járhatnak a gyerekek magyarórára: a Szeret-Klézse Alapítványhoz, illetve Szász Annához. Néne Vittori szerint a környéken csak 3-4 család volt, ahonnan nem jártak a gyermekek, de amikor nyári óvodát tartottak, s az összes gyerek odacsődült, ők se maradhattak ki. Most már annyira belejöttek, hogy ők is járnak órára.
A pap félt megengedni karácsonykor, hogy a gyerekekkel magyar szenténeket is énekeljenek az oltárnál. De amúgy nem ellenséges, megszentelte az osztálytermet is, nem tett epés megjegyzéseket, barátságos. Nehezményezte ugyanakkor, hogy miért tőlük – a moldvai katolikus egyháztól – kérik az igazolásokat a magyar állampolgárságért folyamodó csángók; hogy nem lehetett volna ezt másképp megoldani? „Mondtam neki, az egy puszta igazolás, hogy az illető meg van keresztelve, olyan máshova is szokott kelleni, az én gyermekeim teológiát végeztek, ők is kellett vigyenek.” Nem mondhatni, hogy sokan kérnék amúgy; a legtöbben úgy gondolják, ez csak a székelyföldieknek jár, vagy nem is tudnak róla, hogy kérhetnék.
"Néne Vittori" próféta a saját falujában: még a kommunizmus ideje alatt is úgy ismerték a faluban, mint aki tud olvasni magyarul, hívták halottvirrasztáshoz olvasni a magyar szertartási szöveget, megkérték, másoljon le régi magyar énekeket, imákat. „Nem is tudtam volna letagadni, azelőtt is mindig úgy néztek a faluban, mint aki egy kicsit ’magyarabb’, mint a többiek. Olyan volt az én családom, ezt nem én kerestem, nagyapám magyar Bibliát olvasott, voltak könyvek, olvastak nekünk mesét. Mai napig egymást között nem beszélünk románul, ebben nőttem fel, nekem ez volt a természetes.” Botezatu Victoria a gyermekeire hagyta a családi örökséget. Lánya a szomszéd faluban, Trunkon tanít.
„Ki keresztapám, komám, ki rokonom, ki szomszédom – mindenki ismer, mindenki tudja, milyen foglalkozás zajlik, s ellenség most nincs. Ez nagyon jó érzés, mert voltak olyan idők, mikor a legjobb barátod nem szólt feléd, s nem is tudtad, minek, aztán derült ki, azért viselkedett így, mert valaki azt mondta neki, mi nem kéne ebbe beleavatkozzunk, ilyen politikákkal foglalkozzunk. Úgyhogy voltak félrevezetések, s rossz érzés volt, de már hál’ Istennek elmúltak. Mindenki meggyőződött arról, ebben semmi veszélyes dolog nincs, semmi rosszat a gyermekek nem tanulnak. Elértük azt, hogy az óvodában az óvónők mondják a szülőknek: mennyire látszik azokon a gyerekeken, akik magyarórára járnak, hogy foglalkoztak velük!”
Transindex.ro

Összefogás a csángó megmaradásért
Összes hibájával együtt az oktatási program a legsikeresebb megvalósítása a tíz évvel ezelőtt megfogalmazott csángó cselekvési tervnek, amelynek ellenben, a többi stratégiai célkitűzéshez hasonlóan, nincs jövője politikai és anyagi támogatottság nélkül – összegezhető a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által szervezett, tegnap véget ért háromnapos vándorkonferencia meghívottjainak megállapítása.
Az MCSMSZ képviselői segélykérésként fogalmazták meg, a szervezetnek azonnali anyagi támogatásra van szüksége, hiszen a magyar oktatási programban tanítók fizetésére sincs meg a fedezet, és azt is, egy átfogó, az egész csángó közösséget érintő cselekvési tervért nem vállalhatnak felelősséget civil szervezetek, szükséges a magyar kormány konkrét és támogató csángóstratégiája. Szesztay Ádám, a magyar külügyminisztérium stratégiai tervezési főosztályának vezetője leszögezte, a magyar kormánynak egyértelmű, nyilvánosan bejelentett szándéka, hogy a nemzetpolitikai stratégia részeként megalkossanak egy, a csángókérdést is magában foglaló szórványstratégiát, és a mostani konferencián elfogadott dokumentum valamilyen módon orientálja ezt az építkezési folyamatot. Sógor Csaba EP-képviselő szerint a személyes kapcsolatokat kell erősíteni a csángókkal, Borboly Csaba, Hargita megye tanácsának elnöke, aki a konferencián az RMDSZ országos elnökségét is képviselte, az erdélyi megyék szerepét hangsúlyozta a csángók megsegítésében, Gergely István, az EMNT csángóbiztosa a jövőkép szellemi és lelki tényezőire helyezte a hangsúlyt. A Keresztszülő-program és a magyar pedagógusszövetség képviselői további segítségükről biztosították az MCSMSZ-t, a felkért szakértők bemutatták a tízéves magyar oktatást átvilágító elemzést, Bajtai Erzsébet képzőművészeti ajándékot adott át négy iskolának, Pozsony Ferenc egyetemi tanár, néprajzkutató a további csángókutatásokra hívta fel a figyelmet. Frumószán versmondó versenyen, vasárnap pedig a Gyögydeák Lajos atya által celebrált magyar misén vettek részt a helybeliek és a meghívottak. Az összegzésben bemutatták a Moldvai Csángó Magyar Közösségfejlesztési Tervnek átkeresztelt, kiegészített feladatcsomagot, amelyet javaslatként ajánlanak a Magyar Állandó Értekezlet szórványbizottságának, és amely szervesen épül a tíz évvel ezelőtti, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány által megfogalmazott cselekvési tervre. Célkitűzése a moldvai csángó közösség megőrzése, valamint az érintett civil szervezetek közötti, konszenzuson alapuló munka. Nemcsak közösségi szinten, hanem az egyes emberek miatt érdemes folytatni, amit megkezdtünk, és elsősorban nem gazdaságilag, hanem szellemileg határozzuk meg magunkat – fogalmazták a közösségfejlesztési terv összeállítói, akik az egység és újjászületés fontosságát hangsúlyozzák, mottóul pedig egy latin mondást választottak: ,,Szükségben az egység, kételkedésben a valóság, mindenben a szeretet.”
Fekete Réka
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Csángó oktatás – program és megvalósítás – Borbáth Erzsébet kiértékelője
1. A csángó oktatási program indulása
Kilenc évvel ezelőtt pontosabban 2002. április 10.-én írt, a jelenlegivel azonos című beszámolómat is a fenti József Attila verssorral indítottam. Akkor a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége felkérésére, a moldvai csángó oktatási program szakirányítójaként számoltam be a 2001-2002-es tanévben beindított csángó oktatási program nehézségeiről, eredményeiről. Az akkori beszámolóból, amely megjelent a Moldvai Magyarság című folyóirat 2002. júliusi számában is, fontosnak tartok kiemelni három megállapítást.
1.1. „Az iskolán kívüli magyar nyelvoktatási program kidolgozása és a 2001-2002-es tanévtől történő beindítása a moldvai csángó falvakban, annak a folyamatnak az eredménye, amely 1990-ben kezdődött, és 2000. november 5-én Klézsén (a Szeret-Klézse Alapítvány székházában szerk. megj.) kidolgozott átfogó Cselekvési tervben összegződött.” (Ezen tényállás következetes elhallgatása több, mint elgondolkodtató.)
1.2. „2001. szeptemberétől 7 helységben (Pusztina, Klézse, Buda, Somoska, Külsőrekecsin, Diószén, Trunk) 12 pedagógus (Bârnat Simona, Bilibok Jenő, Bogdán Melinda, Borsos Gyöngyi, Farkas Mónika, Ghiurca Valentin, Hegyeli Attila, Mihálydeák Adél, Nistor Ilona, Róka Silvia, Sarca Felicia, Ségercz Ferenc) közülük 7-en szülőfalujukba hazatért moldvai csángó értelmiségi fiatalok (szerk. megj.) irányításával elkezdődött az immár szakmailag is szervezett iskolán kívüli magyar nyelvtanítás.”
(A fiatal moldvai csángó értelmiség feladatvállalása tehát már a program indításakor nyilvánvaló volt. Tanulságos lenne egy tanulmányban feldolgozni, miért keseredtek bele, távolodtak el a Csángószövetségtől a kezdetben hittel és bizakodással feladatot vállaló csángó fiatalok. Kapnak-e kellő megértést, segítséget, elismerést azok, akik tehetségükkel, munkájukkal kibocsátó közösségüket is szolgálják, és mintát adnak az utánuk jövők számára?) 1.3. „Moldvai látogatásom még inkább megerősített abban, hogy az anyagi támogatás mellett, a szakmai felkészültség, elhivatottság, az adott közösség ismeretén, tiszteletén, szeretetén alapuló következetes, tisztességes munka visz sikerre egy programot.”
2. A program átvilágításának célja, lebonyolításának módja Meg kell vallanom őszintén, hogy váratlanul ért a Csángószövetség felkérése, hogy a szovátai (Románia) Teleki Oktatási Központ és a Csángószövetség közös „minőségbiztosítási programjában” részt vegyek. (A Csángószövetség minőségi oktatásra vonatkozó elképzelései miatt szakmai kapcsolatunk 2004. szeptemberétől megszakadt.) Mindezek ellenére megtisztelő, felelősségteljes feladatként vállaltam el, hogy a Teleki Oktatási Központ igazgatójával és egy fiatal történelem-filozófia szakos tanárral együtt „szakmai segítséget nyújtsunk, átvilágítsuk a moldvai csángó oktatási programot, véleményezzük a Csángószövetség munkáját”. (Így szólt a felkérés.)
A feladat súlyának megfelelően 2011

Meghirdették a „Szülőföldön magyarul” pályázatcsomagot
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. meghirdeti a „Szülőföldön magyarul” című pályázatát a nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatás, illetve hallgatói támogatás igénylésére a 2010/2011-es tanévre. A pályázat célja: a romániai magyar nyelvű oktatás és nevelés támogatása.
A támogatás formája: vissza nem térítendő támogatás.
Pályázók köre:
1.Nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban részesülhet az az óvodás, aki Romániában működő óvodában magyar nyelvű képzésben vesz részt.
2.Nevelési, oktatási, valamint tankönyv és taneszköz támogatásban részesülhet az az általános és középiskolás tanuló, aki Romániában működő oktatási intézményben alap- vagy középfokú tanulmányait magyar nyelven folytatja, valamint az, aki fakultatív magyar nyelvű oktatásban részesül, mivel a lakóhelyéhez tartozó, napi bejárással elérhető oktatási intézményben nincs magyar nyelvű tagozat. Azok a nappali tagozatos középiskolás tanulók, akik a pályázat benyújtásának határidejéig – 2011. június 30-ig – 18. életévüket betöltötték, egyedi elbírálással részesülhetnek a támogatásban.
3.Hallgatói támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában működő
felsőoktatási intézményben alapfokú vagy magiszteri tanulmányait magyar nyelven folytatja.
Pályázatból kizárandók köre:
1.aki nem tesz eleget a pályázati felhívás feltételeinek;
2.aki pályázatát a megadott határidőn túl, illetve hiányosan nyújtja be, és a
felszólításban szereplő határidőn belül sem pótolja a hiányosságokat.
Pályázható támogatás összege és jogcíme:
A. NEVELÉSI, OKTATÁSI TÁMOGATÁS – 20.000 Ft-nak megfelelő RON összegű nevelési, oktatási támogatásban részesülhet az a tanuló és óvodás, aki romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe vagy óvodába jár, és magyar nyelven tanul. A fakultatív oktatásban résztvevők pályázatai egyéni elbírálás alá esnek.
B. TANKÖNYV- ÉS TANESZKÖZ TÁMOGATÁS – 2.400 Ft-nak megfelelő RON összegű tankönyv- és taneszköz támogatásban részesülhet az a tanuló és óvodás aki romániai alap- vagy középfokú oktatási intézménybe vagy óvodába jár, és magyar nyelven tanul. A fakultatív oktatásban résztvevők pályázatai egyéni elbírálás alá esnek. C. HALLGATÓI TÁMOGATÁS – 2.800 Ft-nak megfelelő RON összegű támogatásban részesülhet az a hallgató, aki Romániában működő felsőoktatási intézményben tanulmányait egészben, vagy részben magyar nyelven folytatja.
Az A. és B. pontok alatt megjelölt támogatások együtt pályázhatók, egy pályázati csomagban. A C. pont alatt megjelölt támogatási forma különálló pályázati csomagot alkot. A fentiek szerinti jogosultságok igazolása, valamint a pályázati feltételek teljesítése esetén az A. és B. pontokban megjelölt támogatás egyidejűleg is elnyerhető.
A támogatás a 2010/2011-es tanévre egy alkalommal igényelhető.
A pályázat benyújtásának határideje: 2011. május 4 – június 30. (postabélyegző dátuma) A hiányosan beadott pályázatok hiánypótlását a hiánypótlásra való felszólítás átvételétől számított 15 napon belül be kell küldeni a pályázati irodáknak.
A pályázás módja:
A pályázatokat csak a Pályázati Iroda által kidolgozott adatlapon lehet benyújtani. Az A. és B. pontokban megjelölt támogatásokra vonatkozó pályázati feltételek: – megfelelően kitöltött pályázati adatlap; – kötelezően csatolandó mellékletek, úgy mint:
a.) a törvényes képviselő személyazonosító okiratának fénymásolata;
b.) a tanuló/óvodás születési anyakönyvi kivonatának fénymásolata;
c.) a tanuló/óvodás iskolalátogatási / óvodalátogatási igazolásának eredeti példánya, amely tartalmazza az adott osztály/ tagozat/ csoport tannyelvének megjelölését.
d.) a moldvai magyarok magyar tannyelvű oktatásban való részvétele esetében,
iskolai magyar óra látogatást igazoló irat, vagy ennek hiányában a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége és a Szeret-Klézse Alapítvány által kiállított magyar tannyelvű oktatásban való részvételt igazoló irat eredeti példánya.
A C. pontban megjelölt támogatásra vonatkozó pályázati feltételek:
– megfelelően kitöltött pályázati adatlap;
– kötelezően csatolandó mellékletek, úgy mint:
a.) a pályázó személyazonosító okiratának fénymásolata;
b.) a hallgató jogviszonyát igazoló okirat eredeti példánya, amely tartalmazza az adott tagozat/ csoport tannyelvének megjelölését, vagy a magyarul hallgatott tárgy(ak) nevét.
A megítélt támogatási összeg banki átutalással történik, melyről postai úton kap tájékoztatást.
Lebonyolító szervezet: Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége
530241 Csíkszereda, Tapolca utca 20. Tel/fax: 0266 371377 E-mail: rmpsz@rmpsz.ro
Pályázatok benyújtásának módja:
A pályázatot postai úton, ajánlott levél formájában 1 (egy) eredeti példányban, zárt borítékban kell benyújtani a következő címre:
Teleki Oktatási Központ
545500 Szováta, Rózsák útja 147., Pf.1
Pályázati adatlapok beszerezhetők a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége irodáiban, az RMPSZ területi képviselőinél, vagy letölthetők a www.szulofoldonmagyarul.ro honlapról.
Pályázat elbírálási és eljárási rend:
A beérkezett pályázatokról a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége ellenőrzés és feldolgozás után javaslatot tesz a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt-nek, aki döntési javaslatát a Bethlen Gábor Alapról szóló 2010. évi CLXXXII. törvény alapján a Bizottság elé terjeszti.
További tájékoztatás az RMPSZ irodájától kérhető a 0266371377, a Teleki Oktatási Központtól a 0265570725 számokon, vagy a külön ebből a célból elindításra kerülő, 2011. május 15-től ingyenesen hívható, 0800800395 számon kérhető.
* * *
A pályázati űrlapoknak a jogosultakhoz való eljuttatásáról megkérdeztük a Romániai Magyar Pedagógusszövetség elnökét, Burus Siklódi Botondot:
– Idén lesznek-e az előző évekhez hasonló módon kiosztott formanyomtatványok?
Burus Siklódi Botond:
– Természetesen idén is eljuttatjuk a pályázati csomagokat az iskolákba, akárcsak a korábbi években, és számítunk pedagóguskollégáink jóhiszemű együttműködésére.
Minél rövidebb időn belül igyekszünk eljuttatni a csomagokat a helyszínekre, hogy az érdeklődők kellő időben benyújthassák pályázataikat.
Addig is türelmüket kérjük, aki pedig nagyon igyekszik (türelmetlensége érthető!), azt/azokat arra kérjük, hogy a pályázati adatlapot a honlapról letöltve majd teljes körűen kitöltve és a kötelező mellékletekkel ellátva postán juttassa el a Teleki Oktatási Központ honlapon megadott címére.
Erdély.ma

Két éves a Csángó Rádió – bizonytalan a jövőbeni működés
Fennállásának második évfordulóját ünnepli a Csíkfalusi Csángó Rádió, miközben a működési költségek fedezése meglehetősen bizonytalan – közölte Lőrinc Cselesztin, a rádió főszerkesztője.
A rádiót elsősorban azért indította el 2009 novemberében a moldvai Csíkfaluban, hogy a csángók kultúráját terjessze, hírt adjon az otthon élő és külföldön dolgozó vagy a Moldvából kitelepült csángóknak. – A rádió azonban ne csak nekünk szól, hanem minden magyarnak és a csángók iránti érdeklődőnek – mondta Lőrinc Cselesztin, hozzátéve: mivel a csángóság egy része nyelvében asszimilálódott a románsághoz, a rádió román nyelven is sugároz.
A műsorok összeállításába több önkéntes is belesegít, úgymint Duma András, Duma Dániel, Halász Péter, Takács Szabolcs. A rádió napi 24 órában sugároz adást, ebből a csángó népzene 15 órát tesz ki. A többi időben könnyűzene, riportok, vallásos és egyéb műsorok hangzanak el. A vallásos programokat az erdélyi Mária Rádióról veszik át.
Lőrinc Cselesztin terveikről elmondta, hogy az eddiginél még színesebb műsorkínálatot szeretnénk a hallgatóinknak nyújtani, irodalmi, történelmi, kulturális, ifjúsági témák mellett, híradót és időjárás-jelentést is szeretnének adni, valamint beszámolni a nagyvilág történéseiről.
Lőrinc Cselesztin kitért arra is, hogy a jelenlegi felszerelés nem elég a rádió internetes sugárzásának rendes működéséhez, csak a minimális feltételek adottak. Szükségük lenne stúdiómikrofonra, mikrofonállványra, kábelekre, speciális hangkártyára és egy nagykapacitású merevlemezre. Mindezek összesen mintegy 500 euróba (150 ezer forint) kerülnek.
Mivel a rádió jelenleg csak azoknak érhető el, akik számítógéppel és internetes kapcsolattal rendelkeznek, szeretnék elérni, hogy földi sugárzással az éterben is szóljon a műsor, hallgathassák azok a csángókkal is, akiknek a rádiókészülékein most csak román adók foghatók. Ehhez önálló stúdióra lenne szükségük.
A rádió főtámogatója a klézsei Szeret-Klézse Alapítvány, amelyen keresztül támogatást nyertek a Bethlen Gábor Alaptól. Így sikerült a rádió számára beszerezni az induláshoz szükséges minimális technikai felszerelést, miközben továbbra is bizonytalan a költségek fedezése – jegyezte meg Lőrinc Cselesztin. A Csángó Rádió a www.csangoradio.ro honlapon hallgatható.
MTI 
Erdély.ma

A jászvásári püspökség elismerte: a csángó a magyar nyelvhez tartozik
Jászvásáron tárgyaltak moldvai civil szervezetek és a Jászvásári Római Katolikus Püspökség képviselői a magyar nyelv használatáról a moldvai templomokban. A civilek a püspökség épületében és tárgyalótermében találkoztak Gherghel Petru püspökkel, páter Cadar Cornellel, páter Măriuţ Felixszel, valamint Petre Dorcuval, a püspökség kancellárjával, szemináriumi tanárral, aki a jegyzőkönyvet is vezette.
A civil küldöttségben helyet kaptak a Csángó Tanács küldöttei, úgymint a forrófalvi (Faraoani) Phoenix Egyesület elnöke, Antal János (Nelu), a külsőrekecsini (Fundu Răcăciuni) Rekecsinért Egyesület elnöke, Gyurka Valentin, a csíkfalusi (Ciucani) Csángó Rádió főszekesztőjét, Lőrincz Cselesztint képviselő Duma Dániel, a pusztinai (Pustiana) Szent István Egyesület elnöke, dr. Nyisztor Tinka, valamint a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke, Duma András író.
Érdekesség, hogy a püspöki tárgyalócsoport egyik tagja, Măriuţ Felix atya 2008–2011 között a jászvásári egyházmegyéből érkezve Magyarországon szolgált a célból, hogy majd otthon közreműködhessen a moldvai csángók magyar nyelvű pasztorációjában.
Duma András közlése szerint Gherghel Petru püspök úr a főépületben levő kápolna lépcsőjén várta a vendégeket, köszöntötte a küldötteket, és rövid közös imát tartottak a kápolnában. A püspök a moldvai római katolikus egyház összefogásáról beszélt, és elmondta, hogy tisztelik a moldvai civil szervezeteknek a magyar nyelv megőrzése érdekében végzett munkáját. Ezek után elbúcsúzott, és jó munkát kívánt a küldötteknek, valamint az egyház képviselőinek. Cadar Cornel páter érdeklődésére a civil küldöttség elmondta, hogy a Csángó Tanácsban nem vesz részt a Dumitru Mărtinaş nevét viselő román római katolikus szervezet (az illető egyesület tagadja a csángók magyarságát – szerk. megj.).
A tárgyaláson napirendre került, kiemelt jelentőségű témakörök a beszámoló szerint a következők voltak: a rendszeres (hetente, havonta vagy más időbeosztás szerinti) magyar nyelvű miseszolgáltatás engedélyezése ott, ahol ezt kérték vagy kérni fogják
a páter és a kántor kinevezése során a magyar nyelv ismeretének és használatának figyelembevétele ott, ahol ezt kérik vagy kérni fogják
a civil szervezetek kérésére alkalmanként engedélyezzék a magyar nyelvű vallásgyakorlatot a plébánosnak vagy olyan páternek, aki ismeri a magyar nyelvet.
Továbbá engedélyezzék a magyar nyelvű imákat és énekeket igény szerint a román nyelvű miseszolgálat során; biztosítsanak lehetőséget magyar nyelvű olvasmányok felolvasására a román nyelvű mise idején; engedélyezzék a magyar nyelvű misék hirdetését szóban és írásban, magyarul és románul is. A tárgyalás során tisztázták, hogy a moldvai csángómagyarok nyelve a magyar nyelv része, s a továbbiakban ennek megfelelően kell mindkét félnek cselekednie. A két tárgyaló fél arra fog törekedni, hogy a keresztényi szeretet alapján és a jó együttműködés szándékával dolgozzanak. A püspökség részéről a csángómagyarok ígéretet kaptak arra, hogy az átadott dokumentációt áttanulmányozzák és csoportosítsák. Ezt követően írásban kapnak választ a felvetett kérdésekre. A nyitott kérdések további tárgyalásának időpontjára vonatkozóan egy-két hónap múlva fognak megállapodni.
Erdély.ma

Van esély a magyar misére
Tárgyalási folyamat kezdődött, amely a csángóföldi falvak magyar nyelvű misézését szorgalmazza. A Csángó Tanács képviselői Jászvásáron tárgyaltak a helyi Római Katolikus Püspökséggel a magyar nyelv használatáért a moldvai templomokban. Válasz egy-két héten belül várható, de a Csángó Tanács előrelépésnek nevezte, hogy végre tárgyalni lehet erről.
A moldvai csángók köztudottan nagyon vallásos emberek, katolikusok, de még sincs joguk a magyar nyelvű szentmiséhez. Évek óta kérik, hogy engedélyezzék a magyar nyelv használatát a templomaikban, sajnos ezt eddig elutasították. Most a csángóföldi falvak helyi magyar szervezetei, tárgyaltak a Jászvásári Római Katolikus Püspökséggel több témában is. Duma András író, vezető, Szeret-Klézse Alapítvány „Egyik dokumentáció a Csángó Tanácsnak volt a dokumentációja, amelyikben a szervezetek feltettek pár kérdést, például a magyar nyelvű mise kérdését, ugye, hogy mikor lehet ezt megvalósítani, és milyen módszerekkel, ahol kérték, és ahol kérni fogják. A másik dolog pedig a nyelvhasználat a román nyelvű misékben, ahol élnek magyarok, ott is legyenek olvasmányok, hirdetések magyarul, vagy más szertartások és szentségek átadása.”
Hajlák Attila katolikus segédlelkész szerint nemcsak a csángó magyarok számára, hanem minden nép számára fontos, hogy a saját nyelvén kapcsolódhasson be a liturgiába, a legszentebb áldozatba. Hajlák Attila István tisztelendő, segédlelkész, Marosvásárhelyi Plébánia „A második vatikáni zsinat, 40, több mint 40 éve, hogy szorgalmazza azt, hogy minden nép, minden nemzet a maga nyelvén dicsérhesse az Istent, és a legszentebb áldozatban a maga anyanyelvén vegyen részt, kapcsolódjon be. Ez azért is fontos, mert ugye azelőtt tudjuk, hogy latinul volt a szentmise.” A püspökség képviselői egy-két hét múlva választ adnak a csángók által benyújtott kérésekre. A csángók a kilencvenes évek elejétől harcolnak az anyanyelvű, magyar misékért. Szép Zoltán Erdély Tv
Erdély.ma

Diószegi: az új alapítvány csak felügyeli, nem bonyolítja a moldvai csángó oktatási programot
A moldvai csángó program működtetésére létrehozandó alapítvány – amelyben a Teleki László Alapítvány alapítóként vesz részt – felügyeli és nem lebonyolítója lesz az oktatási programnak – mondta Diószegi László, a TLA vezetője.
Diószegi az MTI-nek vasárnap elmondta: a program lebonyolításában nem terveztek változást, azt továbbra is a jelenlegi oktató gárda bevonásával tervezték. Az alapítvány a program pénzügyi átláthatóságát biztosítja. Diószegi László kiemelte: a pénzügyi struktúra javításáról van szó, senki nem akar a tartalmi kérdésekhez hozzányúlni.
A programot eddig kizárólagosan a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) bonyolította. A szervezet vezetősége hétfőn tette közzé: a magyarországi költségvetésből nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt testületileg lemondanak. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január elsejével lejárt a csángószövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése teljesen ellehetetlenült. A program működtetését az új alapítvány megalakulásáig a Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége vette át.
Diószegi László elmondta, az alapítvány 2011 nyarán kapott megbízást a nemzetpolitikai államtitkárságtól és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványtól, hogy világítsák át az MCSMSZ gazdálkodását. Az átvilágítás célja az volt, hogy a fő támogatók pontos képet kaphassanak az MCSMSZ vagyoni helyzetéről, működéséről, futó programokról, azok költséghatékonyságáról és pénzügyi szakmai színvonaláról, továbbá a szövetség által felhalmozott adósságról. Az átvilágítás során ellenőrizték az MCSMSZ 2008-2010. évi gazdálkodásáról szóló dokumentumokat, és a vizsgálat érintette az oktatási helyszíneken bérelt, vagy tulajdonolt épületek állagát is.
Az átvilágítást – amelynek költsége négymillió forint volt – romániai és magyarországi cégek, bejegyzett pénzügyi szakemberek, illetve más szakértők bevonásával végezték el.
Diószegi László kifejtette: a problémát az okozza, hogy az MCSMSZ-nél hiányoznak a belső szabályzatok, nincs pénzkezelési szabályzat, és hiányzik a bérkiegészítések kifizetésének szabályozása. A pénzügyi működés szabályozatlansága átláthatatlan gazdálkodást eredményezett, a személyi felelősség pedig nem megállapítható. Kifejtette: az évi mintegy 150 millió forintos költségvetéssel gazdálkodó szervezetnek a teljes időszak alatt nem volt és nincs megfelelő végzettséggel rendelkező felelős gazdasági vezetője. A könyvelési káoszra jellemző – folytatta, hogy a több mint négy hónapig tartó ellenőrzés sem tudta megállapítani a vezetőség által bejelentett hiány tényleges mértékét.
Diószegi László közölte: nem különítették el a könyvelésben a pályázati elszámolásokat sem, ami pedig a magyarországi támogatók szerződésbe foglalt előírása, és a támogatások ellenőrzését könnyíti meg. Ennek hiányában nem zárható ki a támogatások több helyre történő elszámolása. Nem szabályozták továbbá a telefon- és gépkocsi használatot, nincs útnyilvántartás sem – sorolta. Hozzátette: az MCSMSZ a felvetett hiányosságok egy részének pótlásáról a megadott határidő lejárta után, január 24-én küldött információt, ezek ellenőrzése folyamatban van.
Hangsúlyozta: az alapítvány pártoktól és kormányoktól független szervezet, kuratóriumában a magyar tudományos és közélet kiválóságai kaptak helyet. Kiterjedt tevékenységet folytat a határon túli magyarságot érintően számos területen. Példaként említette tudományos konferenciák szervezését, beruházások megvalósítását, feladata az épített örökség dokumentálása és felújítása.
Szólt arról is, hogy az alapítvány a megalakulásától kezdve folyamatosan foglalkozik a moldvai csángókkal, több, a témáról szóló alapvető művet adott ki, kutatást finanszírozott, nemzetközi konferenciát szervezett, és közreműködött a pusztinai Magyar Ház felépítésében is. Több alkalommal szerveztek magyar nyelvű misét moldvai csángó falvakban, így Lábnyikon 2009. október 17-én az első magyar nyelvű főpapi misét is az alapítvány közreműködésével szervezték. Leszögezte: a Teleki László Alapítvány a csángó üggyel foglalkozó szervezeteknek nem konkurense, hanem partnere kíván lenni.
MTI
Csángó szervezetek üdvözlik a csángóföldi oktatási programnál tervezett változásokat
Budapest, 2012. február 6., hétfő (MTI) – Nyolc csángóföldi és magyarországi székhelyű, a moldvai csángómagyarokért tevékenykedő szervezet hétfőn közös állásfoglalásban biztosította támogatásáról a magyar kormánynak és a csángóföldi oktatási program támogatóinak a program javítására irányuló intézkedéseit.
”A kormány és az oktatási program fő támogatói által az Moldvai Csángómagyarok Szövetségénél (MCSMSZ) végzett átvilágítás eredményei nemcsak az MCSMSZ vezetőségére, hanem alaptalanul a moldvai magyarság egészére is árnyékot vetnek, ezért üdvözöljük a kabinet és az oktatási program támogatóinak a program javítására irányuló intézkedéseit” – olvasható az MTI-hez eljuttatott állásfoglalásban, amelynek kiadói a Szeret-Klézse Alapítvány, a Rekecsinért Egyesület, Forrófalvi Phoenix Kulturális Egyesület, a Csángó Rádió, a Domokos Pál Péter Alapítvány, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület, a Moldvai Magyarok a Moldvai Magyarokért Egyesület és a Magyarfalu Alapítvány.
A nyolc szervezet közleményében kifejezte reményét arra vonatkozóan, hogy a moldvai magyar oktatás az eddigiekhez hasonlóan továbbra is kiemelt figyelmet és támogatást kap.
Mint írják, a moldvai magyarokért tevékenykedő szervezetek elhatárolódnak minden olyan szándéktól, amely az oktatás finanszírozása körüli problémák megoldását gátolja, és támogatják azt a tervet, amely a jövőre nézve biztosítani kívánja az oktatás pénzügyi és gazdasági átláthatóságát.
“A moldvai magyar oktatást közös ügyünknek tekintjük. Számunkra kiemelkedően fontos, hogy az oktatás minősége javuljon, hogy a moldvai iskolai oktatás elérje a romániai magyar iskolák színvonalát, hogy a moldvai magyar tanulók egyenlő esélyt és kellő felkészítést kapjanak a közép- és felsőoktatási tanulmányok folytatásához” – áll a dokumentumban.
A programot eddig kizárólagosan az MCSMSZ bonyolította. A szövetség a korábbi Fidesz-kormány idején indította el magyar állami támogatással a Moldvai Csángó Oktatási Programot. A program keretében ma 25 moldvai faluban oktatják mintegy 2200 csángó gyermeknek a magyar nyelvet. A csángó szövetség hét moldvai településen magyar házat épített vagy vásárolt, a magyarul továbbtanuló diákok számára pedig bentlakási lehetőséget hozott létre Csíkszeredában.
A szervezet vezetősége január 30-án jelentette be, hogy testületileg lemondanak a magyarországi költségvetésből az oktatási programhoz nyújtott támogatás rendszerének tervezett átszervezése miatt. A szövetség tizenkét vezető beosztású tisztségviselője által jegyzett dokumentum szerint 2012. január elsejével lejárt a csángószövetség szerződése a Bethlen Gábor Alappal, és újabb szerződés hiányában a szövetség idei működése teljesen ellehetetlenült.
A program működtetését az új alapítvány megalakulásáig a Románia Magyar Pedagógusok Szövetsége vette át.
Diószegi László az MCSMSZ gazdálkodásának átvizsgálását végző Teleki László Alapítvány vezetője vasárnap az MTI-nek azt mondta: a program lebonyolításában nem terveztek változást, azt továbbra is a jelenlegi oktató gárda bevonásával képzelik el. Hangsúlyozta, hogy a pénzügyi struktúra javításáról van szó, senki nem akar a tartalmi kérdésekhez hozzányúlni.
Mint elmondta, az okoz gondot, hogy az MCSMSZ-nél nincs pénzkezelési szabályzat, valamint hiányzik a bérkiegészítések kifizetésének szabályozása. Ez átláthatatlan gazdálkodást eredményezett, a személyi felelősség pedig nem megállapítható. Az évi mintegy 150 millió forintos költségvetéssel gazdálkodó szervezetnek évek óta nincs megfelelő végzettséggel rendelkező felelős gazdasági vezetője.
Krónika (Kolozsvár)

Rendszeres magyar nyelvű misét kért a csángó tanács a bukaresti apostoli nunciustól
A csángó tanács küldöttsége rendszeres magyar nyelvű misék engedélyezését kérte csütörtökön Románia apostoli nunciusától – közölték az MTI-vel a küldöttség tagjai a Vatikán bukaresti külképviseletén tett látogatás után.
A jászvásári (Iasi) püspökséghez tartozó, moldvai csángó falvakban románul miséznek a katolikus papok, ez alól csak a magyarországi turisták számára rendezett alkalmi szertartások jelentenek kivételt. A delegáció tagjai a csángó tanács öt tagszervezetét képviselték. A bukaresti küldöttségben Nyisztor Tinka, a pusztinai Szent István Egyesület elnöke, Duma András, a Szeret Klézse Alapítvány elnöke, Gyurka Valentin, a Külsőrekecsinért Egyesület elnöke, Antal János, a forrófalvi Phoenix Egyesület elnöke és Duma Dániel, a csíkfalusi Csángó Rádió munkatársa vett részt. Nyisztor Tinka azt MTI-nek elmondta: hat éves szünet után jött ismét csángó küldöttség Románia és Moldva Köztársaság apostoli nunciatúrájára Bukarestbe, ahol most először találkoztak Francisco Javier Lozano pápai nunciussal. A nuncius elődje, Jean-Claude Perisset érsek a 2004-es jászvárási zsinaton elérte azt, hogy a moldvai püspökség legalább a magyarországi vendégek látogatásakor engedélyezzen alkalmi, magyar nyelvű misét a csángó templomokban – magyarázta Nyisztor Tinka. A csángó tanács most azzal a kéréssel fordult a Vatikán romániai képviselőjéhez: segítsen elérni, hogy rendszeresítsék a magyar nyelvű szertartásokat és azokról ne tiltsák ki a csángókat. “Most csak ez van nálunk, de ez nem jó, mert mi nem azért jártunk, hogy a magyarországi vendégeknek legyen miséjük Pusztinában, és csak úgy tudunk mi is misét hallgatni, őmellettük. De valóban kellett ez a hat év, hogy kiderüljön, hogy ezek a misék nem nekünk szólnak” – mondta Nyisztor Tinka. Hozzátette: előfordult olyan eset, amikor egy magyarországi csoportnak szervezett magyar mise miatt megtelt helyiekkel a pusztinai templom, de a plébános kiküldte az embereket és csak az anyaországi turistacsoport vehetett részt a vendégpap által bemutatott magyar szertartáson. A csángó küldöttség tagjai elmondták, hogy a jászvásári püspök többször is megígérte nekik a magyar nyelvű misét. Tudomásuk szerint két olyan pap is szolgál az egyházmegyében, aki évekig tanult Magyarországon, a püspök mégsem küldte őket csángóföldi szolgálatra, inkább egy állatfarmon, meg egy Jászvásár melletti faluban foglalkoztatja őket. Gyurka Valentin beszámolója szerint a nuncius barátsággal fogadta a csángó küldöttséget és azt ígérte, közbenjár ügyükben a jászvásári püspöknél. Az MTI megkeresére a Vatikán bukaresti képviselete péntekre ígért tájékoztatást az apostoli nuncius álláspontjáról.
Baranyi László
MTI

Együtt, de feltételekkel (Moldvai csángók)
Nem vagyunk annyian, hogy megosztottak legyünk; a csángóságnak olyan szövetségen keresztül kellene képviseltetnie magát, amely tömöríti az összes moldvai csángószervezetet; a Moldvai Csángómagyarok Szövetségének (MCSMSZ) azon kell dolgoznia, hogy az oktatási program szintjére emelje az alapszabályzatában vállalt többi területet;
a Romániai Magyar Pedagógusszövetségnek (RMPSZ) nem érdeke, hogy kivegye az oktatást a helyiek kezéből; az MCSMSZ szeretné visszaszerezni jó hírnevét, a szervezet továbbra is igényt tart a magyarországi magánadományok kezelési jogára – többek között ezek hangzottak el az egyeztető kerekasztalként működő Csángó Tanács tegnap befejeződött klézsei találkozóján.
A Duma András, a Szeret-Klézse Alapítvány elnöke által hetedik alkalommal megszervezett Petrás Incze János Klézsei Napok nyitórendezvényeként tartott tanácskozásra moldvai, erdélyi és magyarországi civil szervezetek kaptak meghívót, közülük csupán a Külső­rekecsinért Egyesület, az MCSMSZ, a Phoenix Forrófalva Kulturális Egyesület, a Szeret-Klézse Alapítvány, a budapesti Lakatos Demeter Egyesület, A Moldvai Magyar Oktatásért Alapítvány (AMMOA), a Szeret-Klézse Alapítvány, a Szeret és Tatrosvölgyi Népművészek és a moldvai magyar oktatás ideiglenes felelőse révén az RMPSZ képviseltette magát. A szűk körben megtartott találkozó résztvevői szerint nem azzal kell foglalkozni, mi volt eddig rossz, elhibázott az MCSMSZ-ben, miért hiányzott a kommunikáció a szervezetek között, hanem előre kell nézni, és összefogni. A tanácskozás végén jegyzőkönyvbe foglalták, hogy továbbra is kiemelt helyet foglal el az oktatás, valamint a magyar nyelvű vallásgyakorlás elérése, a gazdaság fejlesztése és az egészségügy. Az észrevételek között szerepel, hogy az MCSMSZ együtt kíván működni a pedagógusszövetséggel, de ha ez nem valósul meg, a csángószervezet "maga végzi az oktatási program folytatását", valamint "a többi civil szervezet készségesnek mutatkozik együttműködni a magyar hivatalos szervekkel és az RMPSZ-szel".
Tegnap délután Berszán Lajos zágoni származású nyugalmazott gyimesi plébános celebrálta a rendes miseprogramon kívüli, a katolikus egyház által turisztikai misének nevezett magyar nyelvű szentmisét a klézsei Szent Ferenc-templomban, majd a templom udvarán leleplezték a forrófalvi születésű katolikus pap, folklórgyűjtő, Petrás-Incze János (1813–1886) fa mellszobrát, Csoma Gergely alkotását. A kétnapos ünnepség a helyi, valamint a szomszédos falvakból érkező hagyományőrző csoportok előadásával ért véget.
Fekete Réka. Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Egységesen folytatódik a moldvai magyar oktatás
Ebben a tanévben a magyar állam határozatlan időre szóló megbízása alapján a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ) szakszerű irányításával folytatódik a moldvai magyar oktatási program. A Moldvai Csángómagyarok Szövetsége megértéssel lemondott az oktatási program megosztásáról, a Szeret-Klézse Alapítvány is integrálódott, alkalmazottai kivétel nélkül a RMPSZ-szel kötöttek munkaszerződést, elfogadva ennek feltételeit. Így egységes rendszerben folytatódik tovább a magyar oktatás Csángóföldön. Szeptember első két napján a RMPSZ a szovátai Teleki Oktatási Központban meg is tartotta első tanévnyitó képzését a pedagógusok részére. A találkozón a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkársága, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a KEMCSE is képviseltette magát.
Burus-Siklódi Botond elnök részletesen ismertette az RMPSZ szervezet működését, melyen belül a moldvai oktatási program felügyeletét, irányítását az eddigi tiszteletbeli elnökre Lászlófy Pálra ruházták. Személyében a moldvai oktatási ügyekben rendkívül tapasztalt (2005-ig maga is rész vett benne), tanáremberként a tanárok munkáját átlátó, széles kapcsolatokkal rendelkező szakembert nyert a program. Márton Attila, lészpedi tanító továbbra is az oktatási program megbízott koordinátora, de már függetlenítve, csak a délutáni oktatásban vesz részt. A keresztszülők kapcsolattartója Szász Csilla lujzikalagori tanárnő lett.
Az RMPSZ jogtanácsosa ismertette a tanárokkal az új feltételeket tartalmazó munkaszerződéseket, melynek értelmében a tanároknak tantervet, minden hónap végén beszámolót kell készíteniük munkájukról és az oktatásban résztvevő tanulókról. Az előre kidolgozott három-lépcsős tanterv alapján a képzésen a pedagógusok már összeállították munkaterveiket mind az iskolai, mind az iskolán kívüli oktatási formákra Porsche Éva, elemi oktatásért felelős Hargita megyei tanfelügyelőnő irányításával.
Új, ígéretes megoldást talált az RMPSZ az oktatási helyszínek működtetésére, adminisztrációjára vonatkozóan. A tanárok minden hónapban szerződés alapján, egységesen 700 lej költségtérítési juttatást kapnak, amelyből az oktatási helyszín és a lakás bérlését valamint fenntartását – fűtés, villany, internet, kisebb javítások - önállóan fedezik. A megtakarítást, ha van, pedig mint bevételt 16%-kal leadózzák. Ez a nagy bizalommal megteremtett megoldás tehermentesíti az RMPSZ-t, önállóságot biztosít a tanároknak, és a helyszínek jobb színvonalon tartását eredményezheti. (Akinek kell, mindezek intézésében segítséget nyújtanak). Az RMPSZ megállapodott az MCSMSZ-szel, hogy a magyar házakban az ott tanító tanárok a fenti módon bérelik tőlük a tantermeket. A bevétel az MCSMSZ-é. Tanári kérésre, ebben a hónapban előleget utalnak, mert a tűzifát télire most kell megvenni.
Az új konstrukció anyagi fedezése az AMMOA-ra hárul. Az alapítvány és az RMPSZ közötti szerződés értelmében a támogatásokat maradéktalanuk átküldik az RMPSZ-nek. A befizetéseket tehát továbbra is az AMMOA számlájára
11742173 -20154778-00000000 kell eljuttatni. Ennek hangsúlyozása minden tisztségviselőnek, minden tanárnak és keresztszülőnek lelkiismereti kötelessége, mert a támogatásoktól függ a moldvai magyar oktatás jövője.
Az eddigi 24 helyszínnel szemben idén 26 helyen indul magyar oktatás. Nagy eredmény, hogy Forrófalván egyszerre iskolában és iskolán kívül is. Anton Nelu (Vajda János) közreműködésével.
Szakszervezet híján a tanárok titkos szavazással két képviselőt választottak maguk közül Ferencz András kosteleki és Petres László lujzikalagori tanárt, akik a jövőben közvetítenek az RMPSZ és a tanárok között.
Az RMPSZ célja, hogy az iskolán kívüli oktatást mielőbb integrálják az iskolákba. Hosszú távon ez ad ugyanis a társadalom, a szülők, és a gyerekek előtt tekintélyt, biztos magasabb színvonalat és jobb tanítási körülményeket az oktatásnak. A tanárok hatékony közreműködését várják ehhez a törekvéshez, Ahol lehet, ott a RMPSZ segít az iskolaigazgatókkal való tárgyalásban, ahol nem megy, ott természetesen megmarad az iskolán kívüli oktatás.
A vetélkedőket, népdalversenyeket továbbra is a megszokott módon megtartják. Költségeit a támogatók fogják viselni, hisz ezek már bejáratott, közismert programok, minden évben volt, aki kisebb-nagyobb mértékben támogatta. A következő tanévben pedig pályázati alapokból fogják tovább finanszírozni.
A csomagküldés a megszokott módon folytatódik, és a megérkezett csomagokról értesítést kap a KEMCSE, ami felkerül a honlapra (ez már tavasz óta jól működik). A leveleket egy bákói postafiókra lehet küldeni a jövőben, és Szász Csilla keresztszülő felelős gondoskodik majd címre juttatásáról. A postafiók címét később tesszük fel a honlapra. A választ a keresztgyermekek közvetlenül a keresztszülőnek juttatják el, a bélyegköltséget a tanári ellátmányból fedezik.
Fentiek meggyőzték a KEMCSE vezetőségének jelenlévő képviselőit (Pákozdi Judit elnök, Lázárné Sereg Borbála falugazda felelős, Büttner Sarolta továbbtanulásért felelős), hogy jó esély van rá, hogy az érintettek átgondolt együttműködésével a moldvai magyar oktatás egy új, magasabb szakmai színvonalat ígérő fejlődési szakaszba lépjen.
Pákozdi Judit, elnök
Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület
Erdély.ma

Az MCSMSZ vezetősége megrökönyödve olvasta a november 13-i, magyarországi Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága kapcsán született híradásokat. A bizottsági ülés többek közt a csángó ügyeket volt hivatott tárgyalni az MCSMSZ emlegetésével, de az MCSMSZ meghívása nélkül.
Álláspontunk az ott elhangzottakkal kapcsolatosan:
1. Az MCSMSZ új vezetősége csak megerősíteni tudja a közel 10 hónapja lemondott korábbi vezetőség álláspontját: nem voltak elszámolási hiányosságok, gazdálkodási anomáliák az MCSMSZ-nél. A 12 év alatt a január végén távozott csapat tisztességgel és felelősséggel kezelte a közpénzeket, a semmiből teremtve meg egy teljes oktatási rendszert, amely a diákokat óvodától az egyetemig elkísérte. A Gyurcsány-Bajnai kormányok ideje alatt lehívott 70 millió forintnyi támogatás mellé az MCSMSZ-nek sikerült további 80 millió forintot összegyűjteni adományokból. Szövetségünk úgy vásárolt, épített 7 közösségi házat, hogy azokba minimális magyar állami támogatás se került be (2%-nyi - köszönet érte Szili Katalinnak). Az évek folyamán elnyert több száz pályázatból egyetlen egy se volt és most sincs, amelyet ne fogadott volna el a magyar állam valamely elszámolásokat ellenőrző szerve (akik pályáznak tudják: ha lettek volna anomáliák, el nem számolt pályázatok, akkor nem hogy 12 évig, de 2 évig se lehetett volna működtetni a rendszert, hiszen kizárták volna a szervezetet a pályázati körből).
2. Répás Zsuszanna tájékoztatójában oly mértékben csúsztat a helyszínek számát tekintve, hogy az egyszerűen hazugságnak minősíthető: álláspontja szerint az MCSMSZ-től elvett oktatási program 22 helyszínnel zárta tevékenységét, melyet ők 26-ra fejlesztettek. A pontos valóság a következő: az MCSMSZ februárban 25 településen és 28 különböző helyszínen működő oktatást adott át az RMPSZ-nek. Az RMPSZ ugyanakkor átvette később a Szeret-Klézse Alapítvány helyszíneit is, "integrálva" az általuk évek óta működtetett 3 oktatási egységet. Új helyszínt tehát az új helyzetben nem indítottak, ezzel szemben vi szont leépítettek, összevontak helyszíneket, ez a folyamat pedig megítélésünk szerint sajnos az Oktatási Program elsorvasztásához, minőségi lecsupaszításához, kontextusból való kiemeléséhez vezet.
3. Olcsóbb rendszer? Elismerjük, hogy olcsóbbá vált: de közben nincs érdekképviseleti háttér, nincs szociális program, megszűnt a diáklap, nincsenek szakmai értekezletek és továbbképzők, nincs semmiféle felkészítés az újonnan érkező tanároknak, leépítették teljes mértékben az egyetemi hallgatók támogatását, veszélybe sodorták a Csíkszeredai Csángó Bentlakás puszta létét, adósságokat halmoztak fel a különböző szolgáltatóknál, az adminisztrációt pedig igyekeznek teljes mértékben ráterhelni a tanárokra a teljes körű felelősséggel együtt.
4. A "Legyen Ön is Keresztszülő" program pusztulását követően nem találták ki, hogy az állami támogatás stagnáló mértéke mellett miből lesz finanszírozva a költségvetésben tátongó űr. Senki nem tudja, hogy 2012 január 1 után miből lehet finanszírozni az egyébként rendkívül amatőr, szakmaiatlan módon egységesített költségeket.
5. Bár sajnos az RMPSZ honlapján nem tett közzé semmiféle információt a magyar oktatásban részt vevő diákok létszámának alakulásáról a moldvai csángó falvakban (úgy az iskolai oktatás mint az iskolán kívüli) - információink szerint ez mindkét esetben csökkent az előző tanévhez képest.
Bákó, 2012. november 15.
MCSMSZ vezetősége

MCSMSZ Sajtóközlemény

Normalitást szeretne az RMPSZ a csángó oktatási programban
A normalitást szeretnék megalapozni, és oktatási programként, annak megfelelően kívánják vezetni a Moldvai Csángómagyar Oktatási Programot – mondta Burus-Siklódi Botond, az RMPSZ vezetője, aki kérésünkre a program átvétele óta eltelt egy évet értékelte.
Egy éve, hogy a magyar kormány felkérésére átvette a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program vezetését a Moldvai Csángómagyarok Szövetségétől a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetsége (RMPSZ). Bár az oktatás zajlik, a kedélyek talán még mindig nem nyugodtak meg a váltás után, és a program új vezetőjének követelményeit sem mindenki fogadta el. Nemrég egy, személyeskedéseket is tartalmazó névtelen blogbejegyzés összegezte az elégedetlenkedők álláspontját. Megjelenésének időpontja szinte egybeesett azzal, amikor végre létrejött a megegyezés a csángószövetség és az RMPSZ között az előbbi tulajdonában lévő oktatási helyszínek működtetéséről.
Egy éve vették át a programot
„Tavaly január végén történt a megkeresés, és február hetedikétől váltak alkalmazottainkká a kollégák” – emlékezett vissza Burus-Siklódi Botond. Ismertette, a Moldvai Csángómagyar Oktatási Program keretében jelenleg a magyar nyelvű oktatás – iskolai körülmények között és szabadidős tevékenységként – 26 helyszínen zajlik 43 oktatóval. Iskolai körülmények között a választható tantárgyak keretében tanulnak magyar nyelvet a diákok, a délutáni oktatás formájában pedig különböző szabadidős programok által, a hagyományok ápolására és az identitástudat fejlesztésére fektetik a hangsúlyt. Az iskolákban mintegy 1100 gyerek számára zajlik magyar nyelvoktatás, összesen pedig a csángó oktatási programban mintegy 2190-re tehető a részt vevő gyerek száma. Az iskolában oktatók a román tanügyi rendszer keretében megkapják az adott órákért a fizetést, többnyire helyettesítői státusban, emellett támogatják őket a csángó oktatási program keretében is az iskolán kívüli tevékenységért. A Moldvai Csángómagyar Oktatási Programot magyar állami támogatásból és a Moldvai Magyar Oktatásért Alapítványon (AMOA) keresztül a keresztszülői programból befolyó összegekből finanszírozza az RMPSZ. A program keretében az oktatók számára fizetést, lakhatási feltételeket, étkezési jegyet biztosítanak.
Vegyes érzelmek az elmúlt egy évről
„Vegyes érzelmeink vannak az elmúlt egy évvel kapcsolatosan. Mi annak idején úgy indultunk, hogy hasznosítani szerettük volna a csángószövetségnél felhalmozott tapasztalatot, de aztán történt, ami történt, és márciustól ők testületileg kiváltak az oktatási programból, amelyet így alapjaiban meg kellett újítanunk, új oktatási programszervezőt neveztünk ki, létrehoztuk a szakmai irányító felügyelőbizottságot” – mondta. A nemrég megjelent névtelen blogbejegyzésben az egyik vád az volt, hogy hozzá nem értők irányítják részükről a programot. Amint azonban az elnök kifejtette, a felügyelőbizottságba olyan személyeket jelöltek, akiknek nagy tapasztalatuk van a csángó léttel és az oktatással kapcsolatosan is.
„Gondolok itt például Borbáth Erzsébetre, aki megteremtője az iskolai szintű csángó oktatásnak, Lászlófy Pál tiszteletbeli elnökünkre, aki a Moldvában zajló oktatási program létrehozásánál és az első évek finanszírozásában is tapasztalatot szerzett, hisz annak idején is a pedagógusszövetségen keresztül zajlott a program” – magyarázta az RMPSZ elnöke. Hozzátette, érzékelik, hogy amint az általában lenni szokott, vannak, akik az új vezetési stílust, formát el tudják fogadni, és vannak, akik kevésbé, sőt olyanok is, akik egyenesen ellenkeznek.
Úgy gondolja viszont, hogy nem lehetnek nagy gondok, ha a maga helyén mindenki elvégzi a feladatát. „Azt a stabilitást elértük, hogy sem a fizetésben, sem az egyéb juttatások biztosításában elmaradásunk nem volt, naprakészen kapták az oktatók a juttatásokat, és szakmai szinten is igyekszünk segíteni” – mutatott rá. Kifejtette, mivel korábban rövidebb időszakokra – előbb csak három hónapra, aztán az iskolai év végéig, utána szeptember elsejéig – kapták a program vezetésére vonatkozó felkérést, nem volt lehetőség a szakmai munka megtervezésére, most azonban, hogy meghatározatlan időre az ő feladatuk a program koordinálása, ezen a téren is meg kell vizsgálniuk a perspektívákat. „A szakmai támogatás szintjén – az érdekvédelem mellett – szeretnénk az iskolai tevékenység felé közelíteni az iskolán kívüli tevékenységet is” – mondta Burus-Siklódi Botond.
A rég várt megegyezés
Hat oktatási helyszín – amelyet a keresztszülők pénzéből vásároltak – a csángószövetség tulajdonát képezi, és most született meg a megegyezés arról, hogy az RMPSZ fizeti a program keretében ezek fenntartási költségeit, illetve az oktatási program működtetésével kapcsolatos költségeket. Hosszú volt az út addig, amíg január 21-én aláírta az RMPSZ és a csángószövetség a szerződést, Burus-Siklódi Botond szerint sok huzavona előzte meg ezt. „A megegyezés szerint oktatónként minden egyes helyszínen hétszáz lejt fizetünk a csángószövetségnek az általunk vezetett oktatási program finanszírozására. Ezeken a helyszíneken természetesen a csángószövetség szervezhet saját rendezvényeket is, hisz az ő épületeikről van szó” – mondta el az RMPSZ elnöke.
Rendezik a kifizetetlen számlákat
A csángószövetséggel kötött megegyezés révén az érintett helyszínek költségeinek a rendezése is megtörténhet, hisz eddig, mivel nem volt jogi viszony a két szervezet között, az RMPSZ nem fizethette ki ezen oktatási helyszínek fenntartási költségeit. „A hat épület közül ötről van szó – az egyik esetben sikerült más megoldást találni. Ezeken a helyszíneken bizony szeptember óta mi nem tudtunk kifizetni semmiféle számlát, mert nem volt érvényes szerződésünk a csángószövetséggel, aminek a nevére érkeztek a számlák, például a telefon- és villanyszámlák. A megállapodás alapján ezeket most rendezni tudjuk, és a kifizetésekről már rendelkeztem, szeptember elsejéig visszamenőleg kifizetjük oktatónként a megígért és szerződésbe foglalt összeget” – közölte Burus-Siklódi Botond.
Sár- és kesztyűdobálás
„Én soha nem vettem fel a kesztyűt, amit a csángószövetség dobott, például az a nyilatkozat, hogy omlik össze a rendszer” – említette meg a névtelen blogbejegyzésben is sugallt vádat Burus-Siklódi Botond. Véleménye szerint erről szó sincs, és az sem igaz, hogy sok oktató otthagyná a programot. Aki azonban megteszi, annak a helyére van más, mint az RMPSZ elnöke tájékoztatott, várólista van a programba jelentkező pedagógusokból. Az oktatók egyébként januárban egy módszertani felkészítőn szóban és írásban is elmondhatták a véleményüket a program működéséről, és amint Burus-Siklódi Botond közölte, csak kisebb, operatív jellegű problémákat hoztak fel. „Vannak egy páran, akik részéről érzékeljük, hogy minket nem fogadtak el. Ezt nem is muszáj, az ügyhöz attól még lojálisan viszonyulhatnak. Nincs olyan tantestület máshol sem, ahol mindenki egyetértene” – mutatott rá az RMPSZ elnöke. A vádaskodásokkal kapcsolatosan azt mondta, mivel névtelen megnyilatkozásokról, sárdobálásról van szó, nem kíván különösebben reagálni ezekre. „Mi teljes felelősséggel, és minden más elismerés elvárása nélkül tesszük azt, ami tőlünk telik” – szögezte le. Hozzátette, nagyon jól látják, hogy ezt a munkát nem Csíkszeredából kell irányítani, ezért lobbiznak már egy bákói módszertani központ létrehozása érdekében. A központ megalapítása meglátásuk szerint nemzetstratégiai kérdés.
Követhetőséget kérnek
A névtelen blogbejegyzésben, amelyre már hivatkoztunk, azt is nehezményezte az író, hogy bürokratikus rendszert vezetett be a programba az RMPSZ. Kérdésünkre Burus-Siklódi Botond elmondta, semmi mást nem kérnek, mint amit a munkaadói-munkavállalói viszony megkövetel. „Hónap végén kérjük, hogy írják le, ki, mikor, órarend szerint megtartotta a tevékenységet. Ennyit kérünk csak, se többet, se kevesebbet, mint amit egy iskolában is nap mint nap el kell végezzenek a tanárok” – szögezte le. Hozzátette, fontosnak tartják a tervezést is, hisz ez nélkülözhetetlen ahhoz, hogy pedagógiailag is követhető munkát végezzen valaki. „Nyilván, van, akinek ez problémát jelent, formaságnak tekintik, de én úgy gondolom, hogy ez a normalitáshoz való közelítés” – szögezte le az RMPSZ elnöke.
„Nem sérült a program”
Az elmúlt egy év körülményei ellenére a részt vevő gyerekek számát tekintve nem sérült a program – közölte Burus-Siklódi Botond. Rámutatott, azáltal, hogy tavaly szeptemberben a Szeret-Klézse Alapítvány által működtetett külön oktatási program csatlakozott, márciustól pedig a Pusztina Házért Alapítvány által működtetett program is integrálódik, még nő is a résztvevők száma. „Azt hiszem, hogy itt az egységesítésen túl egy komolyabb szakmai munka is beindult, és ez folytatható, tehát van perspektíva. Ebben szakmailag partnerek a Hargita és Bákó megyei tanfelügyelőségek és a román oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi főosztálya is. Mi nem akarjuk ezt a programot mitizálni, mi ezt konkrét oktatási programként, ennek megfelelő kihívásként kezeljük. Normális kerékvágásba szeretnénk vezetni. Mindenféle zászlóbontás és zászlólobogtatás nélkül” – szögezte le a pedagógusszövetség vezetője.
R. Kiss Edit
Székelyhon.ro,

Csángó program mítoszok nélkül
A részt vevő gyerekek számát tekintve nem sérült, sőt bővült a moldvai csángó oktatási program – közölte Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének (RMPSZ) elnöke a program átvétele óta eltelt egy évet értékelve.
Arról is beszámolt, hogy létrejött a megegyezés az RMDSZ és a program korábbi működtetője, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetsége (MCSMSZ) között. Az RMPSZ a magyar kormány felkérésére egy éve vette át ettől a program vezetését. Ennek keretében jelenleg 26 helyszínen zajlik magyar nyelvoktatás 43 oktatóval iskolai körülmények között, illetve szabadidős tevékenységként.
Az iskolákban mintegy 1100 gyereket tanítanak, összesen pedig 2190-re tehető a programban részt vevő gyerekek száma. „Vegyes érzelmeink vannak az elmúlt egy évvel kapcsolatban. Mi annak idején hasznosítani szerettük volna a csángó szövetségnél felhalmozott tapasztalatot, de aztán történt, ami történt, és márciustól ők testületileg kiváltak az oktatási programból, amelyet így alapjaiban meg kellett újítanunk, új oktatási programszervezőt neveztünk ki, létrehoztuk a szakmai irányító felügyelőbizottságot” – mesélte Burus-Siklódi Botond.
Az RMPSZ-elnök egy nemrég megjelent névtelen blogbejegyzésre is utalt, melynek egyik vádja volt, hogy hozzá nem értők irányítják a programot, amint azonban kifejtette, a felügyelőbizottságba olyan személyeket jelöltek, akiknek nagy tapasztalata van a csángó léttel és az oktatással kapcsolatban. „Azt a stabilitást elértük, hogy sem a fizetésben, sem az egyéb juttatások biztosításában elmaradásunk nem volt, naprakészen kapták az oktatók a juttatásokat, és szakmai szinten is igyekszünk segíteni” – mutatott rá. Kifejtette, mivel korábban rövidebb időszakokra – előbb csak három hónapra, aztán az iskolai év végéig, utána szeptember elsejéig – kérték fel őket a program vezetésére, nem volt lehetőség a szakmai munka megtervezésére, most azonban, hogy meghatározatlan időre az ő feladatuk a program koordinálása, ezen a téren is meg kell vizsgálniuk a perspektívákat. „A szakmai támogatás szintjén – az érdekvédelem mellett – szeretnénk az iskolai tevékenység felé közelíteni az iskolán kívüli tevékenységet is” – mondta Burus-Siklódi Botond. Arról is beszámolt, hogy hat oktatási helyszín – amelyet a keresztszülők pénzéből vásároltak – a csángó szövetség tulajdonát képezi, és most született meg a megegyezés arról, hogy az RMPSZ fizeti ezek fenntartási költségeit, illetve az oktatási program működtetésével kapcsolatos költségeket. Január 21-én alá is írták az erre vonatkozó szerződést. „A megegyezés szerint oktatóként minden egyes helyszínen hétszáz lejt fizetünk a csángó szövetségnek az általunk vezetett oktatási program finanszírozására. Ezeken a helyszíneken természetesen a csángó szövetség szervezhet saját rendezvényeket is, hisz az ő épületeikről van szó” – mondta el az RMPSZ elnöke. A megegyezés révén megtörténhet az érintett helyszínek költségeinek a rendezése is, hisz eddig, mivel nem volt jogi viszony a két szervezet között, az RMPSZ nem fizethette ki ezen oktatási helyszínek fenntartási költségeit. „A megállapodás alapján ezeket most rendezni tudjuk, szeptember elsejéig visszamenőleg kifizetjük oktatónként a megígért és szerződésbe foglalt összeget” – magyarázta Burus-Siklódi Botond. Hozzátette, látják, hogy a munkát nem Csíkszeredából kellene irányítani, ezért lobbiznak egy bákói módszertani központ létrehozása érdekében, melynek megalapítása meglátásuk szerint nemzetstratégiai kérdés. A körülmények ellenére az elmúlt egy évben a részt vevő gyerekek számát tekintve nem sérült a program – közölte az RMPSZ elnöke. Rámutatott, azáltal, hogy tavaly szeptemberben a Szeret Klézse Alapítvány által működtetett oktatási program is csatlakozott, márciustól pedig a Pusztina Házért Alapítvány programja is integrálódik, nő a résztvevők száma.
„Azt hiszem, hogy itt az egységesítésen túl egy komolyabb szakmai munka is beindult, és ez folytatható, tehát van perspektíva. Ebben szakmailag partnerek a Hargita és Bákó megyei tanfelügyelőség és a román oktatási minisztérium nemzeti kisebbségi főosztálya is. Mi nem akarjuk ezt a programot mitizálni, mi ezt konkrét oktatási programként, ennek megfelelő kihívásként kezeljük. Normális kerékvágásba szeretnénk vezetni. Mindenféle zászlóbontás és zászlólobogtatás nélkül” – szögezte le a pedagógusszövetség vezetője.
R. Kiss Edit
Krónika (Kolozsvár),