Székelyudvarhelyen a Városi Tanács polgári frakciójának tagjait elkezdték beidézni a rendőrségre. A testület RMDSZ frakciója két héttel ezelőtt bűnügyi feljelentést tett kilenc kollégája ellen a székelyudvarhelyi ügyészségen, valamint a Belügyi és Közigazgatási Minisztériumnál amiatt, hogy a múlt év december 20-i tanácsülésen a polgári frakció képviselői kvórum hiányában döntöttek néhány kérdésben, a polgármesteri hivatal pedig végrehajtotta a törvénytelen határozatokat. A polgári frakció nevében Marossy György jogász közölte, meghurcoltatásként értékelik a történteket, azonban a nyomozószervek rendelkezésére állva, felvállalják a következményeket. /Szász Emese: Beidézték a polgári frakció tagjait. = Hargita Népe (Csíkszereda), febr. 16./

Székelyzászló-ügy – Gyergyóban sem indul nyomozás az intézményvezetők ellen
A csíkszeredai és a székelyudvarhelyi ügyészség után a gyergyószentmiklósi ügyészség sem indít bűnvádi eljárást a székely zászló kitűzése miatt feljelentett intézményvezetők ellen – közölte hétfőn az MTI-vel Majeczki Izabella, a gyergyószentmiklósi ügyészség vezetője.
A főügyész elmondta, hogy a pénteken meghozott döntést az elkövetkező napokban közlik hivatalosan a zászló kitűzése miatt feljelentett 17 Gyergyó-vidéki intézményvezetővel. Az indoklásra nem kívánt kitérni, arra hivatkozván, hogy azt előbb az érintetteknek kell kézhez kapniuk. Az ügyészség azután zárta le az ügyet, hogy a rendőrség mind a 17 intézményvezetőt (polgármestereket, iskola- és óvodaigazgatókat) kihallgatta.
Az ügyészség azt vizsgálta, hogy törvényes-e a székely zászló kitűzése azt követően is, hogy a marosvásárhelyi táblabíróság érvénytelenítette a megyei önkormányzat határozatát, amely Hargita megye zászlajává nyilvánította a jelképet.
Hargita megyében egy maroshévízi nyugalmazott tanár feljelentése alapján kezdett vizsgálódni a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi ügyészség azoknál az intézményeknél, amelyeken székely zászló leng. Korábban ugyanennek a személynek a feljelentése alapján törölte el a Marosvásárhelyi Táblabíróság a székely zászlót hivatalos megyezászlóvá nyilvánító határozatot.
Az intézményvezetők márciusban és áprilisban kaptak rendőrségi idézést, és írásos nyilatkozatot kellett adniuk arról, hogy miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, kitől kapták azt.
A csíkszeredai ügyészség április 23-án, a székelyudvarhelyi ügyészség pedig május 15-én közölte, hogy bűncselekmény hiányában ejtette a zászlóügyet.
erdon.ro

Nyirő-naptár: nem bűnügy
A Székelyudvarhelyi Ügyészség úgy döntött, nem indít bűnvádi eljárást a Tamási Áron Gimnázium által kiadott Nyirő József-naptár ügyében – ismertette Georgica Ivănescu, az ügyészség szóvivője.
A naptár miatt egy – Spanyolországban élő – székelyföldi román hazafi jelentette fel Laczkó Györgyöt, az iskola igazgatóját. A feljelentő szerint a naptár kiadásával az iskola a fasiszta, rasszista vagy idegengyűlölő szervezetek és szimbólumok kultuszát tiltó jogszabály előírásait sértette meg. Laczkó Györgyöt az elmúlt hetekben mind a rendőrség, mind az ügyészség kihallgatta. A vádhatóság június 4-én bűncselekmény hiányában ejtette az ügyet. Laczkó György elmondta, több mint egy évtizede ad ki a Tamási Áron Gimnázium iskolanaptárt, amelynek oldalait általában egy, az iskolához kötődő személyiség képeivel illusztrálják. Hozzátette, azért esett az iskola hajdani diákjára, Nyirő Józsefre a választásuk, mert egy udvarhelyi fotóműhelynek most sikerült korabeli fényképek sorozatát előkeresnie az íróról. A naptáron a fényképek mellett Nyirő József írói munkásságát felelevenítő szövegek olvashatók. „Ez egy megfélemlítési szándékkal elindított akció volt. Az első pillanattól úgy gondoltam, ha Románia jogállam, akkor ez nem lehet ügy, hiszen Nyirőt soha nem ítélték el, a naptár pedig ki sem tért politikai munkásságára, csak az iskola volt diákjaként, illetve íróként idézte alakját” – jelentette ki Laczkó György.
Háromszék (Sepsiszentgyörgy)

Elvesztek a sűrűben a szentegyházi erdőtulajdonosok
Forrong a hangulat Szentegyházán, miután az elmúlt hétvégén utcára vonult mintegy száz helybéli erdőtulajdonos. A Szentegyházi Területtulajdonosok Társulásánál zajló viták nem új keletűek: közel egy évtizede annak, hogy a területrestitúciót követően hat társaságba tömörültek a gazdák, egymás között osztva el a mintegy 3000 hektárnyi erdőt és 1000 hektárnyi legelőt. Az akkori „honfoglalást” a területtulajdonosok zöme igazságtalannak és törvénytelennek tartja, úgy vélik: az erdők és mezők újbóli kiparcellázását a társulás vezetőségével összejátszó városvezetőség késlelteti. Időközben pedig látványosan fogy az erdő.
Az udvarhelyi ügyészség jóváhagyásával 5000 köbméternyi faanyagot bocsátott licitre a Szentegyházi Területtulajdonosok Társulása, melyet egy gyergyószentmiklósi vállalkozás vásárolt meg. A faanyag elszállításához pénteken fogtak hozzá, a lázadás szikráját pattintva ki a tulajdonosok körében.
Tisztázatlan területelosztás
Az állami tulajdonban lévő erdők visszaosztása kilenc éve kezdődött el Szentegyházán, a területek elosztására hat erdőtulajdonosi társaság alakult – Katlan, Kazánsarka, Csutakos, Kisaranybükk, Ángyus és Bagolykő –, melyek az akkori erdészeti hivatal megbízásából osztották szét a tulajdonosok között a területeket. A „honfoglalás” ellen sokan emeltek kifogásokat, majd az elosztás ellenzői 2006-ban a Hargita Megyei Prefektusi Hivatalhoz fordultak: az innen kikért tulajdonosi papírokon szerepelő, a területeket behatároló koordináták azonban nem egyeztek a korábbi tetszőleges elosztással, így máig sem tudni pontosan, melyik erdőrész kié.
Az erdők felett jelenleg a két éve alakult Szentegyházi Területtulajdonosok Társulása rendelkezik, hattagú vezetőségét azzal vádolják az erdőtulajdonosok, hogy a helyi városvezetőséggel összejátszva késleltetik az újraparcellázását, miközben jogtalanul termelnek ki fát és értékesítik az erdőkben lévő gombát, illetve vad gyümölcsöt.
Elkeseredésükben elszántak a gazdák
Péntek este közel száz erdőtulajdonos gyűlt össze a szentegyházi rendőrség épülete előtt: a polgármestertől és a rend őreitől, valamint az erdészeti hivataltól követelték, hogy állítsák le az ötezer köbméternyi fa elszállítását. A tüntetők végső elkeseredésükben portálunkhoz fordultak segítségért. „Még tavaly arról volt szó, hogy az 1991-ben hozott 18-as törvény alapján a polgármesteri hivatal kiméretteti a városkörnyéki legelőket és erdőket, hogy ki-ki tudja telekkönyveztetni azokat. Akkor valami elkezdődni látszott, de előrehaladás azóta sincs az ügyben. Közben folyik a fakitermelés, sőt a társulás vezetősége az erdei gombát és a vad gyümölcsöt is eladta” – sorolta a tüntetők megbízott szószólója, Lőrincz László.
A tulajdonosok elmondták: megalakulása óta a társulás nem tartott közgyűlést, mindenféle ügyben önkényesen, a területtulajdonosok megkérdezése nélkül dönt. „Az ügy majd hétszáz gazdát érint, akik nem tudnak rendelkezni magántulajdonukkal, mert nem tudják bizonyítani, hogy melyik terület hol van. Közben pedig a mi vagyonunkat más szórja el” – adott hangot felháborodásának Konrád Dezső. A tüntetők arra szólították fel a városvezetőséget, hogy a parcellázás és a telekkönyvezés befejeztéig mindennemű kitermelést állítsanak le az erdőkben.
Csak az erdő maradt megélhetésnek
Rusz Sándor, Szentegyháza polgármestere tavaly ígéretet tett a területtulajdonosoknak, hogy a polgármesteri hivatal elkészítteti az erdők parcellázási tervét, melynek alapján a telekkönyvek is elkészülhetnek majd. A legelőkre vonatkozó elosztás megtörtént, az erdős területeket azonban máig sem sikerült parcellázni. A városvezető arra hivatkozik: a tulajdonosok egy része azt követeli, hogy a prefektúra által kiállított tulajdonosi papírok alapján történjen a kimérés, mások meg ragaszkodnak a társaságokon belüli korábbi felosztáshoz, ezért halasztódik a területelosztás. A polgármester elítélte a területtulajdonosok utcára vonulását, mindazonáltal hozzáfűzte: a probléma megoldásában továbbra is segítségükre lesz a polgármesteri hivatal. „A legnagyobb probléma az, hogy a vasipar megszűnése óta nincsenek munkalehetőségek Szentegyházán, azelőtt nem számított az erdő, hisz mindenkinek volt más megélhetési lehetősége” – fejtette ki
Gál: ha úgy akarják, el is rohadhat a faanyag
Gál Zakariás, a társulás hatfős vezetőségének tagja portálunknak megerősítette: az udvarhelyi ügyészség jóváhagyásával a társulás licitre bocsátott 5000 köbméternyi gyenge minőségű, a rothadás szélén álló faanyagot. „A faanyag fel volt ajánlva szentegyházi cégeknek, tavaly valamennyit megvásároltak, de azt sem termelték ki, végül lemondtak róla, arra hivatkozva, hogy gyenge minőségű az anyag. Találtunk egy gyergyói céget, amely megvásárolta, de ha úgy akarják, akkor visszamondjuk, s otthagyjuk az erdőben, hadd rohadjon” – mondta Gál, hozzáfűzve: az így befolyó összeget és a vad gyümölcs meg gomba árát a kitermelési üzemterv elkészítésére, valamint az erdők őrzésére fordítják majd.
Információink szerint az érintettek hétfőn este újabb gyűlést tartanak a szentegyházi kultúrotthonban, időközben a területtulajdonosok jogi képviseletért folyamodtak.
Kovács Eszter
Székelyhon.ro,

Bunta: ne piszkáljuk a székelyzászló-ügyet
Bár az SZNT székelyudvarhelyi szervezetének kezdeményezésére felmerült, hogy a városháza székely lobogót helyezzen el a Márton Áron téren, Bunta Levente polgármester szerint nem időszerű ezzel foglalkozni.
Az elöljáró a testület csütörtöki ülésén azzal magyarázta kijelentését, hogy a hatályos törvények szerint a nemzeti szimbólumokat nem lehet állandó jelleggel kifüggeszteni közterületen.
„Tudva azt, hogy új törvény készül a szimbólumok használatáról, nem szerencsés most megbolygatni ezt az ügyet. A zászlót kitenni egyszerű, de szégyen lesz, és frusztrációt fog szüli, ha majd néhány hét múlva el kell távolítani azt” – fejtette ki Bunta.
Amint arról beszámoltunk, egy évvel ezelőtt Hargita megyében egy maroshévízi nyugalmazott tanár feljelentése alapján kezdett vizsgálódni a csíkszeredai, a székelyudvarhelyi és a gyergyószentmiklósi ügyészség azon az intézményeknél, amelyeken székely zászló leng.
Az intézményvezetők márciusban és áprilisban kaptak rendőrségi idézést, és írásos nyilatkozatot kellett beadniuk arról, hogy miért tűzték ki a zászlót, ki utasította erre őket, mit jelképez a lobogó, kitől kapták azt. A csíkszeredai ügyészség április 23-án közölte, hogy bűncselekmény hiányában ejtette az ügyet.
Kovács Eszter. Krónika (Kolozsvár)

Az MPP szerint felháborító, hogy Nyirőről beszélnek egy holokausztmegemlékezésen
A Magyar Polgári Párt (MPP) sajnálatosnak és felháborítónak tartja, hogy Titus Corlatean román külügyminiszter Nyirő József újratemetésének két évvel ezelőtti megakadályozásáról beszélt a bukaresti holokausztmegemlékezésen.
Az MTI-hez eljuttatott pénteki közleményében az MPP úgy értékelte, hogy Titus Corlatean szerdai kijelentése, "sokkal inkább minősíthető a magyar közösséget ért sértésnek, mintsem a holokauszt áldozataira való őszinte emlékezésnek".
A román diplomácia vezetője a romániai holokauszt kezdetének 73. évfordulója alkalmából a bukaresti parlament épületében rendezett emlékülésen beszélt a Nyirő-ügyről. Kijelentette: Románia nem fogja megengedni, hogy olyan eszméket, politikai nézeteket és jelképeket hozzanak be területére egy szomszédos országból, amelyek a múlthoz tartoznak.
"A román állam nem fogadja el mindazt, amit egy szélsőjobboldali, fasiszta, antiszemita és románellenes író romániai újratemetése jelképezne" - jelentette ki Corlatean.
Az MPP úgy vélte, az ilyen kijelentések megkérdőjelezik a román kormány európai értékek melletti elkötelezettségét. "Szánalmasnak tartjuk azt a próbálkozást, hogy a témával próbálja kendőzni (...) azt, amit a holokauszt romániai áldozatairól az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet vizsgálóbizottsága megállapít: csupán a Szovjetunió megtámadása után a román hadsereg által elfoglalt területek zsidó áldozatainak száma 280-380 ezer közöttire tehető".
Az MPP emlékeztetett arra, hogy a Székelyudvarhelyi Ügyészség az Elie Wiesel Nemzeti Holokausztkutató Intézet átiratára hivatkozva 2013-ban megállapította, hogy nincsenek olyan dokumentumok, amelyekből az derülne ki, hogy Nyirő Józsefet valamely romániai vagy külföldi bíróság elítélte volna fasizmus, rasszizmus, béke vagy emberiség ellenes bűntettek vagy háborús, illetve emberiesség elleni bűncselekmények vádjával.
A párt azt a tényt is a román külügyminiszter figyelmébe ajánlotta, hogy Nyirő József halála után az író özvegye a Román Írószövetség által biztosított özvegyi nyugdíjból élt.
"Mindezeket figyelembe véve miniszter úrnak kijelentése után meg kellene követnie a magyar közösséget és közbenjárni kormányánál, hogy az író végakaratának érvényt szerezhessünk Székelyudvarhelyen" - áll az MPP közleményében.(MTI), Kolozsvár

Feljelentés magyarellenes uszításért
A fogarasi székhelyű Neuer Weg Egyesület és annak alelnöke, Hans Hedrich természetes személyként is feljelentette hétfőn a székelyudvarhelyi Kaufland Áruház grillezőjénél történt eset provokátorát, a téma kapcsán magyarellenes uszítást elkövető tévés műsorvezetőt és az adót, valamint más gyűlöletkeltő közösségi csatornák ismert és ismeretlen működtetőit, köztük a „magyarverő olimpiát” indító ismeretlent – jelezte az aktivista hétfő este.
Mint ismert, augusztus 31-én osztotta meg a Milicista fedőnevű kolozsvári vlogger egy videómegosztón azt a székelyudvarhelyi Kaufland Áruház grillezőjénél készített videót, amelynek az Idegen a saját hazájában címet adta, és azt állította benne, hogy azért nem szolgálták ki, mert román. Később kiderült, háromszor próbált meg miccset vásárolni, s azért nem szolgálták ki, mert még nem nyitottak. A videó rendkívül heves magyarellenes hullámokat kavart a román médiában és a közösségi oldalakon. A Neuer Weg Egyesület és Hans Hedrich a székelyudvarhelyi ügyészségre tett bűnügyi feljelentésben gyűlöletkeltés vagy diszkrimináció bűncselekményének elkövetéséért a Milicista fedőnevű kolozsvári vlogger, Marian Eugen Ion, egy közösségi oldalon levő Valami románok csoport működtetője, Bogdan Iancu, a Cancan internetes lap és egy újságírója, Răzvan Scarlat ellen tett panaszt. A Milicista szándékosan ferdítő, összeszerkesztett videót töltött fel a videómegosztóra, a magyar közösséggel szembeni gyűlöletre uszítva. Bogdan Iancu egy másik videóban kifejti, hogy magyartalanítani kell az országot, s ez kétféleképpen oldható meg. Egyrészt a magyarok önként hagynák el Romániát, másrészt ki kellene őket lakoltatni – ütlegelések közepette. Azt állítja, hogy a székelyek a román nép könyörületéből élnek az országban, amely csakis a románoké, s szedjék a sátorfájukat, és menjenek Törökországba vagy Magyarországra. Răzvan Scarlat, a Cancan munkatársa a Romániában élő magyaroknak küldött határozott üzenetet: „tiszteljetek, másképp ki lesztek rugdosva az országból”. A bukaresti I. kerületi ügyészségre tett bűnügyi feljelentésben gyűlöletkeltés vagy diszkrimináció bűncselekményének elkövetéséért Radu Banciu televíziós műsorvezető és a B1 tévécsatorna működtetője ellen lépett fel az egyesület és Hans Hedrich. Banciu a Banciu világa című, augusztus 31-én késő este közvetített műsorban hamis és magyarellenes információkat terjesztett. A romániai magyar közösség tagjait erőszakos, kiszámíthatatlan, embertelen egyénekként mutatta be, kollektív bűnösséggel vádolta a teljes magyar közösséget, felelőssé téve a román–magyar konfliktusokért, amelyek a román társadalom gondját jelentik, azt sugallva, hogy a magyarok már kisgyermekkorukban magukba szívják a románok elleni gyűlöletet, olyanok, mint az állatkertben levő állatok, ezért úgy is kell bánni velük, mint valami állatokkal, a hatóságoknak kitelepítéssel vagy kivégzéssel kellene megoldaniuk a székelyudvarhelyi magyar kérdést. A harmadik, a brassói ügyészségre tett bűnügyi feljelentés gyűlöletkeltés vagy diszkrimináció bűncselekményének elkövetését hozza fel. Egy közösségi oldal Nea Nicu néven szereplő ismeretlen működtetője Magyarverő olimpia című eseményt indított az oldalon. Azt írta: „nemes cél érdekében gyertek, segítsünk minél több magyarnak, hogy hagyja el az országot. A részvételhez legalább 14 éves kor, egy bot vagy izom szükséges. Aki magyarokat hagy az országban, vagy nem veri meg eléggé őket, annak anyja k...va”. Az eseményhez rengeteg magyarellenes hozzászólás érkezett.
Hans Hedrich közölte, nem bosszúból tett feljelentést, célja a nemzetiségek közötti együttélés fenntartható megoldása. Úgy véli, a bemutatott eseteket mesterségesen gerjesztik és tartják fenn a „párhuzamos állam” képviselői. Szekeres Attila / Háromszék (Sepsiszentgyörgy)