Az iskolaépületek nincsenek rendben. Az önkormányzatok szabadkoznak: nincs elég pénz, nem érdemes pénzt fektetni azon épületekbe, amelyeket visszakapott az egyház. A Nyárádgálfalva községhez tartozó nyárádszentlászlói iskola-óvoda épületében dohos szag és pókhálók sokasága fogad. A padló tönkrement, a tizenhárom gyereket fogadó osztályterem több helyen is beázik, vízvezeték nincs. Az épületet visszakapta az unitárius egyház, és annak ellenére, hogy továbbra is gyermekek fognak ott tanulni, a helyi önkormányzat nem hajlandó pénzt adni a javításra. Az öt községi iskolaépület közül csupán kettőben van belső illemhely: Szentháromságon és Nyomáton. Ez utóbbiba egy brit szervezet támogatása révén vezették be a vizet. Szentháromságon a holland és amerikai testvértelepüléseknek köszönhetően már az elmúlt iskolaévben is korszerű belső illemhely, vezetékes ivóvíz és bebútorozott osztálytermek várták a gyerekeket. A szükségletek nagy részét fedezték a külföldiek. A kormánytól kapott nyolcvanezer lejből felújítják a nyárádgálfalvi iskola tetőszerkezetét. Két iskola, az adorjáni és a nyárádszentlászlói csupán ideiglenes egészségügyi engedéllyel fog működni, ugyanis hiányzik a belső illemhely, a vezetékes ivóvíz. Hiányzó ablaküvegek, lehullott vakolat, gondozatlan iskolaudvar, nem higiénikus külső illemhelyek – így fest a Nyárádremetéhez tartozó Nyárádköszvényes iskolájának az épülete. Az ígéretek szerint mindegyik iskolában lesz belső illemhely, de hogy mikor, az talány. A Marosvásárhelyi 2-es Számú Általános Iskola diákjai a fejük fölött tönkrement tetőzettel kezdik majd az új tanévet. A Világbanktól származó pénzalapokból ugyan készülőben van egy új épületszárny, azonban a régi épületről megfeledkeztek. Csapadékos időjárás esetén a tantermek beáznak. /Menyhárt Borbála: Hegy alatt abrakolnak? = Népújság (Marosvásárhely), szept. 6./

.Megszorított magyar oktatás
Tömegesen veszíthetik el állásaikat a pedagógusok a 2014-2015-ös tanévtől, az oktatási minisztérium ugyanis jövőtől nem hajlandó többet fizetni azoknak az iskoláknak a költségeit, amelyekben a fejkvóta nem elegendő a béralap biztosításához. Ez osztályok, sőt, iskolák összevonásához is vezethet. Maros megyében azonban a megszorítások nélkül is sok az összevont osztály, és még a marosvásárhelyi lakótelepeken is kérdéses, hogy lesz-e elegendő diák a magyar osztályok indulásához.
Osztályok, sőt iskolák összevonásához vezethetnek a megszorítások
A pedagógusok szerint az összevonások főként a kisebbségi oktatást veszélyeztetik, azonban Király András államtitkár úgy véli: ez a veszély nem áll fenn. Elmondása szerint Remus Pricopie tanügyminiszter ígéretet tett az RMDSZ parlamenti frakcióinak, hogy a kisebbségi oktatás nem szenved kárt. Ezt ígéri Maros megyében lllés Ildikó főtanfelügyelő-helyettes is: szórványvidékeken megmaradnak az összevont osztályok, ezért fognak küzdeni. „Minden település egyedi eset, ezért mindenütt az iskolaigazgatók, a helyi önkormányzatok és a tanfelügyelőség segítségével próbáljuk megoldani a helyzetet” – mondta Illés Ildikó. Szerinte a legtöbb összevonásra a vidéki településeken kell számítani, ahol azt kell figyelembe venni, hogy fenn tudják-e tartani az iskolát, vagy megengedhetik-e maguknak az iskolabuszt, amellyel más települések tanintézeteibe járhatnak a gyerekek. A főtanfelügyelő-helyettes kijelentette, mindent megtesznek azért, hogy minden gyermek helyet kapjon valamilyen tanintézetben.
A pedagógusok helyzetével kapcsolatban Illés Ildikó elmondta, nem feltétlenül a megszorítások miatt lesz kevesebb állás. „Sajnos meg fog szűnni néhány tanári állás, azonban nem így tevődik fel a kérdés. Például magyar nyelv és irodalom szakos tanárból hiány van, viszont nagyon sok a magyar tagozatos tanítónő, míg kevés a román tagozatos. Nagyon kiéleződött a verseny, volt olyan időszak, amikor szakképzetleneket is alkalmaztunk, most azonban a szakképzettek közül sem jut mindenkinek hely” – magyarázta a főtanfelügyelő-helyettes.
A vidéki iskolákat fenyegeti az összevonás
A megye több településén is érdeklődtünk az iskolák helyzetéről. A szovátai S. Illyés Lajos Általános Iskolában jelenleg kiegyensúlyozott a helyzet Kovács Rozália igazgató szerint. „A létszámot nézve nem kell megijednünk a megszorításoktól, egyetlen óvodás csoport szűnhet meg a következő tanévtől. A tanári állások szempontjából is nagy a verseny nálunk” – jelentette ki az intézményvezető. A környező falvakból többen járnak Szovátába iskolába, a szakadáti elemi osztályok például már évek óta az S. Illyés Lajos iskolához tartoznak.
Makfalván párhuzamos osztályok összevonására kerülhet sor, ami néhány pedagógus állásának megszűnését jelentheti. A helyi általános iskola igazgatója, Albert Csilla elmondta, most készítették el a jövő tanévre szóló beiskolázási tervet, minden attól függ, hogy jóváhagyják-e.
Szovátához hasonló helyzetben van Nyárádszereda is, a Deák Farkas Általános Iskola igazgatója, Nagy Eszter Gizella szerint itt sem lesznek nagy változások. A gondok itt is a környező településeken vannak, ilyen például a nyárádgálfalvi helyzet.
A Székelyhonnak Karácsony Károly nyárádgálfalvi polgármester elmondta, előreláthatóan jövő ősztől a szentháromsági 5–8. osztályos diákokat iskolabusszal a községközponti Szentiváni Mihály Általános Iskolába hozzák majd, összevonva a felső tagozatot. Nyárádgálfalván jelenleg 12, Szentháromságon 10 diák van, így épp egy osztályra valóan lesznek. „A szülőkkel is folyamatosan egyeztetünk erről, hogy értsék meg, erre szükség van, és természetesen iskolabusszal hozzuk majd a diákokat, így különösebb nehézséget nem jelent majd az iskolaváltás. Tőlünk nagyon sok diákot elszippant Nyárádszereda, ezért is kell összevonni a két felső tagozatot” – mondta a községvezető.
Lakótelepi magyar osztályok is veszélyben vannak
A főtanfelügyelő-helyettes a Marosvásárhely környéki falvakban és a város lakótelepein működő magyar osztályokat tartja veszélyeztetettnek. „A környező falvak elöljárói vagy tehetősebb lakói városi iskolákba járatják gyermekeiket. Úgy gondolom, hogy mindenki saját környezetében kell nevelkedjen és tanuljon. Ezzel a mentalitással leszegényítik a magyar osztályokat vidéken, és azok a szülők, akik nem vihetik a városba a gyerekeiket, kénytelenek lesznek román osztályba adni őket” – mondta Illés Ildikó.
A marosvásárhelyi szülők igyekeznek az úgynevezett elit iskolákba járatni gyermekeiket. A város színvonalas középiskoláiban elemi osztályok is indultak az évek során, az ezekbe való bejutás nagy versenyt alakított ki a diákok körében is. „Emiatt a lakótelepeken működő iskolákban egyre kevesebb lesz a magyar diák, akik pedig hátramaradnak ezekben a tanintézetekben, kénytelenek lesznek asszimilálódni” – jegyezte meg a főtanfelügyelő-helyettes.
Becze Dalma
Székelyhon.ro

Ünnepel a Maros megyei magyarság
A magyar forradalom és szabadságharc kitörésének 167. évfordulóján a legtöbb Maros megyei magyarlakta közösségben megemlékezéseket szerveznek.
Szovátán már pénteken elkezdődik az ünneplés, 17 órától a Sófalvi Illyés Lajos Általános Iskola diákjai mutatnak be ünnepi műsort a Domkos Kázmér Művelődési Házban. Vasárnap az ünnepi istentiszteletek után 15 órától közös ünneplésre, felszólalásokra, koszorúzásra kerül sor az 1848-as hősök kopjafájánál, a Városháza udvarán. Ezt követően a tömeg felvonul a fürdőtelepre, ahol a Petőfi-parkban koszorúznak a költő szobránál.
Nyárádszeredában is pénteken ünnepelnek a Deák Farkas Általános Iskola tanulói és a hozzájuk csatlakozó érdeklődők: 11 órától Szász Károly lelkész-forradalmár sírjánál koszorúznak, 17 órától a művelődési házban mutatnak be zenés-irodalmi műsort és fellép a Bekecs néptáncegyüttes is. Vasárnap délben az istentiszteletek után Deák Farkas főtéren álló szobránál koszorúznak, míg az andrásfalviak Deák Farkas sírkertjébe vonulnak. A városhoz tartozó Székelytompán is délben koszorúznak a szabadságharcban elesett tizenegy helyi hős emlékművénél.
Erdőszentgyörgyön vasárnap 12 órától a parkban álló kopjafáknál koszorúznak, majd a kultúrotthonba vonulnak, ahol ünnepi műsorra kerül sor.
Marosludason pénteken 16 órakor a Petőfi-szobornál koszorúznak, majd a művelődési házban lesz ünnepi műsor, 18 órától a Jumbo vendéglőben Magyar Estet tartanak. Szászrégenben az Eugen Nicoară Ifjúsági Házban szombaton 18 órától kezdődő ünnepségen emlékeznek a magyarok.
Csíkfalva községben vasárnap: Jobbágyfalván az ökuménikus istentiszteletet követően 11 órától a hősök emlékművénél emlékeznek és koszorúznak, Csíkfalván 12,30 órától, Nyárádszentmártonban14 órától koszorúznak az emlékműveknél, míg Vadadban 15 órakor hajtanak fejet a kopjafánál. Mindenik helyszínen fellép a Nagy Ferenc Férfikar is.
Nyárádgálfalván pénteken 12 órától emlékeznek és koszorúznak a Szentiváni Mihály Általános Iskolában a névadó reformkori politikus, író, költő szobránál, Szentháromságon vasárnap 15 órától emlékeznek a kultúrotthonban. Backamadarason a délelőtti istentisztelet után a kultúrotthonban mutatnak be ünnepi műsort, Szentgericén a templomokból kijövő felekezetek az iskola udvarán álló emlékműnél koszorúznak.
Ákosfalván is az istentisztelet és szentmise után a faluközponti emlékműnél és kopjafánál koszorúznak, ugyanígy Nyárádszentbenedeken is a Ferenczy Júlia-emlékparkban álló kopjafánál koszorúznak és mutatnak be műsort az istentisztelet után.
Kibéden vasárnap 18 órakor koszorúznak a faluközpontban álló emlékműnél, majd a kultúrotthonban mutatnak be műsort a fiatalok. Makfalván közös ünneplésre várják az MPP és RMDSZ híveit: 16 órától ünnepi istentiszteletet tartanak a református templomban, ezután bemutatják a nemrég megjelent Makfalva, a Dózsák faluja című könyvet, majd a templomkertben álló emlékműnél koszorúznak.
Gyulakután a délelőtti istentisztelet keretében Gálfalvi László tanár tart előadást a szabadságharc koráról, majd a templomkertben koszorúznak a különböző szervezetek, ezután a kultúrotthonban vonulnak, ahol a polgármester köszöntője után az iskolások és a Szivárvány néptánccsoport mutat be ünnepi műsort.
Havadtőn a 15 órától kezdődő istentisztelet keretében emlékeznek, majd a templomkertben álló kopjafánál koszorúznak, a kultúrotthonban pedig az iskolások mutatnak be műsort.
Kelementelkén a 15,30 órakor kezdődő istentisztelet keretében lesz emlékműsor, majd a Simén-kúria falára tavaly visszakerült Petőfi- és Bem-plaketteknél koszorúznak.
Vámosgálfaván a Fogarasi Sámuel Általános Iskolában pénteken tartanak emlékműsort a szabadságharc jeleneteinek bemutatásával, majd vasárnap délben, istentisztelet után a templomkertben álló kopjafánál koszorúznak.
Búzásbesenyőben vasárnap délben a katolikus templomban emlékeznek a forradalmi eseményekre a helyi Gaudete kórus közreműködésével, 13 órától Kerelőszentpálon a katolikus templomkertben emlékeznek és koszorúznak, míg a szomszédos Magyardellőn szombaton 17 órától a kopjafánál.
Marosvásárhelyen is megemlékezést szerveztek a magyar pártok
Az Erdélyi Magyar Néppárt Maros Megyei szervezete március 15-én délután 2 órától a Petőfi-szobornál szervezi meg ünnepi rendezvényét, ahol Sebestyén Péter római katolikus plébános és Portik Vilmos, az EMNP Maros megyei szervezetének elnöke mondanak ünnepi beszédet. Fellépnek Csíki Hajnal színművész, a Gecse utcai Református Egyházközség Evangélium kórusa és Szőlősi Katalin népdalénekes. Tekintettel a közelmúlt marosvásárhelyi eseményeire és közhangulatára, valamint a magyarság közös fellépésének szükségszerűségére, ugyanakkor az egymás iránti bizalomépítés és az együtt ünneplés szándékának jegyében az Erdélyi Magyar Néppárt meghívta az RMDSZ és az MPP maros megyei szervezeteinek vezetőit, hogy vegyenek részt az ünnepségen. Ennek szellemében részt vesznek az EMNP és EMNT képviselői a Székely Vértanúk szobránál tartandó RMDSZ által szervezett ünnepségen. A Petőfi-szobornál tartandó ünnepséget megelőzően déli 12 órától Szántai Lajos budapesti művészettörténész Sas hátán garabonciás. Petőfi és a világszabadság címmel tart előadást a Bolyai-téri unitárius egyházközség Dersi János termében. Kokárdák készítésére ugyanitt nyílik lehetőség 12 és 13 óra között az Unitárcoop Alapítvány közreműködésével.
Az RMDSZ által Marosvásárhelyen szervezett március 15-iki megemlékező programsorozat 12 órától kezdődik a Bernády-téren, a Bem-emlékplakett megkoszorúzásával. 16 órától kezdődik az RMDSZ Maros megyei és marosvásárhelyi szervezetének központi rendezvénye a Postaréten, a székely vértanúk emlékművénél, ahol több kórus és dalárda együtt éneklésében szólalnak meg Kossuth-nóták, a Szózat és nemzeti himnuszaink. A kulturális műsort és ünnepi beszédeket koszorúzás követi. 18 órától a Kultúrpalota nagytermében kerül sor a Könyv és gyertya díjátadó gálára. A díj elismerés és köszönet azoknak, akik az 1990. február 10-én megfogalmazott eszmék, értékelvek és célkitűzések mellett kitartottak, ezek szellemében végezték munkájukat és szolgálatukat. Az ünnepségen fellép Csíki Hajnal színművész, Trózner Kincső énekes, valamint két neves magyarországi előadóművész, Palya Bea és Szokalay Balázs tart rendkívüli koncertet. A belépés díjtalan.
Gligor Róbert László
Székelyhon.ro

Tóth Erzsébet-népdalvetélkedő és gyermek-Gyöngykoszorú-találkozó
Izgalomtól kipirult arcok, csillogó szemek, a napsütésben ragyogó hajfonatok, nyárádmenti, vécsi vagy vidám paniti, csittszentiváni székely ruhás kislányok, kisfiúk, megilletődöttség és sok-sok népdal – nagyon röviden így írhatnám le az EMKE Maros megyei szervezete által megvalósított, Tóth Erzsébetről elnevezett népdalversenyt.
Sok iskola képviseltette magát: a harasztkeréki, ákosfalvi, székelyvajai, göcsi, a körtvélyfájai, az erdőcsinádi, a nyárádgálfalvi Szentiváni Mihály, a nyárádszeredai Deák Farkas, a mezőpaniti Kádár Márton, a marosvécsi Kemény János, a dicsői Traian, a nyárádtői l. Rebreanu, a segesvári A. Mosora, a marosvásárhelyi Bolyai Farkas, Római Katolikus és Művészeti Líceum, a Dr. Bernády György, az Európa, a Cosbuc, a Dacia általános iskolák, amelyeket a román tükörfordítás szerint gimnáziumnak nevezünk.
Ötvenöt tanuló versenyzett három korcsoportban. A szervezők mindenkitől 5 népdalt kértek. 55X5=275 dal. Ha az ismétlődéseket kizárjuk, elmondhatjuk, hogy a szombati esemény 200 magyar népdal és sok jókedvvel énekelő, csengő hangú kis énekes vetélkedője volt. Elhangzottak szép pentatonok, régi és új stílusú népdalok. Amíg a bírálóbizottságok döntést hoztak, a játék öröme verte fel a Diakóniai Központ udvarának a csendjét. A játékmester segítségével együtt indult a sok gyermek "medvevadászatra".
A vetélkedő szellemisége, színvonala méltó volt névadója, Tóth Erzsébet hajdani népdalénekes nevéhez és azokhoz az értékekhez, amit ő képviselt.
Ezzel a tevékenységgel egy időben zajlott Csittszentivánon a gyermek-Gyöngykoszorú-találkozó, melynek nagy sikere volt. Összesen mintegy százhúsz gyermek vett részt rajta és mutatta be csoportonként játékát, táncát. Eljöttek a csittszentivániak, madarasiak, bándiak, a jeddi és körtvélyfájai citerások. Miután a szebbnél szebb viseletbe öltözött fiatalok felvonultak Csittszentiván főutcáján, kezdetét vette a bemutatkozás a Tollas Jenő kultúrotthonban. A gyermekek nagy érdeklődéssel figyelték egymás táncát, a lépéseket. Élvezettel hallgatták a citeraegyüttesek muzsikáját. Nagy sikert arattak Szöllősy Katalin népdalai, amit kobozzal kísért. A kis énekesek szívet-fület gyönyörködtető népdalokat énekeltek. A tánctanulást Fazakas János irányította. A Bandi Dezső Kulturális Egyesület és a Paniti Polgármesteri Hivatal nyújtott segítséget az EMKE Maros megyei szervezetének a tevékenységek gördülékeny lebonyolításában.
Ajándékcsomag, édesség és könyv, kitűző, részvételi oklevél és finom ebéd volt a jutalma azoknak, akik szeptember 24-én délelőtt részt vettek a gyermek-Gyöngykoszorú-találkozón.
Kiss Julianna Népújság (Marosvásárhely)

Újjászülető vidéki iskolák
Meszelés helyett korszerűsítés
A nyáron több vidéki iskolában elmaradtak a tervezett vagy pénz hiányában nem tervezett, de igencsak szükséges javítások és meszelések. Ugyanis kiderült: több község is állami támogatást kap a tanügyi intézmények korszerűsítsérée, bővítésére, esetleg újak építésére is. A várható vidéki beruházásoknak mindenhol örülnek.
Maros megyében harminc közigazgatási egység félszáz tanintézménye kaphat állami támogatást a román kormánytól az épületek bővítésére, korszerűsítésére, néhol építésére. A kormány a nyáron fogadta el azt a támogatásra javasolt projektcsomagot, amelyre a helyi beruházások országos programja 2. (PNDL II.) révén nyújt anyagi fedezetet. Az érintett önkormányzatoknak még az idén meg kell kötniük a támogatási szerződéseket a Fejlesztési, Közigazgatási és Európai Alapok Minisztériumával. Néhol még dolgoznak a szükséges dokumentáció véglegesítésén, mások már aláírták a szerződéseket.
Leporolták a meglévő terveket
A nyárádgálfalvi Szentiváni Mihály Általános Iskola épületét két teremmel (nyelv és kémia szaklaboratóriummal) és egy amfiteátrummal bővítenék, kicserélnék a tetőzetet, az épület nyílászáróit, központifűtés-rendszert szerelnének, belső illemhelyeket alakítanának ki. A beruházásra már készült egy terv, amit más pályázati forrásokra nyújtottak volna be, ezt a tervet felújították, de az eredetihez képest a mostaniba nem fér bele az iskolaudvarra tervezett sportpálya és a területrendezés, ugyanis csak 4.006.846 lejt hagytak jóvá számukra – tudtuk meg Karácsony Károly polgármestertől. A hír hallatán a gálfalvi iskolában okafogyottá vált és elmaradt a nyári meszelés, de a kisebb egységekben megtörtént. Nagyadorjánban megszűnt az oktatás, a gyerekeket busz szállítja a községközpontba, Nyárádszentlászlón a régi egyházi épületből a felújított kultúrotthonba költöztek át a gyerekek, míg Szentháromságon az épület jó állapotban van, de ott a gyereklétszámmal van gond, a felső tagozaton már csak összevont osztályok működnek.
Csíkfalva községben is elmaradtak a nyári munkálatok, amikor tudomásukra jutott, hogy három projektjükre is támogatást kaphatnak. Balogh István polgármester régóta próbálkozik a tanintézmények épületeinek rendbetételével. Tavalyelőtt támogatást is nyertek a regionális operatív programon a csíkfalvi, nyárádszentmártoni, búzaházi és vadadi iskolák korszerűsítésére, de a mivel időközben a szentmártoni unitárius egyházközség visszakapta az épületet, amelyben az iskola működik, ezt ki kellett venni a tervből, a kivitelezésre szerződött vállalkozó viszont ezt nem fogadta el és nem kezdett hozzá a munkálatokhoz. A község ennek következtében elveszítette a közel egymillió eurós támogatást. Az elöljáró nem adta fel, a felújított tervekkel a PNDL-n is jelentkezett, ezúttal is szerencsésen, bár a szükségesnél kevesebb összegekre számíthat. A csíkfalvi általános iskolát néhány évvel ezelőtt bővítették, mosdókkal, hőközponttal látták el, de az épület tetőszerkezete az összeomlás határán áll, az 1965-ben emelt épületrészt hőszigetelni, korszerűsíteni kell. Vadadban az 1938-ban készült épület egy részét lebontanák és emeletes szárnnyal toldanák meg, míg az 1912-ben épült búzaházi iskolánál is teljes korszerűsítésre van szükség. Erre összesen 3.760.589 lejt biztosítana a kormány. Egy másik, 552.412 lejes támogatással befejeznék a 2008-ban elkezdett csíkfalvi óvoda építését és napközi otthonná alakítanák. Jobbágyfalván egy 1893-ban épült ingatlanban működött az iskola, de állapota miatt a kisiskolásokat átköltöztették a 2007-ben önerőből épült, állami támogatással befejezett óvodaépület egyik szárnyába, ám itt igen szűk helyiségeket tudtak biztosítani. Harmadik projektje keretében az önkormányzat egy új elemi iskolát építene Jobbágyfalván, erre 977.563 lejt kapnának.
A kisközségeknek is jut
Székelyhodos község az iszlói elemi iskola és óvoda közös épületét újítaná fel, de a két intézményt külön kell választani az épületben. Itt a falak maradnak meg a munkálat során, a tetőzetet újjáépítik, nyílászárókat cserélnek, központi fűtést szerelnek. Belső illemhelyek már vannak, a várható beruházás okán itt sem költöttek idén javításokra. A munkálatokra 934.7000 lejt várhatnak a kormánytól – tudtuk meg Barabási Ottó polgármestertől. Nyárádmagyaróson is elmaradtak a nyári javítások, meszelések, pedig igencsak ráférne az épületre. Az alsó szinten végeztek ugyan kisebb beruházásokat az utóbbi években, de az emeleten semmit – mutatott rá Iszlai Tünde igazgató, míg Kacsó Antal polgármester a jövőben várható beruházásokat emelte ki: a magyarósi központi iskolánál 1.648.019, míg a torboszlói óvodánál 508.167 lej értékben várhatnak támogatást korszerűsítésre.
Máshol is lesz beruházás
Mint arról már beszámoltunk, Ákosfalva 3.040.388 lej értékben kap támogatást új elemi iskola, óvoda és napközi építésére, Erdőszentgyörgy 4.853.267 lejre számíthat, amelyből a Dózsa György utcai „régi” iskolát bővítik egy szárnnyal, a meglévő épülettestet korszerűsítik. Székelybere 2.662.434 lejt várhat, amelyből szinte teljesen újjávarázsolnák a nyárádszentimrei, seprődi, berei és berekeresztúri kisiskolákat, óvodákat befogadó épületeket (Kendőben és Májában már nem működnek a kisiskolák, a márkodi központi iskola pedig már részesült állami beruházásban). Gyulakuta községben mintegy 3,26 millió lejt költhetnek beruházásra: a gyulakutai 3. számú iskola, a ravai és gyulakutai óvodák épületét korszerűsítenék, a havadtői óvodaépületet is korszerűsítenék és két tanteremmel megtoldanák, hogy oda költöztessék az egyházi ingatlanban működő elemi osztályokat is. Hármasfaluban a székelyszentistváni általános iskola korszerűsítésére 2.806.563 lejt költhetnek. A legnagyobb összeget Szovátának ítélték meg, az önkormányzat 12.572.675 lejt hívhat le új óvoda és bölcsőde építésére.
Megyénkben még Bonyha, Maroskeresztúr, Faragó, Marossárpatak, Mezőgerebenes, Görgényhodák, Kisikland, Mikefalva, Marosugra, Ratosnya, Marosoroszfalu, Marosszentgyörgy, Mezősályi, Uzdiszentpéter, Marosszentanna, Gödemesterháza községek, valamint Szászrégen, Radnót, Nagysármás, Marosvásárhely számíthat kormánytámogatásra tanintézményeik korszerűsítésére. Gligor Róbert László / Népújság (Marosvásárhely)