A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ okt. 24-i sajtótájékoztatóján a Magyarok IV. Világkongresszusáról és a jövő évi millecentenáriumi ünnepségekhez kapcsolódó rendezvényekről volt szó. Az 1996. jún. 14-18-a között tartandó világkongresszusra két-háromezer résztvevőt várnak, melynek fő témaköre a magyarságtudat és a nemzeti stratégia lesz. Az MVSZ tizenöt kiemelt programján belül különösen fontosnak tartják a magyar polgármesterek világtalálkozóját, a Magyarországon végzett diákok első világtalálkozóját, valamint a világ magyarságát bemutató ópusztaszeri pavilon felállítását. Szorgalmazzák, hogy minden külhoni magyar településnek legyen hazai testvérkapcsolata. Az MVSZ főtitkára szerint tájékozatlanságból eredhet, hogy magyar értelmiségiek egy csoportja nyílt levélben az összmagyarság első tanácskozásának megrendezésére hív fel. Az MVSZ meghívottai között ott szerepelnek a levél aláírói és mindazok, akikről a levél említést tesz. - Az MVSZ égisze alatt nemrég nyílt fórum, a Szent László Akadémia dékánja, Keszthelyi Péter elmondta, hogy a magyar gazdaságról rendeznek tanácskozást. /Új Magyarország, Magyar Nemzet, Népszabadság, okt. 25./

"Méray Tiborral készített interjút a Kossuth Rádió Határok nélkül című műsorában Számadó Júlia. A Párizsban élő Méray a Le Monde-ból idézte, hogy Románia és Ukrajna között megszakadtak az alapszerződésről folyó tárgyalások, mert Románia nem hajlandó belevenni az alapszerződésbe a területi követelésekről való lemondást. Méray a magyar kisebbségek nehéz helyzetéről szólva megjegyezte, hogy semmi rosszat nem látna egy határkiigazításban. Amennyiben az RMDSZ, illetve a szlovákiai magyar pártok autonómiát akarnak, Magyarországnak támogatni kell ezeket a szervezeteket. Számadó Júlia kérdésére elmondta, hogy jövőre a magyarság első világtalálkozóját javasolták nyolcan. A Magyarok Világszövetségében nincs egység. "Személyi kultusz van, és aki nem engedelmeskedik a legfőbb vezetőnek, az repül." Egyetlen irányzatot képviselnek, nincs köztük szocialista vagy liberális. "...attól a kormánytól kapják a támogatást, amelyet nemzetellenesnek neveznek." "...naphosszat siránkoznak a magyarság sorsán és ebből jól élnek." "Akik legszűkebb családi és baráti körükkel megszállták a Magyarok Világszövetségének és a Duna Televízió legjobban fizetett állásait, és főleg abban népiek, hogy a nép pénzén tartatják el magukat." A Magyarok Világszövetsége tervezett világtalálkozója több mint hatvanmillió forintba fog kerülni. - A Magyarok Világszövetségéhez szorosan kapcsolódik a Szent László Akadémia, élén Pozsgay Imrével, hogyan lehetne ezt másképp csinálni, tette fel a kérdést Számadó Júlia. A Szent László Akadémia "szomorú és nevetséges", felelte Méray Tibor. Rektora nem tudós, hanem aktív politikus. - Méray pótcselekvésnek nevezte a világmagyarság háza felavatását Ópusztaszeren vagy az emlékművet Vereckén. /Kossuth Rádió, nov. 9./"

A Magyarok Világszövetsége /MVSZ/ felhívással fordult az anyaországban és a nagyvilágban bárhol élő magyarokhoz: járuljanak hozzá az MVSZ könyvtári állományának gyarapításához. A felhívás mellé a szerkesztőség mellékelte a Magyarok Világszövetsége a nemzet szolgálatában című ismertetőjét. A füzet felvázolta az MVSZ történetét. 1929-ben rendezték meg az Magyarok I. Világkongresszusát, 1938-ban a II-at. A III-at 1992-ben. Az MVSZ kéthavonta adja ki Magyar Figyelő című tájékoztatóját, kéthetente pedig az MVSZ Aktuális információs anyagát. Fontos vállalkozása az MVSZ-nek az 1994-ben indított Magyarok Világkönyvtára sorozat, melynek keretében kárpátaljai, délvidéki, felvidéki és erdélyi magyar kulturális, oktatási, egyházi szervezetek, alapítványok cím- és névjegyzékét adták ki négy kötetben. 1995-ben indult, Pozsgay Imre vezetésével a Szent László Akadémia. A kiadvány tartalmazza a világ magyarságának legfrissebb adattárát. A 15 150 000 magyar megoszlása: Amerikában egymillió magyar él, Ázsiában 230 ezer /ebből Izraelben 200 ezer/, Ausztráliában 50 ezer, Nyugat-Európában 250 ezer, Romániában kétmillió, Szlovákiában 700 ezer, Jugoszláviában 400 ezer, Horvátországban 25 ezer, Szlovéniában 15 ezer Csehországban 20 ezer, Ukrajnában 200 ezer és Magyarországon 10,1 millió. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 23-24./

Budapesten Erdély magyar egyeteméről értekeztek máj. 15-én a Bolyai Egyetem Baráti Köre és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája rendezésében. A Bolyai Tudományegyetem a magyarországi vendégtanárok helytállásának köszönhetően maradt meg. Az alapító rektor, Csőgör Lajos az orvostudományi fakultás kényszerű kiválásának és Marosvásárhelyre való településének hátterét világította meg. A Nagyszebenből visszatelepülő román egyetem ugyanis az orvosi kar összes épületét és klinikáját magának követelte, ezért kellett a magyar orvosi karnak Marosvásárhelyre települnie. /Új Magyarország, máj. 17./

"Medvigy Endre irodalomkutató, a Szent László Akadémia /Budapest/ dékánja tartott Székelyudvarhelyen előadást a 100 éve született Sinka István költő életművéről. /Udvarhelyi Híradó (Székelyudvarhely), szept. 9./ "

"Nagyszalontán szept. 19-21-e között háromnapos rendezvénnyel emlékeztek a város nagy szülöttjére, a száz éve született Sinka Istvánra. Irodalmi-képzőművészeti kiállítások, tudományos ülésszak, szavalatok követték egymást. Medvigy Endre budapesti Sinka-kutató, a Szent László Akadémia tanára tartott előadást a költőről szept. 20-án. Faragó József kolozsvári folklórkutató, akinek éppen a centenáriumra jelent meg Sinka István balladák című válogatása. Szept. 21-én felavatták Sinka István bronzszobrát, Talamasz Lajos magyarországi szobrászművész alkotását. A szobrot Nagyszalonta testvérvárosa, Túrkeve, a Túrkevéért Alapítvány rendelte meg és Nagyszalontának ajándékozta. A szoboravatáson megjelent többek között Törzsök Erika, a HTMH elnöke, Bitay Károly kolozsvári főkonzul és a költő özvegye. /Szabadság (Kolozsvár), szept. 26./"

A kolozsvári Magyar Királyi. Ferencz József Tudományegyetem alapításának 125. évfordulója alkalmából emlékülést tartott a Szent László Akadémia és a Bolyai Egyetem Barátainak Egyesülete nov. 8-án Budapesten, a Magyarok Házában. Faragó József kolozsvári néprajztudós előadásában kifejtette: a Ferencz József Tudományegyetem 1872. október 19-én, 258 diákkal kezdte meg működését. Megszüntetéséig, 1919-ig falai között összesen csaknem 60 ezer hallgató fejezte be tanulmányait. Az egyetemen 1940-ben ismét megindulhatott az oktatás. Néhány esztendővel később, az 1944-45-ös tanévben az intézmény nevét Kolozsvári Magyar Tudományegyetemre változtatták, ám még abban az évben meg is szüntették és utódjaként megalapították a kolozsvári Bolyai Tudományegyetemet. Ez az önálló magyar intézmény 1959-ig működött, abban az évben azonban erőszakkal egyesítették a kolozsvári román egyetemmel. Pozsgay Imre egyetemi tanár, a Szent László Akadémia rektora a fórumon hangsúlyozta: a romániai magyar közösségnek elvitathatatlan és jogos igénye, hogy a Bolyai Egyetemet helyreállítsák, mégpedig egykori városában, Kolozsvárott. Azzal, hogy az egyetem ügyével kapcsolatosan Romániában a "multikulturalizmus álnok jelszavát" hangoztatják, a magyarok identitásának felszámolását célozzák, önazonosságukat kérdőjelezik meg, állapította meg. Hozzátette: a Bolyai Egyetem újraindítása az egyetemes magyarság jussa, és érdeke is. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 10./

Határon túli magyar újságírók számára első alkalommal hirdetett nyári egyetemi képzést a Magyarok Világszövetsége mellett működő Szent László Akadémia - mondta Pozsgay Imre rektor, a kéthetes kurzus jún. 23-i megnyitóján, a József Attila Tudományegyetem Budapest Média Intézetében. A mintegy 40 erdélyi, felvidéki, őrvidéki és délvidéki újságírót vendégül látó nyári egyetem célja a magyar-magyar párbeszéd segítése és a nemzeti önazonosság elmélyítése. Pozsgay Imre közlése szerint - az említett célokat szem előtt tartva - pártsemleges módon minden hazai politikai irányzat életébe betekintést kívánnak nyújtani. Gémesi György MDF-es országgyűlési képviselő, Gödöllő polgármestere a testvértelepülési kapcsolatokat ápoló Magyar Polgármesterek Egyesületének nevében ígért segítséget a határon túli hallgatóknak. /MTI/

A Szent László Akadémia célja az, hogy az egyetemes magyarság számára Budapesten és Magyarország más szellemi központjaiban olyan kulturális, képzési és tájékoztatási műhelyeket létrehozzon, amelyekben az anyaország, a Kárpát-medence és a világ magyarsága tájékozódhat a nemzet közös dolgairól, törekvéseiről. Célja továbbá a magyar-magyar párbeszéd, a nemzeti önazonosság elmélyítése. A Szent László Akadémia székhelye Budapesten a Magyarok Háza /Semmelweis u. 1-3./. Az Akadémia több mint kéthetes nyári egyetemet szervezett határon túli újságírók számára. A magyarországi sajtó élvonalához tartozó ismert személyiségek tartottak előadást. /Szatmári Friss Újság (Szatmárnémeti), júl. 15./

Körvonalazódni látszik, hogy miként lehet intézményesíteni a magyar–magyar párbeszédet — jelentette ki Németh Zsolt magyar külügyi politikai államtitkár Budapesten, a Szent László Akadémia vitaestjén, amelyet a határon túli magyarság kérdéseiről rendeztek. Mint mondta: a jelenlegi kormánynak kell pótolnia azt a hiányt, amely még 1996-ban az előző kormányzati ciklusban jött létre. Németh Zsolt véleménye szerint az anyaországon belül még "nem szervesült kellőképpen" a határon túli magyarok ügye. Ezzel összefüggésben megjegyezte: a Határon Túli Magyarok Hivatalának olyan "katalizátorként" kell működnie, amely segíti a gazdasági, egészségügyi vagy foglalkoztatási kapcsolatok kiépülését a külhoniakkal. A politikai államtitkár a vitavezető kérdésére - hogy az uniós integráció Trianon kiteljesedése vagy gyógyszere lesz-e - válaszolva kifejtette: a jelenlegi helyzet egyaránt magában rejti annak lehetőségét, hogy az európai uniós integráció vagy Trianon kiteljesedésévé válik és "új civilizációs berlini fal jön létre", vagy pedig sikerül feldolgozni az említett traumát. - Tabajdi Csaba szocialista országgyűlési képviselő, a Miniszterelnöki Hivatal volt politikai államtitkára arról szólt, hogy Magyarországnak az integráció szempontjából is létérdeke a szomszédokkal való együttműködés, amelyet azonban országonként differenciáltan kell kiépíteni. /Magyarország EU-integrációja Trianon kiteljesedése vagy gyógyszere? Vita a határon túli magyarságról a budapesti Szent László Akadémián. = Szabadság (Kolozsvár), szept. 17./

"Csoóri Sándor a vele készült beszélgetésben fiatal korára emlékezett. "Már az ötvenes, hatvanas években támadtak bennünket azért, hogy a nemzet életével foglalkozó irodalmat írunk, s azóta is sokszor akarták bebizonyítani, hogy avult fogalmakat képviselünk." - "Egy kis egységre lenne szükségünk, különben nem tudjuk fejleszteni a kultúránkat, nem tudjuk kellő helyünket kivívni a világban." "Azt látom, hogy 1990 után a magyar szellemi élet megroppant, nincs igazi szerepe." "Igazi feladatunk a magyar szellemi élet újjáteremtése lenne." Alantas támadások özönének van kitéve, amióta a Magyarok Világszövetségének elnöke, jegyezte meg beszélgető partnere. "A személyemet és a Szövetséget is támadták, hiszen ez egy szimbolikus szervezet. Épp azt nem tudták elviselni, hogy visszautasíthatatlanul utalt arra az igényre, hogy szüksége van egy nemzetnek egy egységet akaró, képviselő szervezetre. A Világszövetség mérlegében ott van a Duna Televízió, a Magyarok Háza, a Szent László Akadémia, hogy csak a nagyobbakat idézzem emlékezetébe bírálóimnak. Ezek a fent említett intézmények egész életünkre kihatottak, határon innen és túl." /Szervátiusz B. Klára: A felhők karzatán is csak könyökölve. Beszélgetés Csoóri Sándor költővel. = Nyugati Magyarság (Montréal), okt./"

"Nov. 3-án rendezte meg a Szent László Akadémia Budapesten Magyarnak maradni a Kárpát-medencében című fórumát a határon túli magyar szervezetek képviselőinek részvételével. Szabó Tibor, a Határon Túli Magyarok Hivatalának (HTMH) elnöke közölte: A magyar kormány az eddiginél több száz millió forinttal többet szán jövőre a határon túli magyarság támogatására. Kasza József, a Vajdasági Magyarok Szövetségének elnöke kiemelte: nem szabad hagyniuk, hogy eluralkodjon a határon túli magyarokon a kilátástalanság, akkor ugyanis önként mondanának le jogaikról, hagynák el szülőföldjüket. Mint mondta, 1991 és 1996 között mintegy 50 ezer magyar hagyta el a Vajdaság területét. Németh Zsolt, a magyar külügyminisztérium politikai államtitkára hangsúlyozta: a mindenkori magyar kormánynak nem lehet más kiindulási pontja a nemzetpolitikában, mint maximálisan támogatni a kárpát-medencei magyarság szülőföldön maradását. Megítélése szerint az a tény, hogy Magyarország eljutott az európai integráció kapujába, "nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető". Mindezért Németh Zsolt köszönetet mondott a határon túli magyar szervezetek megjelent képviselőinek. Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke szerint a magyarországi magyarokból hiányzik a nemzeti szolidaritás érzése: "A magyar társadalmat nem igazán érdekli, hogy állnak ügyeink. Nincs szolidaritás, érzékelhető társadalmi nyomás a kisebbségek ügyében." Hozzátette: Magyarország azért van, mert szomszédai azt hiszik, hogy még nemzetben is létezik. Míg a kárpátaljai magyarság állva, büszkén fog meghalni, aggódunk a magyarországiak sorsáért. Kovács Miklós szerint "ez a tény létében veszélyezteti a magyar nemzetet". Takács Csaba, az RMDSZ ügyvezető elnöke azt hangsúlyozta, hogy a politikai támogatás mellett szükség lenne azon intézmények anyagi alapjainak megteremtésére, amelyek "az együvé tartozás szellemiségét hordozzák". Szerinte ez hozzájárulna ahhoz, hogy a magyarság szülőföldjén maradjon. Takács a magyar kisebbségnek juttatott pénzeszközöket sokallók figyelmébe ajánlotta, hogy egy magyar állampolgár zsebéből évi 23 forintot "húz ki" a határon túliaknak juttatott támogatás. Szabó Tibor úgy fogalmazott: 100 ezer forintnyi költségvetési összegből 50 forintot fordítottunk erre a célra. Takács Csaba hangsúlyozta: "A magyar állampolgárok nem fogalmazták meg politikájukat a határon túli magyarságot érintő kérdésekben." Kovács Miklós szavaira Csoóri Sándor reagált, nem fogadta el ezt az értékelést. Emlékeztetett az 1956 utáni megtorlásra, amely után elindulni nem volt egyszerű. /Németh Zsolt magyar külügyi államtitkár: Magyarország integrációja nagyrészt a határon túli magyarság önmérsékletének köszönhető. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5., Udvardy Zoltán: Tanácskozás határon túli kapcsolatainkról. Megmaradni a Kárpát-medencében. = Napi Magyarország, nov. 5./"

"Jún. 10-én Budapesten a Szent László Akadémia Magyarnak maradni a Kárpát-medencében, avagy autonómia-esélyek a szomszéd államokban címmel tartott vitaestet. Martonyi János külügyminiszter kijelentette: "Mi nem a határokat akarjuk megváltoztatni". A közönség sajnos-kiáltásokkal fogadta ezt a bejelentést. Tőkés László püspök, az RMDSZ tiszteletbeli elnöke a közönség reagálására kijelentette: "ne akarjanak minket a barikádokra lökdösni". Szerinte a jelenlegi helyzet nem engedi meg a Csurka Istvánéhoz hasonló, határmódosításra vonatkozó kijelentéseket. A kialakult helyzetből adódó lehetőségeket nemcsak a délvidéki magyarság, hanem a többi, határon túli közösség szempontjából is ki kellene aknázni. Ehhez, hangsúlyozta Tőkés László, az RMDSZ-nek felül kellene vizsgálni eddigi politikáját. /Fórum a határon túli magyarság helyzetéről Koszovó után. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), jún. 12./"

A Szent László Akadémia /Budapest/ a Magyarok Világszövetségén belül működő alapítvány, célja az egyetemes magyarság számára olyan kulturális és képzési műhelyek létrehozása, amelyekben a Kárpát-medence és a világ magyarsága ismerkedhet a nemzet közös dolgaival, érdekeivel, törekvéseivel. Ennek szellemében a Szent László Akadémia idén immár másodszor szervezett nyári egyetemet a határokon túl élő magyar nyelvű újságok, pártok, magyar szervezetek sajtós munkatársai, illetve a média iránt érdeklődő értelmiségiek számára. Az Erdélyből, Felvidékről, Kárpátaljáról, Vajdaságból, Horvátországból, Szlovéniából, Szlovákiából érkezett közel 40 hallgató a tanfolyam elvégzése után oklevelet kap - tájékoztatott Görgényi Erzsébet, a Szent László Akadémia határon túli újságíró egyetemének koordinátora. Franka Tibor újságíró kezdeményezte ezt a képzést. A tavalyi három hét helyett idén csupán 10 napos volt a képzés, anyagi gondok miatt. Az előadók között volt Franka Tibor, Chrudinák Alajos, Lakatos Pál, Beke György, Kovalik Márta, Haeffler András. - A Szent László Akadémia tervezi nappali tagozatos rendszerben 3 éves főiskolai képzés beindítását. /Szőcs Andrea Enikő: Szent László Nyári Akadémia. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 10./

"A Magyarok Világszövetsége Magyarok Háza és az MVSZ Szent László Akadémiája rendezésében mutatták be Kocsis István Magyarország szent koronája című könyvének új (javított, bővített) kiadását. A kötetről dr. Tóth Zoltán József jogász, politológus beszélt. /Magyarország szent koronája. = Népújság (Marosvásárhely), nov. 24./"

A Szentlászló nevű Kárpát-medencei települések kétnapos találkozója kezdődött jún. 8-án a közép-zalai Zalaszentlászlón, tíz község - köztük erdélyiek és horvátországiak - önkormányzati küldöttségeinek részvételével. Pozsgay Imre, a Szent László Akadémia rektora ünnepi beszédében úgy fogalmazott: Akik annak idején Szent László nevét választották, azok egyben az ő erényeinek követését is vállalták, s ezt a szellemiséget őrzik ezen találkozók. A Szentlászló nevű települések együvé tartozásuk és a szolidaritás legnemesebb példáját a délszláv háborúban lerombolt horvátországi Szentlászló újjáépítéséhez nyújtott segítséggel mutatták - idézte fel a közeli múltat Pozsgay Imre. /Szentlászló nevű települések találkozója. = Népújság (Marosvásárhely), jún. 10./

"Szeptember utolsó napjaiban a Kölcsey Színpad /Arad/ néhány tagja részt vett a gyergyószentmiklósi MÜSZIT (Műkedvelő Színjátszók Találkozója) tizedik, jubiláris rendezvényein. Okt. 5-én a budapesti székhelyű Kárpát-medencei Irodalmi Társaságok vezetőségi ülését tartják a Kölcsey olvasótermében, olyan neves irodalomtörténész jelenlétében, mint Dr. Medvigy Endre, a Szent László Akadémia tagja, a társaság elnöke. Okt. 6-án a belvárosi református templomban a Kölcsey Egyesület emléktáblát avat Kazinczy Lajos honvédezredes emlékére, akit 1849. okt. 25-én 29 éves korában végeztek ki Aradon és csontjai valahol a várárok ismeretlen zugában hevernek. Okt. 10. és 14. között a Kölcsey Színpad meghívottként vesz részt Kiskunfélegyházán a kétévenként megrendezett országos diákszínjátszó fesztiválon. Október 31-én újból megnyílik a Kölcsey Népfőiskola sorozata az egyesület olvasótermében. /Hírek a Kölcsey Egyesületből. = Nyugati Jelen (Arad), okt. 2./"

"A Magyarok Háza /Budapest/ rendezvényei sorában gyakran vannak erdélyi vonatkozású események. Nov. 12-én Kocsis István Bolyai János című drámáját tűzték műsorra, Kiss Törék Ildikó és Varga Vilmos előadásában; 25-én Kányádi Sándor volt a Ház vendége, a Felemás őszi versek című verskötete megjelenése, valamint a költőről a pozsonyi Kalligram Kiadónál megjelent monográfia bemutatása alkalmából; dec. 2-án Jáki Sándor Teodóz Csángókról, igaz tudósítások című kötetének bemutatása alkalmából fellép Ferencz Éva énekművész. E rangos rendezvénysorozat része volt Beke György három új könyvének - Advent a kaszárnyában (Elbeszélések - Pallas-Akadémia Kiadó, Csíkszereda), Déva vára alatt (Szociográfia - Felsőmagyarország Kiadó), Makacs realizmus (Tanulmányok, interjúk, portrék - Közdok Kiadó) - a bemutatója, november 17-én. Mindhárom kötet ebben az évben jelent meg. Az est házigazdája Medvigy Endre irodalomtörténész, a Szent László Akadémia dékánja volt. Bevezető szavaiban méltatta Beke György munkásságát, elkötelezettségét az erdélyi magyarság sorskérdései iránt. Beke György regények és elbeszélések írójaként is sorskérdéseink bátor felvetőjeként él az olvasók emlékezetében. Az Istók Péter három napja (1977), Fölöttünk a havasok (1980), A Haynal-ház kapuja (1981), Arccal az életnek (1987) jelentik a szépírói kibontakozás főbb állomásait. A csíkszeredai kiadónál most megjelent elbeszéléskötetről Czegő Zoltán költő beszélt: "Beke György szépirodalmi alkotásaiban túlnyomórészt ugyanazok a témák, tragédiák, nemzetiségi kisebbségi és elnyomó hatalmi konfliktusok jelentkeznek, mint a riportjaiban, rétegföltáró súlyos írásaiban. A cél egy: igazat vallani, igazat megvilágítani (...) Beke György a nagy nemzeti kérdésfelvetők között éli napjait. Lélekerejét viszont az állítások, a tagadások, a fölszólítások izgatják a legjobban. Mégis egy kérdését idézném a Csángók gyóntatója című írásából: "Azok az afrikai bennszülöttek vajon elkárhoznak-e, ha nem gyónnak meg mindent, mert nem értik a pap nyelvét és a pap sem az övéket?" De hát, ahol a bűn államhatalmi szinten élvez védettséget, ott csak a templomban, de nem, még ott sem érvényesek az egyetemes emberi erkölcsi törvények, s azok veremében a Tízparancsolat, meg az anyanyelvi gyónás méltósága szintúgy." A hetvenes-nyolcvanas években megjelent riportkötetek - Szilágysági hepehupa (1975), Nyomjelző rokonság (1978), Búvópatakok (1980), Boltívek teherbírása (1983), Itt egymásra találnak az emberek (1984) - otthon nem folytatódhattak. Valamennyi sikerkönyvként volt jelen, mígnem a kötetek s majd írójuk is nem került a tiltott könyvek, az elnémított írók sorsára. Az 1989-ben az anyaországba áttelepedett szerző 1996-ban kezdte meg a barangolókötetek immár cenzúrázatlan és átdolgozott újrakiadását. A Szigetlakók az otthon megjelent első három kötetet öleli fel; a Boltívek teherbírása (1998) appendixeként közreadta az írónak a riportkötetek miatti meghurcoltatása naplóját - A lándzsa hegye. Egy befejezetlen per címmel; a bihari barangolókötet többszörös terjedelemben jelent meg Az Értől a Kölesérig címmel; a negyedik, Bartók szülőföldjén (2002), a Bánság magyarságának krónikája, sorskérdéseinek faggatója; a most bemutatásra került Déva vára alatt kötet pedig Dél-Erdély szórványmagyarságának apadásában vívott keserves utóvédharcát tárja elénk, Hátszegtől Brassóig térképezve fel a gondokat. A Makacs realizmus című kötetből Beke György olvasott fel egy gondolatébresztő tanulmányt, amely az 1943-as balatonszárszói találkozó nemzetféltő eszméiből kiindulva szólt a mai égető gondokról. Beke György e három kötettel is igazolja, hogy az anyaországban is az erdélyi magyar nemzeti közösség legkövetkezetesebb, legbátrabb, legszókimondóbb személyisége maradt. /Máriás József: Könyvbemutató a Magyarok Házában. = Hargita Népe (Csíkszereda), nov. 28./"

A Szent László Akadémia Budapesten, a Magyarok Házában március 8-án nagy sikerrel mutatta be a dr. Dobai István: Tűnődések a történelemről, azaz a Mérhetetlen és az Ember viszonyáról, különös figyelemmel Európára és a magyarokra című hatalmas, kétkötetes művelődéstörténeti művét. A könyvet dr. Medvigy Endre, az Akadémia elnöke méltatta, a szerzőt és a mű célját Varga László, magát a művet dr. Pákh Tibor történész mutatta be. Az 1300 oldalas munka hiánypótló. Európának azt az 1620 éves történetét elemzi, melyet 324 és 1944 között a keresztyén hit, erkölcs, világnézet és kultúra uralt és irányított. /Könyvbemutató. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), márc. 11./

A csíkszeredai Hargita Kiadó Bibliotheca Moldoviensis című, hét kötetből álló kétnyelvű sorozata azzal a céllal jött létre, hogy magyar és román nyelven is hozzáférhetővé tegye a moldvai csángómagyarokra vonatkozó nélkülözhetetlen forrásmunkákat. Ez a sorozat segíti az előítéletek nélkül román történészeket is, hogy rátaláljanak a csángó múlt és jelen igazságára, jelezte Halász Péter a Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus főtanácsosa a Bibliotheca Moldoviensis sorozat bemutatása kapcsán november 20-án, a budapesti Magyarok Házában. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület és a Magyarok Világszövetsége Szent László Akadémiája tizennégy, a közelmúltban megjelent, de eddig Magyarországon még be nem mutatott verseskötettel, monográfiával, sorozattal, naplóval és regénnyel kedveskedett az egybegyűlteknek. Az este egyik szereplője volt az 1978-ban, Magyarfaluban született Iancu Laura, akinek első verseskötete 2004-ben jelent meg Csíkszeredában Pár csángó szó címmel. A négy diplomával rendelkező költő most második, Karmaiból kihullajt című verseskötetéből olvasott fel. Bemutatták a Bakó megyei Somoskán született Demse Márton önéletrajzi fogantatású kötetét /Somoskai tél/, Halász Péternek a moldvai magyarok hagyományos állattartásával foglalkozó monográfiáját, Csoma Gergely szobrászművész naplójának segítségével a tanári pálya is fölvillant. /Kánya Gyöngyvér, Budapest: Csángók pesti diadala. = Új Magyar Szó (Bukarest), nov. 22./

Január 17-én Szentkatolnán, a művelődési otthonban a magyar kultúra napja jegyében kettős könyvbemutatóra került sor. Jakab Jolán történelem szakos tanár a budapesti Táltos Kiadónál tavaly megjelent, A magyarság eredetének nyelvészeti kérdései című, Bálint Gábor munkásságának szentelt kötetet mutatta be. A Szent László Akadémia és a Kőrösi Csoma Sándor Magyar Egyetem 2006. december 8-án nemzetközi konferenciát rendezett a Magyarok Házában a nagy Kelet-kutató, nyelvész, Szentkatolnai Bálint Gábor (1844–1913) emlékére, ahol a részt vevő neves hazai és külföldi szakemberek újraértékelték a harminc nyelvet beszélő, nemzetközi hírű Kelet-kutató életművét, és kiáltvánnyal fordultak a Magyar Tudományos Akadémiához a finnugor nyelvrokonság kizárólagosságának újragondolása végett. A konferencián elhangzott tizenkét tudományos dolgozatot tartalmazza a kötet, melyet dr. Obrusánszky Borbála mongolista, fiatal kutató szerkesztett. Jakab Jolán Bálint Gábor emléke Szentkatolnán című írása is szerepel a könyvben. Borcsa János bemutatta tavaly megjelent, hatodik könyvét, mely egyben az Ambrózia Kiadó tizenkettedik kötete. Az Őrzők és ébresztők /Ambrózia Kiadó, Kézdivásárhely/ a szerző 1974 és 2006 között lapokban megjelent vagy tárlatmegnyitókon, könyvbemutatókon elhangzott szövegeit, publicisztikai írásait, valamint kritikáit tartalmazza. /Iochom István: Kettős könyvbemutató Szentkatolnán. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 19./

Emlékezés a csángók apostolára
Budapesti levél
Örömmel mentem június 28-án az MVSZ-be. Az MVSZ Szent László Magyarságtudományi Akadémiája Édes hazámnak akartam szolgálni címmel a 110 esztendeje született Domokos Pál Péter néprajzkutatóra, népdalgyűjtőre, a moldvai csángók vándorapostolára emlékezett. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesülettel közös rendezvényen hamar megtelt a terem, ismerős arcokat láttam, Domokos Pál Péter tisztelői gyűltek össze. Jáki Sándor Teodóz atya, a Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület elnöke emlékezett. Számára a legfontosabbat Domokos Pál Péter temetésén Halász Péter mondta: egy hónapja hunyt el Péter bácsi, és már hiányzik, nincs, akitől tanácsot kérjünk.
Jáki atya rendszeresen jár a moldvai csángókhoz, most ért véget a 109. útja. Tegnap még Erdélyben volt, bejárta Domokos Pál Péter életútjának kezdeti színhelyeit.
Ferenczi Éva énekesnő énekelt, ő is ismerte Péter bácsit, majd Faragó Laura következett, aki Nyírő József Vonaton című novelláját mondta el. Ebben szerepelt Domokos Pál Péter.
A budapesti Domokos Pál Péter Általános Iskola diákjainak csángó műsora következett. A gyerekek csángó népviseletben vonultak a színpadra. Kóka Rozália előadóművész emlékezett arra, hogy őseinek, a bukovinai székelyeknek a története érdekelte. Felkereste Domokos Pál Pétert, aki könyveket ajánlott és mesélt neki a moldvai csángókról. Péter bácsi hívta fel a figyelmét Németh Kálmánnak a bukovinai székelyekről szóló Százezer szív sikolt (Bácsjózseffalva, 1941) című könyvére. Később Kóka Rozália a moldvai csángók körében is gyűjtött népdalokat, népballadákat, meséket.
Petrás Mária Magyarországra áttelepült csángó énekes és keramikusművész otthon tanult énekekkel lépett fel, majd elénekelte Péter bácsi kedvenc dalát (Veres az ég hazafelé).
Csoma Gergely szobrászművész 1979-ben kereste fel először Domokos Pál Pétert. Elfogódottan lépett be, de Péter bácsi olyan nagy szeretettel fogadta, hogy zavara azonnal eltűnt. Péter bácsi örömmel hallotta, hogy Csoma Gergely eljutott a moldvai csángókhoz. Sok tanáccsal látta el, segítette későbbi moldvai utazásait. Csoma Gergely elszavalta Lakatos Demeter csángó költő Nap szentül le című versét. Az előadó emlékeztetett rá: éppen ezen a napon, június 28-án született Domokos Pál Péter.
A budapesti Domokos Pál Péter Általános Iskola tehetséges kis növendéke, Vadas Hanga Napsugár több csángó népdalt énekelt, öröm volt hallgatni a kislányt –, testvére, Soma furulyán kísérte.
Végezetül Medvigy Endre irodalomtörténész vázolta fel Domokos Pál Péter hatalmas életművét. A hetvenes években Péter bácsi több egyetemi klubban és más helyen tartott előadást. A klubvezetők előre kérték, csak óvatosan beszéljen. Ennek ellenére Péter bácsi nagy erővel beszélt a dákoromán kontinuitás tarthatatlanságáról, az elfeledett és nehéz körülmények között élő moldvai csángókról.
Az ötszáz férőhelyes Egyetemi Színpad zsúfolásig megtelt az ő előadásai idején.
Bartók Béla A magyar népdal című könyvében olvasta Péter bácsi, hogy egyetlen magyar nyelvterület van, amelynek a népzenéjét még nem gyűjtötték össze, a moldvai csángóké. Domokos Pál Péter elindult, hogy elvégezze a gyűjtőmunkát. Közben megismerhette ennek az elhagyott népcsoportnak az életét. Ez a felismerés döntő volt munkásságában: elhatározta, hogy életét a moldvai csángóknak szenteli. Faluról falura járva igyekezett minél többet megtudni róluk.
Domokos Pál Péter vett egy csomó edényt, majd árusnak álcázva magát járta be a moldvai csángó falvakat.
Útjainak gazdag tapasztalata és a fellelhető irodalom áttanulmányozása alapján jelent meg 1931-ben Domokos Pál Péter nagy jelentőségű műve, A moldvai magyarság, Csíkszeredában, saját kiadásában. Az Erdélyi Szépmíves Céh vezetői annak idején elzárkóztak a könyv kiadása elől.
Sajnálja, jegyezte meg Medvigy Endre, hogy Domokos Pál Péter lányai nem szólaltak meg az előadáson.
Ott voltak, köszöntem is nekik.
Az esten sorra hallhattunk emlékezéseket arról, hány ember kereste fel Péter bácsit, mindegyikük szeretettel beszélt róla.
Úgy éreztem, Isten a nehéz időkben küld ilyen nagy embereket.
Domokos Pál Péter írta könyveit, és tartotta előadásait. Nagy része volt abban, hogy az elfeledett népcsoportot – ahogyan ő nevezte – felfedezték.
A csángók apostola volt, aki mindenkivel szeretettel osztotta meg tudását, az érdeklődőket nagy szeretettel fogadta.
Ezt én is elmondhatom. A hetvenes években ismertem meg jó Péter bácsit. Engem is szeretettel fogadott. Számon tartott, szívesen mesélt, én meg örömmel hallgattam.
Az esten a szép dolgokra emlékeztünk. Azonban eszembe jutott, ahogyan Péter bácsi elmesélte, többször behívatták a belügyminisztériumi emberek, a kommunista titkosszolgálat emberei. Péter bácsi elutasította kérdezősködésüket. Egy idő után megunta, hogy folyton berendelik. Írt egy levelet nekik, ebben kifejtette, többet nem hajlandó kihallgatásra járni.
Sajnáltam, hogy ezen az emlékező esten nem volt jelen Halász Péter, lehet mondani, Péter bácsi legjobb, legnagyobb tanítványa. Halász Péter áttelepült Erdélybe, a Gyimesekbe, onnan nehezebb eljönni.
Az est címe a Domokos Pál Péter könyvéé: "...édes hazámnak akartam szolgálni..." (Szent István Társulat, Budapest, 1978). Domokos Pál Péter ebben a könyvében Petrás Incze Jánosnak és Kájoni Jánosnak állított emléket. Petrás Incze János (1813–1886) a moldvai csángók egyik falujában, Klézsén volt pap. Megismerkedett Döbrentei Gáborral, akinek kérésére beszámolt a moldvai csángókról. Petrás Incze János ismertetését közölte a Tudománytár 1842-es évfolyama. Domokos Pál Péter ebben a könyvében Kájoni Jánosnak (1629–1687) Csíksomlyón, 1676- ban kiadott Cantionale Catholicum című, katolikus népénekeket tartalmazó énekeinek mindegyikéhez hozzátette a kutatásai alapján megtalált dallamok lekottázott anyagát. (Több mint nyolcszáz énekről van szó).
Amikor ez az értékes könyv megjelent, elmentem Péter bácsihoz, hogy dedikáltassam új munkáját. Ezt írta bele: "Udvardy Frigyesnek szeretettel ajánlom a nagyvilág legelfelejtettebb kisebbségéről szóló könyvet, mert Nála a szolgálatokat mutató írás a legjobb helyen van. Budapest, 1979. III. 12. Domokos Pál Péter"
Ennyi év után is öröm emlékezni erre.
Udvardy Frigyes. Népújság (Marosvásárhely)