Temesvár lakosai dec. 16-22 között emlékeznek az 1989-es eseményekre. Provokációval kezdődött az emlékezés, ismeretlenek dec. 15-én fölgyújtották a December 17-e Társaság székházát. A tűzoltók hamar eloltották a lángokat és megállapították a szándékos gyújtogatás nyomait. Kiállítást nyitottak meg és Tőkés László püspök kezdeményezésére konferencia kezdődött, Igazságtétel és megbékélés címmel. A résztvevők állást foglaltak az RMDSZ parlamenti frakciójának novemberi nyilatkozata mellett, kérték a nemzetiségi minisztérium felállítását, indítványozták valamennyi nemzeti kisebbséget tömörítő egyesület létrehozását. /Magyar Nemzet, dec. 18., Magyar Hírlap, dec. 16./ December 17-én Temesváron az Opera téri nagygyűlésen felszólalt Emil Constantinescu, a Demokratikus Konvenció elnöke, Corneliu Coposu parasztpárti vezető, Constantin Dumitrescu, a volt politikai foglyok szövetségének elnöke, Andrei Corneanu ortodox érsek. A református templomban celebrált ökumenikus istentiszteleten megjelent Tőkés László mellett Bánát ortodox metropolitája, Sebastian Kräuter temesvári püspök, a szerb ortodox egyház vikárusa és Neumann Ernő temesvári főrabbi. /Népszabadság, dec. 17./

"Dec. 15-én Temesváron ökumenikus istentiszteletet tartottak az ünnepi rendezvénysorozat záróakkordjaként a Mária-téri református imaházban. Résztvett Corneanu temesvári ortodox érsek személyes küldöttje, Ioan Budea esperes, a görög-katolikus egyház részéről Nicolae Teodorescu vikárius, Tempfli József nagyváradi római katolikus megyéspüspök, Túri László temesvári róm. katolikus kanonok, a szerb ortodox egyház részéről Vladimir Markovics helynök, dr. Neumann Ernő temesvári főrabbi, Bálint Pál, a magyar baptista gyülekezet lelkipásztora, Kovács Zsombor, a temesvári evangélikus tiszteletes, eljött Budapestről Németh Zsolt külügyi államtitkár, Szabó Tibor, a HTMH elnöke, Csoóri Sándor, a Magyarok Világszövetsége elnöke, Patrubány Miklós alelnök, de ott volt Dumitru Gant, Temes megye főispánja is. Tőkés László püspök a gyülekezet fontosságát hangsúlyozta. Beszélt a hagyományos közösségek megtartó erejéről, hatalmáról, amelyeket a diktatúra megpróbált minden eszközzel bomlasztani, szétverni. Az egyházak utolsó menedékként őrizték a közösséget. Tőkés László figyelmeztetett, hogy a kommunizmusnak vége, de "talán még gyilkosabb a hétköznapi anyagelvűségen alapuló ateizmus". - Németh Zsolt bejelentette, hogy Tőkés László a Magyar Köztársaság legnagyobb kitüntetését, a Köztársasági Érdemrend Nagykeresztjét kapja meg. Ennek átadására a magyar Országgyűlésben december 20-án kerül sor. Németh Zsolt hangsúlyozta: a magyarországi társadalom számára is katartikus élményt jelentett a temesvári forradalom, amilyent egyetlen másik forradalom sem jelenthetett. "Részben talán azért, mert a mi nemzettestvéreink voltak ennek a forradalomnak az alanyai, részben azért, mert kétmillió magyar nemzetiségű embert érintett..." Ez egyidőben jelentette a magyar nemzetnek egymásra találását! - Az Európába vezető út Temesváron keresztül vezet Románia számára. /(Pataki Zoltán): "Az út Európába Temesváron keresztül vezet". = Romániai Magyar Szó (Bukarest), dec. 17./"

Románia konzulátust nyitna a szerbiai Timok-völgyben – jelentette be Traian Basescu államfő Borisz Tadics szerb államelnök romániai hivatalos látogatása alkalmából. A román államfő továbbá sürgette Tadicsot, hogy a kölcsönösség jegyében Szerbiában hivatalosan ismerjék el a román ortodox egyházat. Basescu emlékeztetett, Romániában a szerb ortodox egyház hivatalos elismertségnek örvend. Tadics arról biztosította tárgyalópartnerét, hogy Szerbiában intézményes szinten védik az ott élő román kisebbség jogait, ugyanakkor hasonló magatartást várnak el Bukarest részéről is. A tárgyalások során a román elnök kitért Koszovó helyzetére. Basescu úgy vélte, a terület státusát kizárólag a Belgrád-Pristina egyezmény keretében kellene megvitatni, és elutasította Koszovó függetlenedésének kérdését. /Barta Zoltán: Román konzulátust nyitnának a szerbiai Timok-völgyben. = Krónika (Kolozsvár), júl. 26./

December 6-7-én Budapesten ülésezett az Európai Katolikus-Ortodox Fórum előkészítő bizottsága; a találkozást eredményesnek ítélték a delegációk. Erdő Péter bíboros, az Európai Püspöki Konferenciák Tanácsa (CCEE) elnökének vezetésével tárgyalt az előkészítő bizottság. A tanácskozást eredményesnek ítélték a Szentszék és a CCEE megbízottaiból álló katolikus, valamint az orosz, a konstantinápolyi, a szerb és a román ortodox egyházak szakértőiből álló delegációk. /Nemzetközi katolikus–ortodox megbeszélés Budapesten. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 8./

A szerb közéletet felkavaró heves viták után november 30-án elfogadta a Vajdaság autonómiáját megerősítő új alaptörvényt a szerb parlament. A statútumot még múlt év októberében hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás. Elfogadásában komoly szerepe volt a Vajdasági Magyar Szövetségnek (VMSZ), amely Szerbia egészében törpe párt ugyan a maga négy belgrádi parlamenti képviselőjével, de a Vajdaságban megkerülhetetlen politikai erő. Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza az észak-szerbiai tartomány korábban élvezett, a milosevicsi időkben elvett jogosítványainak. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta, s több parlamenti párttal együtt állította, hogy államot teremt az államban, az első lépés Szerbia – Koszovó elszakadását követő – további feldarabolásához. /Megerősítették Vajdaság autonómiáját Szerbiában. = Új Magyar Szó (Bukarest), dec. 2./

Vajdaság parlamentje december 14-én ünnepélyesen kihirdette a tartomány autonómiáját megerősítő új alaptörvényt. Az erről szóló határozatot a testület 86 kormánykoalícióhoz tartozó tagja szavazta meg. A Szerbiai Demokrata Párt és az Új Szerbia koalíciójának három képviselője nemmel voksolt, az ellenzéki Szerb Radikális Párt és a Szerb Haladó Párt tagjai pedig nem vettek részt a szavazáson, arra hivatkozva, hogy nem volt lehetőség vitára a statútumról, amelyet egyébként „szeparatista jellegű” okmánynak tartanak. Egeresi Sándor, a tartományi képviselőház elnöke kijelentette, hogy a vajdasági statútum a tartomány és egész Szerbia polgárainak a jólétét is szolgálja. Az alaptörvényt tavaly októberben hagyta jóvá az újvidéki törvényhozás háromnegyedes többséggel, de több mint egy évet kellett várni, amíg idén november 30-án a szerb szkupstina is elfogadta azt, a hatásköri törvénnyel együtt. Az új tartományi alaptörvény elfogadásában komoly szerepet játszott a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ). Az alaptörvényre minden szerbiai nacionalista erő össztüzet zúdított, annak ellenére, hogy csak egy részét adja vissza annak, amit az észak-szerbiai tartomány korábban élvezett. A szerb ortodox egyház is hevesen támadta a törvényt. Két fontos pont maradt ki az alaptörvényből: nem rendelkezik a tartomány vagyonáról és saját pénzbevételeiről. Saját vagyon és bevételek nélkül Vajdaság továbbra is a belgrádi vezetéstől függ majd. /Kihirdették a Vajdaság autonómiáját megerősítő alaptörvényt. = Népújság (Marosvásárhely), dec. 15./