Udvardy Frigyes
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990–2017
év
1996. július 12.
"A római katolikus egyház Caritas szeretetszolgálata az egész világot átfogja, az igehirdetés és a szentség-kiszolgáltatás mellett ezt tekinti harmadik hivatásának. 1995 májusától a romániai Caritas hivatalosan is tagja a nemzetközi szervezetnek. Az eltelt egy esztendő tapasztalatairól beszélt Szász János, a gyulafehérvári főegyházmegye Caritas szolgálatának igazgatója. A szeretetszolgálat nem korlátozódik az adományok gyűjtésére és szétosztására, ezt mutatják legújabb eredményeik és terveik. Idén szeptemberben nyitja meg kapuit a Csíksomlyói Tanulmányi Központ, amely 120 árva gyermeknek nyújt szállást és képzést. Ugyancsak szeptemberben avatják Gyergyószentmiklóson a 140 személyes Szent Erzsébet Öregotthont, ezzel egyidőben kezdi meg működését Csíkzsögödön az üdültető központ, árva gyermekek részére. Parajdon az óvodás asztmás gyermekek szanatóriuma épül, a sóbánya terápiás lehetőségeit fogják gyümölcsöztetni. Nagyobb igényű vállalkozás Székelyudvarhelyen a Szent Lukács Egészségügyi Központ orvosi rendelőkkel és gyógyszerlerakattal, mely majd ellátja a Caritas többi városi szervezetét, közben készül Kézdiszentléleken az öregek otthona. A Caritas minden plébánián kialakítja a kis közösséget, amely segít a szeretetszolgálatban. A külföldi források fokozatos kiapadásával a Caritas igyekszik a maga lábán megállni, ebből a célból saját gazdasági egységeket hoz létre. A Caritas tevékenységét ismertető Barabás István Gyergyószentmiklóson nézett körül. A városban Hajdó István főesperes bemutatta a plébánia készülő művelődési központját /előadóterem színpaddal, étkezde, könyvtár, stb./ A központ egyik elkészült szárnyában működik a Caritas mezőgazdasági részlege, Barth Ottó vezetésével. Az előzmény az Agro-Caritas Transsylvania Alapítvány, amelyet Bálint Lajos érsek alapított 1993-ban. Az alapítvány egyesült a Caritas szeretetszolgálattal. Barth Ottó elmondta: "Egyházunk felismerte a gazdák nehéz és válságos helyzetét", az 1989 után visszajuttatott földön nem boldogultak gépek nélkül. Gépköröket szerveztek, a gazdákat német nyelvtanfolyamon vettek részt, majd Svájcban, Németországba mentek négy hónapos, fél éves gyakorlatra. Hazatérésük után mintagazdaságot létesítettek. Német segélyszervezetek eddig 1200 gépet juttattak el Gyergyószentmiklósra, köztük 18 kombájnt, hat traktort. Szeretnének hitelszövetkezetet létrehozni a falusi gazdák számára. /A Hét (Bukarest), júl. 12./"
1996. szeptember 24.
Szept. 18-án szentelték fel Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthont. Magyari Vencel, az otthon igazgatója ismertette az épület történetét. Ez Románia első egyházi idősek otthona, egyben a legkorszerűbb ilyen intézmény Romániában, 66 kétágyas szobájában 132 személynek ad otthont. Orvosi rendelő, könyvtár, klub, barkácsműhely, konyha, mosoda is van az otthonban. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), szept. 24./
1996. november 20.
Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes megnyitása szept. 18-án volt, az épület megszentelése pedig nov. 17-én. Dr. Jakubinyi György gyulafehérvári érsek celebrálta az ünnepi szentmisét. /Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 20./
2000. május 19.
Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. A főegyházmegye területén Caritas-kirendeltségek a következő helységekben vannak: Gyulafehérváron (a központi iroda), Csíkszereda, Székelyudvarhely, Gyergyószentmiklós, Sepsiszentgyörgy, Marosvásárhely, Déva, Torda, Dés, Nagyenyed, Kolozsvár és Kapnikbánya. Csíkszeredában üzemel a Caritas központi raktára, Csíksomlyón van a Caritas információs iroda, valamint a Venczel József Vallásszociológiai Intézet. - A szegényekkel való találkozás a plébániai Caritas-csoportokon keresztül történik. - A képzésekre és továbbképzésekre a csíksomlyói, Jakab Antal Tanulmányi Ház nyújt lehetőséget. A gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Házat 1994. április 30-án szentelték fel. Számos színvonalas találkozónak, szimpóziumnak, német nyelvkurzusnak adott helyet. - A Caritas gyergyószentmiklósi mezőgazdasági részlege 1994-től működik, ahol tavaly 124 fiatal gazdát készítettek fel, ezek közül 74 gyakornok utazott Svájcba, 50 pedig Németországba. - A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon ünnepélyes felavatását 1996. szeptember 18-án tartották, jelenleg 106 lakója van. - A kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthont 1995. szeptember 10-én szentelték fel. - A csíkzsögödi gyermeküdültető /Caritábor/ 1996. szeptember 17-én nyitotta meg kapuit. - Roma gyermekek számára épült fel Sepsiszentgyörgyön a Néri Szent Fülöp Pasztorációs Központ, ebbe a Caritas is besegített. A város 70 ezer lakosából körülbelül 5 ezer a roma. Márkus András plébános megkezdte integrálásukat. 1999. október 15. óta romaiskola működik a központban. - A Caritas házi betegápoló és szociális gondozó központjainak feladatai: házi szak- és segédápolás, háztartási és szociális vonatkozású adminisztratív segítségnyújtás, önkéntes segítők felkészítése és tevékenységük megszervezése. Nagyenyeden és Déván 1997-ben alakultak meg a szakápoló központok, Székelyudvarhelyen és Szecselevárosban 1998 decemberében, Marosvásárhelyen és Szászrégenben pedig 1999 decemberében. Az öt éve működő székelyudvarhelyi Szent Lukács Egészségügyi Központ keretében három alaptevékenység zajlik: szakrendelések, gyógyszerkiosztó központ és művégtag-gyártás és -javítás. - 1999-ben kilenc árvíz sújtotta területen 851 családnak nyújtottak segítséget. - A Caritas működését három forrás biztosítja: a külföldi támogatók, a gyulafehérvári főegyházmegye híveinek adományai és a Caritas tulajdonában lévő három gazdasági egység. A Caritas tulajdonában lévő gazdasági egységek: a Com-Carlia és a Csíksomlyó Tours korlátolt felelősségű társaságok Csíksomlyón, valamint a gyergyószentmiklósi Fraternitas Kft. /Tízéves a gyulafehérvári főegyházmegyei Caritas-szervezet. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 19./
2001. március 12.
"Az 1998-ban alakult Schola Gregoriana Monostorinensis kolozsvári énekegyüttes márc. 10-én Gyergyószentmiklóson, a Szent Miklós plébániatemplomban, majd a Szent Erzsébet Öregek Otthona kápolnájában lépett fel, lassan feledésbe merülő gregorián énekekkel. A Jakabffy Tamás vezette kórusban egyetemi tanár, zeneakadémián tanuló diák, tanítónő, sőt újságíró és kisdiák is helyet kapott. Az együttes célja: újra felfigyelni a római katolikus egyház zenei anyanyelvét jelentő, 1500 esztendő alatt kikristályosodott gregorián-énekekre. /Csak az Úr szava marad örök. Gyergyószentmiklóson énekelt a Schola Gregoriana Monostorinensis. = Hargita Népe (Csíkszereda), márc. 12./"
2001. november 23.
"Nov. 17-én, a Szent Erzsébet Öregek Otthonban, Gyergyószentmiklóson felavatták Árpád-házi Szent Erzsébet szobrát, amelyet a budapesti Oláh Szilveszter készített. Az ünnepi szentmisét Czirják Árpád celebrálta, az eseményt méltatta Pál Árpád polgármester, valamint Csallóközi Zoltán, a Magyar Kulturális Örökség Minisztériumának osztályvezetője, és Dézsi Zoltán alprefektus; ők leplezték le a szobrot is. Az ünnepségen részt vett Szász János, az Erdélyi Egyházmegye Caritas szervezetének igazgatója is, valamint Magyari Vencel, az öregotthon igazgatója, aki az intézmény fönnállásának 50. évfordulójára emlékezve kiemelte az idős embereknek valóban otthoni környezetet nyújtó létesítmény jelentőségét. /(gál): Szent Erzsébet emlékezet szoboravatóval. = Romániai Magyar Szó (Bukarest), nov. 23./"
2002. május 28.
Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregotthonban máj. 29-én kezdődik az a képzés, amely során 20 súlyos mozgássérült fiatal számítógépes könyvelést, illetve számítógépes programozást tanulhat. A programot a Mozgássérültek Hargita Megyei Szövetsége, a Gyulafehérvári Caritas csíkszeredai kirendeltsége, a Soros Oktatási Központszervezte. A program keretében már ezelőtt két évvel a linzi Caritas jóvoltából 36 súlyos mozgássérült fiatalt juttattak számítógéphez. Ahhoz, hogy a részt vevő fiatalok otthon dolgozhassanak, az érvényben lévő törvényeken is változtatni kellene. A 102/1999-es törvény értelmében, ha a súlyos fogyatékos munkaviszonyba kerül, azonnal elveszíti a fogyatékosoknak járó segélyt. /Forró-Erős Gyöngyi: Képzés mozgássérült fiataloknak. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 28./
2003. március 30.
"A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregek Otthona lakóit elvitték Csíksomlyóra 2002 pünkösd másodnapján. Eljött a 85 éves Bíró András bácsi is, aki székely ruhában várt az indulásra. Megnézték Csíkszeredán a Mikó várat is. /Kiss Gabriella foglalkoztató ápolónővér: Mária-látogatáson a Szent Erzsébet Öregotthonból. = Vasárnap (Kolozsvár), márc. 30./"
2003. szeptember 28.
"A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon vendégszeretetét élvezi szeptember közepétől tíz napig tíz marosvásárhelyi szociálpedagógus-hallgató. Önkéntes munkát végeznek különféle Gyergyó-vidéki karitatív szervezeteknél (CIMAS, öregotthon, árvaház, fogyatékos óvoda stb.), ők a Caritas jövőbeli munkatársai. /Önkéntesek Gyergyóban. = Vasárnap (Kolozsvár), szept. 28./"
2004. május 31.
Május 30-án Gyergyószentmiklóson felavatták Bethlen Gábor, a nagy fejedelem mellszobrát, Oláh Szilveszter, Káván élő szobrász alkotását. A szobor támogatói között volt Budapest XVII. kerület önkormányzata és Eger önkormányzata is. A művészt a városért kiemelkedően sokat munkálkodóknak kiosztandó emlékérem, a gyilkostói kápolnában látható, Szent Kristófról készült kisplasztikai munka, a Szent Erzsébet Öregotthon Szent Erzsébet-szobra is dicséri Gyergyószentmiklóson. /Bajna György: Gyergyó újra visszakapta Bethlen Gábort. = Hargita Népe (Csíkszereda), máj. 31./
2005. november 15.
Caritas – szolgáló jelenlét a társadalomban címmel szervez nyílt hetet a Caritas Hargita megyében. A rendezvénysorozat célja bemutatni, hogyan van jelen a Caritas az emberek mindennapi életében. November 17-én Csíkszeredában átadják a sérült gyerekekkel foglalkozó speciális központot, a Manó Tanodát, valamint a csíksomlyói Kalot új épületszárnyát. Másnap Gyergyóremetén szociális központot szentelnek fel, Gyergyószentmiklóson pedig a Caritas mezőgazdasági kirendeltségénél lehet megismerkedni az egységben zajló tevékenységgel. Végül szombaton Szent Erzsébet-napi búcsút szerveznek a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet-öregotthonban. A gyulafehérvári Caritasnak a megyében 31 otthongondozó és szociális központja működik, emellett tanácsadó irodájuk és családsegítő szolgálatuk is van. /D. Balázs Ildikó: Nyílt hetet tart a Caritas. Hargita megye. = Krónika (Kolozsvár), nov. 15./
2005. december 7.
Gyergyószentmiklóson az idei Szent Miklós Napok kulturális programjára a bőség zavara volt jellemző: több esemény is azonos időpontban kezdődött. A december 6-án zárult négynapos városünnep egyik kiemelkedő rendezvénye Kilyén Ilka színművész Karácsonyi rege című pódiumműsora volt, amelyet fogyatékkal élő gyermekeknek adott elő. Karitatív céllal érkeztek Gyergyószentmiklósra a csongrádi Múzsa Alapfokú Művészeti Iskola diákjai is, akik a Szent Erzsébet Öregotthon lakóit szórakoztatták Móricz Zsigmond Dinnyék című darabjával. A Figura Stúdió Színház a városnapokra időzítette legújabb előadásának bemutatóját: Georges Feydeau Zsákbamacskáját. A rendezvénysorozatot a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház Tompa Miklós Társulata zárta, Szigligeti Ede Liliomfijával. /Jánossy Alíz: Városünnep színházzal Gyergyószentmiklóson. = Krónika (Kolozsvár), dec. 7./
2006. szeptember 25.
Jubileumi ünnepséget ült szeptember 24-én a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Ház és a zsögödfürdői Caritábor, 25-én pedig a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon. A Gyulafehérvári Caritas-szervezet e három intézménye fennállásának tizedik évfordulóját ünnepelte. A Gyulafehérvári Caritas munkatársai és partnerei, római katolikus egyházi és világi személyek adtak hálát az intézmények eltelt tízesztendős múltjáért. A szellemi munka otthonaként 1990-ben létrejött Jakab Antal Tanulmányi Ház születésnapi ünnepségén Vencser László professzor, akkori Caritas-igazgató, ma a linzi egyházmegye Idegennyelvű Lelkészségek Szakosztályának vezetője beteljesült víziónak nevezte a tanulmányi ház születését. A baráti hangulatú ünnepségen a Hargita Nemzeti Székely Népi Együttes néptáncosai biztosították az ünnepi műsort, a zsögödfürdői Caritáborban pedig az Árvácska együttes csángó és gyerekdalokból összeállított műsora szórakoztatta a jelenlévőket. Csató Miklós, a Caritábor intézményvezetője a játszótér felújítását és még több gyermektábor megvalósítását tűzte ki célul ünnepi beszédében. /Antal Ildikó: Ünneplőben a Caritas intézményei. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 25./
2007. április 29.
A gyulafehérvári Caritas 2006-ban otthoni gondozói program keretében összesen 11. 707 idős, beteg, fogyatékos embert gondozott otthonában. A családsegítő szolgálatot összesen 1161 személy kereste fel különböző problémákban. A kézdiszentléleki Szent Klára Öregotthonban és a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban összesen 151 idős embert gondoznak. A marosvásárhelyi Teréz Anya Nappali Foglalkoztató-központot rendszeresen 117 idős látogatja. Gyermek- és ifjúsági programok révén több mint 1000 gyermeket és fiatalt segítettek. A BACH Információs Iroda révén több mint 550 fogyatékkal élő személy számára kínáltak különböző tevékenységi programokat. Több mint 10 000 személy vett részt tanulmányi tevékenységeiken a csíksomlyói Jakab Antal Tanulmányi Házban, illetve a gyergyószentmiklósi Szent Benedek Tanulmányi Házban. A Caritas mezőgazdasági részlegének köszönhetően 200 fiatal gazda és gazdaasszony vehetett részt külföldi mezőgazdasági gyakorlaton. A Caritas-gyógyszertárakban több mint 13 000 receptre váltottak ki gyógyszert. A gyulafehérvári Caritas munkáját összesen 506 alkalmazott, 350 önkéntes és 148 plébániai Caritas-csoport végzi. /A gyulafehérvári Caritas 2006. évi tevékenysége a számok tükrében. = Vasárnap (Kolozsvár), ápr. 29./
2007. november 22.
A gyergyószentmiklósi öregek otthona védőszentje Szent Erzsébet. Minden év november 19-én tartják az öregotthon búcsúját, ami idén kicsit különlegesebb volt, hiszen Szt. Erzsébet születésének nyolcszáz éves évfordulóját is ünnepelték. Jelenleg 137 lakója van az otthonnak. /Rancz Enikő: A Szent Erzsébet Öregotthon búcsúünnepe. = Gyergyói Kisújság (Gyergyószentmiklós), nov. 22. – 47. sz.
2008. január 4.
Elegáns, modern épületben működik a város végén, Gyergyószentmiklóson a Szent Erzsébet Öregek Otthona, amely közel 140 idős embernek nyújt hajlékot. Együtt ünnepeltek szilveszterkor, erről az egyik lakó a Mária Rádiót tudósította. Az otthon létrehozásának ötlete dr. Vencser László gyergyóditrói származású kanonoktól származik. Az intézmény alapkövét 1991. október 5-én tették le, és 1996. szeptember 18-án volt az ünnepélyes megnyitója. Az intézmény kezdetekben a gyulafehérvári Caritas égisze alatt működött, majd önálló gazdasági egységgé vált. A működéshez szükséges anyagiakat részben a lakók által befizetett havidíjakból, részben adományokból és kismértékben állami támogatásból fedezik. Fennállása óta több száz lakónak biztosított családias, meleg otthont. 2001-ben létrehozták az Alzheimer-kórosokat ellátó szakosztályt, és ezáltal bekerült azon ritka intézmények sorába, ahol szakellátásban részesítik az öregkori betegségben szenvedőket. /Jánossy Alíz: Harangszóval köszöntötték az újévet. = Krónika (Kolozsvár), jan. 4./
2008. április 19.
Történelemkönyv, szociológiai és pszichológiai tanulmány, retorikai szakkönyv, világismertető, erőt adó, gyökérerősítésre ösztönző, öröklét ígéretét hordozó imádságoskönyv – így jellemezhető Hajdó István főesperes Uram, jó nekünk itt lenni /Mark House Kiadó, Gyergyószentmiklós/ ünnepi beszédeinek gyűjteményes kötete. Hajdó Istvánt /sz. Bogárfalva, 1942. dec. 18./ Márton Áron püspök szentelte pappá 1968-ban. Gyergyószentmiklóson volt plébános 1985-től 2006-ig, azóta a székelylengyelfalvi plébánián végzi lelkipásztori feladatait. Hajdó István a Gyilkostónál Szent Kristóf kápolnát álmodott, a gyergyószentmiklósi öregotthon alapkövét áldotta meg, a Pricske tetején keresztet szentelt. 2005 májusában, a csíksomlyói pünkösdi búcsún mondott prédikációja az év beszéde lett. /Balázs Katalin: Uram, jó nekünk itt lenni. = Hargita Népe (Csíkszereda), ápr. 19./
2008. szeptember 10.
A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonnak száznegyven lakója van. Nemrég kiránduláson voltak a fennjáró otthonlakók: több mint negyvenen sétáltak a Gyilkos-tónál, hajókáztak a Békási-tavon. Nagy hagyománya van a szüreti bálnak az otthonban. /Balázs Katalin: Ami a lelket tartja. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 10./
2009. július 26.
A Gyulafehérvári Caritas – a svájci intézet, valamint az European Kinaesthetics Association támogatásával – öt éve tevékenykedik a kinesztetika tudományának a meghonosításán az ápolásban. A kinesztetika az egyéni mozgásérzékelés, mozgáselemzés képességének a fejlesztésén alapszik. A 90-es években e tudományág trénerei megkezdték a rendszeres képzéseket. A kinesztetikának meghonosítása érdekében – Kelet-Európában elsőként – trénerképző tanfolyamot indított a Gyulafehérvári Caritas munkatársai számára svájci szakemberek bevonásával. A frissen végzett trénerek július 13–17. között a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban tartották első képzésüket. /Dr. Márton András: Bevetésben Kelet-Európa első kinesztetika-trénerei. Innovatív ápolási tudományág meghonosításán dolgozik a Gyulafehérvári Caritas. = Vasárnap (Kolozsvár), júl. 26./
2010. május 12.
A húszéves Caritast ünnepelték
Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte tegnap a Gyulafehérvári Caritas Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Házban. „Értékünk az ember” – fogalmazták meg hitvallásukat az ünnepségen a szociális szervezet dolgozói.
Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója a mottót kifejtve elmondta: szervezetük kiterjedt hálózata és emberi kapcsolatai révén számtalan formában képes segíteni a rászorulókon. „Társak szeretnénk lenni az egyéni és közösségi gondok megoldásában, de nem vállaljuk át a felelősséget” – hangoztatta Márton András. Kifejtette, bár igyekeznek minden rászorulón segíteni, ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben átvállalják a segítségnyújtás szerepkörét, ugyanis ehhez széles körű társadalmi összefogásra, az illetékes intézmények, hivatalok támogatására van szükség.
A Gyulafehérvári Caritas megalakulása óta az embert és az emberi értékeket helyezi tevékenysége középpontjába, és az elmúlt húsz évben Erdély egyik legnagyobb közhasznú szervezetévé nőtte ki magát. Az élet különféle területein végzett szolgáltatásaikban több mint 500 alkalmazottat foglalkoztatnak. Ezek csak az elmúlt évben több mint 50 ezer személy gondjain enyhítettek.
Az ünnepségen résztvevők bepillantást nyerhettek a különféle szolgáltatásokba. Többek között megtudhatták, hogy a Caritas otthoni beteggondozó szolgálata csak a Gyergyói-medencében 23 alkalmazottal több mint ezer beteget lát el, többségük 60 év fölötti. Kiderült, hogy a családsegítő szolgálat három munkatársa négy településen szervez idősek klubját, de alkohol- és drogprevenciós programokat, kismamaklubot és különféle önsegítő csoportokat is vezetnek.
A Szent Erzsébet Öregotthonban az ország 12 megyéjéből gondoznak idős embereket, köztük súlyos demenciában szenvedőket is. A Caritas emellett a Szent Benedek Tanulmányi Házat is fenntartja, esély- és önkéntes programot működtet, valamint a vidék- és gazdaságfejlesztésbe is bekapcsolódik.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)
Fennállásának huszadik évfordulóját ünnepelte tegnap a Gyulafehérvári Caritas Gyergyószentmiklóson, a Szent Benedek Tanulmányi Házban. „Értékünk az ember” – fogalmazták meg hitvallásukat az ünnepségen a szociális szervezet dolgozói.
Márton András, a Gyulafehérvári Caritas igazgatója a mottót kifejtve elmondta: szervezetük kiterjedt hálózata és emberi kapcsolatai révén számtalan formában képes segíteni a rászorulókon. „Társak szeretnénk lenni az egyéni és közösségi gondok megoldásában, de nem vállaljuk át a felelősséget” – hangoztatta Márton András. Kifejtette, bár igyekeznek minden rászorulón segíteni, ez nem jelenti azt, hogy teljes mértékben átvállalják a segítségnyújtás szerepkörét, ugyanis ehhez széles körű társadalmi összefogásra, az illetékes intézmények, hivatalok támogatására van szükség.
A Gyulafehérvári Caritas megalakulása óta az embert és az emberi értékeket helyezi tevékenysége középpontjába, és az elmúlt húsz évben Erdély egyik legnagyobb közhasznú szervezetévé nőtte ki magát. Az élet különféle területein végzett szolgáltatásaikban több mint 500 alkalmazottat foglalkoztatnak. Ezek csak az elmúlt évben több mint 50 ezer személy gondjain enyhítettek.
Az ünnepségen résztvevők bepillantást nyerhettek a különféle szolgáltatásokba. Többek között megtudhatták, hogy a Caritas otthoni beteggondozó szolgálata csak a Gyergyói-medencében 23 alkalmazottal több mint ezer beteget lát el, többségük 60 év fölötti. Kiderült, hogy a családsegítő szolgálat három munkatársa négy településen szervez idősek klubját, de alkohol- és drogprevenciós programokat, kismamaklubot és különféle önsegítő csoportokat is vezetnek.
A Szent Erzsébet Öregotthonban az ország 12 megyéjéből gondoznak idős embereket, köztük súlyos demenciában szenvedőket is. A Caritas emellett a Szent Benedek Tanulmányi Házat is fenntartja, esély- és önkéntes programot működtet, valamint a vidék- és gazdaságfejlesztésbe is bekapcsolódik.
Jánossy Alíz
Krónika (Kolozsvár)
2013. november 13.
Önellátásra képtelen hozzátartozóval magára marad a család
Sem az állami, sem a civil szféra nem biztosít állandó gondozást a beteg otthonában
Nagyon sok család kerül abba a helyzetbe, hogy idős, beteg hozzátartozója mellé megbízható, állandó felügyeletre volna szüksége a beteg otthonában, ám megyénkben sem az állami, sem a civil szféra nem biztosít effajta szolgáltatást – mutattak rá a hiányosságra a szakmabeliek az elmúlt héten a marosvásárhelyi Bolyai Klubban megtartott tanácskozáson, amelyen a marosvásárhelyi szociális problémákról esett szó.
Bizonyára sokan találták már magukat abban a helyzetben, hogy hozzátartozójukat súlyos betegség érte, ágyhoz kötötté vált és állandó felügyeletre szorult, vagy pedig előrehaladott koránál fogva már nem tudja ellátni magát, így valakinek folyamatosan mellette kell lennie. Legtöbb esetben a családtagok dolgoznak, gyereket nevelnek és nem tudják biztosítani az állandó felügyeletet. Az újságokban akad ugyan néhány hirdetés, miszerint magánszemélyek beteggondozást vállalnak, ám ezt sem tudja mindenki megengedni magának. És nagyon sokan nem vállalják az éjszakai, valamint a hétvégi felügyeletet, még akkor sem, ha a család hajlandó lenne azt megfizetni. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy minden család nyugodtabb lélekkel engedne be otthonába és bízná szerettét olyasvalakire, akiért egy szervezet úgymond felelősséget vállal, mint egy ezer idegent.
Két-három alkalmazott, két-három bér
Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas szociális ágazatának az igazgatója a tanácskozáson szóvá tette, hogy hetente két- három telefonhívás érkezik a Caritashoz olyan családok részéről, akik napi huszonnégy órás felügyeletet szeretnének magatehetetlen hozzátartozójuk mellé. Sajnos el kell utasítaniuk őket, és még máshová sem irányíthatják, mert sem a városban, sem pedig a megyében nem létezik ilyen jellegű szolgáltatás. Lapunk érdeklődésére, hogy ha ekkora igény mutatkozik egy ilyen jellegű szolgáltatás iránt, miért nem szerepel ez a szociális téren tevékenykedő civil szervezetek kínálatában, Ludescher László a finanszírozás hiányára hivatkozott. – Jelenleg az otthoni beteggondozói szolgálatunk keretében egy alkalmazott hat-hét személyt lát el, amennyiben több alkalmazottat egyetlen személy felügyelete foglalna le, azon idősek száma, akikhez bizonyos rendszerességgel eljutunk, egyhatodára csökkenne. Ha minimálbért is adnánk azon alkalmazottaknak, akik elvállalnák ezt, az számunkra személyenként minimum 1300 lejes költséget jelentene, és ekkor egyetlen személlyel csupán nyolcórás felügyeletet fedtünk le, tehát két alkalmazottal tudnánk csak legalább 16 órás felügyeletet biztosítani. És ez is abban az esetben lenne lehetséges, ha egy családtag a "harmadik váltást" fel tudná vállalni. Ilyen körülmények között tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy ez a megoldás jóval költségesebb, mint az intézményes ellátás. Valójában az a szelet nincsen lefedve, ahol nem elég a napi egy-két órás felügyelet, az, hogy egy szakember felkeresi az időst, besegít a házimunkába, kiváltja a gyógyszerét, vérnyomást mér – fejtette ki az igazgató, aki hozzátette, a hozzájuk forduló családok érdekében csupán annyit tehetnek, hogy kifaggatják őket, mi is a konkrét szükséglet, segítene-e rajtuk az egy-két órás ellátás, amit a Caritas alkalmazottai biztosítani tudnak. Emellett vannak telefonszámaik olyanoktól, akik magánszemélyként – jövedelem- kiegészítés végett idősek, betegek gondozását vállalják. Köztük akadnak olyanok, akik részt vettek a Caritas szakmai képzésein, ám az igazgató hangsúlyozta, ők az elérhetőségeket adják meg és ezt követően a családnak kell megegyeznie az illetővel, a Caritas, lévén, hogy nem saját munkatársaik, semmiféle felelősséget nem vállal ezeknek a személyeknek a munkájáért. Az állandó felügyeletre szoruló betegek kapcsán felmerült, hogy megyénkben nincsen például egy Alzheimer-kórban szenvedő idősekre szakosodott központ. Ludescher László megemlítette, hogy Gyergyószentmiklóson a Caritas Szent Erzsébet- idősotthona keretében van egy osztály, ahol 50-60 Alzheimer- kórban szenvedő időst látnak el. Az otthonban dolgozó szakemberek egy része kizárólag ezeket a betegeket gondozza, állandó felügyeletet biztosítanak számukra. Az ellátás egy részét állami támogatásból finanszírozzák, a fennmaradó részt a családok kell pótolják, de legalább mint lehetőség adott.
Az a tendencia, hogy a családtag legyen a gondozó
Végső megoldásként valóban szóba jöhet az intézményes ellátás, az idősotthon, ám az állami otthonokban általában nincsen hely, hosszú várólistára kell feliratkozni, a magánintézményekben megszabott árakat pedig nem mindenki tudja kifizetni. Ha a szóban forgó idősnek 400-500 lejes nyugdíja van, és a családnak nem áll módjában havonta pótolni a hiányzó összeget, akkor más lehetőség után kell nézni. És ezen a téren is talán a legnagyobb probléma, hogy az idősotthonokban nem szívesen fogadnak magatehetetlen betegeket. Dr. Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetője elismerte, a hozzájuk tartozó intézetekben nincsen lehetőség arra, hogy minden beteg mellé egy gondozót biztosítsanak. – A délelőtti váltásban többen vannak, délutánra kevesebb személyzet marad, éjszakára pedig egy-két alkalmazott felügyeli az ellátottakat. Egy alkalmazott napi nyolc órát dolgozhat, így állandó felügyelet esetén négy személyt kötne le egyetlen ellátott gondozása. Például az idecsi idősotthonban is azzal a gonddal szembesülnek, hogy nem tudnak súlyos beteg időseket fogadni, mert nincsen megfelelő számú személyzet, aki ellássa őket. Emiatt a jelenlegi rendszerben az a tendencia, hogy gondozót alkalmazunk a súlyos sérültek, ellátásra szorulók mellé, aki általában családtagjuk, és állandó felügyeletet biztosít számára – fogalmazott dr. Schmidt Loránd.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)
Sem az állami, sem a civil szféra nem biztosít állandó gondozást a beteg otthonában
Nagyon sok család kerül abba a helyzetbe, hogy idős, beteg hozzátartozója mellé megbízható, állandó felügyeletre volna szüksége a beteg otthonában, ám megyénkben sem az állami, sem a civil szféra nem biztosít effajta szolgáltatást – mutattak rá a hiányosságra a szakmabeliek az elmúlt héten a marosvásárhelyi Bolyai Klubban megtartott tanácskozáson, amelyen a marosvásárhelyi szociális problémákról esett szó.
Bizonyára sokan találták már magukat abban a helyzetben, hogy hozzátartozójukat súlyos betegség érte, ágyhoz kötötté vált és állandó felügyeletre szorult, vagy pedig előrehaladott koránál fogva már nem tudja ellátni magát, így valakinek folyamatosan mellette kell lennie. Legtöbb esetben a családtagok dolgoznak, gyereket nevelnek és nem tudják biztosítani az állandó felügyeletet. Az újságokban akad ugyan néhány hirdetés, miszerint magánszemélyek beteggondozást vállalnak, ám ezt sem tudja mindenki megengedni magának. És nagyon sokan nem vállalják az éjszakai, valamint a hétvégi felügyeletet, még akkor sem, ha a család hajlandó lenne azt megfizetni. Ugyanakkor az sem mellékes, hogy minden család nyugodtabb lélekkel engedne be otthonába és bízná szerettét olyasvalakire, akiért egy szervezet úgymond felelősséget vállal, mint egy ezer idegent.
Két-három alkalmazott, két-három bér
Ludescher László, a Gyulafehérvári Caritas szociális ágazatának az igazgatója a tanácskozáson szóvá tette, hogy hetente két- három telefonhívás érkezik a Caritashoz olyan családok részéről, akik napi huszonnégy órás felügyeletet szeretnének magatehetetlen hozzátartozójuk mellé. Sajnos el kell utasítaniuk őket, és még máshová sem irányíthatják, mert sem a városban, sem pedig a megyében nem létezik ilyen jellegű szolgáltatás. Lapunk érdeklődésére, hogy ha ekkora igény mutatkozik egy ilyen jellegű szolgáltatás iránt, miért nem szerepel ez a szociális téren tevékenykedő civil szervezetek kínálatában, Ludescher László a finanszírozás hiányára hivatkozott. – Jelenleg az otthoni beteggondozói szolgálatunk keretében egy alkalmazott hat-hét személyt lát el, amennyiben több alkalmazottat egyetlen személy felügyelete foglalna le, azon idősek száma, akikhez bizonyos rendszerességgel eljutunk, egyhatodára csökkenne. Ha minimálbért is adnánk azon alkalmazottaknak, akik elvállalnák ezt, az számunkra személyenként minimum 1300 lejes költséget jelentene, és ekkor egyetlen személlyel csupán nyolcórás felügyeletet fedtünk le, tehát két alkalmazottal tudnánk csak legalább 16 órás felügyeletet biztosítani. És ez is abban az esetben lenne lehetséges, ha egy családtag a "harmadik váltást" fel tudná vállalni. Ilyen körülmények között tehát egyértelműen kijelenthetjük, hogy ez a megoldás jóval költségesebb, mint az intézményes ellátás. Valójában az a szelet nincsen lefedve, ahol nem elég a napi egy-két órás felügyelet, az, hogy egy szakember felkeresi az időst, besegít a házimunkába, kiváltja a gyógyszerét, vérnyomást mér – fejtette ki az igazgató, aki hozzátette, a hozzájuk forduló családok érdekében csupán annyit tehetnek, hogy kifaggatják őket, mi is a konkrét szükséglet, segítene-e rajtuk az egy-két órás ellátás, amit a Caritas alkalmazottai biztosítani tudnak. Emellett vannak telefonszámaik olyanoktól, akik magánszemélyként – jövedelem- kiegészítés végett idősek, betegek gondozását vállalják. Köztük akadnak olyanok, akik részt vettek a Caritas szakmai képzésein, ám az igazgató hangsúlyozta, ők az elérhetőségeket adják meg és ezt követően a családnak kell megegyeznie az illetővel, a Caritas, lévén, hogy nem saját munkatársaik, semmiféle felelősséget nem vállal ezeknek a személyeknek a munkájáért. Az állandó felügyeletre szoruló betegek kapcsán felmerült, hogy megyénkben nincsen például egy Alzheimer-kórban szenvedő idősekre szakosodott központ. Ludescher László megemlítette, hogy Gyergyószentmiklóson a Caritas Szent Erzsébet- idősotthona keretében van egy osztály, ahol 50-60 Alzheimer- kórban szenvedő időst látnak el. Az otthonban dolgozó szakemberek egy része kizárólag ezeket a betegeket gondozza, állandó felügyeletet biztosítanak számukra. Az ellátás egy részét állami támogatásból finanszírozzák, a fennmaradó részt a családok kell pótolják, de legalább mint lehetőség adott.
Az a tendencia, hogy a családtag legyen a gondozó
Végső megoldásként valóban szóba jöhet az intézményes ellátás, az idősotthon, ám az állami otthonokban általában nincsen hely, hosszú várólistára kell feliratkozni, a magánintézményekben megszabott árakat pedig nem mindenki tudja kifizetni. Ha a szóban forgó idősnek 400-500 lejes nyugdíja van, és a családnak nem áll módjában havonta pótolni a hiányzó összeget, akkor más lehetőség után kell nézni. És ezen a téren is talán a legnagyobb probléma, hogy az idősotthonokban nem szívesen fogadnak magatehetetlen betegeket. Dr. Schmidt Loránd, a Maros Megyei Szociális Ellátási és Gyermekjogvédelmi Igazgatóság vezetője elismerte, a hozzájuk tartozó intézetekben nincsen lehetőség arra, hogy minden beteg mellé egy gondozót biztosítsanak. – A délelőtti váltásban többen vannak, délutánra kevesebb személyzet marad, éjszakára pedig egy-két alkalmazott felügyeli az ellátottakat. Egy alkalmazott napi nyolc órát dolgozhat, így állandó felügyelet esetén négy személyt kötne le egyetlen ellátott gondozása. Például az idecsi idősotthonban is azzal a gonddal szembesülnek, hogy nem tudnak súlyos beteg időseket fogadni, mert nincsen megfelelő számú személyzet, aki ellássa őket. Emiatt a jelenlegi rendszerben az a tendencia, hogy gondozót alkalmazunk a súlyos sérültek, ellátásra szorulók mellé, aki általában családtagjuk, és állandó felügyeletet biztosít számára – fogalmazott dr. Schmidt Loránd.
Menyhárt Borbála
Népújság (Marosvásárhely)
2014. július 25.
Sokszínű tevékenység a Caritastól
A Gyulafehérvári Caritas programjait, szociális szolgáltatásait ismerteti a Sokszínű Caritas 2014 című kiadvány, melyet a héten mutattak be Csíkszeredában. A füzetben számadatokkal szolgálnak a jótékonysági szervezet tevékenységeiről, továbbá a Caritas különböző központjainak, székhelyeinek, a programkoordinátorainak elérhetőségei is megtalálhatók benne.
„A Gyulafehérvári Caritasnak a szolgáltatásain keresztül az a célja, hogy valamilyen módon színt vigyen az ellátottak életébe” – mondta Ludescher László, a szervezet szociális ágazatának igazgatója. Hozzátette: azért is sokszínűnek tartják a Caritast, mert szerteágazók szolgáltatásaik, és sokoldalúak a programjaik.
Hargita megye az élen
Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője szerint a civil szervezetek és ilyenformán a Caritas feladata is, hogy kiegészítse az állami ellátó rendszert, új ötletekkel, új szolgáltatásokkal bővítsék tevékenységét. Hozzátette, Hargita megye élen jár a szociális szolgáltatások terén.
Ezt a nézetet osztotta Péter György, a Caritas szociomedikális ágazatának igazgatója is, aki elmondta, országos szinten a székelyföldi megyének van a legátfogóbb szociális hálója. „Év elején arról cikkeztek az újságok is, hogy idén kevesebb pénzt hagyott jóvá a kormány szociális szolgáltatásokra. A hiányt többek között a helyi önkormányzatok és a megyei tanács finanszírozásával pótoltuk” – mondta az igazgató.
Hat programot támogattak
A Hargita megyei tanács idén 685 760 lejt fordított a Caritas hat programjának finanszírozására. Borboly Csaba megyei tanácselnök úgy nyilatkozott, hogy bár idén kevesebb pénzből gazdálkodhat a megye, azt szeretnék, hogy az ellátás minősége ne csorbuljon.
„Keressünk még hatékonyabb, még egyszerűbb, az ellátottakat kiszolgáló megoldást. Ilyen szempontból az önszerveződéseket látjuk a leghatékonyabban működő eszköznek. A helyi választottak részéről az a hozzáállás látható, hogy nem a cirkusznak a lehetőségét, nem a cirkusz generálását keresték vagy keresik, hanem megoldásokat. A szívós helyi munka az, ami látszik” – fogalmazott Borboly.
A jövőbeli tervekről szólva elhangzott, a csíkszeredai Szent Ágoston-plébániához tartozó régi kápolnát szeretnék átalakíttatni egy-két éven belül rehabilitációs, foglalkoztató központtá, ahol a Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központ kapna helyet. A munkálatokra külföldről kaptak anyagi segítséget, jelenleg az építkezési engedélyek beszerzése zajlik.
A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon felújítását a munkaügyi minisztérium támogatta. Székelyudvarhelyen szeptemberben adják át azt az épületet, amelyben 26 ágyas fektetőt rendeznek be gyógyíthatatlan betegek, illetve olyan személyek számára, akik mozgáskészségük fejlesztésére szorulnak.
Barabás Hajnal, Krónika (Kolozsvár)
A Gyulafehérvári Caritas programjait, szociális szolgáltatásait ismerteti a Sokszínű Caritas 2014 című kiadvány, melyet a héten mutattak be Csíkszeredában. A füzetben számadatokkal szolgálnak a jótékonysági szervezet tevékenységeiről, továbbá a Caritas különböző központjainak, székhelyeinek, a programkoordinátorainak elérhetőségei is megtalálhatók benne.
„A Gyulafehérvári Caritasnak a szolgáltatásain keresztül az a célja, hogy valamilyen módon színt vigyen az ellátottak életébe” – mondta Ludescher László, a szervezet szociális ágazatának igazgatója. Hozzátette: azért is sokszínűnek tartják a Caritast, mert szerteágazók szolgáltatásaik, és sokoldalúak a programjaik.
Hargita megye az élen
Elekes Zoltán, a Hargita Megyei Szociális és Gyermekvédelmi Igazgatóság vezetője szerint a civil szervezetek és ilyenformán a Caritas feladata is, hogy kiegészítse az állami ellátó rendszert, új ötletekkel, új szolgáltatásokkal bővítsék tevékenységét. Hozzátette, Hargita megye élen jár a szociális szolgáltatások terén.
Ezt a nézetet osztotta Péter György, a Caritas szociomedikális ágazatának igazgatója is, aki elmondta, országos szinten a székelyföldi megyének van a legátfogóbb szociális hálója. „Év elején arról cikkeztek az újságok is, hogy idén kevesebb pénzt hagyott jóvá a kormány szociális szolgáltatásokra. A hiányt többek között a helyi önkormányzatok és a megyei tanács finanszírozásával pótoltuk” – mondta az igazgató.
Hat programot támogattak
A Hargita megyei tanács idén 685 760 lejt fordított a Caritas hat programjának finanszírozására. Borboly Csaba megyei tanácselnök úgy nyilatkozott, hogy bár idén kevesebb pénzből gazdálkodhat a megye, azt szeretnék, hogy az ellátás minősége ne csorbuljon.
„Keressünk még hatékonyabb, még egyszerűbb, az ellátottakat kiszolgáló megoldást. Ilyen szempontból az önszerveződéseket látjuk a leghatékonyabban működő eszköznek. A helyi választottak részéről az a hozzáállás látható, hogy nem a cirkusznak a lehetőségét, nem a cirkusz generálását keresték vagy keresik, hanem megoldásokat. A szívós helyi munka az, ami látszik” – fogalmazott Borboly.
A jövőbeli tervekről szólva elhangzott, a csíkszeredai Szent Ágoston-plébániához tartozó régi kápolnát szeretnék átalakíttatni egy-két éven belül rehabilitációs, foglalkoztató központtá, ahol a Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központ kapna helyet. A munkálatokra külföldről kaptak anyagi segítséget, jelenleg az építkezési engedélyek beszerzése zajlik.
A gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon felújítását a munkaügyi minisztérium támogatta. Székelyudvarhelyen szeptemberben adják át azt az épületet, amelyben 26 ágyas fektetőt rendeznek be gyógyíthatatlan betegek, illetve olyan személyek számára, akik mozgáskészségük fejlesztésére szorulnak.
Barabás Hajnal, Krónika (Kolozsvár)
2015. május 19.
Lemondodott megyei tanácsosi mandátumáról Magyari Vencel
Hét esztendeig volt a megyei döntéshozó testület tagja Magyari Vencel. A legutóbbi ülésen társai elfogadták döntését, hogy nem kíván a továbbiakban tanácsosi tevékenységet folytatni. Döntése mögött személyes okokat nevezett meg. Erről is kérdeztük.
– Hét esztendei tevékenység után a kilépés mellett döntött Magyari Vencel (fotó). Van, aki azt állítja, ez várható volt, már a második mandátumban a sor végén szerepelt a neve, éppen ön alatt húzták meg a bejutók vonalát...
– A jelölési folyamat nem arról szól, hogy szólóban megyek tanácsosnak. Volt egy csapat, amelyik engem 2008-ban magába szippantott, és az a csapat folytatta a munkát 2012-ben, és engem is vitt tovább. Az első mandátumot akartam, tény és való, a második pedig következett magától, én sem hittem, hogy a huszadik pozícióból tanácsos leszek. De ha így alakult, igyekeztem végezni a munkát, olyan voltam, mint az a játékos a focicsapatban, aki sok gólt ugyan nem rúgott, de mégis hozzájárult az eredményhez.
– 2012 után még három évig folytatta a munkát. Mi történt, ami miatt most ezt a döntést meghozta?
– Rá kellett döbbennem, hogy a munkáim megszaporodtak, és mindenre nem tudok akkora energiát szánni, amekkorára szükség lenne. Fő feladatom a Szent Erzsébet Öregotthon igazgatójaként, hogy a mindennapi teendők mellett az elkezdett beruházásokat is megfelelőképpen felügyeljem. Ha a tanácsosi teendőim időt vonnak el, akkor az az ügy kárára lesz. Azt is érzem már egy éve, hogy a döntéshozói feladatokon túl nem tudok olyan munkákat vállalni, mint például azok a kollégák, akik csíkszeredaiak. Kevesebb módom volt arra is, hogy a meghozott döntések végrehajtását követni tudjam. Túl sok lett tehát a két munka, annak ellenére, hogy már korábban lemondtam a Hargita Megyei Egyeztető Tanács tagságról is.
– Lemondott a megyei tanácsosi feladatról, kilépett a HET-ből. Lehetséges, hogy az RMDSZ-től is el fog távolodni?
– Egyáltalán nem távolodtam el a szervezettől. Amikor 90-ben megalakult, tagja lettem, és az is maradok.
–Tehát a döntés hátterében nem kell olyan okokat keresni, hogy Magyari csapattársaival összerúgta a port?
– Dehogyis. Sőt egész szerepvállalásom alatt azt tartom a legeredményesebbnek, hogy számos alkalommal sikerült békebírónak lennem. Mert a mi csapatunkban is erős emberek vannak, szilárd véleménnyel. És volt, amikor a vélemények ütköztek, egymásra ferde szemmel néztünk. Ilyenkor volt szükség a nézőpontok közelítésére. Beszélgettünk, megvitattuk, fényt derítettünk hátterekre, és olyan is történt, hogy egy haragnak induló nézetkülönbséget sikerült teljesen megszüntetni. De nemcsak megyei döntéshozóként éreztem ezt feladatomnak, a gyergyószentmiklósi választmányban, a Területi Képviselők Tanácsában is sokszor szóltam a béke pártján. Számtalanszor elmondtam: az RMDSZ-ben nem egymás ellen kell harcoljunk, nem a hatalomért kell küzdjünk. Volt, amikor sikerült békét kötni, de olyan is, amikor nyílt támadással találtam szembe magam minden jóakaratom ellenére. Csak elkönyveltem: van ember, aki magára ölt egy szerepet, egy mezt, és elfelejti, hogy ő tulajdonképpen ember. Ezeket sosem hagytam válasz nélkül, így nem maradt bennem harag sem.
– Mire büszke az elmúlt hét esztendőre visszanézve?
– Büszke vagyok a gyergyói megvalósításokra. Arra, hogy a kezdeti megkülönböztetések most átfordultak a másik oldalra, és a megyei tanács kiemelt figyelemmel követi ezt a várost. Gondoljunk csak a műjégpálya-felújítás finanszírozására. A betartásforma, a csipkelődés megszűnt, ma már nem számít, ki milyen színekben képviseli az intézményét, hála Istennek. Ez nem az én érdemem, de mint a csapat tagja, büszke vagyok rá, hogy a két választás között tudunk normálisan kommunikálni. A választás egy kötelező megmérettetés, akkor elfelejtjük, hogy mi történt a múltban, összecsap a társaság, utána pedig megint együtt megyünk tovább.
– Ki fogja átvenni az ön munkáját, az ön szerepét?
– Az RMDSZ egy teljes csapatot indított a 2012-es helyhatósági választásokon, így lesz, aki elvállalja a megüresedett helyet. A szociális bizottságba majd kinevez valakit a testület, a Gyergyó Területi RMDSZ-ben pedig hamarosan rá fognak ébredni az emberek, hogy összefogás nélkül nem lehet szolgálni azt a közösséget, amely szavazatával megbízta a politikusait egy jó ügy képviseletére. Úgy gondolom, elérkezett annak az ideje, hogy minden magyar egyszerre kell húzza azt a bizonyos evezőt, ellenkező esetben a magyarság hajója a képviselőivel együtt zátonyra fog futni.
– Mit nyert ön a hétesztendős munkából, mit tud felhasználni további, igazgatói tevékenységében?
– Sokat tanultam. Például beleláttam, milyen fontos, hogy a testületben legyen szociális szférából érkező képviselő, hisz a mi problémánkat nincs, ahonnan mélységeiben ismerjék a kollégák. A tanácsos nem mindentudó ember, hogy értsen az úthoz, a vízhez s minden egyébhez is egyszerre. Ugyanakkor rádöbbentem arra is, hogy a kéréseink, elvárásaink elérhetik a csillagos eget, az önkormányzatnak nincs akkora költségvetése, hogy minden olyan problémát megoldjon, ami jobbító szándékkal van előtárva. Megláttam: prioritások felállítására van szükség. És megtanultam azt is, hogy a törvények értelmezhetők, sokszor kell elolvasni, sok szemszögből értékelni. Fontosak számomra az emberi kapcsolatok, és nagyra értékelem azt a munkabírást, amiről a végrehajtó személyzet tanúságot tett. Igaz, ott az alá-fölérendeltségi viszony érvényesült, és ezt én az öregotthonnál nem szeretném bevezetni. Itt csapatmunkára, közös felelősségvállalásra van szükség.
– Mi kellene történjen a következő választások küszöbén, hogy Magyari Vencel neve a jelöltek listáján szerepeljen?
– Úgy gondolom, hogy olyan nem történhet. A feladatokat nem akarom halmozni. Ha itt, az öregotthonnál befejeződik a beruházás, akkor is lesz bőven teendőm, a további fejlesztésekre kell koncentrálnom, hogy a demens betegellátás a mostani kihívásoknak megfeleljen. És feladatból ez nekem éppen elég. Be kell látni: a politikai megbízatás csak egy időre szól. Én egy kihívásnak, egy feladatnak tekintettem a megyei tanácsosi feladatot, és ez véget ért. Nagyon sajnálom azokat az embereket, akik azt gondolják, hogy egy bizonyos funkcióból kell nyugdíjba menniük.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
Hét esztendeig volt a megyei döntéshozó testület tagja Magyari Vencel. A legutóbbi ülésen társai elfogadták döntését, hogy nem kíván a továbbiakban tanácsosi tevékenységet folytatni. Döntése mögött személyes okokat nevezett meg. Erről is kérdeztük.
– Hét esztendei tevékenység után a kilépés mellett döntött Magyari Vencel (fotó). Van, aki azt állítja, ez várható volt, már a második mandátumban a sor végén szerepelt a neve, éppen ön alatt húzták meg a bejutók vonalát...
– A jelölési folyamat nem arról szól, hogy szólóban megyek tanácsosnak. Volt egy csapat, amelyik engem 2008-ban magába szippantott, és az a csapat folytatta a munkát 2012-ben, és engem is vitt tovább. Az első mandátumot akartam, tény és való, a második pedig következett magától, én sem hittem, hogy a huszadik pozícióból tanácsos leszek. De ha így alakult, igyekeztem végezni a munkát, olyan voltam, mint az a játékos a focicsapatban, aki sok gólt ugyan nem rúgott, de mégis hozzájárult az eredményhez.
– 2012 után még három évig folytatta a munkát. Mi történt, ami miatt most ezt a döntést meghozta?
– Rá kellett döbbennem, hogy a munkáim megszaporodtak, és mindenre nem tudok akkora energiát szánni, amekkorára szükség lenne. Fő feladatom a Szent Erzsébet Öregotthon igazgatójaként, hogy a mindennapi teendők mellett az elkezdett beruházásokat is megfelelőképpen felügyeljem. Ha a tanácsosi teendőim időt vonnak el, akkor az az ügy kárára lesz. Azt is érzem már egy éve, hogy a döntéshozói feladatokon túl nem tudok olyan munkákat vállalni, mint például azok a kollégák, akik csíkszeredaiak. Kevesebb módom volt arra is, hogy a meghozott döntések végrehajtását követni tudjam. Túl sok lett tehát a két munka, annak ellenére, hogy már korábban lemondtam a Hargita Megyei Egyeztető Tanács tagságról is.
– Lemondott a megyei tanácsosi feladatról, kilépett a HET-ből. Lehetséges, hogy az RMDSZ-től is el fog távolodni?
– Egyáltalán nem távolodtam el a szervezettől. Amikor 90-ben megalakult, tagja lettem, és az is maradok.
–Tehát a döntés hátterében nem kell olyan okokat keresni, hogy Magyari csapattársaival összerúgta a port?
– Dehogyis. Sőt egész szerepvállalásom alatt azt tartom a legeredményesebbnek, hogy számos alkalommal sikerült békebírónak lennem. Mert a mi csapatunkban is erős emberek vannak, szilárd véleménnyel. És volt, amikor a vélemények ütköztek, egymásra ferde szemmel néztünk. Ilyenkor volt szükség a nézőpontok közelítésére. Beszélgettünk, megvitattuk, fényt derítettünk hátterekre, és olyan is történt, hogy egy haragnak induló nézetkülönbséget sikerült teljesen megszüntetni. De nemcsak megyei döntéshozóként éreztem ezt feladatomnak, a gyergyószentmiklósi választmányban, a Területi Képviselők Tanácsában is sokszor szóltam a béke pártján. Számtalanszor elmondtam: az RMDSZ-ben nem egymás ellen kell harcoljunk, nem a hatalomért kell küzdjünk. Volt, amikor sikerült békét kötni, de olyan is, amikor nyílt támadással találtam szembe magam minden jóakaratom ellenére. Csak elkönyveltem: van ember, aki magára ölt egy szerepet, egy mezt, és elfelejti, hogy ő tulajdonképpen ember. Ezeket sosem hagytam válasz nélkül, így nem maradt bennem harag sem.
– Mire büszke az elmúlt hét esztendőre visszanézve?
– Büszke vagyok a gyergyói megvalósításokra. Arra, hogy a kezdeti megkülönböztetések most átfordultak a másik oldalra, és a megyei tanács kiemelt figyelemmel követi ezt a várost. Gondoljunk csak a műjégpálya-felújítás finanszírozására. A betartásforma, a csipkelődés megszűnt, ma már nem számít, ki milyen színekben képviseli az intézményét, hála Istennek. Ez nem az én érdemem, de mint a csapat tagja, büszke vagyok rá, hogy a két választás között tudunk normálisan kommunikálni. A választás egy kötelező megmérettetés, akkor elfelejtjük, hogy mi történt a múltban, összecsap a társaság, utána pedig megint együtt megyünk tovább.
– Ki fogja átvenni az ön munkáját, az ön szerepét?
– Az RMDSZ egy teljes csapatot indított a 2012-es helyhatósági választásokon, így lesz, aki elvállalja a megüresedett helyet. A szociális bizottságba majd kinevez valakit a testület, a Gyergyó Területi RMDSZ-ben pedig hamarosan rá fognak ébredni az emberek, hogy összefogás nélkül nem lehet szolgálni azt a közösséget, amely szavazatával megbízta a politikusait egy jó ügy képviseletére. Úgy gondolom, elérkezett annak az ideje, hogy minden magyar egyszerre kell húzza azt a bizonyos evezőt, ellenkező esetben a magyarság hajója a képviselőivel együtt zátonyra fog futni.
– Mit nyert ön a hétesztendős munkából, mit tud felhasználni további, igazgatói tevékenységében?
– Sokat tanultam. Például beleláttam, milyen fontos, hogy a testületben legyen szociális szférából érkező képviselő, hisz a mi problémánkat nincs, ahonnan mélységeiben ismerjék a kollégák. A tanácsos nem mindentudó ember, hogy értsen az úthoz, a vízhez s minden egyébhez is egyszerre. Ugyanakkor rádöbbentem arra is, hogy a kéréseink, elvárásaink elérhetik a csillagos eget, az önkormányzatnak nincs akkora költségvetése, hogy minden olyan problémát megoldjon, ami jobbító szándékkal van előtárva. Megláttam: prioritások felállítására van szükség. És megtanultam azt is, hogy a törvények értelmezhetők, sokszor kell elolvasni, sok szemszögből értékelni. Fontosak számomra az emberi kapcsolatok, és nagyra értékelem azt a munkabírást, amiről a végrehajtó személyzet tanúságot tett. Igaz, ott az alá-fölérendeltségi viszony érvényesült, és ezt én az öregotthonnál nem szeretném bevezetni. Itt csapatmunkára, közös felelősségvállalásra van szükség.
– Mi kellene történjen a következő választások küszöbén, hogy Magyari Vencel neve a jelöltek listáján szerepeljen?
– Úgy gondolom, hogy olyan nem történhet. A feladatokat nem akarom halmozni. Ha itt, az öregotthonnál befejeződik a beruházás, akkor is lesz bőven teendőm, a további fejlesztésekre kell koncentrálnom, hogy a demens betegellátás a mostani kihívásoknak megfeleljen. És feladatból ez nekem éppen elég. Be kell látni: a politikai megbízatás csak egy időre szól. Én egy kihívásnak, egy feladatnak tekintettem a megyei tanácsosi feladatot, és ez véget ért. Nagyon sajnálom azokat az embereket, akik azt gondolják, hogy egy bizonyos funkcióból kell nyugdíjba menniük.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
2015. július 13.
Átadták a Jakab Antal-emlékdíjat Gyergyószentmikóson
Jakab Antal Keresztény Kör (JAKK) idén hatodik alkalommal adta át a Jakab Antal-díjat. Ezúttal elismerésben részesült a 25 évvel ezelőtt alapított Gyulafehérvári Caritas legnagyobb létesítménye, a gyergyószentmiklósi idősek otthona.
Díjat kapott ugyanakkor a 25 éve újraindított Keresztény Szó elnevezésű havi- és Vasárnap hetilap, valamint az ezeket kiadó kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület. Az díjátadó ünnepség helyszíne a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon kápolnája volt.
A Jakab Antal Keresztény Kört 2010 márciusában az Ausztriában élő Vencser László kanonok és Varga Gabriella budapesti újságíró alapította Jakab Antal megyéspüspök születésének 101. évfordulóján. Mint minden alkalommal, a keresztény kör alapítói voltak a díjátadó ünnepség házigazdái is. Céljuk a püspök által képviselt értékek mentén tevékenykedők munkájának elismerése, illetve a néhai erdélyi püspök emlékének, szellemi értékeinek, munkásságának továbbvitele. A rendezvény fővédnöke Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke volt. A Jakab Antal-emlékdíjat minden évben egy pap és egy világi személyiség kapja. 2016-ban Magyarországon osztják ki az elismeréseket.
Magyari Vencel, a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon igazgatója mondott köszönetet a díj átvételekor. „A csapat mindig megállta a helyét” – mondta. Az 1000 euróból az intézmény udvarát teszik szebbé, és gondolnak a jövő nyújtotta lehetőségekre is, hangzott el.
Szőcs Csaba lelkipásztor, a 25 évvel ezelőtt újraindított Keresztény Szó és a Vasárnap egyházi lapok, valamint az ezeket kiadó kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója vette át a másik díjat. Elmondták: az egyesület honlapját kívánják elkészíteni a támogatás által.
Az elismeréssel együtt járt egy-egy, Kolozsi Tibor szobrászművész által alkotott bronzplakett, egy-egy díszoklevél és az ausztriai Linz egyházmegye lapja, a Kirchenzeitung jóvoltából 1000-1000 euró. Az ünnepségen Portik-Hegyi Kelemen főesperes, plébános üzenetét Sajgó Balázs lelkész tolmácsolta, és fellépett a Mustármag Énekegyüttes is.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
Jakab Antal Keresztény Kör (JAKK) idén hatodik alkalommal adta át a Jakab Antal-díjat. Ezúttal elismerésben részesült a 25 évvel ezelőtt alapított Gyulafehérvári Caritas legnagyobb létesítménye, a gyergyószentmiklósi idősek otthona.
Díjat kapott ugyanakkor a 25 éve újraindított Keresztény Szó elnevezésű havi- és Vasárnap hetilap, valamint az ezeket kiadó kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület. Az díjátadó ünnepség helyszíne a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon kápolnája volt.
A Jakab Antal Keresztény Kört 2010 márciusában az Ausztriában élő Vencser László kanonok és Varga Gabriella budapesti újságíró alapította Jakab Antal megyéspüspök születésének 101. évfordulóján. Mint minden alkalommal, a keresztény kör alapítói voltak a díjátadó ünnepség házigazdái is. Céljuk a püspök által képviselt értékek mentén tevékenykedők munkájának elismerése, illetve a néhai erdélyi püspök emlékének, szellemi értékeinek, munkásságának továbbvitele. A rendezvény fővédnöke Spányi Antal, a Székesfehérvári Egyházmegye püspöke volt. A Jakab Antal-emlékdíjat minden évben egy pap és egy világi személyiség kapja. 2016-ban Magyarországon osztják ki az elismeréseket.
Magyari Vencel, a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon igazgatója mondott köszönetet a díj átvételekor. „A csapat mindig megállta a helyét” – mondta. Az 1000 euróból az intézmény udvarát teszik szebbé, és gondolnak a jövő nyújtotta lehetőségekre is, hangzott el.
Szőcs Csaba lelkipásztor, a 25 évvel ezelőtt újraindított Keresztény Szó és a Vasárnap egyházi lapok, valamint az ezeket kiadó kolozsvári Verbum Keresztény Kulturális Egyesület igazgatója vette át a másik díjat. Elmondták: az egyesület honlapját kívánják elkészíteni a támogatás által.
Az elismeréssel együtt járt egy-egy, Kolozsi Tibor szobrászművész által alkotott bronzplakett, egy-egy díszoklevél és az ausztriai Linz egyházmegye lapja, a Kirchenzeitung jóvoltából 1000-1000 euró. Az ünnepségen Portik-Hegyi Kelemen főesperes, plébános üzenetét Sajgó Balázs lelkész tolmácsolta, és fellépett a Mustármag Énekegyüttes is.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
2015. július 17.
Hitélet – Díjazták a romániai magyar katolikus sajtót
Jakab Antal gyulafehérvári római katolikus püspök tisztelői és rokonai által alapított Jakab Antal Keresztény Kör a rangos Jakab Antal-emlékdíjban részesítette július 11-én az idén 25 éves – a püspök támogatásával Kolozsváron alapított – Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat és a Vasárnap katolikus hetilap kolozsvári szerkesztőségét. A díjátadási ünnepségre a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon kápolnájában került sor.
A díjátadó gálán a Keresztény Szó és a Vasárnap kiadványokat (főszerkesztő Bodó Márta), valamint a Verbum Keresztény Kulturális Egyesületet (igazgató Szőcs Csaba) méltató laudációt Gábor Csilla szociális testvér, egyetemi professzor tartotta. Ezt követően az erdélyi Ditró szülötte, a Linzben élő Vencser László, a gyulafehérvári Caritas első igazgatója, az ausztriai idegen nyelvű pasztoráció országos igazgatója, a Jakab Antal Keresztény Kör társelnöke adta át a díjat a Verbum egyesület igazgatójának. Az emlékdíj Kolozsi Tibor képzőművész alkotta bronzplakettből, díszoklevélből és a támogatók által felajánlott pénzösszegből áll, amelyet a linzi Kirchen Zeitung egyházmegyei testvérlap megduplázott.
Szabadság (Kolozsvár)
Jakab Antal gyulafehérvári római katolikus püspök tisztelői és rokonai által alapított Jakab Antal Keresztény Kör a rangos Jakab Antal-emlékdíjban részesítette július 11-én az idén 25 éves – a püspök támogatásával Kolozsváron alapított – Keresztény Szó katolikus kulturális folyóirat és a Vasárnap katolikus hetilap kolozsvári szerkesztőségét. A díjátadási ünnepségre a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon kápolnájában került sor.
A díjátadó gálán a Keresztény Szó és a Vasárnap kiadványokat (főszerkesztő Bodó Márta), valamint a Verbum Keresztény Kulturális Egyesületet (igazgató Szőcs Csaba) méltató laudációt Gábor Csilla szociális testvér, egyetemi professzor tartotta. Ezt követően az erdélyi Ditró szülötte, a Linzben élő Vencser László, a gyulafehérvári Caritas első igazgatója, az ausztriai idegen nyelvű pasztoráció országos igazgatója, a Jakab Antal Keresztény Kör társelnöke adta át a díjat a Verbum egyesület igazgatójának. Az emlékdíj Kolozsi Tibor képzőművész alkotta bronzplakettből, díszoklevélből és a támogatók által felajánlott pénzösszegből áll, amelyet a linzi Kirchen Zeitung egyházmegyei testvérlap megduplázott.
Szabadság (Kolozsvár)
2015. október 21.
Nem volt könnyű a Caritas beteggondozó szolgálatának kiépítése
Nemrég készült el az a film, amelynek főszereplői nem világhírű sztárok, hanem hétköznapi emberek. A története valóság, mégis időnként hitetlenkedik a néző: tényleg élnek így emberek? Emberek, akik lehet, hogy szüleink, szomszédaink vagy rokonaink, de egyszer majd akár mi is lehetünk. Segítségre várók. A film címe: Áldásos szolgálat, témája pedig a Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozó szolgálat bemutatása.
„Óriási dolog, ha egy ember elkészül ebből a földi életből. A betegség mindig valami nyomot hagy, legtöbbször csak csontváz marad. Valami kipislákol a testből, de még a tekintet sem a régi ismerős. A család megrémül, nem tudja, mit kell tegyen. És akkor ott van az ápoló, aki segít, biztat: igen, ez az ember az, akit te szerettél, és gyere, fogd meg a kezét. És mi is megfogjuk a beteg kezét, ha kell, vigasztaljuk, ha kell, vele hallgatunk. Közben pedig megtanuljuk, hogy mit jelent meghalni. Hol az életet szolgáljuk, hol a halált...” – így fogalmaz András Ildikó, az otthoni beteggondozó szolgálat, ápolási vezetője munkájukról.
A Caritas ezen tevékenységi ágazatában a tavalyi adatok szerint 114 településen naponta 260 beteggondozó indult az ellátásra szorulókhoz, nem kevesebb mint nyolcezer személyt láttak el a szükségleteiknek megfelelően, akár naponta többször vagy hetente két-három alkalommal. Az ellátottak idős, beteg, egyedül maradt, szakápolásra, gondoskodásra váró emberek. Vannak köztük, akiknek gondozóik az egyedüli hozzátartozóik. Róluk szól a film, amely feleleveníti a múltat is, a beteggondozás caritasos történetét.
Már az 1990-es évek közepén a Caritas intézményes ellátórendszerben gondolkodott, így jött létre a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet öregotthon is. 1998-ban a Német Caritas Szövetség kereste meg a romániai Caritas-szervezeteket támogatást ígérve, de azt szorgalmazva, hogy az idősellátás feltételeit az országos rendszer támogatásából próbálják biztosítani. Ha a szolgáltatás szükségességét fel is ismerték az akkori vezetők, felpártolását nem tekintették prioritásnak.
Ezzel párhuzamosan az egészségügyben egy olyan változás ment végbe, amely úgymond falnak állította az akkori körorvosokat: „1999-ben életbe lépett az új egészségbiztosítási törvény, az alaphálózatot magánosították. Tehát egyik napról a másikra gyakorlatilag felébredtem, hogy én menedzser vagyok, azon kívül, hogy orvosnak kell lennem. És ez egy pofonból elég lett volna, de jött a másik, amikor pár hónap után rájöttünk: a pénz nem elég semmire” – emlékszik vissza Munzlinger Attila szárhegyi háziorvos.
A magánosítás azt jelentette, hogy amíg korábban a körorvosi rendelőkben a 3200 fős településen négy körorvos és hat asszisztens dolgozott, a rendszer átalakulásával maradt két háziorvos és két asszisztens. Nőtt a munkanélküli szakemberek száma, de nem csökkent az ellátásra szorulóké. Az ágyhoz vagy házhoz kötött, egyedül élő idős betegek maradtak magukra. Ebből a helyzetből egy hollandiai kapcsolat és egy helyi összefogás mutatott kiút-lehetőséget. Hollandiában láthatta meg Munzlinger, hogyan működik az otthoni beteggondozás, hazatérve pedig támogatóra lelt szintén orvos nejében, valamint Borsos Géza vállalkozóban, akinek személyes érintettsége abból is adódott, hogy beteg édesanyja napi ápolásra szorult. Pályázatot írtak és nyertek, képezték a munkanélkülivé vált asszisztenseket, beszerezték a szükséges eszközöket és fogyóanyagokat, így a Gyergyói-medence minden településén sikerült beindítani az otthoni gondozást, fél évig. Ennyire volt vissza nem térítendő támogatás.
Amikor fogytán volt a magyarországi pénzalap, a megyei önkormányzattól kértek támogatást a munka folytatásához, de Munzlinger Attila szerint enyhén szólva is rideg fogadtatásban volt részük, a szolgáltatás szükségességét nem mérték fel az akkori megyevezetők. Ekkor fordult a Caritashoz, átvételre ajánlva a kiépített rendszert. „Nagy-nagy örömünkre sikerült ezt az egészet átadni a Gyulafehérvári Caritasnak, és attól kezdve ők profi szinten fejlesztették az egész szervezetet” – emlékszik vissza a szárhegyi orvos.
Péter György, a Gyulafehérvári Caritas szocio-medikális ágazatának vezetője bevallja, sok nehézség követte az indulást. A történet 2001-ben vett fordulatot, amikor egy uniós pályázatot nyertek a Hargita megyei hálózat létrehozására. Ekkor vásárolták meg az első húsz személygépkocsit, bázist alakítottak ki. 2004-ben Hargita megye egyetlenegy településén nem volt csak otthoni beteggondozás: Gyergyóhollóban, és itt is azért, mert az önkormányzat szerint a településen nem voltak ápolásra szorulók. Azért az ápolók jártak, gondozták a gyergyóhollói embereket is.
Párhuzamosan a Hargita megyei építkezéssel alakult a hálózat Maros, Kovászna megyében, majd a szórványban, Gyulafehérváron, Petrozsényben, Szebenben, Brassóban. Külföldi támogatások és pályázatok révén sikerült tovább fejleszteni, azt tartva szem előtt, hogy a legkisebb falvakba is eljussanak, a leginkább magukra hagyott embereken segíthessenek. Sokat segített a munkában a nyugati partner Caritas tapasztalatának átadása. Olyan területeken szerezhettek szakképesítést az ápolók, amelyek a korábbi rendszer hagyatékaként az országban nem létezőnek voltak nyilvánítva.
A beteggondozók nem sebet kötözni, fekélyt tisztítani vagy lázat mérni járnak az emberekhez, hanem amire szükség van, abban segítenek. Ha kell, megfürdetik, ételt visznek és megetetik, bevásárolnak nekik, gyógyszereiket kiíratják és házhoz szállítják, de ha nincs tüzelő, akkor azt szereznek, ha a kályha megomlott, újra tesznek szert.
„Az nagyszerű lenne, ha a beteg eldönthetné, hogy hétfőtől péntekig beteg vagyok, a hétvégén nem. Ez nem így történik. Hogyha valaki benne kellene legyen huszonnégy órát a saját pelenkájában, akkor tudná, mit jelent az, hogy hétvégén, este is el kell menni a beteghez. A mi munkánknak nincs vége. Addig kell csinálni, amíg szükség van rá” – mondja András Ildikó. És immár nemcsak a kötelesség szólítja őket, ha baj van, az ápolt is felhívja. A Vodafone Románia Alapítvány támogatásával sikerült beszerezni a nagy billentyűs és képernyős, pánikgombos telefonokat. Ilyen készülék van a magányos betegeknél, és a hátoldalon lévő piros gomb érintésével máris megy a hívás a segítőhöz.
A pozitív tapasztalatok a telemedicínás projekt bővítését eredményezték, így ma már a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdőknek lehetőség van otthonukban állandó követésre. A mérőműszerek ugyanis telefonos összeköttetésben vannak szakorvosokkal, akik a normálistól eltérő adatokra figyelve azonnal visszajelezhetik, milyen változás szükséges a gyógyszerezésben.
De van más lehetőség is, ha az embernek kell szakorvoshoz eljutnia – ez a betegközvetítő szolgálat. Azokról az emberekről szól, akiknek ehhez sem képességük, sem lehetőségük nincs. A betegközvetítői szolgálat keretében közel száz szakorvossal alakított ki a Caritas partneri kapcsolatot. Ők kérnek időpontot és szállítják a beteget szakrendelésre. Az orvosok, gyakran a kollégákat is bevonva, vizsgálják ki a rászoruló betegeket, és adnak gyógyulásukhoz, fájdalmuk enyhítéséhez receptet. A rendszer működik, az orvosok szívesen vállalnak ilyen szolgálatot.
A gondozókat nemcsak az élet tanítja, továbbképzőn vesznek részt a Caritas-iskolában, elsajátítják annak tudományát, hogyan lehet kis erőfeszítéssel mozgatni a magatehetetlen betegeket, hogy lehet a beteg meglevő mozgását megtartani, fejleszteni. Több mint 50 mozgásfejlesztő szakember van a Caritas alkalmazottjai között. Van lehetőség külföldi tapasztalatcserére is. Ez kétféleképp szolgálja a Caritas javát. Péter György mesélte, gyakran előfordult, hogy egy-egy alkalmazott külföldi munkára áhítozott, felmondott, eperszedő lett. Helyére új jött, akivel megint az ábécétől kellett kezdeni a betegápolást. Nem volt benne senki számára nyereség. Ezért a svájci Caritasszal egyezséget kötöttek, így az erdélyi alkalmazottak időlegesen ott dolgozhatnak. Pénzt keresnek, nyelvet tanulnak, a szakmában pedig másfajta tapasztalatokat is szereznek.
A szükség közelről látszik – egy régi, caritasos jelmondat ez. Akik beteget ápolnak, vagy akik a törődésre rászorulók, azoknak nem kell magyarázni e szeretetszolgálat szükségességét. Annak az idős asszonynak sem, aki évek óta minden hónapban 300 lejes nyugdíjából két lejt küld a Caritasnak. Hogy ezzel támogassa más emberek otthoni gondozását. Azokét, akik jobban rászorulnak a két lejre, mint ő.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
Nemrég készült el az a film, amelynek főszereplői nem világhírű sztárok, hanem hétköznapi emberek. A története valóság, mégis időnként hitetlenkedik a néző: tényleg élnek így emberek? Emberek, akik lehet, hogy szüleink, szomszédaink vagy rokonaink, de egyszer majd akár mi is lehetünk. Segítségre várók. A film címe: Áldásos szolgálat, témája pedig a Gyulafehérvári Caritas otthoni beteggondozó szolgálat bemutatása.
„Óriási dolog, ha egy ember elkészül ebből a földi életből. A betegség mindig valami nyomot hagy, legtöbbször csak csontváz marad. Valami kipislákol a testből, de még a tekintet sem a régi ismerős. A család megrémül, nem tudja, mit kell tegyen. És akkor ott van az ápoló, aki segít, biztat: igen, ez az ember az, akit te szerettél, és gyere, fogd meg a kezét. És mi is megfogjuk a beteg kezét, ha kell, vigasztaljuk, ha kell, vele hallgatunk. Közben pedig megtanuljuk, hogy mit jelent meghalni. Hol az életet szolgáljuk, hol a halált...” – így fogalmaz András Ildikó, az otthoni beteggondozó szolgálat, ápolási vezetője munkájukról.
A Caritas ezen tevékenységi ágazatában a tavalyi adatok szerint 114 településen naponta 260 beteggondozó indult az ellátásra szorulókhoz, nem kevesebb mint nyolcezer személyt láttak el a szükségleteiknek megfelelően, akár naponta többször vagy hetente két-három alkalommal. Az ellátottak idős, beteg, egyedül maradt, szakápolásra, gondoskodásra váró emberek. Vannak köztük, akiknek gondozóik az egyedüli hozzátartozóik. Róluk szól a film, amely feleleveníti a múltat is, a beteggondozás caritasos történetét.
Már az 1990-es évek közepén a Caritas intézményes ellátórendszerben gondolkodott, így jött létre a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet öregotthon is. 1998-ban a Német Caritas Szövetség kereste meg a romániai Caritas-szervezeteket támogatást ígérve, de azt szorgalmazva, hogy az idősellátás feltételeit az országos rendszer támogatásából próbálják biztosítani. Ha a szolgáltatás szükségességét fel is ismerték az akkori vezetők, felpártolását nem tekintették prioritásnak.
Ezzel párhuzamosan az egészségügyben egy olyan változás ment végbe, amely úgymond falnak állította az akkori körorvosokat: „1999-ben életbe lépett az új egészségbiztosítási törvény, az alaphálózatot magánosították. Tehát egyik napról a másikra gyakorlatilag felébredtem, hogy én menedzser vagyok, azon kívül, hogy orvosnak kell lennem. És ez egy pofonból elég lett volna, de jött a másik, amikor pár hónap után rájöttünk: a pénz nem elég semmire” – emlékszik vissza Munzlinger Attila szárhegyi háziorvos.
A magánosítás azt jelentette, hogy amíg korábban a körorvosi rendelőkben a 3200 fős településen négy körorvos és hat asszisztens dolgozott, a rendszer átalakulásával maradt két háziorvos és két asszisztens. Nőtt a munkanélküli szakemberek száma, de nem csökkent az ellátásra szorulóké. Az ágyhoz vagy házhoz kötött, egyedül élő idős betegek maradtak magukra. Ebből a helyzetből egy hollandiai kapcsolat és egy helyi összefogás mutatott kiút-lehetőséget. Hollandiában láthatta meg Munzlinger, hogyan működik az otthoni beteggondozás, hazatérve pedig támogatóra lelt szintén orvos nejében, valamint Borsos Géza vállalkozóban, akinek személyes érintettsége abból is adódott, hogy beteg édesanyja napi ápolásra szorult. Pályázatot írtak és nyertek, képezték a munkanélkülivé vált asszisztenseket, beszerezték a szükséges eszközöket és fogyóanyagokat, így a Gyergyói-medence minden településén sikerült beindítani az otthoni gondozást, fél évig. Ennyire volt vissza nem térítendő támogatás.
Amikor fogytán volt a magyarországi pénzalap, a megyei önkormányzattól kértek támogatást a munka folytatásához, de Munzlinger Attila szerint enyhén szólva is rideg fogadtatásban volt részük, a szolgáltatás szükségességét nem mérték fel az akkori megyevezetők. Ekkor fordult a Caritashoz, átvételre ajánlva a kiépített rendszert. „Nagy-nagy örömünkre sikerült ezt az egészet átadni a Gyulafehérvári Caritasnak, és attól kezdve ők profi szinten fejlesztették az egész szervezetet” – emlékszik vissza a szárhegyi orvos.
Péter György, a Gyulafehérvári Caritas szocio-medikális ágazatának vezetője bevallja, sok nehézség követte az indulást. A történet 2001-ben vett fordulatot, amikor egy uniós pályázatot nyertek a Hargita megyei hálózat létrehozására. Ekkor vásárolták meg az első húsz személygépkocsit, bázist alakítottak ki. 2004-ben Hargita megye egyetlenegy településén nem volt csak otthoni beteggondozás: Gyergyóhollóban, és itt is azért, mert az önkormányzat szerint a településen nem voltak ápolásra szorulók. Azért az ápolók jártak, gondozták a gyergyóhollói embereket is.
Párhuzamosan a Hargita megyei építkezéssel alakult a hálózat Maros, Kovászna megyében, majd a szórványban, Gyulafehérváron, Petrozsényben, Szebenben, Brassóban. Külföldi támogatások és pályázatok révén sikerült tovább fejleszteni, azt tartva szem előtt, hogy a legkisebb falvakba is eljussanak, a leginkább magukra hagyott embereken segíthessenek. Sokat segített a munkában a nyugati partner Caritas tapasztalatának átadása. Olyan területeken szerezhettek szakképesítést az ápolók, amelyek a korábbi rendszer hagyatékaként az országban nem létezőnek voltak nyilvánítva.
A beteggondozók nem sebet kötözni, fekélyt tisztítani vagy lázat mérni járnak az emberekhez, hanem amire szükség van, abban segítenek. Ha kell, megfürdetik, ételt visznek és megetetik, bevásárolnak nekik, gyógyszereiket kiíratják és házhoz szállítják, de ha nincs tüzelő, akkor azt szereznek, ha a kályha megomlott, újra tesznek szert.
„Az nagyszerű lenne, ha a beteg eldönthetné, hogy hétfőtől péntekig beteg vagyok, a hétvégén nem. Ez nem így történik. Hogyha valaki benne kellene legyen huszonnégy órát a saját pelenkájában, akkor tudná, mit jelent az, hogy hétvégén, este is el kell menni a beteghez. A mi munkánknak nincs vége. Addig kell csinálni, amíg szükség van rá” – mondja András Ildikó. És immár nemcsak a kötelesség szólítja őket, ha baj van, az ápolt is felhívja. A Vodafone Románia Alapítvány támogatásával sikerült beszerezni a nagy billentyűs és képernyős, pánikgombos telefonokat. Ilyen készülék van a magányos betegeknél, és a hátoldalon lévő piros gomb érintésével máris megy a hívás a segítőhöz.
A pozitív tapasztalatok a telemedicínás projekt bővítését eredményezték, így ma már a szív- és érrendszeri panaszokkal küzdőknek lehetőség van otthonukban állandó követésre. A mérőműszerek ugyanis telefonos összeköttetésben vannak szakorvosokkal, akik a normálistól eltérő adatokra figyelve azonnal visszajelezhetik, milyen változás szükséges a gyógyszerezésben.
De van más lehetőség is, ha az embernek kell szakorvoshoz eljutnia – ez a betegközvetítő szolgálat. Azokról az emberekről szól, akiknek ehhez sem képességük, sem lehetőségük nincs. A betegközvetítői szolgálat keretében közel száz szakorvossal alakított ki a Caritas partneri kapcsolatot. Ők kérnek időpontot és szállítják a beteget szakrendelésre. Az orvosok, gyakran a kollégákat is bevonva, vizsgálják ki a rászoruló betegeket, és adnak gyógyulásukhoz, fájdalmuk enyhítéséhez receptet. A rendszer működik, az orvosok szívesen vállalnak ilyen szolgálatot.
A gondozókat nemcsak az élet tanítja, továbbképzőn vesznek részt a Caritas-iskolában, elsajátítják annak tudományát, hogyan lehet kis erőfeszítéssel mozgatni a magatehetetlen betegeket, hogy lehet a beteg meglevő mozgását megtartani, fejleszteni. Több mint 50 mozgásfejlesztő szakember van a Caritas alkalmazottjai között. Van lehetőség külföldi tapasztalatcserére is. Ez kétféleképp szolgálja a Caritas javát. Péter György mesélte, gyakran előfordult, hogy egy-egy alkalmazott külföldi munkára áhítozott, felmondott, eperszedő lett. Helyére új jött, akivel megint az ábécétől kellett kezdeni a betegápolást. Nem volt benne senki számára nyereség. Ezért a svájci Caritasszal egyezséget kötöttek, így az erdélyi alkalmazottak időlegesen ott dolgozhatnak. Pénzt keresnek, nyelvet tanulnak, a szakmában pedig másfajta tapasztalatokat is szereznek.
A szükség közelről látszik – egy régi, caritasos jelmondat ez. Akik beteget ápolnak, vagy akik a törődésre rászorulók, azoknak nem kell magyarázni e szeretetszolgálat szükségességét. Annak az idős asszonynak sem, aki évek óta minden hónapban 300 lejes nyugdíjából két lejt küld a Caritasnak. Hogy ezzel támogassa más emberek otthoni gondozását. Azokét, akik jobban rászorulnak a két lejre, mint ő.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
2016. április 4.
Jobb sorsra váró hősök
Rég hiányzik az egykori kórház elől Fejér Dávid szobra. Mi lett vele? Lemállott Petőfi-szobor talapzatának egy része. Mikor teszik rendbe? Az hírlik, a központátalakítás a Szent Miklós-alkotás költöztetését vonja maga után. Mikor és hova viszik? – ezekre a kérdésekre vártak választ a gyergyószentmiklósiak.
Nagy Zoltán polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármester közölte: az idén nagy figyelmet szánnak a köztéri alkotásoknak.
A Burján Gál Emil alkotta Fejér Dávid orvos alakját megörökítő szobor hányatott sorsot élt meg addig is, amíg a volt kórház előtti talapzatán állt. A fejet el-elfordították ismeretlen tettesek, sőt az orrot is letörték. Ezért szállíttatta el alkotója, hogy otthon, műhelyében felújítsa. A hosszasabb időt igénybe vevő munkálatnak valószínűleg hamarosan a végére ér Burján Gál, a szobor viszont nem eredeti helyére kerül majd vissza.
„A központtól félreeső hely adott lehetőséget, hogy a rossz szándékúak garázdálkodjanak, a szobrot megrongálják. Hasonló atrocitásoktól kívánjuk megvédeni azzal, hogy az új kórház udvarára helyezzük” – közölte Nagy Zoltán. A városvezető hozzátette: hamarosan hozzálát az önkormányzat – az alkotóval egyeztetve – a talapzat elkészítéséhez, hogy a nagy tudású orvos halálának századik évfordulójára az alkotás méltó helyen őrizze emlékét.
A mű korábbi talapzatával más a szándék. A fél keresztet ábrázoló alakzat kiegészítésre kerül – szintén Burján Gál Emil ötlete nyomán –, egy egész keresztté válik, így jelképezve az egészségügy, az életmentés szimbólumát, a vöröskeresztet.
A gyergyószentmiklósi képzőművész Virág negyedi parkból elszállított, absztrakt alkotása a saját udvarán van, felújításra vár, további sorsáról még nem lehet pontosat tudni. Szintén Burján Gál „szülötte” a Szent Miklós-szobor, melynek elmozdítása többször szóba jött. Egyelőre marad – tudtuk meg a pénteki sajtótájékoztatón.
„Nem nyúlunk hozzá ahhoz, amíg a főtér átépítése nem történik meg. Egy Szent Miklós-szobornak helye van Gyergyószentmiklós főterén mindenképp, hogy hol és milyen formában, erről a központátépítéskor fogunk tisztább képet látni. Ez nem a közeljövőben lesz” – fogalmazott Nagy Zoltán. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a központmódosítás az integrált városrendezési terv része, idén azonban támogatásra csak megyeszékhelyek számítanak, Szentmiklós kimarad. Így a közeljövőben csak annyi módosításra kell számítani, ami a tér látogatottságát segíti, nagyobb beruházás, szoborelszállítás nem várható.
Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobra a sürgősen felújítandók sorában szerepel. Kossuth egész alakos szobra alapos felújítást, az is, lehet, hogy újraöntést is igényel, a Petőfi-mellszobor és hősi emlékmű módosítást is. Az alpolgármester azt szeretné, ha a restaurálás során sikerülne olyan talapzatot biztosítani számára, mellyel az alkotó is meg tud békélni. Ezen emlékmű históriáját többen ismerik részben vagy egészében, a felújítást, a nézeteltérések kezelését követően szeretné a városvezetés a múlt homályába veszni. Októberre tervezik az új talapzat új burkolatát és a mellszobor rendbetételét is.
„Idén helyre szeretnénk hozni a köztereken lévő, megrongálódott szobrokat. Sőt, újabb kihelyezésére is sor kerül. A Batthyány iskola elé névadójának szobra kerül Burján Gál Emil alkotásaként, vélhetőleg a Szent István-templom búcsúünnepén” – fogalmazott Nagy Zoltán. Jelezte: tisztában van azzal, hogy jelentős anyagi ráfordítást igényelnek tervei, példaként felhozta a készülő Batthyány-szobor megöntésének költségeit, amelyek 20 ezer lejre rúgnak. „Nagyon költséges, de én szeretném, hogy egyszer megérjük: minőségi köztéri szobraink legyenek” – összegzett.
Gyergyószentmiklósi szobrok számbavétele
Három évvel ezelőtt készített egy összegző írást Bajna György újságíró a Gyergyószentmiklós területén lévő köztéri alkotásokról. Ezt idézzük sűrítve, Felszegtől Alszeg felé haladva egy körséta során.
„A Szent Erzsébet Öregotthonban Oláh Szilveszter kábai szobrászművész egy remek, Szent Erzsébetet ábrázoló, egész alakos bronzszobra látható. II. András király 1207. július 7-én született leánya, 1231. november 17-én halt meg. Jóságos és irgalmas életének története minden római katolikus előtt ismert lehet. Szentté 1235-ben avatták.
A Csíki-kertben Miholcsa József fából készült Honfoglaló szobra végül is Árpád apánk szobrának is tekinthető. A nagyfejedelem születése napját nem említik, azt ellenben tudjuk, hogy 907. július elején hunyt el (sz. 845-ben).
A Szent Miklós plébániatemplom megrázóan szép Szent Miklós-szobra a város egyik legfontosabb ünnepnapjának központi alakja is. Kellő tisztelet és gondoskodás övezi. A templom előterében, a harangláb mellett látható a Miholcsa József alkotta Márton Áron-műkőszobor. A nagy püspök 1896. augusztus 28-án született, boldoggá avatásáért minden szentmise végén imádkozunk. Vele szinte párhuzamosan, a régi kórház parkjában árválkodik a város egyik leghíresebb orvosának, dr. Fejér Dávidnak a szobra. Róla valószínű, hogy alig tud már a ma ifjúsága, de az önkormányzat se sokat. Erről tanúskodik a megcsúfolt szobor, amelyre ugyancsak ráférne egy alapos feljavítás. Fejér Dávid 1912. január 20-án, Baróton látta meg a napvilágot. Mellszobrát Burján Emil szobrászművész készítette, rendbetételét, kijavítását is bizonyára elvégezné, ha felkérnék rá.
A központi parkban lévő, a templomban található Szent Miklós-szobor felnagyított műkő hasonmása szintén Burján Emil alkotása.
A gimnázium előtt Salamon Ernő költő bazaltszobra található. Izsák Márton marosvásárhelyi művész alkotása. Salamon Ernő 1912. május 15-én született, 1943 februárjában, Ukrajnában olasz tábori csendőrök lőtték le a Szomorú sors nagybeteg, dühöngő költőjét.
A művelődési ház előtti parkban, a Kossuth utca felőli részen Kossuth Lajos műkőből készült szobra áll. Miholcsa József alkotása. Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született Monokon, Torinóban halt meg 1894. március 20-án. A szobrot kijavították az ősszel, de állaga megőrzése érdekében vajmi keveset tesznek. Télire ugyanis a műkőszobrokat ajánlatos beburkolni vízhatlan anyaggal, megakadályozandó a hólé behatolását a repedésekbe.
A Petőfi Sándor mellszobor. A Bálint Károly szobrászművész által elképzeltekkel ellentétes felfogásban kivitelezett emlékmű továbbra is várja szerződések és ígéretek betartását. (Pl. a csempeszerű márványbevonat eltávolítását és terméskőre cserélését). A „Kik érted haltak szent világszabadság” szöveg felkerülése hanyagságból késik, bár a névsor alapján nem illő, hiszen azon a szabadságharcban részt vett gyergyóiak neve szerepel, dr. Garda Dezső kutatásai alapján, a művész pedig azon gyergyói tisztek számára álmodta meg az emlékművet, akik, szerinte, meg is haltak a szabadságharcban. Tény ellenben, hogy a sietve végzett munka eredménye napról napra egyre jobban látszik. Az emlékmű lassú enyészete elkezdődött. A szobrot egyébként a gyergyószentmiklósi öntödében Oláh Szilveszter Szilveszter és Bálint Károly öntötte ki a Bajtalan István öntőmester által vezetett csoporttal.
Bethlen Gábor bronzba öntött mellszobra a református templomkertben áll. Oláh Szilveszter Szilveszter alkotása. A fejedelem születési dátuma nem biztos. Marosillyén látta meg a napvilágot 1580-ban, talán november 15-én. 1613 és 1629 között Erdély fejedelme. (E két időpontot jelölte meg a szobron a művész is.) 1629. november 15-én, Gyulafehérváron hunyt el.) Amiről nem sokszor esik szó: 1620. augusztus 25-én a besztercebányai országgyűlés I. Gábor néven magyar királlyá választotta. 1622. január 6-án mondott le e címéről.
A Virág lakótelep északkeleti részén idén decemberben avattak mellszobrot a legnagyobb székelynek, Orbán Balázsnak. A kerámiaszobor Varga Gábor szobrászművész alkotása és Cegléd polgármesterének, Földi Lászlónak személyes ajándéka. Orbán Balázs 1830. február 3-án született SzékelyLengyelfaván, Budapesten hunyt el 1890. április 19-én, író, néprajzi gyűjtő, politikus volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.”
Bajna György kiegészítéssel is szolgált az egyébként Gyergyószentmiklós honlapján található, szobrokat számbavevő írásához: „A múzeum előtt a Gáll Ferike síremlékét, Szervátius Jenő szobrát láthatjuk, a templomkerten ismeretlen szobrász: Nepomuki Szent János szobrát, a járványkórház udvarán Burján Gál Emil Bacilus-térplasztikáját, a Sétáló utcában a Bajtalan István öntötte Balog Péter Anyaság című szobrát. Fogarasi Mihály püspök mellszobrát gyergyói alkotó, Jánosi József készítette, és az első szentmiklósi szoborkiállításon, talán 1910-ben láthatták először. Bajtalan István öntötte alumíniumból.
Jól állunk tehát nagyjainkat ábrázoló szobrokkal, a városi temetőben még Szabó György apát Szervátius Jenő által készített síremléke érdemelne meg egy komolyabb felújítást, de abból valószínű, soha nem lesz semmi” – összegez az újságíró.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
Rég hiányzik az egykori kórház elől Fejér Dávid szobra. Mi lett vele? Lemállott Petőfi-szobor talapzatának egy része. Mikor teszik rendbe? Az hírlik, a központátalakítás a Szent Miklós-alkotás költöztetését vonja maga után. Mikor és hova viszik? – ezekre a kérdésekre vártak választ a gyergyószentmiklósiak.
Nagy Zoltán polgármesteri teendőkkel megbízott alpolgármester közölte: az idén nagy figyelmet szánnak a köztéri alkotásoknak.
A Burján Gál Emil alkotta Fejér Dávid orvos alakját megörökítő szobor hányatott sorsot élt meg addig is, amíg a volt kórház előtti talapzatán állt. A fejet el-elfordították ismeretlen tettesek, sőt az orrot is letörték. Ezért szállíttatta el alkotója, hogy otthon, műhelyében felújítsa. A hosszasabb időt igénybe vevő munkálatnak valószínűleg hamarosan a végére ér Burján Gál, a szobor viszont nem eredeti helyére kerül majd vissza.
„A központtól félreeső hely adott lehetőséget, hogy a rossz szándékúak garázdálkodjanak, a szobrot megrongálják. Hasonló atrocitásoktól kívánjuk megvédeni azzal, hogy az új kórház udvarára helyezzük” – közölte Nagy Zoltán. A városvezető hozzátette: hamarosan hozzálát az önkormányzat – az alkotóval egyeztetve – a talapzat elkészítéséhez, hogy a nagy tudású orvos halálának századik évfordulójára az alkotás méltó helyen őrizze emlékét.
A mű korábbi talapzatával más a szándék. A fél keresztet ábrázoló alakzat kiegészítésre kerül – szintén Burján Gál Emil ötlete nyomán –, egy egész keresztté válik, így jelképezve az egészségügy, az életmentés szimbólumát, a vöröskeresztet.
A gyergyószentmiklósi képzőművész Virág negyedi parkból elszállított, absztrakt alkotása a saját udvarán van, felújításra vár, további sorsáról még nem lehet pontosat tudni. Szintén Burján Gál „szülötte” a Szent Miklós-szobor, melynek elmozdítása többször szóba jött. Egyelőre marad – tudtuk meg a pénteki sajtótájékoztatón.
„Nem nyúlunk hozzá ahhoz, amíg a főtér átépítése nem történik meg. Egy Szent Miklós-szobornak helye van Gyergyószentmiklós főterén mindenképp, hogy hol és milyen formában, erről a központátépítéskor fogunk tisztább képet látni. Ez nem a közeljövőben lesz” – fogalmazott Nagy Zoltán. Kijelentését azzal támasztotta alá, hogy a központmódosítás az integrált városrendezési terv része, idén azonban támogatásra csak megyeszékhelyek számítanak, Szentmiklós kimarad. Így a közeljövőben csak annyi módosításra kell számítani, ami a tér látogatottságát segíti, nagyobb beruházás, szoborelszállítás nem várható.
Petőfi Sándor és Kossuth Lajos szobra a sürgősen felújítandók sorában szerepel. Kossuth egész alakos szobra alapos felújítást, az is, lehet, hogy újraöntést is igényel, a Petőfi-mellszobor és hősi emlékmű módosítást is. Az alpolgármester azt szeretné, ha a restaurálás során sikerülne olyan talapzatot biztosítani számára, mellyel az alkotó is meg tud békélni. Ezen emlékmű históriáját többen ismerik részben vagy egészében, a felújítást, a nézeteltérések kezelését követően szeretné a városvezetés a múlt homályába veszni. Októberre tervezik az új talapzat új burkolatát és a mellszobor rendbetételét is.
„Idén helyre szeretnénk hozni a köztereken lévő, megrongálódott szobrokat. Sőt, újabb kihelyezésére is sor kerül. A Batthyány iskola elé névadójának szobra kerül Burján Gál Emil alkotásaként, vélhetőleg a Szent István-templom búcsúünnepén” – fogalmazott Nagy Zoltán. Jelezte: tisztában van azzal, hogy jelentős anyagi ráfordítást igényelnek tervei, példaként felhozta a készülő Batthyány-szobor megöntésének költségeit, amelyek 20 ezer lejre rúgnak. „Nagyon költséges, de én szeretném, hogy egyszer megérjük: minőségi köztéri szobraink legyenek” – összegzett.
Gyergyószentmiklósi szobrok számbavétele
Három évvel ezelőtt készített egy összegző írást Bajna György újságíró a Gyergyószentmiklós területén lévő köztéri alkotásokról. Ezt idézzük sűrítve, Felszegtől Alszeg felé haladva egy körséta során.
„A Szent Erzsébet Öregotthonban Oláh Szilveszter kábai szobrászművész egy remek, Szent Erzsébetet ábrázoló, egész alakos bronzszobra látható. II. András király 1207. július 7-én született leánya, 1231. november 17-én halt meg. Jóságos és irgalmas életének története minden római katolikus előtt ismert lehet. Szentté 1235-ben avatták.
A Csíki-kertben Miholcsa József fából készült Honfoglaló szobra végül is Árpád apánk szobrának is tekinthető. A nagyfejedelem születése napját nem említik, azt ellenben tudjuk, hogy 907. július elején hunyt el (sz. 845-ben).
A Szent Miklós plébániatemplom megrázóan szép Szent Miklós-szobra a város egyik legfontosabb ünnepnapjának központi alakja is. Kellő tisztelet és gondoskodás övezi. A templom előterében, a harangláb mellett látható a Miholcsa József alkotta Márton Áron-műkőszobor. A nagy püspök 1896. augusztus 28-án született, boldoggá avatásáért minden szentmise végén imádkozunk. Vele szinte párhuzamosan, a régi kórház parkjában árválkodik a város egyik leghíresebb orvosának, dr. Fejér Dávidnak a szobra. Róla valószínű, hogy alig tud már a ma ifjúsága, de az önkormányzat se sokat. Erről tanúskodik a megcsúfolt szobor, amelyre ugyancsak ráférne egy alapos feljavítás. Fejér Dávid 1912. január 20-án, Baróton látta meg a napvilágot. Mellszobrát Burján Emil szobrászművész készítette, rendbetételét, kijavítását is bizonyára elvégezné, ha felkérnék rá.
A központi parkban lévő, a templomban található Szent Miklós-szobor felnagyított műkő hasonmása szintén Burján Emil alkotása.
A gimnázium előtt Salamon Ernő költő bazaltszobra található. Izsák Márton marosvásárhelyi művész alkotása. Salamon Ernő 1912. május 15-én született, 1943 februárjában, Ukrajnában olasz tábori csendőrök lőtték le a Szomorú sors nagybeteg, dühöngő költőjét.
A művelődési ház előtti parkban, a Kossuth utca felőli részen Kossuth Lajos műkőből készült szobra áll. Miholcsa József alkotása. Kossuth Lajos 1802. szeptember 19-én született Monokon, Torinóban halt meg 1894. március 20-án. A szobrot kijavították az ősszel, de állaga megőrzése érdekében vajmi keveset tesznek. Télire ugyanis a műkőszobrokat ajánlatos beburkolni vízhatlan anyaggal, megakadályozandó a hólé behatolását a repedésekbe.
A Petőfi Sándor mellszobor. A Bálint Károly szobrászművész által elképzeltekkel ellentétes felfogásban kivitelezett emlékmű továbbra is várja szerződések és ígéretek betartását. (Pl. a csempeszerű márványbevonat eltávolítását és terméskőre cserélését). A „Kik érted haltak szent világszabadság” szöveg felkerülése hanyagságból késik, bár a névsor alapján nem illő, hiszen azon a szabadságharcban részt vett gyergyóiak neve szerepel, dr. Garda Dezső kutatásai alapján, a művész pedig azon gyergyói tisztek számára álmodta meg az emlékművet, akik, szerinte, meg is haltak a szabadságharcban. Tény ellenben, hogy a sietve végzett munka eredménye napról napra egyre jobban látszik. Az emlékmű lassú enyészete elkezdődött. A szobrot egyébként a gyergyószentmiklósi öntödében Oláh Szilveszter Szilveszter és Bálint Károly öntötte ki a Bajtalan István öntőmester által vezetett csoporttal.
Bethlen Gábor bronzba öntött mellszobra a református templomkertben áll. Oláh Szilveszter Szilveszter alkotása. A fejedelem születési dátuma nem biztos. Marosillyén látta meg a napvilágot 1580-ban, talán november 15-én. 1613 és 1629 között Erdély fejedelme. (E két időpontot jelölte meg a szobron a művész is.) 1629. november 15-én, Gyulafehérváron hunyt el.) Amiről nem sokszor esik szó: 1620. augusztus 25-én a besztercebányai országgyűlés I. Gábor néven magyar királlyá választotta. 1622. január 6-án mondott le e címéről.
A Virág lakótelep északkeleti részén idén decemberben avattak mellszobrot a legnagyobb székelynek, Orbán Balázsnak. A kerámiaszobor Varga Gábor szobrászművész alkotása és Cegléd polgármesterének, Földi Lászlónak személyes ajándéka. Orbán Balázs 1830. február 3-án született SzékelyLengyelfaván, Budapesten hunyt el 1890. április 19-én, író, néprajzi gyűjtő, politikus volt, a Magyar Tudományos Akadémia levelező tagja.”
Bajna György kiegészítéssel is szolgált az egyébként Gyergyószentmiklós honlapján található, szobrokat számbavevő írásához: „A múzeum előtt a Gáll Ferike síremlékét, Szervátius Jenő szobrát láthatjuk, a templomkerten ismeretlen szobrász: Nepomuki Szent János szobrát, a járványkórház udvarán Burján Gál Emil Bacilus-térplasztikáját, a Sétáló utcában a Bajtalan István öntötte Balog Péter Anyaság című szobrát. Fogarasi Mihály püspök mellszobrát gyergyói alkotó, Jánosi József készítette, és az első szentmiklósi szoborkiállításon, talán 1910-ben láthatták először. Bajtalan István öntötte alumíniumból.
Jól állunk tehát nagyjainkat ábrázoló szobrokkal, a városi temetőben még Szabó György apát Szervátius Jenő által készített síremléke érdemelne meg egy komolyabb felújítást, de abból valószínű, soha nem lesz semmi” – összegez az újságíró.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
2016. november 10.
Húszéves a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon
Két évtized alatt ezerkétszáz idős embernek voltak kísérői, segítői a Szent Erzsébet Öregotthon ápolói. 1996-ban negyven személyt ápoltak, ma 150 otthonlakó van, és hosszú a várólista is. Nem kérdéses az otthon létjogosultsága, sok család hálás létéért, így bőven van ok az eltelt húsz év megünneplésére.
Bentlakók, hozzátartozók és segítők, régi és jelenlegi munkatársak, pártfogók jelenlétében ünnepeltek csütörtökön a Szent Erzsébet Öregotthonban. A falakon képkiállítás az eltelt esztendők emlékeiként, az asztalokon kézműves termékek, melyeket az otthonlakók készítettek és kínáltak megvásárlásra. Ahány fotó, ahány termék, annyi sors. Idős, magatehetetlen vagy éppen magára hagyott ember életképe útjának utolsó ösvényeiről. A védőszent, Szent Erzsébet szellemiségében működő intézmény sok ember otthona ma és ez szeretne maradni sok esztendőn keresztül.
Az ünnep alkalom az emlékidézésre. Így elevenítette fel a kezdeteket Vencser László, az Ausztriai Idegennyelvű Pasztoráció országos igazgatója és a Linzi Egyházmegye Idegennyelvű Pasztoráció vezetője. Mint mondta, a Linzi Caritas képviselői, amint az országban megtörtént a változás, jöttek, segítséget akartak nyújtani. Hamar világossá vált számukra is, hogy nem csak a magukra maradt gyerekeknek, az időseknek is szükségük van otthonra. Bár az eredeti elképzelés az volt, hogy a városi idősek otthonát bővítenék, korszerűsítenék, hamar megszületett a döntés: új hajlékot kell építeni. A helyszín kiválasztásakor a ditrói születésű Vencser Lászlónak hazahúzott a szíve, és az önkormányzattal folytatott tárgyalások után sikerült a felszegi birtokon letenni az öregotthon alapkövét 1991-ben. Öt évig tartott az építkezés, 1996-ban indulhatott a tevékenység. Vencser, a Gyulafehérvári Caritas akkori igazgatója Szász János lelkipásztornak adta át az igazgatói stafétát, aki szintén szívügyének tartotta az otthont, és az újabb igazgatóváltással Márton András került az ő helyébe.
A visszaemlékezést hallhatták a Linzi Caritas küldöttei, az egykori és jelenlegi igazgatók, a megyei szociális intézmények küldöttei, települések polgármesterei is. Hozzájuk is szólt Magyari Vencel, az otthon igazgatója. Mint mondta, az elmúlt húsz évben sok minden átalakult az otthon működésében, és továbbra is lesznek módosulások, hiszen az idősek valós igényeihez kell igazítani a tevékenységeket. Köszönte az állami, külföldi és helyi segítséget, kérte a térség önkormányzatait, pártolják a tevékenységüket, hogy a Szent Erzsébet Öregotthon elsősorban a Gyergyói-medence időseinek biztosítson hajlékot.
Szász János, volt Caritas-igazgató pápai káplán ünnepi szónokként adott tanácsot az intézmény munkatársainak: kövessék Szent Erzsébet példáját. Ő ugyanis izzó szívvel tudta szeretni, átölelni azokat, akik mellette voltak, és azokat is, akiknek különösen fájt az élet. Ugyanakkor mindennapjait elbűvölő vidámság jellemezte, mert tudta, egy csepp vidámság mit jelent a szomorúak számára. Ha szeretsz, bármit tehetsz, hívta fel a figyelmet a szónok, jelezve: „a közösségnek csak akkor van jövője, ha szeretet működik köztünk”.
A kis kápolnában közös filmnézésre is alkalom adódott, az otthon-lakók és ápolók egy napját láthatták az ünneplők, akik közül kevesen tudták visszafojtani könnyeiket, és aligha volt, aki kétségbe vonta volna az öregotthon szükségességét.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
Két évtized alatt ezerkétszáz idős embernek voltak kísérői, segítői a Szent Erzsébet Öregotthon ápolói. 1996-ban negyven személyt ápoltak, ma 150 otthonlakó van, és hosszú a várólista is. Nem kérdéses az otthon létjogosultsága, sok család hálás létéért, így bőven van ok az eltelt húsz év megünneplésére.
Bentlakók, hozzátartozók és segítők, régi és jelenlegi munkatársak, pártfogók jelenlétében ünnepeltek csütörtökön a Szent Erzsébet Öregotthonban. A falakon képkiállítás az eltelt esztendők emlékeiként, az asztalokon kézműves termékek, melyeket az otthonlakók készítettek és kínáltak megvásárlásra. Ahány fotó, ahány termék, annyi sors. Idős, magatehetetlen vagy éppen magára hagyott ember életképe útjának utolsó ösvényeiről. A védőszent, Szent Erzsébet szellemiségében működő intézmény sok ember otthona ma és ez szeretne maradni sok esztendőn keresztül.
Az ünnep alkalom az emlékidézésre. Így elevenítette fel a kezdeteket Vencser László, az Ausztriai Idegennyelvű Pasztoráció országos igazgatója és a Linzi Egyházmegye Idegennyelvű Pasztoráció vezetője. Mint mondta, a Linzi Caritas képviselői, amint az országban megtörtént a változás, jöttek, segítséget akartak nyújtani. Hamar világossá vált számukra is, hogy nem csak a magukra maradt gyerekeknek, az időseknek is szükségük van otthonra. Bár az eredeti elképzelés az volt, hogy a városi idősek otthonát bővítenék, korszerűsítenék, hamar megszületett a döntés: új hajlékot kell építeni. A helyszín kiválasztásakor a ditrói születésű Vencser Lászlónak hazahúzott a szíve, és az önkormányzattal folytatott tárgyalások után sikerült a felszegi birtokon letenni az öregotthon alapkövét 1991-ben. Öt évig tartott az építkezés, 1996-ban indulhatott a tevékenység. Vencser, a Gyulafehérvári Caritas akkori igazgatója Szász János lelkipásztornak adta át az igazgatói stafétát, aki szintén szívügyének tartotta az otthont, és az újabb igazgatóváltással Márton András került az ő helyébe.
A visszaemlékezést hallhatták a Linzi Caritas küldöttei, az egykori és jelenlegi igazgatók, a megyei szociális intézmények küldöttei, települések polgármesterei is. Hozzájuk is szólt Magyari Vencel, az otthon igazgatója. Mint mondta, az elmúlt húsz évben sok minden átalakult az otthon működésében, és továbbra is lesznek módosulások, hiszen az idősek valós igényeihez kell igazítani a tevékenységeket. Köszönte az állami, külföldi és helyi segítséget, kérte a térség önkormányzatait, pártolják a tevékenységüket, hogy a Szent Erzsébet Öregotthon elsősorban a Gyergyói-medence időseinek biztosítson hajlékot.
Szász János, volt Caritas-igazgató pápai káplán ünnepi szónokként adott tanácsot az intézmény munkatársainak: kövessék Szent Erzsébet példáját. Ő ugyanis izzó szívvel tudta szeretni, átölelni azokat, akik mellette voltak, és azokat is, akiknek különösen fájt az élet. Ugyanakkor mindennapjait elbűvölő vidámság jellemezte, mert tudta, egy csepp vidámság mit jelent a szomorúak számára. Ha szeretsz, bármit tehetsz, hívta fel a figyelmet a szónok, jelezve: „a közösségnek csak akkor van jövője, ha szeretet működik köztünk”.
A kis kápolnában közös filmnézésre is alkalom adódott, az otthon-lakók és ápolók egy napját láthatták az ünneplők, akik közül kevesen tudták visszafojtani könnyeiket, és aligha volt, aki kétségbe vonta volna az öregotthon szükségességét.
Balázs Katalin
Székelyhon.ro
2017. január 22.
Bemutatókörúton a Gyergyói Szemle
A Gyergyói Szemle második lapszámát mutatták be a Salamon Ernő Gimnáziumban. Nagy József történész, a Szemle főszerkesztője és társszerkesztői ismertették a kiadványt, és biztatták a diákokat, lapozzák a tudományos és ismeretterjesztő folyóiratot, mely a gyergyói térség elvándorlási problémáját járja körül.
„A második Gyergyói Szemlét, akárcsak az elsőt, igyekeztünk tematikussá tenni. Míg az első szám az I. Világháború centenáriumi évfordulójára emlékezik, a második szám az elvándorlás kérdését dolgozza fel. Vándor székely hazatalál? – mottóval jelent meg a Gyergyói Szemle, melyben hét rovat, hét tanulmány szól az elvándorlásról, az elvándorlás következményéről. Tudni kell, országos szinten az elvándoroltak száma elérte a négymilliót, ennek következményei mindenkit érintenek, és beláthatatlan, milyen hatást gyakorol a jövőre. A folyamatra kistérségi szinten reagál a folyóirat, járja körül a témát” – ismertette Nagy József.
A Gyergyói Szemle hét rovatában történelem, gazdaság szempontjából, szociológiai néprajzi vonatkozásban, természettudományok felől nézve kapunk képet az elvándorlásról, melyet az irodalom és művészetek rovat egészít ki. Minden rovatnak külön szerkesztője van. A történelem és gazdaság rovatot a főszerkesztői teendőket is ellátó Nagy József vezeti, a néprajzi rovatot Portik Gabriella, az irodalom rovatért Borsos Gyöngyi, a folyóiratban helyet kapó művészeti rovatért Ferencz Zoltán, a természettudományok rovatért Csata Kinga, valamint a szociológiai és szociális munka nevet viselő rovatért Dániel Botond felel.
A bemutatón jelenlévő szerkesztők és közlők közül Kiss Gabriella mesélt a megjelent tanulmányáról, mely a demográfiai változások és migráció hatását vizsgálja az idősekre és a szociális ellátórendszerre vonatkozóan. A Szent Erzsébet Öregotthon munkatársa elmondta, jelenleg 62 lakónak él a családja külföldön, az idősek pedig a változásokat fel kell dolgozzák. Kihangsúlyozta, a tanulmányban megjelent számok mögött sorsok vannak.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
A Gyergyói Szemle második lapszámát mutatták be a Salamon Ernő Gimnáziumban. Nagy József történész, a Szemle főszerkesztője és társszerkesztői ismertették a kiadványt, és biztatták a diákokat, lapozzák a tudományos és ismeretterjesztő folyóiratot, mely a gyergyói térség elvándorlási problémáját járja körül.
„A második Gyergyói Szemlét, akárcsak az elsőt, igyekeztünk tematikussá tenni. Míg az első szám az I. Világháború centenáriumi évfordulójára emlékezik, a második szám az elvándorlás kérdését dolgozza fel. Vándor székely hazatalál? – mottóval jelent meg a Gyergyói Szemle, melyben hét rovat, hét tanulmány szól az elvándorlásról, az elvándorlás következményéről. Tudni kell, országos szinten az elvándoroltak száma elérte a négymilliót, ennek következményei mindenkit érintenek, és beláthatatlan, milyen hatást gyakorol a jövőre. A folyamatra kistérségi szinten reagál a folyóirat, járja körül a témát” – ismertette Nagy József.
A Gyergyói Szemle hét rovatában történelem, gazdaság szempontjából, szociológiai néprajzi vonatkozásban, természettudományok felől nézve kapunk képet az elvándorlásról, melyet az irodalom és művészetek rovat egészít ki. Minden rovatnak külön szerkesztője van. A történelem és gazdaság rovatot a főszerkesztői teendőket is ellátó Nagy József vezeti, a néprajzi rovatot Portik Gabriella, az irodalom rovatért Borsos Gyöngyi, a folyóiratban helyet kapó művészeti rovatért Ferencz Zoltán, a természettudományok rovatért Csata Kinga, valamint a szociológiai és szociális munka nevet viselő rovatért Dániel Botond felel.
A bemutatón jelenlévő szerkesztők és közlők közül Kiss Gabriella mesélt a megjelent tanulmányáról, mely a demográfiai változások és migráció hatását vizsgálja az idősekre és a szociális ellátórendszerre vonatkozóan. A Szent Erzsébet Öregotthon munkatársa elmondta, jelenleg 62 lakónak él a családja külföldön, az idősek pedig a változásokat fel kell dolgozzák. Kihangsúlyozta, a tanulmányban megjelent számok mögött sorsok vannak.
Baricz Tamás Imola
Székelyhon.ro
2017. március 5.
Mégis támogatja a minisztérium a Caritas otthoni beteggondozó programját
Újra támogatja a munkaügyi minisztérium a Gyulafehérvári Caritas szociális szolgáltatásainak finanszírozását: az új szerződés a teljes 2017-es évre szól, azonban az otthoni beteggondozó program esetében a tavaly decemberben kért összeg mindössze 75 százalékát biztosítják.
Február közepén írtunk arról, hogy márciustól ezerötszáz ápolásra szoruló személy otthoni gondozása kerül veszélybe, ugyanis a munkaügyi minisztérium februárra megvonta a szolgáltatás finanszírozását a Gyulafehérvári Caritastól. Akkor az illetékesek abban reménykedtek, hogy ettől a hónaptól ismét megkapják a támogatást, és folytatni tudják a tevékenységüket, azonban a helyzet nem hogy jobbra, hanem még rosszabbra fordult: múlt hét elején arról számoltunk be, hogy márciustól 1916 ápolásra szoruló személy gondozása került veszélybe, mivel a beteggondozó-program mellett az öregotthonok és a fogyatékkal élők nappali foglalkoztatására vonatkozó támogatás összege sem állt a szervezet rendelkezésére.
Péter György, a Caritas szociomedikális ágazatának vezetője akkori érdeklődésünkre elmondta, mivel február végén az összes szolgáltatás esetében lejárt a szerződés, és egyelőre nem jelent meg miniszteri rendelet az újabb támogatásról, március elsejétől egyik szociális szolgáltatásra sincs állami támogatásuk. „Ez 1916 személyt érint: ebből a csíki zónában 250 személyt gondozunk otthon, 20 fogyatékkal élőnek segítünk a csíkszeredai Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központban, és a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban is vannak csíkiak” – tájékoztatott Péter.
A hétvégén kedvező változás történt: Bedő Krisztina, a Caritas közkapcsolatokért felelős munkatársa elmondta, lesz állami támogatás a szociális szolgáltatásokra. Hozzátette, megkapták a minisztériumi rendeletet, amelyben az áll, hogy támogatják a szervezet tevékenységét márciustól decemberig, azonban a Caritas által tavaly decemberben kért összeg csupán 75 százalékát biztosítják számukra.
„A március 1-jén megjelent rendelkezés értelmében a januárban megkapott összeg 75 százalékával támogatja a munkaügyi minisztérium a Gyulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozó programját havonta. Az ágazat teljes éves költségvetésére nézve azonban a kiesés 29 százalékot jelent, hiszen a februári hónapra egyáltalán nem kapott állami támogatást a szervezet beteggondozással foglalkozó programja. A kiesett összegekre vonatkozóan a következőkben az önkormányzatokkal kíván tárgyalni a szervezet vezetősége, ennek függvényében alakul majd a szolgáltatásnyújtás folytatása. A csíkszeredai Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központ, illetve a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon megkapta a támogatás teljes összegét” – magyarázta Bedő Krisztina.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro
Újra támogatja a munkaügyi minisztérium a Gyulafehérvári Caritas szociális szolgáltatásainak finanszírozását: az új szerződés a teljes 2017-es évre szól, azonban az otthoni beteggondozó program esetében a tavaly decemberben kért összeg mindössze 75 százalékát biztosítják.
Február közepén írtunk arról, hogy márciustól ezerötszáz ápolásra szoruló személy otthoni gondozása kerül veszélybe, ugyanis a munkaügyi minisztérium februárra megvonta a szolgáltatás finanszírozását a Gyulafehérvári Caritastól. Akkor az illetékesek abban reménykedtek, hogy ettől a hónaptól ismét megkapják a támogatást, és folytatni tudják a tevékenységüket, azonban a helyzet nem hogy jobbra, hanem még rosszabbra fordult: múlt hét elején arról számoltunk be, hogy márciustól 1916 ápolásra szoruló személy gondozása került veszélybe, mivel a beteggondozó-program mellett az öregotthonok és a fogyatékkal élők nappali foglalkoztatására vonatkozó támogatás összege sem állt a szervezet rendelkezésére.
Péter György, a Caritas szociomedikális ágazatának vezetője akkori érdeklődésünkre elmondta, mivel február végén az összes szolgáltatás esetében lejárt a szerződés, és egyelőre nem jelent meg miniszteri rendelet az újabb támogatásról, március elsejétől egyik szociális szolgáltatásra sincs állami támogatásuk. „Ez 1916 személyt érint: ebből a csíki zónában 250 személyt gondozunk otthon, 20 fogyatékkal élőnek segítünk a csíkszeredai Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központban, és a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthonban is vannak csíkiak” – tájékoztatott Péter.
A hétvégén kedvező változás történt: Bedő Krisztina, a Caritas közkapcsolatokért felelős munkatársa elmondta, lesz állami támogatás a szociális szolgáltatásokra. Hozzátette, megkapták a minisztériumi rendeletet, amelyben az áll, hogy támogatják a szervezet tevékenységét márciustól decemberig, azonban a Caritas által tavaly decemberben kért összeg csupán 75 százalékát biztosítják számukra.
„A március 1-jén megjelent rendelkezés értelmében a januárban megkapott összeg 75 százalékával támogatja a munkaügyi minisztérium a Gyulafehérvári Caritas Otthoni Beteggondozó programját havonta. Az ágazat teljes éves költségvetésére nézve azonban a kiesés 29 százalékot jelent, hiszen a februári hónapra egyáltalán nem kapott állami támogatást a szervezet beteggondozással foglalkozó programja. A kiesett összegekre vonatkozóan a következőkben az önkormányzatokkal kíván tárgyalni a szervezet vezetősége, ennek függvényében alakul majd a szolgáltatásnyújtás folytatása. A csíkszeredai Szent Ágoston Nappali Foglalkoztató Központ, illetve a gyergyószentmiklósi Szent Erzsébet Öregotthon megkapta a támogatás teljes összegét” – magyarázta Bedő Krisztina.
Iszlai Katalin
Székelyhon.ro