Határon túli magyarok kétnapos szimpóziumát tartják Budapesten
Határon túli magyar politikai vezetőket is várnak a budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban október 14-én és 15-én, pénteken és szombaton sorra kerülő, Határtalanul című szimpóziumra, amelyen kiállítások, kerekasztal-beszélgetések és előadások szólnak a határon túli magyarokat érintő témákról.
A félévente, immár 11 éve megrendezett szimpózium mindig aktuális közéleti témákkal foglalkozik. A mostani, 22. rendezvényre az egyszerűsített honosítási eljárás, vagyis a kettős állampolgárság kérdésköre és az új alkotmány adja az apropót - mondta el Bárdos Dávid, a szimpózium szervezője az MTI-nek.
A pénteki megnyitón határon túli magyar művészek előadása köszönti a résztvevőket. Emellett a szimpózium végéig megtekinthető kiállítás nyílik Petrás Mária keramikusművész alkotásaiból, Prófusz Mariann kárpátaljai népművész beregi szőtteseiből, valamint Kovács Attila fotóművész képeiből, Felvidék – Fejezetek Közép-Európából címmel.
Az első napon bemutatkozik a Gyökerek mozgalom. A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szakkollégistái beszélnek majd határokon átívelő, Junior Prima-díjas kezdeményezésükről.
Kerekasztal beszélgetésen lesz szó a Kárpát-medencei jezsuita missziókról. A határon túl szolgált és szolgáló magyar jezsuiták, Puss Sándor, Sóti János és Pakot Géza osztják meg a kisebbségi magyar közösségekben szerzett tapasztalataikat a részvevőkkel.
Október 15-én, szombaton Kukorelli István alkotmányjogász az új magyar alkotmányról, Kántor Zoltán szociológus pedig a határon túli magyar közösségek kihívásairól és lehetőségeiről tart előadást.
A szombati első kerekasztal-beszélgetésen a környező országok magyar közösségeit és Magyarországot egy-egy politikai vezető képviseli, akik megvitatják a kárpát-medencei magyarság lehetőségeit és jövőképét. A beszélgetésen részt vesz Korhecz Tamás, a délvidéki magyarság részleges kulturális autonómiáját képviselő Magyar Nemzeti Tanács (MNT) elnöke, Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) főtitkára, Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) elnöke, Berényi József, a szlovákiai Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke, Göncz László, a szlovéniai magyar közösség parlamenti képviselője és Wetzel Tamás, egyszerűsített honosítási eljárásért felelős miniszteri biztos.
A nap másik kerekasztal-beszélgetésének témája a határon túli magyar újságírók felelőssége. Külhoni újságszerkesztők beszélnek majd a kisebbségi magyar újságírói létről.
MTI

Határtalanul szimpózium
Az asszimiláció veszélye és a magyarság megélése szerepelt a Határtalanul című, külhoni magyar szervezetek képviselőinek részvételével rendezett szimpózium szombati záró napjának témái között.
Kovács Péter, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség főtitkára az MTI-nek elmondta: a romániai magyar közösség megerősödése érdekében két téren kell kiemelt erőfeszítéseket tenni. Gazdasági területen, és annak érdekében, hogy az ott élők megéljék magyarságukat. Ehhez négy helyen kell képviselettel rendelkezniük: a bukaresti parlamentben, az erdélyi önkormányzatokban, ahol az ottani magyarságot közvetlenül érintő döntések születnek, valamint a budapesti országgyűlésben és az Európai Parlamentben.
Az autonómiáról szólva kiemelte: ezt a többséggel való párbeszéd útján lehet elérni, úgy, ha a többségében románok által lakott régiókban is rájönnek, hogy ez jó, és ezzel nem elvesznek tőlük valamit. A magyar kormány sokat segíthet, ha regionális szinten megerősödik, és például meg tud akadályozni olyan jelenségeket, mint a szlovákiai nyelvtörvény vagy a kollektív bűnösség elvének érvényesítése Szerbiában.
Berényi József, a felvidéki Magyar Koalíció Pártja elnöke az MTI-nek arról beszélt, hogy mára a magyarság fogyása, "elfogyása" kézzel fogható. Megállapította, hogy egyrészt a kisebbségek számára többletjogokra van szükség, ugyanakkor nemcsak jogok kellenek, hanem a kisebbségi léthez való viszonyulást illetően is változásnak kell bekövetkeznie.
Míg azelőtt jó volt magyarnak lenni Szlovákiában, mostanra, különösen néhány dél-szlovákiai régióban, "asszimilálódni jó". Azt kell megvizsgálni, milyen eszközökkel lehet ezt megállítani.
Kitért a márciusi előrehozott választásokra is, és mint kiemelte: a helyhatósági választásokon megerősödtek, és az MKP ennek megfelelően vág bele a kampányba, illetve a voksolásba.
Kántor Zoltán, a közigazgatási tárca nemzetpolitikai tanácsadója az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a határon túli magyar területeken - ahogy Magyarországon is - csökken a népesség. Ennek okát a migráció és a negatív népszaporulat mellett az asszimilációban jelölte meg. Utóbbi kapcsán a fő problémát a vegyes házasságok jelentik, amelyek aránya Erdélyben 17-18 százalék, a Felvidéken és a Vajdaságban 20 százalék feletti.
Mint kifejtette: az ilyen házasságban születendő gyermekek 70-80 százalékát a szülők többségi iskolákba küldik, és itt szakad meg a "reprodukciós lánc". Ugyanakkor megjegyezte: a homogén magyar családban születendő gyermekek között sem ritka, hogy többségi iskolába kerülnek, többek között azért, mert a szülők azt gondolják, így majd jobban tudnak érvényesülni.
A tanácsadó szerint annak érdekében, hogy magyar iskolába írassák a gyermekeket, fontos ezeknek az intézményeknek a minőségét javítani, és minden lehetséges eszközzel ösztönözni a családokat, hogy ide járassák a gyermekeket. Fontosnak nevezte még minél több civil szerveződés támogatását is, hogy "a kis magyar világukat" megélhessék a külhoni magyarok.
A budapesti Szent Ignác Jezsuita Szakkollégiumban pénteken és szombaton rendezték meg a Határtalanul című szimpóziumot, amelyen kiállítások, kerekasztal-beszélgetések és előadások szóltak a határon túli magyarokat érintő témákról. A félévente, immár 11 éve megrendezett szimpózium mindig aktuális közéleti témákkal foglalkozik.
A pénteki megnyitón határon túli magyar művészek előadása köszöntötte a résztvevőket. Emellett a szimpózium végéig megtekinthető kiállítás nyílt Petrás Mária keramikusművész alkotásaiból, Prófusz Mariann kárpátaljai népművész beregi szőtteseiből, valamint Kovács Attila fotóművész képeiből, Felvidék - Fejezetek Közép-Európából címmel.
Az első napon bemutatkozott a Gyökerek mozgalom is. A Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium szakkollégistái beszéltek határokon átívelő, Junior Prima-díjas kezdeményezésükről.
Kerekasztal-beszélgetésen volt szó még a Kárpát-medencei jezsuita missziókról. A program fővédnöke Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes volt.
MTI

Aggódnak a külhoni magyarság sorsáért
Határtalanul címmel a Szent Ignác Jezsuita Szakkollégium kétnapos szimpóziumot szervezett a hétvégén Budapesten egyebek mellett a nemzet iránti alkotmányos felelősségről, a határon túli magyar közösségeket érő kihívásokról.
Üdvözlő levelében a szimpózium fővédnöke, Semjén Zsolt magyar nemzetpolitikáért felelős miniszterelnök-helyettes arra emlékeztetett, hogy a Magyar Országgyűlés alaptörvényben rögzítette: a magyar állam felelősséget visel a határon túli magyarság sorsáért.
Az asszimiláció „szolgálatában”
Kántor Zoltán, a budapesti közigazgatási tárca nemzetpolitikai tanácsadója az MTI-nek nyilatkozva kiemelte: a határon túli magyar területeken – miként Magyarországon is – csökken a népesség. Ennek okát egyebek között az asszimilációban jelölte meg. Az utóbbi esetben a fő problémát a vegyes házasságok jelentik, amelyek aránya Erdélyben 17-18 százalék, a Felvidéken és a Vajdaságban 20 százalék feletti.
Az ilyen házasságban születendő gyermekek 70-80 százalékát a szülők többségi iskolákba küldik. Ám a homogén magyar családban született gyermekek között sem ritka, hogy többségi iskolába kerülnek, mert a szülők azt gondolják, így majd jobban tudnak érvényesülni. A tanácsadó szerint annak érdekében, hogy magyar iskolába írassák a gyermekeket, fontos ezeknek az intézményeknek a minőségét javítani, és minden lehetséges eszközzel ösztönözni a családokat, hogy ide járassák gyermekeiket.
Trianon utáni teljesítmény
A felvidéki magyarság gondjairól Berényi József, a Magyar Koalíció Pártja (MKP) elnöke azt a kérdést feszegette, hogy jó-e magyarnak lenni Szlovákiában. A húsz évvel ezelőtti állapotokhoz képest változtak a megmaradás feltételei, változott a településstruktúra, változott Magyarország megítélése, a többségi nemzethez való tartozás feltételrendszere, s mindez lazította a magyar nemzethez való tartozás kötelékeit. Hangsúlyozta: a szlovák demokratákkal való együttműködés nem oldja meg a gondokat.
A délvidéki közösség nevében Korhecz Tamás, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke pozitívabb hangnemet ütött meg: „A délvidéki magyarság szempontjából nem bukástörténet az elmúlt időszak” – kezdte felszólalását. Indoklásában kifejtette: 91 év elszakítottság, számos nyíltan diszkriminációs időszak után, a népirtás elemeit is magában foglaló üldöztetés időszakait követően mintegy 270 ezer magyar él ezen a területen, míg az elszakítás pillanatában 420 ezres volt ez a közösség.
„Óriási nemzeti teljesítmény, hogy ennyien maradtunk azokon a területeken, ahol a magyarság Trianon előtt többségben élt. Kiemelte: a Vajdaságban ma többen járnak négyéves középiskolába, mint 10-15 éve.
„A délvidéki magyar közösség kiharcolta, hogy Szerbia elismerje kollektív alkotmányos jogait” – emelte ki. Emlékeztetett, hogy a kedvezményes honosítás eredményeket hozott a délvidéki magyarság önazonosság-tudatának erősítése szempontjából, s nehezményezte, hogy nincs összmagyar vonatkozású, a megmaradást célzó stratégiai tervezés és gondolkodás.
Magyarként élni Romániában
Hasonló hangnemben beszélt az erdélyi magyarság képviseletében Kovács Péter, az RMDSZ főtitkára. „Szeretném eloszlatni azokat a tévhiteket, miszerint Korondon a bácsik felveszik a székely viseletet, kimennek, kaszálnak egész nap, és este megbeszélik, hogy a székelység porlik, mint a szikla. S Érmelléken a menyecskék a szőlőben nem énekelgetnek népdalokat és nem beszélik meg, hogy a trianoni sebeket hogyan is lehetne begyógyítani...
Az erdélyi magyarságlét nem arról szól, hogy szomorkodunk, milyen nehéz a sorsunk. Nem ez a jellemző a romániai magyar közösségre. Viszont mindannyian szeretnénk gazdaságilag jobban élni, és magyarként szeretnénk élni Romániában” – hangsúlyozta.
A szavazati jog megadásával kapcsolatosan elmondta, ez természetes következménye az állampolgárság megadásának. Hangsúlyozta: az RMDSZ jogosnak tartja, hogy ne legyen kétféle állampolgárság, ugyanakkor figyelembe kell venni a magyar társadalom toleranciaszintjét is. „Az RMDSZ 4-5 évvel ezelőtt felhívta Budapest figyelmét, hogy a Magyar Polgári Párt nevű politikai befektetés hibás, mostanra ezt ennek kezdeményezői is belátják. Most egy hasonló befektetésnek vagyunk tanúi, amely hasonlóképpen nem szolgálja a romániai magyar közösség érdekeit” – figyelmeztetett a főtitkár. Véleménye szerint egy sikeres EMNP azt tudja elérni, hogy a magyar emberek bukaresti képviselet nélkül maradnak.
A kárpátaljaiak nevében Kovács Miklós, a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség elnöke úgy látja: tarthatatlan az az álláspont, hogy a helyzet nem teljesen kilátástalan. „Hogyan lehet nem teljesen kilátástalannak nevezni a helyzetet, amikor a magyar etnikumú biomassza nagy része szerb pártra szavaz?” – tette fel a kérdést Korhecz Tamásnak, aki a legutóbbi választások adatait ismertetve bizonyította ennek ellenkezőjét.
„A nemzet túlélése mindenütt azon múlik, hogy milyen erőt tud felvonultatni. Az oligarchikus tömegdemokráciák korszakát éljük. A katonai erő a legfontosabb, utána jön a pénz, amelyen meg lehet vásárolni a szavazatokat. Ahol nincs szavazat, nincs erő sem. Aki a saját szavazatát nem a nemzet túlélésére használja fel, az nemzeti szempontból nem létezik” – hangsúlyozta Kovács Miklós, aki szerint a még megszervezhető magyarokat egységbe kell szervezni a túlélés érdekében.
Új Magyar Szó (Bukarest)