Zákonyi: átláthatónak kell lennie a választásnak
Székelyföldi körútjának részeként Székelyudvarhelyre látogatott Zákonyi Botond, Magyarország új bukaresti nagykövete. A diplomata elmondta: megbízása történelmi jelentőségű pillanattal függ össze, hisz az erdélyi magyarok először vehetnek részt a magyarországi választásokon. Zákonyi kiemelt feladatának tartja a szavazás átláthatóságának biztosítását, illetve a román fél megfelelő tájékoztatását.
Az október végén leköszönt Füzes Oszkár után Zákonyi Botond vette át Magyarország bukaresti nagykövetségének vezetését, a diplomata január 15-én adta át megbízólevelét Traian Băsescu államfőnek. Székelyföldi „udvariassági” körútjának utolsó állomása – Sepsiszentgyörgy, Csíkszereda, Kézdivásárhely és Maroshévíz után – Székelyudvarhely volt szombaton, ahol a város elöljáróival találkozott. „Két megyeszékhelyen és a fontos székelyföldi városokba tettünk látogatást, tanácselnökökkel, polgármesterekkel, a magyar politikai élet képviselőivel, illetve amennyire időm engedte, az akadémiai és tudományos élet képviselőivel találkoztunk. Egyelőre ezek a találkozók nem tárgyalások, céljuk inkább a kapcsolatfelvétel, ismerkedés, illetve kérések és kívánságok kölcsönös megfogalmazása” – magyarázta Zákonyi a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának vezetőségével folytatott beszélgetést követően.
A határon túli és az anyaországi magyarság számára 2014-et a magyar országgyűlési választások határozzák meg és ennek kiterjesztése a határon túli állampolgárokra. „Nagyon fontos az, hogy átlátható, a román hivatalosságok felé megnyugtatóan kommunikálható procedúra legyen a választás, illetve hogy annak demokratikus voltához semmiféle kétség ne férhessen. Erről is beszéltünk a székelyföldi magyar politikusokkal, illetve a technikai részletekről, az állampolgárság igénylésének elősegítéséről, a regisztrációs folyamatban való részvételről és magának a szavazásnak a folyamatáról” – sorolta a nagykövet.
Bőven lesz alkalom demokratikus jogainkkal élni
A regisztrációs folyamat apropóján hozzátette: a határon túli magyarság részvétele a tavaszi választásokon nem mennyiségi, inkább minőségi megközelítést igényel. „Ez egy különös helyzet a romániai magyar állampolgárok számára, hisz idén háromszor is szavazhatnak, a magyarországi, az Európai Parlamenti és az elnökválasztáson is. Ez demokratikus jogaik és lehetőségeik elég jelentős kiterjesztésének bizonyítéka, ami szerintem jó dolog. Én például szeretek szavazni, és arra biztatom az erdélyi magyarokat is, hogy éljenek a lehetőséggel, hogy a közeljövőt és a közéletet befolyásolni tudják” – hangsúlyozta, hozzáfűzve: a politikától való elfordulás nemcsak a romániai magyar nemzeti közösségre jellemző, hanem egész Kelet-Közép-Európában érezhető. Zákonyi folytatásként elmondta: megbízatásának első tapasztalata, hogy jelentős változáson ment át a román társadalom és a román közbeszéd az elmúlt tíz évben, ezen „modernizálódással” a román politikai elitnek is lépést kellene tartania.
Fókuszban a határ menti magyarok
Az elkövetkező időszak terveivel kapcsolatosan a nagykövet megosztotta, a székelyföldi körút után a határ menti megyék meglátogatása szerepel a prioritási lista élén. „Az Európai Unió most elkezdődött következő költségvetési ciklusában nagy kérdés, hogy a határ menti magyarok lakta településeknek mennyi fog jutni. Ez a két ország együttműködésének keretében zajlik, de itt a megyéknek lesz nagy szerepük a pályázatokat összeállító szakírók mellett. Emiatt és az ott élő magyar közösségek miatt a határ menti megyék meglátogatása is nagyon fontos. Ugyanakkor reméljük, hogy Magyarországnak egyéb területeken is komoly lehetőségei vannak, lesznek, ha kereskedelemre, szállításra gondolok, akkor Konstancát sem lehet kihagyni, de ugyanígy fontos egyebek mellett a Bánság, Temesvár és Moldva. Ez egy soha véget nem érő kör, ahol az egyensúlyra is kell figyelni. Attól függetlenül, hogy az ember Székelyföldön érzi jól magát, dolgozni kell az ország többi részén is” – árulta el.
A MÜTF mint a Sapientia-rendszer része
A találkozás részeként Geréb László, a MÜTF gazdasági igazgatója, valamint Ilyés Ferenc tanulmányi és marketingigazgató az intézmény múltjáról és jelenéről, illetve a tervekről számolt be. „A munkaerőpiaci igényeknek megfelelően dolgozunk, most egy újabb képzést próbálunk indítani. Továbbá folyik az iskolának a Sapientia-rendszerbe való integrációja, elmondtuk ennek előnyeit és hátrányait is, reméljük, hogy az előnyök kihasználásában és a hátrányok elkerülésében támogatásra számíthatunk a nagykövetség részéről” – summázta a beszélgetést Geréb.
A találkozón részt vett Orbán Balázs, a Magyar Polgári Párt udvarhelyi önkormányzati képviselője is, aki a frakció tevékenysége mellett a pártnak a választásokra való regisztrációban nyújtott tanácsadási tevékenységéről is beszámolt.
A felsőfokú oktatást bővítenék
Zákonyi Botond szombaton Bunta Levente polgármesterrel is találkozott, mint a polgármesteri hivatal sajtóosztályának közleményéből kiderült: a városvezető gazdasági és kulturális városbemutatóját követően szó esett az együttműködési lehetőségekről az anyaországgal, európai uniós projektekről, a kettős állampolgárság és az autonómia kérdéséről, a helyi gazdaság fejlesztéséről, valamint a felsőfokú, egyetemi szintű oktatás bővítéséről Székelyudvarhelyen.
Kovács Eszter |
Székelyhon.ro,

Bőven vannak kifogások a hivatali lapkiadás terén
A székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület MPP- és EMNP-frakciója közösen nyújt be óvást a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz a tavaly elfogadott, az Udvarhelyi Média Kft. létrehozására vonatkozó tanácsi határozat ellen. A korlátolt felelősségű társaság feladatkörébe az udvarhelyi, valamint udvarhelyszéki polgármesteri hivatalok saját napilapjának kiadása és terjesztése tartozik, a lapkiadással kapcsolatosan az ellenzékiek elvi és gyakorlati kifogásokat is megfogalmaztak.
A tavalyi évzáró önkormányzati ülésről kivonultak az ellenzéki frakciók, az Udvarhelyi Média Kft. létrehozására vonatkozó 132. tanácsi határozatot a tizenegy tagú RMDSZ-frakció fogadta el. „A néppárti és az MPP-frakció elejétől fogva ellenezte a tervezet elfogadását, ezért nem meglepő, hogy partnerség született a két frakció között, hiszen úgy gondoljuk, hogy bizonyos helyi ügyek nem pártfüggők” – mondta el a Gálfi Árpáddal, az MPP frakcióvezetőjével tartott közös sajtótájékoztató apropóján Zakariás Zoltán, az EMNP-frakció vezetője.
A napokban benyújtandó óvást mindkét ellenzéki frakció minden tagja ellátta kézjegyével, benne a 132-es tanácsi határozattal kapcsolatos elvi és gyakorlati kifogásaikat fogalmazzák meg. „Nem helyes, hogy a sajtó a végrehajtó és döntéshozó hatalom hatáskörébe tartozzon, hisz ennek függetlennek kellene lennie, hogy gyakorolhassa civil kontroll feladatát” – magyarázta Zakariás, kiemelve: nem elfogadható érv vagy indok, hogy Udvarhelyen már van politikai szervezet által fenntartott sajtótermék.
Az ellenzékiek ugyanakkor kifogásolják, hogy semmiféle konkrét elképzelés nem született arra vonatkozóan, hogy a létrehozandó napilap hosszú távon hogyan lenne fenntartható. „A tavalyi költségvetésben 300 ezer lejes összeg volt elkülönítve erre a célra, viszont arról semmit nem tudni, hogy a lap fenntartása ezen felül mennyi pénzt fog felemészteni” – fejtette ki. Zakariás szerint nem véletlen egybeesés, hogy egyazon önkormányzati ülésen döntött a többség a helyi adók és illetékek megemeléséről, illetve az Udvarhelyi Média Kft. létrehozásáról. Hozzátette: ha a kezdőtőke összegét nem különítik el a kft. számára, el lehetett volna kerülni a helyi adók idei emelését.
„Nincs fölösleges pénz, amit napilapra lehetne kidobni”
Gálfi Árpád felelevenítette: a decemberi ülésről azért vonultak ki az ellenzéki frakciók, mert az adóemelést követő újabb, az udvarhelyieket terhelő határozat elfogadásában nem kívántak részt venni. „Udvarhelyen nincs szükség egy napilapra, melyben a polgármester önmagát fényezi. Mint azt már megszoktuk, az ügyben nem volt érdemi tárgyalás a frakciók között. Meggyőződésünk, hogy Udvarhelyen egyáltalán nincs szükség még egy napilapra, melynek fenntartása az udvarhelyiek zsebét terhelné. Nincs fölösleges pénz, amit ilyen célra lehetne kidobni” – mondta a polgáriak frakciójának vezetője. Az ellenzékiek törvénytelennek tartják a tanácsi határozatot, mondván: önkormányzati tulajdonról lévén szó, a kft. létrehozásának megszavazásához kétharmados többségre lett volna szükség.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

Megvetné lábát Udvarhelyen a Sapientia
Két szak elindítását tervezi idén ősszel Székelyudvarhelyen a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem. A felsőoktatási intézmény a volt Spiru Haret Iskolaközpont épületegyüttesében működne, kezdetben a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar kihelyezett tagozataként.
A székelyudvarhelyi önkormányzat és a Sapientia EMTE vezetősége immár több mint két éve folytat tárgyalásokat a felsőoktatási intézmény székelyudvarhelyi kirendeltségének létrehozása érdekében. Mint arról Bunta Levente polgármester közleményben tájékoztatott, múlt év végén Kató Béla, a Sapientia Alapítvány kuratóriumának elnöke arról értesítette őt, hogy az intézmény 2014-es költségvetés-tervezetében több mint 250 millió forintot különített el három székelyudvarhelyi szak létrehozására. A Sapientia vezetősége megtekintette az oktatás tervezett helyszínét, amelyhez oktatási felület, bentlakás, étkezde és tornaterem is tartozik, azt pedig „meglepően jó” állapotban találták – közölte a polgármester.
Az elindítandó közt mindeddig szóba került a menedzsment-, a pedagógia, a mezőgazdasági, az egészségügyi, valamint a testnevelő tanári képzés, a végleges döntés Székelyudvarhely oktatási stratégiája, valamint az igények figyelembe vételével történik. „A jelenlegi városvezetés prioritásként kezeli a magas színvonalú felsőfokú, egyetemi szintű oktatás bővítését, megerősítését és hosszú távú fenntartását. Kiemelten fontos megteremtenünk a szerényebb anyagi körülmények között élő udvarhelyszéki fiatalok itthoni továbbtanulásának lehetőségét is” – áll a közleményben.
Összefog a MÜTF és a Sapientia
Az érintettekkel folytatott beszélgetésből kiderült: a Sapientia székelyudvarhelyi tagozatainak létrehozása nagy valószínűséggel a felsőoktatási intézmény vezetőségének a Modern Üzleti Tudományok Főiskolája munkaközösségével való együttműködése révén valósul meg. A pontos részleteket még nem tudni, annyi azonban bizonyos, hogy a Sapientiának szüksége van a már régóta működő MÜTF csapatának szakértelmére, tudására – mondta el a Székelyhon.ro-nak Dávid László, a Sapientia EMTE rektora, kilátásba helyezve, hogy saját rendszerükbe is bevonnák a főiskola munkatársai közül azokat, akik vállalnák az együttműködést.
Összeolvadásról semmiképp sem lehet beszélni – az nem is volna lehetséges –, de nem osztanák meg a székelyudvarhelyi piacot, és a Sapientia EMTE más városokban kifejtett tevékenysége, illetve az udvarhelyi tagozatok kapcsán sem lehetnek átfedések. Mint elmondta, első körben két udvarhelyi szak elindítását tartja a legvalószínűbbnek, azt azonban egyelőre nem tudni, hogy a korábbiakban szóba kerültek közül melyek lesznek ezek. A tervek szerint az elindítandó szakok kiegészítenék a Sapientia eddigi programját, azzal a céllal, hogy a távoktatásnál komplexebb, gyakorlati részt is magában foglaló képzést biztosítsanak leendő udvarhelyszéki diákjaiknak. A két szak kezdetben a Sapientia marosvásárhelyi karának kihelyezett tagozataként működne, ám ha az intézmény a későbbiekben Székelyudvarhelyen is megerősödne, akár önálló kart is létrehoznának itt. A becslések szerint a két tagozaton évek múltán összesen mintegy négyszáz diák is tanulhat. Fontos régiót nyerne meg tehát a Sapientia, és a felsőoktatási intézmény hálózatos jellege is megerősödne, ha Székelyudvarhelyen is indítanának tagozatokat.
Folyamatosak a tárgyalások
Geréb László, a MÜTF Oktatási Központ ügyvezető igazgatója arról tájékoztatott, hogy tavaly júliusban részt vett egy, a magyarországi Felsőoktatásért Felelős Államtitkárság által szervezett találkozón, melyen a MÜTF és a Sapientia EMTE vezetősége az államtitkár jelenlétében arról döntött, hogy a két intézmény együttműködik a székelyudvarhelyi szakok létrehozása ügyében. Ezzel kapcsolatban a vezetők már számos alkalommal folytattak tárgyalásokat, legutóbb kedden ültek össze. „A Sapientiának is érdeke a velünk történő együttműködés, és nekünk is, hogy a rendszerükbe tartozzunk. Nem célszerű versenyhelyzetben lennünk, az a jó, ha egyeztetni tudjuk a meghirdetett képzéseket. Itt nem beszélhetünk egy kolozsvári szintű oktatási piacról, csupán pár száz hallgatóról” – jelentette ki Geréb László, hozzáfűzve, a kilátásba helyezett integrációs folyamat nem ígérkezik rövid távúnak. A tárgyalások folyamán igyekeznek egyensúlyba hozni a Székelyudvarhelyen elindítani kívánt szakokat a Sapientia másutt zajló képzéseivel, valamint a MÜTF programjával.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro,

Fejkvótára mérik a lapkiadást
Az udvarhelyszéki önkormányzatok többségénél az elmúlt hetekben fogadták el a helyi, 2014-es évi költségvetéseket, melyek zömében nem szerepel az Udvarhelyi Média Kft. által kiadandó napilap támogatása. A székelyudvarhelyi városvezetőség ez idáig 500 ezer lejt különített el a lapkiadásra, kilátásba helyezve azonban, hogy a kiadvány fenntartásában a vidéki önkormányzatok is segédkeznek majd. A médiatorta szeletjét azonban nem adják olcsón: a beszállni vágyó önkormányzatoknak lakosságszám függvényében fejenkénti legkevesebb 3 lejes hozzájárulást kellene fizetniük, de ha úgy kívánják, 10 lejig is elmehetnek.
„Az udvarhelyszéki önkormányzatok vezetőinek többsége jelezte igényét és egyben szükségességét egy saját médiatermék létrehozásának. A lap fenntartásának költségeit mindenki lehetőségei, költségvetése szerint fogja támogatni” – írta korábban Bunta Levente a lapkiadással kapcsolatos kérdéseinkre küldött válaszlevelében. A városvezető által szorgalmazott napilap kiadását az Udvarhelyi Média Kft. végezné, melynek törzstőkéje 300 ezer lej (amit a tavalyi városi költségvetésből különítettek el), a lapkiadásra azonban újabb 200 ezer lejt szán a városvezetőség. A polgármester a továbbiakban hozzátette: „az igény és az ígéret megfogalmazódott a vidéki vezetők részéről, a kft. működése gazdasági alapú, hosszú távú célunk, hogy a lap 2-3 éven belül nyereséges legyen”.
Három lej a fejkvóta
Mint arról már írtunk, az udvarhelyszéki településvezetők zöme a január végén Fenyéden tartott polgármesterek találkozóján értesült az udvarhelyi városvezetőség lapkiadási szándékáról, ezért a helyi költségvetések elfogadásakor a települések többségénél nem is tűzték napirendre a témát. Mint Farkas György, az Udvarhelyi Média Kft. ügyvezetője lapunknak megerősítette: az udvarhelyi városvezetőség tanácsi határozattervezetet küldött a vidéki önkormányzatoknak, melyben egyebek mellett az is szerepel, hogy a lapkiadáshoz való hozzájárulás a lakosságszám arányában történik majd, a vidéki önkormányzatoknak fejenként 3–10 lejjel kellene hozzájárulniuk a projekthez. „A tervezetet csak véleményezésre küldtük az udvarhelyszéki önkormányzatoknak, ez nem azt jelenti, hogy ilyen formában kell elfogadniuk” – magyarázta Bálint Attila, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal sajtószóvivője. Az ügyben egyébként március végéig kell döntést hozniuk a vidéki önkormányzati képviselő-testületeknek.
Az udvarhelyszéki önkormányzatok többségénél – így a többi közt Farkaslaka, Homoródszentmárton, Homoródalmás, Kápolnásfalu, Korond, Lövéte, Etéd, Magyarandrásfalva, Zetelaka községekben és Szentegyházán – az udvarhelyi városvezetőség javasolta tanácsi határozattervezet nem is volt előterjesztve az önkormányzati képviselő-testületek januári ülésein. „Egyelőre nem szerepel a község éves költségvetésében a tétel, de a márciusi határidőig több mint bizonyos, hogy beszállunk a kezdeményezésbe” – mondta el Kerekes Péter Tivadar, Homoródszentmárton község polgármestere. Zetelakán meglehetősen szűkös az idei költségvetés – tudtuk meg Nagy Attila polgármestertől –, az Udvarhelyi Média Kft. támogatása nem szerepel a községvezetés prioritásai között. „A város 545 ezer lejt fizet önrészként a Harvíz európiai uniós projektjébe, ez az idei költségvetésnek jelentős része. Nagy a szegénység, ilyen körülmények között fél évig biztosan nem tudunk lapkiadásra pénzt szánni” – fejette ki az üggyel kapcsolatosan Rus Sándor, Szentegyháza polgármestere.
Van már, mit kezdeni a pénzzel
Kányád, Székelyderzs és Bögöz községek önkormányzati képviselő-testületei tárgyaltak ugyan az ügyről, és egyik esetben sem fogadták el a támogatás lehetőségét, a településvezetők azonban különbözően értékelik az eredményeket. Farkas Mózes, Bögöz község polgármestere, az új lap kiadásának híve, mint elmondta: az Udvarhelyszéken jelenleg működő sajtótermékek egyoldalúan, RMDSZ-ellenesen tájékoztatnak. „Egyelőre halasztottuk az ügyet, mert az önkormányzat nem fogadta el a tervezetet, de a februári ülésen ismét előterjesztjük. Építő jellegű kezdeményezés ez, csak meg kell hozzá találni az anyagi forrásokat” – magyarázta a polgármester. Bögöz községben egyébként mintegy 3700 lakost számolnak, amennyiben az önkormányzat a minimális fejenkénti három lejjel járul hozzá az Udvarhelyi Média Kft. törzstőkéjéhez, ez évi 11 100 lejes kiadást jelentene a községnek. „Idén egy tűzoltókocsit szeretnénk vásárolni az önkéntes tűzoltó-alakulat számára, ez lenne a legfontosabb projekt, amelyre pénzt adnánk ki” – folytatta a település vezetője. A megvásárolandó tűzoltóautó 2500 euróba, azaz mintegy 11 250 lejbe kerülne. Székelyderzsben, akárcsak Kányádban, az önkormányzati képviselő-testület elutasította a kft. támogatására vonatkozó határozattervezetet, mint Zoltáni Csaba, Székelyderzs polgármestere elmondta: a községnek van mit kezdenie a pénzével, sem értelmét, sem szükségét nem látják beszállni az új lap törzstőkéjébe.
Együtt vagy sehogy sem
Fenyéd, Parajd és Újszékely községek hozzájárulnak az Udvarhelyi Média Kft. törzstőkéjéhez, a lakosságszám függvényében fejenként három lejjel. „A határozattervezetet egyöntetűen elfogadta a testület, azzal a feltétellel, hogy csak akkor szállunk be a lapkiadásba, ha ebben az ügyben konszenzus lesz az összes udvarhelyszéki önkormányzat között. Természetesen ki kell dolgozni azt, hogy a kiadványban miként fog megjelenítődni Parajd község, de fontos, hogy az újságban mindenki egyenlően helyet kapjon és ne legyen rivalizálás. Vagy beszáll a szék összes önkormányzata, vagy csak a felvetés szintjén marad meg az egész lapkiadás ötlete” – fogalmazott Bokor Sándor, Parajd község polgármestere.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

Idén nem indítja el udvarhelyi képzéseit a Sapientia
A Sapientia EMTE rektora, Dávid László portálunknak megerősítette: idén nem valósulhat meg a felsőoktatási intézmény Székelyudvarhelyre tervezett szakjainak elindítása. Az oktatási központban a megfelelő feltételek megteremtése elhúzódhat – ez ügyben az egyetem és a város vezetői múlt héten Székelyudvarhelyen találkoztak.
Újabb tanácskozás zajlott múlt csütörtökön a Sapientia EMTE rektora és a székelyudvarhelyi elöljárók között – a beszélgetést követően Dávid László elmondta, a szükséges feltételek hiányában idén nem indulhat el a két kihelyezett szak, a textilmérnöki és nyomdász-, illetve a kereskedelem és turisztikai képzés. A szakok a tervek szerint a volt Spiru Haret Iskolaközpont épületegyüttesében működnének, a marosvásárhelyi Műszaki és Humántudományok Kar kihelyezett tagozataként, ám a gyakorlati oktatáshoz műhelyeket is létre kellene hozni – fejtette ki korábban Dávid László.
Mint legutóbb elmondta, Bunta Levente polgármester kidolgozott egy oktatási stratégiát, melynek mentén működtetnék az elindítani kívánt képzéseket – fontos felmérni a helyi munkaerőpiac helyzetét, illetve szem előtt kell tartani, hogy az új szakok ne fedjék a városban és a Sapientián más városokban már működő képzéseket. A székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal illetékeseitől még pénteken kértünk bővebb információkat az oktatási stratégiáról és a szükséges módosításokról, ám kérdéseinkre mindeddig nem kaptunk választ.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro,

Bekiabálások a székelyudvarhelyi megemlékezésen
Két helyszínen zajlott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc 166. évfordulója alkalmából tartott ünnepség, melyet a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal késő délutánra szervezett. A Márton Áron téren megtartott beszédekről több alkalommal is bekiabálások vonták el a közönség figyelmét.
A polgármesteri hivatal által megszervezett március 15-ei rendezvénysorozat részeként a gyerekek szombaton délelőtt tíz órától a Művelődési Házban interaktív foglalkozáson vehettek részt, délben pedig a Városháza téren a Székelyföldi Kézműves Egyesületek kiállítását tekinthették meg az érdeklődők. Ugyancsak délben nyitották meg az iskolások számára meghirdetett képzőművészeti és kokárdakészítő pályázatra beérkezett alkotások kiállítását a Városi Könyvtár előtt.
A megemlékezés részeként délután öt órakor nyílt meg a Művelődési Ház koncerttermében a Páll Lajos alkotásaiból rendezett kiállítás, egy órával később a nagyteremben telt ház előtt adott koncertet a Szentegyházi Gyermekfilharmónia és a Hagyományőrző Huszáregylet, Haáz Sándor vezényletével. Az előadás kezdete előtt Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója köszöntötte a jelenlévőket, röviden összefoglalva az 1848. március 15-én történteket. Ezt követően a gyermekfilharmónia és a huszáregylet tagjai zenére vonultak be, majd a filharmónia egyik tagja üdvözölte a közönséget, hangsúlyozva, büszkeséggel tölti el őket, hogy a székelyudvarhelyi megemlékezésen énekelhetnek. A repertoárban a Szózat mellett katonadalok és Kossuth-nóták is szerepeltek – a közönség a produkció közben ütemesen tapsolt.
Több ezren vonultak fáklyával
A dalok között Kulcsár-Székely Attila színész Petőfi Sándor naplójából olvasta fel a március 15-ei események leírását, később Gajevszky Klára, a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztárának tagja Petőfi Sándor A magyarok istene című versét szavalta. A gyermekfilharmónia és a huszáregylet tagjai egyéni produkciókkal is tarkították a műsort, továbbá az egyik huszár és két filharmóniás lánya közös dalát is hallhatták a részvevők. A műsor végén a közönség több tagja állva tapsolt. A Művelődési Háztól több ezer ember vonult a Márton Áron térre, a szervezőktől kapott égő fáklyákkal és magyar, illetve székely zászlócskákkal – a menet több pontján felnőttek és gyermekek énekelték: „Kossuth Lajos azt üzente…”
A megemlékezés Márton Áron téren lezajlott része este fél nyolckor kezdődött, amikor a részvevők elénekelték a magyar himnuszt az Alla Breve és a Balázs Ferenc vegyeskarok, a Székely Dalegylet, illetve a Dr. Pál Gyula Nyugdíjas Kórus vezetésével. Azt követően a történelmi egyházak képviseletében Gede Ildikó református lelkész, Mátyás Károly székelyudvarhelyi főesperes-plébános, illetve Kedei Mózes unitárius lelkész imáját és áldását hallhatták az egybegyűltek, majd Kopacz Zsófia, a Tamási Áron Gimnázium IX. osztályos tanulója szavalta Gyulai Pál Hazám című versét.
Hangoskodás a beszédek alatt
Az ünnepségen Bunta Levente polgármester tüdőgyulladása miatt nem lehetett jelen, köszöntő szavait Benedek Árpád Csaba alpolgármester tolmácsolta: a szabadság, a jogok és az identitás, illetve az önrendelkezés érdekében való összefogás szükségességét hangsúlyozta. A beszéd alatt több helyről is bekiabáltak – az azután szóló Verestóy Attila, RMDSZ-szenátor beszédébe pedig néhányan belefütyültek. A jelenlévők csendben hallgatták Orbán Viktor üzenetét Szentgyörgyi Zoltán, a bukaresti magyar nagykövetség diplomatájának tolmácsolásában, ám Victor Pontának a Kulcsár-Székely Attila által felolvasott ünnepi köszöntőjébe belenevetett egy nagyobb csoport. A beszédekben túlnyomórészt a márciusi ifjak hősiességét, áldozatát méltatták, valamint az összefogás, az önrendelkezés szükségességét emelték ki. Victor Ponta üzenete Magyarország és Románia közös útjáról és céljairól, illetve a konfliktusok mulandóságáról szólt.
A beszédeket a Tamási Áron Gimnázium IV. osztályos tanulóinak Udvarhely tavasza című műsora követte, melyben az 1848–49-es forradalom és szabadságharc székelyudvarhelyi történéseit mutatták be. A műsort koszorúzás zárta – a tömeg jó része a hirtelen feltámadt szél és szemerkélő eső miatt szétszéledt.
A megemlékezésen ezúttal is közreműködtek a székely vörös darabontok, az Udvarhelyszéki Fúvószenekar, a Székelyudvarhelyi Hagyományőrző Huszárezred, valamint a 8. Sz. Z. Sebess József cserkészcsapat.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro,

Külső forrásokból építkezik az iskolaváros
Három tanintézet felújítására vonatkozó gazdasági-műszaki mutatókat fogadott el hétfői rendkívüli ülésén Székelyudvarhely önkormányzati képviselő-testülete, hogy a beruházások értékére uniós és kormánypénzeket hívhassanak le.
A Kós Károly Szakközépiskola, a Bethlen Gábor Általános Iskola és a Kipi-Kopi Napközi Otthon épületén korábban elkezdett felújítási munkálatok befejezésére pályáznának, az európai uniós kiírás leadási határideje április 16-a. A Kós Károly-iskolánál még 2008-ban kezdték el a munkálatokat, a beruházás azonban abbamaradt – a tavalyi felértékelés szerint további 2,07 millió lejre lenne szükség azok befejezésére, a különböző szakhatósági engedélyekkel együtt pedig mintegy 2,4 millió lej lenne teljes a fejlesztés összértéke. Mint az előterjesztő képviseletében Tikosi László, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal műszaki igazgatója elmondta, a pályázati önrész a megpályázott összeg két százaléka, a fennmaradó rész európai uniós és állami forrásokból érkezik majd. „A beruházás révén például tankonyhát lehet majd kialakítani a régi műhelyben, így megfelelő körülményeket teremtve a szakoktatásnak” – magyarázta Gidó Csaba önkormányzati képviselő.
A Bethlen Gábor Általános Iskolában is történtek felújítások a korábbi években, a nyílászárók cseréje és a mellékhelyiségek modernizálása mellett további összesen 1,9 millió lej (a járulékos költségekkel összesen 2,2 millió lej) értékben maradtak el munkálatok. Hasonló a helyzet a Kipi-Kopi Napközi Otthonnál is, ahol a meglévő óvodaépület tetőterét építenék be, illetve újabb termeket építenének. A munkálatok értéke 5,8 millió lej, a beruházás összértéke 6,5 millió lej lenne. Az előterjesztett műszaki-gazdasági tanulmányokat, illetve a tanintézetek és a polgármesteri hivatal közötti partnerségi szerződés megkötésére vonatkozó határozattervezeteket egyöntetűen elfogadták a városatyák.
A különfélék között felmerült az városi hulladékgyűjtőpontok mellé hordott épülethulladék problémája, a patakmedrek kitakarításának időszerűsége, illetve az egykori Stúdió mozi előtti tér rendezésére kiírt pályázat eredményhirdetése. Megtudtuk, ez utóbbi ügyben döntést hozott a pályamunkákat elbíráló bizottság: a három legjobb pályázati anyagra szavazást írnak ki, így az udvarhelyiek választhatják ki a számukra legmegfelelőbb látványtervet.
Ki ünnepelt „méltóbban” március 15-én?
Az ülésen egyébként felmerült a március 15-ei kettős udvarhelyi megemlékezés ügye is, az MPP-frakció nevében Gálfi Árpád ismételten hangsúlyozta: a polgáriak nem tartják helyénvalónak, hogy a polgármesteri hivatal előzetes egyeztetés nélkül módosította az ünnepség időpontját. „Tisztelni kellene a negyedévszázados hagyományokat” – mondta el ismételten a frakcióvezető.
Kulcsár-Székely Attila, RMDSZ-es önkormányzati képviselő hevesen bírálta az ellenzék viszonyulását az ügyhöz, mint elmondta: a hivatal kulturális bizottságának ülésén ő maga vetette fel az időpont-változtatás ötletét, arra hivatkozva, hogy ezúton remélhetőleg több fiatalt vonz majd az ünnepség. „Felfújt történet a bekiabálások dolga, hisz mind tudjuk, ki volt az a két-három illető, aki zavarta az ünnepséget, és hogy miért tették ezt” – hangoztatta a városatya. Hozzátette: elismeri, a megemlékezés gyenge pontja volt, hogy túlságosan „politikaira sikerült”, de ez nem a szervezők hibája, „hisz Magyarországon választási kampány van, és ez átszivárog az országhatárokon is”. „Jövőre én magam fogok kiállni amellett, hogy teljesen apolitizáljuk a rendezvényt” – ígérte Kulcsár-Székely.
Az ülés lezárása előtt szólalt fel Jakab Attila néppárti önkormányzati képviselő, aki a helybéli civil szervezetek kérését tolmácsolta. Az önkormányzati kiírásokra pályázó szervezetek öt pontban foglalták össze a hivatali ügyintézés egyszerűsítésére vonatkozó javaslataikat, észrevételeiket, ezen felvetéseiket a polgármesteri hivatalhoz is benyújtják majd.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

Székelyudvarhelyi igen az autonómiára
A székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő-testület egyöntetűen elfogadta csütörtöki ülésén a Magyar Polgári Párt (MPP) frakciója által beterjesztett autonómia-határozattervezetet, mely szerint a település a székelyföldi önkormányzatokkal együtt egyetlen, de különálló közigazgatási egységbe akar tartozni.
Az ülésen felszólaló Bodnár László jegyző megjegyezte, véleménye szerint a tárgyalt téma meghaladja a helyi önkormányzat hatáskörét, hisz a városatyák csak olyan ügyekben dönthetnek, melyeket megvalósíthatnak.
Biró Edit, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) tanácsosa arra mutatott rá, hogy a prefektusi elutasítástól eltekintve a határozatot azért is fontos elfogadni, hogy Székelyudvarhely példát mutasson a Székelyföld határvidékein lévő települések önkormányzatai számára.
Csütörtökön egyébként az MPP csíkszeredai önkormányzati frakciója is benyújtotta a Székely Nemzeti Tanács (SZNT) által kezdeményezett autonómiapárti határozatot, mely várhatóan a következő tanácsülésen kerül napirendre.
Mint ismeretes, az SZNT február 12-én fordult nyílt levéllel a székelyföldi önkormányzatokhoz, arra kérve ezeket, hogy fogadjanak el autonómiapárti határozatot. A szervezet a határozat szövegtervezetét is mellékelte. A felhívásnak eddig 12 település önkormányzata tett eleget.
Kovács Eszter. Székelyhon.ro

Több mint 2600 udvarhelyi jogosult élelmiszersegélyre
Egyelőre teljes a káosz az idei európai uniós élelmiszercsomagok kiosztása terén: bár a települések önkormányzatai kedden megkapták a prefektusi hivataltól a segélyre jogosultak listáját, a pótlista összeállítását a helyi illetékesekre bízták – úgy tűnik, támpontok nélkül.
Az osztásról egyelőre szó sem esett, az élelmiszerosztás lebonyolításával idén megbízott prefektúra által leküldött lista pedig kaotikus – mondta el Fülpesi Gyula, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője. Mint ismertette, csupán annyit lehet tudni, hogy a székelyudvarhelyi listán 2630 személy szerepel – tavalyhoz képest több mint négyszázzal nőtt a jogosultak száma, hiszen a támogatásban részesülők köre kibővült a családi pótlékosokkal –, ám a neveket nem betűrendben, hanem utcákra lebontva kapták meg, és a kimutatás nem részletezi, ki miért jogosult az élelmiszercsomagra.
A prefektúra illetékesei ugyanakkor felkérték a helyi önkormányzatokat a pótlisták összeállítására, ám ennek vannak bizonyos nehézségei: az idén először alkalmazott élelmiszerkuponok egy része meg sem érkezett az érintettekhez – ezeket a román posta kézbesítette november folyamán, a megyében több mint negyvenezer embernek. Ezenkívül a kimaradt jogosultak listázásához rendszerezni kell a leküldött adatokat, és számba kell venni többek közt az elmúlt hónapokban szociális segélyben részesülők, illetve a kisnyugdíjasok listáját – vannak azonban olyan jogosult-kategóriák, amelyek nincsenek országos adatbázisba foglalva.
Az élelmiszer-szállítmányok érkezésével kapcsolatban egyelőre semmiféle eligazítás nem érkezett, így az osztás körülményei továbbra is homályosak – mondta el az osztályvezető. Az Európai Unió intervenciós tartalékaiból fedezett segélyeket 2012-ben december közepén, 2013-ban pedig októberben vehették át a jogosultak.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro

Aktban megragadt hangulat
Újszerű megközelítésben örökítik meg Székelyudvarhely sajátos rezzenéseit a Fénnyel Írók Társasága idei, Hangulatok elnevezésű pályázatára érkezett munkák. A péntek este tartott kiállításmegnyitót a pályázat eredményhirdetésével kötötték össze – a három legjobb pályázót méltatták, de egy különdíjat is átadtak.
Fátyol mögötti álomszerű akt, egy film noir jelenetéből kiragadott randi, a város fényei sötétedés után, vízbe merülő hölgy, belvárosi kapualj – többek között így jelenítették meg a székely anyaváros hangulatát a fényképészek. Az Udvarhely Kultúrájáért Egyesület, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal, a Művelődési Ház, a székelyudvarhelyi RMDSZ és az Udvarhelyi Info Egyesület által támogatott és szervezett kezdeményezésre idén izgalmas megközelítések, művészi alkotások érkeztek. Az érzelmi momentumokat, a város temperamentumát, emlékeit és légkörét láttató képek immár szubjektívebben közelítették meg az évente meghirdetett pályázat témáját. A beküldött felvételeket Elekes Gyula képzőművész, a székelyudvarhelyi Művelődési Ház igazgatója, Balázs Attila és Csáki Jenő fotósok, illetve Jakab Áron Csaba szervező bírálta.
Nemcsak székelyudvarhelyiek ragadták meg fényképezőgépükkel a város hangulatát, hanem külföldiek is – jegyezte meg a kiállítás megnyitóján Elekes Gyula, a Művelődési Ház igazgatója. Az intézményvezető kifejtette, idén a beérkezett munkák többségére jellemző, hogy elrugaszkodtak a dokumentum-fotográfiától, inkább művészibben közelítették meg az amatőr és profi fényképészek a felvetett témát, lírai alkotások születettek. Fontos volt másképp értelmezni a város hangulatait, mindenkinek mást jelenthet, valaki számára ez lehet egy itt megtalált szerelem, de lehet egy álom, egy érzés – tette hozzá Balázs Attila fényképész. Szerinte tágasabb értelmezést kell adni a témáknak az elkövetkező pályázatokon is. Úgy vélte, a fotóművészet valójában ott kezdődik, ahol a szubjektivitás nyomai megtalálhatók.
A pályázat első díját Erdély Bálint Előd fényképésznek ítélték oda Álom előtt című munkájáért, második helyezést ért el Gábor Lajos Randi című fényképével, harmadik pedig László Olga lett Az emlékezés útján című alkotásával. Különdíjjal ismerték el Jére Zsolt Ikrek elnevezésű pályamunkáját. A tervek szerint a fényképeket nemcsak Székelyudvarhelyen, hanem más helyszíneken is bemutatják a kezdeményezők. A korábbi pályázatok kiállításai Szabadkától Stockholmig megtekinthetők voltak.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Udvarhelyen még várat magára az uniós élelmiszersegélyek kiosztása
Bár Csíkszeredában már kedden megkezdték az európai uniós élelmiszersegélyek szétosztását, Székelyudvarhelyre még meg sem érkezett a szállítmány. Az osztást lebonyolító helyi szociális osztály körülbelül kilencven tonna élelmiszerre számít, a prefektusi hivatal által összeállított listán 2630 jogosult szerepel.
Még nem érkezett meg Székelyudvarhelyre az Európai Unió intervenciós tartalékalapjából származó élelmiszersegély-szállítmány, amelyből a szétosztással 2014-ben megbízott megyei prefektusi hivatal összesítése szerint 2630 udvarhelyi részesülhet – mondta el portálunknak Fülpesi Gyula, az akciót helyben lebonyolító polgármesteri hivatal szociális osztályának vezetője. Mint kiderült, az illetékesek hozzávetőleg kilencven tonna élelmiszerre számítanak, ehhez mérten keresnek raktárhelyiséget, ahol a jogosultak a későbbiekben átvehetik két dobozba csomagolt élelmiszeradagjukat. Mint Fülpesi kifejtette, a prefektúrától két hónapja kaptak egy átiratot, amely szerint a szállítással megbízott szolgáltató értesíti őket a szállítmány érkezésének időpontjáról, ám az udvarhelyi polgármesteri hivatal mindeddig nem kapott erre vonatkozó hírt. Elmondta, valószínűleg nem kevés időbe telik minden helyszínre kiszállítani a nagy mennyiségű alapélelmiszert.
A jogosultak listáján szereplők jó részének a román posta már tavaly kézbesítette az első ízben alkalmazandó élelmiszerjegyeket. A csomagok a szelvény, valamint a személyi igazolvány, tizennégy év alattiak esetében születési bizonyítvány felmutatásával vehetők majd át. Mint kiderült, folyamatban van a székelyudvarhelyi pótlista összeállítása: várják mindazon jogosultak – szociális támogatásban részesülők, a segélyezett és nyilvántartásban levő, 400 lejnél kevesebb segéllyel rendelkező munkanélküliek, az I. és II. fokú fogyatékkal élők, a családi pótlékra jogosultak, valamint a 400 lejnél kevesebb nyugdíjjal rendelkezők – jelentkezését a szociális osztályon, akik nem kapták meg szelvényeiket.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro

Emlékezés a fekete márciusra Székelyudvarhelyen
Negyed évszázada történtek a mindenki által fekete márciusként ismert tragikus marosvásárhelyi események, amelyek számos erdélyi városban szolidaritást szimbolizáló megmozdulásokat váltottak ki. Hasonlóképpen történt Székelyudvarhelyen is, tömegek vonulva utcára, kiállva anyanyelvi jogaik mellet. Az eltelt huszonöt év lehetőséget nyújt a külső szemlélésre, de ugyanakkor kötelességet jelent az emlékezésre is.
Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, a Haáz Rezső Múzeum és az Areopolisz Egyesület közös emlékezésre hív mindenkit 2015. március 22-én, vasárnap délben 12 órára a Márton Áron térre.
BALÁZS Attila, BALÁZS Ferenc, id. CSEDŐ Attila, SZABÓ Károly és ZEPECZÁNER Jenő székelyudvarhelyi, valamint ÁBRAHÁM Zoltán és VAJDA György marosvásárhelyi fényképészek archív felvételeinek felhasználásával FORRADALOMTÓL FEKETE MÁRCIUSIG című szabadtéri (panós) kiállítást rendeztek KÁPOLNÁSI Zsolt és dr. GIDÓ Csaba történészek. A kiállítást megnyitja NOVÁK Károly történész.
A kiállítás megnyitóját követően a megemlékezés a Művelődési Ház melletti Sütő András szobrának megkoszorúzásával folytatódik. Emlékező beszédet mond LŐRINCZ György író, verset mond BOTH Adrienn, a Benedek Elek Pedagógia Líceum XII. A osztályos diákja.
A forradalom és a fekete március történéseinek felelevenítése céljából március 21-én, szombaton délután 6 órától a székelyudvarhelyi Digitál3 TV-ben bemutatásra kerül Szabó Attila két dokumentumfilmje: „1989. December 22.” és „Maradunk”.
maszol.ro

Korszerű osztálytermek várnak a diákokra
Átadták a székelyudvarhelyi Bethlen Gábor Általános Iskola felújított épületét. Az intézmény fennállása óta nem volt hasonló méretű modernizálás.
Tavaly októberben kezdték el a Bethlen Gábor Általános Iskolában a felújítási munkálatokat a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal által kezdeményezett és lebonyolított pályázatnak köszönhetően. Az iskolának otthont adó épület kétmillió lejből újult meg, így immár tizenhét frissen felújított osztályterem, öt mellékhelyiség és öt laboratórium vár a diákokra. A befejezett munkálatokat szerdán a május 9-ei Európa-nap szellemiségének jegyében adták át.
A felújítással járó nehézségek és feladatok miatt ez a tanév különleges volt az iskola számára – fogalmazott Lukács Barna igazgató. A felújítással álmaikat váltották valóra, azonban nem is sejtették, hogy mekkora erőfeszítést igényel a folyamat. A munka porát és zaját a diákoknak és az őket tanító pedagógusoknak kellett elviselniük, az október óta tartó körülmények ellenére országos, megyei és körzeti versenyeken remekeltek az intézmény növendékei – hangzott el beszédében. Továbbá hozzátette, hogy az önkormányzat és a kivitelező cég mellett a szülők, tanárok és a nebulók is hozzájárultak a modernizáláshoz, ugyanis ha szükséges volt, a munkálatok alatt ők is besegítettek a költözködésbe. A felújítás kitűnő csapatmunka volt, mindenki kitartással és szorgalommal végezte a dolgát – összegezte az intézményvezető. Görbe Péter főtanfelügyelő szerint is összefogás eredménye a felújítás, melynek során kívül-belül korszerű iskolát sikerült „újra létrehozni” a Bethlen Gábor Általános Iskola épületében.
Az intézmény diákjai verses-zenés műsorral is készültek az alkalomra, majd ezt követően Bunta Levente, Lukács Barna és Görbe Péter ünnepélyes szalagvágással nyitotta meg a felújított iskola kapuit. Az ünnepség zárásaként pedig tűzijáték helyett a polgármester biztatására a több száz diák lufikat pukkasztott szét.
Veres Réka
Székelyhon.ro

3400 lejt sikerült összemuzsikálni a kórház javára
Mozgásképtelenségéből felgyógyult édesanyjával együtt mondott köszönetet a székelyudvarhelyi kórháznak Ritner Róbert, a Kairói Operaház koncertmestere kedd este, jótékonysági koncertje révén.
Az elismert zenész a városháza Szent István Termében másodmagával idézte meg mestere, Ruha István emlékét. Az egykori mesterre utalva Ruha István nyomában címmel tartottak jótékonysági komolyzenei koncertet kedden este a székelyudvarhelyi városháza Szent István Termében.
A Székelyföldi Filharmónia és Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala által megszervezett, telt házas rendezvényen Ritner Róbert gyergyószéki származású, jelenleg Egyiptomban élő hegedű- és Székely László zongoraművész a hegedűirodalom klasszikus darabjaival (többek közt Bach, Caccini, Chausson, Bartók műveivel) örvendeztette meg a közönséget. A hegedűművész ily módon, zenével és adománygyűjtéssel fejezte ki köszönetét a helyi kórháznak, amelynek alkalmazottai (kiemelten dr. Pelok Benedek, az ideggyógyászati osztály vezetője, valamint dr. Zima Zoltán neurológus, továbbá gyógytornászok és más áldozatkész egészségügyi dolgozók) jóvoltából mozgásképtelen édesanyja újra lábra állhatott több, más városban elvégzett sikertelen orvosi beavatkozás után. A rendezvény kiemelt célja volt az adománygyűjtés az egészségügyi intézmény javára.
A koncerten a kórház számos dolgozója jelen volt. Ritner Róbert és felgyógyult, a koncerten is serénykedő édesanyja szóban is köszönetet mondott az orvosoknak, a teljes csapatnak. A rendezvény fővédnöke, Bunta Levente polgármester nem jelent meg, üzenetét Jakab Áron Csaba városi tanácsos tolmácsolta. A részvevők adományai révén 3400 lejt sikerült összegyűjteni, ezzel az összeggel a hegedűművész az ideggyógyászati osztályon zajló fejlesztésekhez kívánt hozzájárulni. Az adományt már kedd este átadták a kórház vezetőségének. Mint Lukács Antal, az intézmény igazgatója elmondta, nagyra értékelik a gesztust, hogy a hegedűművész minőségi zenével és adománygyűjtéssel köszönte meg a kórház csapatának munkáját. A felajánlott összeget az ideggyógyászaton idén és jövőre lezajló, átfogó korszerűsítési munkálatokba fektetik.
Bálint Kinga Katalin
Székelyhon.ro

Borboly Tusványoson: nem a politikusoktól kell várni a megoldást
„Energiánk 95 százalékát a fejlesztésre kell fordítanunk, a maradék 5 százalékkal rajzoljunk térképeket és írjunk statútumot” – jelentette ki szerdán Borbély Csaba Hargita megyei tanácselnök Tusványos egyik pódiumbeszélgetésén.
Az integrált városfejlesztési stratégiákról beszélgettek Otthon legyünk benne címmel Tusnádfürdőn a XXVI. Bálványosi Nyári Szabadegyetem és Diáktáborban szerdán Borboly Csaba, Hargita Megye Tanácsának elnöke, Albert Tibor, Tusnádfürdő polgármestere, Ráduly Róbert, Csíkszereda volt polgármestere, Jakab Attila székelyudvarhelyi önkormányzati képviselő, Kovács Péter, Budapest XVI. kerületének polgármester, Kovács Sándor országgyűlési képviselő részvételével.
„Fejlesztésben kell gondolkodni”
Borboly Csaba kifejtette: ahhoz, hogy az integrált városfejlesztési stratégiák sikeresek legyenek, székelyföldi fejlesztésben kell gondolkodni. „El kell fogadnunk, hogy nincs fenntartható gazdaság, mezőgazdaság, turizmus stb., hanem egy fenntartható, önerőből gazdálkodni és fejlődni képes székely társadalomban kell gondolkoznunk” – fejtette ki.
A politikus szerint Székelyföld elég periférikus helyzetben van ahhoz, hogy ne lehessen Bukarestből vagy Budapestről fejleszteni, csupán a helyi és a térségi összefogás működhet. Problémaként említette, hogy a jelenlegi autonómiastatútumok átvett minták, jól működő régiók mintái, ezért szükséges, hogy Székelyföld igényeihez és lehetőségeihez legyen igazítva. Tovább kell dolgozni rajta, és szükség lenne a magyar-román párbeszédre, mondta a megyeelnök.
Jövőképet a fiataloknak
Akár Székelyföld integrált fejlesztéséről, akár autonómiastatútumról beszélünk, az elsődleges szempont az ifjúság és az oktatás, folytatta Hargita Megye Tanácsának elnöke. A szakoktatás terén elindult egy folyamat, létrehozták a Duna Régió Szakképzési Klasztert, a másik kiindulópont a Sapientia, amely most már mindhárom székelyföldi megyeközpontban jelen van. Kisebb városokban és nagyobb falvakban létre kell hozni szakosított tangazdaságokat, tanműhelyeket, és szakembereket kell képezni, olyanokat, amelyre a gazdaságnak szüksége van.
Ifjúságpolitikai szempontból is kiemelten fontos Borboly szerint a regionális oktatás, jövőképet, lehetőséget, tisztes megélhetéshez való feltételeket kell biztosítani a fiataloknak, akik még itthon vannak, és azoknak is, akiket haza akarunk hozni. Valószínűleg újra kell gondolni az ifjúsági szervezetek céljait, tevékenységét, mert ebben a formában pusztán politikai pályán elhelyezkedni akaró ifjak tevékenykednek benne, ami jó, de kevés, mert egyféle politikai pálya előszobájának tekinthető.
Nem vonzó Székelyföld a nagybefektetők számára
Hargita megye földrajzilag nem vonzó nagybefektetők számára. Ez nyilvánvalóan gazdaságilag egyfajta hátrány, de számos olyan példa van Európában, figyelve Baszkföldet vagy a franciaországi Vienne megyét, ahol ebből jelentős előnyt tudtak kovácsolni, mondta a gazdaságfejlesztés kapcsán Borboly Csaba. Gondolkozni kell a közbirtokosságok, az állattartók szövetkezeteinek erejében, fejtette ki.
Az európai uniós érdekérvényesítés kapcsán elmondta: Brüsszelből indul a legtöbb folyamat. „Ha ott nem figyelünk, és nem visszük be érdekeinket, akkor itthon már azt a választ kapjuk, hogy az unió nem engedi, erre példa a medvetámadások kérdése” – fogalmazott. Személyes tapasztalatát is említette, hiszen a Régiók Bizottsága már több javaslatát elfogadta. Hasonlóan kell eljárni szerinte a bukaresti törvényhozás ügyében is. Létre kell hozni egy intézményesített konzultációs rendszert, ahol minden törvénytervezetet véleményezni tud majd a civil szférától kezdve, önkormányzati képviselőkön keresztül az utolsó gazdálkodó vidéki polgár is, mondta.
„Az integrált városfejlesztéshez integrált vidékfejlesztés is kell, és a városok vállalják a leader szerepét térségenként. Egy tényleges kétnyelvű régióra kell gondolni, és ennek fejlesztésébe be kell vonni a három megyében elő románságot is. Energiánk 95 százalékát a fejlesztésre kell fordítanunk, a maradék 5 százalékkal rajzoljunk térképeket és írjunk statútumot. És fontos a média számonkérő szerepe. Nem a politikusoktól kell várni a megoldást, mindenkire szükség van” – zárta beszédét Borboly Csaba.
Közlemény
maszol.ro

Kezdődik a Szent István-napi ünnepségsorozat Székelyudvarhelyen
A Szent István-napi ünnepségsorozat csütörtök este kezdődik, amelyet a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatala immár hatodik alkalommal szervez meg. Az elkövetkező napokban a városközpontban, valamint a különböző intézményekben számos program teszi gazdagabbá a város kulturális életét.
Az új kenyér megszentelésével és megáldásával kezdődik csütörtök este kilenc órától a Márton Áron téren a Szent István-napi ünnepségsorozat. Ezt követően átadják a város szimbolikus kulcsát, majd az ünnepi műsort követően tűzijátékkal zárul az est. Péntek délután hat órától Az erdélyi ónművesség (XVI–XIX. század), funkció és ikonográfia című kiállítást nyitják meg a Haáz Rezső Múzeum Képtárában, majd este nyolctól a Városháza téren szabadtéri táncházba várják az érdeklődőket.
Szombaton délelőtt tíz órától Szent István-kupával kezdődik a nap, ugyanekkor az Udvarhelyszéki Fúvószenekar toboroz majd felvonulással. Délelőtt fél tizenegytől a Városháza téren találkoznak a kismotoros és „kistaposós” csöppségek, akiket különböző bábjátékokra és meseelőadásokra várnak. Délután öttől a Váci Szimfonikus Zenekar operettgálája tekinthető meg a Városháza téren, nyolctól a Bekecs Néptáncegyöttes lép fel, kilenctől pedig a Tűzmadarak Zsonglőrcsoport tűztáncot ad elő. Az estet a fél tíztől kezdődő Bojtorján zenekar koncertje zárja.
Folytatódnak vasárnap a gyerekeknek szóló programok, aztán délután négytől a Virágos Székelyudvarhely program eredményeit hirdetik ki, öttől baranta-, majd középkori hadi bemutatót tartanak. Hattól a polgármesteri hivatal Szent István Termében a gyémánt-, arany- és ezüstlakodalmasokat köszöntik, ugyanekkor a Városháza téren mutatja be az Udvarhely Néptáncműhely Örömtánc című előadását. Este héttől a Titán, nyolctól a Random Trip, kilenc órától pedig a székelyudvarhelyi Transylvania Rock Band koncertjén lehet bulizni, végül tíz órától az Atilla Fiai Társulat és Varga Miklós koncertje zárja az ünnepséget.
Szombaton és vasárnap délelőtt tíz és este hét óra között állandó programok szórakoztatják az ünneplő közönséget: történelmi sátorban modellezhetik a kicsik a magyar koronát, de lesz könyvsarok, kézműves foglalkozások, kirakodóvásár, kismamasátor, körhinta, valamint a székelyudvarhelyi Városi Könyvtár Fényírdájában az egykori fényképezési technikákat mutatják be. A rendezvény részletes programja a polgármesteri hivatal honlapján olvasható.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Hargita megye prefektusa szabályos kétnyelvű feliratot követel
Szabályos kétnyelvű feliratozásra szólította fel a székelyudvarhelyi önkormányzathoz tartozó helyi rendőrséget Jean-Adrian Andrei, Hargita megye prefektusa, ellenkező esetben 5000 lejig terjedő bírságot helyezett kilátásba – közölte szerdán a Mediafax hírügynökség.
Múlt héten nacionalista indulatoktól fűtött vita alakult ki internetes fórumokon és a médiában arról, miért olvasható magyarul a Helyi Rendőrség felirat a székelyudvarhelyi rendfenntartók gépkocsijának egyik oldalán. Mint kiderült, a jármű másik három oldalán románul szerepel a felirat. A prefektus szerint a rendőrségi autón alkalmazott váltakozó nyelvű feliratozás szabálytalan. Rámutatott: a közigazgatási kétnyelvűség csak úgy szabályos, ha a kisebbségi nyelvű felirat a „hivatalos román szöveg” alatt jelenik meg azonos méretű betűkkel. László Szabolcs, a székelyudvarhelyi helyi rendőrség vezetője a Mediafax hírügynökségnek úgy nyilatkozott: a gépkocsi feliratozásakor a kétnyelvűség mellett a láthatóság szempontját is figyelembe vették, mert a „Politia Locala Odorheiu Secuiesc – Helyi Rendőrség Székelyudvarhely” felirat csak olvashatatlanul apró betűkkel fért volna ki az autóra.
Bunta Levente, a több mint 90 százalékban magyar lakosságú város polgármestere a prefektusi felszólítást kommentálva megjegyezte: a prefektus valójában három magyar és csak egy román feliratot hiányol. Úgy vélte: nagyobb rugalmasságra és több bölcsességre volna szükség a hatóságok részéről az anyanyelv és a közösségi jelképek használatát érintő ügyekben. Az ügy publicitását kihasználva Bogdan Diaconu magyarellenességéről elhíresült független képviselő, a Szociáldemokrata Párt volt tagja hétfőn – saját megfogalmazása szerint – „a magyar feliratok betiltásáról” szóló törvénytervezetet terjesztett a román parlament elé. Az Adevarul című lap szakértőktől is magyarázatot kért, hogyan ébreszthette fel a nacionalista indulatokat a rendőrautón szereplő magyar feliratról közölt fotó. Vasile Dancu szociológus, a PSD volt kisebbségügyi minisztere szerint azért tekintették sokan „sértésnek” a feliratot (amely egyébként a gépkocsi másik három oldalán románul olvasható), mert úgy vélték, egy „román jelképet” ért támadás, hiszen a rendvédelmi szerveket az állam egyik fontos jelképének tartják.
Romániában a települési önkormányzat által finanszírozott helyi rendőrség nem a belügyminisztérium kötelékében működő országos rendőrség helyi szerve, hanem attól függetlenül, a polgármesteri hivatal alárendeltségében fejti ki rendfenntartó tevékenységét.
MTI
Erdély.ma

Törvénysértő a törvényjavaslat
Az alaptörvényen kívül más jogszabályokkal is ellentétes Bogdan Diaconu új törvényjavaslata – véli Biró Rozália.
Újabb, ezúttal már a román nyelven kívül minden más nyelv használatát korlátozó törvényjavaslattal élt Bogdan Diaconu, az Egyesült Románia Párt (PRU) alapítója, aki a kormányzó Szociáldemokrata Pártból (PSD) való tavalyi kilépése óta független képviselőként politizál. Diaconu eddig is a PSD egyik magyarellenes hangadójaként, kommunikátoraként volt ismert, és ezt a politikai szegmenst igyekszik lefedni most is. Mint már megírtuk, a törvénytervezete megtiltaná a romániai közintézményeknek, állami hatóságoknak és önkormányzatoknak, hogy a román nyelven kívül bármilyen más nyelven kommunikáljanak, szóban vagy írásban. Előírná, hogy a települési vagy megyei képviselő testületek üléseit kizárólag románul tartsák, “hivatalos tolmácsolást” biztosítva az “idegen meghívottaknak és a román állampolgársággal nem rendelkező résztvevőknek”. A PRU törvénykezdeményezésének elfogadása esetén “közérdekű feliratot” csak románul lehetne feltüntetni Romániában.
Reakció
A tervezet indoklása szerint a törvényjavaslat azt célozza, hogy a románok “ne érezzék idegeneknek magukat saját országukban”, a kisebbségek által lakott térségekben – írta a kezdeményező. Romániában múlt héten egy internetes fórumon, majd a médiában is vita alakult ki arról, miért olvasható magyarul is a Helyi Rendőrség felirat a székelyudvarhelyi önkormányzathoz tartozó rendfenntartók gépkocsiján.A magyarellenességéről elhíresült képviselő erre reagálva dolgozott ki törvénytervezetet – ahogy ő írta – a magyar feliratok betiltására. Erre reagált nagyváradi sajtótájékoztatóján Biró Rozália szenátor. Diaconu a tervezete indoklásában azt mondta, ez nemhogy korlátozó, de még segít is abban, hogy a kisebbségek saját berkeikben őrizzék önazonosságokat. Biró szerint márpedig ez ellentétes az alkotmány 6. cikkelyével, amely a kisebbségvédelemről szól. Emellett ellentétes az anyanyelvhasználatot szabályozó 120-as, 128-as, 215-ös és 304-es számú törvényekkel, az 1994-ben ratifikált kisebbségvédelmi keretegyezménnyel és a 2007-ben törvénybe iktatott regionális és kisebbségi nyelvi chartával is. Sőt, alkotmánybírósági precedens is van: 2001-ben 71 honatya kifogásolta az anyanyelvhasználatot szabályozó 215-ös törvényt, de a taláros tesület a tiltakozást elvetette.
Minden esetre amúgysem sok esély van Bogdan Diaconu mostani törvényjavaslatának elfogadására. Sőt, Biró Rozália is jelezte: normális esetben ez a javaslat már a törvényességi előzetes normakontrollon sem megy át, aztán a szakbizottságokon sem, de ha mégis, akkor a plénum vetheti el. Szerinte ugyanakkor ez az egész azt mutatja, hogy a létező jogszabályokat újabbakkal kellene megerősíteni, majd „oda hatni, hogy azokat gyakorlatba is ültessék”.
A tájékoztató másik pontjaként azt összegezte, számára milyen prioritásai vannak az új parlamenti ülésszaknak. Mint mondta, gyenge az együttműködés a törvényhozás során a parlament és az érintett civilek szervezetei között. Ezért – főleg emberi jogi, nőszervezeti, szociális kérdésekben – konferenciákat fog szervezni a következő hónapokban, minden hónapban egyet.
erdon.ro

Konferencia a Székelyföld történetéről
Tudományos ismeretterjesztő konferenciára kerül sor Székelyudvarhelyen a Magyar Tudomány Napra alkalmából 2015. november 14-én. Szervezők: Polgármesteri Hivatal, Areopolisz Egyesület, Haáz Rezső Múzeum. A program keretében a most készülő háromkötetes Székelyföld története kiadványhoz kapcsolódva hangzanak el előadások.
Székelyföld története (a készülő kiadvány ismertetése és tudományos ismeretterjesztő konferencia)
Helyszín: Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Szent István terem
1. rész: A készülő kiadvány tartalmi, szerkezeti ismertetése
Ülésvezető: Reisz T. Csaba (Budapest, Magyar Nemzeti Levéltár, címzetes főigazgató)
10.00 – Megnyitó
10.15 – 10.30 – Egyed Ákos (Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, nyugalmazott elnök)
A Székelyföld története három kötetben: célok, nehézségek, eredmények
10.30 – 10.45 – Sófalvi András (Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeum)
Székelyföld középkori történetének főbb kérdései
10.45 – 11.00 – Oborni Teréz (Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet)
Székelyföld a fejedelemség korában
11.00 – 11.15 – Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely, Babeș-Bolyai Tudományegyetem)
Az abszolutizmus alkonyától 1849-ig
11.15 – 11.30 – Pál Judit (Kolozsvár, Babeș-Bolyai Tudományegyetem, Magyar Történeti Intézet)
A neoabszolutizmus és a kiegyezés kora
11.30 – 11.45 – Bárdi Nándor (Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Kisebbségkutató Intézet)
Székelyföld története az első világháborútól 1989-ig
11.45 – 12.00 – Szünet
2. rész: A székelység történetének egyes kérdései (tudományos ismeretterjesztő konferencia)
Ülésvezető: Egyed Ákos (Kolozsvár, Erdélyi Múzeum-Egyesület, nyugalmazott elnök)
12.00 – 12.25 – Kordé Zoltán
(Szegedi Tudományegyetem, Középkori és Kora Újkori Magyar Történeti Tanszék)
A székely ispáni méltóság 1467 előtt
12.25 – 12.50 – Oborni Teréz
(Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont, Történettudományi Intézet)
A székelyek országrendisége és szabadságjogai a fejedelemség korában
12.50 – 13.15 – Hermann Gusztáv Mihály (Székelyudvarhely, Babeș-Bolyai Tudományegyetem)
A székely anyaváros: mítosz és történelem
13.15 – 13.40 – Balaton Petra (Budapest, Károli Gáspár Református Egyetem)
Székely kivándorlás és munkavállalás a dualizmus korában
13.40 – 14.05 – Bárdi Nándor (Budapest, Magyar Tudományos Akadémia, Kisebbségkutató Intézet)
Erdély etnikai átrétegződése és a Székelyföld (1910-1941)
14.05– 14.25 – Miklós Zoltán (Székelyudvarhely, Haáz Rezső Múzeum)
Tudnivalók a kötetek megjelenése, beszerzése kapcsán
17.00 óra – Záróünnepség
Helyszín: Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala, Szent István terem
Zenés köszöntő: Cantuale énekegyüttes (Marosvásárhely)
Az Udvarhelyszéki Tudományért Díj átadása.
tudomanyhaza.wordpress.com

A hagyományt és divatot ötvözik
Divatbemutatóval és az Ősi érték-díj átadásával kezdődött meg csütörtökön az Artera Alapítvány Ősi Értékek-konferenciája a Bocskai István Közösségi Házban.
Török Ilona kisgalambfalvi szövőnő vette át csütörtökön délután az Ősi érték-díjat az Artera Alapítvány Ősi Értékek című konferenciáján. A díjjal az Artera Alapítvány a hagyományőrzés területén kifejtett teljesítményt ismeri el. Ezt olyan embereknek adják át, akik értéket teremtenek és azok közkinccsé tételét tekintik feladatuknak.
A konferencia nyitómozzanataként a részvevők a Helvien idei őszi-téli kollekciójából kaphattak ízelítőt a Hagyomány a divatban nevű divatbemutatón, de megtekinthették László Károly kézdivásárhelyi keramikus kályhacsempe-rekonstrukcióit ismertető fényképkiállítását is, valamint a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpont Népi motívumok mai használatban című kiállítását, amely egy felnőttképző program során elkészült, népi ihletésű használati tárgyakat foglal magába. Lőrincz Zsuzsánna, az Artera Alapítvány vezetője a csütörtök délelőtt tartott sajtótájékoztatón elmondta, a bemutatott vállalkozásokkal, sikeres kézművesek történeteivel példát mutatnának a fiataloknak, bizonyítanák, hogy itthon is meg lehet élni a művészetből.
Pénteken a konferencia részvevői tapasztalatcserén vesznek részt Gyimesbükkön, ahol Molnár Mária népművésszel találkoznak. A hidegségi látogatáson egyebek közt a csángó ingkészítés csínját-bínját lesik el, de a bundahímzéssel is megismerkednek. Szombaton kisebb csoportokban szakmai beszélgetéseken értekeznek a részvevők a régi motívumok felhasználásával született új minták lehetőségeiről és szabályairól, a minták újratervezéséről, valamint a népművészeti mesterségek továbbtanulási lehetőségeiről, az EU-s partnerségi projektekbe való bekapcsolódásról. A rendezvényt a Bethlen Gábor Alap, a Nemzeti Kulturális Alap és Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala támogatta.
Veres Réka
Székelyhon.ro

Udvarhelyszéki Tudományért-díjjal tüntették ki Egyed Ákos történészt
Különös színfolt a székelység történelme, amelyből tanulságot vonhatunk le mai életünkre és jövőnkre egyaránt – véli Egyed Ákos akadémikus-történész, akinek több mint hatvanéves munkásságát Udvarhelyszéki Tudományért-díjjal tüntették ki szombat délután, a kilencedik alkalommal megünnepelt magyar tudomány napja alkalmából Székelyudvarhelyen.
A magyar tudomány napját kilencedik alkalommal ünnepelte szombaton Székelyudvarhely Polgármesteri Hivatala az Areopolisz Egyesülettel és a Haáz Rezső Múzeummal. Az alkalomból a városháza Szent István Termében ismeretterjesztő konferenciát tartottak, melyen a hamarosan kiadásra kerülő Székelyföld története című háromkötetes kiadvány tartalmát mutatták be a szerzők és szerkesztők. „A délelőtti konferencián közel nyolcvan érdeklődő volt jelen, ami bizonyítja, hogy városunkban sokan érdeklődnek Székelyföld története, illetve a készülő kiadvány iránt. A konferencia első részében a kiadvány egyes fejezeteit ismertettük, második részében pedig a székelység történeti előadásai következtek” – mondta el Kolumbán Zsuzsanna programfelelős.
Szombat délután, a rendezvény zárómozzanataként Egyed Ákos történész professzor tudományos tevékenységét ismerték el Sánta Csaba szovátai szobrászművész bronz kisplasztikájával és a kutatói munkát méltató oklevéllel. Hermann Gusztáv Mihály, az Areopolisz Egyesület elnöke az Udvarhelyszéki Tudományért-díjról elmondta, a kezdeményezéskor benne volt a tervben, hogy olyan személyeket is kitüntetnének, akik nem Udvarhelyszéken élnek és dolgoznak, viszont kiemelten csatlakoznak az udvarhelyi kezdeményezésekhez. Mint mondta, Egyed Ákos nevezésekor egyből rábólintott, hiszen ő is csatlakozott az Udvarhelyszékről elindult munkához, munkássága gyümölcse itt fog beérni. „A vidéki tudománynak és a vidéki tudománnyal alkotó embernek hosszabb utakat kell bejárnia, hogy célba érjen” – tette hozzá Hermann Gusztáv Mihály. Az ünnepi díjátadón Bunta Levente, Székelyudvarhely polgármestere is köszöntötte az egybegyűlteket, a díjazottról pedig elmondta, olyan tudós, aki sokéves munkásságával bizonyította, lehet és érdemes tenni, alkotni.
„Nem vagyok mai csirke, sok mindent megéltem, ezek a tudatomban vannak, és segítenek kérdéseket felvetni, ellenőrizni” – mondta Egyed Ákos. A nyolcvanöt éves történész a háromszéki Bodosban született, több mint hatvanéves kutatói munkáját pedig ma is aktívan folytatja. Megjelent cikkeinek, tanulmányainak és önálló köteteinek terjedelmes sora hűen türközi a Székelyföld és a székelység kutatásába fektetett energiáját. A díjazottról készült kisfilmben – amelyet a díjátadón vetítettek le – elhangzott, Udvarhelyszéket érintő írásai tanulmánykötetekben, ismeretterjesztő lapokban és nagyobb lélegzetvételű munkáiban is megjelentek, ám emellett nincs olyan Udvarhelyszéken élő történész, akinek tevékenységét közvetlenül baráti tanácsaival vagy tanulmányai, kötetei által ne befolyásolta volna. A székely anyavároshoz családja is szorosan köti, ugyanakkor a díj átvételekor elárulta, a tudományos munkán túl Székelyudvarhely érzelmileg is fontos számára, hiszen egykoron ide udvarolt.
A magyar és az erdélyi történelemben különös, rendkívüli színfolt a székelység – fejtette ki Egyed Ákos. A kisfilmben készített interjúban elmondta, a gyerekként megtapasztalt 1944-es események ösztönözték a történelem kutatására, munkája során több kérdésben rájött, hogy kevés a forrás, ezért sokféle interpretáció létezik. Továbbá kiderült számára, hogy sok kérdés nem eléggé kutatott, a nagy összefoglalók ellenére is hiányoznak azok a részletek, amelyek a székelyek sajátosságait tárják fel, ezért indítványozta egy nagy székely monográfia elkészítését. A háromkötetes kiadvány szerkesztőbizottságának elnöki tisztségét a székelyudvarhelyi városvezetés felkérésére vállalta el. Kolumbán Zsuzsanna programfelelős, a bizottság titkára elmondta, a mintegy kétezer oldalas kiadvány már az előkészítés utolsó fázisában van, a három kötet három különböző szakaszban tart, de év végén, legkésőbb jövő év elején már a kezükbe vehetik az érdeklődők a több magyarországi és erdélyi kutatóintézet, egyetem munkatársainak összefogásából létrejött monográfiát.
Tanulságot kell levonni a történelemből
„Fontos hangsúlyozni, hogy a hadi szolgálat, amire a székelység kötelezve volt, egyfajta tartást és gondolkodást nyújtott, a szabadságba vetett hitet erősítette. A hadi szolgálattal kivívott jogainak a székelység nagyon tudatában volt, azokat évszázadokon át megvédte, nemegyszer lázadni is tudott, hogy megtartsa szabadságát. Ezáltal tudott a székelység sajátos és érdekes lenni az összmagyarság történelmében, ami több figyelmet érdemel, amelyből tanulságot vonhatunk le mai életünkre és jövőnkre nézve is. E tanulság többek között arra is vonatkozik, hogy miként kell megvédeni szülőföldünket, jogainkat és anyanyelvünket, mindazt, amit az elődök hagytak ránk” – mutatott rá a díjazott történész professzor.
Veres Réka
Székelyhon.ro

„Alvilág nem csak Udvarhelyen van, de máshol a szereplők tudják a helyüket”
Két év leforgása alatt másodszor volt kénytelen önvédelmi fegyverét használni Szőke László újságíró a székelyudvarhelyi alvilág ismert figurái ellen. Azért támadtak ismét rá, mert a nyilvánosság elé tárta kétes ügyleteiket és viselt dolgaikat. Az Udvarhelyi Híradó főszerkesztőjét a hétvégi incidens hátteréről és várható következményeiről kérdeztük.
Érdekelnének a szombat hajnali események előzményei. Sokáig úgy tudtam, hogy Budapesten élsz, ritkán jársz haza. Hogyan lettél az Udvarhelyi Híradó napilap főszerkesztője?
Hónapok óta tudtuk, hogy főszerkesztő kell a lapnak, a tulajdonos alapítvány tanácsadójaként pedig az én feladatom is volt egy megfelelő ember megkeresése. A hosszas, sikertelen keresgélés után döntöttem: ha nem megy úgy, akkor legyen így, és elvállaltam.
Ez azt is jelenti, hogy gyakorlatilag hazaköltöztél?
Nem, kétlaki vagyok. Magyarországon is van munkám és itt is. Hetente 3-4 napot tartózkodom átlagban Udvarhelyen, az első hónapokban többször itt, mint ott.
Tehát jó ideje sokat tartózkodsz Székelyudvarhelyen, de eddig nem esett bajod. Ezek szerint eddig kerülted a helyeket, ahol szembekerülhetsz azokkal az emberekkel, akiknek a tevékenységeddel kivívtad a haragját magad ellen?
Igen, nem provokáltam, ahogy most sem akartam. De nyilvánvaló volt, hogy egyszer összefutok ezekkel az emberekkel, idő kérdése volt. A Mokka diszkójában sosem voltam, nem tudtam, hogy a kávézó része nincs nyitva ilyenkor. Nem egyedül voltam, nem szólalt meg a vészcsengő, amikor beléptem a Mokkába. Ahogy beléptem és észrevettek, már mindegy volt. Rosszkor voltam, rossz helyen.
Nem tudtál volna egyszerűen sarkon fordulni és kimenni? Vagy gyávaságnak tartottad volna?
Elképzelhetetlennek és kivitelezhetetlennek tartom, hogy csak azért ne léphessek be Udvarhelyen bárhová is, mert megverhetnek. Na, erre nem vagyok hajlandó, és ezután sem fogom azt elfogadni, hogy "úgymond" féljek bármilyen helyen megjelenni. Időről-időre ezért minden lokálban megfordulok, szándékosan. Nem vagyok hajlandó félni ezektől.
Mit kell tudni a támadódról, Szígyártó Szabolcsról, és mivel hívtad ki a haragját?
Az egyik legagresszívabb alvilági figura. Ahogy maguk között is beszélik, bolond, azaz részegen vagy belőve nem tudja, mit tesz. Autólopások, csalások, verekedések gyakori szereplője, többek közt.
Azt írtad Facebookon a történtekről, hogy "egy verés belefért". Ezt kifejtenéd bővebben?
A diszkó folyosóján már "rámrohant" Cinciri Béla, úgymond "tesóként" ölelgetett, és vont, terelt a bárpult felé. Még selfiet is készített, mint utólag kiderült. A pulttól már elindult felém Szígyártó Szabolcs, fenyegetőzött, majd ütött, rúgott. A földön is. Nem védekeztem, én nem verekedek. Aztán kiborulva elvonult a helyről. Ezért maradtam, és vettem egy üveg ásványvizet. Nem hittem, hogy lesz folytatása. Tudtam, hogy ez a Szígyártó milyen, hogy nem fogja/tudja majd türtőztetni magát, ha egyszer meglát. Még a rendőrséget sem hívtam, mert ebben az egészben, amit csinálok, tényleg benne van az a néhány pof. Mese nincs. Eszembe se jutott akkor még, hogy a fegyverem használjam. Tíz perc múlva visszatért Szígyártó, és ismét verni kezdett, akkor közvetlenül a bárpult mellett, ahol iszogattam a vizem, és a pipámra gyújtottam. Ekkor kezdődött a második verés. Senki nem lépett közbe, senki nem hívta a rendőrséget, hiába kértem ott, a pofonok között. Már percek óta ütött, a földön voltam, valami asztal alá berugdosott.
És ekkor került elő a fegyver?
Igen. Elég hideg fejjel tudtam közben gondolkodni. Az asztal alatt a felsőtestem szabadon volt, a lábaim rugdosta, térdelt rajtuk. És ütött. Akkor volt időm elővenni a pisztolyt, s kábé 30 centiről a felsőteste felé lőttem, addig, amíg befejezte az ütlegelést. Mindaddig rajtam térdelt, amíg a biztonságiak meg nem érkeztek. Szerencsére erről megvan a videófelvétel is. Egy eltévedt, azaz megpattant golyó sebesíthette meg a közelben álló csíki fiatalt. A másik golyó talán Cinciri Bélát horzsolta, szintén lepattanó, ő végig ott volt közvetlen közelünkben. De nagyon fontos, a gumilövedékes önvédelmi fegyver élet kioltására nem alkalmas. Mielőtt gyilkossági kísérletbe próbálna bárki is keverni.
Jól tudom, hogy Szígyártó még kórházban van? Milyen sérülései vannak?
A kezén sérült meg tudomásom szerint, azt a sebet kellett kezelni. Legkésőbb hétfőn ki is engedik – a rendőrségen hallottak szerint.
Milyen büntetőjogi következményei várhatóak ennek az ügynek? Először is Szigyártóra, majd rád nézve is, mert úgy értettem, hogy „engedéllyel birtokolt fegyver jogtalan használata” miatt indult vizsgálat ellened.
A szokásos, mint a 2014-es esetben, amikor hárman támadtak meg. Az én esetemben a fegyverhasználat jogosságát kötelező módon vizsgálnia kell a rendőrségnek, Szígyártót ütlegeléssel és rendzavarással gyanúsítják. Súlyosbító körülmény, hogy nyilvános helyen használtam a pisztolyt, a fegyverviselési szabályok szerint ugyanis nyilvános helyre nem szabad fegyvert bevinni. Szabálysértéssel elmeszelhetnek, bár a fegyver nem volt élesítve, csőre töltve se, ez is enyhítő körülmény lehet.
Tehát a te esetedben nem lehet büntetőjogi felelősséget megállapítani, legfennebb kihágást?
Valószínű, hogy csak kihágás lesz belőle, de azért ezt az ügyészég állapítja meg, majd a bíróság dönt. A dolgok megítélése jogi értelemben azért nem annyira aknamentes. Tény, hogy nem büntetőügy a szabálytalan fegyverviselés.
Hogyan zárult számodra az imént említett 2014-es lövöldözési ügy, amikor alvilági támadódat a fülén megsebesítetted?
A legszebben, amit el lehet képzelni. Súlyos sérülés nélkül immár Szígyártó ellen is kérhetem az ún. távoltartási bírósági rendeletet, amelynek értelmében legtöbb 5 méterre közelíthet meg engem. Ezt eddig Cinciri Bélával szemben kérhettem csak. Ha úgy tetszik, meg kellett várnom, hogy Szígyártó is megtámadjon, különben érdemben nem tárgyalnák a távoltartási kérelmet. És ők ketten azok, akik elveszíthetik önkontrolljukat, nem érdekli őket, hogy mik lehetnek a következmények. Mivel huzamosan Udvarhelyen leszek, így csökkentem annak a valószínűségét, hogy ezek az őrültek hozzám közelíthessenek.
A megsérült csíki fiú jól van? Megorrolt-e rád?
Nem tudom, biztos, hogy nem örvend a helyzetnek, én is sajnálom, de azért ne felejtsük el, hogy a lőfegyverhasználat nem ok, hanem okozat. Azaz nem azért sérült meg, mert én lőttem, hanem azért lőttem, mert meg kellett védenem magam, és véletlenül megsérült, nem célzott lövéstől.
Cinciri Béla jobban van, mint valaha, ifjabbik Pui Béla egy hete késelt, szabadlábon van, Szígyártót a kórházból – gondolom – hazaengedik. Nyilván, jogalap nélkül senkit nem lehet lezárni. De tényleg nincs jogalap? Pui Béla üzente is: akárhányszor elvihettek, végül úgyis elengedtek...
Ezek a garázdaság, ütlegelés, kisebb testi sértések kategóriájába tartozó ügyek nem vonnak maguk után súlyos, börtönnel járó ítéletet. A sorozatos bűnismétlés az, ami miatt azért megszívhatják. És ezt tudják, ha van valamilyen felfüggesztett büntetésük, kerülik is a konfliktust. De hibát követ el, aki a saját értékrendje szerint tekint ezekre az emberekre. Ezek pitiáner bűnözők, akik ebből élnek. Érdek és fizikai erő (félelem), ez a két dolog, ami mentén élik mindennapjaikat.
Korábban volt egy tüntetés is Udvarhelyen, a helyi közösség kezdi megelégelni ezeknek az embereknek a jelenlétét a városban. De nyilván, tüntetésekkel nem lehet bűnt üldözni. Az önkormányzat alárendeltségében helyi rendőrség működik. Hozhatnak-e változást a város életében ilyen téren a helyhatósági választások?
Biztosan hoz változást a választás, a közbiztonság máris része a közbeszédnek, a kampánynak is az lesz. S azzal, hogy nem hagyom szőnyeg alá söpörni, biztosan az is marad. De az is az igazsághoz tartozik, hogy Udvarhely azért ilyen hangos ezektől a dolgoktól, mert minden apróság kiderül most már. Máshol is van alvilág, máshol is van kocsmai verekedés, csak ott nem lopózott be ez a jelenség a közösség mindennapjaiba. Alvilág volt, van és lesz, de jobb helyeken a szereplők tudják a helyüket. Lassan Udvarhelyen is megtanulják.
Cseke Péter Tamás. maszol.ro

Az udvarhelyi közbiztonságért meneteltek
Az esős idő ellenére is megtartották a közbiztonságért szervezett békés tüntetést Székelyudvarhelyen. A jelenlévők szerint fontos volna, hogy a szervezők felfedjék kilétüket, és irányítsák a későbbi hasonló megmozdulásokat.
Nagyjából hatvan ember vett részt azon a békés menetelésen, amelyet Szőke László, az Udvarhelyi Híradó főszerkesztőjének bántalmazása miatt, illetve a közbiztonságért szerveztek Székelyudvarhelyen. A részvevők a Bethlen-negyedi parknál gyülekeztek, onnan a rendőrség székhelye mellett elhaladva a Márton Áron térre mentek, ahol néhány másodpercre megálltak, majd a Sétatér felé vették az irányt. A békésen haladó tüntetőket a rendőrség és a csendőrség munkatársai kísérték, de egyesek a román titkosszolgálat embereit is látni vélték.
A Sétatérre érve tanácstalanul néztek egymásra a tüntetők, míg végül Bíró Edit, az Erdélyi Magyar Néppárt színeiben megválasztott önkormányzati képviselő szólt a tömeghez. Kijelentette, mindenképp volt értelme annak, hogy – ha kevesen is, de – kinyilvánították: megálljt kell parancsolni az Udvarhelyen történő erőszakos bűncselekményeknek. „Egy kicsivel több komolyságot kérek attól, aki a menetelést szervezte. Vállalja fel, hogy ő az, aki a Facebookon megosztja ezeket az eseményeket. Jöjjön, álljon a menet élére és irányítson!” – jelentette ki Bíró. Ugyanakkor reményét fejezte ki, hogy lesznek hasonló megmozdulások Udvarhelyen, hiszen „kell valamit tenni az erőszak ellen.”
„Mit kell  tegyünk, mert látják sem a rendőrség, sem a polgármesteri hivatal nem képes erre” – fogalmazott. A részvevők helyeselték az elhangzottakat, ugyanakkor egyetértettek abban, hogy még így névtelenül is jobb, hogy megszervezték a menetelést, mintha semmi sem történt volna. Volt olyan, aki a fiatalságot hiányolta a rendezvényről. Mint mondta, elsősorban miattuk fontos, hogy megfelelő közbiztonság legyen, mivel főleg ők látogatják az éjszakai szórakozóhelyeket. A rendezvény végén a részvevők megfogták egymás kezét és együtt kiáltották a menetelés üzenetét: „a közbiztonságért.”
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro

Nyomdában a Székelyföld háromkötetes története
Nyomdába került a Székelyföld története című, háromkötetes történelmi monográfia. Az Erdélyi Múzeum Egyesület, a Magyar Tudományos Akadémia/Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történettudományi Intézete, valamint a székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum közös kiadásában megjelenő mű huszonhárom történész, régész szakember munkáját összegzi mintegy 2200 oldalon.
A Székelyföld múltját és történelmét bemutató – egyelőre ötezer példányban megjelenő – kötetek eladási ára egyenként 250 lej lesz. Az előfizetési lehetőségekről a múzeum honlapján tesznek közzé információkat.
A Székelyudvarhely polgármesteri hivatala által kezdeményezett és finanszírozott tevékenység 2012-től zajlik. 2008-ban Bunta Levente polgármester Sólyom László udvarhelyi látogatása alkalmából kérte az akkori köztársasági elnököt, hogy támogassa a Székelyföld történetének megírását. 2011-ben szerkesztői és szerzői csapat körvonalazódott, Egyed Ákos történésszel az élen, az akadémikus jelentős munkát vállalt a háromkötetes kiadvány összeállításában.
Egyed Ákos korábban elmondta, az őskort és a középkort Kordé Zoltán és Benkő Elek írja, az erdélyi fejedelemség korszakát Oborny Teréz és Balogh Judit dolgozza fel, a 18–19. század történetét Pál Judittal osztják meg, a legújabb korral pedig Oláh Sándor és Novák Csaba Zoltán foglalkozik, de más szakembereket is bevontak a munkába. Krónika (Kolozsvár)

Városrendezési terv nélkül Székelyudvarhely
Sok bosszúságot okoz az új általános városrendezési terv (PUG) késése azoknak, akik a város szélén, egyelőre külterültként bejegyzett telken építkeztek, ám egyre biztosabb, hogy még hosszú hónapokig kell várni a PUG elkészültéig. Hargita Megye Tanácsának építészeti bizottsága a továbbiakban nem hagyja jóvá azokat az udvarhelyi zonális rendezési terveket (PUZ), amelyekhez nem csatolták a 2012-ben megalakult, de azóta sem működő technikai bizottság véleményezését.
Mike Levente MPP-s képviselő a múlt heti önkormányzati ülésen aggodalmát fejezte ki, amiért még mindig nem készültek el az illetékesek az általános városrendezési tervvel. Mint mondta, nemrég beszélt a munkát végző tervezőcég vezetőjével, aki nagyon szkeptikus volt azzal kapcsolatban, hogy a június 5-ei helyhatósági választások előtt befejezhetik a PUG-ot. Mike azt szeretné, hogy kezeljék prioritásként a problémát a városatyák: mandátumuk lejártával hagyjanak rendet maguk után. Egyébként Jakab Mária megbízott székelyudvarhelyi főépítész – aki nem volt jelen a tervek megvitatásánál – szerint szemmel láthatóan nem volt jól átgondolva a PUG. 
A törvény előírja, hogy minden városnak, municípiumnak, megyei önkormányzatnak – a főépítészeti hivatala mellett – legyen egy külsős szakemberekből álló terület- és városrendezési bizottsága, amelynek általában építő- és építészmérnökök a tagjai – magyarázta megkeresésünkre Incze Csongor, Hargita Megye Tanácsának alelnöke. Mint mondta, egyebek mellett ezen szakemberek feladata véleményezni, hogy a zonális rendezési tervek (PUZ) megfelelően készültek-e el: betartották-e a tervezett útszélességeket, a szomszédok elegendő távolságra lesznek-e egymástól stb.. A bizottságot minden PUZ jóváhagyása előtt össze kell hívja az adott hivatal főépítésze, ám jelentésük csak konzultatív jellegű. Városok esetén ezt a véleményezést, illetve a terveket el kell küldeni a megyei önkormányzat építészeti osztályára, ahol szintén jóvá kell hagyni. Zonális rendezési tervre azoknak van szükségük, akik a települések szélén, külterületeken építkeznének (nem haszonépületeket).
Noha Udvarhelyen 2012-ben megalakult a kérdéses bizottság, a Hargita megyei illetékesek azóta sem kaptak tőlük véleményezést, mivel az csak egyszer volt összehívva – nyilatkozta Incze Csongor. Mint mondta, rengeteg terv érkezik a megyei bizottsághoz – melynek legtöbb tagja nem udvarhelyi –, a jó döntések érdekében pedig fontos volna, hogy egy helyi szakértők által megfogalmazott vélemény is segítse a munkát. „Nem beszélve arról, hogy ilyen bizottsági véleményezés nélküli eseteknél fennállhat annak a veszélye, hogy bizonyos érdekcsoportok pult alatt átvihetnek bizonyos dolgokat egy főépítészen. Ha több ember tanulmányozza a terveket, akkor csökken a »pult alatti« egyezkedések lehetősége” – magyarázta az alelnök. Hangsúlyozta, a nem megfelelően elkészített tervek hatalmas veszélyekkel járhatnak, hiszen előfordulhat, hogy évek múlva „egy haragos szomszéd” bírósághoz fordul területrendezési ügyben, a végzés alapján pedig le kell majd bontani a lakóházat. A felsoroltak okán az elmúlt napokban a megyei illetékesek átiratot küldtek az udvarhelyi polgármesteri hivatalnak, amelyben tudatják: a továbbiakban semmilyen rendezési tervet nem fognak tárgyalni, ha nem látják mellette a technikai bizottság véleményezését.
„Felkérem Bunta Levente polgármestert, hogy az átláthatóság jegyében a továbbiakban a hatályos jogszabályoknak megfelelően hívja össze a külsős szakértőkből álló bizottságot. Ne hagyja, hogy egyáltalán a gyanúja is felmerüljön annak, hogy különböző érdekcsoportok akarata érvényesül a közösség érdekeivel szemben” – jelentette ki Incze Csongor.
Fülöp-Székely Botond. Székelyhon.ro

Civil szervezetek működését lehetetleníti el a városháza?
Ötvenszázalékos adókedvezményt javasolt a korábbi százszázalékos helyett a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal néhány nonprofit szervezetnek. Ez minimum ezer lejt meghaladó költséget jelent, de van olyan civil szervezet is, mely tízezer lejt lenne köteles befizetni a városkasszába.
Az új pénzügyi törvénykönyv lehetővé teszi, hogy idéntől néhány helyi adókategóriánál az önkormányzatok szabják meg például azokat a kedvezményezett szervezeteket, amelyek mentesülnek bizonyos adók kifizetése alól. Zakariás Zoltán szerint ez akár pozitívum is lehetne, de az udvarhelyi polgármesteri hivatal nem így közelítette meg a lehetőséget – fogalmazott a néppárti önkormányzati képviselő a csütörtöki tanácsülés napirendi pontjait tárgyaló szerdai sajtótájékoztatóján. 
Mint Zakariás tudatta, a tavaly novemberben elfogadott határozat értelmében a Dr. Palló Imre Alapítvány, az Udvarhelyi Fiatal Fórum (UFF), valamint a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztára önkormányzati tulajdonban lévő ingatlant bérelnek tevékenységükhöz – ezekre a nonprofit szervezetekre csupán ötvenszázalékos adókedvezményt javasolt a polgármesteri hivatal, a korábbi százszázalékos helyett. A határozat értelmében így a Dr. Palló Imre Alapítvány és a Nyugdíjasok Önsegélyző Pénztára 1300–1700 lejes ingatlanadó fizetésére köteles, míg az UFF-nak tízezer lejt kell fizetnie a Siculus Ifjúsági Házra – mutatott rá. A néppárti tanácsos ugyanakkor beismerte, frakciója eddig ezt nem vette észre. Lehetségesnek tartotta, hogy a hivatal alkalmazottai akarattal fogalmazták meg így a határozatot – a néppártiak a csütörtöki ülésen próbálnak ezen módosítani.
Egyébként a Stúdió mozi termét februártól az önkormányzat „visszavette” saját ügykezelésébe a Dr. Palló Imre Művészeti Szakközépiskolától – ismertette Zakariás Zoltán, hozzátéve, hogy a továbbiakban a városházához kell fordulnia annak, aki bérbe kívánja venni. Óránként háromszáz lejért bárki megteheti.
„Kampányszagú” távhőár
„Kampányszagúnak” nevezte a távhő árának kérdését Zakariás Zoltán, aki szerint a magas költségű beruházások révén ugyan csökkent a távhő ára, de az még mindig kétszer annyi, mint amit a lakosságnak kiszámláznak. A néppárti tanácsos szerint a távhőtámogatásból kellene lefaragni. Ahhoz pedig, hogy annyit számlázzon ki az Urbana, mint amennyi az előállítási ár, nagyon sokan vissza kellene csatlakozzanak a távfűtéses rendszerhez, erre pedig kevés az esély – véli a néppárti tanácsos.
Veres Réka. Székelyhon.ro

A régió vezető településévé tenné Udvarhelyt Zakariás
Zakariás Zoltánt jelöli udvarhelyi polgármesternek az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) a június 5-i helyhatósági választásokon – jelentették be a keddi sajtótájékoztatón. A jelölt erős képviselő-testületet szeretne, amellyel elérné, hogy „Udvarhely újra a régió vezető városa legyen”. Az EMNP ugyanakkor új udvarhelyi elnökét is bemutatta.
„Amikor négy évvel ezelőtt bekerültem az önkormányzati képviselő-testületbe, akkor abban a reményben vállaltam a feladatot, hogy jó irányba lehet változtatni a város fejlődését. Sajnos négy év tevékenység megvilágosította számomra, hogy ez ebben a formában nem lehetséges. Jelen pillanatban Udvarhely önkormányzata nem egy erős önkormányzat” – fejtette ki Zakariás Zoltán, az EMNP országos alelnöke, hogy miért vállalja a megméretkezést a polgármesteri címért. Szerinte az erős önkormányzat akkor alakul ki, ha az emberek is bíznak benne, de úgy látja, hogy a többségi frakció és a polgármesteri hivatal nem ezen dolgozik. „Úgy gondoljuk, ténylegesen elég volt az egy helyben toporgásból, és meg vagyunk győződve arról, Udvarhelynek van annyi energiája és kreativitása, hogy rövid időn belül újra a régió vezető településévé váljon. Ez a célunk” – fogalmazott.
Jakab Attila, a néppárt Hargita megyei elnöke lemondott udvarhelyi elnöki tisztségéről, a megüresedett helyre pedig Hajdó Csabát, az Alt Technologies Kft. vezetőjét választották meg, aki nem rég lépett be a néppártba.
„Úgy érzem, az udvarhelyi közbeszéd továbbra sem arról szól, amiről kellene, ezért részt vennék a városi tanács munkájában. Ehhez az embernek részt kell vennie egy helyi politikai szervezetben is. Hozzám legközelebb a néppárt állt, személyes és más kapcsolatok miatt is” – jelentette ki Hajdó. Szerinte egyébként arról kellene szólnia a közbeszédnek, hogy mi hiányzik vagy mi nem működik Udvarhelyen.
Gálfi mint alpolgármester?
Noha már régóta próbálják egy politikai csoportba hozni az MPP-t és az EMNP-t – helyi szinten pedig meg is van az egyetértés a pártok között –, az országos viszonyok nem változtak az RMDSZ és a polgáriak megállapodása miatt – magyarázta Jakab Attila. A felsőbb döntések okán egyelőre helyi szinten sem történt meg az együttműködési szerződés aláírása, éppen ezért saját polgármesterjelölttel és tanácsosi listával indul az EMNP a helyhatósági választáson. Ennek ellenére számítanak Gálfi Árpádra – az MPP udvarhelyi elnökére –, mint jövőbeli alpolgármesterre. „Ha úgy alakulnak a viszonyok az MPP háza táján, akkor nyitottak vagyunk a tanácsosi listánk kiegészítésére az ők javaslataikkal, tehát az együttműködés részünkről továbbra is nyitott” – magyarázta Jakab.
2012-ben néppárti szenátorjelölt volt Zakariás
Zakariás Zoltán egyébként nem először számít a voksokra, a 2012-es parlamenti választások alkalmával ő volt a néppárt udvarhely- és gyergyószéki szenátorjelöltje. Akkor Székelyudvarhelyen 13 677-en adtak le érvényes szavazatot a szenátorjelöltekre, melyek 71,67 százalékát az RMDSZ-es Verestóy Attila kapta, 24,67 százalékát (3374 szavazatot) pedig Zakariás.
Fülöp-Székely Botond |
Székelyhon.ro

Bepereli az udvarhelyi polgármesteri hivatal Hargita Megye Tanácsát
Mivel nem kapott pénzt az áfavisszaosztásból, a székelyudvarhelyi polgármesteri hivatal bepereli Hargita Megye Tanácsát – egyebek mellett erről beszélt Bunta Levente, a város polgármestere pénteki sajtótájékoztatóján.
A választási kampány hevében félretájékoztatják az embereket – véli Bunta Levente. Felháborítónak tartja, hogy Hargita Megye Tanácsa csak 44 ezer lejt akar adni Udvarhelynek az áfavisszaosztásból, miután szerinte a város a Hargita megyei össztermék (GDP) felét és az export 80 százalékát termeli.
Ha a 11 millió lejnek – ennyit kapott a megyei tanács az áfavisszaosztásból – csak a felét kapná meg Udvarhely, akkor is több mint öt milliót kellene kapjon – magyarázta Bunta. Ha a lakosság arányát vesszük, akkor Udvarhely Hargita megye összlakosságának nagyjából 10 százalékát teszi ki, ami 1,1 millió lejt jelentene az áfavisszaosztásból. A polgármesteri hivatal ezért bepereli Hargita Megye Tanácsát.
Bunta hangsúlyozta, ettől függetlenül – Borboly Csaba megyei tanácselnök állításával ellentétben – a Bányai János Műszaki Szakközépiskola meg fogja kapni a kérdéses 44 ezer lejt, amelyet a megyei önkormányzat ajánlott fel egy CNC-marógép vásárlására. A város is támogatja anyagiakkal a kezdeményezést – tette hozzá.
Bunta Levente kijelentette, a helyi tanács nem növelte az adókat, a kapcsolódó határozatról tavaly novemberben döntött az önkormányzat. Ezután a kormány többször is megváltoztatta a helyi adók kiszámolási módozatát, emiatt merültek fel kellemetlenségek. Jogi személyek esetében 2007 óta 1,3 százalék az ingatlanadókulcs.
A városfejlesztési stratégiával kapcsolatban a polgármester elmondta, már korábban közzétették, az interneten és a sajtóban is jelezték, hogy hol lehet megtalálni. Tavaly novembertől kezdődően szakmai találkozókat tartottak az infrastruktúra és épített örökségről, a környezetvédelemről, a kultúráról, Udvarhely gazdaságáról – akárcsak szociális témakörökben. „Ez a stratégia egy olcsón és gyorsan készült stratégia. Voltak fenntartásaim, ki is javítottuk a hibák nagy részét” – fogalmazott. A fejlesztési stratégia elfogadásáról e hónap végén döntenek városatyák.
Valószínűleg indul a választásokon
Bunta Levente bejelentette, nagy valószínűséggel megméretkezik a helyhatósági választásokon – ezt már 60-70 százalékban eldöntötte. Az önkéntesei már gyűjtik a jelöléséhez szükséges támogatói aláírásokat: nagyjából kétezernél tartanak.
Fülöp-Székely Botond
Székelyhon.ro

Neve van a térnek
Olvasóink többsége Rákóczi térnek nevezné Székelyudvarhely újonnan kialakítandó közösségi terét. Névadási kampányunkban a Székelyhon olvasóitól vártunk javaslatokat, aztán ugyancsak őket hívtuk szavazásra. Végeredményt hirdetünk.
Több mint félezer voks érkezett névadási kampányunk keretében. Mint ismert, a székelyudvarhelyi önkormányzat egy új közösségi tér kialakításához fogott hozzá II. Rákóczi Ferenc és az 1918. december 1. utcák találkozásánál. A projektről többször írtunk, mindig az érintett utcák megnevezésével – valljuk be, kissé nyakatekerten – betájolva a teret. Ennek szerettünk volna véget vetni, és a Székelyhon olvasóival elneveztetni az új parkot.
Kampányunk meghirdetésekor jöttek is az ötletek bőven, komolyak és kevésbé komolyak egyaránt, a lényegen viszont ez mit sem változtat, olvasóink az ügy mellé álltak, és kereszteltek. A javaslatokból aztán szavazást írtunk ki, melyet most hivatalosan lezárunk, és eredményt hirdetünk.
A Rákóczi tér győzött, portálunk olvasói erre adták le a legtöbb, 170 voksot (az 574 szavazat 29,62 százaléka). A győzelemért természetesen jutalom jár – ígéret, hogy mi a Székelyhonon lehetőségeink szerint így fogjuk nevezni a teret.
A verseny egyébként, főleg a kiírás kezdetén igencsak szoros volt, a Pui Béla tér tartotta a lépést a Rákóczival. Végül kissé lemaradva, előbbi a második helyen zárt 107 szavazattal (18,64 százalékkal). Harmadik lett a Városkapu tér, 76 szavazattal (13,24 százalék).
Népszerű volt még a Viszlát, Bunta tér (59 szavazat, 10,28 százalék) az Elcseszett körforgalom tér (57 szavazat, 9,93 százalék), valamint a Rendőr Park (26 szavazat, 4,53 százalék). A részletes eredmény itt található.
Olvasóinknak köszönjük, hogy javasoltak és szavaztak, hasonló esetben (újonnan kialakítandó közösségi tér, név nélkül) visszatérhetünk. Ehhez lehet, hogy újabb olimpiai esztendő szükséges. Amikor van labdarúgó Eb is. És választások.
Székelyhon.ro

Bemutatják a Székelyföld történetét
Székelyudvarhely Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatala és a Haáz Rezső Múzeum könyvbemutatóra invitálja a széles publikumot a városháza Szent István termébe, június 2-án, csütörtökön este 7 órára.
A Székelyföld története című háromkötetes monografikus jellegű tudományos munka megírása 2012-ben kezdődött el. Az Egyed Ákos akadémikus vezetésével lezajlott szerzői, szerkesztői tevékenység szakmai hitelességét számos magyarországi és erdélyi történész szentesítette. Megjelenését Székelyudvarhely önkormányzata finanszírozta, a kiadók: Magyar Tudományos Akadémia, Bölcsészettudományi Kutatóközpont ( Budapest), Erdélyi Múzeum-Egyesület ( Kolozsvár), Haáz Rezső Múzeum (Székelyudvarhely), a szerkesztőbizottság: Egyed Ákos (elnök), Bárdi Nándor, Hermann Gusztáv Mihály, Kolumbán Zsuzsánna (titkár), Oborni Teréz, Pál Judit, Reisz T. Csaba (olvasószerkesztő), a szerkesztők: I. kötet: Benkő Elek, Oborni Teréz, II. kötet: Egyed Ákos, Hermann Gusztáv Mihály, Oborni Teréz, III. kötet: Bárdi Nándor, Pál Judit.
Kizárólag a könyvbemutató időpontjáig van lehetőség a monográfia kedvezményes megrendelésére. A Haáz Rezső Múzeum honlapján (www.hrmuzeum.ro) regisztrálás esetén 150 lejért jegyezhető elő a monográfia, ezt követően pedig a háromkötetes munka eladási ára 250 lej lesz – adta hírül a múzeum.
itthon.ma