Néhány évvel ezelőtt megnyílt Nagyváradon, a római katolikus bazilikában az Egyházi Művészeti Múzeum, amely az idei Varadinum-ünnepségek alkalmával bővült Barokk Képtárral. Létrehozója Jakobovits Miklós festőművész, akinek Tempfli József nagyváradi püspökkel együtt az az álma, hogy ha az egyház visszakapja a püspöki palotát /jelenleg Körösvidéki Múzeum/, akkor abba egy ökumenikus keresztény múzeumot rendez be. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), júl. 5./

"Nagyváradon a római katolikus bazilika oldalhajói fölötti galéria-termekben a legutóbbi Varadinum-napok alkalmával nyílt meg a Szent László Egyházművészeti Múzeum. Kevesen tudják, hogy itt rejtőzik egy jobbára még feltáratlan és teljességgel használaton kívüli kincsesbánya, a könyvtár. Ezek a hat telezsúfolt terem nem könyvtár, csupán menedék. Ide menekítették a valamikori püspöki palota, a néhai káptalan és az egykori teológiai akadémia könyvtárának megmaradt részét, mintegy 52 ezer kötetet. 1970-ben itt járt az Állami Kulturális és Művészeti Bizottság egyik csoportja, hogy felmérje a gyűjteményben található inkunábulumokat /1501 előtt készült ősnyomtatványokat/ és a raritásokat /1501 után nyomtatott könyvritkaságokat/, valamint a kolligátumokat /több, egymástól független mű egybefogásával összeállított köteteket/, de munkájukban nem volt köszönet, mert a 226 páratlan értékű darab 26 legértékesebbjét egy 1970-ben készült jegyzőkönyv szerint Bukarestbe vitték "restaurálás és megőrzés" ürügyén, ezek azóta a bukaresti Országos Történelmi Múzeum könyvállományát gyarapítják. Elvitték többek között a legrégibb ősnyomtatványt. - A nagyváradi székhelyű Keresztény Kutatóközpont munkatársai elkészítették a könyvtár rendbetételének tervezetét. Ebben szerepel: vissza kell adni az elkobzott értékeket, a hat termet renoválni kell, be kell vezetni a klímaberendezéssel a légkondicionálást. A nedvesség, a penész megtámadta a könyveket. Restaurálóműhelyre is szükség van. A könyvek katalogizálása, számítógépre vitele nyomán nemzetközileg is jelentős tudományos és dokumentációs szolgálat kezdhetné meg munkáját. Ezeknek a négy-ötszáz éves könyveknek a kötésénél gyakran felhasználtak lapokat még régebbi, 1200-1300 éves kódexekből. Elképzelhető, hogy valamelyik könyv borítójából akár egy ismeretlen magyar nyelvemlék is előbukkanhat. A püspökségnek nincs pénze ezen szép terv finanszírozására. /Szilágyi Aladár: Szent László Egyházművészeti Múzeum. = Bihari Napló (Nagyvárad), dec. 10./ "

Partiumi múzeumok internetes bemutató oldala
Bihar megye – Szeptember 24–én, pénteken kerül sor Érmihályfalván a www.partiumimuzeumok.ro internetes oldal hivatalos bemutatójára. Csorba Sándor muzeológust kérdeztük a részletekről.
–Miről is szól ez az oldal?
–Ez a weboldal egy teljesen civil kezdeményezésből kialakított adatbázis, amely azintézmények elérhetőségét, címét, történetétés kiállításait mutatja be három nyelven. Magyarul, mert szinte kizárólag a magyar kultúra termékeit mutatja be. Románul, mert minden intézmény Románia területén található, és a román ajkúak is érdeklődhetnek iránta, mint ahogy a múzeumokat is meglátogatják, illetve angolul, hogy nemzetközi szinten is képes legyen a romániai magyar kultúra népszerűsítésére.
–Miért gondoltad, hogy szükség van rá?
–Az ötlet az enyém volt, az érmihályfalvi Aegis Ephebum Egyesület pedig – melynek kuratóriumi tagja vagyok – mint civil egyesület csatlakozott, mert csak intézmény pályazhatott támogatás megszerzésére. Szerintem azért kell ez az oldal, mert egyre többen tervezik meg kirándulásaikat, nyaralásukat az internet segítségével. Azért is fontos, mert a legtöbb, általunk bemutatott múzeumnak nincs állandó nyitvatartása, és így lehetőség nyílik az előzetes egyeztetésre. A harmadik ok, hogy egy weboldal sokkal olcsóbb, mint a nyomtatott népszerűsítő anyagok, mivel korlátlan számú ember megnézheti, és a frissítesek sem kerülnek pénzbe, így fentarthatóbb. Amúgy a XXI. században, ha valami nincs a neten, az nem is létezik a világ számára.
–Milyen intézmények kerültek fel a hiánypótló oldalra, és ezek vezetői hogyan fogadták az ötletet?
–Bár majd a közönség érdeklődése dönti el, de szerintem valóban hiánypótló ez az oldal. Én például egy hétig nyomoztam, hogy be tudjak jutni a sződemeteri Kölcsey emlékházba. Az intezmények általában önkormányzati vagy egyházi tulajdonban lévő múzeumok, illetve magántulajdonban lévő tájházak. A legtöbb vezető üdvözölte az ötletet, némelyik egészen lázba jött és nagyon boldog volt, hogy ingyen csináljuk meg a munkát. Nem mindenki volt ilyen lelkes, de mindenki feltétel nélkül segített. Az Ady Endre szülőháza és múzeum a szatmári múzeumhoz tartozik ugyan, de mivel ennek a weboldalán nem szerepel, fontosnak tartottuk, hogy írjunk róla.
–Kiknek ajánlott használni ezt az oldalt, és mit lehet belőle megtudni?
–Az oldal célja a tájékoztatás. Azoknak ajánljuk, akik szeretnék megtudni, milyen múzeumok léteznek, hol, hogyan és mennyiért lehet őket meglátogatni. A képgaléria pedig azt mutatja meg, hogy pontosan mit fog látni az érdeklődő. Így a képek és a rövid leírés alapján eldöntheti, hogy érdemes–e neki a múzeumokat felkeresni. Hasznos lehet a pedagógusoknak, akik tanulmányi kirándulásokat szervezhetnek az itt begyűjtött adatokalapján. Amúgyén egyértelműen a kultúr–turizmuskedvelőinek szántam. A szövegek emiatt rövidek, lényegretörőek. Nem az a lényeg, hogy mindent elmondjunk, hanem az, hogy felkeltsük az érdeklődést. A munkában támogatónk volt a Hungarian Human Rights Foundation, és a Magyar Miniszterelnöki Hivatal.
Az oldalban megtalálható múzeumok
Adyfalvai (Érmindszenti) Ady Endre Emlékmúzem; Érkörtvélyesi Falumúzeum; Érmihályfalvi dr. Andrássy Ernő Városi Múzeum; Érsemjéni Kazinczy–Fráter–Csiha Emlékmúzeum; Gálospetri Érmelléki Magyar Tájház; Mezőpetri Sváb Tájház; Nagyszalontai Arany János Emlékmúzeum; Nagyváradi Szent László Egyházművészeti Múzeum; Szatmárnémeti Maszlényi Gyula Egyházművészeti Gyűjtemény; Sződemeteri Kölcsey Ferenc Emlékmúzeum.
Rencz Csaba. erdon.ro